Válasz Gyurkesz1 #3823. hozzászólásáraSzia!
Milyen vetőgép volt, hàny mm-es fúratokkal a vetőelemeken?
Lehet az ejtőcső vége el volt tömődve egy kicsit megakasztotta a szemeket?
Válasz Gumóka #3827. hozzászólásáraTe elég sok mindenről lemaradtál ebben az életben. A nőt kell hanyatt ráfektettni, a lábát felteszi a nyakadba, a többit meg képzeld el. Megsajnállak a végén.
Válasz termelo #3825. hozzászólásáraNem, csak a neten találtam. Nem gondolod tán rólam hogy a szeretőmmel megyek kukorica lesre, és megugrom a zasztava motorgháztetőjén..i
Válasz Gyurkesz1 #3823. hozzászólásáraA duplázás 10% alatti probléma azzal nem kell foglalkozni van rá egy táblázat de most hirtelen nem tudom merre van.
Válasz termelo #3821. hozzászólásáraA kihagyás az csak néhol van az nem is olyan vészes, jobban aggaszt a duplázás és a triplázás, hogy menyire fog tudni fejlődni a nőveny ha sok helyen így mondhatni egymáson vannak. A képekhez csak anyit hogy ilyenre mondják azt hogy jól ál neki a távolság.
Válasz Gyurkesz1 #3819. hozzászólásáraSzámold meg mennyi a tőszám 13,3 méterbe több helyen és abból a vetőmag forgalmazó megmondja neked az adott hibrid esetében mi várható.
Amúgy nem nagy kunszt mert megnézed a vetetthez képest hány %-kal kevesebb nagyjából annyi %-kal lesz kevesebb a várható termés
Sziasztok, egyenetlen/elbaszott tőtávolságu kokuricábol lehet jó termés? Nemtudom mi a fene volt a géppel ami jöt vetni bérbe de durván duplazott meg triplazott. Van olyan is hogy 1 meteren semmi aztan 40centin van 4 növeny. Nemtudom mi lessz belőle. Képet inkább nem mutatok.
Válasz hashtag #3811. hozzászólásáraAhogy látom, időközben lehalt a teljes kiadványt pdf-ben tartalmazó hivatkozás, nemtudom sikerült-e megtekinteni, de a vonatkozó rész itt van:
Válasz Mtz 550E #3808. hozzászólásáraVégig amnitrát ment aztán jött az AÖP akkor áttértem karbamidra de egy értelmetlen kezelhetetlen szar volt, kellet egy kis idő mire megemésztettem de elengedtem.
Azóta csak Péti vagy analógja 27-es.
Én is mások után megyek, itt nincs Spanyolviasz a Szlovákoktól jön az infó, hogy már "ősszel" kiszórják a 27-est a kalászosokra is és a tavasziak alá is. Ők meg az Angoloktól vehették mert ott egyes részeken szeptembertől márciusig esik így rá se tudnak menni a földekre mégis 10 tonnákat vágnak, ennyit a kimosódásról
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraVetés előtt mit szórsz milyen fajtát 2-3 héttel? Mert nekem akik vetik azok folyékonyat tudnak csak kirakni ezért vetettem folyékony Np-oldattal!
Azért kérdeztem hogy ki hogy csinálja mert akkor a következökbem nem kellene fizetni a kapálásért hogy mellé rakják a műtrágyát hanem megtudom oldani magamnak a kapálást sima sorközművelővel!
Válasz Rabó001 #3801. hozzászólásáraHát igen, sok helyen különböznek a mértékek. Nyugati folyóiratban boldogan számol be a talajmegújító gazda, hogy javult a talaj, és mennyivel csökkentette a műtrágya felhasználását. A bökkenő ott van, ha kicsit ízlelgetjük ezeket a szàmokat, van akinek ez 2 évi adag
Válasz hashtag #3800. hozzászólásáraVáltozó, ha az USA-ra gondolsz. Ahogy máshol is változó. Szóval az USA-ban is van olyan aki vetessel egyben tesz folyékony műtrágyát, más előtte is tesz ki ammóniat már jóformán tél végén. Múltkor egy farmer videóit néztem, ő régebbi vetogeppel és traktorral nyomta, műtrágya nélkül. Ő asszem előtte tetetett ki folyékony nitrogént Hagie-vel, meg majd kelés után fog ugyanilyen formában. Még át is számoltam a gallont meg az acrest és a százalékokat hektárra hatóanyagra, nemtom hol van az a fecni, de nem volt olyan horribilis nitrogén hatóanyag mennyiség.
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraOdakinn az ammóniát is aláteszik néhol már ősszel. Tehát meg lehet próbálni, először kicsiben, aztán meglátod hogy vàlik be. Nálunk van hogy belvíz van, de az is inkább az árokba távozik ha úgyvan, lefelé alig, tehát kimosódni lentről csak nehezebb lenne neki, mint fentről Legfeljebb a fele nitrogént odateszed sor mellé. Én teszek kultival is szemeset, nem zavar ha szárazba kerül, pont akkor fog beindulni majd, ha megázik, szóval ez a késleltetett hatóanyag
Válasz termelo #3798. hozzászólásáraHomokon nem gazdálkodom.
Nem tudom annál nagyobb csapadék mit csinál, de ott el tudom képzelni a kimosást.
Egyébként pont az lenne a célom, hogy vigye mélyebbre. A teteje szárad ki először. Víz nélkül meg onnan biztos nem tudja felvenni.
Itt eddig még van valamennyi víz a talajban. Én nem panaszkodom.
Válasz Zoli1437 #3797. hozzászólásáraJelen körülmények között mindegyik föld tudja tárolni mert 1 méter mélyen száraz a föld tehát az eső nem moshatta le, a kapások gyökere viszont lemegy 1,5 méterre
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn sorközművelővel nem adtam még ki soha.
Eredetileg vetés előtt dolgoztam be, de aszályban láttam szemcséket még elég sokáig. Azóta minél korábban elkezdem feltölteni tápanyaggal, hogy kapjon egy kis esőt bedolgozva.
Szemlátomást jobb a kukoricám azóta, de egy időben még több dolgon is változtattam és olyan föld is kell hozzá ami tudja tárolni.
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraFelénk van a határnak egy olyan része, ahol nem vagyunk érintettek, mert a régi Béke tsz vezetők "privatizálták" annak idején maguknak. 1 hónapja csak azért autóztunk ott át a fiammal, mert arra volt a legrövidebb út és olyat láttunk, amit ha egyedül vagyok, akkor senki sem hinné el. Egy kb 5 hektáros nyárfaerdő fáiról ömlött le vagy 5-600 darab örvös galamb. Fekete volt tőlük az ég! Ott milyen pusztítás lehet?!
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn kb. 15 éve nem adok sorközművelővel csak kezdetben vetéssel egymenetbe, egy jó ideje meg vetés előtt kezdetben 2-3 héttel most meg 2 hónappal.
Hali!
Valaki próbálta már hogy van valami külömbség napraforgó és kukorica esetében ha vetés előtt műtrágyaszóróval kiszórjuk a műtrágyát vagy ha sorközművelővel adjuk neki oda! Sorközművelve lenne mind a két szempontból!
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraNálunk a nagy telephelyeken százszámra van "házigalamb" irtani nemlehet és nemis akarja senki.
Az örvös az vándormadár őt nemkell telepíteni.
Tavaly az egyik ismerősömnek mind az 5 Ha kiették az örvös galambok, Ő is vetett rövid tenyészidejű kukoricát bele, de nagy nulla lett belőle az aszályban.
A vadász ismerősöm meg lelőtt egy ilyet, majd érdekességképpen kibelezte és a begyében 126 db napraforgó csírát talált.
Nekem is jó nagy kárt csináltak a napraforgóban és varjak a kukoricában.
Eddig volt hörcsög, nyúl, őz és lett egy új játékos az örvös galamb.
Egyébként ez az örvös galamb honnan jött, ilyen felénk csak 4-5 éve van, de egyre több.
Ezt is betelepítette valami barom, mint a varjakat a vörös vércse miatt???
Kipukkad az agyam!
Az ominózus rávetett napraforgó tábla.
A napraforgó szépen kikélt, ellenben a galambok rákaptak!
20%át ha nemzabálták le
Megyek veszek valami nagyonrövid tenyészidejű kukoricát bele.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraLegalább a Kuhnosok elmondták azért nem hoz be ilyen gépet mert akkor soha többet semmilyen talajművelő gépet nem fogsz már venni…
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraIdőközben eszembe jutott, hogy egy van, egy Avers-Agro-s eszköz.
Viszont én nyugatira gondoltam Kuhn-Krause, JD, Case, Salford, stb. Ukrajnában tudok, ott mennek rendesen.
Itthoni építésen gondolkodtam már, de mivel alaphangon 100kg kéne laponként, így kb semmi értelmes donor nem jöhet szóba. 170-184-es távtartókkal egy 4m-es is 4,5 tonna körül kéne legyen.
Kukorica után is jól lazult magágy lenne vele ez biztos.
Válasz termelo #3784. hozzászólásáraIsmerem a vt eszkozoket. Biztos, hogy jo az. Magyarorszagon van egy db beloluk? Jopar eve kereste az egyik gazda, de nem hozott egy forgalmazo sem.
Ahogy pl Case 2500 sem elerheto itthon. Legalabbis 4 eve nem volt.
Lehet valtozik.
3834 hozzászólás
Válasz Gyurkesz1 #3833. hozzászólásáraAzokat nem ismerem
hallomàsól azok nyomólevegősek.
Válasz Gyula, #3830. hozzászólásáraSzia, nemtudom hanyas vetőtárcsa volt benne, valami 6soros csehszlovak becker utánzat volt ha jól tudom.
Válasz mtz1221 #3828. hozzászólásáraAkkor is be bírod horpasztani


De csak mondom, kurva fácán kiegyelte azt a kevés kukoricámat is
Inkább őriztem volna én is ilyen társaságban
Válasz mtz1221 #3826. hozzászólásáradehogy is, hogy gondolhatsz ilyenre

azt hittem a csomagtartón dgod meg
Válasz Gyurkesz1 #3823. hozzászólásáraSzia!
Milyen vetőgép volt, hàny mm-es fúratokkal a vetőelemeken?
Lehet az ejtőcső vége el volt tömődve egy kicsit megakasztotta a szemeket?
Válasz mtz1221 #3826. hozzászólásáraÉn azt hittem a feleséged.
Válasz Gumóka #3827. hozzászólásáraTe elég sok mindenről lemaradtál ebben az életben
. A nőt kell hanyatt ráfektettni, a lábát felteszi a nyakadba, a többit meg képzeld el. Megsajnállak a végén.
Válasz mtz1221 #3826. hozzászólásáraJa összehorpasztanád
Válasz termelo #3825. hozzászólásáraNem, csak a neten találtam. Nem gondolod tán rólam hogy a szeretőmmel megyek kukorica lesre, és megugrom a zasztava motorgháztetőjén..i
Válasz mtz1221 #3822. hozzászólásáraHáh, ha valaki ideírta volna hogy tudom akkor kerekedtek volna a szemeid
Szóval a tiéd a portéka?
Válasz Gyurkesz1 #3823. hozzászólásáraA duplázás 10% alatti probléma azzal nem kell foglalkozni van rá egy táblázat de most hirtelen nem tudom merre van.
Válasz termelo #3821. hozzászólásáraA kihagyás az csak néhol van az nem is olyan vészes, jobban aggaszt a duplázás és a triplázás, hogy menyire fog tudni fejlődni a nőveny ha sok helyen így mondhatni egymáson vannak. A képekhez csak anyit hogy ilyenre mondják azt hogy jól ál neki a távolság.



Válasz termelo #3820. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz, csak a jobb oldali, az nagyobb neki.
Válasz Gyurkesz1 #3819. hozzászólásáraSzámold meg mennyi a tőszám 13,3 méterbe több helyen és abból a vetőmag forgalmazó megmondja neked az adott hibrid esetében mi várható.
Amúgy nem nagy kunszt mert megnézed a vetetthez képest hány %-kal kevesebb nagyjából annyi %-kal lesz kevesebb a várható termés
Válasz mtz1221 #3813. hozzászólásáraNekem nem tetszik, lógnak a mellei


Sziasztok, egyenetlen/elbaszott tőtávolságu kokuricábol lehet jó termés? Nemtudom mi a fene volt a géppel ami jöt vetni bérbe de durván duplazott meg triplazott. Van olyan is hogy 1 meteren semmi aztan 40centin van 4 növeny. Nemtudom mi lessz belőle. Képet inkább nem mutatok.
Válasz hashtag #3811. hozzászólásáraAhogy látom, időközben lehalt a teljes kiadványt pdf-ben tartalmazó hivatkozás, nemtudom sikerült-e megtekinteni, de a vonatkozó rész itt van:
Itt
Válasz mtz1221 #3813. hozzászólásáraÉn tölteném de minél hamarabb
Válasz mtz1221 #3813. hozzászólásáraAzzal elfekteted már a kultúrát.
Válasz mtz1221 #3813. hozzászólásáraIde komoly lazító kell, de még bevenné
Válasz mtz1221 #3813. hozzászólásáraA fenológiáját elnézve, ennek a sor mellett még oda lehet tenni a hatóanyagot!
Ezt meg kéne már bolygatni, hogy kapjon kis levegőt ? 1 késes lazítóra gondoltam.

Milyen elővetemény után, milyen eloszlásban, mekkora mennyiségű hatóanyagot juttattatok ki a kukoricában?
Válasz MTZ1221.3 #3805. hozzászólásáraMegtaláltam online is. Hetedik oldal.
Link
Válasz termelo #3809. hozzászólásáraKöszöntem szépen a segítségedet vagy a technológiádat!
Válasz Mtz 550E #3808. hozzászólásáraVégig amnitrát ment aztán jött az AÖP akkor áttértem karbamidra de egy értelmetlen kezelhetetlen szar volt, kellet egy kis idő mire megemésztettem de elengedtem.

Azóta csak Péti vagy analógja 27-es.
Én is mások után megyek, itt nincs Spanyolviasz a Szlovákoktól jön az infó, hogy már "ősszel" kiszórják a 27-est a kalászosokra is és a tavasziak alá is. Ők meg az Angoloktól vehették mert ott egyes részeken szeptembertől márciusig esik így rá se tudnak menni a földekre mégis 10 tonnákat vágnak, ennyit a kimosódásról
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraVetés előtt mit szórsz milyen fajtát 2-3 héttel? Mert nekem akik vetik azok folyékonyat tudnak csak kirakni ezért vetettem folyékony Np-oldattal!
Azért kérdeztem hogy ki hogy csinálja mert akkor a következökbem nem kellene fizetni a kapálásért hogy mellé rakják a műtrágyát hanem megtudom oldani magamnak a kapálást sima sorközművelővel!
Válasz hashtag #3806. hozzászólásáraNagyon szepen koszonom!
Válasz MTZ1221.3 #3805. hozzászólásáraMajd beszkennelem
Válasz hashtag #3803. hozzászólásáraEz egy régi kivágat? Vagy megtalálható valahol a teljes cikk?
Válasz hashtag #3803. hozzászólásáraÉs az Acre-t igen sokszor hektárnak fordítják, és nem csak a youtube automata felirata.
Válasz Rabó001 #3801. hozzászólásáraHát igen, sok helyen különböznek a mértékek. Nyugati folyóiratban boldogan számol be a talajmegújító gazda, hogy javult a talaj, és mennyivel csökkentette a műtrágya felhasználását. A bökkenő ott van, ha kicsit ízlelgetjük ezeket a szàmokat, van akinek ez 2 évi adag

Válasz termelo #3798. hozzászólásáraVan olyan területem, ahol 1 m-en van a talajvíz.



A hideg miatt, 11 napra kelt ki. (Tegnapelőtt).
Válasz hashtag #3800. hozzászólásáraVáltozó, ha az USA-ra gondolsz. Ahogy máshol is változó. Szóval az USA-ban is van olyan aki vetessel egyben tesz folyékony műtrágyát, más előtte is tesz ki ammóniat már jóformán tél végén. Múltkor egy farmer videóit néztem, ő régebbi vetogeppel és traktorral nyomta, műtrágya nélkül. Ő asszem előtte tetetett ki folyékony nitrogént Hagie-vel, meg majd kelés után fog ugyanilyen formában. Még át is számoltam a gallont meg az acrest és a százalékokat hektárra hatóanyagra, nemtom hol van az a fecni, de nem volt olyan horribilis nitrogén hatóanyag mennyiség.
Válasz termelo #3795. hozzászólásáraOdakinn az ammóniát is aláteszik néhol már ősszel. Tehát meg lehet próbálni, először kicsiben, aztán meglátod hogy vàlik be. Nálunk van hogy belvíz van, de az is inkább az árokba távozik ha úgyvan, lefelé alig, tehát kimosódni lentről csak nehezebb lenne neki, mint fentről
Legfeljebb a fele nitrogént odateszed sor mellé. Én teszek kultival is szemeset, nem zavar ha szárazba kerül, pont akkor fog beindulni majd, ha megázik, szóval ez a késleltetett hatóanyag 
Válasz termelo #3798. hozzászólásáraHomokon nem gazdálkodom.
Nem tudom annál nagyobb csapadék mit csinál, de ott el tudom képzelni a kimosást.
Egyébként pont az lenne a célom, hogy vigye mélyebbre. A teteje szárad ki először. Víz nélkül meg onnan biztos nem tudja felvenni.
Itt eddig még van valamennyi víz a talajban. Én nem panaszkodom.
Válasz Zoli1437 #3797. hozzászólásáraJelen körülmények között mindegyik föld tudja tárolni mert 1 méter mélyen száraz a föld tehát az eső nem moshatta le, a kapások gyökere viszont lemegy 1,5 méterre
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn sorközművelővel nem adtam még ki soha.
Eredetileg vetés előtt dolgoztam be, de aszályban láttam szemcséket még elég sokáig. Azóta minél korábban elkezdem feltölteni tápanyaggal, hogy kapjon egy kis esőt bedolgozva.
Szemlátomást jobb a kukoricám azóta, de egy időben még több dolgon is változtattam és olyan föld is kell hozzá ami tudja tárolni.
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraFelénk van a határnak egy olyan része, ahol nem vagyunk érintettek, mert a régi Béke tsz vezetők "privatizálták" annak idején maguknak. 1 hónapja csak azért autóztunk ott át a fiammal, mert arra volt a legrövidebb út és olyat láttunk, amit ha egyedül vagyok, akkor senki sem hinné el. Egy kb 5 hektáros nyárfaerdő fáiról ömlött le vagy 5-600 darab örvös galamb. Fekete volt tőlük az ég! Ott milyen pusztítás lehet?!
Válasz Mtz 550E #3794. hozzászólásáraÉn kb. 15 éve nem adok sorközművelővel csak kezdetben vetéssel egymenetbe, egy jó ideje meg vetés előtt kezdetben 2-3 héttel most meg 2 hónappal.
Az idei évtől ezt ki fogom tolni akár novemberre.
Hali!
Valaki próbálta már hogy van valami külömbség napraforgó és kukorica esetében ha vetés előtt műtrágyaszóróval kiszórjuk a műtrágyát vagy ha sorközművelővel adjuk neki oda! Sorközművelve lenne mind a két szempontból!
Válasz Ohaza63 #3792. hozzászólásáraNálunk a nagy telephelyeken százszámra van "házigalamb" irtani nemlehet és nemis akarja senki.
Az örvös az vándormadár őt nemkell telepíteni.
Válasz rtamas1976 #3791. hozzászólásáraÜdv Tamás!
Tavaly az egyik ismerősömnek mind az 5 Ha kiették az örvös galambok, Ő is vetett rövid tenyészidejű kukoricát bele, de nagy nulla lett belőle az aszályban.
A vadász ismerősöm meg lelőtt egy ilyet, majd érdekességképpen kibelezte és a begyében 126 db napraforgó csírát talált.
Nekem is jó nagy kárt csináltak a napraforgóban és varjak a kukoricában.
Eddig volt hörcsög, nyúl, őz és lett egy új játékos az örvös galamb.
Egyébként ez az örvös galamb honnan jött, ilyen felénk csak 4-5 éve van, de egyre több.
Ezt is betelepítette valami barom, mint a varjakat a vörös vércse miatt???
Kipukkad az agyam!

Az ominózus rávetett napraforgó tábla.
A napraforgó szépen kikélt, ellenben a galambok rákaptak!
20%át ha nemzabálták le
Megyek veszek valami nagyonrövid tenyészidejű kukoricát bele.
Válasz Sanyiii70 #3788. hozzászólásáraEzt hívjàk strip-tillnek.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraLegalább a Kuhnosok elmondták azért nem hoz be ilyen gépet mert akkor soha többet semmilyen talajművelő gépet nem fogsz már venni…
Válasz Rabó001 #3768. hozzászólására
Nagyon sok összetevős dolog ez. (IS)
Nálunk a kevés precíziós notill-es területen ősszel kénytelenek a tavasszal vetetendő sorok helyét meglazítani.
Csak abba tudnak normálisan vetni.
Válasz MTZ1221.3 #3786. hozzászólásáraIdőközben eszembe jutott, hogy egy van, egy Avers-Agro-s eszköz.
Viszont én nyugatira gondoltam Kuhn-Krause, JD, Case, Salford, stb. Ukrajnában tudok, ott mennek rendesen.
Itthoni építésen gondolkodtam már, de mivel alaphangon 100kg kéne laponként, így kb semmi értelmes donor nem jöhet szóba. 170-184-es távtartókkal egy 4m-es is 4,5 tonna körül kéne legyen.
Kukorica után is jól lazult magágy lenne vele ez biztos.
Válasz termelo #3784. hozzászólásáraIsmerem a vt eszkozoket. Biztos, hogy jo az. Magyarorszagon van egy db beloluk? Jopar eve kereste az egyik gazda, de nem hozott egy forgalmazo sem.
Ahogy pl Case 2500 sem elerheto itthon. Legalabbis 4 eve nem volt.
Lehet valtozik.
Válasz termelo #3773. hozzászólásáraÍrtam szépen hogy a töbiért vagyok irigy, nem a naftáért.