Válasz Ohaza63 #1771. hozzászólásáraKár ám rugózni az ilyeneken. Mióta internet van és közösségi oldalak, boldog-boldogtalan kommentelhet. Mint Hofi mondta, ceruzája van, papírja van, feljelenteni tud (csak most az internetre). Minden téma alatt ez megy, a nagy része hozzá nem értő, sokszor nem is a témához szól hozzá.
Én se néztem meg ezt. Ha valakinek egy kis fogalma van és tud számolni, az papír-ceruza-számológéppel hamar ki tudja számolni hogy egy értelmes esőt nagyjából lehetetlen lenne tartálykocsival kihordani a földre.
Ezt érdemes megnézni. Egy nagyon hozzáértő, külsős "szakember".
Egy gabonás sofőr véleménye a munkánkról, mondjuk ő is az állását félti.
Szóval mindenkinek lajtos kocsival kellett volna locsolni a földjeit, szerinte meg esővizet gyűjteni.
Van pofánk felvenni a támogatást, meg aszálykárt.
A hozzászólók is mind minimum agronómus végzettségűek.
Szóval nem elég az aszály, de még hülyék is vagyunk, nem is kicsit.
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz árasztás , csak egy kényszer megoldás. Ha nincs más , a semmitől épphogy egy kicsivel jobb. De óriási pazarlás. 45 köbméter vízből meglocsolni 100 négyzetmétert. Úgy hogy van amelyik részen már bokáig érő mocsár van öt méterrel arrébb meg meg porzik a föld. Mert eltűnik a víz egy vakond túrásba és csak azt látjuk hogy folyik vissza a Hernádba. Vagy a repedésekbe eltűnik, le megy 20-30 centi mélyre. A krumpli meg fent van a bakhátba szárazon. De ahol meg kijön a víz a csőből ott meg mindent ki most. Elmossa a bakhátat is 5-10 méter hosszan. Meg csinál olyan gödröt hogy egy 100 literes hordó is bele férne. Szóval nem véletlenül nem csinálja így senki az országba a locsolást. Nagyon egyenlőtlenül kapja a növény a vizet. Van ami semmit , van amit meg még a földből is ki most. Attól persze jobb mintha ki száradna minden és csak egy szivattyú van meg néhány méter cső, de nagyon észnél kell lenni , mert nagyobb kárt lehet csinálni mint hasznot.
Válasz mtz1221 #1763. hozzászólásáraItt a rohadékok eladtak több ezer hektár földet Nagyfény Topolya Tornyos háromszögben, amit 200+ meteres kutakból locsolnak édesvízzel. Érted, nem a kietlen bánáti művelhetettlent, hanem az elsőosztályú bácskait, mert Ez van legmeszebb Belgradtól.
Válasz Gumóka #1754. hozzászólásáraSzerencsére még nálunk nincsenek új bányatavak! Remélem nem is lesz soha bányató a falunkban a mostani egy nagyobb s kettő kicsin kívül! a nyomás óriási a falunk ezen tevékenység miatt de az ellenállás egyenlőre még nagy a bányák ellen!
Válasz mtz1221 #1760. hozzászólásáraAzt én nem tudom, állítólag a vizek országa vagyunk, több megy ki mint ami bejön, legalábbis ez a mondás. Közbe meg olyan kopárság van, mint irànban.
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz LMP és a Zöld Gerilla mozgalom -bár inkább utóbbi tekinthető komoly szakembereknek- egy pár köbméter föld kézi megmozgatását és pár deszka behelyezésével oldaná meg ezen problémákat globálisan. De Kökény Attila -aki jó kutató az interneten, szerintem- írt pár cikket a globális megoldásról, ami szintén hasonló a Zöld Gerilla mozgalom által javasolt megoldáshoz.
Én nem értek hozzá, sosem locsoltam kútból az udvaron kívül és nem is szeretnék. Csatorna pedig talán egy helyen van nekünk, igaz abba egy csepp víz nincs hosszú évek óta. Így én csak leírtam amit olvastam, láttam. De vitázni nem szeretnék.
Válasz MTZ1221.3 #1753. hozzászólásáraAz olasz csatornából öntöz, árasztással. Be van osztva, hogy melyik nap ki veheti ki a vizet a csatornából, beleteszi az átemelőt, és pár óra alatt bokáig érő víz van a földön, 60 liter gázolajból. Ettől nem hiszem hogy van olcsóbb.
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraA komolyabb öntözési szakemberek is hülyeségnek tartják a kútból, csatornából öntözést. Az árasztást mutatják be egyre több helyen "olcsón" működtethető rendszernek.
Egy példa:
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraMost sem kellene fizetni az öntöző vízért meg soha sem szerintem! Az országba bejövő víz az szerintem mindenkié mert a talajvízből történik az öntözés legalább is nálunk a környék településein Dunából a kapilláris ereken szivárog át a víz. Ha magas a Duna szintje láthatóan magasabb a kutakban a víz! A víz az államé azt mondják, mi meg emberek az állam vagyunk, vagy rosszul tudom???? Nincsenek mély kutak a környéken max. 20 méteresek onnét van az öntözés! Az országban lévő sok sok száz fürdő na ott van ám azt gondolom óriási víz POCSÉKOLÁS több száz méterről hozzák fel a melegvizet majd miután úgy látják cserélni kell akkor meg kiengedik a közelben lévő árkokba meg esetenként tavakba vagy a fürdő mögötti erdőbe, de a rengeteg napolajjal meg senki sem foglalkozik ! Akkor hogy is van ez az öntöző víz használati kérdés??? Vagy a szomszédunkban lévő üdítő gyártó cég szerte európában is értékesíti termékeit amivel a környező települések vizeit ivóvíz bázisból való szivattyúzást véget 200-300 méterről több tíz az az több 10.000.000 liter kiszivattyúzásával évente! Akkor most mi is van??????????
Válasz 5465 #1739. hozzászólásáraÉn most próbáltam meg, napraforgó után megtárcsáztam a földet, aztán a két széléről elkezdtem megszántani, a közepét kihagytam. Tavasszal a kukorica vetés előtt meg az egészet áttárcsáztam. A szántott rész szinte teljesen gyommentes volt, a tárcsázott jócskán kizöldült. A tárcsa mögött van pálcáshenger, így el is egyengette. Belevetettem a kukoricát, ami a hideg miatt csak pihent a földben. A gyom meg nem. Így már 1 leveles állapotnál mentem permetezni, mert a kukorica sorát nem láttam a tárcsázottnál. Aztán 6 levelesnél újra. Először az acat volt, ami túlnőtte a kukoricát, azután az egyszikűek.Mivel nem simítottam, olyan hepehupás volt, hogy majdnem szétszakadt a permetező.
A hab a tortán, hogy a vaddisznó is megegyelte, kb a fele kiment. Ezt a 4 hektárost már elengedtem, lehet le sem szedetem. Nem is fogom nézegetni, majd aratás előtt odamegyek.
Válasz 5465 #1744. hozzászólásáraGaspardo lazitóval csinàljàk erre ez elég jól forgat kever.
Itt februárban csak fagyon menne tárcsával ,kötött gyurmàszós talaj
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraPontosan. ítt 400+ leesett ősz óta, mégis ki fognak a naprák száradni. 22ben meg csak 160 körül volt jan...tól aratásig, mégis naprából több mint féltermés lett. Üres a föld, víztartaléka.
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraÍgy van. Régen is volt aszályos év, volt hogy semmi nem termett. De a következő évek csapadékosabb lettek és bepotolta. Most itt az Alföldön már 4. éve nincs megfelelő mennyiségű csapadék. Egy 2010 eshez hasonló év tudna helyre tenni a dolgokat, de olyan már nem volt 15 éve.
Válasz Gyula, #1740. hozzászólásáraElhiszem, meg van is lazítóm és használom is 2-4 évente gabona után, de ez nem kompenzálja az előző hozzászólásomban leírt gondokat.
Amúgy februárban általában így is rá tudok menni a szántásra fogas simítóval, korábban meg minek…
Még talán az is érdekes számocska lenne, ha megnéznénk az utóbbi száz év csapadék átlagát és összevetnénk az elmúlt mondjuk tíz év átlagaival és a vélhető " hiányokat" szépen összeadnánk.Szerintem ez a szám "veri be a csákányt" pl. a napraforgónak idén.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraLehet, igazad van, de engem az eddigiek alapján nem győzött meg a zöldtrágya.
A szántás elhagyásánál is sok a negatív tapasztalat, sajnos.
Erőteljesebb gyomosodás, folyamatos és erősödő gomba és pocok jelenlét…
De hát kinek a pap…
Válasz Gatti #1737. hozzászólásárameg ugye sokszor ősszel 3-4 napos esők is voltak, olyat se láttam már nagyon régen. Pedig korábban minden ősszel volt 1-2 olyan időszak.
Válasz mtz1221 #1736. hozzászólásáraValóban így volt, szinte minden héten esett valamennyi. Most meg van olyan hogy 2-3 hónapig semmi, valamint hótakaró sincs. Nagyon nehézzé vált így a termelés.
Évi 6-700 liter eső kell, nem szármaradvány és trágya. 10+ eves koromban én voltam a tarlógyújtó. Egy autógumit az eke után kötöttünk meggyújtották és mehettem. Alaptrágya sem volt nagyon nem lehetett kapni, mégis termett 50-60 mázsa kukorica. De heti szinten egyszer megáztunk iskolába jövet menet. Én meg majd elmesélem unokáimnak a kukorica kepre mutattva, hogy valamikor ilyen is volt és 8 tonnát is tudtam rajta holdjan termelni.
Válasz Szlovákiából #1734. hozzászólásáraMost is kérik a szalmát tőlem.
Akinek odaadom mindég nekemadja a trágyát. De pénzért szalmát, szárat el nemadok, mindent visszadolgozok.
Viszont a szántást nagyonhajlok rá, hogy elhagyom teljesen.
Grúber, lazító, tárcsa.
Most is csak kukorica után szàntok max25cm.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraÉn az összes szármaradványt otthagyom a földön, ráadásul hagyom kikelni az árvakelést és azt is beszántom. A szerves trágya is valamilyen szintem játék a számokkal, mert minden évben lehordnak mindent a földről, aztán azt egyszerre viszaadják jó esetben 5 év múlva. Közben felnő rajta 5 darab 600 kilós állat.
Az anyag nem vész el, csak átalakul, így aki trágyázik, az 5 évig zsigerel, aztán visszaad, de biztosan kevesebbet, mint amit lehordott.
Válasz rtamas1976 #1731. hozzászólásáraNagyon szépen szétfagyott, apró morzsás lett a talaj.
Erre számítottam, inkább csak a kontraszt miatt tettem be a 2 képet,
amiken látszik, hogy mennyi vizet vett ki a talajból.
Én soha többet nem vetek zöldtrágyát, inkább pihentetek, ha kötelező lesz.
Válasz 5465 #1729. hozzászólásáraÉn nemszoktam felrögelni, inkább otthagyom. Egy rossz szántás évekre eltudja rontani a földet.
Nemvagyok szántásellenes de ha optimális időben és körülmények között nemmegy akkor nagyon romboló tud lenni!
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraEz őszi szántás, majd a tavaszi vetésig szétmegy.
De nem erről van szó, hanem arról, hogy a köztesnövény mennyire viszi ki a vizet. Az akkor is hiányzik, ha csak tárcsázod, vagy lazítózod. Csak nem látod.
Válasz rtamas1976 #1722. hozzászólásáraHa jól tudom, nálunk meg volt adva, mikor kell vetni és meddig nem lehetett leszántani. Ezért a kalászosok után rögtön mentem, tárcsáztam és belevetettem. Volt, mikor csak helyenként kelt ki, volt, mikor nyakig ért. Szerencsére nem kellett bizonygatni, hogy elvetettem, elég volt bemutatni a számlát.
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraAmikor már nem tudtak milyen reklámot találjanak ki a rokohumínra, pontosan ezt kezdték el terjeszteni, hogy a fekete színe miatt még UV szűrőként is működik, nem csak a humín sav miatt "nélkülözhetetlen".
1824 hozzászólás
Válasz Ohaza63 #1771. hozzászólásáraKár ám rugózni az ilyeneken. Mióta internet van és közösségi oldalak, boldog-boldogtalan kommentelhet. Mint Hofi mondta, ceruzája van, papírja van, feljelenteni tud (csak most az internetre). Minden téma alatt ez megy, a nagy része hozzá nem értő, sokszor nem is a témához szól hozzá.
Én se néztem meg ezt. Ha valakinek egy kis fogalma van és tud számolni, az papír-ceruza-számológéppel hamar ki tudja számolni hogy egy értelmes esőt nagyjából lehetetlen lenne tartálykocsival kihordani a földre.
Válasz Ohaza63 #1771. hozzászólásáraMit foglalkozol vele, hülye
gabonás sofőr? Mennyi ukrán gabonát vitt?
Válasz Ohaza63 #1771. hozzászólásáraJaj, ezt diszkréten kommenteltem is, hogy kár volt...
Kedves gazdatársak!
Ezt érdemes megnézni. Egy nagyon hozzáértő, külsős "szakember".
Egy gabonás sofőr véleménye a munkánkról, mondjuk ő is az állását félti.
Szóval mindenkinek lajtos kocsival kellett volna locsolni a földjeit, szerinte meg esővizet gyűjteni.
Van pofánk felvenni a támogatást, meg aszálykárt.
A hozzászólók is mind minimum agronómus végzettségűek.
Szóval nem elég az aszály, de még hülyék is vagyunk, nem is kicsit.
https://www.tiktok.com/@zolibubu1969/video/7522517465709153559?_r=1&_t=ZN-8xiGyQkfsSU
Válasz Gumóka #1766. hozzászólásáraJo lenne ha megvalósítanák a leirtakat.
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz árasztás , csak egy kényszer megoldás. Ha nincs más , a semmitől épphogy egy kicsivel jobb. De óriási pazarlás. 45 köbméter vízből meglocsolni 100 négyzetmétert. Úgy hogy van amelyik részen már bokáig érő mocsár van öt méterrel arrébb meg meg porzik a föld. Mert eltűnik a víz egy vakond túrásba és csak azt látjuk hogy folyik vissza a Hernádba. Vagy a repedésekbe eltűnik, le megy 20-30 centi mélyre. A krumpli meg fent van a bakhátba szárazon. De ahol meg kijön a víz a csőből ott meg mindent ki most. Elmossa a bakhátat is 5-10 méter hosszan. Meg csinál olyan gödröt hogy egy 100 literes hordó is bele férne. Szóval nem véletlenül nem csinálja így senki az országba a locsolást. Nagyon egyenlőtlenül kapja a növény a vizet. Van ami semmit , van amit meg még a földből is ki most. Attól persze jobb mintha ki száradna minden és csak egy szivattyú van meg néhány méter cső, de nagyon észnél kell lenni , mert nagyobb kárt lehet csinálni mint hasznot.
Válasz Gumóka #1766. hozzászólásáraMegint Brusszel meg ukranok...

No meg aszalyvedelmi o. t.
Ez is hulye, csak nem forog...
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/07/aszaly-nagy-istvan-ontozes-csatorna
Válasz hashtag #1761. hozzászólásáraHa nem menni ki több mint ami bejön,a határtól már üres Duna és Tisza meder menne tovább.
Válasz mtz1221 #1763. hozzászólásáraItt a rohadékok eladtak több ezer hektár földet Nagyfény Topolya Tornyos háromszögben, amit 200+ meteres kutakból locsolnak édesvízzel. Érted, nem a kietlen bánáti művelhetettlent, hanem az elsőosztályú bácskait, mert Ez van legmeszebb Belgradtól.
Válasz hashtag #1761. hozzászólásáraÜdv a klubban.
Válasz Gumóka #1754. hozzászólásáraSzerencsére még nálunk nincsenek új bányatavak! Remélem nem is lesz soha bányató a falunkban a mostani egy nagyobb s kettő kicsin kívül! a nyomás óriási a falunk ezen tevékenység miatt de az ellenállás egyenlőre még nagy a bányák ellen!



Válasz mtz1221 #1760. hozzászólásáraAzt én nem tudom, állítólag a vizek országa vagyunk, több megy ki mint ami bejön, legalábbis ez a mondás. Közbe meg olyan kopárság van, mint irànban.
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraHogy kerül aföld túlsó felére is bokáig erő víz ?
Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásárami emberek a társadalom vagyunk, mi a dolgozók, adófizetők, az állam a végrehajtó hatalom
Válasz hashtag #1756. hozzászólásáraAz LMP és a Zöld Gerilla mozgalom -bár inkább utóbbi tekinthető komoly szakembereknek- egy pár köbméter föld kézi megmozgatását és pár deszka behelyezésével oldaná meg ezen problémákat globálisan. De Kökény Attila -aki jó kutató az interneten, szerintem- írt pár cikket a globális megoldásról, ami szintén hasonló a Zöld Gerilla mozgalom által javasolt megoldáshoz.
Én nem értek hozzá, sosem locsoltam kútból az udvaron kívül és nem is szeretnék. Csatorna pedig talán egy helyen van nekünk, igaz abba egy csepp víz nincs hosszú évek óta. Így én csak leírtam amit olvastam, láttam. De vitázni nem szeretnék.
Válasz Szlovákiából #1749. hozzászólásáraAz a terület a gazosabb amelyikben jobbak a körülmények a gyomoknak, ez nem feltétlen baj pl. több víz.
A tárcsázás azért hepehupás mert rosszul volt beállítva pl. túl mélyen.ű
Az hogy van acat a földedbe a te szégyened nem a tárcsáé... már bocs
Válasz MTZ1221.3 #1753. hozzászólásáraAz olasz csatornából öntöz, árasztással. Be van osztva, hogy melyik nap ki veheti ki a vizet a csatornából, beleteszi az átemelőt, és pár óra alatt bokáig érő víz van a földön, 60 liter gázolajból. Ettől nem hiszem hogy van olcsóbb.
Baccát9k meg akkor az egészet. Itt meg qzert sem képesek tenni hogy ne az ivóvízünket locsolják el egyes penzéhes marhák.


Válasz Ares 826 #1751. hozzászólásáraFelétek a bányatavakból engelyézett az öntözés, vagy csak nézegetitek, hogy de jó, hogy van?
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraA komolyabb öntözési szakemberek is hülyeségnek tartják a kútból, csatornából öntözést. Az árasztást mutatják be egyre több helyen "olcsón" működtethető rendszernek.
Egy példa:
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-07-01 16:06:02
Válasz Agroporta #1750. hozzászólásáraMost sem kellene fizetni az öntöző vízért meg soha sem szerintem! Az országba bejövő víz az szerintem mindenkié mert a talajvízből történik az öntözés legalább is nálunk a környék településein Dunából a kapilláris ereken szivárog át a víz. Ha magas a Duna szintje láthatóan magasabb a kutakban a víz! A víz az államé azt mondják, mi meg emberek az állam vagyunk, vagy rosszul tudom???? Nincsenek mély kutak a környéken max. 20 méteresek onnét van az öntözés! Az országban lévő sok sok száz fürdő na ott van ám azt gondolom óriási víz POCSÉKOLÁS több száz méterről hozzák fel a melegvizet majd miután úgy látják cserélni kell akkor meg kiengedik a közelben lévő árkokba meg esetenként tavakba vagy a fürdő mögötti erdőbe, de a rengeteg napolajjal meg senki sem foglalkozik ! Akkor hogy is van ez az öntöző víz használati kérdés??? Vagy a szomszédunkban lévő üdítő gyártó cég szerte európában is értékesíti termékeit amivel a környező települések vizeit ivóvíz bázisból való szivattyúzást véget 200-300 méterről több tíz az az több 10.000.000 liter kiszivattyúzásával évente! Akkor most mi is van??????????







Már csak ez hiányzott
Válasz 5465 #1739. hozzászólásáraÉn most próbáltam meg, napraforgó után megtárcsáztam a földet, aztán a két széléről elkezdtem megszántani, a közepét kihagytam. Tavasszal a kukorica vetés előtt meg az egészet áttárcsáztam. A szántott rész szinte teljesen gyommentes volt, a tárcsázott jócskán kizöldült. A tárcsa mögött van pálcáshenger, így el is egyengette. Belevetettem a kukoricát, ami a hideg miatt csak pihent a földben. A gyom meg nem. Így már 1 leveles állapotnál mentem permetezni, mert a kukorica sorát nem láttam a tárcsázottnál. Aztán 6 levelesnél újra. Először az acat volt, ami túlnőtte a kukoricát, azután az egyszikűek.Mivel nem simítottam, olyan hepehupás volt, hogy majdnem szétszakadt a permetező.
A hab a tortán, hogy a vaddisznó is megegyelte, kb a fele kiment. Ezt a 4 hektárost már elengedtem, lehet le sem szedetem. Nem is fogom nézegetni, majd aratás előtt odamegyek.
Válasz 5465 #1744. hozzászólásáraGaspardo lazitóval csinàljàk erre ez elég jól forgat kever.
Itt februárban csak fagyon menne tárcsával ,kötött gyurmàszós talaj
Válasz Ohaza63 #1718. hozzászólásáraSzerinted ezt engedjem el?


Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraPontosan. ítt 400+ leesett ősz óta, mégis ki fognak a naprák száradni. 22ben meg csak 160 körül volt jan...tól aratásig, mégis naprából több mint féltermés lett. Üres a föld, víztartaléka.
Válasz mocsencsi1 #1743. hozzászólásáraÍgy van. Régen is volt aszályos év, volt hogy semmi nem termett. De a következő évek csapadékosabb lettek és bepotolta. Most itt az Alföldön már 4. éve nincs megfelelő mennyiségű csapadék. Egy 2010 eshez hasonló év tudna helyre tenni a dolgokat, de olyan már nem volt 15 éve.
Válasz Gyula, #1740. hozzászólásáraElhiszem, meg van is lazítóm és használom is 2-4 évente gabona után, de ez nem kompenzálja az előző hozzászólásomban leírt gondokat.
Amúgy februárban általában így is rá tudok menni a szántásra fogas simítóval, korábban meg minek…
Még talán az is érdekes számocska lenne, ha megnéznénk az utóbbi száz év csapadék átlagát és összevetnénk az elmúlt mondjuk tíz év átlagaival és a vélhető " hiányokat" szépen összeadnánk.Szerintem ez a szám "veri be a csákányt" pl. a napraforgónak idén.
Válasz mtz1221 #1741. hozzászólásáraEzaz, a hó, ami igazán hiányzik.
Válasz Gatti #1738. hozzászólásáraMeg legalább 2.5 hónapot dobáltuk egymást hógolyóval.
Válasz 5465 #1739. hozzászólására
Korábban rà tudsz menni tavasszal a lazítottra, de minimum 4sor rugókapàs kombinàtor ludtalpkapàval szerelve.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraLehet, igazad van, de engem az eddigiek alapján nem győzött meg a zöldtrágya.
A szántás elhagyásánál is sok a negatív tapasztalat, sajnos.
Erőteljesebb gyomosodás, folyamatos és erősödő gomba és pocok jelenlét…
De hát kinek a pap…
Válasz Gatti #1737. hozzászólásárameg ugye sokszor ősszel 3-4 napos esők is voltak, olyat se láttam már nagyon régen. Pedig korábban minden ősszel volt 1-2 olyan időszak.
Válasz mtz1221 #1736. hozzászólásáraValóban így volt, szinte minden héten esett valamennyi. Most meg van olyan hogy 2-3 hónapig semmi, valamint hótakaró sincs. Nagyon nehézzé vált így a termelés.
Évi 6-700 liter eső kell, nem szármaradvány és trágya. 10+ eves koromban én voltam a tarlógyújtó. Egy autógumit az eke után kötöttünk meggyújtották és mehettem. Alaptrágya sem volt nagyon nem lehetett kapni, mégis termett 50-60 mázsa kukorica. De heti szinten egyszer megáztunk iskolába jövet menet. Én meg majd elmesélem unokáimnak a kukorica kepre mutattva, hogy valamikor ilyen is volt és 8 tonnát is tudtam rajta holdjan termelni.
Válasz Szlovákiából #1734. hozzászólásáraMost is kérik a szalmát tőlem.
Akinek odaadom mindég nekemadja a trágyát. De pénzért szalmát, szárat el nemadok, mindent visszadolgozok.
Viszont a szántást nagyonhajlok rá, hogy elhagyom teljesen.
Grúber, lazító, tárcsa.
Most is csak kukorica után szàntok max25cm.
Válasz rtamas1976 #1733. hozzászólásáraÉn az összes szármaradványt otthagyom a földön, ráadásul hagyom kikelni az árvakelést és azt is beszántom. A szerves trágya is valamilyen szintem játék a számokkal, mert minden évben lehordnak mindent a földről, aztán azt egyszerre viszaadják jó esetben 5 év múlva. Közben felnő rajta 5 darab 600 kilós állat.
Az anyag nem vész el, csak átalakul, így aki trágyázik, az 5 évig zsigerel, aztán visszaad, de biztosan kevesebbet, mint amit lehordott.
Válasz 5465 #1732. hozzászólásáraJó a zöldtrágya, főleg ha nincs szerves.

Válasz rtamas1976 #1731. hozzászólásáraNagyon szépen szétfagyott, apró morzsás lett a talaj.
Erre számítottam, inkább csak a kontraszt miatt tettem be a 2 képet,
amiken látszik, hogy mennyi vizet vett ki a talajból.
Én soha többet nem vetek zöldtrágyát, inkább pihentetek, ha kötelező lesz.
Válasz 5465 #1729. hozzászólásáraÉn nemszoktam felrögelni, inkább otthagyom. Egy rossz szántás évekre eltudja rontani a földet.
Nemvagyok szántásellenes de ha optimális időben és körülmények között nemmegy akkor nagyon romboló tud lenni!
Válasz Szlovákiából #1728. hozzászólásáraÍgy van.
Október 31-én szántottam.
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraMivel kellett volna kukorica elé?
7 hektárból 2 volt zöldítve így.
Válasz rtamas1976 #1724. hozzászólásáraEz őszi szántás, majd a tavaszi vetésig szétmegy.
De nem erről van szó, hanem arról, hogy a köztesnövény mennyire viszi ki a vizet. Az akkor is hiányzik, ha csak tárcsázod, vagy lazítózod. Csak nem látod.
Válasz 5465 #1723. hozzászólásáraPontosan erről beszélek. Nálam ugyan ez volt, teljesen elvált, ahol volt és ahol nem.
Válasz rtamas1976 #1722. hozzászólásáraHa jól tudom, nálunk meg volt adva, mikor kell vetni és meddig nem lehetett leszántani. Ezért a kalászosok után rögtön mentem, tárcsáztam és belevetettem. Volt, mikor csak helyenként kelt ki, volt, mikor nyakig ért. Szerencsére nem kellett bizonygatni, hogy elvetettem, elég volt bemutatni a számlát.
Válasz rtamas1976 #1719. hozzászólásáraAmikor már nem tudtak milyen reklámot találjanak ki a rokohumínra, pontosan ezt kezdték el terjeszteni, hogy a fekete színe miatt még UV szűrőként is működik, nem csak a humín sav miatt "nélkülözhetetlen".