Válasz medikus #18155. hozzászólásáraMeg ha minden jól megy!
Ha eltalálja a rétegvastagságot, a csövek átmérőjét, a csövön lévő furatok számát és átmérőjét, a csövek távolságát egymástól, mekkora ventilátort tesz hozzá.
Ha mindent eltalál és jól üzemelteti, meg tisztítja ahogy írtad, akkor esélyes.
Nálunk ahogy írtam előbb is, a kolhozban volt ilyen, gyári, tehát azt valahol kikísérletezték, vizsgálták. De aztán nem használták sokáig. Persze lehet mondani, hogy azért nem, mert nem tartották be a technológiát pontosan. Na ez az amiért a szárítás működik.
Ha párás ködös időben, is ment akkor többet ártott, mert visszanedvesedett. Ami ilyenkor előfordul, ma is de.11 órakor lett valamilyen idő, és van olyan is mikor egész nap borús csöpörgős nyirkos, akkor ha napokig nem fujatod az a baj. Persze ilyenkor jön az hogy hőlégfúvót az égőfej elé. Az se ingyen megy, tudod mennyi kell egy nagy pajtát ellátó ventilátorhoz. Meg az egész rendszert megcsinálni, kiépíteni.
Nem véletlen hogy világszerte legnagyobb mértékben a szárítás terjedt el a kukoricánál. Mindig vannak akik vissza akarják hozni a górézást, meg hasonlók. Működhet ez a levegős dolog is, de sok buktatója van, ami a szárításnál nincsen.
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraElvben működhet. Nagyüzemben is volt vagy van ilyen technológia. Anno nálunk a tszcsben is egy magtár meg volt így csinálva, gyári rendszerrel, padlóra rakható csövek, ventilátor a magtár végében, talán még hőmérséklet érzékelők is. Valamiért nem használták sokszor. Párás ködös időben milyen levegőt fújsz be alája?
Szóval ha ezt meg akarod csinálni nem ér annyit az egész, a végeredmény meg finoman szólva is kockázatos. Ami nem érzékeny a technológia pontos betartására, de a végeredménye biztos, az szemeskukoricánál a szárítás, meg a propionsavas kezelés. Vagy nedvesen roppantva fóliatömlőbe.
A nagyüzemi csibék megeszik, pedig szerintem az összes szárítottat eszik.
Válasz sanyi1965 #18149. hozzászólásáraBizonyos fajták, ha olyan volt az évjárathatás, az istennek se adják le a vizet. Leadják, de akkor már nem nagyon kell búzát vetni a helyére
Nem tudom mennyi az a nagyobb mennyiség, meg mennyi az a piszok magas víz, de én egyik évben 10 mázsát vittem haza 19-es vízzel mert bedöglött a kombájn és ennyit nem érte volna meg elvinni a szárítóig.
A lényeg hogy én azt forgathattam össze vissza az, úgy megpenészedett mint a pinty..
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraAttól függ mennyi az a menniség, ha szétteríted egy betonplaccon, és forgatod lapáttal, úgy is lehet szárítani végülis. Nyers tengerit egyébként propionsavval szoktuk kezelni, akkor nem lesz baja neki. Csak a csibék nem tudom hogy bírják, a négylábúak megeszik szépen. De ha eladod is tudsz keríteni helyette szárítatlant, errefelé nagyon sokan vittek haza, 14 körüli vizekkel, lehet a szárítóba is van olyan kupac ami csak be van borítva, abból is vihetsz haza, jobb mint keccsolni
Válasz lazar.r #18145. hozzászólásáraA másik ember meg felhordta a padlásra,és szét terítette!Azt mondta hogy az az egy szem,ami külön elgurult,az is bepenészedett!
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraEn 3 eve 20,5os vizzel taroltam be 40 mazsat kb 70-80 centi magasan volt szetteritve. Egyszer atforgattam lapattal es nem lett semmi baja.
Válasz medikus #18140. hozzászólásáraAz a baj, hogy búzát terveztünk a helyére, és a mag már az udvarban van. Annak meg februárban meg már késő van vetni.
Plusz bérkombájnos lesz a sztori, azt meg februárban szintén nem találnék.
Válasz Apáé #18137. hozzászólásáraVak neked keresztanyád p*csája, normálisan nem tudod felhívni a figyelmet, mert esetleg nem vettem észre amit írtál!?!?!?!?
de mostmár kedvem sincs, időről nem is beszélve...
Lehet nem jó helyre írom, de nem találtam a témába vágó topikot.
Olyan problémánk van, hogy szeretnénk kombájn alól nagyobb mennyiségű kukoricát betárolni szárítás nélkül, viszont a nedvességtartalma még piszok magas.
A véleményeteket szeretném kérni, hogy működhetne-e az a dolog, hogy a tárolóhely aljára kifurkált PVC csöveket fektetek, amikbe egy nagyobb ventilátorral rendszeresen levegőt fújok, hogy ne tudjon befülledni a termény.
Nem akarnánk leszáríttatni, mert azt vettük észre, hogy a csibék úgy nem eszik olyan szívesen, góré meg szedőember pedig nincs elég a környéken, hogy csövesen takarítsuk be.
Köszi előre a válaszokat!
Válasz Pogba #18133. hozzászólására5068 volt 11 tonna/ha 18%víz
A pio 9903 ugyan olyan körülmények között 13 tonna/ha 20-21%,vízzel
(a pio kb egy héttel korábban lett vágva
Válasz agrogal #18128. hozzászólásáraBaj lenne ha a vetögépen múlt volna 25% termés. Tőhiány meg sorhiány, esetleg ha spc-vel voltak bérbe vetni. Ha a gazda is kinn van akkor gondolom szóvá teheti hogy bakker ne menjél már úgy mint az állat. De ha valóban jó volt a talaj, meg korszerű a vetőgép akkor tudott menni az optimális tempóval, nem ment direkt gyorsan a tiédben. Egyébként ezért kockázatos ez a vasárnap délutáni munka.. csak ott nem te kérted gondolom, de itt van aki direkt úgy jön oda kedden, hogy neki vasárnap kettőkor kell például aratni mert délre jönnek ebédre az unokák..
Szóval nem hiszem ezt a különbséget, azt meg végképp nem, hogy 15 hektárra megéri megvenni egy korszerű vetőgépet.
Bár ha nincs aki rendesen megcsinálja, akkor persze, venni kell, de itt ha valaki elvakkantja magát h neki holnapután vetés akkor szaladni kell, és még te örüljé h mehetsz.. Kicsit fura lett a világ
Válasz ZZ #18122. hozzászólásáraEgyrészt, a fajtasorokban vetett és az ajándékzsákokban a legjobb területekről származó, legjobb habitusú, erősebben tisztított, méretre, csirára stb válogatott magokat teszik. Másrészt fajtasorok mindig sík, homogén legjobb termőképességű területen lesznek beállítva, és a tizedhektárról felszorzással is javul az eredmény...
Válasz Tom250 #18126. hozzászólásáraPersze,hogy értem :-)van aki minimális költségen próbálja maximalizálni a nyereségét ez általában gyenge adottságú földeken bevett gyakorlat .Jobb földeken meg van aki mindig többre és többre törekszik és van aki egy erős átlagot szeretne elérni ,,a kukorica termesztés technológiája nem túl bonyolult 4 fő függvénye van szerintem,,,1.megfelelő minőségi föld,,2.jó fajta kiválasztás,,3.input ,,4.megfelelő mennyiségű csapadék ,,,a műtrágya és a csapadék összhangja a legfontosabb .Ez fórum azért jó mert sok értelmes dolgot lehet olvasni amit az ember be tud építeni a saját gazdálkodásába viszont vannak ami el kell engedni :-)
Válasz Rabó001 #18119. hozzászólásáraBogár kérdésben nincsen tapasztalatom hálaIstennek, itt is csak foltok voltak, még nem tömeges balhé, ezért is rotálom a táblákat, jövőre majdnem mindegyik idei kukorica helyén napraforgó illetve egy kis zab fog kerülni, egy táblát vetek vissza, hogy a ballansz megmaradjon ami a hektárokat illeti.
Viszont mintha én is azt vettem volna észre, hogy maszek, elhanyagoltabb gyengébb képességű állománynál volt szignifikánsabb a lárva kártétele!
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraMost látom hogy az enyémről van szó.Abban igazad van,hogy bérvetésnél a kombinátorozás idejét nehezen lövöd be,pl igéri és nem jön csak 10 nap múlva addigra kigazlik,pl vasárnap délután kiküldött nyugdijelótt álló kolléga rossz napot fog ki és nyomja neki hogy letehesse a gépet.Keléskor is látszot+sorcsatlakozás pedig rtk reklamáció nem volt,mert az agrármókus úgy mint te egyből rávágta volna hogy szar talajmunka,persze látatlanba.Csak 4ha volt szó kb 4x20q kár 90000/ha.Jövőre napra+kuk kb 15Ha Hogy ilyen ne történjen többet lesz vetőgép véve.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraValamennyi haszon biztos van rajta de lehet nem sok ha
Pl magas vízzel vágja, alá tett rengeteg műtrágyát, esetleg lombtragyat is juttatott és a kukorica ára is kaka. Amit ràlehetne költeni az szinte a csillagos ég.
Válasz Pont #18116. hozzászólásáraAz átlag egy dolog, szépen hangzik szó se róla. De mennyi a haszon 1 hektáron, az a nem mindegy, és ezt is az üzem átlagára számítva.
Válasz szanberg #18112. hozzászólásáraDe, lényegében ugyanaz, csak az autó fogyasztásánál az elfogyasztott üzemanyagot számolja és az aktuális sebességet, és ebből a pillanatnyi értékből számolja és írj aki eléd a fogyasztást. De az se lesz egyenlő soha azzal, mint mikor teli tankoláskor elosztod a megtett úttal.
Ha a táblán végig 20 tonnát írna ki a pillanatnyi, akkor az egész tábla is annyi lenne. Nyilván ilyen nincs soha.
Ugyanez a gépekben az is mikor a teljesítményt írja, tárcsázol és írja hogy hogy ennyi az óránkénti teljesítményed. Illetve annyi lenne, ha 1 óráig ugyanazzal a sebességgel mennél megállás nélkül. Az is hiába számol ki 10ha/óra pillanatnyi teljesítményt, 10 üzemóra alatt nem teljesítheted a 10szeresét, mindig kevesebb lesz, 10 órás műszakra nézve meg még kevesebb.
Na de nemis ez a lényeg. Lenne pár kérdésem, mert nagyon benne vagy a témákban azt látom.
Jól felszerelt a kombájnod. A nedvességmérője mennyire pontos, mondjuk a kézi gyorsmérőkhöz képest?
A kukoricabogár kártételnél lehet köze a tápanyagellátáshoz. Mert a mi kis parcella kukoricánk viszonylag jó volt ebből a szempontból, voltak benne megdőlt foltok, de csak foltok, vagy olyan hogy 2 sor 50 méter hosszan. Míg mindkét oldalon a szomszédoké totál kusza volt, de az ő földjük elhanyagolt, műtrágyát évek óta nem látott, szervestrágyát se. Mi azért évről-évre szórunk rá, rendesen kitakarítjuk a gyomot belőle, ők meg csak egy alapkezelést és annyi. Mikor még zöld volt elvált a parcellahatár, a miénk fél méterrel magasabb volt, és állt, mint a cövek. Szóval lehet az, hogy a miénk a tápanyagdúsabb talajban erősebb gyökeret fejlesztett, így nem tudott benne a bogár akkora kárt okozni? A fajta és a vetés teljesen megegyező volt, ugyanakkor vetették, ugyanazok. Termésre 73q/ha lett, ami nem rossz, ahhoz hogy nálunk egész nyáron nem volt rendes eső, meg extra dolgokat nem kapott a kukorica. Tavaly ugyanitt 120q volt.
Egy szóval nem mondtam olyat hogy rossz lenne. Sőt, nagyon szép termések ezek.
Válasz szanberg #18111. hozzászólásáraAzt ne felejtsük el, hogy a fajtasorokhoz nem azt a magot kapod, mint amit majd a kereskedőtől, többek közt ezért sem tartom túl mérvadónak a fajtasorok eredményeit. Igazából nálam az üzemátlag az a számlán eladott 13-as kukorica / hektár, de van aki szeméttel, vízzel (pótkocsival) együtt számol be az eredményről, akinek nem inge ne ám magára vegye! Még egy jó trükk a TSZ időkből, hogy először kell vágni a bőtermőket, jó átlagokkal lehet dicsekedni, a végén már úgysem érdekel senkit, menyi is lett eladva....
Válasz Apáé #18105. hozzászólásáraOlyan is volt, hogy 30 hektáros táblából több mint 10-et tarra dűtött a vihar s jég, ezen a táblán is nagyon jó kukorica volt de így teljes területre osztva 70q sem jött le, a többi kint maradt a földön...
Válasz Rabó001 #18101. hozzászólásáraRészben így van ahogy írod de azért ez kicsit más mint egy fogyasztás mérő. A pillanatnyi mindig magasabb mint a tábla átlag de ez azért van mert nem homogén soha az állomány. Eleve itt nekünk domborzat talaj minden nagyon hektikus táblán belül is, van ahol erdőt vágsz van ahol meg leszáradt combig érő kukorica a fogás másik végén a köves foltban...Itt ott kisebb vadkár, nem titok, diabrotica által kidűlt tövek is akadnak, idén mondjuk a vihar rendezkedett nem a bogár, tábla egyik szélét leverte a jég másikat nem ésatöbbi...
Az biztos, amikor egy hektárról kétszer ürítek a 12500 literes magtartállyal az rossz nem lehet
Válasz Sk Laci #18097. hozzászólásáraNémi pontatlanság van benne az tény, de amúgy helyel közel a valóságot mutatja. Ami nekem kézzel fogható volt, hogy egy kerülés a táblán 0,4 hektár volt és tele ment a tartály. Ez kukoricából 85-90q, legyen az alsó érték mert nem fog folyásig szedve.
2014 és 2016-ban is voltak ilyen jelenségek, sőt akkor jobban is még, akkor volt hogy 50 hektár kukoricám nettó 154 mázsát adott a folyó parton.
Akkora mértékű vadkár nincsen ami a termést annyira leverné. Persze volt most is 20%-ot meghaladó táblaszintű károsodás más vadászterületén, de a sajátot elég jól kezeljük, főleg azért is mert olyan helyre nem vetek ahová nincsen értelme ez miatt...
Tábla szinten eddigi rekordom 187q amúgy. Ezt most hírből sem fogom túllépni egyiknél sem, amiket beraktam fotókat azok részeredmények. Volt olyan, hogy nagy táblában 44 fajta kukorica elvetve teljes szélességben, ez egy Pioneer fajtasor volt, aztán vágtam a felmaradó hosszú sorokat ebből, itt a nagyágyúk tolták a 18-20 tonnás réz eredményeket. Tábla átlag hozamáról tettem fel utána képet ami 14 tonnás volt, mérlegelés után este pedig 137 mázsát számoltam ki, ennyit csalt a hozammérő. Volt hogy ennyit sem.
Egy kis adalék még, azokban a földekben ahol ilyen mértékű kukorica terméseket lehet produkálni 60mázsától magasabb búza terméshozam viszont az életben nem volt még és nem tudom miért, tonna műtrágya adagtól sem, talajvizsgálatok és levél analízisek ellenére sem....
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraFelénk sokan bebukták tavaly a minimál művelési ha nincs csapadék. Hiába húzod meg sekéjen ha kiszárad kb 2 szer áttjárják és már csont száraz a 10-15cm felső réteg .
25456 hozzászólás
Válasz medikus #18155. hozzászólásáraMeg ha minden jól megy!
Ha eltalálja a rétegvastagságot, a csövek átmérőjét, a csövön lévő furatok számát és átmérőjét, a csövek távolságát egymástól, mekkora ventilátort tesz hozzá.
Ha mindent eltalál és jól üzemelteti, meg tisztítja ahogy írtad, akkor esélyes.
Nálunk ahogy írtam előbb is, a kolhozban volt ilyen, gyári, tehát azt valahol kikísérletezték, vizsgálták. De aztán nem használták sokáig. Persze lehet mondani, hogy azért nem, mert nem tartották be a technológiát pontosan. Na ez az amiért a szárítás működik.
Ha párás ködös időben, is ment akkor többet ártott, mert visszanedvesedett. Ami ilyenkor előfordul, ma is de.11 órakor lett valamilyen idő, és van olyan is mikor egész nap borús csöpörgős nyirkos, akkor ha napokig nem fujatod az a baj. Persze ilyenkor jön az hogy hőlégfúvót az égőfej elé. Az se ingyen megy, tudod mennyi kell egy nagy pajtát ellátó ventilátorhoz. Meg az egész rendszert megcsinálni, kiépíteni.
Nem véletlen hogy világszerte legnagyobb mértékben a szárítás terjedt el a kukoricánál. Mindig vannak akik vissza akarják hozni a górézást, meg hasonlók. Működhet ez a levegős dolog is, de sok buktatója van, ami a szárításnál nincsen.
Válasz Rabó001 #18154. hozzászólásáraElvileg működik ha kirostálja!Ha közötte marad a por és törmelék,100% bukta!
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraElvben működhet. Nagyüzemben is volt vagy van ilyen technológia. Anno nálunk a tszcsben is egy magtár meg volt így csinálva, gyári rendszerrel, padlóra rakható csövek, ventilátor a magtár végében, talán még hőmérséklet érzékelők is. Valamiért nem használták sokszor. Párás ködös időben milyen levegőt fújsz be alája?
Szóval ha ezt meg akarod csinálni nem ér annyit az egész, a végeredmény meg finoman szólva is kockázatos. Ami nem érzékeny a technológia pontos betartására, de a végeredménye biztos, az szemeskukoricánál a szárítás, meg a propionsavas kezelés. Vagy nedvesen roppantva fóliatömlőbe.
A nagyüzemi csibék megeszik, pedig szerintem az összes szárítottat eszik.
Válasz Kisvuk #18141. hozzászólásáraNem tudom miert, talan konnyu lehet a csutkaja vagy mi van vele de alig jon kifele, new hollandnal.
Válasz bandigh #18151. hozzászólásáraPontosan,és a piac sem egyforma mindig,én nem reszketnék még a búzavetés tolódása miatt.
Válasz sanyi1965 #18149. hozzászólásáraBizonyos fajták, ha olyan volt az évjárathatás, az istennek se adják le a vizet. Leadják, de akkor már nem nagyon kell búzát vetni a helyére
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraA csibéknek jobban fog ízleni a szárított kukorica tavasszal mint a dohos penészes.
Nem tudom mennyi az a nagyobb mennyiség, meg mennyi az a piszok magas víz, de én egyik évben 10 mázsát vittem haza 19-es vízzel mert bedöglött a kombájn és ennyit nem érte volna meg elvinni a szárítóig.
A lényeg hogy én azt forgathattam össze vissza az, úgy megpenészedett mint a pinty..
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraNE VÁGD LE!Csak nyerhetsz rajta ha később vágod,itt már van aki számolgathatja mennyi lesz a tanulópénz.
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraAttól függ mennyi az a menniség, ha szétteríted egy betonplaccon, és forgatod lapáttal, úgy is lehet szárítani végülis. Nyers tengerit egyébként propionsavval szoktuk kezelni, akkor nem lesz baja neki. Csak a csibék nem tudom hogy bírják, a négylábúak megeszik szépen. De ha eladod is tudsz keríteni helyette szárítatlant, errefelé nagyon sokan vittek haza, 14 körüli vizekkel, lehet a szárítóba is van olyan kupac ami csak be van borítva, abból is vihetsz haza, jobb mint keccsolni
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraVárjál még egy hetet az aratással. Lehet 1%-ot is lehúz addig olyan meleg lesz.
Válasz lazar.r #18145. hozzászólásáraA másik ember meg felhordta a padlásra,és szét terítette!Azt mondta hogy az az egy szem,ami külön elgurult,az is bepenészedett!
Válasz policsandras #18143. hozzászólásáraEn 3 eve 20,5os vizzel taroltam be 40 mazsat kb 70-80 centi magasan volt szetteritve. Egyszer atforgattam lapattal es nem lett semmi baja.
Válasz szanberg #18142. hozzászólásáraNe sértödj meg kérlek! Bocsánat
Válasz medikus #18140. hozzászólásáraAz a baj, hogy búzát terveztünk a helyére, és a mag már az udvarban van. Annak meg februárban meg már késő van vetni.
Plusz bérkombájnos lesz a sztori, azt meg februárban szintén nem találnék.
Válasz Apáé #18137. hozzászólásáraVak neked keresztanyád p*csája, normálisan nem tudod felhívni a figyelmet, mert esetleg nem vettem észre amit írtál!?!?!?!?
de mostmár kedvem sincs, időről nem is beszélve...
Válasz Pogba #18138. hozzászólásáraDominator 106
Miért?
Válasz policsandras #18139. hozzászólásáraMajd februárban szedd le!
Sziasztok!
Lehet nem jó helyre írom, de nem találtam a témába vágó topikot.
Olyan problémánk van, hogy szeretnénk kombájn alól nagyobb mennyiségű kukoricát betárolni szárítás nélkül, viszont a nedvességtartalma még piszok magas.
A véleményeteket szeretném kérni, hogy működhetne-e az a dolog, hogy a tárolóhely aljára kifurkált PVC csöveket fektetek, amikbe egy nagyobb ventilátorral rendszeresen levegőt fújok, hogy ne tudjon befülledni a termény.
Nem akarnánk leszáríttatni, mert azt vettük észre, hogy a csibék úgy nem eszik olyan szívesen, góré meg szedőember pedig nincs elég a környéken, hogy csövesen takarítsuk be.
Köszi előre a válaszokat!
P.A.
Válasz Kisvuk #18136. hozzászólásáraAz 5068 milyen kombájnal lett vágva?
Válasz szanberg #18129. hozzászólásáraTe vak vagy vagy csak egyszerüen néha nincs kedved válszolni?
Válasz Pogba #18133. hozzászólására5068 volt 11 tonna/ha 18%víz
A pio 9903 ugyan olyan körülmények között 13 tonna/ha 20-21%,vízzel
(a pio kb egy héttel korábban lett vágva
Válasz Gepi #18134. hozzászólására11-12 tonna között, 14-es vizel.
Gyenge szikes talajon is 10 tonna fölött, mig ugyan itt a Pio 9-10 között.
Válasz Pogba #18133. hozzászólásáraNekem 5068 van majd aratás után megírom.
Neked már levágták? Meg vagy vele elégedve?
Volt valakinek Dkc 5075 es Dkc 5068? Milyen vizel szedte es hogy engedett?
Válasz agrogal #18128. hozzászólásáraBaj lenne ha a vetögépen múlt volna 25% termés. Tőhiány meg sorhiány, esetleg ha spc-vel voltak bérbe vetni. Ha a gazda is kinn van akkor gondolom szóvá teheti hogy bakker ne menjél már úgy mint az állat. De ha valóban jó volt a talaj, meg korszerű a vetőgép akkor tudott menni az optimális tempóval, nem ment direkt gyorsan a tiédben. Egyébként ezért kockázatos ez a vasárnap délutáni munka.. csak ott nem te kérted gondolom, de itt van aki direkt úgy jön oda kedden, hogy neki vasárnap kettőkor kell például aratni mert délre jönnek ebédre az unokák..
Szóval nem hiszem ezt a különbséget, azt meg végképp nem, hogy 15 hektárra megéri megvenni egy korszerű vetőgépet.
Bár ha nincs aki rendesen megcsinálja, akkor persze, venni kell, de itt ha valaki elvakkantja magát h neki holnapután vetés akkor szaladni kell, és még te örüljé h mehetsz.. Kicsit fura lett a világ
Válasz ZZ #18122. hozzászólásáraEgyrészt, a fajtasorokban vetett és az ajándékzsákokban a legjobb területekről származó, legjobb habitusú, erősebben tisztított, méretre, csirára stb válogatott magokat teszik. Másrészt fajtasorok mindig sík, homogén legjobb termőképességű területen lesznek beállítva, és a tizedhektárról felszorzással is javul az eredmény...
Válasz Tom250 #18126. hozzászólásáraPersze,hogy értem :-)van aki minimális költségen próbálja maximalizálni a nyereségét ez általában gyenge adottságú földeken bevett gyakorlat .Jobb földeken meg van aki mindig többre és többre törekszik és van aki egy erős átlagot szeretne elérni ,,a kukorica termesztés technológiája nem túl bonyolult 4 fő függvénye van szerintem,,,1.megfelelő minőségi föld,,2.jó fajta kiválasztás,,3.input ,,4.megfelelő mennyiségű csapadék ,,,a műtrágya és a csapadék összhangja a legfontosabb .Ez fórum azért jó mert sok értelmes dolgot lehet olvasni amit az ember be tud építeni a saját gazdálkodásába viszont vannak ami el kell engedni :-)
Válasz Rabó001 #18119. hozzászólásáraBogár kérdésben nincsen tapasztalatom hálaIstennek, itt is csak foltok voltak, még nem tömeges balhé, ezért is rotálom a táblákat, jövőre majdnem mindegyik idei kukorica helyén napraforgó illetve egy kis zab fog kerülni, egy táblát vetek vissza, hogy a ballansz megmaradjon ami a hektárokat illeti.
Viszont mintha én is azt vettem volna észre, hogy maszek, elhanyagoltabb gyengébb képességű állománynál volt szignifikánsabb a lárva kártétele!
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraMost látom hogy az enyémről van szó.Abban igazad van,hogy bérvetésnél a kombinátorozás idejét nehezen lövöd be,pl igéri és nem jön csak 10 nap múlva addigra kigazlik,pl vasárnap délután kiküldött nyugdijelótt álló kolléga rossz napot fog ki és nyomja neki hogy letehesse a gépet.Keléskor is látszot+sorcsatlakozás pedig rtk reklamáció nem volt,mert az agrármókus úgy mint te egyből rávágta volna hogy szar talajmunka,persze látatlanba.Csak 4ha volt szó kb 4x20q kár 90000/ha.Jövőre napra+kuk kb 15Ha Hogy ilyen ne történjen többet lesz vetőgép véve.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraValamennyi haszon biztos van rajta de lehet nem sok ha
Pl magas vízzel vágja, alá tett rengeteg műtrágyát, esetleg lombtragyat is juttatott és a kukorica ára is kaka. Amit ràlehetne költeni az szinte a csillagos ég.
Válasz zeli39 #18125. hozzászólásáraJó Jó az nehezen lehet veszteséges
de a lényeget gondolom érted. 
Válasz Tom250 #18124. hozzászólásáraEgy 11t-ás kukorica,hogy lehet veszteséges ?:-)
Válasz Gatti #18123. hozzászólásáraValóban úgy lenne a legtisztább ha a terméseredmények mellé a hektárköltség is le lenne írva
Mert ugye egy 7t-s kuki is lehet profitos, meg egy 11t-s is mínuszos vagy nullás (ha mondjuk 15t volt a cél)
Válasz Rabó001 #18121. hozzászólásáraÍgy van szép a 10 en akárhány tonna csak abból mennyi a profit
Válasz Pont #18116. hozzászólásáraErről írnál pár sort? Mit mókolnak, hogy a fajta sorba szebb az adott fajta kukimag?
Válasz Pont #18116. hozzászólásáraAz átlag egy dolog, szépen hangzik szó se róla. De mennyi a haszon 1 hektáron, az a nem mindegy, és ezt is az üzem átlagára számítva.
Válasz Apáé #18105. hozzászólásáraJa, persze......
Válasz szanberg #18112. hozzászólásáraDe, lényegében ugyanaz, csak az autó fogyasztásánál az elfogyasztott üzemanyagot számolja és az aktuális sebességet, és ebből a pillanatnyi értékből számolja és írj aki eléd a fogyasztást. De az se lesz egyenlő soha azzal, mint mikor teli tankoláskor elosztod a megtett úttal.
Ha a táblán végig 20 tonnát írna ki a pillanatnyi, akkor az egész tábla is annyi lenne. Nyilván ilyen nincs soha.
Ugyanez a gépekben az is mikor a teljesítményt írja, tárcsázol és írja hogy hogy ennyi az óránkénti teljesítményed. Illetve annyi lenne, ha 1 óráig ugyanazzal a sebességgel mennél megállás nélkül. Az is hiába számol ki 10ha/óra pillanatnyi teljesítményt, 10 üzemóra alatt nem teljesítheted a 10szeresét, mindig kevesebb lesz, 10 órás műszakra nézve meg még kevesebb.
Na de nemis ez a lényeg. Lenne pár kérdésem, mert nagyon benne vagy a témákban azt látom.
Jól felszerelt a kombájnod. A nedvességmérője mennyire pontos, mondjuk a kézi gyorsmérőkhöz képest?
A kukoricabogár kártételnél lehet köze a tápanyagellátáshoz. Mert a mi kis parcella kukoricánk viszonylag jó volt ebből a szempontból, voltak benne megdőlt foltok, de csak foltok, vagy olyan hogy 2 sor 50 méter hosszan. Míg mindkét oldalon a szomszédoké totál kusza volt, de az ő földjük elhanyagolt, műtrágyát évek óta nem látott, szervestrágyát se. Mi azért évről-évre szórunk rá, rendesen kitakarítjuk a gyomot belőle, ők meg csak egy alapkezelést és annyi. Mikor még zöld volt elvált a parcellahatár, a miénk fél méterrel magasabb volt, és állt, mint a cövek. Szóval lehet az, hogy a miénk a tápanyagdúsabb talajban erősebb gyökeret fejlesztett, így nem tudott benne a bogár akkora kárt okozni? A fajta és a vetés teljesen megegyező volt, ugyanakkor vetették, ugyanazok. Termésre 73q/ha lett, ami nem rossz, ahhoz hogy nálunk egész nyáron nem volt rendes eső, meg extra dolgokat nem kapott a kukorica. Tavaly ugyanitt 120q volt.
Egy szóval nem mondtam olyat hogy rossz lenne. Sőt, nagyon szép termések ezek.
Válasz szanberg #18117. hozzászólásáraIdén milyen fajtákat próbáltál és azokat milyen töszámmal tetted? Melyik fajta hozta idén a rekordot?
Válasz Pont #18116. hozzászólásáraÉpen ezért veszek minden évben saját kútfőből is bizonyos magokat és vetem el saját kísérletben is
Válasz szanberg #18111. hozzászólásáraAzt ne felejtsük el, hogy a fajtasorokhoz nem azt a magot kapod, mint amit majd a kereskedőtől, többek közt ezért sem tartom túl mérvadónak a fajtasorok eredményeit. Igazából nálam az üzemátlag az a számlán eladott 13-as kukorica / hektár, de van aki szeméttel, vízzel (pótkocsival) együtt számol be az eredményről, akinek nem inge ne ám magára vegye! Még egy jó trükk a TSZ időkből, hogy először kell vágni a bőtermőket, jó átlagokkal lehet dicsekedni, a végén már úgysem érdekel senkit, menyi is lett eladva....
Válasz szanberg #18114. hozzászólásáraIsmerös a helyzet! Nállunk idén pont ilyen van.
Válasz Apáé #18105. hozzászólásáraOlyan is volt, hogy 30 hektáros táblából több mint 10-et tarra dűtött a vihar s jég, ezen a táblán is nagyon jó kukorica volt de így teljes területre osztva 70q sem jött le, a többi kint maradt a földön...
Válasz Apáé #18105. hozzászólásáraBizony, most meg ez a fránya orosz medve...
Válasz Rabó001 #18101. hozzászólásáraRészben így van ahogy írod de azért ez kicsit más mint egy fogyasztás mérő. A pillanatnyi mindig magasabb mint a tábla átlag de ez azért van mert nem homogén soha az állomány. Eleve itt nekünk domborzat talaj minden nagyon hektikus táblán belül is, van ahol erdőt vágsz van ahol meg leszáradt combig érő kukorica a fogás másik végén a köves foltban...Itt ott kisebb vadkár, nem titok, diabrotica által kidűlt tövek is akadnak, idén mondjuk a vihar rendezkedett nem a bogár, tábla egyik szélét leverte a jég másikat nem ésatöbbi...
Az biztos, amikor egy hektárról kétszer ürítek a 12500 literes magtartállyal az rossz nem lehet
Válasz Sk Laci #18097. hozzászólásáraNémi pontatlanság van benne az tény, de amúgy helyel közel a valóságot mutatja. Ami nekem kézzel fogható volt, hogy egy kerülés a táblán 0,4 hektár volt és tele ment a tartály. Ez kukoricából 85-90q, legyen az alsó érték mert nem fog folyásig szedve.
2014 és 2016-ban is voltak ilyen jelenségek, sőt akkor jobban is még, akkor volt hogy 50 hektár kukoricám nettó 154 mázsát adott a folyó parton.
Akkora mértékű vadkár nincsen ami a termést annyira leverné. Persze volt most is 20%-ot meghaladó táblaszintű károsodás más vadászterületén, de a sajátot elég jól kezeljük, főleg azért is mert olyan helyre nem vetek ahová nincsen értelme ez miatt...
Tábla szinten eddigi rekordom 187q amúgy. Ezt most hírből sem fogom túllépni egyiknél sem, amiket beraktam fotókat azok részeredmények. Volt olyan, hogy nagy táblában 44 fajta kukorica elvetve teljes szélességben, ez egy Pioneer fajtasor volt, aztán vágtam a felmaradó hosszú sorokat ebből, itt a nagyágyúk tolták a 18-20 tonnás réz eredményeket. Tábla átlag hozamáról tettem fel utána képet ami 14 tonnás volt, mérlegelés után este pedig 137 mázsát számoltam ki, ennyit csalt a hozammérő. Volt hogy ennyit sem.
Egy kis adalék még, azokban a földekben ahol ilyen mértékű kukorica terméseket lehet produkálni 60mázsától magasabb búza terméshozam viszont az életben nem volt még és nem tudom miért, tonna műtrágya adagtól sem, talajvizsgálatok és levél analízisek ellenére sem....
Válasz atisgyulai #18103. hozzászólásáraFelénk sokan bebukták tavaly a minimál művelési ha nincs csapadék. Hiába húzod meg sekéjen ha kiszárad kb 2 szer áttjárják és már csont száraz a 10-15cm felső réteg .
Válasz Földönfuto #18106. hozzászólásáraMikor vetetted?
Válasz Földönfuto #18106. hozzászólásáraMikor vetetted?
Válasz Apáé #18105. hozzászólásáraAzt hittem senki se írja ide!
