Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.
Válasz boery #7005. hozzászólására"Mostanában építettünk át több Monosemet is és rá kellett jönnöm milyen gyeszára vannak gyártva .... vékony anyagok stb. pisze cserébe könnyű és így vetőgép is könnyebb lesz."
Itt,a szerkezeti felépítésre írtad a kritikát és én arra reagáltam. Azzal pedig tisztában vagyok vele milyen,mit tud a PP.
"A trabant is autó..."
Erre inkább nem reagálnék,részemről lezártam.
Válasz noi24 #7003. hozzászólására ".....Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség. "
Ha ez a számodra nem egyértelmű akkor kár is a billentyűzetet koptatnom
Végül is ez is az is vetőgép ! A trabant is autó ......
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraés ennek az ujjai be vannak szögbe forditva, mert ugye ez egy roll hacke aktiv sorközmüvelő kultivátor rolling kapája
Válasz boery #6999. hozzászólásáraNem saját de tudod te azt. Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség.
Válasz Feri #6982. hozzászólásáraNem fenékig tejfel a tempo, de nem fúj ki semmilyen talajfertőtlenítőt sehonnan. Ez butaság.
A gumi magfogó kerék ha jól van beállítva gyakorlatilag “kitölti” a magárkot. A granulátum mögé esik...
persze itt meg jön a kérdés hogy nyers kötött talajon esetleg direktvetésben milyen gondot okozhat ez a magárok fal tömörítés.. de a granulátummal semmi gond, az meg hogy ezeket a gépeket be fogják tiltani elég utópisztikusan hangzik.
Amíg a kordéra felspaniferezett ibc-vel permeteznek addig én is vetek a tempoval...
Válasz noi24 #6994. hozzászólásáraNem írom le, azt írtam amit tapasztaltam - gyönge vékony anyagokból van .
A linkelt képen lévő sávtisztító meg gagyi - ha saját gyártmány akkor meg jól sikerült
A fő vázra hegessz egy zárt szelvény darabot kifúrva,a mozgo vázra is egyet úgy,hogy egy vonalba legyenek. Kell egy húszas menetes szár amit bedugsz az egyikbe és mielőtt átdugnád a másikon tekerj rá két anyát. Az anyákat széjjel tekerve feszíteni tudod a vázakat széjjel,segítve a munkahengernek. Közben ütni körbe a vázat. Nekünk egyszer így sikerült megmozdítani.
Válasz boery #6980. hozzászólásáraA Cyclo betegsége a központi magelosztás volt. Különböző hosszúságú csöveken bukfencezett a mag a magárokig, ezért nem volt egyenletes a tőtávolság. Egyébként már a 400 kocsijával is betonba lehetett vetni... Tudod mi a bekaki? Van itt nálunk Sfoggia Gamma. Vákuumkamra-vetőelem ugyanaz, mint a Sigma csak csúszó csoroszlya. 5cm-ről ejti a magot, olyan egyenletes a tőtáv, hogy le a kalappal. Mert ugye nagyon kevés ideig rövid úton esik a mag kontroll nélkül. A tárcsás csoroszlyások legalább 20cm-ről ejtenek, aztán abban a magvezetőben is lehet bukdácsolni. Az alacsony ejtés miatt viszont a Sfoggia Gamma nem szerelhető fotocellával...
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Válasz boery #6980. hozzászólására50km/h sebességgel lövi a magot,szerinted a porszerű granulátum nyomott levegő hatására hova kerül?A levegőbe,egyszerű fizika!Egyébként az Amazone leállt az EDX nyomot levegős gépek gyártásárol,van is eladó bőven a piacon belőlűk.Horsch,Kverni-kubota párhuzamosan fejleszti mind a két tipust!Ezekhez a gépekhez képest az Amerikai vetőgépek pontosságra vetőmagpocsékolók!
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraKocsi súlya is sokat fog rajta, mert tekeri egyik zártszelvénybe a másikat. Meg kell emelni a kocsit, vagy letenni a földre, hogy ne húzza, és úgy nyomatni, de óvatosan, mert ha megindul, akkor megrokkan a kocsi. Legjobb, ha valami kis gurulós kocsira teszed rá, vagy deszkára, ami alatt 2 cső van, mint a piramisépítőknek. Volt már hogy erős spaniferrel segítettünk rá, vagy teleszkópos rakodóval, de ésszerűség határain belül. Továbbiakban nyitva tárold tető alatt, szezon végén mosás, olajozás, vagy zsírzás, 4-5 alkalommal megjáratni ki-be és nem lesz ilyen gond.
Válasz später77 #6973. hozzászólására" .... korábban itt kifejtésre került, hogy a nyomólevegős gépek pár év múlva töredéküket sem fogják érni (a kutyának sem fognak kelleni), mivel a talajfertőtlenítő szert szétfújják a világba, ahelyett, hogy a magárokba adagolnák... "
Ezt nem értem, pont a nyomólevegős gépek rakják a magárokba a csávázószert vagy én értek valamit félre ?
Nem vagyok egy Vaderstad fan , de ez az egy dolog amiért jó az ő gépük.
Mindig vannak időszakok és előjönnek a mechanikus , majd a vákuumos aztán a nyomólevegős vetőelemek. Mindnek meg van a maga előnye és hátránya .
Jelenleg itt európában pont egy nyomólevegős hullám van hiszen már ha jól tudom a Horsch is ilyet fejleszt, de több gyártónak lett ilyen gépe az utóbbi években.
Itthon a Cyclo liszenszeléssel volt egy időben nagy elterjedtsége ennek a tipusú vetőelemnek. Sokan pont ennek a gépnek a betegségei miatt ódzkodnak ettől a technikától.
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraSajnos ez beragadt...mi úgy orvosoltuk. a külső zártszelvény sarkait 3mm-es fúróval megfúrtuk,majd ott kapta a csavarlazítót. Így két irányba lefelé és némileg alá,valamint vízszintesen is tud beszívódni az anyag. Egyszer megindult.
8275 hozzászólás
Válasz szanberg #7021. hozzászólásáraTopic neve nem szemenként... Ez van papó!
Válasz VMisi #7019. hozzászólásáraPedig kacérkodtam az ikersorral,mert júeszében öntözöttbe pár éve az tudta hektárra átszámolva puliszkából a legtöbbet, nézegettem is Mono Twin Row-t, ami amcsiban fut, Azuritot, Arbos=Mattermacc-ot, usw... Aztán nem győzött meg egyik sem igazán, pedig adott tőszám mellett a tőtáv nyújtása nem hülyeség. Nekem repce gabona sortávban tudott a legtöbbet!
Válasz JOSEY #7022. hozzászólásáraEgy kapát kompletten mennyiért adnál? Tartóval együtt, esetleg ezt fix kapával?
Válasz Radocz #7020. hozzászólására
megvalósitva
Válasz Radocz #7020. hozzászólásáraAzt sem tudod miről beszélünk most itt!?!?!?!
Válasz boery #7014. hozzászólásáraEgy ilyen vetőelemre mit mond az amerikai?
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
https://www.youtube.com/watch?v=gRDvOgiCMRg&feature=youtu.be&app=desktop
És mi a véleményed a RAD vetőgépről?
Válasz gcastle #7017. hozzászólásáraBoery-től én is ezt kérdeztem a talin, és azt mondta, hogy nem tudják jól szinkronizálni az ikersoroknál a megfelelő tőtávot. Ha ez nem megfelelő pedig, akkor az inkább káros mint hasznos.
Válasz boery #7014. hozzászólásáramegállapitásaim,a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 4o éve használt vetőgéptipusokra vonatkoznak,a magyar igényeket szolgáló eszközöket súlyoztam.
egyébként amit irtál igaz,5 évente cserélem ,és nem csak a szemenkéti vetögépemethanem a gabona vetömet is. Azt,hogy a csemegekukoricát,naprát ,normál kukoricát,repcét,szóját,cirkot egy géppel el tudjál vetni és ne keljen több gépet tartani alaposan szét kell nézni a választékban.
Válasz szanberg #7016. hozzászólásáraAzurit-ról nem sok semmit hallottam eddig, mi lehet az oka?
Idén maximával valamit csinálni kell mert tavaly már elég pontatlan munkája volt, minden bizonnyal a középen bekopott furatos vető tárcsák és a forszírozott vetési sebesség ami ezt okozta szóval kap új garnitúra tárcsákat és nem fogunk 10.5-el húzni hanem csak 8kmh-val.
Viszont hosszabb távon ezt is cserélni kellessz majd és akkor spéci műszernek kell majd ide kerülnie.
Válasz boery #7014. hozzászólásáraMost új 8 soros csukósból mit vennél a hazai piacon?
Válasz Feri #7013. hozzászólásáraEzt rosszul látod, nem tudom honnan szeded a megállapításaidat, de tévesek.
Az Észak Amerikai piacon is legalább olyan fontos az egyenletes tőtávolság mint Európában sőt hanem fontosabb. Az Észak Amerikai gyártók kezdték el használni a magegyenletesség és tőtáv egyenletesség mérését a szemenkénti vetőgépeken ( Singulation, Spacing ). Az Európai gyártók többsége még mindig az átlagokon alapuló tőszám mérésnél tart .
A vetőkocsik robosztussága azért kell mert egy vetőgépnek meg kell állja a helyét nem csak a hagyományos művelésben, hanem a no-till-ben is.
Az is igaz, hogy technológiailag sokkal előrébb tartanak mint mi itt európában - nem véletlenül náluk dől meg a világcsúcs is ...
A hazai rekorderek jó ha elérik az USA átlagot, persze sok minden más ott ami miatt ez így alakul.
Egy amerikai famert ha megkérdeznek melyik a legfontosabb gépe akkor jó eséllyel a vetőgépét fogja mondani ....
Kevés olyan új vetőgép van ami úgy kezd majd vetni ahogy kijött a gyárból, mert a legtöbben felszerelik ilyen olyan kiegészítőkkel ( attachment ) . Rengeteg ilyen kisebb nagyon cég van a piacon és az, hogy megtudnak élni az azért van mert az amerikai farmernek a legfontosabb a jó vetés és ezért hajlandó áldozni és kilépni a megszokásoktól.
Itthon egy-egy "jól menő" gazdálkodó 5 évente lecseréli a traktorát , de a munkagépeit beleértve a vetőgépet is már sokkal ritkábban .
Persze tisztelet a kivételnek.
A piacok is nagyon másak az unió ellenére európa még mindig nagyon töredezett és rengeteg kis gyártó van a vetőgép piac is sokkal több szereplős mint az észak amerikai.
Nagyon nehezen tud az egyik kontinensen sikeres cég átütő sikert elérni a másik kontinensen és ez nem feltétlenül azért van mert az adott termék nem jó arra a helyre, hanem azért mert nagyon nehéz a megszokottságot áttörni.
Válasz boery #6998. hozzászólásáraNem akarom leirni az amerikai vetőgépeket,de ott az volt inkább az elvárás,hogy a kocsi robosztússága révén legyen jó a mélységtartás. Ahol böven 80000tö/ha felett vetnek a tőtáv pontossága nem lényeges,és nem is ebbe az irányba fejlesztettek.
Nálunk az elvárás pl.napra vetésénél,repce vetésénél egészen más mint odaát.
Válasz gcastle #7011. hozzászólásáraIgen már láttam, jól néz ki :D
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraFeldobtam ide is meg az agrárkeresőre is! Van egy Mbp 6,5 is eladó...
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraEstére felteszem, családi összejövetel van...
Válasz határjáró #7008. hozzászólásáraEstére felteszem, családi összejövetel van...
Válasz gcastle #6971. hozzászólásáraFeltetted már? Nem igazán találom.
Válasz boery #7005. hozzászólására"Mostanában építettünk át több Monosemet is és rá kellett jönnöm milyen gyeszára vannak gyártva .... vékony anyagok stb. pisze cserébe könnyű és így vetőgép is könnyebb lesz."
Itt,a szerkezeti felépítésre írtad a kritikát és én arra reagáltam. Azzal pedig tisztában vagyok vele milyen,mit tud a PP.
"A trabant is autó..."
Erre inkább nem reagálnék,részemről lezártam.
Válasz noi24 #7003. hozzászólására ".....Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség. "
Ha ez a számodra nem egyértelmű akkor kár is a billentyűzetet koptatnom
Végül is ez is az is vetőgép ! A trabant is autó ......
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraés ennek az ujjai be vannak szögbe forditva, mert ugye ez egy roll hacke aktiv sorközmüvelő kultivátor rolling kapája
Válasz boery #6999. hozzászólásáraNem saját de tudod te azt. Mivel gagyibb mint az általad linkelt? Egyébként nem is azon van a hangsúly hanem az egész vetőkocsin,ha összehasonlítod az általad linkelt képen lévővel nincs ott sok külömbség.
Válasz JOSEY #7001. hozzászólásáraValamilyen szinten biztos. Csak a "küllők" ennél nem érhetnek egymásba.
Válasz Feri #6982. hozzászólásáraNem fenékig tejfel a tempo, de nem fúj ki semmilyen talajfertőtlenítőt sehonnan. Ez butaság.
A gumi magfogó kerék ha jól van beállítva gyakorlatilag “kitölti” a magárkot. A granulátum mögé esik...
persze itt meg jön a kérdés hogy nyers kötött talajon esetleg direktvetésben milyen gondot okozhat ez a magárok fal tömörítés.. de a granulátummal semmi gond, az meg hogy ezeket a gépeket be fogják tiltani elég utópisztikusan hangzik.
Amíg a kordéra felspaniferezett ibc-vel permeteznek addig én is vetek a tempoval...
Válasz noi24 #6994. hozzászólásáraNem írom le, azt írtam amit tapasztaltam - gyönge vékony anyagokból van .
A linkelt képen lévő sávtisztító meg gagyi - ha saját gyártmány akkor meg jól sikerült
Válasz Feri #6982. hozzászólására" ... Ezekhez a gépekhez képest az Amerikai vetőgépek pontosságra vetőmagpocsékolók!.... "
Ezt kifejtenéd , hogy mire alapozod ?
Válasz Vinkó 75 #6995. hozzászólásáraMár az,de ez a széria ami a képen van még nem.
Válasz boery #6980. hozzászólásáraNem értetted félre! Néhány hozzászólással feljebb már olvashatod is az indoklást...
Válasz noi24 #6994. hozzászólásáraMert ő már őzike !
Válasz boery #6975. hozzászólásáraHello.
A monosemet azért ne írd le,van a tarsolyában többféle verzió.
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraHelló!
A fő vázra hegessz egy zárt szelvény darabot kifúrva,a mozgo vázra is egyet úgy,hogy egy vonalba legyenek. Kell egy húszas menetes szár amit bedugsz az egyikbe és mielőtt átdugnád a másikon tekerj rá két anyát. Az anyákat széjjel tekerve feszíteni tudod a vázakat széjjel,segítve a munkahengernek. Közben ütni körbe a vázat. Nekünk egyszer így sikerült megmozdítani.
Válasz Mézga #6991. hozzászólásáraAzért kverne, Giancarlo viszont ívből kakkantott a vetés ellenőrzésre.
Válasz gcastle #6989. hozzászólásáraa kverninél a fotócella a tárcsán nézi a magot még ejtés előtt
Válasz Feri #6982. hozzászólásáraAz EDX helyett van a Precea, azért álltak le a gyártásról...
Válasz boery #6980. hozzászólásáraA Cyclo betegsége a központi magelosztás volt. Különböző hosszúságú csöveken bukfencezett a mag a magárokig, ezért nem volt egyenletes a tőtávolság. Egyébként már a 400 kocsijával is betonba lehetett vetni... Tudod mi a bekaki? Van itt nálunk Sfoggia Gamma. Vákuumkamra-vetőelem ugyanaz, mint a Sigma csak csúszó csoroszlya. 5cm-ről ejti a magot, olyan egyenletes a tőtáv, hogy le a kalappal. Mert ugye nagyon kevés ideig rövid úton esik a mag kontroll nélkül. A tárcsás csoroszlyások legalább 20cm-ről ejtenek, aztán abban a magvezetőben is lehet bukdácsolni. Az alacsony ejtés miatt viszont a Sfoggia Gamma nem szerelhető fotocellával...
Bocs kicsit sokszor sikerült elküldeni
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Köszönöm mindenkinek jövő héten ha nem lesz nagyon hideg meg próbálok mindent amit ti mondtatok és majd beszámolok de még addig akármilyen hasznos tanácsot meghallgatok
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #6981. hozzászólásáraHát ha egyszer sikerül kinyitni akkor már nem lesz gond oda fogok rá figyelni csak most hogy így vettem meg jártam de köszönöm
Válasz boery #6980. hozzászólására50km/h sebességgel lövi a magot,szerinted a porszerű granulátum nyomott levegő hatására hova kerül?A levegőbe,egyszerű fizika!Egyébként az Amazone leállt az EDX nyomot levegős gépek gyártásárol,van is eladó bőven a piacon belőlűk.Horsch,Kverni-kubota párhuzamosan fejleszti mind a két tipust!Ezekhez a gépekhez képest az Amerikai vetőgépek pontosságra vetőmagpocsékolók!
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraKocsi súlya is sokat fog rajta, mert tekeri egyik zártszelvénybe a másikat. Meg kell emelni a kocsit, vagy letenni a földre, hogy ne húzza, és úgy nyomatni, de óvatosan, mert ha megindul, akkor megrokkan a kocsi. Legjobb, ha valami kis gurulós kocsira teszed rá, vagy deszkára, ami alatt 2 cső van, mint a piramisépítőknek. Volt már hogy erős spaniferrel segítettünk rá, vagy teleszkópos rakodóval, de ésszerűség határain belül. Továbbiakban nyitva tárold tető alatt, szezon végén mosás, olajozás, vagy zsírzás, 4-5 alkalommal megjáratni ki-be és nem lesz ilyen gond.
Válasz später77 #6973. hozzászólására" .... korábban itt kifejtésre került, hogy a nyomólevegős gépek pár év múlva töredéküket sem fogják érni (a kutyának sem fognak kelleni), mivel a talajfertőtlenítő szert szétfújják a világba, ahelyett, hogy a magárokba adagolnák... "
vagy én értek valamit félre ?
Ezt nem értem, pont a nyomólevegős gépek rakják a magárokba a csávázószert
Nem vagyok egy Vaderstad fan , de ez az egy dolog amiért jó az ő gépük.
Mindig vannak időszakok és előjönnek a mechanikus , majd a vákuumos aztán a nyomólevegős vetőelemek. Mindnek meg van a maga előnye és hátránya .
Jelenleg itt európában pont egy nyomólevegős hullám van hiszen már ha jól tudom a Horsch is ilyet fejleszt, de több gyártónak lett ilyen gépe az utóbbi években.
Itthon a Cyclo liszenszeléssel volt egy időben nagy elterjedtsége ennek a tipusú vetőelemnek. Sokan pont ennek a gépnek a betegségei miatt ódzkodnak ettől a technikától.
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraSajnos ez beragadt...mi úgy orvosoltuk. a külső zártszelvény sarkait 3mm-es fúróval megfúrtuk,majd ott kapta a csavarlazítót. Így két irányba lefelé és némileg alá,valamint vízszintesen is tud beszívódni az anyag. Egyszer megindult.
Válasz Anonimus82 #6974. hozzászólásáraHát...én levennem a kocsikat, aztán kalapáccsal püfölni az oldalát végig... Más 5letem most nincs.
Válasz Drisa #6976. hozzászólásáraA homokon nincsennek drótférgek,nincs károd belőlük?
Válasz später77 #6973. hozzászólásáraTalaj fertőtlenítőre nálunk nincs szükség. 15-tel vetni hülyeség. Abban én sem hiszek. Max 10 a vetési sebesség.