attol függ hány éves vetés??? milyen idö lesz rá? de kb annyit várhatsz töle amennyit irtál! 2 és 3 éves korában adja a legtöbbet utáána egyre kevesebb!!!
Üdv.Bérelni akarok lucernát az idén.Milyen árban szokták kiadni 1 évre 1ha-t.Kb mennyi lucernát várhatok róla kisbálában gondolkodom 400db van egy hekin?
Válasz #797. hozzászólásra
Igen.Egyre inkább terjed a takaró
nélküli, és ha jó a technológia, akkor jó a termés is. Ezért tájékozódok, hogyan is csináljam.
Válasz #795. hozzászólásra
Először a felülvetésről. Nem biztos, hogy jól jársz vele. Mennyi idős az eredeti vetés? Ha nincsen nagyon kiritkulva akkor kaszáld még egy évig és lehet, hogy ha utána újra veted 4-5 kg maggal jobban jársz. Előtte azonban tudni kellene, hogy van-e benne a kártevő, vagy aranka. Mert akkor egy évre valami más növényt kellene bele tenni.
A körbálát meg a nagykockát felejtsd el! Azt csak gépesítve lehet mozgatni. A másik pedig az, hogy ilyen kis darab földön, csak függesztett csillagkerekessel, vagy direkthajtásúval lehet sodorni, de ha bekerített kert akkor meg gázos. A kis bálát egyszerűbben tudod kezelni, raktározni. A költségek pedig kaszálás, sodrás, bálázás, 150-300 Ft között lehet bálánként.
Válasz #787. hozzászólásra
Én a tarakónövény nélküli vetésnek vagyok a híve.
Régen más volt mert nem lehetett gyomírtani a lucernát, ha nincs gyomírtva az ügye azt jelenti, hogy az első kaszálás gyakorlatilag gaz abba nem sok lucerna lesz.
Viszont egy jó gyomírtás után nincs ilyen gond, és a lucerna is jobban erősödik nem kell takarónövény hogy elnyomja a gazt.
MCPB hatóanyaggal szoktam gyomírtani ez azért jó mert talajon keresztül is hat és később sem jön fel a gyom.
Válasz #794. hozzászólásra
Azt mondtam, hogy kevésnek találom, de függ....! Igaz, én még nem láttam saját szememmel, mert nálunk szinte lehetetlen normális magot fogni ezért itt nem is foglalkoznak vele. Csak az irodalom alapján találom kevésnek, de aki így vetette, biztos,
hogy nem először csinálta és nem véletlenül. Nem is élítélően mondtam, hanem inkább csodálkozva.
A gyommentesítést
viszont nem hoznám összefüggésbe a takaróval, mert a gyommentesítés a mag minőségének a biztosítására kell. A takarónövény meg vagy jobb földkihasználás, vagy védelemre szolgál, vagy mindkettőre egyszerre mint a mi hegyeinkben.
Köszönöm a gyors választ! Kisbálázót azt tudok, az utcánkban lakik. Holnap megyek körülnézek a lucernánál, mert eddig nem mi kezeltük, hanem bérbe volt adva, viszont most, hogy nekem is vannak állataim így fontosabb a saját magamnak történő takarmány betárolás, mint a bérlőé aki mellesleg már állatot sem tart. Kiszámoltam, kb 3 kg/ha vetőmag kellene, ha felül akarnám vetni. Jól számoltam, vagy jobb lene többel? Lehet, hogy jobban megérné ezt is megcsinálni, mint a rossz termést kaszálni majd. Mellesleg nyulaim és kecskéim vannak jelen pillanatban, de jövő télre szeretnék bikát is, de ez lehet, hogy csak álom marad. Legalábbis egyenlőre, mert Mosonmagyaróvárra szeretnék menni egyetemre, mezőgazdasági mérnöknek és növényvédő mérnöknek tanulni, onnan pedig egyenes út vezet a saját gazdaság felé. Remélem nem fárasztottam senkit ezzel a kis eszmefuttatással a jövőmmel kapcsoaltban.
Tavaly csapadék is kevés volt, meg a nap is sütött rendesen, de ahol nem sok gyom volt a lucerna között, ott 2x akkorára nőtt meg a friss telepítés, mint ahol gyomos volt. Akit említettem, az kelés után Pulsarozza is, úgyhogy ez a takarónövényes vetés totális ellentéte. A 7kg-ra meg csak annyit mondok, hogy arra csak az mondja hogy kevés, aki még nem látott olyat a saját szemével.
Válasz #792. hozzászólásra
Magtermesztésre ha ritkán vetik az teljesen természetes, habár ezt kevésnek találom, kivéve ha jó a föld, esetleg öntözi is.
Tény, hogy bizonyos esetekben a takaró növény nem segít, de az irodalom szerint néha azok a hatások hozzák meg az előnyt.
Senkit nem akarok froclizni, csak hajt a kíváncsiság, hogy az általa tanultakhoz képest, a talaj, az időjárás, tápanyag, stb függvényében kinek milyen tapasztalata van ezen a téren.
Nekem az épp elég érv, hogy a környéken (legalábbis az én a szememben) az egyik legnagyobb maglucerna termesztő, aki rendszerváltás óta csinálja, önmagában veti kb. 7 kg/ha-os dózissal sima gabona sortávra.
Szia!
Nem kizárt dolog, hogy kénytelenek lesztek kaszálni és magatok összeszedni.
0,2 hekiről mérettől és időjárástól függően 2-3 körbála jön le. Kiskockából általában kb 25 db fér bele egy körbálába. Itt is függ mindkettő méretétől.
Nagy kockába biztosan nem fogod tudni bebálázni. Ilyen kis területre nemigen mennek ki ilyen nagy géppel. Gép nélkül mozgatni sem tudnád mert 350-400kg felett van a súlya.
A körbálázás általában 1000-1200Ft/db áron szokott mozogni. Ilyen kis területen nem kizárt a magasabb ár sem.
A kaszálás, sodrás pár ezresből megvan.
Legnagyobb esélyetek akkor van, ha valakinek van a közelben munkája és elkapjátok, hogy csinálja meg egyből a tiéteket is. Bálázásból külön csak erre a területre kiskockába tudjátok beüttetni. Azzal ki szoktak menni kisebb parcellákra is, meg könnyedén tudjátok mozgatni a bálákat.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy 2x 1000 négyzetméter lucernát érdemes lenne báláztatni vagy kézzel kaszáljuk és boglyázzuk? Boglyához helyünk az lenne, de az is érdekelne, hogy erről a területről hány nagy bála jönne le illetve hány kis kockabála. A nagy kockának milyen a kezelhetősége? Gondolok itt tárolásra, rakodásra. Ja és a bálák költsége is érdekelne, nem csak egy bála ára, hanem a teljes folyamat összege.
A múltkori vita a takarónövényes, és az anélküli lucernavetésről nem hagy nyugodni. Az idén akarok lucernát vetni. Én nem vagyok agrármérnök, hanem az apámtól tanultak alapján mondtam amit mondtam. Viszont piszkosul érdekelne, hogy aki ennek szakértője, érvekkel indokolná akár egyik, akár a másik vetési módot. A korábbi gyakorlat miatt, a gulyásleves-mákostészta indokolást nevetségesnek tartom. A fajta, vagy technológia változás alapján lehetne indokolni, de így?
Mindkét nézet képviselőinek várom az érveit, de érveit! Azt is szívesen veszem ha valaki szakirodalmat jelez. Hátha nem csak én fogok belőle tanulni, vagy profitálni.
Tavaly előtt 27 ha-ra telepített, de siralmasan kelt, ezért tavaly felülvetett lucernát szeretnénk most tavasszal fejtrágyázni. (Első kaszálás elment, de a többi katasztrófális volt) Elég a pétisó vagy inkább kombinált? Mennyiség ha-onként? (széna lesz belőle, nem mag)
Köszönöm
Helló!Nállunk a cégnél 600q kiszórtunk 2 sor tárcsa rapid utánna henger el lett vetve.Tavaly olyan lucerna volt benne hogy csak na csak tavasszal nagyon begyomosodott és le kellet permetezni.
Szerintem nagyon érdemes,talán jobblett volna mar Ősszel beforgatni.Első évben még nem lessz brutál mert még nem elég erős a lucerna ,de megmutatja magát.Rászórni is érdemes ahogy irták,hosszabitja az élettartamát is.Volt hogy 8 évig is kaszaltam eg darabot.
igen, de ez nem takarónövényes vetés, hanem takarmánykeverék (tömegtakarmány) termelése, és tudatos, célzott növénytársítás, ahol mind a két növényt egyszerre hasznosítod, és a termesztési cél magának a keveréknek az előállítása.
A takarónövényes vetésnél külön-külön akarod hasznosítani a két növényt, mégis egyszerre tartod a táblán...
serintem vagy tisztán tavaszi telepítés, vagy vetni tavasszal árpát, és ősszel pedig lucernát.
Én zabot vettettem bükkönnyel egy időbe, naggyából egyszerre értek, előnyeik:
-A learatott zab között bükköny mag is volt, amit nagyon szerettek az állatok
-A szalma közt volt bükkönyszár+levél, amit így szívesebben megettek az állatok
-A zab árvakelés közt volt ugyebár bükköny, és egész ősszel ezt a keveréket kaszáltam, és hordtam hamsterrel az állatoknak.
Én ezt a takaró növényes dolgot még mindig úgy látom mint aki hozzá fog fözni és a kondérba jól bele rakja a gulyás levesnek is meg a mákos tésztának is a hozzá valóját jól össze keveri és fel tálalja a vendégeknek!!! Azok meg csak néznek hogy mi ez a ... Manapság eböl már senki nem enne de régen mikor semmi sem volt bizony milyen fincsi lett volna..
Válasz #771. hozzászólásra
Nem a nagyapám tanította, mert Ő 22-ben halt meg, én meg a faterommal az 50-es években kezdtem, de sok mindenben egyetértek veled. Ami mégis a takarónövényes vetést indokolja nálunk még ma is, az (részben megszokás is) a talaj, az éghajlat és a gépesítettség.
"Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. .......
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról." Igen pontosan ez volt a lényeg, a vesszőborona, amit sokan nem is ismernek. A mi hegyes vidékünkön meg a direktvetőt csak képről ismerik.
2011-ben a lucernámat árpa alá vetettem, de az árpa nem kelt ki, mert rossz volt vetőmag. A lucernerna is csak a másodszori kaszálás után tért észhez!
Mifelénk takaró növénnyel szokott jó leni a tavaszi lucerna.
Én évekig zabbal vetetem összekeverve, megfelelő vetőgép híján, de ha lett volna megfelelő eszköz akkor is így vetetem volna. Most tavasszal 2 ha vetek csak annyit változtatok a megszokott rendszeren hogy két menetben vetem el a magokat, direkt vetőgéppel már nem működik a összekeverés. Zabot szembeérés ellőt lekaszálom jó lesz az majd a jószágoknak.
Válasz #771. hozzászólásra Említetted a rhizobiumokat.
Én is abban a hitben voltam, hogy a lucerna kiváló nitrogénkötő növény a gyökérgumókkal.
Idén ki lett tárcsázva a lucernám és egyetlen gyökérgumót, de még csak számottevő mellékgyökeret sem találtam úgy 3o centi mélységig, csak megy le egyenesen az ujjnyi vastag főgyökér a talajvízig.
Ti oltjátok a vetésnél a magokat vagy nálatok magától megtalálja a lucerna a szimbióta baktériumokat?
nem, a valódi kulcsszó az, hogy nagyapád tanította neked.
Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. Ha tisztán vetették, akkor egyszerűen olyan lassan fejlődött, hogy elnyomta a gyom, meg kiszáradt az egész. A takarónövényes vetés célja az volt, hogy a lassú korai fejlődésű lucerna és vöröshere magokat elszórták a föld tetejére, a búza, árpa vagy zab közé, és bármikor is kapott csapadékot március és július között, meg tudott gyökeresedni, és amikor lekerült felőle a takarónövény, akkor elkezdett hajtásokat is hozni. Addig meg fejlődött a gyökere, fejlődtek a rhyzobiumok, és még plussz nitrogént adott a növénynek.
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról.
Az elmúlt 40 év során nemesítési cél volt a gyors korai fejlődés, így mára csak a zöldtrágyának vetett homoki és kúszólucerna az, ami takarónövényes vetést igényel. A többi esetében éppen ellentétes hatást érünk el: a lucerna szenved az árnyéktól, a takarónövény pedig szenved az agresszívan növő lucernától, ami sem vizet, sem tápanyagot nem hagy neki. Mind a két növénynek nagyon romlik a termése. Persze más lenne a helyzet, ha mondjuk májusban lesilóznád róla az árpát vagy zabot, de ezt nem nagyon gondolnám, nem hazai gyakorlat.
Arról pedig nem is beszélve, hogy milyen stressz a lucernának, hogy 4 hónapig árnyékban volt, és egy része hirtelen kikerül a 30 fokos tűző napsütésre, más részeken meg tiprod a kobájnnal, alatta marad a szalmarendnek, báláknak, stb...
Válasz #768. hozzászólásra
Ha az első szót is elolvasod, akkor talán nem akadsz ki ennyire! Vagyis "felénk...", egy szóval nem mondtam, hogy neki is azt kell csinálni.
Különben bizonyítsd be, hogy a takarónövény tavaszi vetésnél mindenhol, és minden körülmények között fölösleges. Valószínűleg változott pár 10 év óta a lucerna genetikája, meg a termesztés technológiája is, de kategorikusan azért nem szabad kijelenteni, hogy a takaró növény fölösleges a tavaszi vetésűnél.
Én ezt abszolúlt nem értem!! Miért kell azt a kis szerencsétlen lucernát kinozni egy másik növényel?? Még ha azt csak takaró növénynek is nevezik?? Söt abban is biztos vagyok hogy az ön magában vetet lucerna ideális viszonyok között még a telepités évében vissza tudja adni azt a takarmány menyiséget amit a két növény egy szere történö vetésétől remelnénk!! Meg kellene már érteni azt hogy 2 féle növénynek kétféle igényei vannak pláne nem egyszere és nem azonosak!! De mindenki a sajátját szúrja el..
Válasz #766. hozzászólásra
Felénk elég kötött talajok vannak, ezért mióta eszemet tudom még az öregem is csak őszi szántásba vetett és csak tavasszal. Takarónövény mindig volt, rendszerint árpa, mert a szalmát szecskázva etettük. Tavasszal nagyon apró morzsás jó magágyat kellett készíteni. Így általában a 4. vagy 5. évben volt csak észrevehető a ritkulás.
Mindenképpen szántsad lehetőleg még most! A fagy csodákra képes a talaj lazításában.
Valami olyasmi lesz. Nem sikerült megspórolni a szántást, de nem is baj, mert nem kis területről van szó(20h), és nem akarnám elbaxni, ha már belevetem a méregdrága vetőmagot...
Köszi mindenkinek a segítséget, és BUÉK!
Válasz #761. hozzászólásra
Én a helyedbe most megszántanám vmi elmunkálóval hogy szét tudjon fagyni a rög vetésig, ülepedjen a talaj. Vetés előtt 2kombi sekélyen, vetés és henger.
A te esetedben, a kukoricatarlót jobb leszántani, még most, mert márciusig még szétfagyhat. A lucerna nagyon talajfüggő, homokosabb, lazább talajon jobb esélye van a kelésre, mint kötöttben (legalábbis én így vettem észre), és nekem a magában vetett lucerna mindig szebb lett, mint a takarónövénnyel vetett.
mi is vetettünk már tárcsázásba nem lett az igazi,megbántuk,előtte szántásba szinte mindig jól sikerült.(vannak részek ahol nem látszik,hogy nem volt szántva)
személy szerint őszi vetés jobb,mint a tavaszi lucernába
Én nem szoktam lucit vetni, de azt ne felejtsd el hogy apró magot szeretnél vetni, aminek normális magágy kell.Ha rögös szármaradványos területbe veted fele nemfog kikelni, hacsak nem esik az eső 1 hétig.
Akkor azt mondod hogy mindegy hogy csak tárcsázok, vagy szántok is? Mert nekem annyira nem mindegy, egy 100-as gázolajba biztos benne lenne a szántás...
Válasz #757. hozzászólásra
Többször, több embernek, köztük magamnak is vetettem már lucernát. Mindig mások voltak a körülmények, más a talajállapot. 2008-ban vetettem először csak tárcsázott földbe, ami előtt való ősszel nehéztárcsázva, majd tavasszal könnyűtárcsázva volt, vetőgéppel elvetve, majd lehengerezve. Vetés után pár nappal kapott egy jó áztató esőt, szép dús volt, idei harmadik kaszálásnál már látszik a ritkulás. Saját részre kényszermegoldásként az előző évben pihentetett területre (4x tárcsázott) következő tavasszal semmi előkészítéssel belevetettem a lucernát, egységesen kikelt, legelső kaszálásra a 3,5ha adott 67 db 1,50x1,20-as körbálát.
Ha nincs a vetés után kellő mennyiségű csapadék, akkor teljesen mindegy, hogy szántás vagy tárcsázás, nem fog kikelni, vagy nagyon hiányos, ritka lesz.
Ez lenne a szakma ki csúfolása!! Felénk már a búzát se szórják ki műtrágya szóróval.. ÉS a lucernát is csak magában vetném és nem mással elegyítve!! Más növény más igényekkel!! Előre el kell dönteni hogy mit is akarsz!! Ja és persze hogy az adott növényednek is jó e ez..
Válasz #753. hozzászólásra
Hát én ebben az egy esetben mindenképp maradnék a szántásnál, nem igen lehetne elkerülni, hogy szár kerüljön a takarmányba, a tárcsázás amúgy is kevés a lucernának.
Ilyenkor nem érdemes takarékoskodni, ha nem jól sikerül az több évre kihat.
3503 hozzászólás
Válasz #802. hozzászólásra
attol függ hány éves vetés??? milyen idö lesz rá? de kb annyit várhatsz töle amennyit irtál! 2 és 3 éves korában adja a legtöbbet utáána egyre kevesebb!!!
Üdv.Bérelni akarok lucernát az idén.Milyen árban szokták kiadni 1 évre 1ha-t.Kb mennyi lucernát várhatok róla kisbálában gondolkodom 400db van egy hekin?
Üdv!!!
Ti mikortol szorjátok a mütrágyát a lucernára???
Válasz #798. hozzászólásra
A terület nem körbekerített! Köszönöm a tanácsot neked is. Holnap megírom a terület állapotát.
Válasz #797. hozzászólásra
Igen.Egyre inkább terjed a takaró
nélküli, és ha jó a technológia, akkor jó a termés is. Ezért tájékozódok, hogyan is csináljam.
Válasz #795. hozzászólásra
Először a felülvetésről. Nem biztos, hogy jól jársz vele. Mennyi idős az eredeti vetés? Ha nincsen nagyon kiritkulva akkor kaszáld még egy évig és lehet, hogy ha utána újra veted 4-5 kg maggal jobban jársz. Előtte azonban tudni kellene, hogy van-e benne a kártevő, vagy aranka. Mert akkor egy évre valami más növényt kellene bele tenni.
A körbálát meg a nagykockát felejtsd el! Azt csak gépesítve lehet mozgatni. A másik pedig az, hogy ilyen kis darab földön, csak függesztett csillagkerekessel, vagy direkthajtásúval lehet sodorni, de ha bekerített kert akkor meg gázos. A kis bálát egyszerűbben tudod kezelni, raktározni. A költségek pedig kaszálás, sodrás, bálázás, 150-300 Ft között lehet bálánként.
Válasz #787. hozzászólásra
Én a tarakónövény nélküli vetésnek vagyok a híve.
Régen más volt mert nem lehetett gyomírtani a lucernát, ha nincs gyomírtva az ügye azt jelenti, hogy az első kaszálás gyakorlatilag gaz abba nem sok lucerna lesz.
Viszont egy jó gyomírtás után nincs ilyen gond, és a lucerna is jobban erősödik nem kell takarónövény hogy elnyomja a gazt.
MCPB hatóanyaggal szoktam gyomírtani ez azért jó mert talajon keresztül is hat és később sem jön fel a gyom.
Válasz #794. hozzászólásra
Azt mondtam, hogy kevésnek találom, de függ....! Igaz, én még nem láttam saját szememmel, mert nálunk szinte lehetetlen normális magot fogni ezért itt nem is foglalkoznak vele. Csak az irodalom alapján találom kevésnek, de aki így vetette, biztos,
hogy nem először csinálta és nem véletlenül. Nem is élítélően mondtam, hanem inkább csodálkozva.
A gyommentesítést
viszont nem hoznám összefüggésbe a takaróval, mert a gyommentesítés a mag minőségének a biztosítására kell. A takarónövény meg vagy jobb földkihasználás, vagy védelemre szolgál, vagy mindkettőre egyszerre mint a mi hegyeinkben.
Válasz #789. hozzászólásra
Legalábbis egyenlőre, mert Mosonmagyaróvárra szeretnék menni egyetemre, mezőgazdasági mérnöknek és növényvédő mérnöknek tanulni, onnan pedig egyenes út vezet a saját gazdaság felé.
Remélem nem fárasztottam senkit ezzel a kis eszmefuttatással a jövőmmel kapcsoaltban.
Köszönöm a gyors választ! Kisbálázót azt tudok, az utcánkban lakik. Holnap megyek körülnézek a lucernánál, mert eddig nem mi kezeltük, hanem bérbe volt adva, viszont most, hogy nekem is vannak állataim így fontosabb a saját magamnak történő takarmány betárolás, mint a bérlőé aki mellesleg már állatot sem tart. Kiszámoltam, kb 3 kg/ha vetőmag kellene, ha felül akarnám vetni. Jól számoltam, vagy jobb lene többel? Lehet, hogy jobban megérné ezt is megcsinálni, mint a rossz termést kaszálni majd. Mellesleg nyulaim és kecskéim vannak jelen pillanatban, de jövő télre szeretnék bikát is, de ez lehet, hogy csak álom marad.
Válasz #793. hozzászólásra
Tavaly csapadék is kevés volt, meg a nap is sütött rendesen, de ahol nem sok gyom volt a lucerna között, ott 2x akkorára nőtt meg a friss telepítés, mint ahol gyomos volt. Akit említettem, az kelés után Pulsarozza is, úgyhogy ez a takarónövényes vetés totális ellentéte. A 7kg-ra meg csak annyit mondok, hogy arra csak az mondja hogy kevés, aki még nem látott olyat a saját szemével.
Válasz #792. hozzászólásra
Magtermesztésre ha ritkán vetik az teljesen természetes, habár ezt kevésnek találom, kivéve ha jó a föld, esetleg öntözi is.
Tény, hogy bizonyos esetekben a takaró növény nem segít, de az irodalom szerint néha azok a hatások hozzák meg az előnyt.
Senkit nem akarok froclizni, csak hajt a kíváncsiság, hogy az általa tanultakhoz képest, a talaj, az időjárás, tápanyag, stb függvényében kinek milyen tapasztalata van ezen a téren.
Válasz #787. hozzászólásra
Nekem az épp elég érv, hogy a környéken (legalábbis az én a szememben) az egyik legnagyobb maglucerna termesztő, aki rendszerváltás óta csinálja, önmagában veti kb. 7 kg/ha-os dózissal sima gabona sortávra.
Válasz #790. hozzászólásra

Igen, hálóval kötve és nem pehelysúlyban, hanem rendesen keményre tekerve.
Válasz #789. hozzászólásra

1000-1200 a 150-es körbála ugyi?
Válasz #788. hozzászólásra
Szia!
Nem kizárt dolog, hogy kénytelenek lesztek kaszálni és magatok összeszedni.
0,2 hekiről mérettől és időjárástól függően 2-3 körbála jön le. Kiskockából általában kb 25 db fér bele egy körbálába. Itt is függ mindkettő méretétől.
Nagy kockába biztosan nem fogod tudni bebálázni. Ilyen kis területre nemigen mennek ki ilyen nagy géppel. Gép nélkül mozgatni sem tudnád mert 350-400kg felett van a súlya.
A körbálázás általában 1000-1200Ft/db áron szokott mozogni. Ilyen kis területen nem kizárt a magasabb ár sem.
A kaszálás, sodrás pár ezresből megvan.
Legnagyobb esélyetek akkor van, ha valakinek van a közelben munkája és elkapjátok, hogy csinálja meg egyből a tiéteket is. Bálázásból külön csak erre a területre kiskockába tudjátok beüttetni. Azzal ki szoktak menni kisebb parcellákra is, meg könnyedén tudjátok mozgatni a bálákat.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy 2x 1000 négyzetméter lucernát érdemes lenne báláztatni vagy kézzel kaszáljuk és boglyázzuk? Boglyához helyünk az lenne, de az is érdekelne, hogy erről a területről hány nagy bála jönne le illetve hány kis kockabála. A nagy kockának milyen a kezelhetősége? Gondolok itt tárolásra, rakodásra. Ja és a bálák költsége is érdekelne, nem csak egy bála ára, hanem a teljes folyamat összege.
Válaszokat előre is köszönöm!
Üdv: batista40
A múltkori vita a takarónövényes, és az anélküli lucernavetésről nem hagy nyugodni. Az idén akarok lucernát vetni. Én nem vagyok agrármérnök, hanem az apámtól tanultak alapján mondtam amit mondtam. Viszont piszkosul érdekelne, hogy aki ennek szakértője, érvekkel indokolná akár egyik, akár a másik vetési módot. A korábbi gyakorlat miatt, a gulyásleves-mákostészta indokolást nevetségesnek tartom. A fajta, vagy technológia változás alapján lehetne indokolni, de így?
Mindkét nézet képviselőinek várom az érveit, de érveit! Azt is szívesen veszem ha valaki szakirodalmat jelez. Hátha nem csak én fogok belőle tanulni, vagy profitálni.
Tavaly előtt 27 ha-ra telepített, de siralmasan kelt, ezért tavaly felülvetett lucernát szeretnénk most tavasszal fejtrágyázni. (Első kaszálás elment, de a többi katasztrófális volt) Elég a pétisó vagy inkább kombinált? Mennyiség ha-onként? (széna lesz belőle, nem mag)
Köszönöm
Válasz #780. hozzászólásra
Helló!Nállunk a cégnél 600q kiszórtunk 2 sor tárcsa rapid utánna henger el lett vetve.Tavaly olyan lucerna volt benne hogy csak na csak tavasszal nagyon begyomosodott és le kellet permetezni.
Válasz #783. hozzászólásra
Szerintem nagyon érdemes,talán jobblett volna mar Ősszel beforgatni.Első évben még nem lessz brutál mert még nem elég erős a lucerna ,de megmutatja magát.Rászórni is érdemes ahogy irták,hosszabitja az élettartamát is.Volt hogy 8 évig is kaszaltam eg darabot.
Válasz #782. hozzászólásra
de én be akarom szántani és tavasszal meg elvetni nem a meglévöre kiszorni............
Válasz #780. hozzászólásra
még nem, de azt mondják hogy száraztrágyával szabad csak vékonyan megszórni ősszel, és tavaszra beleiszapolódik a talajba.
Válasz #780. hozzászólásra http://www.youtube.com/watch?v=QUo1u3Ayyws 3perc/33mp-nél van szó róla nézd meg
lucerna alá szort már e valaki szervestrágyát van e neki értelme ????? és ha szorok akkor az első év brutál jo lesz e töle?????
Válasz #778. hozzászólásra
Igen, és a lucit meg a füvet is együtt akarom hasznosítani.
Válasz #777. hozzászólásra


igen, de ez nem takarónövényes vetés, hanem takarmánykeverék (tömegtakarmány) termelése, és tudatos, célzott növénytársítás, ahol mind a két növényt egyszerre hasznosítod, és a termesztési cél magának a keveréknek az előállítása.
A takarónövényes vetésnél külön-külön akarod hasznosítani a két növényt, mégis egyszerre tartod a táblán...
serintem vagy tisztán tavaszi telepítés, vagy vetni tavasszal árpát, és ősszel pedig lucernát.
Válasz #776. hozzászólásra
Én zabot vettettem bükkönnyel egy időbe, naggyából egyszerre értek, előnyeik:
-A learatott zab között bükköny mag is volt, amit nagyon szerettek az állatok
-A szalma közt volt bükkönyszár+levél, amit így szívesebben megettek az állatok
-A zab árvakelés közt volt ugyebár bükköny, és egész ősszel ezt a keveréket kaszáltam, és hordtam hamsterrel az állatoknak.
Én ezt a takaró növényes dolgot még mindig úgy látom mint aki hozzá fog fözni és a kondérba jól bele rakja a gulyás levesnek is meg a mákos tésztának is a hozzá valóját jól össze keveri és fel tálalja a vendégeknek!!!


Azok meg csak néznek hogy mi ez a ...

Manapság eböl már senki nem enne de régen mikor semmi sem volt bizony milyen fincsi lett volna..


Válasz #772. hozzászólásra
Én meg mikor szántottam egymás után fordultak ki a gyökerek, amiken rajta voltak a kis "műtrágyagólyók".
Válasz #771. hozzászólásra
Nem a nagyapám tanította, mert Ő 22-ben halt meg, én meg a faterommal az 50-es években kezdtem, de sok mindenben egyetértek veled. Ami mégis a takarónövényes vetést indokolja nálunk még ma is, az (részben megszokás is) a talaj, az éghajlat és a gépesítettség.
"Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. .......
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról." Igen pontosan ez volt a lényeg, a vesszőborona, amit sokan nem is ismernek. A mi hegyes vidékünkön meg a direktvetőt csak képről ismerik.
2011-ben a lucernámat árpa alá vetettem, de az árpa nem kelt ki, mert rossz volt vetőmag. A lucernerna is csak a másodszori kaszálás után tért észhez!
Mifelénk takaró növénnyel szokott jó leni a tavaszi lucerna.
Én évekig zabbal vetetem összekeverve, megfelelő vetőgép híján, de ha lett volna megfelelő eszköz akkor is így vetetem volna. Most tavasszal 2 ha vetek csak annyit változtatok a megszokott rendszeren hogy két menetben vetem el a magokat, direkt vetőgéppel már nem működik a összekeverés. Zabot szembeérés ellőt lekaszálom jó lesz az majd a jószágoknak.
Válasz #771. hozzászólásra Említetted a rhizobiumokat.
Én is abban a hitben voltam, hogy a lucerna kiváló nitrogénkötő növény a gyökérgumókkal.
Idén ki lett tárcsázva a lucernám és egyetlen gyökérgumót, de még csak számottevő mellékgyökeret sem találtam úgy 3o centi mélységig, csak megy le egyenesen az ujjnyi vastag főgyökér a talajvízig.
Ti oltjátok a vetésnél a magokat vagy nálatok magától megtalálja a lucerna a szimbióta baktériumokat?
Válasz #770. hozzászólásra
nem, a valódi kulcsszó az, hogy nagyapád tanította neked.
Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. Ha tisztán vetették, akkor egyszerűen olyan lassan fejlődött, hogy elnyomta a gyom, meg kiszáradt az egész. A takarónövényes vetés célja az volt, hogy a lassú korai fejlődésű lucerna és vöröshere magokat elszórták a föld tetejére, a búza, árpa vagy zab közé, és bármikor is kapott csapadékot március és július között, meg tudott gyökeresedni, és amikor lekerült felőle a takarónövény, akkor elkezdett hajtásokat is hozni. Addig meg fejlődött a gyökere, fejlődtek a rhyzobiumok, és még plussz nitrogént adott a növénynek.
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról.
Az elmúlt 40 év során nemesítési cél volt a gyors korai fejlődés, így mára csak a zöldtrágyának vetett homoki és kúszólucerna az, ami takarónövényes vetést igényel. A többi esetében éppen ellentétes hatást érünk el: a lucerna szenved az árnyéktól, a takarónövény pedig szenved az agresszívan növő lucernától, ami sem vizet, sem tápanyagot nem hagy neki. Mind a két növénynek nagyon romlik a termése. Persze más lenne a helyzet, ha mondjuk májusban lesilóznád róla az árpát vagy zabot, de ezt nem nagyon gondolnám, nem hazai gyakorlat.
Arról pedig nem is beszélve, hogy milyen stressz a lucernának, hogy 4 hónapig árnyékban volt, és egy része hirtelen kikerül a 30 fokos tűző napsütésre, más részeken meg tiprod a kobájnnal, alatta marad a szalmarendnek, báláknak, stb...
a lucerna olyan, mint a bor: csak tisztán jó!
Válasz #768. hozzászólásra
Ha az első szót is elolvasod, akkor talán nem akadsz ki ennyire! Vagyis "felénk...", egy szóval nem mondtam, hogy neki is azt kell csinálni.
Különben bizonyítsd be, hogy a takarónövény tavaszi vetésnél mindenhol, és minden körülmények között fölösleges. Valószínűleg változott pár 10 év óta a lucerna genetikája, meg a termesztés technológiája is, de kategorikusan azért nem szabad kijelenteni, hogy a takaró növény fölösleges a tavaszi vetésűnél.
Válasz #768. hozzászólásra

politika.
Válasz #767. hozzászólásra


Én ezt abszolúlt nem értem!! Miért kell azt a kis szerencsétlen lucernát kinozni egy másik növényel?? Még ha azt csak takaró növénynek is nevezik?? Söt abban is biztos vagyok hogy az ön magában vetet lucerna ideális viszonyok között még a telepités évében vissza tudja adni azt a takarmány menyiséget amit a két növény egy szere történö vetésétől remelnénk!! Meg kellene már érteni azt hogy 2 féle növénynek kétféle igényei vannak pláne nem egyszere és nem azonosak!! De mindenki a sajátját szúrja el..
Válasz #766. hozzászólásra
Felénk elég kötött talajok vannak, ezért mióta eszemet tudom még az öregem is csak őszi szántásba vetett és csak tavasszal. Takarónövény mindig volt, rendszerint árpa, mert a szalmát szecskázva etettük. Tavasszal nagyon apró morzsás jó magágyat kellett készíteni. Így általában a 4. vagy 5. évben volt csak észrevehető a ritkulás.
Mindenképpen szántsad lehetőleg még most! A fagy csodákra képes a talaj lazításában.
Válasz #765. hozzászólásra

Valami olyasmi lesz. Nem sikerült megspórolni a szántást, de nem is baj, mert nem kis területről van szó(20h), és nem akarnám elbaxni, ha már belevetem a méregdrága vetőmagot...
Köszi mindenkinek a segítséget, és BUÉK!
Válasz #761. hozzászólásra
Én a helyedbe most megszántanám vmi elmunkálóval hogy szét tudjon fagyni a rög vetésig, ülepedjen a talaj. Vetés előtt 2kombi sekélyen, vetés és henger.
Válasz #761. hozzászólásra
A te esetedben, a kukoricatarlót jobb leszántani, még most, mert márciusig még szétfagyhat. A lucerna nagyon talajfüggő, homokosabb, lazább talajon jobb esélye van a kelésre, mint kötöttben (legalábbis én így vettem észre), és nekem a magában vetett lucerna mindig szebb lett, mint a takarónövénnyel vetett.
és tényleg a föld meg olyan legyen, mint a billiárd asztal
mi is vetettünk már tárcsázásba nem lett az igazi,megbántuk,előtte szántásba szinte mindig jól sikerült.(vannak részek ahol nem látszik,hogy nem volt szántva)
személy szerint őszi vetés jobb,mint a tavaszi lucernába
akkó most szántsak-ne szántsak? Eddig a szavazás a szántás fele görbül.
Mindegy, tavaszig van még egy kis idő... Mondjuk most jó idő van hozzá...
Válasz #759. hozzászólásra
Én nem szoktam lucit vetni, de azt ne felejtsd el hogy apró magot szeretnél vetni, aminek normális magágy kell.Ha rögös szármaradványos területbe veted fele nemfog kikelni, hacsak nem esik az eső 1 hétig.
Válasz #758. hozzászólásra
Akkor azt mondod hogy mindegy hogy csak tárcsázok, vagy szántok is? Mert nekem annyira nem mindegy, egy 100-as gázolajba biztos benne lenne a szántás...
Válasz #757. hozzászólásra

Többször, több embernek, köztük magamnak is vetettem már lucernát. Mindig mások voltak a körülmények, más a talajállapot. 2008-ban vetettem először csak tárcsázott földbe, ami előtt való ősszel nehéztárcsázva, majd tavasszal könnyűtárcsázva volt, vetőgéppel elvetve, majd lehengerezve. Vetés után pár nappal kapott egy jó áztató esőt, szép dús volt, idei harmadik kaszálásnál már látszik a ritkulás. Saját részre kényszermegoldásként az előző évben pihentetett területre (4x tárcsázott) következő tavasszal semmi előkészítéssel belevetettem a lucernát, egységesen kikelt, legelső kaszálásra a 3,5ha adott 67 db 1,50x1,20-as körbálát.
Ha nincs a vetés után kellő mennyiségű csapadék, akkor teljesen mindegy, hogy szántás vagy tárcsázás, nem fog kikelni, vagy nagyon hiányos, ritka lesz.
Válasz #753. hozzászólásra
csak a szántás! tárcsázottban nem tud lemenni a gyökere a lucinak és az első évben kipusztul vagy ha nem nagoyn ritka lesz.........
Válasz #755. hozzászólásra

ÉS a lucernát is csak magában vetném és nem mással elegyítve!! Más növény más igényekkel!! Előre el kell dönteni hogy mit is akarsz!! Ja és persze hogy az adott növényednek is jó e ez..
Ez lenne a szakma ki csúfolása!! Felénk már a búzát se szórják ki műtrágya szóróval..
Válasz #754. hozzászólásra
köszi, és a műtrágyaszóróval vetésről mit gondolsz?
Válasz #753. hozzászólásra
Hát én ebben az egy esetben mindenképp maradnék a szántásnál, nem igen lehetne elkerülni, hogy szár kerüljön a takarmányba, a tárcsázás amúgy is kevés a lucernának.
Ilyenkor nem érdemes takarékoskodni, ha nem jól sikerül az több évre kihat.