Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak589 FtBenzin árak584 FtEUR401.77 FtUSD365.76 FtCHF426.62 FtGBP480.08 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet 2. b szerint szerintem nem lehet megfelelni az 50% -os szabálynak. Az összesnél kimaradt az alapanyaggal való csökkentés.
-----
2. A családi gazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy a családi gazdaság egy családtag teljes!!!!!! foglalkoztatásán és a
többi családtag közreműködésén alapul.
-----
Válasz janosialex #473. hozzászólásáraNem lehettek ennyire korlátoltak,hogy még finoman fejezzem ki magamat!Tényekkel,jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva írják és írták már le,hogy miért/milyen követelménynek megfelelve lehet valaki családi gazdálkodó,de csak hajtjátok itt a sok baromságot és tévesztitek meg az embereket.Ez anicskára is vonatkozik.De,ha ennyire okosak vagytok linkeljetek már be valami hivatalos állásfoglalást az "igazatok" bizonyítására...Mondjuk ne nagyon törjétek magatokat,mert semmit sem fogtok találni.
A családi gazdaság mûködése során folyamatosan legalább egy családtag teljes – 8 órás foglalkoztatotti jogviszony – foglalkoztatásának kell megvalósulnia. Ez a személy lehet a vezetõ vagy bármely tag is.
"A családi gazdaság nyilvántartásba bejegyeztető személy az lehet, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
A családi gazdaság vezetője élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet akkor folytat, ha a jövedelmének több, mint az 50%-a a családi gazdaság tevékenységéből származik. Mező-, erdőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás"
"E rendelet alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül a Tv. 3. §-ának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az - az 5. számú melléklet szerint kiszámított - 50 százalékos arányt eléri."
forrás ezen az oldalon az utolsó vastagon szedett az 5.számú melléklet, mely leírja mi számít nettó árbevétel/bevétel összegének .
Válasz berenyil2 #463. hozzászólásáraAz alap gondolatnál ,mindenkinek van munkaviszonya ,tehát a családi gazdaságban kell egy főállású személy aki nem dolgozhat más munkaviszonyba...Általában a vezető szokott lenni akinek ez jelenti a munkaviszonyt....
Válasz sixx #461. hozzászólásáraÍgy van. Mi is végigjártuk ezt és a követelmény az élethivatásszerűen végzett.... ami pedig teljesül ha az össz bevétel több mint 50%-a a családi gazdaságból jön.
Válasz Anicska #460. hozzászólásáraA vitát részemről lezárom, mindenki ássa magát kicsit mélyebbre a témában (még az a NAV-os is, aki ezt állította) és rájön, hogy nekem van igazam. A szűk környezetemből is több embert tudok mondani, aki családi gazdaság vezetője munkaviszony mellett. A hangsúly a főállású kifejezésen van, ennek kritériuma pedig az előzőekben leírt több, mint 50% mezőgazdasági bevétel.
Válasz bbbea #458. hozzászólására100 %, hogy lehet...mondom a bevétel legalább 50%-a kell, hogy mezőgazdaságból származzon és akkor főállásúnak minősülsz.
Válasz sixx #456. hozzászólásáramert a nav-nál azt mondták, hogy akinek akár csak 1 órás bejelentett munkaviszonya van,az nem lehet főállású családi gazdálkodó.
Egy kis segítségre lenne szükségem. Családi gazdálkodást szeretnénk párommal. A gond az, hogy neki is és nekem is bejelentett munkahelyünk van. Hogyan lehet azt megoldani, hogy családi gazdálkodás fő tagja legyen a párom? Mindenképpen a munkaviszonyt meg kell szüntetni, vagy mellette életképes a dolog? Válaszokat előre is köszönöm szépen.
Egyéni vállalkozóként vezetett családi gazdálkodónál és aq gazdaság tagjainál is jár ugye a 40% költségátalány. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a 40%-ot melyik bevételi összegből kell kiszámolni? A SAPS+gázolaj-jövedékiadó támogatásokkal növelt bevételből, vagy a tényleges, támogatásokat nem tartalmaző összegből?
Megnéztem a 1553-as bevallás 12-02 oldalát és ott a 11-es sorba beírt összegből számítja a 40%-ot. A 11-es sorba szerintem a támogatásokkal növelt összeget kell írni.
Vagy tévedek?
2012 évben egyéni vállalkozói igazolványt váltottam mezőgazdasági termelésre ,melyet mai napig fenntartok, majd 2015-ben családi gazdaságot alapítottam mezőgazdasági termelésre,a családi gazdaságnak vezetője vagyok. 2015 évre a könyvelőm az egyéni vállalkozói és őstermelői költségeimet és bevételeimet egybemosta és egy adóbevallást adott be arra hivatkozva , hogy egy bevallást kell készíteni ! Szerintetek szabályos-e ez így esetleg valaki volt -e már NAV ellenőrzésen hasonló felállásban ? Szerintem sántít a dolog ? Ti ,hogy csináljátok ?
" Mezőgazdasági őstermelőket érintő változások
PostDateIcon2016. július 30. szombat, 00:00 | E-mail
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák.
Az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározások változása
Változás 2016. július 1-jétől, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvány csak abban az esetben váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van a saját gazdasága.
Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei – ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is –, a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.
Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.) 6. számú melléklete határozza meg, hogy mi minősül őstermelői tevékenységnek.
2016. július 1-jétől a saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység is végezhető őstermelői tevékenységként.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 68. §-a nevesíti az erdei haszonvétel fogalmát (ilyen például a fakitermelés, a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése, a nád, sás, gyékény termelése, a fű kaszálása, a méhészeti tevékenység, stb.).
Változás a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályban
A mezőgazdasági őstermelő - a tevékenységet kezdő is – a minimálbér alapulvételével fizeti meg a 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási valamint a 10% nyugdíjjárulékot.
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évi bevétele nem érte el az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a bevétel 20 százalékának alapulvételével fizeti meg.
A 2016. június 16-a előtti szabályok is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a rá vonatkozó járulékalaptól eltérő, magasabb összegű járulékalap után fizesse meg a járulékokat. A nyilatkozat megtételére adóévenként egyszer, az első negyedévi járulékbevallásban volt lehetősége.
A 2016. június 16-tól hatályba lépett módosítás szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról bármely negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozhat az állami adóhatóságnak.
Őstermelői igazolvány
2016. július 1-jétől az Szja tv. nevesíti az őstermelői igazolványok kiadásával, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb szabályokat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmát az Szja tv. 81/A. § (2) bekezdése sorolja fel.
2016. szeptember 1-jétől a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartásból Szja tv. 81/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatok lesznek bárki számára megismerhetők és nyilvánosak.
(Ilyen adat például a mezőgazdasági őstermelő neve, igazolványának száma, a termesztett növények, illetve tartott állatfajok megnevezése, stb.)
Az Agrárkamara köteles lesz a nyilvános adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem közhitelesek.
Sziasztok.Lenne egy kérdésem.18 éves elmultam de még iskolába járok jövőre érettségizem.
Szeretném az őstermelői igazolványt ki válltani és itthon gazdálkodni őstermelőként.
Na most azt nem tudom hogy mennyit kellene adóznom vagy milyen kölcségekre lehetszámolnom? Előre is köszönöm.
Kedves Tagok! Hátha valaki tudja: Agrár Széchenyi Kártya hitelbírálati díját állítólag vissza lehet igényelni, őstermelőről van szó. Nyomtatványt nem találok, MVH-tól kell? Köszönöm a válaszokat.
Adásvételi szerződésen eladásra került olyan eszköz, ami anno nem szerepelt az őstermelő nyilvántartásában. Nem számlára vásárolta.
Ha 200 000 Ft alatt adja tovább A NAV fele nem keletkezik befizetési kötelezettsége.
A másik könyvelő szerint inkább ne őstermelőtől vegye meg a vevő ugyanazt az eszközt, mert így nem várható ellenőrzés és büntetés.
A nagyobbik fiam ötödikes korában elkezdett nyulat tartani, és értékesíteni.
Az értékesítéshez kell őstermelői.
Az őstermelői kiváltása előtt el kell menni a NAV-hoz adószámot kérni.
Tudom, hogy adószámot kértél, és arra próbáltam válaszolni.
Eszem ágában sem volt kioktatni, mert ez nem az a téma amihez értek.
"Közös őstermelői igazolvány kiváltásakor 2 fő adószámos őstermelő 1 fő nem, az adószám nélkülinek mi a teendője?"
"Kérjen adószámot az APEHtől a 11T101es nyomtatványon (fenn van a honlapjukon)"
"433-as válaszban az van, hogy bárki nevére mehet a felvásárlási, a 434-ben meg egy igen, ami pont ennek az ellentettje, mert a kérdésemben az van, hogy kell-e neki külön adószám."
Szerintem meg nem ellentetje, és mindkét válaszadó jót mondott.
Válasz kada.eva #435. hozzászólásáraAkinek a nevére meg van irva felvásárlási jegy annak a személynek kell legyen adószáma, igy a saját adóazonosító a saját adószám és a közös őstermelői ig szám kell rá.
Válasz Radocz #436. hozzászólásáraKedves Radocz!
Stílusod kicsit sértő, kérlek kioktatás előtt az értő olvasás gyakorlására ;)
Én adószámot kérdeztem. Ami az általános iskolában is kell (egyébként újszülött kortól) az az adóazonosító jel.
Természetesen ezzel rendelkezik az ügyfél.
433-as válaszban az van, hogy bárki nevére mehet a felvásárlási, a 434-ben meg egy igen, ami pont ennek az ellentettje, mert a kérdésemben az van, hogy kell-e neki külön adószám.
Válasz kada.eva #432. hozzászólásáraÜdv! Közös igazolvány esetén bármely tag nevére ki lehet állítani a felvásárlásit, ugyanúgy, ahogy a költség számlákat is!
Sziasztok!
tanácstalan vagyok az alábbi esettel kapcsolatban, kérlek segítsetek:
Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag.
Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítanunk az ő adóazonosítójával.
Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez?
Jo estet
jelenleg csaladi ostermelo vagyok edesanyammal de ugy alakult hogy vallalkozova kellene valnunk. Mindkettonknek van bejeletett foallasa es az maradna is tovabb.
Szoval ha van foallas akkor cakk pakk mit kell fizetni magam utan?
Elore is koszi
Válasz Zola__79 #425. hozzászólásáraKözös őstermelésnél én mindent osztok. Lekönyvelem az egész évet, és a könyvelőprogram adatait elosztom annyival, ahány tag van az igazolványon.
Az egyéni vállalkozó és az őstermelő pénzügyi teljesítés szerint könyvel, így a várható bevétel nem szerepel a könyvelésben csak akkor jelenik meg, amikor ténylegesen megérkezik a bankszámlára a pénz.
Viszont ha áfakörös vagy, akkor az áfára figyelni kell, mert ha kiállítottad a számlát, akkor az áfát attól függetlenül be kell vallani és be kell fizetni, hogy nem kaptad meg a számla összegét.
1727 hozzászólás
A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet 2. b szerint szerintem nem lehet megfelelni az 50% -os szabálynak. Az összesnél kimaradt az alapanyaggal való csökkentés.
Válasz sixx #474. hozzászólásáraItt a melléklet is és a a 2. oldalon.
A Rendelet alapján megkötött szerződésben a családtagok az alábbiakról rendelkeztek:
b) a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről,
valamint
KÉT KÜLÖN dologról van szó...
1.
Valakinek FŐállásban kell gazdálkodnia
benne, nem feltétlenül a vezetőnek, de valakinek.
2.
A vezetőjének pedig 50% fölött kell ebből "keresnie"...
-----------
Nicsak!
https://www.nebih.gov.hu/data/cms/175/003/Csaladi_gazdasag_nyilvantartasba_vetele_iranti_kerelem_(1._sz_._melleklet).pdf
Lásd mellékletek között!!!!
-----
2. A családi gazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy a családi gazdaság egy családtag teljes!!!!!! foglalkoztatásán és a
többi családtag közreműködésén alapul.
-----
Most akkor elnézést kérsz ugye?!
Válasz janosialex #473. hozzászólásáraNem lehettek ennyire korlátoltak,hogy még finoman fejezzem ki magamat!Tényekkel,jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva írják és írták már le,hogy miért/milyen követelménynek megfelelve lehet valaki családi gazdálkodó,de csak hajtjátok itt a sok baromságot és tévesztitek meg az embereket.Ez anicskára is vonatkozik.De,ha ennyire okosak vagytok linkeljetek már be valami hivatalos állásfoglalást az "igazatok" bizonyítására...Mondjuk ne nagyon törjétek magatokat,mert semmit sem fogtok találni.
Válasz beanemeth87 #455. hozzászólásáraEgy fenékkel, két lovat nem lehet...
Az állás ugrik, ha ez a cél.
Vagy más gazdálkodási forma kell.
(őstermelő, egyéni vállalkozó)
Az őstermelő miért nem jó kezdésnek?
Válasz Anicska #471. hozzászólásáraEzt kellene nekem megmagyarázni hogyan lehet megvalósítani... a 455-ös hozzászólásnak ez volt a kérdése....
A családi gazdaság mûködése során folyamatosan legalább egy családtag teljes – 8 órás foglalkoztatotti jogviszony – foglalkoztatásának kell megvalósulnia. Ez a személy lehet a vezetõ vagy bármely tag is.
Válasz _NB_ #468. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz sixx #465. hozzászólásáraOké....szép napod legyen Kedves SIXX!!!
"A családi gazdaság nyilvántartásba bejegyeztető személy az lehet, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
A családi gazdaság vezetője élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet akkor folytat, ha a jövedelmének több, mint az 50%-a a családi gazdaság tevékenységéből származik. Mező-, erdőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás"
forrás
-------------------------------------
"E rendelet alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül a Tv. 3. §-ának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az - az 5. számú melléklet szerint kiszámított - 50 százalékos arányt eléri."
forrás ezen az oldalon az utolsó vastagon szedett az 5.számú melléklet, mely leírja mi számít nettó árbevétel/bevétel összegének .
Válasz Anicska #464. hozzászólására
326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet
a családi gazdaságok létrehozásáról:http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0100326.kor
A családi gazdálkodást folytató magánszemély adózásának alapvető szabályai:http://nav.gov.hu/nav/archiv/informacios_fuzetek/inf2007/k21.html?pagenum=3
Válasz Anicska #464. hozzászólásáraÉrtsd már meg végre,hogy nem kell!!!Hányszor kell még leírni,értetlen...
Válasz berenyil2 #463. hozzászólásáraAz alap gondolatnál ,mindenkinek van munkaviszonya ,tehát a családi gazdaságban kell egy főállású személy aki nem dolgozhat más munkaviszonyba...Általában a vezető szokott lenni akinek ez jelenti a munkaviszonyt....
Válasz sixx #461. hozzászólásáraÍgy van. Mi is végigjártuk ezt és a követelmény az élethivatásszerűen végzett.... ami pedig teljesül ha az össz bevétel több mint 50%-a a családi gazdaságból jön.
Válasz sixx #461. hozzászólásáraÉrdeklődés szintjén.
Egy alkalmazottnak mennyi a bevétele?
Válasz Anicska #460. hozzászólásáraA vitát részemről lezárom, mindenki ássa magát kicsit mélyebbre a témában (még az a NAV-os is, aki ezt állította) és rájön, hogy nekem van igazam. A szűk környezetemből is több embert tudok mondani, aki családi gazdaság vezetője munkaviszony mellett. A hangsúly a főállású kifejezésen van, ennek kritériuma pedig az előzőekben leírt több, mint 50% mezőgazdasági bevétel.
Válasz bbbea #458. hozzászólásáraSzerintem se ,lehet egy másik munkaviszony mellett főállású családi gazdálkodó ,de családi gazdaság tagja lehetsz.
Válasz bbbea #458. hozzászólására100 %, hogy lehet...mondom a bevétel legalább 50%-a kell, hogy mezőgazdaságból származzon és akkor főállásúnak minősülsz.
Válasz sixx #456. hozzászólásáramert a nav-nál azt mondták, hogy akinek akár csak 1 órás bejelentett munkaviszonya van,az nem lehet főállású családi gazdálkodó.
Válasz beanemeth87 #455. hozzászólásáraA bevétel legalább 50 %-a kell mezőgazdaságból származzon, ennyi.
Válasz beanemeth87 #455. hozzászólásáraMár miért kellene?
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Családi gazdálkodást szeretnénk párommal. A gond az, hogy neki is és nekem is bejelentett munkahelyünk van. Hogyan lehet azt megoldani, hogy családi gazdálkodás fő tagja legyen a párom? Mindenképpen a munkaviszonyt meg kell szüntetni, vagy mellette életképes a dolog? Válaszokat előre is köszönöm szépen.
Válasz berenyil2 #453. hozzászólásáranem tévedsz
Sziasztok!
Egyéni vállalkozóként vezetett családi gazdálkodónál és aq gazdaság tagjainál is jár ugye a 40% költségátalány. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a 40%-ot melyik bevételi összegből kell kiszámolni? A SAPS+gázolaj-jövedékiadó támogatásokkal növelt bevételből, vagy a tényleges, támogatásokat nem tartalmaző összegből?
Megnéztem a 1553-as bevallás 12-02 oldalát és ott a 11-es sorba beírt összegből számítja a 40%-ot. A 11-es sorba szerintem a támogatásokkal növelt összeget kell írni.
Vagy tévedek?
Előre is köszönöm!
Üdv,
LAci
Válasz Pintér Zoltán #450. hozzászólására ez jó közeledünk az 50-es évekhez "a minimálbér után 4% természetbeni" akkor beszolgáltatás jön
2012 évben egyéni vállalkozói igazolványt váltottam mezőgazdasági termelésre ,melyet mai napig fenntartok, majd 2015-ben családi gazdaságot alapítottam mezőgazdasági termelésre,a családi gazdaságnak vezetője vagyok. 2015 évre a könyvelőm az egyéni vállalkozói és őstermelői költségeimet és bevételeimet egybemosta és egy adóbevallást adott be arra hivatkozva , hogy egy bevallást kell készíteni ! Szerintetek szabályos-e ez így esetleg valaki volt -e már NAV ellenőrzésen hasonló felállásban ? Szerintem sántít a dolog ? Ti ,hogy csináljátok ?
" Mezőgazdasági őstermelőket érintő változások
PostDateIcon2016. július 30. szombat, 00:00 | E-mail
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák.
Az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározások változása
Változás 2016. július 1-jétől, hogy mezőgazdasági őstermelői igazolvány csak abban az esetben váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van a saját gazdasága.
Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei – ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is –, a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.
Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.) 6. számú melléklete határozza meg, hogy mi minősül őstermelői tevékenységnek.
2016. július 1-jétől a saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység is végezhető őstermelői tevékenységként.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 68. §-a nevesíti az erdei haszonvétel fogalmát (ilyen például a fakitermelés, a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése, a nád, sás, gyékény termelése, a fű kaszálása, a méhészeti tevékenység, stb.).
Változás a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályban
A mezőgazdasági őstermelő - a tevékenységet kezdő is – a minimálbér alapulvételével fizeti meg a 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási valamint a 10% nyugdíjjárulékot.
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évi bevétele nem érte el az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a bevétel 20 százalékának alapulvételével fizeti meg.
A 2016. június 16-a előtti szabályok is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a rá vonatkozó járulékalaptól eltérő, magasabb összegű járulékalap után fizesse meg a járulékokat. A nyilatkozat megtételére adóévenként egyszer, az első negyedévi járulékbevallásban volt lehetősége.
A 2016. június 16-tól hatályba lépett módosítás szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról bármely negyedévre tett járulékbevallásában nyilatkozhat az állami adóhatóságnak.
Őstermelői igazolvány
2016. július 1-jétől az Szja tv. nevesíti az őstermelői igazolványok kiadásával, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb szabályokat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmát az Szja tv. 81/A. § (2) bekezdése sorolja fel.
2016. szeptember 1-jétől a széles körű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a termék nyomon követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartásból Szja tv. 81/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatok lesznek bárki számára megismerhetők és nyilvánosak.
(Ilyen adat például a mezőgazdasági őstermelő neve, igazolványának száma, a termesztett növények, illetve tartott állatfajok megnevezése, stb.)
Az Agrárkamara köteles lesz a nyilvános adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem közhitelesek.
Forrás: NAV"
Válasz vinczekrisz98 #448. hozzászólásáraA magyar érettségivel bajok lehetnek...
Sziasztok.Lenne egy kérdésem.18 éves elmultam de még iskolába járok jövőre érettségizem.
Szeretném az őstermelői igazolványt ki válltani és itthon gazdálkodni őstermelőként.
Na most azt nem tudom hogy mennyit kellene adóznom vagy milyen kölcségekre lehetszámolnom? Előre is köszönöm.
Kedves Tagok! Hátha valaki tudja: Agrár Széchenyi Kártya hitelbírálati díját állítólag vissza lehet igényelni, őstermelőről van szó. Nyomtatványt nem találok, MVH-tól kell? Köszönöm a válaszokat.
Két könyvelő kétféleképpen mondja.
Adásvételi szerződésen eladásra került olyan eszköz, ami anno nem szerepelt az őstermelő nyilvántartásában. Nem számlára vásárolta.
Ha 200 000 Ft alatt adja tovább A NAV fele nem keletkezik befizetési kötelezettsége.
A másik könyvelő szerint inkább ne őstermelőtől vegye meg a vevő ugyanazt az eszközt, mert így nem várható ellenőrzés és büntetés.
Ti hogy tudjátok?
Válasz kada.eva #437. hozzászólásáraAz értő olvasás vissza zuhant rád.
Bocs a stílusért.
A nagyobbik fiam ötödikes korában elkezdett nyulat tartani, és értékesíteni.
Az értékesítéshez kell őstermelői.
Az őstermelői kiváltása előtt el kell menni a NAV-hoz adószámot kérni.
Tudom, hogy adószámot kértél, és arra próbáltam válaszolni.
Eszem ágában sem volt kioktatni, mert ez nem az a téma amihez értek.
http://www.gyakorikerdesek.hu/uzlet-es-penzugyek__adozas-konyveles__1539095-kozos-ostermeloi-igazolvany-kivaltasakor-2-fo-adoszamos-ostermelo-1-fo-nem-az-a
"Közös őstermelői igazolvány kiváltásakor 2 fő adószámos őstermelő 1 fő nem, az adószám nélkülinek mi a teendője?"
"Kérjen adószámot az APEHtől a 11T101es nyomtatványon (fenn van a honlapjukon)"
"433-as válaszban az van, hogy bárki nevére mehet a felvásárlási, a 434-ben meg egy igen, ami pont ennek az ellentettje, mert a kérdésemben az van, hogy kell-e neki külön adószám."
Szerintem meg nem ellentetje, és mindkét válaszadó jót mondott.
ermike:
Köszönöm, hogy figyelmeztettél !
janosialex: Óriási bocsánatot kérek, figyelmetlen voltam.
Válasz kada.eva #441. hozzászólásáraszerintem ez hozzászólás nem neked szólt hanem radocznak,
Válasz kada.eva #435. hozzászólásáraAkinek a nevére meg van irva felvásárlási jegy annak a személynek kell legyen adószáma, igy a saját adóazonosító a saját adószám és a közös őstermelői ig szám kell rá.
Válasz janosialex #438. hozzászólásáraNe becézz!!!
Minden teljesen tisztában vagyok a fogalmakkal!
Válasz TYLLA46 #439. hozzászólásáraNagyon szépen köszönöm!
Válasz kada.eva #437. hozzászólásáraA 433-as válaszban leírtakban egészen biztos lehetsz!!!!!
Válasz Radocz #436. hozzászólásáraÉdeske... te nem az adóazonosítóról beszélsz ?
Mert az adószám az más, mint amiről írsz.
Válasz Radocz #436. hozzászólásáraKedves Radocz!
Stílusod kicsit sértő, kérlek kioktatás előtt az értő olvasás gyakorlására ;)
Én adószámot kérdeztem. Ami az általános iskolában is kell (egyébként újszülött kortól) az az adóazonosító jel.
Természetesen ezzel rendelkezik az ügyfél.
433-as válaszban az van, hogy bárki nevére mehet a felvásárlási, a 434-ben meg egy igen, ami pont ennek az ellentettje, mert a kérdésemben az van, hogy kell-e neki külön adószám.
A 432 hozzászólásban szerepelt egyetlen kérdés.
A 434 ben erre érkezett egy igen válasz.
Közben megjelent egy mondat ami igaz.
Ezeket ha összeírod egy lapra minden érthető.
Hogy jó-e azt egyeztesd egy általad személyesen ismert hozzáértővel.
Én váltanék adószámot, mert anélkül már nem temetnek el senkit sem. Sőt az általános iskolában is "kell".
Válasz Antónia #434. hozzászólásáraMost akkor szerinted kell neki külön adószám? Az igen arra vonatkozik?
Válasz kada.eva #432. hozzászólásáraIgen!
Válasz kada.eva #432. hozzászólásáraÜdv! Közös igazolvány esetén bármely tag nevére ki lehet állítani a felvásárlásit, ugyanúgy, ahogy a költség számlákat is!
Sziasztok!
tanácstalan vagyok az alábbi esettel kapcsolatban, kérlek segítsetek:
Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag.
Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítanunk az ő adóazonosítójával.
Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez?
Jo estet
jelenleg csaladi ostermelo vagyok edesanyammal de ugy alakult hogy vallalkozova kellene valnunk. Mindkettonknek van bejeletett foallasa es az maradna is tovabb.
Szoval ha van foallas akkor cakk pakk mit kell fizetni magam utan?
Elore is koszi
Válasz Farmerlány #427. hozzászólásáraKöszi a segítséget! Ha nem érti a könyvelőm lehet, hogy megkereslek.
Válasz Farmerlány #428. hozzászólásáraköszi a segítésget !
Válasz Zola__79 #425. hozzászólásáraKözös őstermelésnél én mindent osztok. Lekönyvelem az egész évet, és a könyvelőprogram adatait elosztom annyival, ahány tag van az igazolványon.
Az egyéni vállalkozó és az őstermelő pénzügyi teljesítés szerint könyvel, így a várható bevétel nem szerepel a könyvelésben csak akkor jelenik meg, amikor ténylegesen megérkezik a bankszámlára a pénz.
Viszont ha áfakörös vagy, akkor az áfára figyelni kell, mert ha kiállítottad a számlát, akkor az áfát attól függetlenül be kell vallani és be kell fizetni, hogy nem kaptad meg a számla összegét.