Már akkor biztos volt Krisztián az elcseszett nyarában,amikor összeveszett a szüleivel,és azok ígéretet tettek arra,hogy ez a nyár más lesz. Most nem kiabáltak, nem veszekedtek,csak borzasztóan szomorúnak látszottak.
Egy nagy veszekedésből indult az egész, mikor kiderült,hogy három tantárgyból megbuktatják a gimnázium első osztálya végén.
Pedig micsoda reményekkel indult oda! Szinte kitűnő volt általánosban!Apja-anyja melósként kereste a kenyerét. Apja esztergályos volt, az anyja meg egy nagy multinál pénztáros, napi tíz- tizenkét órákat dolgoztak. A kis panelt ,amit éppen tíz éve megvettek még mindig fizették, de Krisztián volt a fény az alagút végén, hogy minden túlóraperc megérte. Az ő fiúk akkor is puma cipőben fog járni, és lesz neki laptopja,és mindent kihajtottak az egy szem gyereknek. Mindig csak annyit kértek, "Tanulj fiam,magadnak tanulsz. Azt senki nem veheti el tőled".
Ez a mondat tizennégy éves koráig működött is,aztán bekerült a nagy hírű gimnáziumba, ahol sok gazdag gyerek is volt, és mivel itt a puma cipő és a laptop már nem jelentett sem előnyt sem mértéket, valami mással akarta a fiú felhívni magára a figyelmet. Olyan társaságba akart tartozni , amit a szülei nem tudtak finanszírozni. Megpróbálták ugyan a több százezres nyelvi kurzust,sítábort miegymást finanszírozni,de be kellett látniuk,hogy az alapképzésen túl ők nem tudnak mást fizetni, csak esetleg egy dolgot egy évben. Azt is hatalmas erőfeszítések, és embertelen túlórák árán.
Azt hitték,hogy a rendezett otthon, az étel az asztalon, a tisztességes ruházat elegendő ahhoz,hogy a gyermek elvégezze a gimnáziumot. Sajnos hatalmasat tévedtek. Krisztián nem tanult,állandóan veszekedett velük,hogy neki mennyire nehéz így az iskolában, és ki van közösítve -ami azért nem volt igaz - és minderről a szüleik tehetnek, akik képtelenek még arra is, hogy gazdagok legyenek, hát mi a fenét csináltak egész életükben???
A busz rázkódott, rajta kívűl még hárman ültek fent. Egy idős néni egy kamasz lánnyal,akinek fekete haja,sápadt bőre ,és feketére rúzsozott szája volt, szakadt farmerja,duzzogó arca,s oly sovány volt,hogy kilátszott a csontja. Tüntetőleg elfordulva ült az ablak mellett.
Meg egy asszony, talán anyja korabeli közel a negyvenhez. Csak ennek a nőnek kendővel hátra volt kötve a haja, mint ahogy ezer éve hordták az asszonyok.
Krisztián csak bámulta az embereket, s visszagondolt arra a reggelre ,amikor az apja sírt. Ilyet még nem látott.
Mikor odadobta neki a bizonyítványt, és pökhendin azt mondta.
-Tessék ,itt a csóróságod eredménye! Még arra se vagy képes,hogy az iskolámat rendesen kifizesd!
Erre az apja nem szólt semmit, csak kezébe vette a kis könyvecskét, leült a tenyérnyi konyha hokedlijére, s hosszan olvasta ,de csak nem szólt. A fiú már megbánta az előbbi mondatot, s szívesen mondott volna valami bocsánat kérőt, de visszatartotta apja szótlansága.
A végén csak megszólalt Kálmán , s ennyit mondott.
- Tudod fiam, édesanyáddal mi azt hittük mindened meg van. Elhibáztuk. Fogalmad nincs róla mi a valódi munka, és mi a valódi fáradtság, és az igazi csóróság. Sejtjük egy ideje ,hogy nagy a baj, de szerettük volna megadni a lehetőséget,hogy magadtól rájöjj,hogy az igazi értékek nem a pénzben lapulnak,még akkor sem,ha magas rangúak is az ellenkezőjét állítják.Mivel ezen a nyáron tanulnod nem kell, hisz éppen évismétlésre buktál, úgy döntöttünk a nyarat Sanyi bátyáméknál töltöd a Szögi dűlőben, a tanyán. Készülj össze ,holnap reggel kiviszlek a vasútállomásra. Hosszú út lesz, édesanyád csinál neked szendvicset az útra.
Mindezt csak éppen hallhatóan mondta, s a végére megtelt a szeme könnyekkel, bezárta a bizonyítványt, visszaadta a fiúnak, s a nap további részében egyáltalán nem beszélt.
Krisztián csak állt a konyhában, kővé válva,mintha nem hinné el,hogy ez megtörténhetett vele.
Végül tudomásul kellett vennie,hogy ez az ítélet.Nincs tárgyalás, nincs semmi, csak ítélet. Legszívesebben elmenekült volna otthonról. Igen, arra gondolt egy pillanatra, valóban megszökik. Valami mégis visszafogta, talán apjának keserves halk szava, s a könnyei nem hagyták nyugodni.
Egyszer kicsi korában, volt a tanyán, emlékszik,hogy borzasztóan messze van, több óra vonattal,majd még busszal is. S talán hat vagy nyolc házból áll az egész. Bolt biztosan nincs, az is kérdés ,hogy egyáltalán áram van-e?
Mi lesz vele, ha nincs ott tv??? Úristen, mi van ha wi-fi sincs! Ettől a gondolattól jeges rémület futott át a szívén ,de nyugtatta magát,hogy ma már mindenhol van és legfeljebb mobilnetről lesz fent kevesebbet. Ez a gondolat megnyugtatta kicsit,hogy nem kell teljesen elveszítenie a kapcsolatát a külvilággal az életével.
Abba egyelőre szándékosan nem gondolt bele,hogy minden nyári buliról lemarad.
Egyáltalán mi a fenét lehet csinálni egy tanyán ?
A busz megállt egy táblánál, amire az volt írva Szögi- dűlő, s egy nyíl, befelé egy föld úton. Mindenki leszállt, s szó nélkül elindultak befelé a dűlőre. Krisztián is leszállt, s csak nézett szét. S mikor kicsit alászállott a por ,meglátta az öreg Sanyi bátyát, kalapban , bricseszben, csizmában, fehér ingben, egy bottal a kezében. Szikár , vékony ember volt, szépen fésült ősz bajusszal. Odament hozzá, s kicsit zavarban érezte magát, az öreg meg nem könnyítette meg a dolgát.
- Csókolom.-hebegte a fiú.
- Csókojjad ám te az öreganyád térdekalácsát. -mondta az öreg- férfi ember a másik férfinak aszongya, Jó napot, vagy Adj Isten. Na ereggyünk, mán eltelt a nap.
S azzal megfordult, és elindult.
Krisztián reményei szertefoszlottak. A táskája borzasztóan nehéz volt, a nap sütött, a ruha ráragadt, a szűk nadrág kényelmetlen volt.Az öreg meg olyan tempót diktált,hogy a fiúnak majdnem futni kellett mellette.
Egy jó félóra gyaloglás után odaértek a tanyába. Épp a delet harangozták a faluba, ide hallatszott. Ahogy beléptek az ajtón Klári nénje abban a percben tette az asztalra a levest.
-Végre ,hogy megjöttél fiam ! Igen vártunk mán hetek óta ! Alig hittük,hogy vége legyen annak az oskolának !!!
Krisztián csak bámult, -hetek óta???- a szülei ezt már hónapokkal ezelőtt eldöntötték, tudták,hogy meg fog bukni, tudtak mindent. Csak a fiú hitte, hogy nem látnak semmit.
- No ülj le fiam ebédelni, majd vagy egy órát pihennyünk, oszt remélem hoztál valami rendes hacukát is magadra, mer délután menyünk ki egy kicsit kapálni, hogy meg ne macskásoggyon a lábunk! - s ezen jót kacagott Klári néni.
- Ne izgujjá nagyon, csak ide menyünk a kerbe, ott mán délután nem ér a nap. Parlag a főd, csak ki kell takarítni ,mer őszi árpa lesz benne. Máma kigazojjuk, hónap felássuk. Meglásd milyen jó lesz! - s az öregasszony
kacarászva sürgött-forgott a konyhában.
Krisztián ebédelt ugyan,de túl sokat azért nem akart,még a végén valami dagadék lesz belőle iskolakezdésre, mit szólnának a többiek?
Ebéd után Klári néni így szólt.
-Na gyere fiam, itt lesz az ágyad.
- Úgy tetszik érteni,hogy egy szobában fogunk lakni?
Klári néni hangosan felkacagott.
- Ebbűl az egy szobábúl neveltem fel hat gyereket, s mindegyik ember lett a világba. Tán csak neked is jó lesz egy nyárra édes fiam. Ehun a szekrénybe van neked egy üres póc, oda teheted a dógaid.
S azzal otthagyta Krisztiánt magára.
A fiú sírni tudott volna ,ha nem szégyelli. Amellett,hogy rettentően érezte magát, sehol egy kis privát szféra?
S mi az,hogy alig érti a felét annak amit az öregasszony mond? Azt hitte egy nyelvet beszélnek. Most kezdett ebben kételkedni.
Épp csak kipakolt, s felvett egy szabadidő nadrágot s próbált életet lehelni a telefonjába,de teljesen sikertelenül. Egyáltalán nem talált még elérhető hálózatot sem ,nemhogy wi-fi-t.
Kicsit leheveredett az ágyra, megállapította ,hogy az legalább kényelmes, és a szobában is nagyszerű hűvös volt, nem úgy mint a panelban.
Szinte el is szundított a hosszú út fáradalmai után, amikor Klári néni nyitotta az ajtót, s szólott.
- No gyere fiam ,indujjunk dolog van.
S azzal sarkon fordult, s ott hagyta a fiút.
Krisztiánnak megfordult a fejében ,hogy mi lenne ha nem menne? Sok kedve nem volt,de Klári nénje hangja olyan határozott volt,hogy kapta a tornacipőt a lábára,és indult kifelé.
A nap már nem állt olyan magasan, de még mindig igen meleg volt. Sietett az asszony után, de annak is olyan szapora léptei voltak,hogy alig érte utól.
Az öregasszony a kezébe adott egy kapát, megmutatta mit kell csinálni , aztán egy szót nem szólt többet.
Krisztián eleinte igen ügyetlenül,kicsit lesve ,hogyan csinálja az asszony, próbálta elsajátítani a gazoló kapálás magas szintű tudományát. Egészen kicsi idő múlva elkezdett fájni a háta, fáradni a karja. S csak az tartotta vissza,hogy letegye a kapát,hogy az öregasszonyon meg se látszott a fáradtság.
Tán nem fogja egy nagyanyja korú asszony előtt abbahagyni???
S mindig mikor kicsit elgyengült volna jobban, ránézett Klári nénjére és tovább kapált. Puszta büszkeségből.
Az öregasszony látta szeme sarkábúl a küzdelmet ,de nem szólt az semmi,csak mosolygott magába huncutul.
Szűk négy óra munka múlva, aszonta az asszony.
-Na fiam, mára ennyi vót.
S azzal sarkon fordult, s elindult a ház fele.
Krisztián csak nézett, s nem volt benne egészen biztos,hogy el tud menni a házig. Azt meg nem is értette,hogy még csak meg sem dícsérték ennyi rengeteg munkáért. Hát micsoda nyár lesz ez ?
Nehezen bevonszolta magát a házba, s csak egy forró zuhanyra vágyott.
- Klári nénje, hol van a fürdőszoba?
Az öregasszony kiment a ház elibe , s az eresz alá támasztott zománcos lavort behozta , s a fiú kezébe adta.
- A kút melletti hordóba van langyos víz,de ha leszeded, húzd megint teli,mert akkor hónap hideg vízbe mosdol.
A fiú állt a lavorral a kezében, s próbálta felfogni a szavakat. Mármint vezetékes víz sincs. Csak a kúton.
Akármennyit dolgoztál aznap, húzzál vizet melegítsd meg , s aztán mosakodhatsz.
Kezdte kicsit újraértékelni a panelt.
Vizet húzott, egyszer majdnem kiugrott a kurbli a kezéből, s az igen veszélyes dolog, de aztán már nagyon figyelt rá.
Nyáron kint mosakodtak a szőlő lugas alatt a kiskertbe. Nem mintha bárki is járt vóna arra, de ha mégis véletlen, a szemérem azt kívánta , takarva legyenek. S mire Krisztián megmosakodott - bár szerencsétlenkedett kicsit , hogy is csinálja- kicsit megnyugodott. A lugas ezernyi illata, a nyugvó nap fényei kezdtek eljutni a tudatáig.
Elkezdte látni a szépet.
Talán ki fogom bírni valahogy ezt a nyarat mégis.
Vacsorára Klári néni tojást sütött szalonnával, s a fiú nem gondolt a kalóriákra meg a szűk nadrágra, csak arra,hogy olyan éhes,hogy meg tudna most enni egy lovat.
Vacsora után egy egész halovány pillanatig eszébe jutott a telefonja, de éppen csak letette a fenekét az ágyra, s nyála csordultán aludt el.
Reggel arra kellett ébrednie,hogy az öreg szól.
- Gyere fiam ,menni kell étetni.
Kinézett az ablakon , még sötét vót.Nem nagyon értette miért nem ér ez rá két óra múlva.
Ám csak össze szedte magát, és indult gyorsan az öreg után.Így teltek a napok. S néhány nap múlva már magatól ébredt hajnalban. A napkeltére megálltak mindig az öreggel egy pillanatra, s belefeledkeztek abba csudálatosságba.
Lassan megtanulta az állatok nevét. Hogy melyik mit eszik, s azt mikor. Hogy hogyan kell befogni a lovat, megfejni a tehenet.
Mikor kell itatni, beszedni a tojást.
Nem félt már kérdezni, de megtanult hallgatni, s csak akkor beszélni, ha az fontos dolog vót.
Bementek egyszer a közeli városba is. Nagyon örült, hogy mehetett!
S egészen meglepődött, hogy büdösnek találta a tanya után, koszosnak, felettéb hangosnak, s kibírhatatlan melegnek.
S szinte alig hitte, de nem akart venni semmit sem. Hiszen nénje isteni ételeket sütött-főzött, ruhája a tanyára nagyon is megfelelt, s rájött, hogy sokkal kevesebb dologra van szükség az élethez, mint azt a városban gondoljuk.
Kicsit idegesítette,hogy nem sokat beszélnek hozzá, s ezért nem is nagyon mert kérdezni. Ám mindig minden kiderült időben.S amit muszáj vót azt meg is mondták néki, mikor kellett. A csöndekben pedig volt ideje a saját gondolataival foglakozni.
Klári nénje szólt ,ha mosás vót. Hetente csak egyszer, ha elfeledte kitenni a koszosat, akkor hordta még egy hétig.
Ha vacsorakor nem vót éhes,hát ehetett másnap reggel. Mert éccakára mindent gondosan eltettek, s nem igen szedegették elő csak úgy szire-szóra. A vasárnap az jó nap volt, nem dógoztak sokat, csak megétettek, s elmentek templomba, bár ezt annyira Krisztián nem kedvelte. Viszont ott találkozott újra a fekete hajú lánnyal, akit a buszon látott először. A lány lebarnulva, haja ugyan kikopva a feketétől, de legalább lassan látszott ,hogy eredetileg kalász szőke színű,már olyan girhes sem volt, és bizony mosolygott. Összeakadt a tekintetük a templomba, s csak onnan ismerték meg egymást, hogy csak ketten vótak idegenek. Mindenki más helyben lakott, s ez látszott is.
Krisztián rácsodálkozott a lányra,hogy milyen szépséges lett, közben azt nem vette észre,hogy ő maga is sokat változott. Fakó bőre napbarnított lett, megizmosodott, vagy ahogy a helyiek mondták neki "megemberesedett"
mióta itt van.
Apjának régről itt maradt nadrágajait ,ingeit hordta, s nem érdekelte a márkája.
Egy reggelen ugatott a kutya, Klári néni már hajnaltól sűrgölődött, s tudható volt,hogy ilyenkor legendás ételek születnek a konyhájában.
Krisztián kidugta a fejét az istállóból,hisz éppen ganajászott. S meglátta az apjáékat.
Szándékosan nem gondolkodott azon,mi lesz ha hazamegy. Szégyellte magát erősen. Semmi más dolga nem volt csak tanulni, s neki az is nehezére esett. Bocsánatot akart kérni,de ahogy tellett az idő minden nappal nehezebb szívvel gondolt rá, micsoda gonoszságot tett a szüleivel. Lassan elindult a kapu felé. S a szíve hevesen kalapált, akarta a bocsánatukat, akarta a kicsi panelt, de kimondhatatlanul hálás volt ezért a nyárért.
- Apa. Ti mit kerestek itt?
Az apja szeme könnyel tele volt,de mosolygott.
- Harmadik hete van kikapcsolva a mobilod, és bár Klári nénjéék írták levélben,hogy jól vagy, aggódtunk érted.
Anyja is könnyezett, s így szólt.
- Csak látni akartunk fiam,mert nagyon hiányzol nekünk.
Ekkor Krisztián a nyakukba borult, s elsírta magát.
- Bocsássatok meg! Kérlek bocsássatok meg!- csak ezt zokogta percekig.
Az ebédet évekkel később is emlegették. Volt együtt sírás , nevetés, megbocsájtás, köszönet.
Krisztián még maradt nyár végéig, s abból volt még két hét, és vasárnap igen szeretett volna találkozni a templomban valakivel.
A két öreg meg csak ült az asztalnál , csendben. Nem szóltak ők semmit, csak Klári néni az asztal alatt megfogta Sanyi bácsi kezét egy pillanatra, s az öreg megszorította egy pillanatra, s mint kik jól végezték dolgukat összemosolyogtak, s Klári néni felvágta a túrós pitét.
Válasz Tobszi #63574. hozzászólásáraEgy jó kertészt kell találni.Itt van a fórumon Csárli.Ugy olvastam nagyon toppon van a gyümölcsösben pl.Egy régi körtefat szeretnék átoltani mondott tanácsot,s még lesz kérdésem hozzá.Mit mikor.
Van you tube -n is ifjító metszés.
Kell hogy működjön hisz a letört ágak annó főhajtások voltak melyek auxin hormon termelése elnyomta a mellék rügyek hajtások előtörését..Mivel most ezek megsemmisültek így a juvenil hajtásoknak meg kell indulni bizonyos helyeken,ha életképes a fa.
Voltunk a nyáron Kisaron a Petőfi fánál.Egy nagyon öreg tölgy.A Petőfi aludt alatta legendából.Nagyon odvas volt .De még élt. Termett egy idős ember Balla Bálint fogott makkot belőle ami a helyén van az ő keze nyomát dicséri.(Egyébbként az öreg fát is ő gondozta "tartotta életbe"Csak egy csapat gyerek darazsat akart irtani vagy mokust kergetni s tüzet rakott bele igy kiégett elpusztult.
Érdemes ilyen matuzsálemeket megmenteni.
Én a letört ágat levágnàm,sebolajjal bekenném ,Ami maradt meghagynám szárazat levágnám
Válasz csabi741mc #63598. hozzászólásáraNem bánt semmit csak taszítja a zsírt mintha a konyhában edényt mosnál. A nagy zsíros olajos koszdarabok egyben esnek le.
Válasz máris szomszéd #63595. hozzászólásáraEz kertészetből való. Lehet valami szelidebb fajta.
Ennek szerintem nem hull magja, mert semmi nem kel alatta.
Viszont virágzás végén, tényleg szemetes kicsit.
Halpikkely szerű szirmok sokasága hullik. De csak annyi a gond vele, hogy behozza a szél a teraszra, és ha ez esővel párosul, akkor tényleg úgy odaragad a járólaphoz mint a pikkely.
A fűben viszont eltűnik.
Válasz atisgyulai #63584. hozzászólásáraNől avval nincs gond,sokat szemetel és ha gondol egyet kiszárad.
Egyik földem mellett vannak szilfák,tragédia mennyi kikel a magjából.Aki akar csemetét szóljon ingyen elvihető.
Viszont láttam bordó levelű nyárfát,tetszett.
Válasz szg2 #63592. hozzászólásáraVan a karchernek egy sárga löttye, ami mondjuk tényleg jó. Nekem a festéket is megmarta a trakin, csak vigyázni kell vele, gumikesztyű nélkül nekem 2 nap után hámlott a bőr a kezemről.
Válasz csabi741mc #63587. hozzászólásáraÉn a legolcsóbb "100 forintos" mosogatószerből veszek egy 5l-es kiszerelést és a magasnyomású mosóval használom a méregdrága K@rcher semmitérő sz@rjai helyett. Teljesen jól oldja az olajos sarat, ilyesmit.
Válasz Sk Laci #63575. hozzászólásáraA Hotel Wellamarin előtt fürödtél, keletre 200 méterre készült a fotó. Közel lakok Zamárdihoz, 17 km. Ha valamiben tudok segíteni, ha erre jársz,keress bátran! 06 30 337 07 38
Válasz wernerj #63570. hozzászólásáraHol van ott az a vizi atrakció, ami a háttérben van?
Én nem messze a kőszívtől a nagy hotel /nemtudom a nevét, de a legnagyobb hotel a parton/ előt strandoltam.
Zamárdiban laksz?
Válasz szantofold22 #63572. hozzászólására Az egyiknek teljesen leszakadt az egyik oldala(csak a fél fa maradt meg) a másiknak meg a teljes közepe kitört tőből, csak oldalra maradt két ága.
Komoly viharok voltak.
Ez működik ilyen idős fáknál is? Még a grófi birtok kerítése mellé lettek ültetve!
Az udvaromon van két nagyon öreg akác amit az idén nagyon összetörtek a viharok úgyhogy muszáj lesz őket kivágni.Borzasztóan sajnálom mert nyáron aranyat érő árnyékot adtak, tőlük volt elviselhető az idő délutánonként lehetett tenni-venni, javítgatni alattuk.
Mindenféleképp pótolom őket, csak nem tudom mit ültessek a helyükre.
A hely szűkös az épületek és a szomszéd kerítése miatt ezért valamilyen sudárabb,gyorsan növő, nagy lombú, lehetőleg keveset szemetelő(az akáchoz képest) a viharos szeleknek ellenálló fát keresek.
Ti mit javasolnátok?
Válasz Sk Laci #63568. hozzászólásáraEz pont a Zamárdi Nagystrand. Nem tudom, milyen igényeid vannak a stranddal szemben, én Balatonszéplak-alsóra járok a családdal. Csendes, a víz lassan mélyül, hínár nincs, elfogadhatóak az árak. Csak Zamárdihoz képest kicsi. Másik jó hely Balatonföldvár, közvetlenül a vasútállomásnál. Balatonszemes, Napsugár strand is jó. A nagy kedvencem Balatonlelle, Napfény strand. Rendezett, kultúrált, karbantartott. Igaz hogy fizetős, de hidd el, megéri. Minden évben kotorják, a parton nagy csúszda, gyerekmedence, stb. Próbáld ki, és írd meg, hogy tetszett.
Válasz wernerj #63563. hozzászólásáraEz melyik része a Balatonak? Tudom, hogy a déli,.....
Mostanában készülök ellátogatni a Balaton déli partjára pár napra, de olyan helyet keresek, ahol széles a strand, a víz csak nagyon csekélyen mélyül, és tiszta legyen a víz, az ember ne gabalyodlyon bele a hínárba.
Zamárdiban tavaly voltam, ott tetszett. Csak szeretnék új helyet is látni, de ha nincsen jobb, akor marad Zamárdi.
Válasz szg2 #63565. hozzászólásáraNem is a hajtáslánccal van gondom,ott az egyedüli gond már csak az akkumulátor.Inkább az a probléma,hogy az elektromos energiaellátás honnan lesz megoldva.Jelenleg már a klímaberendezések is komoly gondot okoznak egy adott ország energia ellátásában.Ha még megjelenik egy milliós nagyságrendű elektromos jármű,azt ,hogy fogják ellátni?
Válasz Földönfuto #63555. hozzászólásáraLehet..de akkoris az a legkézenfekvőbb, inkább az akkupakk helyett tudnék elképzelni valami mást. Bandigh kolléga említette az energiasűrűséget. Na itt lehetne már valami okosság mert pl. a hidrogéncella nagyon érdekes lehet még ebből a szempontból. De ha akku, akkor meg nagyon várom az áttörést a fluor ion akkuk terén. Állítólag 10X-es az energiasűrűségük a li-ion akkukhoz képest. Na az azért már nem piskóta..még akár légcsavaros repülőgépet is lehetne vele küldeni
Válasz wernerj #63563. hozzászólásáraNe is tagadd..kimelóztad magad, behúztál 3 sört tüskével oszt' má lusta vótá hazavinni a sárkányt inkább csobbantál egyet
Válasz .Feco. #63559. hozzászólásáraNem idegesíteni akarlak, de van a KRESZ-ben kiskapu, ott találod, hogy amennyiben indokolatlanul hosszú kerülőt kellene tenned..... egyébként traktorral ez célforgalomnak minösül. Én sem fürdeni voltam a Szergejjel a strandon
Mr Manuel Franco vagyok a New Berlin Wisconsin West Allis-bol. Isten kegyelmével nemrégiben 768,4 millió dolláros Power-ball jackpotot nyertem, ennek egy részét 10 szerencsés embernek és 10 jótékonysági szervezetnek adományozom. Adománya 1 000 000,00 USD. Az e-mail címed gyoztes lett, ezért sürgosen forduljon hozzám követelésekkel kapcsolatban: ( mrmanuelfranco24@gmail.com ) Ezzel a majommal szórakoztatom magamat már egy hete.Adataimnak beadtam az egyik magyar NO 1 asszonyt akinek a földművesek a legtöbbet szidják a férjét/anyósát.És nem esett le neki hogy szívatom.Most ott tartunk hogy csak hétfőn bírok bemenni a bankba hogy utaljak neki.Alig várom hogy eljussunk arra szintre hogy megb@szhasamm az édes anyukáját végre.
Válasz .Feco. #63559. hozzászólásáraHa a 35-ösre gondolsz, ott már rég kinn vannak a táblák. Ha tudom elkerülöm, bemegyek a párhuzamos utcára, de persze ha hordasz valamit, annak sincs értelme, hogy megrakva csak azért járkáljál a kis utcákban mert ugye nem mehetsz a főúton.. Szóval ott járunk fenn, de nem szoktak szólni érte. Mióta az autópálya levette a forgalom nagyrészét innen, nem sok forgalmat tart fel a traktor, akkor nem értem miért nem mehet békében az úton, mégiscsak oda való a teherforgalom, nem az utcákba..
Válasz bandigh #63554. hozzászólásáraKicsit más téma... mi ez a faxsag hogy tele szórtak a falut traktorral behajtani tilos táblával????? Kit kellene szajbab@szni nagyon gyorsan hogy takaritsa el amig szepen kérjük???
Már az is hileseg hogy a közlekedési utakról és nagyobb városokból kitiltják, mert mindenki gondolhatja hogy nem nyaralni megy a család és azért boklaszunk gépekkel mindenfele, de az, hogy egy tyúkxaros világvége faluból kitilt úgy hülyeség ahogy van!!!
136788 hozzászólás
Az elrontott nyár
Már akkor biztos volt Krisztián az elcseszett nyarában,amikor összeveszett a szüleivel,és azok ígéretet tettek arra,hogy ez a nyár más lesz. Most nem kiabáltak, nem veszekedtek,csak borzasztóan szomorúnak látszottak.
Egy nagy veszekedésből indult az egész, mikor kiderült,hogy három tantárgyból megbuktatják a gimnázium első osztálya végén.
Pedig micsoda reményekkel indult oda! Szinte kitűnő volt általánosban!Apja-anyja melósként kereste a kenyerét. Apja esztergályos volt, az anyja meg egy nagy multinál pénztáros, napi tíz- tizenkét órákat dolgoztak. A kis panelt ,amit éppen tíz éve megvettek még mindig fizették, de Krisztián volt a fény az alagút végén, hogy minden túlóraperc megérte. Az ő fiúk akkor is puma cipőben fog járni, és lesz neki laptopja,és mindent kihajtottak az egy szem gyereknek. Mindig csak annyit kértek, "Tanulj fiam,magadnak tanulsz. Azt senki nem veheti el tőled".
Ez a mondat tizennégy éves koráig működött is,aztán bekerült a nagy hírű gimnáziumba, ahol sok gazdag gyerek is volt, és mivel itt a puma cipő és a laptop már nem jelentett sem előnyt sem mértéket, valami mással akarta a fiú felhívni magára a figyelmet. Olyan társaságba akart tartozni , amit a szülei nem tudtak finanszírozni. Megpróbálták ugyan a több százezres nyelvi kurzust,sítábort miegymást finanszírozni,de be kellett látniuk,hogy az alapképzésen túl ők nem tudnak mást fizetni, csak esetleg egy dolgot egy évben. Azt is hatalmas erőfeszítések, és embertelen túlórák árán.
Azt hitték,hogy a rendezett otthon, az étel az asztalon, a tisztességes ruházat elegendő ahhoz,hogy a gyermek elvégezze a gimnáziumot. Sajnos hatalmasat tévedtek. Krisztián nem tanult,állandóan veszekedett velük,hogy neki mennyire nehéz így az iskolában, és ki van közösítve -ami azért nem volt igaz - és minderről a szüleik tehetnek, akik képtelenek még arra is, hogy gazdagok legyenek, hát mi a fenét csináltak egész életükben???
A busz rázkódott, rajta kívűl még hárman ültek fent. Egy idős néni egy kamasz lánnyal,akinek fekete haja,sápadt bőre ,és feketére rúzsozott szája volt, szakadt farmerja,duzzogó arca,s oly sovány volt,hogy kilátszott a csontja. Tüntetőleg elfordulva ült az ablak mellett.
Meg egy asszony, talán anyja korabeli közel a negyvenhez. Csak ennek a nőnek kendővel hátra volt kötve a haja, mint ahogy ezer éve hordták az asszonyok.
Krisztián csak bámulta az embereket, s visszagondolt arra a reggelre ,amikor az apja sírt. Ilyet még nem látott.
Mikor odadobta neki a bizonyítványt, és pökhendin azt mondta.
-Tessék ,itt a csóróságod eredménye! Még arra se vagy képes,hogy az iskolámat rendesen kifizesd!
Erre az apja nem szólt semmit, csak kezébe vette a kis könyvecskét, leült a tenyérnyi konyha hokedlijére, s hosszan olvasta ,de csak nem szólt. A fiú már megbánta az előbbi mondatot, s szívesen mondott volna valami bocsánat kérőt, de visszatartotta apja szótlansága.
A végén csak megszólalt Kálmán , s ennyit mondott.
- Tudod fiam, édesanyáddal mi azt hittük mindened meg van. Elhibáztuk. Fogalmad nincs róla mi a valódi munka, és mi a valódi fáradtság, és az igazi csóróság. Sejtjük egy ideje ,hogy nagy a baj, de szerettük volna megadni a lehetőséget,hogy magadtól rájöjj,hogy az igazi értékek nem a pénzben lapulnak,még akkor sem,ha magas rangúak is az ellenkezőjét állítják.Mivel ezen a nyáron tanulnod nem kell, hisz éppen évismétlésre buktál, úgy döntöttünk a nyarat Sanyi bátyáméknál töltöd a Szögi dűlőben, a tanyán. Készülj össze ,holnap reggel kiviszlek a vasútállomásra. Hosszú út lesz, édesanyád csinál neked szendvicset az útra.
Mindezt csak éppen hallhatóan mondta, s a végére megtelt a szeme könnyekkel, bezárta a bizonyítványt, visszaadta a fiúnak, s a nap további részében egyáltalán nem beszélt.
Krisztián csak állt a konyhában, kővé válva,mintha nem hinné el,hogy ez megtörténhetett vele.
Végül tudomásul kellett vennie,hogy ez az ítélet.Nincs tárgyalás, nincs semmi, csak ítélet. Legszívesebben elmenekült volna otthonról. Igen, arra gondolt egy pillanatra, valóban megszökik. Valami mégis visszafogta, talán apjának keserves halk szava, s a könnyei nem hagyták nyugodni.
Egyszer kicsi korában, volt a tanyán, emlékszik,hogy borzasztóan messze van, több óra vonattal,majd még busszal is. S talán hat vagy nyolc házból áll az egész. Bolt biztosan nincs, az is kérdés ,hogy egyáltalán áram van-e?
Mi lesz vele, ha nincs ott tv??? Úristen, mi van ha wi-fi sincs! Ettől a gondolattól jeges rémület futott át a szívén ,de nyugtatta magát,hogy ma már mindenhol van és legfeljebb mobilnetről lesz fent kevesebbet. Ez a gondolat megnyugtatta kicsit,hogy nem kell teljesen elveszítenie a kapcsolatát a külvilággal az életével.
Abba egyelőre szándékosan nem gondolt bele,hogy minden nyári buliról lemarad.
Egyáltalán mi a fenét lehet csinálni egy tanyán ?
A busz megállt egy táblánál, amire az volt írva Szögi- dűlő, s egy nyíl, befelé egy föld úton. Mindenki leszállt, s szó nélkül elindultak befelé a dűlőre. Krisztián is leszállt, s csak nézett szét. S mikor kicsit alászállott a por ,meglátta az öreg Sanyi bátyát, kalapban , bricseszben, csizmában, fehér ingben, egy bottal a kezében. Szikár , vékony ember volt, szépen fésült ősz bajusszal. Odament hozzá, s kicsit zavarban érezte magát, az öreg meg nem könnyítette meg a dolgát.
- Csókolom.-hebegte a fiú.
- Csókojjad ám te az öreganyád térdekalácsát. -mondta az öreg- férfi ember a másik férfinak aszongya, Jó napot, vagy Adj Isten. Na ereggyünk, mán eltelt a nap.
S azzal megfordult, és elindult.
Krisztián reményei szertefoszlottak. A táskája borzasztóan nehéz volt, a nap sütött, a ruha ráragadt, a szűk nadrág kényelmetlen volt.Az öreg meg olyan tempót diktált,hogy a fiúnak majdnem futni kellett mellette.
Egy jó félóra gyaloglás után odaértek a tanyába. Épp a delet harangozták a faluba, ide hallatszott. Ahogy beléptek az ajtón Klári nénje abban a percben tette az asztalra a levest.
-Végre ,hogy megjöttél fiam ! Igen vártunk mán hetek óta ! Alig hittük,hogy vége legyen annak az oskolának !!!
Krisztián csak bámult, -hetek óta???- a szülei ezt már hónapokkal ezelőtt eldöntötték, tudták,hogy meg fog bukni, tudtak mindent. Csak a fiú hitte, hogy nem látnak semmit.
- No ülj le fiam ebédelni, majd vagy egy órát pihennyünk, oszt remélem hoztál valami rendes hacukát is magadra, mer délután menyünk ki egy kicsit kapálni, hogy meg ne macskásoggyon a lábunk! - s ezen jót kacagott Klári néni.
- Ne izgujjá nagyon, csak ide menyünk a kerbe, ott mán délután nem ér a nap. Parlag a főd, csak ki kell takarítni ,mer őszi árpa lesz benne. Máma kigazojjuk, hónap felássuk. Meglásd milyen jó lesz! - s az öregasszony
kacarászva sürgött-forgott a konyhában.
Krisztián ebédelt ugyan,de túl sokat azért nem akart,még a végén valami dagadék lesz belőle iskolakezdésre, mit szólnának a többiek?
Ebéd után Klári néni így szólt.
-Na gyere fiam, itt lesz az ágyad.
- Úgy tetszik érteni,hogy egy szobában fogunk lakni?
Klári néni hangosan felkacagott.
- Ebbűl az egy szobábúl neveltem fel hat gyereket, s mindegyik ember lett a világba. Tán csak neked is jó lesz egy nyárra édes fiam. Ehun a szekrénybe van neked egy üres póc, oda teheted a dógaid.
S azzal otthagyta Krisztiánt magára.
A fiú sírni tudott volna ,ha nem szégyelli. Amellett,hogy rettentően érezte magát, sehol egy kis privát szféra?
S mi az,hogy alig érti a felét annak amit az öregasszony mond? Azt hitte egy nyelvet beszélnek. Most kezdett ebben kételkedni.
Épp csak kipakolt, s felvett egy szabadidő nadrágot s próbált életet lehelni a telefonjába,de teljesen sikertelenül. Egyáltalán nem talált még elérhető hálózatot sem ,nemhogy wi-fi-t.
Kicsit leheveredett az ágyra, megállapította ,hogy az legalább kényelmes, és a szobában is nagyszerű hűvös volt, nem úgy mint a panelban.
Szinte el is szundított a hosszú út fáradalmai után, amikor Klári néni nyitotta az ajtót, s szólott.
- No gyere fiam ,indujjunk dolog van.
S azzal sarkon fordult, s ott hagyta a fiút.
Krisztiánnak megfordult a fejében ,hogy mi lenne ha nem menne? Sok kedve nem volt,de Klári nénje hangja olyan határozott volt,hogy kapta a tornacipőt a lábára,és indult kifelé.
A nap már nem állt olyan magasan, de még mindig igen meleg volt. Sietett az asszony után, de annak is olyan szapora léptei voltak,hogy alig érte utól.
Az öregasszony a kezébe adott egy kapát, megmutatta mit kell csinálni , aztán egy szót nem szólt többet.
Krisztián eleinte igen ügyetlenül,kicsit lesve ,hogyan csinálja az asszony, próbálta elsajátítani a gazoló kapálás magas szintű tudományát. Egészen kicsi idő múlva elkezdett fájni a háta, fáradni a karja. S csak az tartotta vissza,hogy letegye a kapát,hogy az öregasszonyon meg se látszott a fáradtság.
Tán nem fogja egy nagyanyja korú asszony előtt abbahagyni???
S mindig mikor kicsit elgyengült volna jobban, ránézett Klári nénjére és tovább kapált. Puszta büszkeségből.
Az öregasszony látta szeme sarkábúl a küzdelmet ,de nem szólt az semmi,csak mosolygott magába huncutul.
Szűk négy óra munka múlva, aszonta az asszony.
-Na fiam, mára ennyi vót.
S azzal sarkon fordult, s elindult a ház fele.
Krisztián csak nézett, s nem volt benne egészen biztos,hogy el tud menni a házig. Azt meg nem is értette,hogy még csak meg sem dícsérték ennyi rengeteg munkáért. Hát micsoda nyár lesz ez ?
Nehezen bevonszolta magát a házba, s csak egy forró zuhanyra vágyott.
- Klári nénje, hol van a fürdőszoba?
Az öregasszony kiment a ház elibe , s az eresz alá támasztott zománcos lavort behozta , s a fiú kezébe adta.
- A kút melletti hordóba van langyos víz,de ha leszeded, húzd megint teli,mert akkor hónap hideg vízbe mosdol.
A fiú állt a lavorral a kezében, s próbálta felfogni a szavakat. Mármint vezetékes víz sincs. Csak a kúton.
Akármennyit dolgoztál aznap, húzzál vizet melegítsd meg , s aztán mosakodhatsz.
Kezdte kicsit újraértékelni a panelt.
Vizet húzott, egyszer majdnem kiugrott a kurbli a kezéből, s az igen veszélyes dolog, de aztán már nagyon figyelt rá.
Nyáron kint mosakodtak a szőlő lugas alatt a kiskertbe. Nem mintha bárki is járt vóna arra, de ha mégis véletlen, a szemérem azt kívánta , takarva legyenek. S mire Krisztián megmosakodott - bár szerencsétlenkedett kicsit , hogy is csinálja- kicsit megnyugodott. A lugas ezernyi illata, a nyugvó nap fényei kezdtek eljutni a tudatáig.
Elkezdte látni a szépet.
Talán ki fogom bírni valahogy ezt a nyarat mégis.
Vacsorára Klári néni tojást sütött szalonnával, s a fiú nem gondolt a kalóriákra meg a szűk nadrágra, csak arra,hogy olyan éhes,hogy meg tudna most enni egy lovat.
Vacsora után egy egész halovány pillanatig eszébe jutott a telefonja, de éppen csak letette a fenekét az ágyra, s nyála csordultán aludt el.
Reggel arra kellett ébrednie,hogy az öreg szól.
- Gyere fiam ,menni kell étetni.
Kinézett az ablakon , még sötét vót.Nem nagyon értette miért nem ér ez rá két óra múlva.
Ám csak össze szedte magát, és indult gyorsan az öreg után.Így teltek a napok. S néhány nap múlva már magatól ébredt hajnalban. A napkeltére megálltak mindig az öreggel egy pillanatra, s belefeledkeztek abba csudálatosságba.
Lassan megtanulta az állatok nevét. Hogy melyik mit eszik, s azt mikor. Hogy hogyan kell befogni a lovat, megfejni a tehenet.
Mikor kell itatni, beszedni a tojást.
Nem félt már kérdezni, de megtanult hallgatni, s csak akkor beszélni, ha az fontos dolog vót.
Bementek egyszer a közeli városba is. Nagyon örült, hogy mehetett!
S egészen meglepődött, hogy büdösnek találta a tanya után, koszosnak, felettéb hangosnak, s kibírhatatlan melegnek.
S szinte alig hitte, de nem akart venni semmit sem. Hiszen nénje isteni ételeket sütött-főzött, ruhája a tanyára nagyon is megfelelt, s rájött, hogy sokkal kevesebb dologra van szükség az élethez, mint azt a városban gondoljuk.
Kicsit idegesítette,hogy nem sokat beszélnek hozzá, s ezért nem is nagyon mert kérdezni. Ám mindig minden kiderült időben.S amit muszáj vót azt meg is mondták néki, mikor kellett. A csöndekben pedig volt ideje a saját gondolataival foglakozni.
Klári nénje szólt ,ha mosás vót. Hetente csak egyszer, ha elfeledte kitenni a koszosat, akkor hordta még egy hétig.
Ha vacsorakor nem vót éhes,hát ehetett másnap reggel. Mert éccakára mindent gondosan eltettek, s nem igen szedegették elő csak úgy szire-szóra. A vasárnap az jó nap volt, nem dógoztak sokat, csak megétettek, s elmentek templomba, bár ezt annyira Krisztián nem kedvelte. Viszont ott találkozott újra a fekete hajú lánnyal, akit a buszon látott először. A lány lebarnulva, haja ugyan kikopva a feketétől, de legalább lassan látszott ,hogy eredetileg kalász szőke színű,már olyan girhes sem volt, és bizony mosolygott. Összeakadt a tekintetük a templomba, s csak onnan ismerték meg egymást, hogy csak ketten vótak idegenek. Mindenki más helyben lakott, s ez látszott is.
Krisztián rácsodálkozott a lányra,hogy milyen szépséges lett, közben azt nem vette észre,hogy ő maga is sokat változott. Fakó bőre napbarnított lett, megizmosodott, vagy ahogy a helyiek mondták neki "megemberesedett"
mióta itt van.
Apjának régről itt maradt nadrágajait ,ingeit hordta, s nem érdekelte a márkája.
Egy reggelen ugatott a kutya, Klári néni már hajnaltól sűrgölődött, s tudható volt,hogy ilyenkor legendás ételek születnek a konyhájában.
Krisztián kidugta a fejét az istállóból,hisz éppen ganajászott. S meglátta az apjáékat.
Szándékosan nem gondolkodott azon,mi lesz ha hazamegy. Szégyellte magát erősen. Semmi más dolga nem volt csak tanulni, s neki az is nehezére esett. Bocsánatot akart kérni,de ahogy tellett az idő minden nappal nehezebb szívvel gondolt rá, micsoda gonoszságot tett a szüleivel. Lassan elindult a kapu felé. S a szíve hevesen kalapált, akarta a bocsánatukat, akarta a kicsi panelt, de kimondhatatlanul hálás volt ezért a nyárért.
- Apa. Ti mit kerestek itt?
Az apja szeme könnyel tele volt,de mosolygott.
- Harmadik hete van kikapcsolva a mobilod, és bár Klári nénjéék írták levélben,hogy jól vagy, aggódtunk érted.
Anyja is könnyezett, s így szólt.
- Csak látni akartunk fiam,mert nagyon hiányzol nekünk.
Ekkor Krisztián a nyakukba borult, s elsírta magát.
- Bocsássatok meg! Kérlek bocsássatok meg!- csak ezt zokogta percekig.
Az ebédet évekkel később is emlegették. Volt együtt sírás , nevetés, megbocsájtás, köszönet.
Krisztián még maradt nyár végéig, s abból volt még két hét, és vasárnap igen szeretett volna találkozni a templomban valakivel.
A két öreg meg csak ült az asztalnál , csendben. Nem szóltak ők semmit, csak Klári néni az asztal alatt megfogta Sanyi bácsi kezét egy pillanatra, s az öreg megszorította egy pillanatra, s mint kik jól végezték dolgukat összemosolyogtak, s Klári néni felvágta a túrós pitét.
(Rácz Mónika)
Moderálási elveink miatt törölve: 2019-10-30 12:36:41
you tube Platánfák ifjító mettszése címmel.Megyeri Szabolcs beszélhttp://Platánfa ifjítás utáni növekedésehttp://Platánfa ifjítás utáni növekedése
Válasz Tobszi #63574. hozzászólásáraEgy jó kertészt kell találni.Itt van a fórumon Csárli.Ugy olvastam nagyon toppon van a gyümölcsösben pl.Egy régi körtefat szeretnék átoltani mondott tanácsot,s még lesz kérdésem hozzá.Mit mikor.
Van you tube -n is ifjító metszés.
Kell hogy működjön hisz a letört ágak annó főhajtások voltak melyek auxin hormon termelése elnyomta a mellék rügyek hajtások előtörését..Mivel most ezek megsemmisültek így a juvenil hajtásoknak meg kell indulni bizonyos helyeken,ha életképes a fa.
Voltunk a nyáron Kisaron a Petőfi fánál.Egy nagyon öreg tölgy.A Petőfi aludt alatta legendából.Nagyon odvas volt .De még élt. Termett egy idős ember Balla Bálint fogott makkot belőle ami a helyén van az ő keze nyomát dicséri.(Egyébbként az öreg fát is ő gondozta "tartotta életbe"Csak egy csapat gyerek darazsat akart irtani vagy mokust kergetni s tüzet rakott bele igy kiégett elpusztult.
Érdemes ilyen matuzsálemeket megmenteni.
Én a letört ágat levágnàm,sebolajjal bekenném ,Ami maradt meghagynám szárazat levágnám
Válasz csabi741mc #63598. hozzászólásáraNem bánt semmit csak taszítja a zsírt mintha a konyhában edényt mosnál. A nagy zsíros olajos koszdarabok egyben esnek le.
Válasz szg2 #63592. hozzászólásáraSzia a festeket nem marja?
Válasz máris szomszéd #63595. hozzászólásáraÉs azt lehet tudni, hogy ha az a bordó nyár elvirágzik, akkor azután piros hó esik, vagy csak a hagyományos fehér vatta?
Válasz máris szomszéd #63595. hozzászólásáraEz kertészetből való. Lehet valami szelidebb fajta.
Ennek szerintem nem hull magja, mert semmi nem kel alatta.
Viszont virágzás végén, tényleg szemetes kicsit.
Halpikkely szerű szirmok sokasága hullik. De csak annyi a gond vele, hogy behozza a szél a teraszra, és ha ez esővel párosul, akkor tényleg úgy odaragad a járólaphoz mint a pikkely.
A fűben viszont eltűnik.
Válasz atisgyulai #63584. hozzászólásáraNől avval nincs gond,sokat szemetel és ha gondol egyet kiszárad.
Egyik földem mellett vannak szilfák,tragédia mennyi kikel a magjából.Aki akar csemetét szóljon ingyen elvihető.
Viszont láttam bordó levelű nyárfát,tetszett.
Válasz szg2 #63592. hozzászólásáraVan a karchernek egy sárga löttye, ami mondjuk tényleg jó. Nekem a festéket is megmarta a trakin, csak vigyázni kell vele, gumikesztyű nélkül nekem 2 nap után hámlott a bőr a kezemről.
Válasz atisgyulai #63591. hozzászólásáraAztán lehet hogy valami komolytalan kőrisfajta lehetett az...
Válasz csabi741mc #63587. hozzászólásáraÉn a legolcsóbb "100 forintos" mosogatószerből veszek egy 5l-es kiszerelést és a magasnyomású mosóval használom a méregdrága K@rcher semmitérő sz@rjai helyett. Teljesen jól oldja az olajos sarat, ilyesmit.
Válasz csoppika #63586. hozzászólásáraEzt kb. 5 éve ültettem!
Most 6-8m körüli a magassága.
Sehol nem hajt gyökérről.
Válasz csabi741mc #63587. hozzászólásáraBrigéciol?
Válasz csabi741mc #63587. hozzászólásáraSpeed motorblokk lemosó
Válasz csabi741mc #63587 hozzá
Nitros festék hígító ???
Udv
Valaki nem ismer valami zsiroldo hatasu sampont traktort mosni vele?
Válasz atisgyulai #63584. hozzászólásáraHát...ha nálunk szilfa volt...na az nőlt mindenhol az udvaron....
Válasz wernerj #63581. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz máris szomszéd #63582. hozzászólásáraSzilfával van valami rossz tapasztalatod?
Nekem semmi gondom vele! Nő mint a gomba.
Válasz Tobszi #63571. hozzászólásáraGesztenye
Válasz Tobszi #63580. hozzászólásáraSzilfát ne,esetleg valami nagy levelű juhar?
A császárfa ha jó sora van nagyon tud nőni.
Válasz Sk Laci #63575. hozzászólásáraA Hotel Wellamarin előtt fürödtél, keletre 200 méterre készült a fotó
. Közel lakok Zamárdihoz, 17 km. Ha valamiben tudok segíteni, ha erre jársz,keress bátran! 06 30 337 07 38
Válasz atisgyulai #63578. hozzászólásáraSajnálom a gumit de hátha később összejön.
A szilfa viszont jó ötlet, felveszem a listára!
Válasz apuci #63576. hozzászólásáraBeleolvastam a róla szóló fórumtémába, hát ott eléggé lehúzták, úgyhogy letettem róla.
Válasz Tobszi #63571. hozzászólásáraGumi biznisz nem jött össze.
Azt mondta nem voltak jók, így ő sem hozta el.
Válasz Tobszi #63571. hozzászólásáraNézd meg a szil-fát!
Ha küllemre megfelel, a gyors növéssel biztosan nem lesz gond!
Válasz Tobszi #63571. hozzászólásáraCsászár fa?
Válasz wernerj #63570. hozzászólásáraHol van ott az a vizi atrakció, ami a háttérben van?
Én nem messze a kőszívtől a nagy hotel /nemtudom a nevét, de a legnagyobb hotel a parton/ előt strandoltam.
Zamárdiban laksz?
Válasz szantofold22 #63572. hozzászólására Az egyiknek teljesen leszakadt az egyik oldala(csak a fél fa maradt meg) a másiknak meg a teljes közepe kitört tőből, csak oldalra maradt két ága.
Komoly viharok voltak.
Ez működik ilyen idős fáknál is? Még a grófi birtok kerítése mellé lettek ültetve!
Válasz szantofold22 #63572. hozzászólásáraCharli a kertesz almás rovat vagy valami ilyesmibe nagyon erti a témát
Válasz Tobszi #63571. hozzászólásáraIfjító metszést!
Az udvaromon van két nagyon öreg akác amit az idén nagyon összetörtek a viharok úgyhogy muszáj lesz őket kivágni.Borzasztóan sajnálom mert nyáron aranyat érő árnyékot adtak, tőlük volt elviselhető az idő délutánonként lehetett tenni-venni, javítgatni alattuk.
Mindenféleképp pótolom őket, csak nem tudom mit ültessek a helyükre.
A hely szűkös az épületek és a szomszéd kerítése miatt ezért valamilyen sudárabb,gyorsan növő, nagy lombú, lehetőleg keveset szemetelő(az akáchoz képest) a viharos szeleknek ellenálló fát keresek.
Ti mit javasolnátok?
Válasz Sk Laci #63568. hozzászólásáraEz pont a Zamárdi Nagystrand. Nem tudom, milyen igényeid vannak a stranddal szemben, én Balatonszéplak-alsóra járok a családdal. Csendes, a víz lassan mélyül, hínár nincs, elfogadhatóak az árak. Csak Zamárdihoz képest kicsi. Másik jó hely Balatonföldvár, közvetlenül a vasútállomásnál. Balatonszemes, Napsugár strand is jó. A nagy kedvencem Balatonlelle, Napfény strand. Rendezett, kultúrált, karbantartott. Igaz hogy fizetős, de hidd el, megéri. Minden évben kotorják, a parton nagy csúszda, gyerekmedence, stb. Próbáld ki, és írd meg, hogy tetszett.
Válasz Sk Laci #63568. hozzászólásáraBalatonfenyves. Van gyerekpancsolo is.
Válasz wernerj #63563. hozzászólásáraEz melyik része a Balatonak? Tudom, hogy a déli,.....
Mostanában készülök ellátogatni a Balaton déli partjára pár napra, de olyan helyet keresek, ahol széles a strand, a víz csak nagyon csekélyen mélyül, és tiszta legyen a víz, az ember ne gabalyodlyon bele a hínárba.
Zamárdiban tavaly voltam, ott tetszett. Csak szeretnék új helyet is látni, de ha nincsen jobb, akor marad Zamárdi.
Válasz Földönfuto #63566. hozzászólásáraAmint írtam, egy 40-50 elemből álló napelemes mini erőmű tudná tölteni (plusz még a lakást is ellátná)
Válasz szg2 #63565. hozzászólásáraNem is a hajtáslánccal van gondom,ott az egyedüli gond már csak az akkumulátor.Inkább az a probléma,hogy az elektromos energiaellátás honnan lesz megoldva.Jelenleg már a klímaberendezések is komoly gondot okoznak egy adott ország energia ellátásában.Ha még megjelenik egy milliós nagyságrendű elektromos jármű,azt ,hogy fogják ellátni?
Válasz Földönfuto #63555. hozzászólásáraLehet..de akkoris az a legkézenfekvőbb, inkább az akkupakk helyett tudnék elképzelni valami mást. Bandigh kolléga említette az energiasűrűséget. Na itt lehetne már valami okosság mert pl. a hidrogéncella nagyon érdekes lehet még ebből a szempontból. De ha akku, akkor meg nagyon várom az áttörést a fluor ion akkuk terén. Állítólag 10X-es az energiasűrűségük a li-ion akkukhoz képest. Na az azért már nem piskóta..még akár légcsavaros repülőgépet is lehetne vele küldeni
Válasz wernerj #63563. hozzászólásáraNe is tagadd..kimelóztad magad, behúztál 3 sört tüskével oszt' má lusta vótá hazavinni a sárkányt inkább csobbantál egyet
Válasz .Feco. #63559. hozzászólásáraNem idegesíteni akarlak, de van a KRESZ-ben kiskapu, ott találod, hogy amennyiben indokolatlanul hosszú kerülőt kellene tenned..... egyébként traktorral ez célforgalomnak minösül. Én sem fürdeni voltam a Szergejjel a strandon
Válasz mtz1221 #63561. hozzászólásáraElöbb azért kérjél róla képet.
Hátha mindenképpen meg akarod, akkor ne ..
Mr Manuel Franco vagyok a New Berlin Wisconsin West Allis-bol. Isten kegyelmével nemrégiben 768,4 millió dolláros Power-ball jackpotot nyertem, ennek egy részét 10 szerencsés embernek és 10 jótékonysági szervezetnek adományozom. Adománya 1 000 000,00 USD. Az e-mail címed gyoztes lett, ezért sürgosen forduljon hozzám követelésekkel kapcsolatban: ( mrmanuelfranco24@gmail.com ) Ezzel a majommal szórakoztatom magamat már egy hete.Adataimnak beadtam az egyik magyar NO 1 asszonyt akinek a földművesek a legtöbbet szidják a férjét/anyósát.És nem esett le neki hogy szívatom.Most ott tartunk hogy csak hétfőn bírok bemenni a bankba hogy utaljak neki.Alig várom hogy eljussunk arra szintre hogy megb@szhasamm az édes anyukáját végre.
Válasz .Feco. #63559. hozzászólásáraHa a 35-ösre gondolsz, ott már rég kinn vannak a táblák. Ha tudom elkerülöm, bemegyek a párhuzamos utcára, de persze ha hordasz valamit, annak sincs értelme, hogy megrakva csak azért járkáljál a kis utcákban mert ugye nem mehetsz a főúton.. Szóval ott járunk fenn, de nem szoktak szólni érte. Mióta az autópálya levette a forgalom nagyrészét innen, nem sok forgalmat tart fel a traktor, akkor nem értem miért nem mehet békében az úton, mégiscsak oda való a teherforgalom, nem az utcákba..
Válasz bandigh #63554. hozzászólásáraKicsit más téma... mi ez a faxsag hogy tele szórtak a falut traktorral behajtani tilos táblával????? Kit kellene szajbab@szni nagyon gyorsan hogy takaritsa el amig szepen kérjük???
Már az is hileseg hogy a közlekedési utakról és nagyobb városokból kitiltják, mert mindenki gondolhatja hogy nem nyaralni megy a család és azért boklaszunk gépekkel mindenfele, de az, hogy egy tyúkxaros világvége faluból kitilt úgy hülyeség ahogy van!!!
Hát milyen dolog ez Csupi???
Válasz medikus #63557. hozzászólásáraVissza minden!!Valami mást adott a gép elsőre!
Jó szar lett ez az új hirdetési oldal!!Reklám az viszont van!Jó volt az úgy ahogy volt!
Válasz Kémlelő #63551. hozzászólásáraŐ kimondta a gondolatát!
Válasz bandigh #63554. hozzászólásáraDe az is lehet,hogy 5-10 éven belül kiderül,hogy mégsem az elektromos hajtás a nyerő.