Válasz rsándor #12225. hozzászólásárajól írja MF-es a mi idei kukoricánk ára tartozikránk nem gmo-s valami a tengerentúlon.ezek nemigen cserélnek helyet,mikor azon múlik egy tétel vásárlása hogy hol van ebben a pici országban mert ha 30-km -nél többet kell vinni mintha ha nem is lenne a világon.a sok rárakódó költséget alapból a termelőtől húznák le ez nem fog menni sokáig,főleg ha cucc se lesz.én itt a környéken senkinek sem tudok betárolt kukit.odadobták 2700 ft-ért s legfeljebb azt hazudta hogy kapott érte 4000 et.na az idén nem kell annyi pótkocsit mozgatni.
Válasz Zoller #12219. hozzászólásáraaz elso oldalak szoveges resze es a 12. oldalon a lenyeg
1 ho alatt 985 milliorol 978 milliora csokkentettek kukorica varhato termesmennyiseget globalisan.
USA-ban 347,64 millio tonnarol 345 milliora
EU 62 millio tonnarol 58 milliora
2013-as ev ossz kukija: 991.45 millio tonna
2014: 1,007.47 millio tonna
2015 augusztusi becsles: 985.61 millio tonna
2015 szeptemberi becsles: 978.10 millio tonna
es a varakozasoknal jobban csokkentek a tavalyi keszletek, par %-al, mint vartak.
ettol fuggetlenul rekord magasanvannak meg mindig keszletek
talan arra jo, hogy stabilizalodik az ar vagy kicsit feljebb megy. USAban mondjuk jelentes utan emelkedett 4-5 %-ot.
Majd kov heten kiderul. Vagy utana, mikor mar elkezdenek aratni mindenfele Euban. Oktoberben meg USA-ban is.
A kiugróan jó 2014-es évhez képest nem annyira jónak, de az az előtti (2011-12-13) éveknél jobbnak ítélik meg a kukorica állományát.
2015-ben a becslés szerint 13,6 Mrd bushel (535 e tonna) kukorica terem az idén az USÁban, összesen 32,78 millió hektáron. Ez a korábbi becslésnél 4,4%-kal roszabb.
A várható hozam 167,5 bushel/acre, ami 10,52 t/ha átlagos várható termést jelent.
Válasz Cafi #12213. hozzászólásáraTe ezekből a termésbecslésekből mit szűrtél le? Fel vagy lefele fog menni a kukorica ára? Milyen kihatással lehetnek ránk ezek az adatok?
durva, USA 20-25 év alatt megduplázta az előállított kukorica mennyiségét. 1990-es evek elejen meg csak evi 180-190 millio tonnat tudott, 2013-ban pedig mar 370 milliot tonnat allit elo.
Üdvözlet mindenkinek!
Jól elkanyarodtunk a kukorica témától, de ha már itt tartunk megjegyezném, hogy ha nem is ennyire mint ahogyan írjátok, de azért jól karban lehet tartani a földeket rendszeres szervestrágyázással.
Tudom hogy nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, de pont a kisebb gazdaságokban (ahol nehezebben kivitelezhető a forgatás nélküli technológia) tud eredményes lenni ez az ősrégi módszer. Kisebb ráfordítással, kisebb haszonnal is lehet azért gazdálkodni. Igaz hogy nincs 4 tonnás napránk, csak 3-3,2 de nem adunk sem alaptrágyát sem 4q pétit stb.
Ha kiszámolom a plussz költségeket, és a plussz bevételt, nem sok a különbség, a nagy ráfordítással sem.
Válasz szanberg #12208. hozzászólásáranem is nekünk lett ez kitalálva,barátom.ebből most divatot csináltak bizonyos érdekek és a szükség miatt/talajok állapota/.szerintem nem ez a vonal a nyerő.nem a divat mindenáron való majmolása követendő mert sokszor változik,úgy kell termelni ahogy adott lehetőségek mellett maradjon valami a zsebben is.az állattartókra ez százszorosan igaz hisz ők nem csak termelők,gazdálkodók is.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNekem ezzel csak az a bajom, hogy bérelt területeken hogy a bánatba merjen a paraszt életreszóló folyamatokba kezdeni???
Nem mellesleg az átmeneti kb 5év alatt miből fogom fizetni a lízing díjjakat, miből fizetem a földbérleteket, miből veszek földet közben, miből élek meg???....írhatnám a sorokat akarmeddig mire kell költeni.
Továbbá. Mi állattartók vagyunk mióta világ a világ, nem divatból vagy pályázathoz való hozzáférésből, hanem alapból. Annyira nem megy a jószág piac, hogy arra alapozni ha nem megy a gabona mert nem sikerült rendesen az átmeneti időszakban, akkor a jószág majd kihúz.....semmiből sem húz ki. Nagy nullára jön ki az egész és ez egy ördögi kör. Ha nagyon profin tartom pket mint ahogy most is, olyan a szaporulat mint a mese, tankönyvbeillő szaporulati ráta játszik, akkor is nulla, ha meg extenzíven nem ráfordítva dolgozom akkor meg nincs hozam, vagyis akkor is nagy nulla az egész.
Tehát, azt nemtudom megtenni, hogy majd a jószág megeszi az anyagot a szántómról. Plussz itt a területi tagoltságok végett pl mindössze a területek 20%-át tudnám maximum legeltetni de inkább kevesebbet.
Szóval ha minden föld saját lenne amin gazdálkodom és nem lenne hitelem meg volna számlán akkora tartalékom hogy bármi van 5évig kitartok belőle, akkor talán elindulnék én is. Látom a lényegét meg értem teljesen a szisztémát de jelenleg igen kevés olyan ember van aki beletud kezdeni ilyenbe.
Nem beszélve arról, hogy az igen kötött nyirok talajok lemosódott erodált domboldalak abszolút nem direktvetős területek, azokon hozam 10év múlva lenne talán ilyen technológia mellett amiről beszélünk. Addig meg éhenhalunk.
Válasz Hús Futár #12160. hozzászólásáraLó.... Mama!
Akármilyen csehül állunk, azért annyira rossz még sosem volt, hogy abba akarjuk hagyni a kukorica termelést.
Válasz blsjela #12195. hozzászólására Egyébként nyugodtan keress meg, ha kérdésed vagy kétségeid volnának a technológiával kapcsolatban. Ez egy folyamatos tanulási folyamat, mindenkitől lehet benne tanulni.
Válasz blsjela #12195. hozzászólására Ha jól csinálod, az lesz, hogy elindul egy folyamat, ami során az első 1-2 év erősebb gyomosodása után egyre könnyebb lesz húzni a gépet, egyre kevesebb műtrágyát kell kiszórnod, egyre kevesebb növényvédőszert használnod és egyre kevésbé fog érinteni az aszály. Aztán jöhet a direktvetés
Ez mindenkinél így működik, aki tanul egy kicsit és alkalmazza a tanultakat, mindegy milyen kontinensről beszélünk.
Válasz blsjela #12192. hozzászólására Nem tesztek vannak már itthon, hanem több éves, működő technológiák. Vannak, akik idén már direktvetéssel vetették a kukoricát és a naprát is, néhány év forgatás nélküli művelés után. Szervezzünk látogatást olyan gazdaságba, ahol 5 év alatt a talaj humusztartalmát megduplázta a gazda? Ő mellesleg folyamatosan osztja itt is a képeit a direktvetéses kukoricáról, csak nem figyeltek rá.
Válasz Roli74 #12197. hozzászólására Nem tudom van e talajvizsgálati eredményed az sokat segít,ha nincs csináltass a bővített kb 3000 ft/ha és máris okosabb vagy.
Válasz blsjela #12189. hozzászólásáraA zöldtrágya az csak egy tényező egy soktényezős egyenletben. Ha csak azt adod hozzá pluszba a gazdálkodásodhoz és semmi mást nem változtatsz, akkor ne várj nagy változást.
Válasz Roli74 #12197. hozzászólásáraTavaly ősszel 150kg npk sortunk a gabona tarlóra, az lelet szántva. Vetéskor 200 kg péti és kultivátorozáskor is. Lassan kiderül mit ad a 6 fajta. Majd megosztom aratáskor.
Válasz blsjela #12193. hozzászólásáraNekem is pàlcàs van rajt. Jò az! Vesd rà a magot,henger meg külön menet. 3menet az egèsz,Gruber a fogyasztàs. Szàntàsnäl azèrt kevesebb. Szerintem az olajos magnak nem szüksèges a porhanyòs magàgy! A 40fok hàtràltatta,de ez èrthető. Magok kibirjàk! Egyszerű tarlòhàntàs is benne van ennyiben,aztàn csak nem gazosodik,ennyit èrsz el vele.
Válasz .Feco. #12194. hozzászólásáraÉrtem én.
De ha sikerül beszerezni egy Grubert akkor ki fogjuk próbálni. Lehet idén elkezdjük 5 hegtáron ami most elvan vetve zöldtrágyával. Rajtamarad tavaszik és ismerős meghúzza nagy Gruberrel. És majd kiderül mi lesz.
A gazdák 90%-a (vagy több) úgyis kifogást keres, hogy miért nem lehet a másik hatékonyabb, mint ő. Az alábbi válaszok szoktak elhangzani:
1, Áhh, az csak csalás!
2, Persze neki könnyű, tele van pénzzel/géppel/jó földdel/stb.
3, Nam is úgy volt, csak pénzt kap, hogy ezt mondja
4, De ott sokkal több eső volt, mint itt
5, De ott sokkal jobbak a földek, mint itt
6, Egy ismerősöm ismerősének a rokana ismer valakit aki látta, hogy igazából ott van az eke a kertben, biztos meg volt az is szántva jó mélyen, csak vetítenek
7, Jó, hát ott jó, de itt úgy sem működik, itt csak az a jó amit én csinálok
8, Én elhiszem, hogy jó, de amíg a saját földemen nem látom, én biztosan ki nem próbálom! És ha nem jön be? Ki fizeti ki a kiesést?
A valóság az, hogy bármilyen eredményt ér is el az ember, még a saját szomszédja is csak legyint, hogy könnyű neki, de nekem bezzeg!
13 éve nem szántunk, a saját traktorosunk mégis minden évben megszántatja a földjét, pedig végig néz mindent, mégsem meri kipróbálni sem, mert mi va, ha neki nem működik....
Válasz Richard. #12191. hozzászólásáraÉn mivel későn kaptam Grubert ezért 2x kellet megjárnom hogy gazmentes legyen és mivel nem volt rajt henger csak szalmapálca ezért meg kellet járnom ásóboronával hogy vissza tömörítsem, és utána kellet elvetnem. És így hogy költség van de haszon csak a talajnak van, de az is csak akkor észrevehető ha áttál az ember teljesen.
Válasz blsjela #12189. hozzászólásáraBeton száraz földön semmit ne csinálj. Ha belemegy a géped,akkor csináld. Földszomszédom,búzatarlót,tárcsázta. Egy hónapra rá megint. Aztán boronálta. Nyomokbol itélve keresztben is. Tehát,két borona. Ez mennyi gázolaj???? Most ahogy ismerem,szánt,elművel,árpát vet. Tarlón Én egy gruberral végmentem. Egy egyszerű vetőgép. Egy henger. Kikelt a magKeverék. ha a mag árát,a gázolajat összevetem a szomszéd gázolajárával,lehet,hogy el sem hagytam. Földön meg alakul valami. Egy direktvető azé csodákra képes. Gondold át mid van,csak a legszükségesebbeket csináld. ha tavasszal vetsz,nix eső,az sem nől,nem csak a zöldcség! Kisérletezz!
Válasz Radocz #12188. hozzászólásáraMivel le van jelentve és meg is nézik.És nem fogok tavasszal szántani, mivel itt a kőtőt talajoknál csak gond lenne vele. 2 baj van a zöldítéssel. Az első az hogy kőtelezővé teszik. A második hogy semmiféle támogatást nem adnak csak pénzkidobás.És most lehet jönni hogy jó a talajnak.De a pénztárcámnak nem. Lehet jönni minden féle dokumentációval. De amíg nincsenek tények. addig kevesen fognak hinni benne. Majd ha lesz olyan teszt ahol nem öntözőt földön a zöldtrágya miatt nagyon jó vagy rekord termést értek el, úgy hogy nem szántottak, és nem használtak semmilyen műtrágyát.És nem csúcs földekről beszélek hanem átlag aranykoronás földekről. Akkor azt egy videós kis oktató filmen simán megoszthatják az olvasókkal. Persze minden kiszámolva hogy menyibe került. És lehet egy kontroll parcella is. A másik az is mint írták előttem hogy van amikor ki sem kel az aszály miatt a zöldtrágya és ezért nem a gazda a hibás. De az állami támogatást megvonatják tőle. Ez egy kicsit zavar.
Volt, hogy a ZTN őszre elfelejtett kikelni. Így tavasszal lett jelentve, és bemunkálva.
Sőt pont ekkor látta az MVH ellenőr és megállapította, hogy zöldtrágyázást is.
A rendelet nem tiltja a Netparaszt által javasolt zöldtrágyázást.
Kértünk egy icipici módosítást az előíráson, de ha a módosítás bekerülne, akkor több gazdálkodóhoz jutna el ez a talajmegújító technológia. (Netparaszt technológia).
Ez utóbbi fülbemászóbb kifejezés szerintem.
Mi elkészítettük nagy vonalakba a repce alá a földet, kiderült, hogy mögöttünk lévő nagy kft mégis kukoricát vet, így nekünk is muszály lesz azt.
Nem tudom legyen-e szántva.
Egy része lazítva egy része lazítva + tárcsa
Tavaszi árpa volt benne, tavaly kukorica.
Én maradok a szántásnál. Főleg kapás nővény alá.
De ha jól megnézik az emberek egy jól beleengedett gruber ami belemegy 30cm majdnem ugyan úgy megforgatja a földet mint egy eke. Annyi a különbség hogy több a szármaradvány. Egy nagy Gruber vagy lemken ugyan úgy a teljes talajt felületet átforgatja. Visszatérve igen csináltunk már zöldtrágyát. És tapasztaltam hogy ahol takarta a zöld trágya ott nem száradt ki a föld annyira mint ahol semmi nem volt vagy csak parlagfű vagy más gyom.Tavaszig nem marad fent a zöld trágya az tuti. De mindenki más technikával dolgozik. Én maradok a jól beváltnál.
Válasz blsjela #12174. hozzászólására Az őszi "zöldtrágya" leszántást tényleg csak akkor csináld, ha nem sajnálod a kiadást
A talajkmegújítóban részletesen leírtam, miért is pénzkidobás és talajrombolás az AKG típusú "zöldítés".
24867 hozzászólás
Válasz Cafi #12228. hozzászólásáraEgyre kevesebb kukoricat termelunk.2 mazsa tokmag,60mazsa kukorica ara.
Válasz tehenes gazda #12227. hozzászólására Igaz !!!!!!!! Én eddig csak csövesen vágtam és a tavalyi termés 30-40 százaléka van még a kötött földeken is,
Válasz Mf-es #12223. hozzászólásáramagadra vess és tetteid minden következményét viseld!
Válasz rsándor #12225. hozzászólásárajól írja MF-es a mi idei kukoricánk ára tartozikránk nem gmo-s valami a tengerentúlon.ezek nemigen cserélnek helyet,mikor azon múlik egy tétel vásárlása hogy hol van ebben a pici országban mert ha 30-km -nél többet kell vinni mintha ha nem is lenne a világon.a sok rárakódó költséget alapból a termelőtől húznák le ez nem fog menni sokáig,főleg ha cucc se lesz.én itt a környéken senkinek sem tudok betárolt kukit.odadobták 2700 ft-ért s legfeljebb azt hazudta hogy kapott érte 4000 et.na az idén nem kell annyi pótkocsit mozgatni.
Válasz Mf-es #12223. hozzászólására
Válasz Mf-es #12223. hozzászólására Sajnos van összefűggés.
Válasz Mf-es #12223. hozzászólására Sajnos van összefűggés.
Válasz Cafi #12222. hozzászólásáraKutyát nem érdekli amerika,magyar országon mi az ár?
Válasz Zoller #12219. hozzászólásáraaz elso oldalak szoveges resze es a 12. oldalon a lenyeg
1 ho alatt 985 milliorol 978 milliora csokkentettek kukorica varhato termesmennyiseget globalisan.
USA-ban 347,64 millio tonnarol 345 milliora
EU 62 millio tonnarol 58 milliora
2013-as ev ossz kukija: 991.45 millio tonna
2014: 1,007.47 millio tonna
2015 augusztusi becsles: 985.61 millio tonna
2015 szeptemberi becsles: 978.10 millio tonna
es a varakozasoknal jobban csokkentek a tavalyi keszletek, par %-al, mint vartak.
ettol fuggetlenul rekord magasanvannak meg mindig keszletek
talan arra jo, hogy stabilizalodik az ar vagy kicsit feljebb megy. USAban mondjuk jelentes utan emelkedett 4-5 %-ot.
Majd kov heten kiderul. Vagy utana, mikor mar elkezdenek aratni mindenfele Euban. Oktoberben meg USA-ban is.
Válasz Scipio #12220. hozzászólásáraKöszönöm szépen!
Válasz Zoller #12219. hozzászólásáraSzerintem kb. így kell értelmezni:
A kiugróan jó 2014-es évhez képest nem annyira jónak, de az az előtti (2011-12-13) éveknél jobbnak ítélik meg a kukorica állományát.
2015-ben a becslés szerint 13,6 Mrd bushel (535 e tonna) kukorica terem az idén az USÁban, összesen 32,78 millió hektáron. Ez a korábbi becslésnél 4,4%-kal roszabb.
A várható hozam 167,5 bushel/acre, ami 10,52 t/ha átlagos várható termést jelent.
Legközelebb október 9-én jelentenek.
Válasz Cafi #12213. hozzászólásáraTe ezekből a termésbecslésekből mit szűrtél le? Fel vagy lefele fog menni a kukorica ára? Milyen kihatással lehetnek ránk ezek az adatok?
Válasz kukaccsosz #12212. hozzászólásáraNálunk a nagy cég kb egy hete szedegeti...
Válasz fida91 #12216. hozzászólásáraNe off
áljátok már szét a topicot!
Válasz fida91 #12214. hozzászólásáraOFF
Milyen lett az ősszel egy sor grúberral lehúzott kukoricatarlód ? Mit raktál bele, hogyan szerepelt ebben az aszályos évben ?
ez is hasznos lehet:
http://www.nass.usda.gov/Newsroom/Executive_Briefings/2015/09_11_2015.pdf
durva, USA 20-25 év alatt megduplázta az előállított kukorica mennyiségét. 1990-es evek elejen meg csak evi 180-190 millio tonnat tudott, 2013-ban pedig mar 370 milliot tonnat allit elo.
Na, akkor mi újság a kukoricával?
Aratott már valaki?
Válasz atisgyulai #12210. hozzászólásáranálad az igazság+nem vágod haza a talajt ami el kell hogy tartson.
Üdvözlet mindenkinek!
Jól elkanyarodtunk a kukorica témától, de ha már itt tartunk megjegyezném, hogy ha nem is ennyire mint ahogyan írjátok, de azért jól karban lehet tartani a földeket rendszeres szervestrágyázással.
Tudom hogy nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, de pont a kisebb gazdaságokban (ahol nehezebben kivitelezhető a forgatás nélküli technológia) tud eredményes lenni ez az ősrégi módszer. Kisebb ráfordítással, kisebb haszonnal is lehet azért gazdálkodni. Igaz hogy nincs 4 tonnás napránk, csak 3-3,2 de nem adunk sem alaptrágyát sem 4q pétit stb.
Ha kiszámolom a plussz költségeket, és a plussz bevételt, nem sok a különbség, a nagy ráfordítással sem.
Válasz szanberg #12208. hozzászólásáranem is nekünk lett ez kitalálva,barátom.ebből most divatot csináltak bizonyos érdekek és a szükség miatt/talajok állapota/.szerintem nem ez a vonal a nyerő.nem a divat mindenáron való majmolása követendő mert sokszor változik,úgy kell termelni ahogy adott lehetőségek mellett maradjon valami a zsebben is.az állattartókra ez százszorosan igaz hisz ők nem csak termelők,gazdálkodók is.
Válasz Netparaszt #12206. hozzászólásáraNekem ezzel csak az a bajom, hogy bérelt területeken hogy a bánatba merjen a paraszt életreszóló folyamatokba kezdeni???
Nem mellesleg az átmeneti kb 5év alatt miből fogom fizetni a lízing díjjakat, miből fizetem a földbérleteket, miből veszek földet közben, miből élek meg???....írhatnám a sorokat akarmeddig mire kell költeni.
Továbbá. Mi állattartók vagyunk mióta világ a világ, nem divatból vagy pályázathoz való hozzáférésből, hanem alapból. Annyira nem megy a jószág piac, hogy arra alapozni ha nem megy a gabona mert nem sikerült rendesen az átmeneti időszakban, akkor a jószág majd kihúz.....semmiből sem húz ki. Nagy nullára jön ki az egész és ez egy ördögi kör. Ha nagyon profin tartom pket mint ahogy most is, olyan a szaporulat mint a mese, tankönyvbeillő szaporulati ráta játszik, akkor is nulla, ha meg extenzíven nem ráfordítva dolgozom akkor meg nincs hozam, vagyis akkor is nagy nulla az egész.
Tehát, azt nemtudom megtenni, hogy majd a jószág megeszi az anyagot a szántómról. Plussz itt a területi tagoltságok végett pl mindössze a területek 20%-át tudnám maximum legeltetni de inkább kevesebbet.
Szóval ha minden föld saját lenne amin gazdálkodom és nem lenne hitelem meg volna számlán akkora tartalékom hogy bármi van 5évig kitartok belőle, akkor talán elindulnék én is. Látom a lényegét meg értem teljesen a szisztémát de jelenleg igen kevés olyan ember van aki beletud kezdeni ilyenbe.
Nem beszélve arról, hogy az igen kötött nyirok talajok lemosódott erodált domboldalak abszolút nem direktvetős területek, azokon hozam 10év múlva lenne talán ilyen technológia mellett amiről beszélünk. Addig meg éhenhalunk.
Válasz Hús Futár #12160. hozzászólásáraLó.... Mama!
Akármilyen csehül állunk, azért annyira rossz még sosem volt, hogy abba akarjuk hagyni a kukorica termelést.
Válasz blsjela #12195. hozzászólására Egyébként nyugodtan keress meg, ha kérdésed vagy kétségeid volnának a technológiával kapcsolatban. Ez egy folyamatos tanulási folyamat, mindenkitől lehet benne tanulni.
Válasz blsjela #12195. hozzászólására Ha jól csinálod, az lesz, hogy elindul egy folyamat, ami során az első 1-2 év erősebb gyomosodása után egyre könnyebb lesz húzni a gépet, egyre kevesebb műtrágyát kell kiszórnod, egyre kevesebb növényvédőszert használnod és egyre kevésbé fog érinteni az aszály. Aztán jöhet a direktvetés
Ez mindenkinél így működik, aki tanul egy kicsit és alkalmazza a tanultakat, mindegy milyen kontinensről beszélünk.
Válasz blsjela #12192. hozzászólására Nem tesztek vannak már itthon, hanem több éves, működő technológiák. Vannak, akik idén már direktvetéssel vetették a kukoricát és a naprát is, néhány év forgatás nélküli művelés után. Szervezzünk látogatást olyan gazdaságba, ahol 5 év alatt a talaj humusztartalmát megduplázta a gazda? Ő mellesleg folyamatosan osztja itt is a képeit a direktvetéses kukoricáról, csak nem figyeltek rá.
Válasz Cafi #12202. hozzászólásáraÁrat mondj nem tudni angolul!
megerkezett a kukoricatermelok varva vart jelentese, egyenesen az USDA-tol!
usda jelentés
Válasz Roli74 #12197. hozzászólására Nem tudom van e talajvizsgálati eredményed az sokat segít,ha nincs csináltass a bővített kb 3000 ft/ha és máris okosabb vagy.
Válasz blsjela #12189. hozzászólásáraA zöldtrágya az csak egy tényező egy soktényezős egyenletben. Ha csak azt adod hozzá pluszba a gazdálkodásodhoz és semmi mást nem változtatsz, akkor ne várj nagy változást.
Válasz Roli74 #12197. hozzászólásáraTavaly ősszel 150kg npk sortunk a gabona tarlóra, az lelet szántva. Vetéskor 200 kg péti és kultivátorozáskor is. Lassan kiderül mit ad a 6 fajta. Majd megosztom aratáskor.
természetesen vetéssel egy menetben is kapna startert 2-2.5q/ha..
Sziasztok..
Most ősszel nem tennék semmit a kukorica alá, csak leszántom az árpa tarlót..
Tavasszal mit javasoltok vetés előtt, mit tegyek rá és kb mennyit????
Köszi..
Válasz blsjela #12193. hozzászólásáraNekem is pàlcàs van rajt. Jò az! Vesd rà a magot,henger meg külön menet. 3menet az egèsz,Gruber a fogyasztàs. Szàntàsnäl azèrt kevesebb. Szerintem az olajos magnak nem szüksèges a porhanyòs magàgy! A 40fok hàtràltatta,de ez èrthető. Magok kibirjàk! Egyszerű tarlòhàntàs is benne van ennyiben,aztàn csak nem gazosodik
,ennyit èrsz el vele.
Válasz .Feco. #12194. hozzászólásáraÉrtem én.
De ha sikerül beszerezni egy Grubert akkor ki fogjuk próbálni. Lehet idén elkezdjük 5 hegtáron ami most elvan vetve zöldtrágyával. Rajtamarad tavaszik és ismerős meghúzza nagy Gruberrel. És majd kiderül mi lesz.
Válasz blsjela #12192. hozzászólásáraMiért, számítana?
A gazdák 90%-a (vagy több) úgyis kifogást keres, hogy miért nem lehet a másik hatékonyabb, mint ő. Az alábbi válaszok szoktak elhangzani:
1, Áhh, az csak csalás!
2, Persze neki könnyű, tele van pénzzel/géppel/jó földdel/stb.
3, Nam is úgy volt, csak pénzt kap, hogy ezt mondja
4, De ott sokkal több eső volt, mint itt
5, De ott sokkal jobbak a földek, mint itt
6, Egy ismerősöm ismerősének a rokana ismer valakit aki látta, hogy igazából ott van az eke a kertben, biztos meg volt az is szántva jó mélyen, csak vetítenek
7, Jó, hát ott jó, de itt úgy sem működik, itt csak az a jó amit én csinálok
8, Én elhiszem, hogy jó, de amíg a saját földemen nem látom, én biztosan ki nem próbálom! És ha nem jön be? Ki fizeti ki a kiesést?
A valóság az, hogy bármilyen eredményt ér is el az ember, még a saját szomszédja is csak legyint, hogy könnyű neki, de nekem bezzeg!
13 éve nem szántunk, a saját traktorosunk mégis minden évben megszántatja a földjét, pedig végig néz mindent, mégsem meri kipróbálni sem, mert mi va, ha neki nem működik....
Válasz Richard. #12191. hozzászólásáraÉn mivel későn kaptam Grubert ezért 2x kellet megjárnom hogy gazmentes legyen és mivel nem volt rajt henger csak szalmapálca ezért meg kellet járnom ásóboronával hogy vissza tömörítsem, és utána kellet elvetnem. És így hogy költség van de haszon csak a talajnak van, de az is csak akkor észrevehető ha áttál az ember teljesen.
Válasz Mf-es #12190. hozzászólásáraMagyar tesztre gondoltam. :)
Válasz blsjela #12189. hozzászólásáraBeton száraz földön semmit ne csinálj. Ha belemegy a géped,akkor csináld. Földszomszédom,búzatarlót,tárcsázta. Egy hónapra rá megint. Aztán boronálta. Nyomokbol itélve keresztben is. Tehát,két borona. Ez mennyi gázolaj???? Most ahogy ismerem,szánt,elművel,árpát vet. Tarlón Én egy gruberral végmentem. Egy egyszerű vetőgép. Egy henger. Kikelt a magKeverék.
ha a mag árát,a gázolajat összevetem a szomszéd gázolajárával,lehet,hogy el sem hagytam. Földön meg alakul valami. Egy direktvető azé csodákra képes. Gondold át mid van,csak a legszükségesebbeket csináld. ha tavasszal vetsz,nix eső,az sem nől,nem csak a zöldcség! Kisérletezz!
Válasz blsjela #12189. hozzászólásáraItt a teszt.
Válasz Radocz #12188. hozzászólásáraMivel le van jelentve és meg is nézik.És nem fogok tavasszal szántani, mivel itt a kőtőt talajoknál csak gond lenne vele. 2 baj van a zöldítéssel. Az első az hogy kőtelezővé teszik. A második hogy semmiféle támogatást nem adnak csak pénzkidobás.És most lehet jönni hogy jó a talajnak.De a pénztárcámnak nem. Lehet jönni minden féle dokumentációval. De amíg nincsenek tények. addig kevesen fognak hinni benne. Majd ha lesz olyan teszt ahol nem öntözőt földön a zöldtrágya miatt nagyon jó vagy rekord termést értek el, úgy hogy nem szántottak, és nem használtak semmilyen műtrágyát.És nem csúcs földekről beszélek hanem átlag aranykoronás földekről. Akkor azt egy videós kis oktató filmen simán megoszthatják az olvasókkal. Persze minden kiszámolva hogy menyibe került. És lehet egy kontroll parcella is. A másik az is mint írták előttem hogy van amikor ki sem kel az aszály miatt a zöldtrágya és ezért nem a gazda a hibás. De az állami támogatást megvonatják tőle. Ez egy kicsit zavar.
Válasz blsjela #12183. hozzászólására"Tavaszig nem marad fent a zöld trágya az tuti."
Volt, hogy a ZTN őszre elfelejtett kikelni. Így tavasszal lett jelentve, és bemunkálva.
Sőt pont ekkor látta az MVH ellenőr és megállapította, hogy zöldtrágyázást is.
A rendelet nem tiltja a Netparaszt által javasolt zöldtrágyázást.
Kértünk egy icipici módosítást az előíráson, de ha a módosítás bekerülne, akkor több gazdálkodóhoz jutna el ez a talajmegújító technológia. (Netparaszt technológia).
Ez utóbbi fülbemászóbb kifejezés szerintem.
Válasz Devyd #12184. hozzászólásáraSzerintem a fagy előtt nyugodtan felszánthatod.
Dow Seeds kukoricája volt valakinek idén?
Érdekelne hogy mit tudnak a Köztermesztésben?
Válasz blsjela #12183. hozzászólásáraAz átforgatással (Gruber) kapcsolatos megjegyzésed csak azok nem fogadják el, akik használnak ilyen eszközt.
Mi elkészítettük nagy vonalakba a repce alá a földet, kiderült, hogy mögöttünk lévő nagy kft mégis kukoricát vet, így nekünk is muszály lesz azt.
Nem tudom legyen-e szántva.
Egy része lazítva egy része lazítva + tárcsa
Tavaszi árpa volt benne, tavaly kukorica.
Én maradok a szántásnál. Főleg kapás nővény alá.
De ha jól megnézik az emberek egy jól beleengedett gruber ami belemegy 30cm majdnem ugyan úgy megforgatja a földet mint egy eke. Annyi a különbség hogy több a szármaradvány. Egy nagy Gruber vagy lemken ugyan úgy a teljes talajt felületet átforgatja. Visszatérve igen csináltunk már zöldtrágyát. És tapasztaltam hogy ahol takarta a zöld trágya ott nem száradt ki a föld annyira mint ahol semmi nem volt vagy csak parlagfű vagy más gyom.Tavaszig nem marad fent a zöld trágya az tuti. De mindenki más technikával dolgozik. Én maradok a jól beváltnál.
Válasz blsjela #12174. hozzászólására Az őszi "zöldtrágya" leszántást tényleg csak akkor csináld, ha nem sajnálod a kiadást
A talajkmegújítóban részletesen leírtam, miért is pénzkidobás és talajrombolás az AKG típusú "zöldítés".
Válasz bobo77 #12179. hozzászólásáraÉn ezt inkább úgy hívnám ahol esett eső "anyag" de gratula hozzá szép anyag
Válasz sasa55 #12177. hozzászólásárahogy mersz ilyet leírni ennek a top-down-os nyájnak, még majd netparaszt kiátkoz az egyházából.
A gazdabarát anyaga
