Válasz Andor. #9142. hozzászólásáraAndor!
Tegnap írtam neked, hogy privátban.
Így nem tudok segíteni, ha nem ismerem a tulajdoni lap adatait. Pontos terület, alrészletek, Ak érték. Hol van feltüntetve a tulajdoni lapon, az épület?
Vak vágányon vagyok, mert ezt eddig nem írtad, hogy "nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével" lesz az értékesítés.
Az épület nem önálló alrészleten van.
https://epr.am.gov.hu/ van meghirdetve, itt ha jól értem azé aki a legmagasabb árat adja, de +ba lesz egy értékbecslés is ami ha úgy tetszik, akkor a minimum árat fogja képviselni, majd utána kifügesztik hirdetménybe (abban az esetben ha a pályázó nem férne bele a Fftv. 20. § i) pontja szerinti 10 ha-os feltételbe) és ha ott van olyan személy akinek van rá elővásárlási joga akkor az fogja elvinni.
720 m2-nél nagyobb és külterületi termöföld(nem zártkert), nem található rajta ültetvény, elhanyagolt terület.
Engemet a legjobban az érdekel, hogy akié lesz az ingatlan mit fog tudni csinálni azzal hogy csak a tul.lapon van rajta a gazdasági épület. Egyáltalán engednek e építeni ,így hogy már nincsen ott, vagy megfogják tagadni? Ha lemennek az ünnepek, akkor megyek egy kört, hátha tud valaki rá a hatóságoknál is választ adni.
Ha valaki belefér a Fftv. 20. § i) pontja szerinti 10 ha-os feltételbe, és a meghirdetett állami föld is megfelel a feltételeknek, akkor az ajánlatában ezt jelezze. Ha vele kötnek szerződést, akkor ezt abba bele kell foglalni, így nem lesz kifüggesztés.
Ha a földrészleten, vagy azon belül egy alrészleten a Földforgalmi törvényben meghatározott ültetvény talaálható, vagy felépítmény, vagy értéknövelő agrotechnikai eszköz, akkor azok értékét külön fel kell tüntetni.
Ha pl gyümölcsös, vagy szőlő mávelési ágú a földrészlet és a területe nagyobb a törvényben meghatározott mértéknél, akkor a szerződésben külön kell feltüntetni a föld, és külön az ültetvény értékét. Felépítmény esetében ugyan így kell eljárni, ha az szerepel a tulajdoni lapon. Megjegyzem., nem csak az épület számít felépítménynek, hanem pl. az út is.
Minden adójogilag eltérő tételt külön kell a szerződésben szerepeltetni, függetlenül az eladó, vagy vevő személyétől.
A telek nem áfás, az építmény 27 % -alá tartozik, ezért a szerződésnek ez külön kell tartalmazni.
Válasz Radocz #9135. hozzászólásáraAz, hogy mikortól 720, nem tudom. Ezek 2023 -ban módosultak. A 2024 -évi Kormányrendeletben már ez van. Agyon szabályoztak mindent, a jogászi logika , "ami nem tilos azt szabad" miatt.
Ha a cégadatos kérdés volt, akkor igen, én válaszoltam.
Láttam már olyan adásvételi szerződést, hogy a vásárolt ingatlanon volt építmény.
Ez viszont fel volt tüntetve a tulajdoni lapon.
Így vette meg a valóságnak megfelelően. Egy vég összeg szerepelt a szerződésen.
Válasz Demény Csaba #9130. hozzászólásáraÍgy van.
Keveset tudunk az ügyről, ahhoz hogy így a nyílt térben érdemben tudjunk segíteni.
Látni, ismerni kellene a tulajdoni lap bejegyzéseit.
A vétellel kapcsolatban is tisztázni kellene, dolgokat.
Van -e elővételi jogosult, van -e bérlő? Tudja-e, hogy 20 évre be lesz jegyezve az elidegenítési tilalom. Vagy, hogy ez alatt az államnak visszavásárlási joga lesz, stb.
Ha jól, értem ez meghirdetett, árverési ügylet lesz. Akkor lesz meghirdetett ár, ami vagy szakértői, vagy megyei átlagár +10%. Lesz letét. Kell menni az árverésre, ott kell fizetni regisztrációs díjat. Licitálni kell, és azután jön, hogy az elővételes él -e a jogával.
Az építésre, nem építésre pedig ott van, a mumus, a helyi építési szabályzat. Egyszerűbb az eset, ha nincs, vagy ha csak a törvényi előírásokra hivatkozik.
Jelenleg 720 m2 az a min telek nagyság, amire építési engedély adható. Ha ez csak termőföld, szántó, legelő rét, és nincs az alrészletben kivett terület, udvar, tanya, akkor ki kell vonatni. Na ez nem nagyon működik. Minőségi termőföldet nem engednek művelés alól kivonni.
Válasz Rabó001 #9126. hozzászólásáraAz adásvételi szerződésben az épület árát külön fel kell(ene) tüntetni. Ha nem, akkor meg kell indokolni, miért nem. Pl. azért, mert már nem fellelhető a földrészleten.
Válasz jaromiv #9125. hozzászólásáraJó ötlet a földmérő.
A jelenlegi jogszabály szerint most már nem lehet oda építeni, mert a terület méretre túl kicsi az építéshez, de viszont ugye egyszer már megkapta előzőleg az építési engedélyt amiből lett az az épület ami most már nincs ott a helyszínen.
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraKérlek erősíts meg abban, hogy ha jól értem minden esetben van értékbecslő ezeknél a 10h alatti föld pályázatoknál? és ha jól olvastam én is kiválaszthatom a listából melyikkel szeretném az értékbecslést elvégeztetni?
Feltételezzük, hogy megtörténik az adásvételi amiben beleírja az ügyvéd amit az értékbecslő írt, utána mi a teendőm, hogy a művelésből kivett rész az ingatlanban rákerüljön a tulajdoni lapra? Lehet érdemes lenne ezt anonim módon megkérdezni a földhivataltól, hogy ha olyan adásvételi szerződést viszek nekik amiben az előbbiekben leírtak vannak, akkor tudják módosítani?
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraAz mindenképpen lényeges lenne, hogy ha megveszi, akkor rögzítsek a szerződésben, hogy a területen nincs épület. Különben ha idővel valakinek eszébe jut firtató, akkor lehetnek érdekes kérdések, hova tűnt az épület, mi lett a hulladékkal.
Válasz Andor. #9120. hozzászólásáraA kérdésed másik felére: Keress meg egy földmérőt, aki a településen szokott mérni, és van kapcsolta a földhivatalba ( elvben mindnek van). Add a kezébe a tulajdoni lapot és kérdezd ki, hogy mit csinálhatsz ott. Ő nem építési, földhivatali, engedélyezési hivatalnok, de sok ügyet látnak, és tudni fogja, hogy építhetsz -e. Keresd meg a helyi építési szabályzatot, és nézd át! ( Jogtárban fent van.)
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraNem is mondtam én neki olyat, hogy Alsóbögyörősvalagpuszta 007/001 HRSZ-re hivatkozzon, csak anonímben, hogy mik most a pontos szabályok egy ilyen esetben, hogy nincs épület, csak a hült helye, mit kezdhet vele. Ha rendes és nem dilettáns az ügyitéző lehet, hogy mind okos dolgokat.
Isten mentsen, hogy ügyet indíttasson. Az tényleg nagyon bekavarhat.
Válasz Andor. #9120. hozzászólásáraCsak óvatosan azzal az építési hatósággal! Ha ügyet indít, azzal megakaszt mindent. Ha a szemlén találnak egy vödör szemetet, egy taliga sittet, vagy a romot olyannak ítéli, akkor megy az egész a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodásra. Akkor soha nem fogsz hozzájutni.
Az értékbecslő rögzíteni fogja az épület állapotát. Ez jó és elég lesz neked.
Értékbecslés alapján a szerződéskötéskor kérd, hogy azt az állapotot rögzítsék. Nem szokott ezzel baj lenni. Az ügyvéd figyelembe veszi az értékbecslés tartalmát. Ha nem tenné, kérni kell!
Te fizeted, előlegezed az értékbecslést. Legyél ott!
Az értékbecslés nem változtatja meg a tulajdoni lap tartalmát. Ha azon van épület, akkor az rajta is marad.
Válasz Andor. #9121. hozzászólásáraEkkor lesz az érdekődés egy talpalatnyi területre?
Akkor ott sem egyszerű az élet.
Építési hatóság mi sem képpen, azon kívül, amit a kolléga is írt.
Egy kalappal, aztán írd meg egyszer, hogy mi lett a vége.
Válasz A.I. #9119. hozzászólásáraPályázni kell, aki a legmagasabb árat adja azé, viszont lehet lesz egy értékbecslés az állam részről aminek a költségét nekem kell állni. Viszont akkor már ott jó lenne bele íratni, hogy nincs ott az épület.
Válasz jaromiv #9115. hozzászólására A valós állapot feltüntetését gondolom már csak akkor tudom, ha megnyerem a pályázatot és ügyvédnél megtörténik adásvétel? mert esélytelenek látom, hogy január 16-ig ameddig tart a beadási határidő a pályázatra bárki is válaszolna az állam képviseletében.
Viszont ebbe az esetben alá kell írni az adásvételit, így kockáztatok is, hogy milyen irányba fog utána tovább menni a dolog.
Amit írtál. hogy: „ Ekkor ugyanis van művelésből kivett rész az ingatlanban, amire építési engedéllyel „akármit” építhetsz. ” ezt hogyan tudom érvényesíteni, vagy esetleg kihez lehetne ezzel fordulni, hogy biztosan így lesz? mert ha ez igaz, akkor megéri belevágni.
Válasz Andor. #9118. hozzászólásáraHa már a szándék megvan, majd lesz valahogy.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy árképzéskor épület is be lett-e építve az árba.
Ha igen, akkor az nem korrekt, ha meg nem, akkor tudják, hogy nincs ott semmi.
Válasz A.I. #9116. hozzászólásáraAz Állam bácsi jól felmérte mit értékesít... a hirdetményben is szerepel a gazdasági épület.
Elfogok menni az építésügyi hatósághoz.
Abba viszont nem látok semmi esélyt, hogy még pályázat beadása előtt tudjon az ember beszélni az illetékessel aki az államot képviseli, hogy jelezem nekik ezt az épület dolgot, így akkor szerintem mindenképp az van, hogy lutriba megveszi az ember és utána vagy + vagy - kifejlet lesz, csak ilyenkor kérdés hogy érdemes e vele rizikozni :)
Részemről mindenképp az lenne a jó, ha az épületet idővel ujjá lehetne építeni, hiszen ez képez önmagában egy értéket, nem maga terület mert az apró 800 nm, a jelenlegi jogszabályokkal most nem is lehetne építeni rá ekkora nagyságú területre.
Válasz A.I. #9116. hozzászólásáraMost olvasom újra az első hozzászólásodat. Túllapon is ott van, minden képen jegyzőkönyv a jelenlegi állapotról, hogy nehogy a végén az legyen, hogy kiderüljön elbontottál valami műemléket, ami már ott sem volt, mikor megvetted.
Válasz Andor. #9114. hozzászólásáraHát...
Jól felmérte az eladó mit árul. Vagy az épület fel sincs tüntetve a hirdetményben.
Ha nem képezi az adásvétel tárgyát, akkor nem is foglalkoznék vele.
Az újra építés az érdekes. Valamikor volt egy szabály, nem tudom él-még, de szerintem igen, hogyha egy eredeti főfal áll, akkor újra építhető minden extra nélkül.
Mondjuk nagyon sok olyat is látni közműtérképen, hogy nincs már ott semmi, csak a volt épületet jelző kontúrvonal.
Szerintem január elején elmész a helyileg illetékes építésügyi hatósághoz. Ott tudniuk kell a tutit.
De én még mindig azt mondom, Te földet veszel, nem épületet, ha nincs szó róla, akkor Te sem tudsz róla.
A szerződés mindig két részt tartalmat. Egyrészt a telekkönyv szerinti meghatározásokat. Másrészt a jelenlegi állapot rögzítését. De célszerű a valós állapotot feltüntetni. Pl. az épület, maradványai találhatók. Ezzel véded marad, hogy nem te bontottad el, engedély nélkül.
Az, ha a tulajdoni lapon fel van tüntetve, hogy épület van rajta, azzal most jól is járhatsz. Ekkor ugyanis van művelésből kivett rész az ingatlanban, amire építési engedéllyel „akármit” építhetsz.
Engedély nélkül, csak bejelentési kötelezettséggel is, de csak max 100 m2 alapterületű fészert.
Miért írom, hogy ezzel akár jól is járhatsz. Termőföldet kivonni, - hogy építhess egy kutyaólat –, iszonyat szabályok vannak. A teleülési átlag feletti minőségű termőföldet nem is lehet kivonni.
Közmű térképen nézd meg(ha van ügyfélkapud, akár most rögtön), hogy az épület fel van-e tüntetve.
Ha nincs, akkor az egész dolog okafogyottá.
Ha igen, akkor lehet gondolkozni. Itt nézz utánna.
Sziasztok, hátha tudja valaki rá a választ:
A jelenleg is pályázható 10 ha térmértéket meg nem haladó, Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet pályáztatásnál szeretnék egy ingatlanra pályázni.
Az ingatlan tulajdoni lapja szerint egy gazdasági épület is van rajta, de viszont én kimentem a területre és nem található ott semmi, csak pár darab kő és egy lyuk, gondolom az idők folyamán szépen elhordták az építkezésekre a volt épület anyagát...
Nah most ilyenkor mi van? mi fog szerepelni az adásvételiben? ha megveszem, hogy az adásvételi szerint rajta van az épület, akkor nekem ebből későbbiekben keletkezhet valami hátrány, ha pl vissza építem azt ami elvileg valamikor ott volt (feltéve ha megvan a levéltárban gondolom a régi épület tervrajza, hogy mégis pontosan mi volt ott...) vagy ha mondjuk meggondolom magamat és pl 10 év múlva eladom?
Esetleg ebben az esetben van e valami hatóság akivel lehet ezzel kapcsolatban kérdezni?
A haszonbérletek "felszabadítása" egybegondolva, a haszonbérleti szerződéseket érintő további intézkedésekkel, minden szempontból üdvözölendő.
Ettől nem hiszem, hogy sokkal több spekuláns lép be a földpiacra. Aki befektetési céllal vásárolt földet eddig, az meg tudta oldani a használatát.
Válasz kulakman #9107. hozzászólásáraKöszönöm
Az szép akkor nem kapkodják el
És ha nem az én ajánlatom nyer, akkor van valamilyen költségem, vagy akkor semmi?
Válasz Ganajos #9106. hozzászólásáraIgen, ha kisebb összegre teszel ajánlatot, és nem éri el a szakértő által megadott összeget akkor , felhív az állam ,hogy vagy megadod azt vagy nem történik semmi! Az állam által kijelölt ügyvéd fogja megírni a szerződést, nem biztos, hogy a te faludban lesz a székhelye, nekem 2,5 hónap nem volt elég neki ,hogy eljuttassa kifüggesztésre a városomba!
Üdv!
Ha valaki vett már az államtól 10 ha alatti földet, hogy működik?
Azt tudom, h hol kell ajánlatot tenni stb, de milyen összeget lehet adni? Van valami minimum ajánlat? Ha pl tegyük fel van egy 1 hektáros darab, teszek ajánlatot 500.000 ft, más nem ajánl semmit, akkor az enyém?
Milyen egyéb költségek vannak a vételár kiegyenlítésén felül? Mint egy normál földvásárlásnál?
Köszi
Válasz Ferenc_14613 #9104. hozzászólásáraAz Illrtéktörvény nem változott, és szerintem nem is fog.Az illetékmentesség egyik feltétele, hogy 5 évig nem lehet vagyoni értékű jogot alapítani. A haszonbérlet az.
Válasz Demény Csaba #9097. hozzászólásáraOlvastam valahol,hogy amennyiben a törvény úgy változna,hogy az illetekfizető polgárnak kedvezőbb,azt kell alkalmaznia a hatóságnak.
Válasz Demény Csaba #9102. hozzászólásáraJa mert ott is van ilyen, hogy bejeletkezik-erdogazdalkodonak? Erre kíváncsi leszek, mert vettünk erdőt, de már eladtuk.
Fejlődik a nav. Mondjuk nem áll sokbol lefuttatni egy keresést, hasonlóan a teruletalapu támogatás ellenorzeskor.
Válasz Demény Csaba #9097. hozzászólásáraHa vizsgalja a nav. Nálunk volt a faluban pár ilyen eset, ismerősök voltak, nem mindegyikre szabtak ki utólag. Akit érint az szerintem számolni fog vele.
Vagy viszi az élőhaszonbérlő vagy megszűnik az eljárás:
fftv 2025,12,24-től:
53/B. § Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő helyett más előhaszonbérletre jogosult javára hozna jóváhagyó döntést, akkor – a Fétv. 47/A. §-ában, vagy a 72. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – a tulajdonos hozzájárulása szükséges a szerződés létrejöttéhez. A haszonbérleti szerződés a tulajdonos hozzájárulása hiányában nem jön létre, a mezőgazdasági igazgatási szervnek a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló, folyamatban levő eljárását meg kell szüntetni.
Azt azért nem árt tudni, ha valaki az adásvétel során illetékmenességet kapott, és 5 éven belül a földet haszonbérbe adja, akkor sanszos, hogy a NAV dupla illeték megfizetésére kötelezi.
9146 hozzászólás
Válasz jaromiv #9143. hozzászólásáraÍrtam emailt.
Válasz Radocz #9144. hozzászólásáraHa jól megsuhintok egy követ, akkor Irotán át, Abodon esik le.
Egyébként nem titok. Abaújlak.
Válasz jaromiv #9137. hozzászólására"Mindent szabad, ami nem tilos! "
Bikini együttes.
Abodhoz egész közel van.
Oda szoktam menni.
Válasz Andor. #9142. hozzászólásáraAndor!
Tegnap írtam neked, hogy privátban.
Így nem tudok segíteni, ha nem ismerem a tulajdoni lap adatait. Pontos terület, alrészletek, Ak érték. Hol van feltüntetve a tulajdoni lapon, az épület?
Vak vágányon vagyok, mert ezt eddig nem írtad, hogy "nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével" lesz az értékesítés.
Írj privátban, az e-mailemre!
Az épület nem önálló alrészleten van.
https://epr.am.gov.hu/ van meghirdetve, itt ha jól értem azé aki a legmagasabb árat adja, de +ba lesz egy értékbecslés is ami ha úgy tetszik, akkor a minimum árat fogja képviselni, majd utána kifügesztik hirdetménybe (abban az esetben ha a pályázó nem férne bele a Fftv. 20. § i) pontja szerinti 10 ha-os feltételbe) és ha ott van olyan személy akinek van rá elővásárlási joga akkor az fogja elvinni.
720 m2-nél nagyobb és külterületi termöföld(nem zártkert), nem található rajta ültetvény, elhanyagolt terület.
Engemet a legjobban az érdekel, hogy akié lesz az ingatlan mit fog tudni csinálni azzal hogy csak a tul.lapon van rajta a gazdasági épület. Egyáltalán engednek e építeni ,így hogy már nincsen ott, vagy megfogják tagadni? Ha lemennek az ünnepek, akkor megyek egy kört, hátha tud valaki rá a hatóságoknál is választ adni.
Ha valaki belefér a Fftv. 20. § i) pontja szerinti 10 ha-os feltételbe, és a meghirdetett állami föld is megfelel a feltételeknek, akkor az ajánlatában ezt jelezze. Ha vele kötnek szerződést, akkor ezt abba bele kell foglalni, így nem lesz kifüggesztés.
Ha a földrészleten, vagy azon belül egy alrészleten a Földforgalmi törvényben meghatározott ültetvény talaálható, vagy felépítmény, vagy értéknövelő agrotechnikai eszköz, akkor azok értékét külön fel kell tüntetni.
Ha pl gyümölcsös, vagy szőlő mávelési ágú a földrészlet és a területe nagyobb a törvényben meghatározott mértéknél, akkor a szerződésben külön kell feltüntetni a föld, és külön az ültetvény értékét. Felépítmény esetében ugyan így kell eljárni, ha az szerepel a tulajdoni lapon. Megjegyzem., nem csak az épület számít felépítménynek, hanem pl. az út is.
Válasz Radocz #9134. hozzászólásáraHa nem tüntette fel, az súlyos ügyvédi hiba.
Minden adójogilag eltérő tételt külön kell a szerződésben szerepeltetni, függetlenül az eladó, vagy vevő személyétől.
A telek nem áfás, az építmény 27 % -alá tartozik, ezért a szerződésnek ez külön kell tartalmazni.
Válasz Demény Csaba #9136. hozzászólásáraAzért kell megtagadni, mert a szerződés a földrészleten található felépítmény értékét önállóan nem határozta meg..........
Válasz Radocz #9135. hozzászólásáraAz, hogy mikortól 720, nem tudom. Ezek 2023 -ban módosultak. A 2024 -évi Kormányrendeletben már ez van. Agyon szabályoztak mindent, a jogászi logika , "ami nem tilos azt szabad" miatt.
Ha a cégadatos kérdés volt, akkor igen, én válaszoltam.
A Csereháton.
Válasz Radocz #9134. hozzászólásáraMeg kell tagadni a szerződés jóváhagyását.
Válasz jaromiv #9133. hozzászólásáraEz mióta van így?
Az én házam 640 m2 telekre épült.
Szántó esetén 3,9 ha felett szintén lehet építeni.
Valami ilyesmire emlékszem.
Nekem válaszoltál privátban. ru!
Szerintem Te határon belül élsz.
Vagy tévedek?
Válasz Demény Csaba #9132. hozzászólásáraÉs ha nem tüntetik fel?
Láttam már olyan adásvételi szerződést, hogy a vásárolt ingatlanon volt építmény.
Ez viszont fel volt tüntetve a tulajdoni lapon.
Így vette meg a valóságnak megfelelően. Egy vég összeg szerepelt a szerződésen.
Válasz Demény Csaba #9130. hozzászólásáraÍgy van.
Keveset tudunk az ügyről, ahhoz hogy így a nyílt térben érdemben tudjunk segíteni.
Látni, ismerni kellene a tulajdoni lap bejegyzéseit.
A vétellel kapcsolatban is tisztázni kellene, dolgokat.
Van -e elővételi jogosult, van -e bérlő? Tudja-e, hogy 20 évre be lesz jegyezve az elidegenítési tilalom. Vagy, hogy ez alatt az államnak visszavásárlási joga lesz, stb.
Ha jól, értem ez meghirdetett, árverési ügylet lesz. Akkor lesz meghirdetett ár, ami vagy szakértői, vagy megyei átlagár +10%. Lesz letét. Kell menni az árverésre, ott kell fizetni regisztrációs díjat. Licitálni kell, és azután jön, hogy az elővételes él -e a jogával.
Az építésre, nem építésre pedig ott van, a mumus, a helyi építési szabályzat. Egyszerűbb az eset, ha nincs, vagy ha csak a törvényi előírásokra hivatkozik.
Jelenleg 720 m2 az a min telek nagyság, amire építési engedély adható. Ha ez csak termőföld, szántó, legelő rét, és nincs az alrészletben kivett terület, udvar, tanya, akkor ki kell vonatni. Na ez nem nagyon működik. Minőségi termőföldet nem engednek művelés alól kivonni.
Válasz Rabó001 #9126. hozzászólásáraAz adásvételi szerződésben az épület árát külön fel kell(ene) tüntetni. Ha nem, akkor meg kell indokolni, miért nem. Pl. azért, mert már nem fellelhető a földrészleten.
Válasz Andor. #9128. hozzászólásáraÚgy látom, hogy Te szeretnéd az épületet?
Ha sikerül meg venned, szerintem tudok a továbbiakban segíteni.
Addig is maradj csendben, mert lesz rá sok vevő.
Ennyi hozzászólás alatt már legalább azt tisztázni kelett volna, hogy az épület önálló alrészlet-é.
Válasz jaromiv #9115. hozzászólásáraJól mondod. Magán ember szántóra alig-alig tud építeni.
Válasz jaromiv #9125. hozzászólásáraJó ötlet a földmérő.
A jelenlegi jogszabály szerint most már nem lehet oda építeni, mert a terület méretre túl kicsi az építéshez, de viszont ugye egyszer már megkapta előzőleg az építési engedélyt amiből lett az az épület ami most már nincs ott a helyszínen.
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraKérlek erősíts meg abban, hogy ha jól értem minden esetben van értékbecslő ezeknél a 10h alatti föld pályázatoknál? és ha jól olvastam én is kiválaszthatom a listából melyikkel szeretném az értékbecslést elvégeztetni?
Feltételezzük, hogy megtörténik az adásvételi amiben beleírja az ügyvéd amit az értékbecslő írt, utána mi a teendőm, hogy a művelésből kivett rész az ingatlanban rákerüljön a tulajdoni lapra? Lehet érdemes lenne ezt anonim módon megkérdezni a földhivataltól, hogy ha olyan adásvételi szerződést viszek nekik amiben az előbbiekben leírtak vannak, akkor tudják módosítani?
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraAz mindenképpen lényeges lenne, hogy ha megveszi, akkor rögzítsek a szerződésben, hogy a területen nincs épület. Különben ha idővel valakinek eszébe jut firtató, akkor lehetnek érdekes kérdések, hova tűnt az épület, mi lett a hulladékkal.
Válasz Andor. #9120. hozzászólásáraA kérdésed másik felére: Keress meg egy földmérőt, aki a településen szokott mérni, és van kapcsolta a földhivatalba ( elvben mindnek van). Add a kezébe a tulajdoni lapot és kérdezd ki, hogy mit csinálhatsz ott. Ő nem építési, földhivatali, engedélyezési hivatalnok, de sok ügyet látnak, és tudni fogja, hogy építhetsz -e. Keresd meg a helyi építési szabályzatot, és nézd át! ( Jogtárban fent van.)
Válasz jaromiv #9123. hozzászólásáraNem is mondtam én neki olyat, hogy Alsóbögyörősvalagpuszta 007/001 HRSZ-re hivatkozzon, csak anonímben, hogy mik most a pontos szabályok egy ilyen esetben, hogy nincs épület, csak a hült helye, mit kezdhet vele. Ha rendes és nem dilettáns az ügyitéző lehet, hogy mind okos dolgokat.
Isten mentsen, hogy ügyet indíttasson. Az tényleg nagyon bekavarhat.
Válasz Andor. #9120. hozzászólásáraCsak óvatosan azzal az építési hatósággal! Ha ügyet indít, azzal megakaszt mindent. Ha a szemlén találnak egy vödör szemetet, egy taliga sittet, vagy a romot olyannak ítéli, akkor megy az egész a Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodásra. Akkor soha nem fogsz hozzájutni.
Az értékbecslő rögzíteni fogja az épület állapotát. Ez jó és elég lesz neked.
Értékbecslés alapján a szerződéskötéskor kérd, hogy azt az állapotot rögzítsék. Nem szokott ezzel baj lenni. Az ügyvéd figyelembe veszi az értékbecslés tartalmát. Ha nem tenné, kérni kell!
Te fizeted, előlegezed az értékbecslést. Legyél ott!
Az értékbecslés nem változtatja meg a tulajdoni lap tartalmát. Ha azon van épület, akkor az rajta is marad.
Válasz Andor. #9121. hozzászólásáraEkkor lesz az érdekődés egy talpalatnyi területre?
Akkor ott sem egyszerű az élet.
Építési hatóság mi sem képpen, azon kívül, amit a kolléga is írt.
Egy kalappal, aztán írd meg egyszer, hogy mi lett a vége.
Válasz A.I. #9119. hozzászólásáraPályázni kell, aki a legmagasabb árat adja azé, viszont lehet lesz egy értékbecslés az állam részről aminek a költségét nekem kell állni. Viszont akkor már ott jó lenne bele íratni, hogy nincs ott az épület.
Válasz jaromiv #9115. hozzászólására A valós állapot feltüntetését gondolom már csak akkor tudom, ha megnyerem a pályázatot és ügyvédnél megtörténik adásvétel? mert esélytelenek látom, hogy január 16-ig ameddig tart a beadási határidő a pályázatra bárki is válaszolna az állam képviseletében.
Viszont ebbe az esetben alá kell írni az adásvételit, így kockáztatok is, hogy milyen irányba fog utána tovább menni a dolog.
Amit írtál. hogy: „ Ekkor ugyanis van művelésből kivett rész az ingatlanban, amire építési engedéllyel „akármit” építhetsz. ” ezt hogyan tudom érvényesíteni, vagy esetleg kihez lehetne ezzel fordulni, hogy biztosan így lesz? mert ha ez igaz, akkor megéri belevágni.
Válasz Andor. #9118. hozzászólásáraHa már a szándék megvan, majd lesz valahogy.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy árképzéskor épület is be lett-e építve az árba.
Ha igen, akkor az nem korrekt, ha meg nem, akkor tudják, hogy nincs ott semmi.
Válasz A.I. #9116. hozzászólásáraAz Állam bácsi jól felmérte mit értékesít... a hirdetményben is szerepel a gazdasági épület.
Elfogok menni az építésügyi hatósághoz.
Abba viszont nem látok semmi esélyt, hogy még pályázat beadása előtt tudjon az ember beszélni az illetékessel aki az államot képviseli, hogy jelezem nekik ezt az épület dolgot, így akkor szerintem mindenképp az van, hogy lutriba megveszi az ember és utána vagy + vagy - kifejlet lesz, csak ilyenkor kérdés hogy érdemes e vele rizikozni :)
Részemről mindenképp az lenne a jó, ha az épületet idővel ujjá lehetne építeni, hiszen ez képez önmagában egy értéket, nem maga terület mert az apró 800 nm, a jelenlegi jogszabályokkal most nem is lehetne építeni rá ekkora nagyságú területre.
Válasz A.I. #9116. hozzászólásáraMost olvasom újra az első hozzászólásodat. Túllapon is ott van, minden képen jegyzőkönyv a jelenlegi állapotról, hogy nehogy a végén az legyen, hogy kiderüljön elbontottál valami műemléket, ami már ott sem volt, mikor megvetted.
Válasz Andor. #9114. hozzászólásáraHát...
Jól felmérte az eladó mit árul. Vagy az épület fel sincs tüntetve a hirdetményben.
Ha nem képezi az adásvétel tárgyát, akkor nem is foglalkoznék vele.
Az újra építés az érdekes. Valamikor volt egy szabály, nem tudom él-még, de szerintem igen, hogyha egy eredeti főfal áll, akkor újra építhető minden extra nélkül.
Mondjuk nagyon sok olyat is látni közműtérképen, hogy nincs már ott semmi, csak a volt épületet jelző kontúrvonal.
Szerintem január elején elmész a helyileg illetékes építésügyi hatósághoz. Ott tudniuk kell a tutit.
De én még mindig azt mondom, Te földet veszel, nem épületet, ha nincs szó róla, akkor Te sem tudsz róla.
Válasz Andor. #9114. hozzászólásáraFutottunk itt mostanában egy kört, a művelésből kivett földrészekkel.
A szerződés mindig két részt tartalmat. Egyrészt a telekkönyv szerinti meghatározásokat. Másrészt a jelenlegi állapot rögzítését. De célszerű a valós állapotot feltüntetni. Pl. az épület, maradványai találhatók. Ezzel véded marad, hogy nem te bontottad el, engedély nélkül.
Az, ha a tulajdoni lapon fel van tüntetve, hogy épület van rajta, azzal most jól is járhatsz. Ekkor ugyanis van művelésből kivett rész az ingatlanban, amire építési engedéllyel „akármit” építhetsz.
Engedély nélkül, csak bejelentési kötelezettséggel is, de csak max 100 m2 alapterületű fészert.
Miért írom, hogy ezzel akár jól is járhatsz. Termőföldet kivonni, - hogy építhess egy kutyaólat –, iszonyat szabályok vannak. A teleülési átlag feletti minőségű termőföldet nem is lehet kivonni.
Válasz A.I. #9113. hozzászólásáraMegnéztem, az épület fel van tüntetve.
Válasz Andor. #9112. hozzászólásáraSzia
Közmű térképen nézd meg(ha van ügyfélkapud, akár most rögtön), hogy az épület fel van-e tüntetve.
Ha nincs, akkor az egész dolog okafogyottá.
Ha igen, akkor lehet gondolkozni.
Itt nézz utánna.
Sziasztok, hátha tudja valaki rá a választ:
A jelenleg is pályázható 10 ha térmértéket meg nem haladó, Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet pályáztatásnál szeretnék egy ingatlanra pályázni.
Az ingatlan tulajdoni lapja szerint egy gazdasági épület is van rajta, de viszont én kimentem a területre és nem található ott semmi, csak pár darab kő és egy lyuk, gondolom az idők folyamán szépen elhordták az építkezésekre a volt épület anyagát...
Nah most ilyenkor mi van? mi fog szerepelni az adásvételiben? ha megveszem, hogy az adásvételi szerint rajta van az épület, akkor nekem ebből későbbiekben keletkezhet valami hátrány, ha pl vissza építem azt ami elvileg valamikor ott volt (feltéve ha megvan a levéltárban gondolom a régi épület tervrajza, hogy mégis pontosan mi volt ott...) vagy ha mondjuk meggondolom magamat és pl 10 év múlva eladom?
Esetleg ebben az esetben van e valami hatóság akivel lehet ezzel kapcsolatban kérdezni?
Segítségeteket előre is köszönöm.
A haszonbérletek "felszabadítása" egybegondolva, a haszonbérleti szerződéseket érintő további intézkedésekkel, minden szempontból üdvözölendő.
Ettől nem hiszem, hogy sokkal több spekuláns lép be a földpiacra. Aki befektetési céllal vásárolt földet eddig, az meg tudta oldani a használatát.
Válasz én 11 #9109. hozzászólásáraMár kinn van dec18-tól a második kör!
Válasz Ganajos #9106. hozzászólásáraDecember 17-ig lehetett.
Válasz kulakman #9107. hozzászólásáraKöszönöm
Az szép akkor nem kapkodják el
És ha nem az én ajánlatom nyer, akkor van valamilyen költségem, vagy akkor semmi?
Válasz Ganajos #9106. hozzászólásáraIgen, ha kisebb összegre teszel ajánlatot, és nem éri el a szakértő által megadott összeget akkor , felhív az állam ,hogy vagy megadod azt vagy nem történik semmi! Az állam által kijelölt ügyvéd fogja megírni a szerződést, nem biztos, hogy a te faludban lesz a székhelye, nekem 2,5 hónap nem volt elég neki ,hogy eljuttassa kifüggesztésre a városomba!
Üdv!
Ha valaki vett már az államtól 10 ha alatti földet, hogy működik?
Azt tudom, h hol kell ajánlatot tenni stb, de milyen összeget lehet adni? Van valami minimum ajánlat? Ha pl tegyük fel van egy 1 hektáros darab, teszek ajánlatot 500.000 ft, más nem ajánl semmit, akkor az enyém?
Milyen egyéb költségek vannak a vételár kiegyenlítésén felül? Mint egy normál földvásárlásnál?
Köszi
Válasz Ferenc_14613 #9104. hozzászólásáraAz Illrtéktörvény nem változott, és szerintem nem is fog.Az illetékmentesség egyik feltétele, hogy 5 évig nem lehet vagyoni értékű jogot alapítani. A haszonbérlet az.
Válasz Demény Csaba #9097. hozzászólásáraOlvastam valahol,hogy amennyiben a törvény úgy változna,hogy az illetekfizető polgárnak kedvezőbb,azt kell alkalmaznia a hatóságnak.
Válasz Demény Csaba #9102. hozzászólásáraJa mert ott is van ilyen, hogy bejeletkezik-erdogazdalkodonak? Erre kíváncsi leszek, mert vettünk erdőt, de már eladtuk.
Fejlődik a nav. Mondjuk nem áll sokbol lefuttatni egy keresést, hasonlóan a teruletalapu támogatás ellenorzeskor.
Válasz Rabó001 #9101. hozzászólásáraAz erdők esetében szórják kifelé......
Válasz Demény Csaba #9097. hozzászólásáraHa vizsgalja a nav. Nálunk volt a faluban pár ilyen eset, ismerősök voltak, nem mindegyikre szabtak ki utólag. Akit érint az szerintem számolni fog vele.
Válasz termelo #9099. hozzászólásáraJolvan. A múltkor meg is néztem mi ez a két paragrafus.
Válasz Rabó001 #9027. hozzászólásáraTehát az eredeti szerződővel semmilyen formációban nem jön létre a szerződés ha van rájelentkező.
Vagy viszi az élőhaszonbérlő vagy megszűnik az eljárás:
fftv 2025,12,24-től:
53/B. § Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés szerinti haszonbérlő helyett más előhaszonbérletre jogosult javára hozna jóváhagyó döntést, akkor – a Fétv. 47/A. §-ában, vagy a 72. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – a tulajdonos hozzájárulása szükséges a szerződés létrejöttéhez. A haszonbérleti szerződés a tulajdonos hozzájárulása hiányában nem jön létre, a mezőgazdasági igazgatási szervnek a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló, folyamatban levő eljárását meg kell szüntetni.
Válasz Rabó001 #9096. hozzászólásáraEz a lehetőség fel sem merült,de így volt.
Azt azért nem árt tudni, ha valaki az adásvétel során illetékmenességet kapott, és 5 éven belül a földet haszonbérbe adja, akkor sanszos, hogy a NAV dupla illeték megfizetésére kötelezi.