Ezeket a metódusokat speciel nem ismerem ..Azt tudom hogy a réti kikerics kíváló csavarlazító. Csak alaposan be kell vele dörzsölni a rozsdás alkatrészeket 24 órát kell vele várni , majd acetilén és oxigén gáz keverék éghető elegye és 3 perc alatt lejön.
Drótféreg ellen általában szigetelő szalagot használok.
Válasz mocsencsi1 #3254. hozzászólásáraÜszök ellen a mustármagpor és a az ecet is jó. Amiből magot fogok mustármagporral csáváztam. Egyben drótféreg ellen is kiváló.
Válasz MrPoke #3251. hozzászólásáraEbbe én belefutottam fémzárolt tavaszi árpával. Vetőmagelállító szerint a porüszögös kalászok mennyisége normában volt
Válasz Gandhy #3249. hozzászólásáraerre gondolok én is, csak akkor miért esünk bele a mókuskerékbe, és veszünk fémzároltat ??? Egy biztos tavaszra kukoricából is visszahozom az 1000 éves NS 640-est.
Válasz mtz1221 #3244. hozzászólásáraPedig egyszerű a válasz, alkalmazkodik a növény a helyi viszonyokhoz és ez a második évben érvényesül.
Én is értetlenül álltam sokszor, amikor a búzatáblát a gombák gyötrik, egy elhullott magról kelt búza meg magányában alkarnyi kalászokat hoz és olyan egészséges, hogy az már mágia.
Válasz Ganajos #3246. hozzászólásáraNincs a fogott maggal semmi baj.
Kikell nyalni a seggét, műtrágya, 2-3gombaölő, lombtrágya.
Ahol magotfogsz arra hatvànyozottan odakell figyelni. Ha ezt megteszed nemlessz külömbség a fémzárolthoz kêpest.
Règen csak annyi magotvettem amiből következőéven megvolt a vetőmag.
Úgy nemlessz jó ha lespórolsz róla mindent.
Válasz Ganajos #3239. hozzászólásáraÉn meg úgy jártam 13ban, ha akkar vslaki vissza olvas, hogy ahol elfogyott a fémzárolt, és lett 6-7 méter, az nem lett sárgarozsdás. Amivel akkor találkoztam először életemben.
Válasz Sk Laci #3235. hozzászólásáraSzia!
Épp a minap beszélgettem egy idős gazdálkodóval aki még a TSZ érában is tevékenykedett. Ő vélemény az, hogy régen csávázással minden további nélkül vissza lehetett vetni, akár többször is. Viszont mára a vetőmag nemesítés egyik iránya az hogy, a visszavetett mag közel se teremjen úgy mint a fémzáras. De logikus is, mert ha a paraszt csak néha napján venne vetőmagot, mert a sajátból egy kis csávázással vetne, akkor sok vetőmag termeltető bezárna.
Üdv.: Csuti
Válasz Kanegér88 #3236. hozzászólásáraHa szerencséd van nem lesz baj, ha nem lesz szerencséd kuka.
Egyszer maradt egy fél hektáros darab amire nem lett elég a mag, elvetettük fogott csávázatlan maggal, szerencsére külön lett aratva, mikor aratták olyan fekete por volt a kombájn körül szinte nem is látszott, ingyen adtam oda egy disznósnak, többet soha
Válasz Kanegér88 #3236. hozzászólásáraA legveszélyesebb az üszög gomba, csak a csávázás ad védelmet.
Bioban is csávázunk rézzel.
Egyszer nemcsináltuk, beszoptuk.
Válasz Csavarkulcs #3230. hozzászólásáraA tárcsa, lazító, vagy a csak tárcsa nálam is működik szépen.
Nálam ami felborít mindent az a tök.
Viszont azt nemhagyom ki, oda kénytelenvagyok szántani a szármaradvány ott gondotokoz.
Viszont most kukorica után napra megy ott csak grúber vagy direktvetés!
Válasz rtamas1976 #3205. hozzászólásáraKb..5 évente lazítok. Ha indokolt. Közte min till 10-20 cm közt. Tökéletesen elvagyok vele. Termésátlagok régiós szintén a dobogón. Pláne költség oldalon. Mára a legnagyobb kiadás 1 hektárra a bérleti díj lett.
Válasz MrPoke #3223. hozzászólásáraAz tuti jóttenne meki.
Olyanban gondolkodom , hogy vetnék bíborherét(mert az van) és tavasszal belevetném a kukoricát.
Vélemény?
Válasz MrPoke #3222. hozzászólásáraAhol lehet direktvetni, az már nem olyan rossz hely.
Annó a piros svéd gyár hozott ide egy prototípus vetőgépet. Egy délelőtt összetörtek, meg kiegyenesítettek egy raklap kapát, aztán mikor másodjára nyekkent meg a kapatartó váz, akkor összecsomagoltak és hazakocsikáztak.
Pl a te talajaidban az NO3 gyenge. Ami közvetlen mutatója a talajélet aktivitásnak.
Érdemes valami pillangóst berakni a vetésforgóba, vagy takarónövénynek. Sokat tudna javítani a termésen.
Válasz rtamas1976 #3180. hozzászólásáraKomolyan mondtam, hogy gyenge földek. Nincs kálcium, humusz, alacsony az oldott PK. Ezekre tényleg kell a műtrágya. És ezért mondom, hogy támasztó közeg. Műtrágyázni kell.
Én 6t búzát termelek 4qNS el gombaölő minden nélkül.
Felétek mennyit teremne ennyi inputtal?
Itt soha nem lesznek akkora termések mint felétek mert más a klíma jelentősen, és nem csak a csapadék.
A tök termesztésem nagyon jó tanuló év volt.
Sikerült úgy tandíjat fizetnem, hogy marad rajta haszon.
Három nullás év után várható egy nyereséges, ha sikerül eladnom 50 kg vetőmagot a főző tökből.
Mondjuk 60-as és 60-as Ka között is lehet óriás különbség művelhetőségben. Amelyik itt van fent, az fekete-szürke réti talaj, ami meg lent van a réten, az meg agyagos. Itt fent szikrázik, és normál évben is nehezen megy bele a tárcsa. Ami meg lent van, ott most is tengelyig süllyedt második soron.
Válasz envagyok2 #3211. hozzászólásáraEgyébként egyszerű lenne ez, a nagy EU környezetvédelmi zöld faxoknak nem azzal kéne foglalkozni, hogy adblue legyen a kávé darálóban is hanem, hogy ne utaztassák addig a millió tonna -főleg nem európai termelési rendszerből való - gabonát hanem dolgozzák fel azt ami itt van nekünk helyben.
Csak hát a nagy érdekek azt diktálják, hogy dübörögjön a kereskedelem és a szállítmányozás. Aztán veszik ki a meg nem dolgozott pénzeket, színtiszta hasznokat.
Válasz envagyok2 #3211. hozzászólásáraEz így van. Majd ha öszeomlik a civilázió, és ismét eljutnak az 1800as évekig, akkor lesz ismét becsülete a fehér kenyérnek.
Válasz $HMP$ #3163. hozzászólásáraamúgy gondolod, hogy a hazai területek igen jó részén érdemes későbbre tartogatni a talajt meg p-t meg k-t? hogy nem érdemes most kiaknézni ami van, merthogy arra nagyobb szükség lesz majd később? szeirntem nem. szerintem totál zsákutca monmdjuk 50-100 éves időskálán amit többségünk csinál. nem lesz rá szükség, sem az emberre, sem a termésére. most sincs, ha szükség lenne rá, akkor nem 70 ezer ft lenne egy tonna búza meg kukorica. kurva nehgéz ezt belátni, és mindegyikünk abban reménykedik, hogy ő még kihőúzza valahogy, neki már nincs sok hátra. szeirntem pedig sokkal közelebb van a vég, mint azt gondoljuk. egy kisebb gazdaság által ma vásárolt új nagy gép már nem biztros, hogy kileheli a belét abba a gazdaságba, mielőtt az végleg csődbe megy.
3358 hozzászólás
a vetőmag csökknésével egyenesen arányban csökken a termés is? mondjuk egy 200kg vetett búza 6 t/ha akkor egy 100 vetett 3t?
Válasz trikolor5 #3255. hozzászólására1l/t rézoxiklorid vagy rézhidroxid.
De van biológiai készítmény is.
Ezeket a metódusokat speciel nem ismerem ..Azt tudom hogy a réti kikerics kíváló csavarlazító. Csak alaposan be kell vele dörzsölni a rozsdás alkatrészeket 24 órát kell vele várni , majd acetilén és oxigén gáz keverék éghető elegye és 3 perc alatt lejön.
Drótféreg ellen általában szigetelő szalagot használok.
Válasz mocsencsi1 #3254. hozzászólásáraÜszök ellen a mustármagpor és a az ecet is jó. Amiből magot fogok mustármagporral csáváztam. Egyben drótféreg ellen is kiváló.
Fél százalékos rézszulfát oldat már jó, de kutyulást kedvelőknek a mezei zsurló főzet 1:10-1:8 arányba is kiváló állítólag.
Válasz Sk Laci #3252. hozzászólásáraKitétől kaptam egy zsák penészes árpa vetőmagot. Vittek mintát belőle. Kiváncsi vagyok mit mondanak majd rá.
Válasz MrPoke #3251. hozzászólásáraEbbe én belefutottam fémzárolt tavaszi árpával. Vetőmagelállító szerint a porüszögös kalászok mennyisége normában volt
Válasz Ganajos #3246. hozzászólásáraPorüszögre csávázni kell a mai fajtákat, aratáskor belefutottam már hogy fekete lett a kombájn.
Válasz Gandhy #3249. hozzászólásáraerre gondolok én is, csak akkor miért esünk bele a mókuskerékbe, és veszünk fémzároltat ??? Egy biztos tavaszra kukoricából is visszahozom az 1000 éves NS 640-est.
Válasz mtz1221 #3244. hozzászólásáraPedig egyszerű a válasz, alkalmazkodik a növény a helyi viszonyokhoz és ez a második évben érvényesül.
Én is értetlenül álltam sokszor, amikor a búzatáblát a gombák gyötrik, egy elhullott magról kelt búza meg magányában alkarnyi kalászokat hoz és olyan egészséges, hogy az már mágia.
Válasz mtz1221 #3244. hozzászólásáraAz osztrák, és francia magok csináltak ilyet.
A visszavetett már kicsivel jobban alkalmazkodott a környezethez.
Válasz Ganajos #3246. hozzászólásáraNincs a fogott maggal semmi baj.
Kikell nyalni a seggét, műtrágya, 2-3gombaölő, lombtrágya.
Ahol magotfogsz arra hatvànyozottan odakell figyelni. Ha ezt megteszed nemlessz külömbség a fémzárolthoz kêpest.
Règen csak annyi magotvettem amiből következőéven megvolt a vetőmag.
Úgy nemlessz jó ha lespórolsz róla mindent.
Válasz mtz1221 #3245. hozzászólásáraMondjuk ez érdekes
Én azért nem merek már fogott maggal kísérletezni csávázás nélkül
Válasz Ganajos #3239. hozzászólásáraÉn meg úgy jártam 13ban, ha akkar vslaki vissza olvas, hogy ahol elfogyott a fémzárolt, és lett 6-7 méter, az nem lett sárgarozsdás. Amivel akkor találkoztam először életemben.
Válasz csuti0 #3243. hozzászólásáraItt idén mindenkinek jobbsn termett a visszavetett, mint a fémzárolt. Rá nem tudunk jönni mért.
Válasz Sk Laci #3235. hozzászólásáraSzia!
Épp a minap beszélgettem egy idős gazdálkodóval aki még a TSZ érában is tevékenykedett. Ő vélemény az, hogy régen csávázással minden további nélkül vissza lehetett vetni, akár többször is. Viszont mára a vetőmag nemesítés egyik iránya az hogy, a visszavetett mag közel se teremjen úgy mint a fémzáras. De logikus is, mert ha a paraszt csak néha napján venne vetőmagot, mert a sajátból egy kis csávázással vetne, akkor sok vetőmag termeltető bezárna.
Üdv.: Csuti
Válasz rtamas1976 #3241. hozzászólásáraIgen
Nem érdemes kockáztatni
Válasz Ganajos #3239. hozzászólásáraAzvolt az üszög!
Válasz Csavarkulcs #3230. hozzászólásáraés most a búzát milyen mélyen veted?
Válasz Kanegér88 #3236. hozzászólásáraHa szerencséd van nem lesz baj, ha nem lesz szerencséd kuka.
Egyszer maradt egy fél hektáros darab amire nem lett elég a mag, elvetettük fogott csávázatlan maggal, szerencsére külön lett aratva, mikor aratták olyan fekete por volt a kombájn körül szinte nem is látszott, ingyen adtam oda egy disznósnak, többet soha
Válasz Kanegér88 #3234. hozzászólásáraValamivel kevesebbet terem mint a másodfokú, olyan fél tonnával. A csavazas pedig csak a betegségre van hatással.
Válasz Kanegér88 #3236. hozzászólásáraA legveszélyesebb az üszög gomba, csak a csávázás ad védelmet.
Bioban is csávázunk rézzel.
Egyszer nemcsináltuk, beszoptuk.
Válasz Sk Laci #3235. hozzászólásáramiért?gomba betegség?
Válasz Kanegér88 #3234. hozzászólásáraNem terem sokkal kevesebbet a fogott mag, de be kell csávázni!!!
egyik ismerős azt mondja ha nem csavázom a búzát terméskieses lesz .
igaz ez?
meg a fogott mag sokkal kevesebbet terem..
Válasz Borosta #3231. hozzászólásáraHát ez az!
Ettől félek énis!
Válasz Csavarkulcs #3230. hozzászólásáraA tárcsa, lazító, vagy a csak tárcsa nálam is működik szépen.
Nálam ami felborít mindent az a tök.
Viszont azt nemhagyom ki, oda kénytelenvagyok szántani a szármaradvány ott gondotokoz.
Viszont most kukorica után napra megy ott csak grúber vagy direktvetés!
Válasz rtamas1976 #3226. hozzászólásáraHa kikel,és fejlődik a bíborheréd,akkor annyi vizet kivesz,hogy töredék termést ad majd a kukorica.
Válasz rtamas1976 #3205. hozzászólásáraKb..5 évente lazítok. Ha indokolt. Közte min till 10-20 cm közt. Tökéletesen elvagyok vele. Termésátlagok régiós szintén a dobogón. Pláne költség oldalon. Mára a legnagyobb kiadás 1 hektárra a bérleti díj lett.
Válasz rtamas1976 #3228. hozzászólásáraAmit írtál, hogy szeretnél tavasszal annak csak úgy van értelme.
Válasz termelo #3227. hozzászólásáraNotillezni nemtudok és nem is akarok.
Inkább növénytársítás.
Válasz rtamas1976 #3226. hozzászólásáraAmire válaszoltál abban írta:
a jó talajon lehet notillezni
Válasz MrPoke #3223. hozzászólásáraAz tuti jóttenne meki.
Olyanban gondolkodom , hogy vetnék bíborherét(mert az van) és tavasszal belevetném a kukoricát.
Vélemény?
Válasz SzikiSzokeveny #3224. hozzászólásáraAz tipikus mi volt.előbb a tyúk vagy a tolyás :D a Notill től lesz jó talajod, a jó talajon lehet notillezni.
Válasz MrPoke #3222. hozzászólásáraAhol lehet direktvetni, az már nem olyan rossz hely.
Annó a piros svéd gyár hozott ide egy prototípus vetőgépet. Egy délelőtt összetörtek, meg kiegyenesítettek egy raklap kapát, aztán mikor másodjára nyekkent meg a kapatartó váz, akkor összecsomagoltak és hazakocsikáztak.
Válasz rtamas1976 #3190. hozzászólásáraDe ezek az eredmények csak a klíma miatt van.
Pl a te talajaidban az NO3 gyenge. Ami közvetlen mutatója a talajélet aktivitásnak.
Érdemes valami pillangóst berakni a vetésforgóba, vagy takarónövénynek. Sokat tudna javítani a termésen.
Válasz MTZ1221.3 #3182. hozzászólásáraNem vicceltem. Semmi pénzért nem kellene az a talaj. A klíma viszont inkább. :D
Válasz rtamas1976 #3180. hozzászólásáraKomolyan mondtam, hogy gyenge földek. Nincs kálcium, humusz, alacsony az oldott PK. Ezekre tényleg kell a műtrágya. És ezért mondom, hogy támasztó közeg. Műtrágyázni kell.
Én 6t búzát termelek 4qNS el gombaölő minden nélkül.
Felétek mennyit teremne ennyi inputtal?
Itt soha nem lesznek akkora termések mint felétek mert más a klíma jelentősen, és nem csak a csapadék.
Válasz Pont #3184. hozzászólására
Válasz szanberg #3215. hozzászólásáraEz a piac.
És mi döntöttünk úgy , hogy kapitalizmus, és demokrácia legyen Országunkban.
Ez van, ebből, ezzel kell főzni.
Sajnos üres a kamra.
Válasz Praetor #3217. hozzászólásáraAkkor ez már TMMG.
Beszéljük meg ott.
A tök termesztésem nagyon jó tanuló év volt.
Sikerült úgy tandíjat fizetnem, hogy marad rajta haszon.
Három nullás év után várható egy nyereséges, ha sikerül eladnom 50 kg vetőmagot a főző tökből.
Válasz Radocz #3216. hozzászólásáraValószínűleg nem arra gondolt. Hanem arra, hogy kötöttek a talajai, és fogja a gépet rendesen.
Mondjuk 60-as és 60-as Ka között is lehet óriás különbség művelhetőségben. Amelyik itt van fent, az fekete-szürke réti talaj, ami meg lent van a réten, az meg agyagos. Itt fent szikrázik, és normál évben is nehezen megy bele a tárcsa. Ami meg lent van, ott most is tengelyig süllyedt második soron.
Válasz hashtag #3207. hozzászólásáraCsak hogy én is értsem.
Nem akarod csökkenteni a humusz tartalmat?
Válasz envagyok2 #3211. hozzászólásáraEgyébként egyszerű lenne ez, a nagy EU környezetvédelmi zöld faxoknak nem azzal kéne foglalkozni, hogy adblue legyen a kávé darálóban is hanem, hogy ne utaztassák addig a millió tonna -főleg nem európai termelési rendszerből való - gabonát hanem dolgozzák fel azt ami itt van nekünk helyben.
Csak hát a nagy érdekek azt diktálják, hogy dübörögjön a kereskedelem és a szállítmányozás. Aztán veszik ki a meg nem dolgozott pénzeket, színtiszta hasznokat.
Válasz envagyok2 #3211. hozzászólásáraEz így van.
Majd ha öszeomlik a civilázió, és ismét eljutnak az 1800as évekig, akkor lesz ismét becsülete a fehér kenyérnek.
Válasz hashtag #3212. hozzászólásáraAzért a 67 az kemény
Válasz termelo #3210. hozzászólásáraLápvidék lehetett ez
Meg néha az is, bár ritkábban
Válasz $HMP$ #3163. hozzászólásáraamúgy gondolod, hogy a hazai területek igen jó részén érdemes későbbre tartogatni a talajt meg p-t meg k-t? hogy nem érdemes most kiaknézni ami van, merthogy arra nagyobb szükség lesz majd később? szeirntem nem. szerintem totál zsákutca monmdjuk 50-100 éves időskálán amit többségünk csinál. nem lesz rá szükség, sem az emberre, sem a termésére. most sincs, ha szükség lenne rá, akkor nem 70 ezer ft lenne egy tonna búza meg kukorica. kurva nehgéz ezt belátni, és mindegyikünk abban reménykedik, hogy ő még kihőúzza valahogy, neki már nincs sok hátra. szeirntem pedig sokkal közelebb van a vég, mint azt gondoljuk. egy kisebb gazdaság által ma vásárolt új nagy gép már nem biztros, hogy kileheli a belét abba a gazdaságba, mielőtt az végleg csődbe megy.
Válasz hashtag #3207. hozzászólásáraA humusz generikus?
Válasz hashtag #3207. hozzászólására