Az egyik földemben, ami körül csatornák voltak szép lassan kezdett bejönni a nád kb. 10-12 éve.
Próbáltam mindenfélével, de leginkább 5-6/Ha glifóval, de csak nem akart kipusztulni.
Én is kihúztam 4-5-6 m hosszú gyökereket szántás közben, nem győztem leszedni az ekéről.
De a természet megoldotta, kiszáradt a föld lelke is, így a nád kipusztult, szinte minden mással egyetemben. A csatornák 2012 re kiszáradtak.(volt Maros holtágak)
Javaslat: gyere Dél Békésbe gazdálkodni, ahol a talajvíz már 8-10 méterre van és nem lesz gondod a náddal. (és mással sem)
Válasz Sk Laci #13692. hozzászólásáraNem egyszerű, de kétszikűekben az egyszikű irtó (magasabb dózisban) megviseli. Tarlókezelés is megoldás ellene, glifóval. De ha vizenyősebb az a terület, akkor nem váltod meg a világot. De egyébként, ha nem egy nádasba veted azt a repcét, akkor olyan sok vizet nem zavar… nekem is van itt-ott foltokban, terméskiesést még nem tapasztaltam.
Sziasztok!
Szántóföldön a nádat milyen gyomirtó irtsa a leghatásosabban és milyen adagban?
Esetleg repcében lehet valami egysziküirtóval irtani?
Ma megszántottam a 4 éves ugar parcellát, amiben a nád nagyon jól érzi magát. Nagyon sok gyökér felkerült. Ami meglepett, hogy ahol a felszínen a nád széle volt, a gyökereit 4 m-el odébb is kiszántottam 25 cm mélységü szántással.
Válasz jaromiv #13687. hozzászólásáraAdott egy régebbi ház, ahol nincs Fi relé a villanyóra szekrényben.
Azt meglehet csinálni, hogy hátul (műhely, garázs) leütönk egy földelő szondát és teszünk be egy Fi relét és Fi relé előtt össze lehet kötni a nullát és a földelést. Ebben az esetben nem old le a Fi relé.
" Így a FI relében a bejövő fázis és a visszatérő nulla között potenciál különbség lesz, és leold."
Amennyibe a Fi relé után van összekötve a null és földelés, akkor tényleg leold Fi relé, mert az áram egy része a földelésen távozik.
A hatályos szabvány szerint kellene a védőföldelés önálló vezetéke az órától.
Mert szerintük a helyi szonda nem megbízható. (Érdekes, de a földelő vezeték szakadása fel sem merül. Mert miért is fordulna ez elő?) Nyilván nem fogunk egy régi hálózatot feltúrni, csak ezért. Így marad a helyi földelő szonda.
A villanyászok is csak húzzák a szájukat, amikor rájönnek, hogy villámhárító is van (létezik). Azt meg ugye földelni kell, és az épület fémrészeit, csatorna, alutokozat, ... hozzá kell kötni.
Szabvány ide, szabvány oda csinálunk helyi földelését.
Tehát, ha van életvédelmi FI reléd, akkor nem kötheted össze a nullát a helyi földelőszondával. Mert a 220 V -os áram a fázis+ nulla vonalon folyik. Ha te is bekerülsz az áramhurokba, akkor a nulla, - ami egy központi földelés -, két ágra szakad. Így a FI relében a bejövő fázis és a visszatérő nulla között potenciál különbség lesz, és leold. Így védi az életet.
Ugyan így, ha van FI reléd, és összekötöd a nullát a földelő szondával, akkor két ágat csinálsz az áramnak (párhuzamos kapcsolás, az áram I, két úton halad, megoszlik), így az olyan lesz, mintha zárlat lenne, és a relé leold.
Ha nincs FI reléd, akkor összekötöd a nullát a helyi földelő szondával, hogy ne legyen potenciál különbség. ( Az a régi 3 fázis, 4 eres hálózati megoldás. )
Természetesen ez alacsonyabb biztonságot ad, mint a FI relés megoldás. Ugyanis a nulla szakadásakor a földelő szondán keresztül zár az áramkör. Igen! Ekkor a nulla szakadásakor rázhatnak a készülékek, ezért a földelésnek tökéletesnek kell lenni.
Ha nem kötöd össze nullát a helyi földelő szondával, akkor a gépekben, készülékekben felléphet potenciál különbség. Magyarán: A nulla szakadásakor, ív képződés mellett a fázis áthúzhat a földelésre.
Válasz Gumóka #13661. hozzászólására"Nálam is így van, régi 4-es a 380, de mivel a műhelybe onnan lett csapolva 220 is, így lett földelőszonda leütve."
Ilyen esetben a földelőszondát össze kell kötni a nullával??
Válasz jaromiv #13683. hozzászólásáraEz elég szomorú hogy így megy nálatok. Nálunk is csak 25 amperig megengedett hivatalosan, de aki csinálta a házban a vezetéket, főnök az egyik községben, és ő feketén elintézi az ilyen dolgokat, akinek akarja. Vezetéket meg azért húzott rögtön vastagabbat a karótól, mert ismer engem, azt mondta ha gondolok 1et és kell a 30+amper, akkor nehogy ismét 50 métert keljen ásnunk.
Válasz mtz1221 #13671. hozzászólásáraAz a 3x25 Amper, azért elég sok mindent elbír. Most a számítást nem írom le, de 3 fázisnál az 1 kW teljesítményhez kell fázisonként 1,79 Amper, Tehát a 3x25 A az 14 kW, a 3x16 A, az 9 kW max teljesítményt enged meg.
Jó nektek, ha ilyen egyszerű a teljesítmény bővítés. Nálunk nincs ember. Hozzám a legközelebbi plomba bontásra jogosult szerelő 40 km -re van. Az áramszolgáltató átalakult vagy 5x. Közben bezúzták a régi papíralapú szerződéseinket. Semmit nem tudnak. Amikor leteszem a 30 évvel ezelőtti iratokat az asztalra, elrohannak. Nincs aki felvállalja döntéseket.
Jó barátom az egyik villanyszerelő szakoktató és egy villamos mérnök. Néha mesélnek. Agyrém, hogy ők mit küzdenek egy - egy üggyel.
Csak egy példa: Nálam este 10 kor a trafó alatt kigyulladt a villanyóra, az ügyelet még a települést sem tudta beazonosítani. Végül a területi felelőst riasztottam, hogy gyere. Aztán 5 napig nem tudtak órát hozni, mert nem volt.
Válasz Kisvuk #13677. hozzászólásáramert ha vágatnéád, akkro csak a fog részét, az az alja lemaradna, és fel kéne csipkedni a helyére?
a gyéri fém is ilyen csipkedős? mert 200fog leváása nem tudom, szemre pár tízezer ft szerintem szemre.
Válasz envagyok2 #13676. hozzászólásáraSzabványos ,állítólag 5/4 coll,gondoltam a kivágatására is de mégis csak jobb lenne műanyagból (nem kell hegeszteni hanem csak bepattintani a helyére) meg az az igazság hogy kicsit sokallom a majd 8 eurós darabárat érte.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraezek szabvános lánckerék fogak? akkor biztos meg lehet valahol találni a műszaki rajzukat, ami alapján ki tudják vágni lemezből a kontúrt. nem tudom mennyire kell pontopsra gyártani, de ha 5tel többet csináltatsz, akkor azon be lehet gyakorolni az aljára azokat a letöréseket leköszörülni, meg azt a bevágást megcsinálni, akár iparosítani is lehet valami körfűrésszel. ha rajz megvan, szerintem ezer ft/kg áron kivágják, kérdés hogy onnan tovább lehet-e vinni kézzel, és mibe kerülne a készhez képest.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraVan cikkszáma?
Esetleg fényképezd le egy fehér papíron és google kép alapú keresés.
Amúgy meg 3D nyomtatás. Sok helyen csinálják.
Válasz jaromiv #13667. hozzászólásáraVan itt 2 gyerek is. Azt mondta mikor csinálta a rendszert hogy 25 amperos a 3 fő biztosíték, 16osok a kicsik, de ha meghülyülök és veszek egy esztergapadot, akkor gond nélkül kicserélhetőek 30 valahány amperosroa. Hogy a fi milyen, fogalmam sincs. 1x sikerült egy sérült hosszabbítót megfognom, alig éreztem, és lecsapta.
Üdv
Régebbi típusú Bauer Rainstar öntöződobhoz hol lehet beszerezni az alábbi 5/4-es műanyag "lánckerék fogat" 104 db van a dobon körbe belőle és az enyémen elég sok ki van törve.A Bauer képviseletét kérdeztem a műanyagot már nem lehet kapni helyette fém van de az árban nem valami baráti és hegeszteni is kellene.
Válasz mtz1221 #13665. hozzászólásáraAmikor felvetetted ezt a földeléses kérdést, nem írtad, hogy ennyire vigyázol az „asszonpajtásra”, hogy FI, életvédelmi relés fejlett hálózatot csináltattál.
Nyilván a szerelő majd tudja, hogy az új kábelágat, hogy kösse be. De ez így nem ilyen egyszerű.
A FI relé a háztartásra kb 30 mAmper, iparira 100, 200 maAmper. Itt ugye a technika azt nézi, hogy mennyi a visszamenő áram. Itt már iparinak számít 5-7 kW -os motor.
Röviden: Szerintem az új ágat nem kötheted rá a meglévő hálózatra, mert az túl terhelheti a FI relét.
A bekötéshez valószínűleg az óra után, de a FI relé előtt kel megcsapolni a vezetékeket. Erre külön ágra is lehet tenni egy FI relét. Ahogy írtad is, a FI relénél nem közösíthető a nulla és a föld, mert akkor a zárlati áram a földbe megy vissza, potenciál különbséget okoz és leold a FI relé.
Válasz jaromiv #13664. hozzászólásáraOk köszöntem. Én csak lefektetem, ha kell akkor majd rendes villanyszerelő köti be. Mindent megtudnék csinálni, de ezzel nincs kedvem játszani. Új a hálózat, és nem akarok bele barmolni. Annyi hogy a régi házamnál közösítve volt, de itt valami fid miatt nincs. 2 fázisú hegesztőmnek össze volt a 0 és a test kötve a dugalyban, alig jöttünk rá itt miért veri le a fidet, mikor ide költöztünk.
Nem csak hogy lehet, hanem kell is földelést csinálni.
Még egy felvonulási elosztó szekrényt is ellátnak földelő szondával. A nullát közösítik a helyi ( elosztó szekrény) nullájával.
A nulla is földelés, csak központi, a trafótól indul és abba a fázisokat is közösítik, ellenálláson keresztül. Az óránál biztos van földelés, ami közösítve van a nullával. A 4 ér, elég a 220 V -hoz, de a földelés ágat, helyben készítik, helyi szondával, hacsak nem az órától húzzák.
De minek húznák onnét 50-100 méteren keresztül? Kitéve egy esetleges szakadásnak. A helyi, elosztószekrényes földelés fokozza a biztonságot.
Új épületnél a sávalapba, 8 -as huzal, hurokba, róla kivezetés. Régi épületeknél, helyi elosztónál 20 -as betonvas leverve 3 méter mélyre. Mi így csináljuk. ( Ok, van spéci horganyzott vagy rozsdamentes földelőrendszer is, de az megfizethetetlen.) Egyébként 5 évente csináltatunk érintésvédelmi vizsgálatot, és mérik ezeket.
Érintés védelem! Mondják, minek? Mer az árammal nem szórakozunk. ( Pár éve az egyik ismerős villanyszerelőnek leégett a fél karja. Annó, egy velem korú, 18 -éves villanyszerelő srácot megsütött a 22 Kv. Egy másik srác hegesztett. Eldőlt a vasszerkezet, elvágta a hosszabbítót, és kampec. Pedig egy Fi relé megmentette volna. )
Semmiképpen ne sajnáld a pénzt az érintésvédelmi mérésekre!
Válasz mtz1221 #13662. hozzászólásáraHa szükség úgy hozta simán megcsapoltam a 4 eres 380-at is 220-ra, csak ott ugye nincs földelés, aztán vigyázni kell, nehogy egyenesre húzza a cerkát
Válasz Gumóka #13661. hozzászólásáraNa erre voltam kíváncsi, hogy lehet e ennek külön szondád leütni. 99.9% hogy nem kell ott kint 3 fázis, csak tisztában akartam lenni vele. Megyek hozom a 4 erest, és elföldelem.
Válasz mtz1221 #13659. hozzászólásáraAmúgy lehet, de a villanyóránál is lehet, azrán húzol be 5 erest.
Villanyász tudja, meg azt is ki kéne tudni mérnie, meddig üsse a földelőszondát, hogy jó legyen az ellenállás.
Nálam is így van, régi 4-es a 380, de mivel a műhelybe onnan lett csapolva 220 is, így lett földelőszonda leütve.
Most aztán van minden 220, 380 4 és 5 csatlakozós is.
Válasz jaromiv #13658. hozzászólásáraCsak lerakni egy kábelt a vizcső mellé, hogy ott legyen. Később ha meggondolom hogy ott is kéne 3 fázis, akkor mi van ? Tudom hogy villanymotor megy 0 nélkül is, de akkor meg nem lesz monofázisom. Az lettvolna a kérdés ha ezt a 4 eret beköti a villanyórámhoz, 3 fázis 1 nulla, akkor ott kint 60 méterre az órától, lehet külön földelést csinálni pár konnektornak ?
Válasz mtz1221 #13657. hozzászólásáraPontosan mit akarsz?
Kivinni az áramot, vagy hálózatról behozni?
Ritka, hogy 5 eres hálózatot építsenek. Nálam üzemi szinten, csak a trafó alá lett 1 db kialakítva.
A 4 ér kell, RST O. Három fázis és a nulla. A földelést mindig helyben alakítják ki. A 4 eres hálózatnál közösítik a nullát és a földelést.
Vizet vezetünk. Ha lefektettnék mellé egy 4 eres föld kábelt(az van a faluban), kint a végén a villanyszerelő bír földelést lerakni neki, hogy legyen 3 fázís ?
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraVíz nem volt hideg. Egy hónapot volt a szippantókocsiban, tüzvédelemre szolgált aratás alatt.
Vége lett az aratásnak, megöntöztem vele a fákat.
20 + fokok voltak éjszaka, nappal 30+
Víz 20 + lehetett.
Így nem hiszem, hogy hidegsokk érte volna a fát.
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraTüdőgyulladást kapott a fa a víztől!
Igyszoktad, rovarölő helyet hidegvíz, megfázik a bogár és beledöglik.
Egy kertész veszett el benned, nyomtalanul!
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraLátod rádszóltam, szólj hozzá máshoz is mert kitesznek!!!
És már itt is vagy!
Látod nemhiába neveltünk fel!
Annyira kiszámítható vagy!
Ismerem az érzést.
Nekem 2022 ben a nagy aszályban egy 60-80 éves sárgabarack fám száradt ki, hiába locsoltam. Megsirattam.
Öklömnyi nagyságú sárgabarackok voltak rajta, igaz korai volt és csak 5-6 évente termett, mert sokszor elfagyott, de akkor birokra keltünk a nejemmel a lekvár és pálinka vita miatt.
2018 ban adott kb. 100 üveg lekvárt és 40 liter pálinkát, az volt a csúcs.
A pálinkából csak ünnepnapokon iszom 1-2 stampóval.
Már az 1964 es légifelvételen is hatalmas fa volt.
Előtte sem és azóta sem láttam ekkora sárgabarackokat.
Volt a városomban egy híres kertész, akinek arborétuma is van, vitt belőle ágakat oltásra, mert ilyet ő sem látott, de nem sikerült hajtatnia.
Válasz Ohaza63 #13646. hozzászólásáraNem akarom eltörni, hogy van e benne valami...
Sajnálom a diót. Tavaly tavasszal ültettem, azóta gondozgatom. Idén 5 db kisdió is van rajta. Mostanra meg kiszárad. Ez elég nagy csalódás a részemre.
13746 hozzászólás
Válasz Sk Laci #13692. hozzászólásáraAratáskor majd kikerülöd.
Válasz Sk Laci #13692. hozzászólásáraÜdv Laci!
Az egyik földemben, ami körül csatornák voltak szép lassan kezdett bejönni a nád kb. 10-12 éve.
Próbáltam mindenfélével, de leginkább 5-6/Ha glifóval, de csak nem akart kipusztulni.
Én is kihúztam 4-5-6 m hosszú gyökereket szántás közben, nem győztem leszedni az ekéről.
De a természet megoldotta, kiszáradt a föld lelke is, így a nád kipusztult, szinte minden mással egyetemben. A csatornák 2012 re kiszáradtak.(volt Maros holtágak)
Javaslat: gyere Dél Békésbe gazdálkodni, ahol a talajvíz már 8-10 méterre van és nem lesz gondod a náddal. (és mással sem)
Miért van az, hogy a nem androidos telefonomon, szenvedés használni a Fórumot?
Válasz Sk Laci #13692. hozzászólásáraNem egyszerű, de kétszikűekben az egyszikű irtó (magasabb dózisban) megviseli. Tarlókezelés is megoldás ellene, glifóval. De ha vizenyősebb az a terület, akkor nem váltod meg a világot. De egyébként, ha nem egy nádasba veted azt a repcét, akkor olyan sok vizet nem zavar… nekem is van itt-ott foltokban, terméskiesést még nem tapasztaltam.
Sziasztok!
Szántóföldön a nádat milyen gyomirtó irtsa a leghatásosabban és milyen adagban?
Esetleg repcében lehet valami egysziküirtóval irtani?
Ma megszántottam a 4 éves ugar parcellát, amiben a nád nagyon jól érzi magát. Nagyon sok gyökér felkerült. Ami meglepett, hogy ahol a felszínen a nád széle volt, a gyökereit 4 m-el odébb is kiszántottam 25 cm mélységü szántással.
Válasz csabahegeszt #13690. hozzászólására
Hali
Ifa hl 61.02 pótkocsin hol található az alvázszám?
Válasz vitezkaroly1 #13688. hozzászólásáraPontosan, úgy ahogy írod.
Válasz jaromiv #13687. hozzászólásáraAdott egy régebbi ház, ahol nincs Fi relé a villanyóra szekrényben.
Azt meglehet csinálni, hogy hátul (műhely, garázs) leütönk egy földelő szondát és teszünk be egy Fi relét és Fi relé előtt össze lehet kötni a nullát és a földelést. Ebben az esetben nem old le a Fi relé.
" Így a FI relében a bejövő fázis és a visszatérő nulla között potenciál különbség lesz, és leold."
Amennyibe a Fi relé után van összekötve a null és földelés, akkor tényleg leold Fi relé, mert az áram egy része a földelésen távozik.
Válasz vitezkaroly1 #13686. hozzászólásáraSzerintem ez elég jól ki lett vesézve.
A hatályos szabvány szerint kellene a védőföldelés önálló vezetéke az órától.
Mert szerintük a helyi szonda nem megbízható. (Érdekes, de a földelő vezeték szakadása fel sem merül. Mert miért is fordulna ez elő?) Nyilván nem fogunk egy régi hálózatot feltúrni, csak ezért. Így marad a helyi földelő szonda.
A villanyászok is csak húzzák a szájukat, amikor rájönnek, hogy villámhárító is van (létezik). Azt meg ugye földelni kell, és az épület fémrészeit, csatorna, alutokozat, ... hozzá kell kötni.
Szabvány ide, szabvány oda csinálunk helyi földelését.
Tehát, ha van életvédelmi FI reléd, akkor nem kötheted össze a nullát a helyi földelőszondával. Mert a 220 V -os áram a fázis+ nulla vonalon folyik. Ha te is bekerülsz az áramhurokba, akkor a nulla, - ami egy központi földelés -, két ágra szakad. Így a FI relében a bejövő fázis és a visszatérő nulla között potenciál különbség lesz, és leold. Így védi az életet.
Ugyan így, ha van FI reléd, és összekötöd a nullát a földelő szondával, akkor két ágat csinálsz az áramnak (párhuzamos kapcsolás, az áram I, két úton halad, megoszlik), így az olyan lesz, mintha zárlat lenne, és a relé leold.
Ha nincs FI reléd, akkor összekötöd a nullát a helyi földelő szondával, hogy ne legyen potenciál különbség. ( Az a régi 3 fázis, 4 eres hálózati megoldás. )
Természetesen ez alacsonyabb biztonságot ad, mint a FI relés megoldás. Ugyanis a nulla szakadásakor a földelő szondán keresztül zár az áramkör. Igen! Ekkor a nulla szakadásakor rázhatnak a készülékek, ezért a földelésnek tökéletesnek kell lenni.
Ha nem kötöd össze nullát a helyi földelő szondával, akkor a gépekben, készülékekben felléphet potenciál különbség. Magyarán: A nulla szakadásakor, ív képződés mellett a fázis áthúzhat a földelésre.
Válasz Gumóka #13661. hozzászólására"Nálam is így van, régi 4-es a 380, de mivel a műhelybe onnan lett csapolva 220 is, így lett földelőszonda leütve."
Ilyen esetben a földelőszondát össze kell kötni a nullával??
Válasz jaromiv #13683. hozzászólásáraEz elég szomorú hogy így megy nálatok. Nálunk is csak 25 amperig megengedett hivatalosan, de aki csinálta a házban a vezetéket, főnök az egyik községben, és ő feketén elintézi az ilyen dolgokat, akinek akarja. Vezetéket meg azért húzott rögtön vastagabbat a karótól, mert ismer engem, azt mondta ha gondolok 1et és kell a 30+amper, akkor nehogy ismét 50 métert keljen ásnunk.
Válasz VMisi #13682. hozzászólásáraházilag ez a legjobb ötlet
Válasz mtz1221 #13671. hozzászólásáraAz a 3x25 Amper, azért elég sok mindent elbír. Most a számítást nem írom le, de 3 fázisnál az 1 kW teljesítményhez kell fázisonként 1,79 Amper, Tehát a 3x25 A az 14 kW, a 3x16 A, az 9 kW max teljesítményt enged meg.
Jó nektek, ha ilyen egyszerű a teljesítmény bővítés. Nálunk nincs ember. Hozzám a legközelebbi plomba bontásra jogosult szerelő 40 km -re van. Az áramszolgáltató átalakult vagy 5x. Közben bezúzták a régi papíralapú szerződéseinket. Semmit nem tudnak. Amikor leteszem a 30 évvel ezelőtti iratokat az asztalra, elrohannak. Nincs aki felvállalja döntéseket.
Jó barátom az egyik villanyszerelő szakoktató és egy villamos mérnök. Néha mesélnek. Agyrém, hogy ők mit küzdenek egy - egy üggyel.
Csak egy példa: Nálam este 10 kor a trafó alatt kigyulladt a villanyóra, az ügyelet még a települést sem tudta beazonosítani. Végül a területi felelőst riasztottam, hogy gyere. Aztán 5 napig nem tudtak órát hozni, mert nem volt.
Válasz Kisvuk #13674. hozzászólásáraEsetleg egy kb. 30-as négyzetvasba hosszirányban végigmarni a profilt, azután meg feldarabolni.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraIlyet szekátoron kivágnak lemezből.
Belecsíped és hali.
Szerintem "fillérekből" megvolna a 8€hoz képest.
Válasz Kisvuk #13677. hozzászólásáramert ha vágatnéád, akkro csak a fog részét, az az alja lemaradna, és fel kéne csipkedni a helyére?
a gyéri fém is ilyen csipkedős? mert 200fog leváása nem tudom, szemre pár tízezer ft szerintem szemre.
Válasz Kisvuk #13677. hozzászólására
És egyben egy egész gyàri nagy fogaskoszorú mennyi lenne?
Válasz Smallloser #13675. hozzászólásáraNem értek hozzá de majd utánnajárok.
Válasz envagyok2 #13676. hozzászólásáraSzabványos ,állítólag 5/4 coll,gondoltam a kivágatására is de mégis csak jobb lenne műanyagból (nem kell hegeszteni hanem csak bepattintani a helyére) meg az az igazság hogy kicsit sokallom a majd 8 eurós darabárat érte.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraezek szabvános lánckerék fogak? akkor biztos meg lehet valahol találni a műszaki rajzukat, ami alapján ki tudják vágni lemezből a kontúrt. nem tudom mennyire kell pontopsra gyártani, de ha 5tel többet csináltatsz, akkor azon be lehet gyakorolni az aljára azokat a letöréseket leköszörülni, meg azt a bevágást megcsinálni, akár iparosítani is lehet valami körfűrésszel. ha rajz megvan, szerintem ezer ft/kg áron kivágják, kérdés hogy onnan tovább lehet-e vinni kézzel, és mibe kerülne a készhez képest.
Válasz Kisvuk #13673. hozzászólására200-at se olyan sok idő kinyomtatni egy bambulabon szerintem manapság.
Válasz VMisi #13672. hozzászólásáraCikkszámot nem tudok, a Google leens nem ismerte fel.
Válasz Gumóka #13669. hozzászólásáraHa csak egy pár db kellene akkor menne is,de kb 200 darabra lenne szükség.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraVan cikkszáma?
Esetleg fényképezd le egy fehér papíron és google kép alapú keresés.
Amúgy meg 3D nyomtatás. Sok helyen csinálják.
Válasz jaromiv #13667. hozzászólásáraVan itt 2 gyerek is. Azt mondta mikor csinálta a rendszert hogy 25 amperos a 3 fő biztosíték, 16osok a kicsik, de ha meghülyülök és veszek egy esztergapadot, akkor gond nélkül kicserélhetőek 30 valahány amperosroa. Hogy a fi milyen, fogalmam sincs. 1x sikerült egy sérült hosszabbítót megfognom, alig éreztem, és lecsapta.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólásáraFelétek nincs aki műanyagot önt, vágódeszkát teknőt stb ? Szerintem neki menne ha van kedve hozzá.
Válasz Kisvuk #13668. hozzászólására3D nyomtatás?
Üdv
Régebbi típusú Bauer Rainstar öntöződobhoz hol lehet beszerezni az alábbi 5/4-es műanyag "lánckerék fogat" 104 db van a dobon körbe belőle és az enyémen elég sok ki van törve.A Bauer képviseletét kérdeztem a műanyagot már nem lehet kapni helyette fém van de az árban nem valami baráti és hegeszteni is kellene.
Válasz mtz1221 #13665. hozzászólásáraAmikor felvetetted ezt a földeléses kérdést, nem írtad, hogy ennyire vigyázol az „asszonpajtásra”, hogy FI, életvédelmi relés fejlett hálózatot csináltattál.
Nyilván a szerelő majd tudja, hogy az új kábelágat, hogy kösse be. De ez így nem ilyen egyszerű.
A FI relé a háztartásra kb 30 mAmper, iparira 100, 200 maAmper. Itt ugye a technika azt nézi, hogy mennyi a visszamenő áram. Itt már iparinak számít 5-7 kW -os motor.
Röviden: Szerintem az új ágat nem kötheted rá a meglévő hálózatra, mert az túl terhelheti a FI relét.
A bekötéshez valószínűleg az óra után, de a FI relé előtt kel megcsapolni a vezetékeket. Erre külön ágra is lehet tenni egy FI relét. Ahogy írtad is, a FI relénél nem közösíthető a nulla és a föld, mert akkor a zárlati áram a földbe megy vissza, potenciál különbséget okoz és leold a FI relé.
Válasz mtz1221 #13665. hozzászólásáraNa az a "fid" az életvédelmi reléd. Az vigyáz rád, hogy ne járj úgy mint az általam említett hegesztő.
Válasz jaromiv #13664. hozzászólásáraOk köszöntem.
Én csak lefektetem, ha kell akkor majd rendes villanyszerelő köti be. Mindent megtudnék csinálni, de ezzel nincs kedvem játszani. Új a hálózat, és nem akarok bele barmolni. Annyi hogy a régi házamnál közösítve volt, de itt valami fid miatt nincs. 2 fázisú hegesztőmnek össze volt a 0 és a test kötve a dugalyban, alig jöttünk rá itt miért veri le a fidet, mikor ide költöztünk.
Válasz mtz1221 #13659. hozzászólásáraTeljesen jó az elképzelésed.
Nem csak hogy lehet, hanem kell is földelést csinálni.
Még egy felvonulási elosztó szekrényt is ellátnak földelő szondával. A nullát közösítik a helyi ( elosztó szekrény) nullájával.
A nulla is földelés, csak központi, a trafótól indul és abba a fázisokat is közösítik, ellenálláson keresztül. Az óránál biztos van földelés, ami közösítve van a nullával. A 4 ér, elég a 220 V -hoz, de a földelés ágat, helyben készítik, helyi szondával, hacsak nem az órától húzzák.
De minek húznák onnét 50-100 méteren keresztül? Kitéve egy esetleges szakadásnak. A helyi, elosztószekrényes földelés fokozza a biztonságot.
Új épületnél a sávalapba, 8 -as huzal, hurokba, róla kivezetés. Régi épületeknél, helyi elosztónál 20 -as betonvas leverve 3 méter mélyre. Mi így csináljuk. ( Ok, van spéci horganyzott vagy rozsdamentes földelőrendszer is, de az megfizethetetlen.) Egyébként 5 évente csináltatunk érintésvédelmi vizsgálatot, és mérik ezeket.
Érintés védelem! Mondják, minek? Mer az árammal nem szórakozunk. ( Pár éve az egyik ismerős villanyszerelőnek leégett a fél karja. Annó, egy velem korú, 18 -éves villanyszerelő srácot megsütött a 22 Kv. Egy másik srác hegesztett. Eldőlt a vasszerkezet, elvágta a hosszabbítót, és kampec. Pedig egy Fi relé megmentette volna. )
Semmiképpen ne sajnáld a pénzt az érintésvédelmi mérésekre!
Válasz mtz1221 #13662. hozzászólásáraHa szükség úgy hozta simán megcsapoltam a 4 eres 380-at is 220-ra, csak ott ugye nincs földelés, aztán vigyázni kell, nehogy egyenesre húzza a cerkát
Válasz Gumóka #13661. hozzászólásáraNa erre voltam kíváncsi, hogy lehet e ennek külön szondád leütni. 99.9% hogy nem kell ott kint 3 fázis, csak tisztában akartam lenni vele. Megyek hozom a 4 erest, és elföldelem.
Válasz mtz1221 #13659. hozzászólásáraAmúgy lehet, de a villanyóránál is lehet, azrán húzol be 5 erest.
Villanyász tudja, meg azt is ki kéne tudni mérnie, meddig üsse a földelőszondát, hogy jó legyen az ellenállás.
Nálam is így van, régi 4-es a 380, de mivel a műhelybe onnan lett csapolva 220 is, így lett földelőszonda leütve.
Most aztán van minden 220, 380 4 és 5 csatlakozós is.
Válasz mtz1221 #13659. hozzászólásáraA kábelt azért csőbe húzd el, ha már úgy is ki van ásva.
Válasz jaromiv #13658. hozzászólásáraCsak lerakni egy kábelt a vizcső mellé, hogy ott legyen. Később ha meggondolom hogy ott is kéne 3 fázis, akkor mi van ? Tudom hogy villanymotor megy 0 nélkül is, de akkor meg nem lesz monofázisom. Az lettvolna a kérdés ha ezt a 4 eret beköti a villanyórámhoz, 3 fázis 1 nulla, akkor ott kint 60 méterre az órától, lehet külön földelést csinálni pár konnektornak ?
Válasz mtz1221 #13657. hozzászólásáraPontosan mit akarsz?
Kivinni az áramot, vagy hálózatról behozni?
Ritka, hogy 5 eres hálózatot építsenek. Nálam üzemi szinten, csak a trafó alá lett 1 db kialakítva.
A 4 ér kell, RST O. Három fázis és a nulla. A földelést mindig helyben alakítják ki. A 4 eres hálózatnál közösítik a nullát és a földelést.
Vizet vezetünk. Ha lefektettnék mellé egy 4 eres föld kábelt(az van a faluban), kint a végén a villanyszerelő bír földelést lerakni neki, hogy legyen 3 fázís ?
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraVíz nem volt hideg. Egy hónapot volt a szippantókocsiban, tüzvédelemre szolgált aratás alatt.
Vége lett az aratásnak, megöntöztem vele a fákat.
20 + fokok voltak éjszaka, nappal 30+
Víz 20 + lehetett.
Így nem hiszem, hogy hidegsokk érte volna a fát.
Válasz rtamas1976 #13653. hozzászólásáraVégül is most okosat mondtàl, csak bio vagy na meg hàny éve...
Válasz rtamas1976 #13652. hozzászólásáraÀàà dehogy én nem
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraTüdőgyulladást kapott a fa a víztől!
Igyszoktad, rovarölő helyet hidegvíz, megfázik a bogár és beledöglik.
Egy kertész veszett el benned, nyomtalanul!
Válasz Gyula., #13651. hozzászólásáraMármint te?
Válasz rtamas1976 #13650. hozzászólására
Bonsai fa metszésnél is tud itt valaki segíteni neked
Válasz Gyula., #13649. hozzászólásáraLátod rádszóltam, szólj hozzá máshoz is mert kitesznek!!!
És már itt is vagy!
Látod nemhiába neveltünk fel!
Annyira kiszámítható vagy!
Válasz Sk Laci #13643. hozzászólására
Vékony szàra nagyon àthűlt a hidegvíztől nagy melegben a többi idősebb vastagabb fa volt...
Erre tippelek.
Válasz Sk Laci #13647. hozzászólásáraÜdv Laci!
Ismerem az érzést.
Nekem 2022 ben a nagy aszályban egy 60-80 éves sárgabarack fám száradt ki, hiába locsoltam. Megsirattam.
Öklömnyi nagyságú sárgabarackok voltak rajta, igaz korai volt és csak 5-6 évente termett, mert sokszor elfagyott, de akkor birokra keltünk a nejemmel a lekvár és pálinka vita miatt.
2018 ban adott kb. 100 üveg lekvárt és 40 liter pálinkát, az volt a csúcs.
A pálinkából csak ünnepnapokon iszom 1-2 stampóval.
Már az 1964 es légifelvételen is hatalmas fa volt.
Előtte sem és azóta sem láttam ekkora sárgabarackokat.
Volt a városomban egy híres kertész, akinek arborétuma is van, vitt belőle ágakat oltásra, mert ilyet ő sem látott, de nem sikerült hajtatnia.
Válasz Ohaza63 #13646. hozzászólásáraNem akarom eltörni, hogy van e benne valami...
Sajnálom a diót. Tavaly tavasszal ültettem, azóta gondozgatom. Idén 5 db kisdió is van rajta. Mostanra meg kiszárad. Ez elég nagy csalódás a részemre.