Kezdődik. A legnagyobb gond, hogy csórikáim esőt sem láttak (1-2 mm esővel nem foglalkozom, az olyan, mintha nem történt volna semmi) kettő hónapja. A hernyók meg éhesek, cserébe nagyon meleg van…
Válasz mtz1221 #10468. hozzászólásáraVan azért ilyen is tábla, saját trágyázott földben. A gond hogy az az egésznek a 15% a csak, béreltekben fele sem lesz. Így jött ki a vetésforgó.
Válasz R Sándor #10467. hozzászólásáraReggel néztem 7 óra felé, mutatott holnapra keveset, és hétfőre 10+ litert, most hogy haza értem meg levette. Szóval nem lesz belőle semmi, hiába raktam fel ide.
Válasz ZZ.ZZ #10461. hozzászólásáraÜdv . A tapasztalatok ezzel kapcsolatban ebben a bejegyzésedben vannak.
A napraforgó termésdiferenciálódása 8-10 leveles állapotban végbe megy. Innentől a potenciál már maximalizált. Ha nagy a pufferkapacitása a növénynek a tőtáv és és az időjárás , tápanyag következtében akkor jelentős berakódás következik be. Sűrű versengő állományban a tányérok belsejében léha kaszatok maradhatnak a virágzást követően. 51 ezerrel vetett állomány adhat jó termékenyülést a fentiek függvényében. Amíg a sziromlevelei nem száradtak el ne csüggedj. Valamint csalóka lehet a korábban nagyobb tányért mutató hibrid is. Helyi nagy cégnél tavaly Subeo és Excellio volt vetve. A Subeo szinte mindenhol szebbet mutatott mint az excellio de nem adott többet .
Válasz Gatti #10457. hozzászólásáraCsak úgy általánosságban kérdeztem volna, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok...hogy a ritkább nagyobb fejekben, vagy a sűrűbb kisebb fejekben termékenyülnek meg jobban a szemek....tudom termesztés technológia, fajta és csapadék függvénye ,de mégis mik a tapasztalatok
Válasz Gatti #10454. hozzászólásáraAz enyém most ilyen.A hőség után kapott 22mm utána 6-ot tegnap meg 2mm.Vadkár nulla a villanypásztor eddig tökéletes.
Válasz ZZ.ZZ #10456. hozzászólásáraMost még csalóka, majd ha elvirágzott akkor kezd el nőni a fej.
De ha nem lesz eső akkor lehetnek majd olyan magházak amibe nem lesz mag, vagy nagyon apró és könnyű lesz.
Sajnos nincs tapasztalatom a napraforgó termesztéssel, most tanulom...
51 ezer vetett tőszàm, Sy SULIANO
2 méter magasan vannak a fejek, melyek kb 10-12 cm átmérőjűek...a kép nem adja vissza, de tényleg nagyon kis apró fejek vannak..
Természetes csapadék nélkül 1,5 hónapja, kb 1-1,5 méter magasan már felsülve..
Környéken sokkal nagyobb fejű napraforgók vannak, de látványosan kisebb vetett tőszàmmal.
Szóval...
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a sok kis apró fejben lévő szemeket kit tudja nevelni , vagy sokkal jobban nevelődnek ki a szemek az olyan fajta napraforgókban, melyekben nagyobb átmérőjűek fejek??
Válasz Gatti #10451. hozzászólásáraAz enyém csak 3.5 heki de amilyen szépen indult úgy vissza vette magát. Van benne rengeteg új kelés, lehet most kapott még csak vízet.
Válasz Gatti #10447. hozzászólására"Mai határszemle – és érdekes kép fogadott minket. ????
Idáig a Syngenta Subeo és a Pioneer P64 HE188 fej-fej mellett haladt. De ez a 40 fok feletti hőség kihozta a különbségeket.
Vizuálisan jelenleg a Syngenta Subeo jobban bírja a körülményeket – de ne legyünk naivak, mindkét fajta nagyon szenved már. ????
Fontos: vetés, tápanyag, minden teljesen azonos – ugyanazon a napon, ugyanolyan körülmények között. Kizárólag a fajta a különbség.
A végső győztest majd a kombájn dönti el. ????
De egyelőre a Syngenta áll jobban."
Válasz ZZ.ZZ #10445. hozzászólásáraAz is lehet hogy valamelyik fajta jobban bírja.
De búzából is az a tapasztalatom hogy a rövid szárú búzák kevésbé bírják az aszályt mint a nagyobb szalmájú.
Vagy ti hogy látjátok?
Válasz Gatti #10443. hozzászólásáraEgyenlőre azt látom hogy a magas szárú napraforgóm jobban sül fel, mint a környező alacsonyabb szárú napraforgók...nyilván azok termszetés technológiájáról nincs tudomásom....szóval csak hátrányt látok én ebben a magas szárban.
Vetés előtt sekélyen debolgozva 90-90 kg/ha map-kalisot kapott, illetve sorközművelő kultivátorral 50 liter/ha nitrosolt.
Válasz ZZ.ZZ #10442. hozzászólásáraElvileg minél nagyobb a szártömeg annál nagyobb és mélyebb a gyökér.
Valamint egy alacsonyabb növény gyorsabban elszárad, míg egy magasabbnak több a tartalék a szárába.
Mi értelme a napraforgó nemesítés során a magas szárnak.???
Sajnos kesői rendelés miatt, ez fajta volt ho express fajtában
Syngenta SULIANO
2-2,1 méter magasan vannak a fejek, most nyílik -viràgzik... természetesen már 1-1,5 magasan felsülve
Lesz ebből valami?
A magas szára, levelek miatt elfogyott a víz
Szóval miért nemesítenek ilyen magas szárú növényt, mi értelme?? Csak vizet, tápanyagot, energiát pazarol és a lényegre, azaz aszemeket kinevelni már elfogy minden
Válasz Gatti #10437. hozzászólásáraMásik topicban írtam, itt az időben vetetteknek már az alsó 2-3 levél sárgul. A héten kezdenek majd virágozni. Talán most a később vetettek szebbek egyelőre.
Árvakelésű napraforgó tud teremni ? Száraz Rozs földeket bevetettem, ki is kelt, van cagy 15-20 centis. Elég jó megbacték a nyulak stb. De van közte annyi árvakelés 2 évvel előbről, hogy egész tűrhető állomány lenne belőle. Meg fújnám vibalávval és utánna egyszíkűvel, és úgy hagynám, majd tálcás asztal leszedné ???
Ennek az volt az oka, hogy rossz talajmunkát csináltunk. Illetve nem csináltunk. No meg esetleg az eső, de a szomszéd földjét lehetett kultivátorozni.
Ez tandíj volt a TMMG- vel.
Látom, ott nincs hozzászólásod.
Talán érdemes lesz, bele olvasnod, mert a jelenlegi agrár vezetés el fog menni ebbe az irányba. Gondolom én.
Oké nekem is mondták ezt anno az öregek, csak nekem 10 mm esővel egyenértékű a kultizás szerintük.
Meg is szoktam csinálni minden évben és ha úgy látom, akkor még a töltőkapákkal is megyek egy kört és tényleg megugrik utána a növény.
De az utóbbi 4-5 évben már olyan száraz volt a föld, hogy sajnáltam belemenni, hogy még jobban kiszáradjon, bár idén megcsináltam, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Válasz Ohaza63 #10427. hozzászólásáraEzek szerint egy gyári munkás számára azt.
Egy paraszt ember számára meg azt, hogy tüntessük el a repedéseket a talajfelszínről.
Akkor az azt jelenti, hogy ha vetéstől aratásig mindennap 2-3 szor megkultivátorozom a naprát, vagy kukoricát, akkor kb 1500 mm esőnek felel meg, úgy biztos a 100 q/Ha napra és a 200 q/Ha kukorica.
Válasz Radocz #10424. hozzászólásáraÉn am viccen kívül ritkán értem maga miről beszél. Olyan furcsán ír alapból. De ebben az esetben ha takarja a talajt a napra, sorművel valaki? Oké kapa egy locsolás az öregek szerint ismerjük.. de ha takar a napra nem is süt be a nap úgy, hogy párologjon. Viszont ez is tipikusan túl lett beszélve. Érezni azt mikor nem kell már belemenni.
10522 hozzászólás
Válasz Nskype #10471. hozzászólásáraNincs AKG-s engedélyezett desszikálószer...
Sziasztok!
Deszikálásra (AKG- területen) kinek mi vált be, van olyan szer ami jól működik? Előre is köszönöm a segítséget!
Kezdődik. A legnagyobb gond, hogy csórikáim esőt sem láttak (1-2 mm esővel nem foglalkozom, az olyan, mintha nem történt volna semmi) kettő hónapja. A hernyók meg éhesek, cserébe nagyon meleg van…
Válasz mtz1221 #10468. hozzászólásáraVan azért ilyen is tábla, saját trágyázott földben. A gond hogy az az egésznek a 15% a csak, béreltekben fele sem lesz. Így jött ki a vetésforgó.
Válasz R Sándor #10467. hozzászólásáraReggel néztem 7 óra felé, mutatott holnapra keveset, és hétfőre 10+ litert, most hogy haza értem meg levette. Szóval nem lesz belőle semmi, hiába raktam fel ide.
Válasz mtz1221 #10466. hozzászólásáraJól írod : HA KAPNA ESŐT!!!
Gyerekek ebből a másodvetésből, ha kapna esőtt, lehetne még 7-10 mázsa hogy vissza hozza a mag és permet árát ?
Sureli
Válasz ZZ.ZZ #10461. hozzászólására
Válasz ZZ.ZZ #10461. hozzászólásáraAgroinform cikk
Válasz ZZ.ZZ #10461. hozzászólásáraÜdv . A tapasztalatok ezzel kapcsolatban ebben a bejegyzésedben vannak.
A napraforgó termésdiferenciálódása 8-10 leveles állapotban végbe megy. Innentől a potenciál már maximalizált. Ha nagy a pufferkapacitása a növénynek a tőtáv és és az időjárás , tápanyag következtében akkor jelentős berakódás következik be. Sűrű versengő állományban a tányérok belsejében léha kaszatok maradhatnak a virágzást követően. 51 ezerrel vetett állomány adhat jó termékenyülést a fentiek függvényében. Amíg a sziromlevelei nem száradtak el ne csüggedj. Valamint csalóka lehet a korábban nagyobb tányért mutató hibrid is. Helyi nagy cégnél tavaly Subeo és Excellio volt vetve. A Subeo szinte mindenhol szebbet mutatott mint az excellio de nem adott többet .
Válasz Gatti #10457. hozzászólásáraCsak úgy általánosságban kérdeztem volna, hogy mik a gyakorlati tapasztalatok...hogy a ritkább nagyobb fejekben, vagy a sűrűbb kisebb fejekben termékenyülnek meg jobban a szemek....tudom termesztés technológia, fajta és csapadék függvénye ,de mégis mik a tapasztalatok
Válasz Gatti #10459. hozzászólásáraEgy kis nyulacska volt de az nem számottevő.
Válasz Igazi Földönfutó #10458. hozzászólásáraés még barkó meg galamb se volt, mázlista :)
Válasz Gatti #10454. hozzászólásáraAz enyém most ilyen.A hőség után kapott 22mm utána 6-ot tegnap meg 2mm.Vadkár nulla a villanypásztor eddig tökéletes.
Válasz ZZ.ZZ #10456. hozzászólásáraMost még csalóka, majd ha elvirágzott akkor kezd el nőni a fej.
De ha nem lesz eső akkor lehetnek majd olyan magházak amibe nem lesz mag, vagy nagyon apró és könnyű lesz.
Sajnos nincs tapasztalatom a napraforgó termesztéssel, most tanulom...
51 ezer vetett tőszàm, Sy SULIANO
2 méter magasan vannak a fejek, melyek kb 10-12 cm átmérőjűek...a kép nem adja vissza, de tényleg nagyon kis apró fejek vannak..
Természetes csapadék nélkül 1,5 hónapja, kb 1-1,5 méter magasan már felsülve..
Környéken sokkal nagyobb fejű napraforgók vannak, de látványosan kisebb vetett tőszàmmal.
Szóval...
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a sok kis apró fejben lévő szemeket kit tudja nevelni , vagy sokkal jobban nevelődnek ki a szemek az olyan fajta napraforgókban, melyekben nagyobb átmérőjűek fejek??
Válasz Gatti #10454. hozzászólásáraVégül is rájuk is szükség van.
Velük kerek a világ.
Válasz csabahegeszt #10453. hozzászólásáraAhol megvan a tőállomány ott jól néz ki eddig, csak a vadak ne lennének.
Válasz Gatti #10451. hozzászólásáraAz enyém csak 3.5 heki de amilyen szépen indult úgy vissza vette magát. Van benne rengeteg új kelés, lehet most kapott még csak vízet.
Válasz MTZ1221.3 #10450. hozzászólásáraNagyon bízom benne hogy nem nővi fel a parlagfű.
30 ba egyezünk ki.
Legyen inkább a 20 meg a 40 között
Válasz csabahegeszt #10449. hozzászólásáraItt jó a tőállomány, nálam nagy foltokba kiette a vad. A 4 hektárból már 1 hektár biztosan hiányzik.
Hiába nagy a napra még mindig eszik az őzek, ráadásul a gyom is feljött ahol kiették.
Válasz csabahegeszt #10449. hozzászólásáraHello
Biztosan lesz valami.
40q/ha-ra azért ne készülj, de a 20q/ha még simán lehet. Csak ne gazosodjon fel.
Lesz ebből valami?
Sorok nincsenek lezárodva
Válasz Gatti #10447. hozzászólására"Mai határszemle – és érdekes kép fogadott minket. ????
Idáig a Syngenta Subeo és a Pioneer P64 HE188 fej-fej mellett haladt. De ez a 40 fok feletti hőség kihozta a különbségeket.
Vizuálisan jelenleg a Syngenta Subeo jobban bírja a körülményeket – de ne legyünk naivak, mindkét fajta nagyon szenved már. ????
Fontos: vetés, tápanyag, minden teljesen azonos – ugyanazon a napon, ugyanolyan körülmények között. Kizárólag a fajta a különbség.
A végső győztest majd a kombájn dönti el. ????
De egyelőre a Syngenta áll jobban."
Válasz ZZ.ZZ #10445. hozzászólásáraPl nézd meg azt a linket amit beraktam ma itt korábban, ugyanaz a technológia, mégis az egyik jobban bírja.
Válasz ZZ.ZZ #10445. hozzászólásáraAz is lehet hogy valamelyik fajta jobban bírja.
De búzából is az a tapasztalatom hogy a rövid szárú búzák kevésbé bírják az aszályt mint a nagyobb szalmájú.
Vagy ti hogy látjátok?
Válasz Gatti #10443. hozzászólásáraEgyenlőre azt látom hogy a magas szárú napraforgóm jobban sül fel, mint a környező alacsonyabb szárú napraforgók...nyilván azok termszetés technológiájáról nincs tudomásom....szóval csak hátrányt látok én ebben a magas szárban.
Vetés előtt sekélyen debolgozva 90-90 kg/ha map-kalisot kapott, illetve sorközművelő kultivátorral 50 liter/ha nitrosolt.
Válasz ZZ.ZZ #10442. hozzászólásáraGyomírtószer nélküli termesztés esetén kimondottan ilyet fajtákat vetünk.
Válasz ZZ.ZZ #10442. hozzászólásáraElvileg minél nagyobb a szártömeg annál nagyobb és mélyebb a gyökér.
Valamint egy alacsonyabb növény gyorsabban elszárad, míg egy magasabbnak több a tartalék a szárába.
Mi értelme a napraforgó nemesítés során a magas szárnak.???
Sajnos kesői rendelés miatt, ez fajta volt ho express fajtában
Syngenta SULIANO
2-2,1 méter magasan vannak a fejek, most nyílik -viràgzik... természetesen már 1-1,5 magasan felsülve
Lesz ebből valami?
A magas szára, levelek miatt elfogyott a víz
Szóval miért nemesítenek ilyen magas szárú növényt, mi értelme?? Csak vizet, tápanyagot, energiát pazarol és a lényegre, azaz aszemeket kinevelni már elfogy minden
40 fok erezteti hatását
főleg ahol nem volt sok eső.
Válasz SzikiSzokeveny #10438. hozzászólásáraValószínű nem is kapott annyi esőt, mint a kollegáé.
Válasz SzikiSzokeveny #10438. hozzászólásáraez április 8 vetés, csak nem egyszerre kelt. Valamint sokat pótoltam később a vadak miatt.
Válasz Gatti #10437. hozzászólásáraMásik topicban írtam, itt az időben vetetteknek már az alsó 2-3 levél sárgul. A héten kezdenek majd virágozni. Talán most a később vetettek szebbek egyelőre.
Sureli, most kapott egy kis csapadékot.
Jól nézne ki, ha leszámítjuk hogy majdnem 1/4 részét megette a vad.
Válasz mtz1221 #10435. hozzászólásáraSimán. Én szoktam visszavetni naprát. Termett már 2t is tápanyag nélkül.
Árvakelésű napraforgó tud teremni ? Száraz Rozs földeket bevetettem, ki is kelt, van cagy 15-20 centis. Elég jó megbacték a nyulak stb. De van közte annyi árvakelés 2 évvel előbről, hogy egész tűrhető állomány lenne belőle. Meg fújnám vibalávval és utánna egyszíkűvel, és úgy hagynám, majd tálcás asztal leszedné ???
Válasz Radocz #10433. hozzászólásáraA kormány lehetőleg ne gazdálkodjon az én földemen, mert könnyen odajutunk mint most a jéger.
Válasz Gatti #10431. hozzászólásáraItt is volt már olyan, hogy nem ment bele a gépész.
Ennek az volt az oka, hogy rossz talajmunkát csináltunk. Illetve nem csináltunk. No meg esetleg az eső, de a szomszéd földjét lehetett kultivátorozni.
Ez tandíj volt a TMMG- vel.
Látom, ott nincs hozzászólásod.
Talán érdemes lesz, bele olvasnod, mert a jelenlegi agrár vezetés el fog menni ebbe az irányba. Gondolom én.
Mindig sikerül valamit tanulnom a saját káromon.
Válasz Ohaza63 #10430. hozzászólásáraOptikai csalódás.
Válasz Radocz #10429. hozzászólásáraItt kötött talajon volt már olyan száraz a föld hogy csak pattogott rajta a kapa, na itt nem tüntetné el.
Válasz Radocz #10429. hozzászólásáraÜdv!
Oké nekem is mondták ezt anno az öregek, csak nekem 10 mm esővel egyenértékű a kultizás szerintük.
Meg is szoktam csinálni minden évben és ha úgy látom, akkor még a töltőkapákkal is megyek egy kört és tényleg megugrik utána a növény.
De az utóbbi 4-5 évben már olyan száraz volt a föld, hogy sajnáltam belemenni, hogy még jobban kiszáradjon, bár idén megcsináltam, majd meglátjuk mi lesz belőle.
Válasz Ohaza63 #10427. hozzászólásáraEzek szerint egy gyári munkás számára azt.
Egy paraszt ember számára meg azt, hogy tüntessük el a repedéseket a talajfelszínről.
Válasz Ohaza63 #10427. hozzászólásáraOtt már a vége fele le is kell engedni a vizet!
Válasz Radocz #10422. hozzászólásáraÜdv Radocz barátom!
Akkor az azt jelenti, hogy ha vetéstől aratásig mindennap 2-3 szor megkultivátorozom a naprát, vagy kukoricát, akkor kb 1500 mm esőnek felel meg, úgy biztos a 100 q/Ha napra és a 200 q/Ha kukorica.
Válasz trikolor5 #10425. hozzászólásáraMindenki másképp csinálja.
Virágzó kukoricát is huzattak már emberek.
Válasz Radocz #10424. hozzászólásáraÉn am viccen kívül ritkán értem maga miről beszél. Olyan furcsán ír alapból. De ebben az esetben ha takarja a talajt a napra, sorművel valaki? Oké kapa egy locsolás az öregek szerint ismerjük.. de ha takar a napra nem is süt be a nap úgy, hogy párologjon. Viszont ez is tipikusan túl lett beszélve. Érezni azt mikor nem kell már belemenni.
Válasz trikolor5 #10418. hozzászólásáraAkkor ezt nem Te írtad?
Válasz Radocz #10422. hozzászólásáraJó nekem ne mutasd be. Ökoban más nálam nincs is.