Válasz sulla #24605. hozzászólásáraVot mar nekem hogy egyik sor nem vetett . Rendes tőtáv 20 cm és mivel nem volt mellette sor majdnem mindegyiken 2 cső volt. Mind ket oldalt tahát olyan mintha nem is hiányzott volna a sor . Szoval ugyanaz kb az eredmény kivéve ha nagy aszáj van akkor lehet jobb . Valahol van is videóm youtubon
Válasz máris szomszéd #24598. hozzászólásáraNekem az jutott eszembe, hogyan működne ez a termesztés ha keresnénk az itt forgalmazott hibridek közül olyat ami valamelyest többcsövűségre hajlamos, ha van egyáltalán, meg legyen flex csőtípusú és elvetni 150cm-es sortávra aztán egy kistraktor kényelmesen elférne a sorok között, csinálni hozzá egy 130-140-es vakarót, azzal lehetne sorközművelni ahányszor kell, elképzelhető, hogy vegyszer sem kellene, vadkáros részeken talán még a vadak is jobban kilátszanának...
Április 25-én vetett kukoricám 2 leveles állapotban van. Úgy látszik talált vizet. :-) Igaz, ott a kombinátor után simítós hengerrel egyengettem tovább a földet.
Válasz Szlovákiából #24599. hozzászólásáraLehet 50e vetni csak akkor 50cm felén nagy gazda átállt kukorica és napránál is egy ha ban tőbb a mag viszont maga s sorban a nővénynek van tere . Regen volt kisérlet dupla sorra ha jól rémlik 20cm eldolással háromszőgelve de azok elfeledett teknologiák lettek .
Válasz máris szomszéd #24600. hozzászólásáraA cikkben említett Barla-Szabó Gábor tudomásom szerint tavaly hozott United Seeds magokat magyar gazdáknak, a Dél-Dunántúlon tettek néhány kísérletet. Az eredményeket viszont nem ismerem.
Válasz Szlovákiából #24599. hozzászólásáraNem a tőszámra gondoltam,hanem a fajtára-és a hozzá tartozó technológiára.
Próbált már valaki is akár egy zsákkal szerezni a magból? Főleg ott ahol nincsneke 10 tonnás termések?
Én csak azért nem foglalkoztam vele mert itt nem termelnek kukoricát-egyedül a szomszéd szokott de vagy 15-ször megöntözi.
Itt egy krumpli termelő (2-4 ak homok) szerzett 2 ha-ra való olyan krumpli vetőmagot amit india és afrika száraz részén termelnek. Pedig neki mindeütt körforgó öntözése van.
Mr Poke se termel nagy átlagokat de köszöni jól elvan.
Válasz máris szomszéd #24598. hozzászólásáraGondolkodni mindenről lehet, csak egy a gond. Ha folyamatosan szárazság lenne, akkor természetesen az ember rá lesz kényszerítve a váltásra. Most viszont még lehet bizakodni, hogy most olyan év jön, mikor éppen nálam fog többet esni. Olvasgatva a hozzászólásokat, azért nem mindenhol tombol az aszály. Ha azt írják, termett 10 tonna felett, azt még biztosan nem lehet aszálynak nevezni.
Ha az ember beáll az extenzív termelésre, alacsony tőszámra, ott alapjában lemond a csúcstermésről.
Nálam lesz most egy kísérlet.A kukorica föld egy résztét közel 100 ezres tőszámmal vetettem , a másik részét 63 ezerrel. Majd megosztom tapasztalatomat.
Kb 15 éve, Óvártól nem messze az osztrák gazda is csak 50 ezret vetett.
Volt egy bios, az meg azzal kísérletezett, hogy keresztben is tudja megkultivátorozni a 40x 40 es négyzethálóban elvetett kukoricáját.
Sziasztok!
Kukorica-tavaszi árpa-repce-búza-kukorica.....vetésforgó volt eddig.
Most jön búza után a kukorica, mikrostarternek Force Evo-ra is gondoltam, ami tavalyi áron 2300 Ft/kg volt nettó 16kg/ha
Pannon Starter Mega 1300 Ft/kg 20kg/ha
Fő kérdésem, kellhet-e a talajfertőtlenítés?
Drótféregnek nagy lehet-e az esélye?
Szántás nem volt..Lazító-gruber...
Válasz Szlovákiából #24575. hozzászólásáraAz aranykorona elég régi rendszer, linkelték is lejjebb, láttam. Nem csak a föld minőségét mutatja. Igazából a jovedelemtermelo képességét, az 1870valahanyas szinten. Ha akkor egy föld legelő volt, mellette meg mondjuk grófi nagybirtok amit gőzekevel szantottak, tragyaztak, akkor a legelot alacsonyra vették fel, a mellette lévőt meg magasra.
Itt is változtak a táblák, a szocializmusban nagyobb táblákat akakitottak ki, utakat, fasorokat szüntettek meg, az Alföldön tanyahelyeket bemuveltek. Sok legelőt feltörtek. De maga a föld minősége szerintem sokat nem változott.
Magyarországon a földek 8 minőségi osztályba vannak sorolva, 1 a legjobb, 8 a leggyengebb. (Ezt csak fejből írom)
A föld tulajdoni lapján rajt van a helyrajzi szám, ez azonosítja. Fel van tüntetve a minőségi osztály, terület és az aranykorona (kataszteri jövedelem). Ha több minőségi osztály van egy parcellan belül, akkor az mind fel van sorolva, területtel, aranykoronaval.
A foldhivatali térképen is jelölve vannak ezek, szaggatott vonallal és számmal.
Vannak furcsasagok ebben az aranykorona dologban. Nálunk például elég jó földek vannak, átlagban is 30Ak koruliek, a falu körül 42-es is van. De még a leglaposabb legelő is 24. Viszont van egy határrész, ami csak 10Ak, nemtudom miért, de az konkrétan ugyanolyan, mint a mellette lévő 30-asok, minőségre is, művelésre is, termésre is. Szóval egyáltalán nem úgy van, hogy a 10Ak harmadát termi egy harmincasnak.
Válasz sulla #24591. hozzászólásáraDe volt. Nemnagyon kellett nekik,nehezen fizettek ki.
Tiéd a termelés, a szemle, és minden költség. Csak a haszon kell nekik!
Termeljen ő!
Válasz Szlovákiából #24578. hozzászólásáraIgazából nem akarok biot csak ha szűkülnek a lehetőségek a bíbor állományszárításra akkor marad a kaszálás + kombájnnal felszedés.
Válasz rtamas1976 #24580. hozzászólásáraAz elég durva arány. Nem volt termeltető szerződés aprómagos céggel?
Nekem kb 5 éve volt bíbor 470 kg termett 330 kg-ba számoltak el, akkor soknak éreztem a levonált. Most ősszel megint vetettem más céggel szerződve, kíváncsi leszek milyen lesz a hozzá állásuk.
Válasz kajszi_71823 #24587. hozzászólásáraNemcsak zöldség volt, hanem szőlős.
És nekem a szőlős helyén adtak 10 hektár pótföldet. Vagy elfogadom, vagy vissza adom a TSZ-nek. Több évig minden szántás alkalmával 2-3 betonkarót vettem elő a földből.
Tavaly ott volt 18 mázsás ősziárpám (malwinta).
Válasz Szlovákiából #24585. hozzászólásáraVagy ez, de áttakinthetőbb a dotációs térkép. Ott csak a főcsoportot írja, és hidd el, hogy pontos, legalábbis, ami engem, vagy minket érint itt, úgyhogy szerintem nálatok is az.
Most azért azt ne várjuk, hogy 10 méterenként legyen besorolva, be is baszna.
Amit linkeltél is jó, csak akkor a 3. számjegyet nézd, mert az első kettő a tábla fekvésének a besorolása. Míg nálatok 0010, vagy 0020 al kezdődik, az nálunk 057, vagy 068, de van 9es is a szomszédban.
Higgyj nekem, nálatok nincs kötött föld, vagy ha van, akkor én a sziklán termelek. Térkép nem hazudik. Nem hiába volt felétek zöldség, zöldség hátán termelve, itt meg ha találtak 10ha-t az egész határban, már örültek.
Erre mondom, hogy ez nevetséges. Ugyan az a besorolása a legjobb és a legrosszabb földemnek.
Arról nem beszélve, hogy a legrosszabbnál is van olyan kötött lapos, ahol vissza kell váltanom.
Nagyon érdekes, hogy van egy 450 hektáros gazdaság, amit valamikor az állami gazdaság használt, de jött a zsidó tulajdonos és eladta a dánoknak. Akkor azt mondták, hogy semmit sem ér, mert csupa lapos, ahol mindig áll a víz. Kb. 10 évig az egyik legjobban termő rész volt, mert folyamatosan szárazság volt, a talajvíz mélyen volt. Tavaly visszatértek a tavak, még a bazi nagy hernyótalpas Case sem tud átmenni rajtuk.
Válasz Szlovákiából #24575. hozzászólásáraMár, hogyne lenne. Bonitás térkép nincs meg?
Jobb, ha ránézel, mert csak atbaxnak a nagyok, söt, itt a Tsz utód tőlem kérdezte, hogy hol találtam meg, mikor nem voltam hajlandó megelégedni a környék legnagyobb katlanjával.
1-9ig, van a skála országosan, felétek 1-3 között mozog, míg nálunk 6-9ig.
Nem rosszból, de itt nem nágyon rúgnál labdába a te traktoroddal, itt annyiból tárcsázunk, mint amiből te szántassz.
Válasz rtamas1976 #24580. hozzászólásáraAz előző kérdésemre nem válaszoltál, ezért nem feszegettem a kérdést, hogy kinek csináltad és mennyire érte meg.
Nálunk sokan próbálkoznak, aztán befürödnek. De legalább jó előveteményed volt.
Egyik ismerősöm 3 éve olajretket termelt magnak, beszántották.
Az út mellett láttam majd 100 hektár facéliát, csak a végein volt normálisan kikelve. Utána vetettek, nagyon egyenetlen volt. Rendre vágták, jött az eső, háromnaponta megázott. Úgy leverte az eső, hogy megpróbálták hárítóval átforgatni. Gondolom semmi nem lett belőle.
Válasz sulla #24576. hozzászólásáraElőször és utoljára volt bíborhere magtermesztés.
Nagy átbaszás.
Megtermeltünk 750kg/ha magot előtisztítottuk 83% tisztaság.
Elvittük vetőmag üzembe.
A 40%át visszaadták.
Mondván nemtudnak vele mitkezdeni!
Kb 400kg/ha
Válasz sulla #24576. hozzászólásáraHa biot akarsz csinálni én úgy tudom 5 évig kell betartani a bio előírásokat, hogy kitisztuljon a föld, csak azután vághatsz bele igazán. Nem lehet ki be ugrálni.
Mi a Bio kukorica vetőmagot csili kivonattal csáváztuk, mert a drótférgekkel nem bírtunk. Az meg volt engedve. Szegény laboros szinte sírt, mikor a mintákat kellett leraknia.
Válasz rtamas1976 #24574. hozzászólásáraNálunk a szövetkezetek nagyon sok földet, legelőt összeszántottak, teljesen átalakult a táj. Csallóközben mocsarakat csapoltak le. Ahogy már megírtam, a 27 hektáros földemből 5 hektár szinte terméketlen, annyira kavicsos.
Nagynénim, aki tanító volt azt mesélte, valamikor a falu mellet csak a legtermékenyebb földeken termeltek, mert csak ott érte meg. A többi elhagyatott parlag volt, meg legelő. Most óriási szántó közel egybefüggő 800 hektár.
Nem hiszem, hogy egy 100 éves térkép aktuális lenne most. Főleg, hogy akkor nem volt műhold, meg drón, hogy mindent felmérjenek és pontosan meghatározzanak.
Persze nálunk is van valami értékelés, BPEJ-nek nevezik, de senki sem veszi figyelembe, esetleg csak a földadónál. Mert nálunk az is van, a települések joga kivetni és meghatározni a magasságát. Környékünkön kb 70 euró, amit általában a használó fizet.
Válasz Szlovákiából #24573. hozzászólásáraIgen minden parcellára.
És azon belül is vonalak mentén.
Ezért hívjuk ceruzás ak térképnek.
Elavult de mindég kirajzolódik ha pl aszáj van.
Kavicsfoltok, vékony feltalajjal
Homok foltok, nyirok foltok.
Belvíz foltok.
Válasz Szlovákiából #24567. hozzászólásáraAz aranykorona térképeket azthiszem a monarchia alatt csinálták. A termőföld használati értéke alapján. Így nálatok is lennikellene, igaz nálatok az az időszak tabu!
A szlovák királyok időszaka a lényeg!
A ceruzás térképek alapján a mai napig kirajzolódnak.
Ez a kukorica egy 16-17ak értékű földön termett.
Ami a gyenge-közepes kategória.
A bíborhere megtolta nem kicsit, nagyon!
Válasz hashtag #24565. hozzászólásáraNem mindenkinek jutottak 100 Ak-s földek. Mondjuk nekem ez idegen mert Szlovákiában nincs aranykorona besorolás. Van jó föld meg rossz, meg a kettő között bármi. Mondjuk arra kíváncsi lennék, az aranykoronát, ki, mikor, mennyire részletesen határozta meg.
Le kellett volna videóznom, a 650 méteres parcellámon hogyan változik a hozam. Mivel olyan kombájn volt, ami mutatja az aktuális hozamot, igaz egy kicsit megcsúszva, mert már a morzsolt kukoricát méri. Elindultunk 65 mázsával, aztán felfutott 115-re és beleérkeztünk a kavicsbányába és 200 m-en nulla. Természetesen mindent ugyan úgy csináltam, nem precíziósan művelem.
Persze van nekem is egy parcellám, ahol lepottyant a mag és 120 mázsát terem. Csak az a 4 hektáros a másik meg a 27.
A bíborhere nagyon jó elővetemény, azt se felejtsd el. Nem a Pannonmagnak termelted?
Válasz hashtag #24565. hozzászólásáraÉn csinálom.
Aránylag homogén területeken gazdálkodunk.
Egy bizonyos mértékig ameddig kifizetődő!
És ha optimálisak a körülmények.
Válasz rtamas1976 #24564. hozzászólásáraMajd megmondják, hogy nemjó, mert nincs kimutatható, mérhető hatása, ők látják. Főleg olyan helyen ahol olyan inhomogén a talaj, hogy egyik gèpalj 110 mázsás, a másik meg nulla.
Válasz Pont #24563. hozzászólásáraÉn még a trihodermát is jónak tartom. Főleg ahol sok a napraforgó és a repce a forgóban.
Nálunk működik, a talajok is könnyebben művelhetők.
De mindenki aztcsinàl amit akar!
Válasz Szlovákiából #24558. hozzászólásáraNagy Bálinték aki 1959 től felépítették a Magyar Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, évtizedeken keresztül végeztek talajoltási kísérleteket. Az eredmény az volt, hogy ahol kedvezőek a feltételek a baciknak, ott magától is szaporodnak, ahol meg nem kedvezőek, oda hiába juttatnak ki, elpusztulnak. Valakiknek ez is jó üzlet, jelenleg az AÖP 2 pontért esetenként megéri alkalmazni, pl. egy 40 hektáros gazdaság kb, 300 eFt-ból letudja a 2 pontot, ami ha 25e/ha akkor az 1 millió bevétel....
Válasz rtamas1976 #24559. hozzászólásáraHogyan juttatjátok ki? Permetező, aplikátor, egyenesen a földbe? őszi búzánál lehet használni?
Kukoricának a gyökere 1 méter mélyre megy le, oda is eljut?
Válasz rtamas1976 #24559. hozzászólásáraEngem az agro biosok akartak üzletkötőnek, de én nem tudok hiteles lenni, ha nem hiszek benne.
Adtak kipróbálni szárlebontót, aztán küldtem nekik fényképet, mikor a következő évben szántáskor méteres szárakat forgattam fel. Persze, szerintük szárazság volt, meg jó apróra le kellett volna zúznom.
A phylazonitnál egyszer azt magyarázták, hogy a bacijuk túléli a telet. Akkor minek kell minden évben kirakni?
Azt sem tudtuk tisztázni, hogy az élő baciból fel lehet venni a nitrogént, vagy sem.
Az viszont biztos, hogy a műtrágyázást ugyanúgy kell folytatni, anélkül semmit sem ér.
A szomszéd faluban volt egy gazda, aki esküdött phylazonitra, de már ő sem használja. Állítólag már nem kell, mert 10 év alatt rendbe tette földjeit, nincs már mit javítani rajta. :-)
Válasz Szlovákiából #24558. hozzászólásáraPhylazonit rizo
Mi minden éven legalább egyszer valamelyiket használjuk.
Ha nemazért csinálod mert kötelező és fújjuk ki hamár megvetük!
Van értelme ha betartod a technológiát.
És nemvagy dilettáns.
4éve használjuk szerintem nemrossz. Van értelme.
Az biztos 1x hasznátad csodát nevárj!
_jpg_fill_540x300_0.webp "Az NGM szerint az árréscsökkentés élénkíti a fogyasztást, nem visszafogja")
24608 hozzászólás
Válasz Bárány #24607. hozzászólásáraDugibuli
Szendvics a kukoricafán
Buli van!
Válasz sulla #24605. hozzászólásáraVot mar nekem hogy egyik sor nem vetett . Rendes tőtáv 20 cm és mivel nem volt mellette sor majdnem mindegyiken 2 cső volt. Mind ket oldalt tahát olyan mintha nem is hiányzott volna a sor . Szoval ugyanaz kb az eredmény kivéve ha nagy aszáj van akkor lehet jobb . Valahol van is videóm youtubon
Válasz máris szomszéd #24598. hozzászólásáraNekem az jutott eszembe, hogyan működne ez a termesztés ha keresnénk az itt forgalmazott hibridek közül olyat ami valamelyest többcsövűségre hajlamos, ha van egyáltalán, meg legyen flex csőtípusú és elvetni 150cm-es sortávra aztán egy kistraktor kényelmesen elférne a sorok között, csinálni hozzá egy 130-140-es vakarót, azzal lehetne sorközművelni ahányszor kell, elképzelhető, hogy vegyszer sem kellene, vadkáros részeken talán még a vadak is jobban kilátszanának...
Válasz Szlovákiából #24603. hozzászólásáraEddig itt 4 mm esett. Remélem holnap lejön még az a 6, amit jósolnak. Nem sok, de több mint a semmi.
Április 25-én vetett kukoricám 2 leveles állapotban van. Úgy látszik talált vizet. :-) Igaz, ott a kombinátor után simítós hengerrel egyengettem tovább a földet.
Válasz Szlovákiából #24599. hozzászólásáraLehet 50e vetni csak akkor 50cm felén nagy gazda átállt kukorica és napránál is egy ha ban tőbb a mag viszont maga s sorban a nővénynek van tere . Regen volt kisérlet dupla sorra ha jól rémlik 20cm eldolással háromszőgelve de azok elfeledett teknologiák lettek .
Válasz máris szomszéd #24600. hozzászólásáraA cikkben említett Barla-Szabó Gábor tudomásom szerint tavaly hozott United Seeds magokat magyar gazdáknak, a Dél-Dunántúlon tettek néhány kísérletet. Az eredményeket viszont nem ismerem.
Válasz Szlovákiából #24599. hozzászólásáraNem a tőszámra gondoltam,hanem a fajtára-és a hozzá tartozó technológiára.
Próbált már valaki is akár egy zsákkal szerezni a magból? Főleg ott ahol nincsneke 10 tonnás termések?
Én csak azért nem foglalkoztam vele mert itt nem termelnek kukoricát-egyedül a szomszéd szokott de vagy 15-ször megöntözi.
Itt egy krumpli termelő (2-4 ak homok) szerzett 2 ha-ra való olyan krumpli vetőmagot amit india és afrika száraz részén termelnek. Pedig neki mindeütt körforgó öntözése van.
Mr Poke se termel nagy átlagokat de köszöni jól elvan.
Válasz máris szomszéd #24598. hozzászólásáraGondolkodni mindenről lehet, csak egy a gond. Ha folyamatosan szárazság lenne, akkor természetesen az ember rá lesz kényszerítve a váltásra. Most viszont még lehet bizakodni, hogy most olyan év jön, mikor éppen nálam fog többet esni. Olvasgatva a hozzászólásokat, azért nem mindenhol tombol az aszály. Ha azt írják, termett 10 tonna felett, azt még biztosan nem lehet aszálynak nevezni.
Ha az ember beáll az extenzív termelésre, alacsony tőszámra, ott alapjában lemond a csúcstermésről.
Nálam lesz most egy kísérlet.A kukorica föld egy résztét közel 100 ezres tőszámmal vetettem , a másik részét 63 ezerrel. Majd megosztom tapasztalatomat.
Kb 15 éve, Óvártól nem messze az osztrák gazda is csak 50 ezret vetett.
Volt egy bios, az meg azzal kísérletezett, hogy keresztben is tudja megkultivátorozni a 40x 40 es négyzethálóban elvetett kukoricáját.
Már régebben említettem,valaki egyáltalán elgondolkodott róla?
Sziasztok!
Kukorica-tavaszi árpa-repce-búza-kukorica.....vetésforgó volt eddig.
Most jön búza után a kukorica, mikrostarternek Force Evo-ra is gondoltam, ami tavalyi áron 2300 Ft/kg volt nettó 16kg/ha
Pannon Starter Mega 1300 Ft/kg 20kg/ha
Fő kérdésem, kellhet-e a talajfertőtlenítés?
Drótféregnek nagy lehet-e az esélye?
Szántás nem volt..Lazító-gruber...
Válasz Szlovákiából #24575. hozzászólásáraAz aranykorona elég régi rendszer, linkelték is lejjebb, láttam. Nem csak a föld minőségét mutatja. Igazából a jovedelemtermelo képességét, az 1870valahanyas szinten. Ha akkor egy föld legelő volt, mellette meg mondjuk grófi nagybirtok amit gőzekevel szantottak, tragyaztak, akkor a legelot alacsonyra vették fel, a mellette lévőt meg magasra.
Itt is változtak a táblák, a szocializmusban nagyobb táblákat akakitottak ki, utakat, fasorokat szüntettek meg, az Alföldön tanyahelyeket bemuveltek. Sok legelőt feltörtek. De maga a föld minősége szerintem sokat nem változott.
Magyarországon a földek 8 minőségi osztályba vannak sorolva, 1 a legjobb, 8 a leggyengebb. (Ezt csak fejből írom)
A föld tulajdoni lapján rajt van a helyrajzi szám, ez azonosítja. Fel van tüntetve a minőségi osztály, terület és az aranykorona (kataszteri jövedelem). Ha több minőségi osztály van egy parcellan belül, akkor az mind fel van sorolva, területtel, aranykoronaval.
A foldhivatali térképen is jelölve vannak ezek, szaggatott vonallal és számmal.
Vannak furcsasagok ebben az aranykorona dologban. Nálunk például elég jó földek vannak, átlagban is 30Ak koruliek, a falu körül 42-es is van. De még a leglaposabb legelő is 24. Viszont van egy határrész, ami csak 10Ak, nemtudom miért, de az konkrétan ugyanolyan, mint a mellette lévő 30-asok, minőségre is, művelésre is, termésre is. Szóval egyáltalán nem úgy van, hogy a 10Ak harmadát termi egy harmincasnak.
Válasz rtamas1976 #24562. hozzászólásáraAz kiváló elővetemény volt.
Válasz sulla #24591. hozzászólásáraDe volt. Nemnagyon kellett nekik,nehezen fizettek ki.
Tiéd a termelés, a szemle, és minden költség. Csak a haszon kell nekik!
Termeljen ő!
Válasz Szlovákiából #24567. hozzászólására100 aranykoronas föld szerintem nincsen. 42-46, amit én láttam legmagasabb, talán még az 50.
Válasz Szlovákiából #24578. hozzászólásáraIgazából nem akarok biot csak ha szűkülnek a lehetőségek a bíbor állományszárításra akkor marad a kaszálás + kombájnnal felszedés.
Válasz rtamas1976 #24580. hozzászólásáraAz elég durva arány. Nem volt termeltető szerződés aprómagos céggel?
Nekem kb 5 éve volt bíbor 470 kg termett 330 kg-ba számoltak el, akkor soknak éreztem a levonált. Most ősszel megint vetettem más céggel szerződve, kíváncsi leszek milyen lesz a hozzá állásuk.
Válasz kajszi_71823 #24587. hozzászólásáraNemcsak zöldség volt, hanem szőlős.
És nekem a szőlős helyén adtak 10 hektár pótföldet. Vagy elfogadom, vagy vissza adom a TSZ-nek. Több évig minden szántás alkalmával 2-3 betonkarót vettem elő a földből.
Tavaly ott volt 18 mázsás ősziárpám (malwinta).
Válasz kajszi_71823 #24587. hozzászólásáraKötött föld, jó termés. Nekem a homokon nincs semmi.
Válasz Szlovákiából #24586. hozzászólásáraNa és, minden télen ezt látom itt, nem 10 évente. Ezért sem szánt már senki felénk.
Válasz Szlovákiából #24585. hozzászólásáraVagy ez, de áttakinthetőbb a dotációs térkép. Ott csak a főcsoportot írja, és hidd el, hogy pontos, legalábbis, ami engem, vagy minket érint itt, úgyhogy szerintem nálatok is az.
Most azért azt ne várjuk, hogy 10 méterenként legyen besorolva, be is baszna.
Amit linkeltél is jó, csak akkor a 3. számjegyet nézd, mert az első kettő a tábla fekvésének a besorolása. Míg nálatok 0010, vagy 0020 al kezdődik, az nálunk 057, vagy 068, de van 9es is a szomszédban.
Higgyj nekem, nálatok nincs kötött föld, vagy ha van, akkor én a sziklán termelek. Térkép nem hazudik. Nem hiába volt felétek zöldség, zöldség hátán termelve, itt meg ha találtak 10ha-t az egész határban, már örültek.
Válasz Szlovákiából #24585. hozzászólására
Válasz kajszi_71823 #24584. hozzászólásáraEz az?
Bonitované pôdno-ekologické jednotky – BPEJ
https://portal.vupop.sk/portal/apps/webappviewer/index.html?id=1b9830b956ac411e9789aac54effa744
Erre mondom, hogy ez nevetséges. Ugyan az a besorolása a legjobb és a legrosszabb földemnek.
Arról nem beszélve, hogy a legrosszabbnál is van olyan kötött lapos, ahol vissza kell váltanom.
Nagyon érdekes, hogy van egy 450 hektáros gazdaság, amit valamikor az állami gazdaság használt, de jött a zsidó tulajdonos és eladta a dánoknak. Akkor azt mondták, hogy semmit sem ér, mert csupa lapos, ahol mindig áll a víz. Kb. 10 évig az egyik legjobban termő rész volt, mert folyamatosan szárazság volt, a talajvíz mélyen volt. Tavaly visszatértek a tavak, még a bazi nagy hernyótalpas Case sem tud átmenni rajtuk.
Válasz Szlovákiából #24575. hozzászólásáraMár, hogyne lenne. Bonitás térkép nincs meg?
Jobb, ha ránézel, mert csak atbaxnak a nagyok, söt, itt a Tsz utód tőlem kérdezte, hogy hol találtam meg, mikor nem voltam hajlandó megelégedni a környék legnagyobb katlanjával.
1-9ig, van a skála országosan, felétek 1-3 között mozog, míg nálunk 6-9ig.
Nem rosszból, de itt nem nágyon rúgnál labdába a te traktoroddal, itt annyiból tárcsázunk, mint amiből te szántassz.
Ismét kaptam kukorica vetőmag árakat:
vrece=zsák
30 napos fizetési határidő
P9874AQ Corteva (FAO390) 203,2 €/vrece
P0023AQ Corteva (FAO420) 206,4 €/vrece
LG 31.277 Limagrain (FAO270) 95,3 €/vrece
LG 31.224 Limagrain (FAO240) 91,8 €/vrece
DKC5092 Bayer (FAO400-410) 225,6 €/vrece
DKC4897 Bayer (FAO390-400) 216,8 €/vrece
Milanno Saatbau (FAO420) 112,2 €/vrece
Harmonium Saatbau (FAO410) 133,4 €/vrece
Barington Rapool (FAO390) 124,7 €/vrece
KWS ADONISIO KWS(FAO330) 129,6 €/vrece
KWS KASHMIR KWS(FAO380) 123,2 €/vrece
Válasz Szlovákiából #24581. hozzászólásáraEmailban megírtam!
Válasz rtamas1976 #24580. hozzászólásáraAz előző kérdésemre nem válaszoltál, ezért nem feszegettem a kérdést, hogy kinek csináltad és mennyire érte meg.
Nálunk sokan próbálkoznak, aztán befürödnek. De legalább jó előveteményed volt.
Egyik ismerősöm 3 éve olajretket termelt magnak, beszántották.
Az út mellett láttam majd 100 hektár facéliát, csak a végein volt normálisan kikelve. Utána vetettek, nagyon egyenetlen volt. Rendre vágták, jött az eső, háromnaponta megázott. Úgy leverte az eső, hogy megpróbálták hárítóval átforgatni. Gondolom semmi nem lett belőle.
Válasz sulla #24576. hozzászólásáraElőször és utoljára volt bíborhere magtermesztés.
Nagy átbaszás.
Megtermeltünk 750kg/ha magot előtisztítottuk 83% tisztaság.
Elvittük vetőmag üzembe.
A 40%át visszaadták.
Mondván nemtudnak vele mitkezdeni!
Kb 400kg/ha
Válasz Szlovákiából #24578. hozzászólásáraNálunk mostlessz pályázat.
2év átállás+5év bioban a vállalás.
Válasz sulla #24576. hozzászólásáraHa biot akarsz csinálni én úgy tudom 5 évig kell betartani a bio előírásokat, hogy kitisztuljon a föld, csak azután vághatsz bele igazán. Nem lehet ki be ugrálni.
Mi a Bio kukorica vetőmagot csili kivonattal csáváztuk, mert a drótférgekkel nem bírtunk. Az meg volt engedve. Szegény laboros szinte sírt, mikor a mintákat kellett leraknia.
Válasz sulla #24576. hozzászólásáraIgen, pontosan így!
Válasz rtamas1976 #24562. hozzászólásáraOff:
Megkérdezhetem, hogy a bíborhere is bio-ban volt? Ha igen, rendre kaszálás után lett kombájnnal felszedve ?
Válasz rtamas1976 #24574. hozzászólásáraNálunk a szövetkezetek nagyon sok földet, legelőt összeszántottak, teljesen átalakult a táj. Csallóközben mocsarakat csapoltak le. Ahogy már megírtam, a 27 hektáros földemből 5 hektár szinte terméketlen, annyira kavicsos.
Nagynénim, aki tanító volt azt mesélte, valamikor a falu mellet csak a legtermékenyebb földeken termeltek, mert csak ott érte meg. A többi elhagyatott parlag volt, meg legelő. Most óriási szántó közel egybefüggő 800 hektár.
Nem hiszem, hogy egy 100 éves térkép aktuális lenne most. Főleg, hogy akkor nem volt műhold, meg drón, hogy mindent felmérjenek és pontosan meghatározzanak.
Persze nálunk is van valami értékelés, BPEJ-nek nevezik, de senki sem veszi figyelembe, esetleg csak a földadónál. Mert nálunk az is van, a települések joga kivetni és meghatározni a magasságát. Környékünkön kb 70 euró, amit általában a használó fizet.
Válasz Szlovákiából #24573. hozzászólásáraIgen minden parcellára.
És azon belül is vonalak mentén.
Ezért hívjuk ceruzás ak térképnek.
Elavult de mindég kirajzolódik ha pl aszáj van.
Kavicsfoltok, vékony feltalajjal
Homok foltok, nyirok foltok.
Belvíz foltok.
Válasz rtamas1976 #24571. hozzászólásáraEz egy egy parcellára van meghatározva?
Azt írják, hogy elavult.
Válasz Szlovákiából #24567. hozzászólására
Válasz Szlovákiából #24567. hozzászólásáraAz aranykorona térképeket azthiszem a monarchia alatt csinálták. A termőföld használati értéke alapján. Így nálatok is lennikellene, igaz nálatok az az időszak tabu!
A szlovák királyok időszaka a lényeg!
A ceruzás térképek alapján a mai napig kirajzolódnak.
Ez a kukorica egy 16-17ak értékű földön termett.
Ami a gyenge-közepes kategória.
A bíborhere megtolta nem kicsit, nagyon!
Válasz Szlovákiából #24569. hozzászólásáraA vetőmagja aprószemű sárga.
A termés piroscirkás igen.
30eft/50ezermag.
Válasz rtamas1976 #24562. hozzászólásáraA scorpius-nak nem piroskás, narancssárgás magja van?
Válasz Pont #24563. hozzászólásáraNálunk erre nincs külön támogatás. Biztosan azért, mert nincs fideszes csókos, aki hasznot húz belőle. :-)
Válasz hashtag #24565. hozzászólásáraNem mindenkinek jutottak 100 Ak-s földek. Mondjuk nekem ez idegen mert Szlovákiában nincs aranykorona besorolás. Van jó föld meg rossz, meg a kettő között bármi. Mondjuk arra kíváncsi lennék, az aranykoronát, ki, mikor, mennyire részletesen határozta meg.
Le kellett volna videóznom, a 650 méteres parcellámon hogyan változik a hozam. Mivel olyan kombájn volt, ami mutatja az aktuális hozamot, igaz egy kicsit megcsúszva, mert már a morzsolt kukoricát méri. Elindultunk 65 mázsával, aztán felfutott 115-re és beleérkeztünk a kavicsbányába és 200 m-en nulla. Természetesen mindent ugyan úgy csináltam, nem precíziósan művelem.
Persze van nekem is egy parcellám, ahol lepottyant a mag és 120 mázsát terem. Csak az a 4 hektáros a másik meg a 27.
A bíborhere nagyon jó elővetemény, azt se felejtsd el. Nem a Pannonmagnak termelted?
Válasz hashtag #24565. hozzászólásáraÉn csinálom.
Aránylag homogén területeken gazdálkodunk.
Egy bizonyos mértékig ameddig kifizetődő!
És ha optimálisak a körülmények.
Válasz rtamas1976 #24564. hozzászólásáraMajd megmondják, hogy nemjó, mert nincs kimutatható, mérhető hatása, ők látják. Főleg olyan helyen ahol olyan inhomogén a talaj, hogy egyik gèpalj 110 mázsás, a másik meg nulla.
Válasz Pont #24563. hozzászólásáraÉn még a trihodermát is jónak tartom. Főleg ahol sok a napraforgó és a repce a forgóban.
Nálunk működik, a talajok is könnyebben művelhetők.
De mindenki aztcsinàl amit akar!
Válasz Szlovákiából #24558. hozzászólásáraNagy Bálinték aki 1959 től felépítették a Magyar Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot, évtizedeken keresztül végeztek talajoltási kísérleteket. Az eredmény az volt, hogy ahol kedvezőek a feltételek a baciknak, ott magától is szaporodnak, ahol meg nem kedvezőek, oda hiába juttatnak ki, elpusztulnak. Valakiknek ez is jó üzlet, jelenleg az AÖP 2 pontért esetenként megéri alkalmazni, pl. egy 40 hektáros gazdaság kb, 300 eFt-ból letudja a 2 pontot, ami ha 25e/ha akkor az 1 millió bevétel....
Válasz Szlovákiából #24561. hozzászólásáraKompaktorral 1 menetben töményen. Vetés előtt 2nappal. 20l/ha
Vanmikor nemhasználjuk.
Szàrazságban, hidegben, forróságban.
Amit tudno kell!
Tavaj fővetésnen bíborhere, magot termeltünk.
Lazítózás tárcsázás utána.
Tavasszal 2sor kompaktor.
Sy scorpius csávázatlan mag
Mert bio!
320cm magas lett.
Válasz rtamas1976 #24559. hozzászólásáraHogyan juttatjátok ki? Permetező, aplikátor, egyenesen a földbe? őszi búzánál lehet használni?
Kukoricának a gyökere 1 méter mélyre megy le, oda is eljut?
Válasz rtamas1976 #24559. hozzászólásáraEngem az agro biosok akartak üzletkötőnek, de én nem tudok hiteles lenni, ha nem hiszek benne.
Adtak kipróbálni szárlebontót, aztán küldtem nekik fényképet, mikor a következő évben szántáskor méteres szárakat forgattam fel. Persze, szerintük szárazság volt, meg jó apróra le kellett volna zúznom.
A phylazonitnál egyszer azt magyarázták, hogy a bacijuk túléli a telet. Akkor minek kell minden évben kirakni?
Azt sem tudtuk tisztázni, hogy az élő baciból fel lehet venni a nitrogént, vagy sem.
Az viszont biztos, hogy a műtrágyázást ugyanúgy kell folytatni, anélkül semmit sem ér.
A szomszéd faluban volt egy gazda, aki esküdött phylazonitra, de már ő sem használja. Állítólag már nem kell, mert 10 év alatt rendbe tette földjeit, nincs már mit javítani rajta. :-)
Válasz Szlovákiából #24558. hozzászólásáraPhylazonit rizo
Mi minden éven legalább egyszer valamelyiket használjuk.
Ha nemazért csinálod mert kötelező és fújjuk ki hamár megvetük!
Van értelme ha betartod a technológiát.
És nemvagy dilettáns.
4éve használjuk szerintem nemrossz. Van értelme.
Az biztos 1x hasznátad csodát nevárj!