a) aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy
b) akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
Válasz Balu21 #7603. hozzászólásáraA b) pont alapján az továbbra sem megy, hogy, ha van a szomszéd faluban földed, akkor a mellette lévő földre automatikusan helyben lakó szomszéd legyél, mert a te földed továbbra is az életvitelszerű lakáshasználatod helye szerinti településen kell legyen, a megvásárlandó pedig a szomszédos településen. Ez pedig a településhatár egyik és másik oldalát jelenti.
Az a) pont lényege az, hogy jelenleg bérbe veszel egy földet és egyből rámehetsz a szomszédosra, január 1-től csak 1 év után jár az extra előjog.
Válasz RkTomi #7600. hozzászólásárahelyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő föld
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,
vagy
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van,
amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában
lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
földdel;”
Válasz csabahegeszt #7601. hozzászólásáraSzerintem csak akkor ha megfelelsz a kritériumoknak, azaz pl. szomszéd községbe laksz. 1 év itt szerintem a spekuláció miatt van, hogy ne legyen, hogy veszek valamit es 1 hónap múlva mar adom be a szomszéd földre mint elő vásárlásra jogosult.
Válasz lexrex #7599. hozzászólásáraHa 1 éve tulajdonosa vagy bérlője vagyok valamelyik területnek akkor az már olyan lesz mintha helyben lakó lennék?
Jól értem?
Válasz Balu21 #7591. hozzászólásáraSzia!
Legjobb tudomásom szerint a helyi TAB egyetlen egy szántó vásárlására sem adta az áldását,hogy is adhatta volna, mikor 1000-3000 forintos m2 árak szerepeltek az adásvételekben.
Ezeken az árakon csak zártkerti ingatlanok mentek át.
Bírósági dolgokról nincs információm, azt a NAK nem köti az orromra.
Üdv.: Csuti
Válasz kulakman #7592. hozzászólásáraÍgy igaz, ez utóbbi meg így van a javaslatban: "a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket."
Ez egyébként ugyanígy van az év elején bejött haszonbérleti díj aránytalanságára vonatkozó szabályban is.
Válasz Pont #7593. hozzászólásáraSzia! Én még nem találkoztam olyan parasztemberrel, aki vevőként ne tudta volna, hogy a falujában mennyibe kerül a föld. Az, hogy az eladó köti az ebet a karóhoz, és nem akar engedni egy fillért sem az árból, na az egy más tészta. De azért az nem úgy van, hogy ha mondjuk 3 millió Ft-ba szokott kerülni egy hektár szántó, akkor a 2,9 m Ft-os mehet, a 3,1 m Ft-os meg nem. Én eddig csak olyan kamarai megtagadásokat láttam, ahol 2-3 millió helyett 5,4 milliós, meg 0,6-0,8 milliós helyett 2,1 milliós hektárárak voltak, és az már viszont nagyságrendbeli különbség. De olyat is láttam, hogy másfélszeres árat adott egy vevő, mindkét oldali szomszéd volt, így azt mondta, hogy mivel az eladó nem engedett, ezért rápróbált, hogy a birtokegyesítés miatt átmegy-e és átment. Üdv
Válasz Pont #7593. hozzászólásáraNézd vitázhatunk , de egyet vegyél figyelembe, a föld az élelmiszer előállítás terepe, de a kincsképzésben is részt vesz , na a kamara feladata a kincsképzőket távol tartani , vegyenek részvényt , vagy aranyat!
Válasz kulakman #7592. hozzászólásáraÉs a gyakorlatban ez, hogy lesz pl. megegyeznek 3 millióban, a hivatal úgy dönt, hogy ez sok. Elutasítják. Kötnek 2,9 millióra, azt is elutasítják, ugye ezek fél éves történetek külön külön, szóval honnan kellene tudni előre, hogy mi az elfogadható.... Ez már megint egy agyrém, mint az egész földforgalmi törvény.....
Válasz Balu21 #7590. hozzászólásáraA reprez... na szóval ezt mi úgy végezzük , én egy nagyobb városban élek, sokféle földünk van , az adott hr számot vesszük "Origonak" húzunk egy másfél-kettő kilométeres kört köré és az ott eladott területeket hasonlítjuk össze , ezt javasoltuk az ingatlanbecslőnek is , amikor a 4-5 km-re lévő zártkerteket hasonlította össze egy kb 6 hektáros szántóval , és még egy nagyon fontos mondat van a módosításban , "jövőben megvalósuló esemény nem befolyásolhatja a vételárat" magyarán , ha most szántó , az ,hogy ő napelemparkot akar szinte mindenáron az nem árnövelő a kamara köteles termőföldként elbírálni. pont
Válasz csuti0 #7589. hozzászólásáraEz azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben minden szántóvásárlást elutasított a földhivatal nálatok? Na az kemény. Nem ment senki bíróságra?
Válasz csuti0 #7587. hozzászólásáraIgen, ez jogos kérdés. Mint ahogy az is, ha egy falun belül van rosszabb szántóból 500ha 1 millióért/ha, meg van a kicsit jobból 500 ha 2 millió/ha áron és van a nagyon jó minőségű 500 ha 3 millióért. Ebből hogyan lehet átlagot számolni? Biztos agyalnak most a NAK-nál.
Én elolvastam a törvényjavaslatot van ott egy következő mondat: "a kamara a helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg". Remélem ez a reprezentativitás azt jelenti, hogy almát almával kell összehasonlítani, azaz 600 m2-es zártkertekből ne vonjunk le következtetéseket egy 50 ha-os szántó árára és fordítva. Na mindegy, nem egyszerű.
Másik érdekes mondat: "Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát." Szóval a földhivatal meg kell, hogy kérdezze a feleket, hogy miért ennyi a vételár, nem csak úgy egyből elutasítani. Másrészt úgy lesz, hogy a 10 %-os eltérés olyan plafon, amit alapos indokkal át lehet lépni, ahogy eddig is. Szóval, ha valaki azt írja bele a szerződésbe, hogy pl. "jobbról és balról is én vagyok, ezért nekem extrán megéri a +30%-ot is", akkor azért annak számítania kéne.
Amúgy meg, ha bárkinek kétségei vannak, hogy mit fognak dönteni a szerződése kapcsán, akkor írja bele az extra infókat a szerződésbe, vagy írjon egy külön levelet, amiben kérni kell a földhivatalt, a TAB-ot, meg a NAK elnökségét, hogy vegyék figyelembe, hogy pl. ez egy ezért meg ezért értékes zártkert, vagy közművesített, vagy, hogy mellette van az állattartó teleped, bármit, és kérjék, hogy járjanak utána. És, ha azt látod, hogy erről nem nyilatkoztak, akkor ez egy adu lehet a bíróságon.
Válasz kulakman #7588. hozzászólásáraSzia!
Sajnos nálunk most is kiindulási alapnak a zártkerteket veszik, sok zártkert maradt művelési ággal,és ugyebár azok a földtörvény hatása alá esnek. A legtöbb zártkerti ingatlanon van építmény,ami akár "lakóház" persze feltüntetve sehol sincs,sőt az adásvételeknél is mélyen hallgatnak róla,csak annyi derül ki belőle,hogy szántó,vagy jobb esetben gyümölcsös.
Nos ha ezeket beleveszik az átlagárba, akkor mi több földet nem veszünk helyi gazdák.
Egyébként legjobb tudomásom szerint az elmúlt 1 évben nem volt TAB által jóváhagyott szántó adásvétel,érdekes lesz a megalapított ár.
Üdv.: Csuti
Válasz csuti0 #7587. hozzászólásáraNem veszi , nálunk , van zárt , és hobbikert , most van egy bírósági ügyünk amiben a szakértő figyelembe vette , mi meg tanácsoltuk neki , hogy ne vegye figyelembe, és a 10,5 milliós hektár ár mindjárt "csak 6,7 mft lett!
Válasz Balu21 #7584. hozzászólásáraSziasztok!
Én arra leszek kíváncsi,hogy a számításba a NAK beleveszi-e a művelési ággal rendelkező zártkerteket.
Mifelénk nagyon sok adásvétel van, és bizony horror áron,ha azokat beleveszik az átlagárba akkor 20 millió körül lesz egy hektár szántó elfogadott ára.
Üdv.: Csuti
A kamara azt mondja, hogy ők évek óta megkapják az összes adásvételi szerződést, nyilván vezetnek róla nyilvántartást, művelési ág, aranykorona, vételár...stb. Miért ne adhatna pontos képet ez egy falu szántó árairól? Egy bírósági szakértő 5-10 db szerződés vételárából megmondhatja a tutit, amit a bíróság szentírásként elfogad, a kamara meg biztos hazudik? Én azt mondom várjuk meg mi kerül ki a NAK honlapjára.
Válasz kulakman #7579. hozzászólásáraAmit írtál. az majd csak jan. 1-től lesz.
A baj nem ez. A baj az, hogy míg az állam piaci áron adhatja el a földjét, annak, aki a legtöbbet kínál érte, addig a polgárra az általad leírtak vonatkoznak. Mert ha a polgárnak 10%-nál magasabb árat kínálnak mint amit a .... NAK majd kitábláz, akkor az már spekuláció. De ha az államnak dupláját kínálják, az nem az.
Meg egy ........
Ez az egész arra lett kitalálva, hogy levédje a helyi zöld-, vörös-, és fidesznyik bárókat. Na meg, hogy ..... a polgárokat.
Válasz lexrex #7571. hozzászólásáraArra ,hogy az állami földek árát ne számítsák be a települési átlagba, mivel ott a települési átlagár + 10% meghirdetési ár most ami játszik , azért ,hogy ne lehessen azt mondani , a jobbosok elkótyavetyélnek mindent, én erre értettem!
Átlagárat nézi amibe benne van az 1 misis föld is meg az 5 misis is.
Ami meg ezt a 10%-os eltérést illeti az előző évi átlagos árhoz képest az adott településen megint egy vicc mert ha megindoklod nyugodtan lehet többet írni rá ahogy eddig is..
Vagyis ha beleírom hogy jól megközelíthető öntözhető még ha soha az életben eszembe se jutna nyugodtan írhatok rá többet.
Másik hogy nálunk az idei évi átlagár olyan magas hogy már ezt kifizetni is csak 3-4 gazda játszótere..persze ez magán probléma.
Válasz Tézé #7572. hozzászólásáraA hajdúságban ha jól tudom vannak olyan települések, ahol a vételár 200 000 Ft/ha. És ott a 30 AK/ha nem számít magasnak, ha igaz.
Válasz Tézé #7572. hozzászólásáraNálunk 2,4 Milla/ha áron kelt el tavaly egy 6 hektáros tábla. 15 ak/ha, 3 nagy vízállásos rész van rajta.
Tudom mert mi bereltük, de ennyi pénzt nem adtam érte. Mivel előző évben vettem házat így nem is lett volna rá ennyi keret.
Válasz lexrex #7568. hozzászólásáraPontosan ellentétes az indok , azért nincs benne , mert az állami földet , a helyi átlaga fölött kell kínálni, hogy ne mondhassa a demokratikus ellenzék, hogy elkótyavetyélték , mint pl 2009 körül a Tedej klánnak benedek fülöpék!
Válasz Ervin91 #7567. hozzászólásáraMiközben az állami földekre ez nem vonatkozik. Ott nincs túlárazás.
És ez még nem jutott el oda, hogy valaki ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályt vessen fel.
Válasz kulakman #7562. hozzászólására"Idén sokkal kevesebb földért sokkal több pénzt költöttünk el – hangzott el –, 2,8 millió forint egy hektár termőföld átlagára, míg 2019-ben kevesebb, mint egymillió volt"
Most komolyan elvonatkoztatva, mondjatok olyat, ami az elmúlt 3-4 évhez képest kb. nem 3x annyiba kerül (élelmiszer, ingatlan, alkatrészárak sorolhatnám reggelig), de úgy látszik, csak a föld esetén akadunk fent ezen, hogy vizsgálni kell, nehogy túlárazva adja el az ember.
Válasz zakirob #7564. hozzászólásáraHa haszonbérletre gondolsz, akkor igen, ugyan azon a ranghelyen vannak. Mármint a volt haszonbérlő, és az a helyben lakó földműves, aki előállítja a földrajzi árú jelzéssel ellátott terméket.
Megjegyzem, jan. 1-től nagy valószínűséggel módosulni fog az utóbbira vonatkozó törvényi előírás.
A parlament előtt fekszik egy törvényjavaslat az agrártermékek eredetvédelméről.
Válasz zakirob #7564. hozzászólásáraHát, a termék nem tud bérelni.....de értem mit akarnál kérdezni.
Nem feltétlenül. Csak a helybeli földnél van ugyanazon a helyen. Volt haszonbérlő nem csak helybeli lehet.
Tényleg nem kötözködésből, de legalább ezt az egy paragrafust elolvastad belőle? Na mindegy, hagyjuk.
Válasz Ervin91 #7557. hozzászólásáraTeljesen igazad van, ez elég húzós. Bár a lakás/ház vásárlásoknál is sokszor így van a ráta, ott sem feltétlenül indokolja semmi. Az igazán szép az, amikor beleírják a szerződésbe, hogy az ügyvédi díj 3-4-5%, amit az elővásárló köteles megfizetni, ha elviszi a földet. Én nem tudok olyat, hogy lenne olyan előírás, hogy a végső nyertesnek kell fizetnie az ügyvédet, ez inkább ilyen betyárbecsület kérdése talán. Az ügyvéd nem azt garantálja, hogy te a vevő, ha fizetsz neki a munkájáért, akkor biztosan tulajdonos is leszel a földön. Ő csak a papírt vállalja szabályszerűen megírni. Az, hogy nem jön össze és egy erősebb jogosult elviszi a vevő elöl, nem az ügyvéd sara. Üdv.
8957 hozzászólás
Válasz RkTomi #7606 hozzászólásá
Szia, a héten szavazott a parlament a módosításról, január 1-től az lesz, amit bemásoltam. Üdv
Válasz RkTomi #7605. hozzászólásáraEbben az egy év nincs benne.
Válasz Balu21 #7603. hozzászólásáraA 2023 január elsejétől hatályos földforgalmi törvényben ez van:
helyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy
b) akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
Válasz Balu21 #7603. hozzászólásáraA b) pont alapján az továbbra sem megy, hogy, ha van a szomszéd faluban földed, akkor a mellette lévő földre automatikusan helyben lakó szomszéd legyél, mert a te földed továbbra is az életvitelszerű lakáshasználatod helye szerinti településen kell legyen, a megvásárlandó pedig a szomszédos településen. Ez pedig a településhatár egyik és másik oldalát jelenti.
Az a) pont lényege az, hogy jelenleg bérbe veszel egy földet és egyből rámehetsz a szomszédosra, január 1-től csak 1 év után jár az extra előjog.
Válasz RkTomi #7600. hozzászólásárahelyben lakó szomszéd:
a) aki helyben lakó és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő föld
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel,
vagy
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van,
amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában
lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje
szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező
földdel;”
Válasz csabahegeszt #7601. hozzászólásáraSzerintem csak akkor ha megfelelsz a kritériumoknak, azaz pl. szomszéd községbe laksz. 1 év itt szerintem a spekuláció miatt van, hogy ne legyen, hogy veszek valamit es 1 hónap múlva mar adom be a szomszéd földre mint elő vásárlásra jogosult.
Válasz lexrex #7599. hozzászólásáraHa 1 éve tulajdonosa vagy bérlője vagyok valamelyik területnek akkor az már olyan lesz mintha helyben lakó lennék?
Jól értem?
Válasz lexrex #7598. hozzászólásáraMásold már be légy szíves a vonatkozó részt mert én ezt nem olvastam benne. Köszönöm.
Válasz lexrex #7598. hozzászólásáraHelyesen: tulajdonjoggal, illetve használati jogosultsággal
Január 1-től helyben lakó szomszédnak az minősül, aki legalább 1 éve rendelkezik tulajdonjoggal.
Válasz Balu21 #7591. hozzászólásáraSzia!
Legjobb tudomásom szerint a helyi TAB egyetlen egy szántó vásárlására sem adta az áldását,hogy is adhatta volna, mikor 1000-3000 forintos m2 árak szerepeltek az adásvételekben.
Ezeken az árakon csak zártkerti ingatlanok mentek át.
Bírósági dolgokról nincs információm, azt a NAK nem köti az orromra.
Üdv.: Csuti
Válasz kulakman #7592. hozzászólásáraÍgy igaz, ez utóbbi meg így van a javaslatban: "a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket."
Ez egyébként ugyanígy van az év elején bejött haszonbérleti díj aránytalanságára vonatkozó szabályban is.
Válasz Pont #7593. hozzászólásáraSzia! Én még nem találkoztam olyan parasztemberrel, aki vevőként ne tudta volna, hogy a falujában mennyibe kerül a föld. Az, hogy az eladó köti az ebet a karóhoz, és nem akar engedni egy fillért sem az árból, na az egy más tészta. De azért az nem úgy van, hogy ha mondjuk 3 millió Ft-ba szokott kerülni egy hektár szántó, akkor a 2,9 m Ft-os mehet, a 3,1 m Ft-os meg nem. Én eddig csak olyan kamarai megtagadásokat láttam, ahol 2-3 millió helyett 5,4 milliós, meg 0,6-0,8 milliós helyett 2,1 milliós hektárárak voltak, és az már viszont nagyságrendbeli különbség. De olyat is láttam, hogy másfélszeres árat adott egy vevő, mindkét oldali szomszéd volt, így azt mondta, hogy mivel az eladó nem engedett, ezért rápróbált, hogy a birtokegyesítés miatt átmegy-e és átment. Üdv
Válasz Pont #7593. hozzászólásáraNézd vitázhatunk , de egyet vegyél figyelembe, a föld az élelmiszer előállítás terepe, de a kincsképzésben is részt vesz , na a kamara feladata a kincsképzőket távol tartani , vegyenek részvényt , vagy aranyat!
Válasz kulakman #7592. hozzászólásáraÉs a gyakorlatban ez, hogy lesz pl. megegyeznek 3 millióban, a hivatal úgy dönt, hogy ez sok. Elutasítják. Kötnek 2,9 millióra, azt is elutasítják, ugye ezek fél éves történetek külön külön, szóval honnan kellene tudni előre, hogy mi az elfogadható.... Ez már megint egy agyrém, mint az egész földforgalmi törvény.....
Válasz Balu21 #7590. hozzászólásáraA reprez... na szóval ezt mi úgy végezzük , én egy nagyobb városban élek, sokféle földünk van , az adott hr számot vesszük "Origonak" húzunk egy másfél-kettő kilométeres kört köré és az ott eladott területeket hasonlítjuk össze , ezt javasoltuk az ingatlanbecslőnek is , amikor a 4-5 km-re lévő zártkerteket hasonlította össze egy kb 6 hektáros szántóval , és még egy nagyon fontos mondat van a módosításban , "jövőben megvalósuló esemény nem befolyásolhatja a vételárat" magyarán , ha most szántó , az ,hogy ő napelemparkot akar szinte mindenáron az nem árnövelő a kamara köteles termőföldként elbírálni. pont
Válasz csuti0 #7589. hozzászólásáraEz azt jelenti, hogy az elmúlt egy évben minden szántóvásárlást elutasított a földhivatal nálatok? Na az kemény. Nem ment senki bíróságra?
Válasz csuti0 #7587. hozzászólásáraIgen, ez jogos kérdés. Mint ahogy az is, ha egy falun belül van rosszabb szántóból 500ha 1 millióért/ha, meg van a kicsit jobból 500 ha 2 millió/ha áron és van a nagyon jó minőségű 500 ha 3 millióért. Ebből hogyan lehet átlagot számolni? Biztos agyalnak most a NAK-nál.
Én elolvastam a törvényjavaslatot van ott egy következő mondat: "a kamara a helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg". Remélem ez a reprezentativitás azt jelenti, hogy almát almával kell összehasonlítani, azaz 600 m2-es zártkertekből ne vonjunk le következtetéseket egy 50 ha-os szántó árára és fordítva. Na mindegy, nem egyszerű.
Másik érdekes mondat: "Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát." Szóval a földhivatal meg kell, hogy kérdezze a feleket, hogy miért ennyi a vételár, nem csak úgy egyből elutasítani. Másrészt úgy lesz, hogy a 10 %-os eltérés olyan plafon, amit alapos indokkal át lehet lépni, ahogy eddig is. Szóval, ha valaki azt írja bele a szerződésbe, hogy pl. "jobbról és balról is én vagyok, ezért nekem extrán megéri a +30%-ot is", akkor azért annak számítania kéne.
Amúgy meg, ha bárkinek kétségei vannak, hogy mit fognak dönteni a szerződése kapcsán, akkor írja bele az extra infókat a szerződésbe, vagy írjon egy külön levelet, amiben kérni kell a földhivatalt, a TAB-ot, meg a NAK elnökségét, hogy vegyék figyelembe, hogy pl. ez egy ezért meg ezért értékes zártkert, vagy közművesített, vagy, hogy mellette van az állattartó teleped, bármit, és kérjék, hogy járjanak utána. És, ha azt látod, hogy erről nem nyilatkoztak, akkor ez egy adu lehet a bíróságon.
Válasz kulakman #7588. hozzászólásáraSzia!
Sajnos nálunk most is kiindulási alapnak a zártkerteket veszik, sok zártkert maradt művelési ággal,és ugyebár azok a földtörvény hatása alá esnek. A legtöbb zártkerti ingatlanon van építmény,ami akár "lakóház" persze feltüntetve sehol sincs,sőt az adásvételeknél is mélyen hallgatnak róla,csak annyi derül ki belőle,hogy szántó,vagy jobb esetben gyümölcsös.
Nos ha ezeket beleveszik az átlagárba, akkor mi több földet nem veszünk helyi gazdák.
Egyébként legjobb tudomásom szerint az elmúlt 1 évben nem volt TAB által jóváhagyott szántó adásvétel,érdekes lesz a megalapított ár.
Üdv.: Csuti
Válasz csuti0 #7587. hozzászólásáraNem veszi , nálunk , van zárt , és hobbikert , most van egy bírósági ügyünk amiben a szakértő figyelembe vette , mi meg tanácsoltuk neki , hogy ne vegye figyelembe, és a 10,5 milliós hektár ár mindjárt "csak 6,7 mft lett!
Válasz Balu21 #7584. hozzászólásáraSziasztok!
Én arra leszek kíváncsi,hogy a számításba a NAK beleveszi-e a művelési ággal rendelkező zártkerteket.
Mifelénk nagyon sok adásvétel van, és bizony horror áron,ha azokat beleveszik az átlagárba akkor 20 millió körül lesz egy hektár szántó elfogadott ára.
Üdv.: Csuti
Válasz Tézé #7585. hozzászólásáraHajdu Bihar Hortobágy
Válasz papszi06 #7583. hozzászólásáraAz hol lenne?
Mert itt észak somogyban az ilyeneket jó ha1 milió körül el lehet adni
A kamara azt mondja, hogy ők évek óta megkapják az összes adásvételi szerződést, nyilván vezetnek róla nyilvántartást, művelési ág, aranykorona, vételár...stb. Miért ne adhatna pontos képet ez egy falu szántó árairól? Egy bírósági szakértő 5-10 db szerződés vételárából megmondhatja a tutit, amit a bíróság szentírásként elfogad, a kamara meg biztos hazudik? Én azt mondom várjuk meg mi kerül ki a NAK honlapjára.
Válasz Tézé #7572. hozzászólásáraNálunk 10 ak föld 4 M/ha
Válasz Radocz #7581. hozzászólásáraMire gondolsz?
Válasz lexrex #7577. hozzászólásáraAkkor 7-8 ooo ooo Ft/ha
És alig-alig van eladó.
Itt mikor lesz változás?
Válasz kulakman #7579. hozzászólásáraAmit írtál. az majd csak jan. 1-től lesz.
A baj nem ez. A baj az, hogy míg az állam piaci áron adhatja el a földjét, annak, aki a legtöbbet kínál érte, addig a polgárra az általad leírtak vonatkoznak. Mert ha a polgárnak 10%-nál magasabb árat kínálnak mint amit a .... NAK majd kitábláz, akkor az már spekuláció. De ha az államnak dupláját kínálják, az nem az.
Meg egy ........
Ez az egész arra lett kitalálva, hogy levédje a helyi zöld-, vörös-, és fidesznyik bárókat. Na meg, hogy ..... a polgárokat.
Moderátor által módosítva: 2022-12-12 10:04:32
Válasz lexrex #7571. hozzászólásáraArra ,hogy az állami földek árát ne számítsák be a települési átlagba, mivel ott a települési átlagár + 10% meghirdetési ár most ami játszik , azért ,hogy ne lehessen azt mondani , a jobbosok elkótyavetyélnek mindent, én erre értettem!
Válasz lexrex #7577. hozzászólásáraUgy már elhiszem
Válasz Tézé #7575. hozzászólásáraÚgy értettem, hogy aranykoronánként 200 000 Ft.
Válasz Tézé #7572. hozzászólásárahttps://mezohir.hu/2022/12/02/agrar-foldpiac-foldberlet-foldar-mezogazdasag/
Innen másolta.
Átlagárat nézi amibe benne van az 1 misis föld is meg az 5 misis is.
Ami meg ezt a 10%-os eltérést illeti az előző évi átlagos árhoz képest az adott településen megint egy vicc mert ha megindoklod nyugodtan lehet többet írni rá ahogy eddig is..
Vagyis ha beleírom hogy jól megközelíthető öntözhető még ha soha az életben eszembe se jutna nyugodtan írhatok rá többet.
Másik hogy nálunk az idei évi átlagár olyan magas hogy már ezt kifizetni is csak 3-4 gazda játszótere..persze ez magán probléma.
Válasz lexrex #7574. hozzászólásáraSzerintem elirtad 200 ezerért nem kapsz már 1 hektárt
Válasz Tézé #7572. hozzászólásáraA hajdúságban ha jól tudom vannak olyan települések, ahol a vételár 200 000 Ft/ha. És ott a 30 AK/ha nem számít magasnak, ha igaz.
Válasz Tézé #7572. hozzászólásáraNálunk 2,4 Milla/ha áron kelt el tavaly egy 6 hektáros tábla. 15 ak/ha, 3 nagy vízállásos rész van rajta.
Tudom mert mi bereltük, de ennyi pénzt nem adtam érte. Mivel előző évben vettem házat így nem is lett volna rá ennyi keret.
JNSZ megye közepe
Válasz Ervin91 #7567. hozzászólásáraEzt hol hallotad hogy 2.8 milió az 1 hektár ára ?
Mert itt még a 2 miliót is sokalják 1 hektár 25 ak ás földért.
Válasz kulakman #7570. hozzászólásáraEz mire indok?
Válasz lexrex #7568. hozzászólásáraPontosan ellentétes az indok , azért nincs benne , mert az állami földet , a helyi átlaga fölött kell kínálni, hogy ne mondhassa a demokratikus ellenzék, hogy elkótyavetyélték , mint pl 2009 körül a Tedej klánnak benedek fülöpék!
Helyesen van így!
Válasz Ervin91 #7567. hozzászólásáraMert az új földesurak ingyen akarják a javainkat.
Válasz Ervin91 #7567. hozzászólásáraMiközben az állami földekre ez nem vonatkozik. Ott nincs túlárazás.
És ez még nem jutott el oda, hogy valaki ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályt vessen fel.
Válasz kulakman #7562. hozzászólására"Idén sokkal kevesebb földért sokkal több pénzt költöttünk el – hangzott el –, 2,8 millió forint egy hektár termőföld átlagára, míg 2019-ben kevesebb, mint egymillió volt"
Most komolyan elvonatkoztatva, mondjatok olyat, ami az elmúlt 3-4 évhez képest kb. nem 3x annyiba kerül (élelmiszer, ingatlan, alkatrészárak sorolhatnám reggelig), de úgy látszik, csak a föld esetén akadunk fent ezen, hogy vizsgálni kell, nehogy túlárazva adja el az ember.
Válasz zakirob #7564. hozzászólásáraHa haszonbérletre gondolsz, akkor igen, ugyan azon a ranghelyen vannak. Mármint a volt haszonbérlő, és az a helyben lakó földműves, aki előállítja a földrajzi árú jelzéssel ellátott terméket.
Megjegyzem, jan. 1-től nagy valószínűséggel módosulni fog az utóbbira vonatkozó törvényi előírás.
A parlament előtt fekszik egy törvényjavaslat az agrártermékek eredetvédelméről.
Válasz zakirob #7564. hozzászólásáraHát, a termék nem tud bérelni.....de értem mit akarnál kérdezni.
Nem feltétlenül. Csak a helybeli földnél van ugyanazon a helyen. Volt haszonbérlő nem csak helybeli lehet.
Tényleg nem kötözködésből, de legalább ezt az egy paragrafust elolvastad belőle? Na mindegy, hagyjuk.
Sziasztok. A földrajzi árujelzős termék ugyan abba a rangsorban van mint a volt haszonbérlő?
Válasz Ervin91 #7557. hozzászólásáraTeljesen igazad van, ez elég húzós. Bár a lakás/ház vásárlásoknál is sokszor így van a ráta, ott sem feltétlenül indokolja semmi. Az igazán szép az, amikor beleírják a szerződésbe, hogy az ügyvédi díj 3-4-5%, amit az elővásárló köteles megfizetni, ha elviszi a földet. Én nem tudok olyat, hogy lenne olyan előírás, hogy a végső nyertesnek kell fizetnie az ügyvédet, ez inkább ilyen betyárbecsület kérdése talán. Az ügyvéd nem azt garantálja, hogy te a vevő, ha fizetsz neki a munkájáért, akkor biztosan tulajdonos is leszel a földön. Ő csak a papírt vállalja szabályszerűen megírni. Az, hogy nem jön össze és egy erősebb jogosult elviszi a vevő elöl, nem az ügyvéd sara. Üdv.
Kezdődik , illetve dehogy folytatódik!https://mezohir.hu/2022/12/02/agrar-foldpiac-foldberlet-foldar-mezogazdasag/
Válasz RkTomi #7559. hozzászólásáraHa valahol nem működik a TAB , vagy netán egymás torkának esnek ,akkor jön a képbe JAB
Válasz Ervin91 #7557. hozzászólására Majd kitalálják az extra profit adót s 5% fizetsz érte
A települési agrár bizottságok (TAB) után most alakulnak a járási agrár bizottságok (JAB). Ezeknek mi lesz a szerepe?
Válasz Büresz #7552. hozzászólására?