A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraLátjuk a hajszálgyökereket, látjuk felső rész a áttszőtt és morzsalékos.
Alatta tömörödött.
Ami nembiztos hogy jó de fizikailag nemtudom megvizsgálini.
Ha megosztod a tapasztalatod azt szivesen venném!
Tanuljunk.
Válasz Igazi Földönfutó #15687. hozzászólásáraTegnap az előadás szünetében, megkérdeztem, hogy egy jó talaj esetén, egységnyi területen hány db giliszta szokott lenni. Válasz helyett a giliszta fajta ami sok van lett volna ismertetve.
A talajban levő fajta fontos, vagy mindegyik jelzi a talaj állapotok javulását?
Válasz kisparasztkaim #15678. hozzászólásáraApám ismerte a 9,5 hold földjének minden rögét, mert lóval-kézzel művelte, műveltük, akkor ő már akkor több volt mint sok mai gazda!
Fejből sorolta, olyan természetességgel, hogy asszongya 54-ben április 9-én vetettem a tengerit, ilyet ki tud ma?
15834 hozzászólás
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáragombák és baktériumok, egyselytűek stb... nagy része nem a szerves anyagból élnek. hanem a növények táplálják őket.
Elég bonyolult a táplálkozási kör. Nagy részt nem is értik pontosan.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraKezdek rájönni miért jobb csendben maradni
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraA tápanyagok olyan elemek, amelyeket a növény elsősorban szervetlen ionok alakjában, a talajból vesz fel.
TEHÁT NEM SZERVES ANYAGOK
A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.
https://mezohir.hu/2023/03/31/agrar-talaj-tapanyag-asszimilacio-gyoker-mezogazdasag/
Válasz Sanyiii70 #15730. hozzászólásáraSzerintem tudja. Van nekem elbontott tanyahelyem, ami nem ganés, mégis 10 év után is meglátszik a fél hold, hol volt 100 évig pihent a föld.
Válasz mtz1221 #15729. hozzászólásáraA kolléga aki azt állította hogy nem kellenek szerves tápanyagok a talajba ezt tudja?
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraNincs itt zavar az erőben. Annyi hogy 3x annyit akarunk a földön termelni, mint amire teremtődött. Viszont idén a saját 3 évente ganézott földjeim 0 műtrágyával, fognak egy minimális őszi termést hozni, a béreltek meg nem.
Válasz Sanyiii70 #15726. hozzászólásáraÈn buta falusi suttyó, úgygondolom, azért kellenek az élőszervezetek mert a külömböző kémiai folyamatokat amivel felvehetővé vállik a tápanyag a természet koordinálja.
A tápoldatos termesztésnél ez színtita vegyiúton történik.
A tàpoldatot neúgyképzeld el mint pl npk3x15
Egy kis köcsög a fólia sarkában kutyulja vízzel és önti a paradicsom alá.(nőjélb@zmeg)
A te npkád 20000ft/q
Az övéké 100000ft/q
Vagy kitudja mennyi?
Válasz mtz1221 #15725. hozzászólásáraMaradt is, és több furikkal kiöntöttem már!!!
Válasz termelo #15724. hozzászólásáraAkkor minek kellenek a gombák és baktériumok amik átalakítják a műtrágyát a növények által felvehető szervessé?
Zavart érzek az erőben...
Válasz rtamas1976 #15721. hozzászólásáraHangyák azért maradtak.
Válasz Sanyiii70 #15723. hozzászólásáraNem mert egyáltalán nem kell szerves anyag, lásd pl. különböző hidroponikus rendszerek.
Válasz MrPoke #15722. hozzászólásáraMert a növényeknek nem az kell???
Válasz Kémlelő #15720. hozzászólásáraHonnan tudod, hogy az a talaj jó ha van benne giliszta?
Semmit nem jelent.... Csak, hogy van nedvesség és szervesanyag. Más nem kell neki.
Válasz Sanyiii70 #15719. hozzászólásáraGyerekkoromba volam gilisztás.
Pedig bűnrossz gyerek voltam!
A giliszták elmúltak de szépnagymarha ember lettem.
Válasz MrPoke #15661. hozzászólásáraKeress már nekem rossz talajban gilisztát!
Szerintem most tévedsz.
Lehetne, de én még nem találtam.
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
https://www.kertportal.hu/kerti-segitok-mindent-a-foldigilisztakrol/?srsltid=AfmBOoqy-Ra0BlVLcsHBLPHt69L4QBDVpgUD7UHpo6jIyKM0RAbspy73
"A földigiliszta magányos állat. A talajban alakítja ki folyosórendszerét, a talajt gyakorlatilag átforgatja, ezért is van nagy jelentősége a talaj szerkezet kialakításában."
A giliszta témához.
Apám mindig azt mondta mindig, hogy a gilisztás föld jó föld.
De szerintem ő csak a "talajerő" (a szerves tápanyag) szempontjából értette. Egy gilisztás talaj is lehet gyomos, vagy eketalpas, stb.
Az a példa, hogy a dűlőútban több giliszta volt, mint a mellette lévő művelt földben azért félrevezető, mert, ha a dűlőt nem taposnák folyamatosan, a gliszták mukájának hatására az is fellazulna egy idő múlva.
Nekem a fokhagymaszedés kezdetén (amikor még sáros volt) teli volt a talaj gilisztával. Pedig szántott, boronált, sorművelt terület volt.
Aztán ahogy melegedett az idő és száradt, eltűntek a felső 10-15 centiből.
Gondolom nem párologtak el...
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólására"szekvenálásos vizsgálat"
Rákerestem de nem lettem sokkal okosabb.
Segítenél ez alatt a vizsgálat alatt mit ért egy átlagos TMG tag?
Pl Reto?
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraEzt a hat alapelvet hány fő tartja be a TMG egyesületből?
"
2337 megtekintés 2023. okt. 30.
"1. Ismerd az adottságaid
2. Ne bolygasd a talajt
3. Takard a talajt
4. Növeld a sokféleséget
5. Legyen élő gyökér
6. Integráld az állattartást"
Válasz Berente Antal #15710. hozzászólásáraSaját területedből vett minta mikroszkopikus képét tedd már fel, amin látható a gomba fonal!
Nekem még nincs ilyenem.
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraIgen a glifo írtja a bacikat.
Mint ahogy minden gyomírtó.
A bacik szinbíózisban vannak a növényekkel, ha azok elpusztulnak akkor a bacik is. Ennyi.....
De jön az új totális, ami nem bontja le a szárat úgy mint a glyfo. Sajnos még 2 év de kíváncsi vagyok.
Válasz eperkacs #15712. hozzászólásáraHa nincsen sár, akkor Cultust mehet. Ha nyers lesz, akkor Discripper.
Kolléga meg a condiscet húzza, amíg nem nyers hengerrel, utána a nélkül.
Illetve, van ez az Agrotom Apsp RS3 Gruber, a 270 ferga azzal dolgozik.az gumi tömörítős, egész sokáig elmegy a nyersben is.
Idén 180q nem lesz termés, az a helyzet....
Válasz szanberg #15711. hozzászólásáraKukára" ősszel elő kukázod a cultuszt vagy mit ádsz nékije je jeee. !?:)
Tény LEG hol vannak a 180 mázsás kukáid" kukába már az a technológia!?is?:))
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraNekem a búza között is nő gomba, meg a hántott tarlón is. Gondolom akkor talajban is lehet élet. Giliszta is van. Pedig semmi tmmg, csupán okszerűen próbálunk művelni, nem pedig szokásból.
Feketére nincsen művelve, mulcsos a technológia. Lazítani is csak időnként szoktam, mikor előtte ősszel mondjuk széjjel tapostuk a kései kukorica betakarításkor a pályát, de azt is csak egyenes késekkel, nem felforgatva.
Szerintem nyáron lehet kibánni legjobban a dolgokkal, ha akkor nagyon fél van májalva a pálya, utána kiszárad és ohne mikrobiológia.
Nekem mondjuk javarészt őszi betakarítású kultúrák vannak, pl kukorica után is egy sor vakaró a tarlóra, tavasszal meg egy sor magágy készítő. Így nincsen sokat bantva a talaj.
Természetesen ez nem tmmg, csupán forgatás nélküli rendszer.
Válasz Radocz #15709. hozzászólásáraTalajfüggő. A giliszták, ha nem voltak a következő évben megjelennek. Gombák (a látható részük) kicsit lassabban, de kb 2 év. A mikroszkópos vizsgálatok mellett talaj szekvenálásos vizsgálatok is vannak. Ha Kökényre gondolsz, egy ideje nem tagja az egyesületnek.
Válasz Berente Antal #15708. hozzászólásáraAki betartja az alapelveket mennyi idő után lesz gomba és giliszta a talajban?
A gombát hogy vizsgáljátok?
K Attila veletek van még?
Válasz Kémlelő #15707. hozzászólásáraHa ezekhez sikerül közel kerülni hamarosan az eredmények sem maradnak el.
Válasz Berente Antal #15706. hozzászólásáraMi van a figyelem kötéppontjában?
A talajélet, a nyereség, stb?
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraGiliszták vannak. Azok a jobb szándékú szántott területeken is előfordulnak. 6-8 éve még volt itt-ott számlálás. Nyilván az is jelent valamit, de nem ez van a figyelem középpontjában.
Válasz Kémlelő #15704. hozzászólásáraKezdetek elég kukacosak lenni.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólására"Kitaláltuk, hogy tartsunk egy giliszta szedő versenyt. Augusztus utolsó hétvége volt a tervezett időpont, de a csapadék hiány és egyéb okok miatt egy későbbi időpontban kerül megszerezésre."
(megszervezésre)
A TMG tagok közül van valakinek olyan területe, ahol megjelentek a giliszták?
Ott lesz-e giliszta számlálás?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-08-21 15:42:54
Válasz trikolor5 #15700. hozzászólásáraÉs mi az ami nincs karos hatással a baktériumokra?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraTanulni szeretnél, és úgy kezded, hogy ami nélkül nem megy nem fogok bele.
Akkor most nem hagyod, hogy tanítsanak?
F Lajosnál lesz egy giliszta számlálással egybe kötött beszélgetés.
Ha érdekel, megadom a számát.
https://youtu.be/pS0GXeDJTCo?si=ZUM9iyWJJJ_o3XDG
Glifós résznél nagyon jól mondja az ipse, glifó az új DDT. Illetve a talajbacikat is írtja, tehát már a talajegészség/talajmegújítás eszméje is sérül.
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraAhogy a Radócz kolléga írta.
A vetésforgó közzé max 4-5évente tudnák takarónövényt betenni. Most tudtamvolna a repce után de közben bejött a mák a vetésforgóba. Ha lesszra alkalmam biztos berakok valamit.Egy búza kukorica napraforgó közé hamarabb tudnák.
De tök repce búza napraforgó kukorica most bejött még a mák is. Ebbe nehéz berakni.
Jólenne tudom de kevés a terület. Ezt kell maximálisan kihasználni.
Tisztelem a munkád minden elismerésem!
Kevés jó embeber van aki megosztja a tapasztalatait!
Válasz Berente Antal #15697. hozzászólásáraOlyan a vetés forgó, hogy mindig van a területen vetemény.
Birkás Márta forgatásnélküli kísérlete a takaró növény, vagy vetés forgó miatt nem lett eredményes ?
Válasz rtamas1976 #15696. hozzászólásáraHa vassal tartod fenn a lazultságot, az a jelenlegi talajállapot további romlásához vezet.
Válasz kisparasztkaim #15694. hozzászólásáraIdézőjelben tömörödött, de annak is kell lennie, nem? Persze egészéges mértékben.
A tetejétől az aljáig nemlehet laza mint a felső rétegben, szerintem.
Őszintén megmondom soha nemfoglalkoztam vele. Jólenne tanulni!
Látni, érezni, a mostani mintavétel döbbentett rá mekkor bajvan a felszín alatt.
Eketalp, rigacsos kockás réteg, dohos penésszagú alsóréteg.
Takarónövénybe szerintem nemfogok bele.
Már a vetésforgó miatt sem tudok vetni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/varosi-talajok-elo-rendszer-vagy-tormelek-84588-001
Ez annak a folytatása, ami 2014-ben a topikban elkezdődött?
Válasz rtamas1976 #15691. hozzászólásáraAz hogy alatta tömörödött, nem látni.
A kés oldalirányú beszúrása mutatná, hogy jó vagy nem jó.
Van videó bejátszás a befarafi facebook csoportban, hogy nem megy bele a kés.
Ha elegendő talajt vizsgálsz rájössz, hogy a látszat néha csal.
Látszik, hogy jó a nedvesség tartalma.
Hiányzik a talaj alsó részéből a gyökér, ami rossz takarónövény alkalmazásra utal.
A felső 15 cm már nem látni szerves anyag maradványokat.
Én jó talajnak látom. Egy talajszelvény bemutatást, leírást megnéznék, ha lenne fent róla az Interneten.
https://www.agroinform.hu/szantofold/csodat-tesz-a-kukoricaval-ez-a-forradalmi-megoldas-84612-001
A jó talajban nincs hiánytünet?
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraIgen.
Válasz Radocz #15690. hozzászólásáraLátjuk a hajszálgyökereket, látjuk felső rész a áttszőtt és morzsalékos.
Alatta tömörödött.
Ami nembiztos hogy jó de fizikailag nemtudom megvizsgálini.
Ha megosztod a tapasztalatod azt szivesen venném!
Tanuljunk.
Válasz Csavarkulcs #15689. hozzászólásáraIgazad van.?
Tovább nincs erőm ásni .
Válasz Radocz #15685. hozzászólásáraMinden az üzletről szól
Válasz Igazi Földönfutó #15687. hozzászólásáraTegnap az előadás szünetében, megkérdeztem, hogy egy jó talaj esetén, egységnyi területen hány db giliszta szokott lenni. Válasz helyett a giliszta fajta ami sok van lett volna ismertetve.
A talajban levő fajta fontos, vagy mindegyik jelzi a talaj állapotok javulását?
Horgászat hoz nem értek, de a halat szeretem.
Válasz pettendimiklos73 #15681. hozzászólásáraOda a trágya giliszta a legjobb,de az inkább maszekban van.
Válasz kisparasztkaim #15678. hozzászólásáraApám ismerte a 9,5 hold földjének minden rögét, mert lóval-kézzel művelte, műveltük, akkor ő már akkor több volt mint sok mai gazda!
Fejből sorolta, olyan természetességgel, hogy asszongya 54-ben április 9-én vetettem a tengerit, ilyet ki tud ma?
Válasz Csavarkulcs #15682. hozzászólásáraEmlékszem Netparaszt első mondataira.
Jól látod. Nem úgy indult, csak lett benne egy kanyar.