Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraValó színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Válasz Koczka József #14691. hozzászólásáraAz AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak. Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraAzért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraFelejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Válasz Koczka József #14683. hozzászólásáraKontroll terület hagyása minden esetben javasolt.
Ezt már 2014-ben is javasolta minden tanítónk.
Ejnye bejnye, máskor tessék jobban figyelni!
Vagy lett hagyva kontroll, és az jobbat mutat?
Csinálni kell egy talaj szelvény ásást!
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraSzia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
Válasz Koczka József #14674. hozzászólásáraA szomszéd rétje mindig zöldebb.
A kilenc év alatt, hányszor sikerült a takarónövény vetésed?
Az átállás alatt, kinek a tanácsait fogadták meg?
Melyik TMG-s, vagy TMMG-s rendezvényen nem vettél részt?
Ez eddig három kérdés.
Leirnad a 9 év műveleteit és megosztanad velem?
Elkezdtük csokorba szedni a TMMG-s tapasztalatokat.
Aki segíti munkánkat, ingyen kap hozzá elérhetőseget.
Addig is marad a befarafi Facebook csoport.
Válasz .Feco. #14665. hozzászólásáraSzia, elég ha csak 10 km megyek és már nincs is sehol ilyen talaj Ároktő felé vagy Négyesen túl. Esetleg Gelej határáig.
Válasz Kémlelő #14675. hozzászólásáraSzia sosem hordom el a szârmaradványt, ezért is van hogy kukorica után fel lép a pentozán hatás. Mint ahogy írom nem attól szeretném látni aki könnyű művelésű jó talajokon teszi azt, hanem aki hasonlóan szar földeken teszi és el ért már valamit de ilyen még nem jelentkezett. És tudom hogy ezért ki átkoznak de a talaj állapotnál jobban érdekel a jövedelmezőség már mint az hogy mikor lesz ugyan annyi befektetett forintból ugyan annyi haszon. Mert ugye beruházni csak a megtermelt haszonból lehet.
Válasz Koczka József #14673. hozzászólásáraGyulai Iván szerint mulcsréteget kell tenni a talajra, és megjavul.
Nagyban kicsit nehezebb megvalósítani, de kilenc év alatt már sikerülni kellett volna.
El kell menni Gömörszőllősre és tanulni.
Valahol már írták, hogy felülről épül a talaj és ami tény, hogy nem szabad mozgatni.
Ilyen kísérleted van-e, a kísérleten belül?
A meszes topikban láttad a művelt szikes és a műveletlen szikes közti különbséget?
Mennyi meszet, vagy gipszet juttattál ki egy hektárra?
Válasz MrPoke #14667. hozzászólásáraSzia hát én elengedném ha olyan földön gazdálkodnák mint te. Van fent egy pár szerződés Szentes határából átlag 35 ak. Azon lehet hogy egy kicsit könnyebb gazdálkodni mint mondjuk 6ak.
Válasz barazdabetyar. #14672. hozzászólásáraHát az jó. De ahogy írtam felénk a terület harmada szik és a valamennyi termés nem futja ki a termelést. Ezért érdekelne olyan véleménye aki hasonló körülmények között gazdálkodik, de ilyen még nem jelentkezett.
Válasz Radocz #14669. hozzászólásáraAz idén lesz a 9. És én nem hinni akarok benne mert a hitből nem lehet meg élni. Én a költségek csökkenését várom tőlle csak hát ezt még nem érzékelem.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólására2022 február 10-én tettek fel képet, hogy mennyi mész lett kijuttatva.
Van két kép.
Úgy néz ki egyik szántott, másik "műveletlen" terület.
Érdemes a valóságban is megnézni, mert ha jól tudom ez már a Hortobágyon van.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólásáraEngedjük már el a sziket... Fel sem lehet szántani, ha felszántod akkor meg addig súlyedsz bele ameddig megvan mozgatva. Mióta nincs szántva a szík kevésbé áll meg rajta a víz, és ami fontos nincs gond a permetezéskor, aratáskor stb.... Nincsennek nyomak. Az igazi szikes területet nem is lehet művelni azon csak művelés nélkül lehet érdemben termelni.
Ezért van az, hogy sokan akik elkezdik, utána hamar visszatérnek az ekéhez. Ha meggyőződése valakinek, hogy a szántás jobb akkor nem kell váltani. Mert addig csavarja, míg nem jön ki sokkal rosszabbra a matek. Haverom apósát akarta, hogy meggyőzzem. Eljöttek 2021-ben, megnézték, elindultak az úton, de egy év után levonta a következtetést, hogy sokkal rosszabb a kultivátoros művelés. Persze mindent úgy csináltak, ahogy a szántásnál, meg megkésve is. Borítékolható volt, hogy nem lesz jobb a kultivátoros művelés. Fel is van szalonázva most minden területük ekével "gyönyörűen".
Ezért nem jó ötlet a szántás állami betiltása sem, mert sokan már csak azért sem fogják az új szemléletet megtanulni. De, mint tudjuk a változás szükségszerű, kinek hamarabb, kinek később.
----------------
Ahogyan annak idején az egész családod elindult ezen az úton a görbeházi talajok művelhetetlensége miatt. Voltál kinn amerikában is tanulni, a szakdogád is erről írtad -ha jól emlékszem. 2010-ben már komoly tapasztalati tanácsokat adtad itt a fórumon takarónövényekről és direktvetésről. Bio striptill is a te nevedhez fűződik. De sokan, főleg ahol megbukik a mintill, nem így indulnak neki.
Válasz Koczka József #14661. hozzászólásáraUgyan olyan talajon (is) gazdálkodunk, mint Te, légvonalban 20 km sincs, de igazából nincs ennek jelentőssége, sőt minél rosszabb bázisról indulsz, annál látványosabb a javulás, de ha valakinek meggyőződése, hogy nála nem jó, úgyis bebizonyítja magának, hogy lám neki volt igaza. Végig mentünk már ezen sokszor, fölösleges bele kezdi, ha te magad nem akarsz változtatni, úgy sem fogsz. Az nem releváns, hogy ki csinálja meg ki nem, a legtöbb helyen ahol tökéletesen működik a közvetlen szomszéd sem csinálja úgy, mert ugyanaz a meggyőződése, mint neked, a saját szemének sem hisz!
Válasz Sz_Pisti #14662. hozzászólásáraSzia. Felénk nem a homokkal van baj mert az alig van. Tudod mennyi gipsz kell egy hektár szik foltra? És tudod hogy azt 10-20 évig kell használni mire jelentős javulás érzékelhető. Ezekkel az itteni gazdák is tisztában vannak. És van egy táblám amin nincs forgatás de van aratás után zöldtrágya (művelőretek, tavasz bükköny,) meg néha más is. Csak az a baj vele hogy még nem volt olyan év hogy jövedelmezőbb legyen mint ami csak szántott volt. És itt van a bibi.
Válasz Koczka József #14661. hozzászólására Zöldtrágyázással javítható a homok talajok szervesanyag tartalma, és csökkenthető az erózió.
A szőkék esetében a vízháztartás javul, de ott kell a gipsz is.
Ezek általános ismeretek.
Válasz .Feco. #14657. hozzászólásáraHát akkor te nagyon jó talajon gazdálkodol. Az a baj hogy aki itt jókat ír róla az mind könnyűművelésű magas arany korona értékű földön gazdálkodik. Nekem akkor volna ez hihető ha olyan valaki is nyilatkoznia aki 6-8 ak szikes talajon gazdálkodik. Mert akár kinek megnézem a területeit 25-40 ak. Ezért nem csinálja erre felé senki. Radocz kolléga is írta hogy meg nézetem de mikor meg tudtam hogy hol el sem kellett menni.
Muszáj bárkinek is jobban tudnia? (szerintem nem)
Ha nekik működik, használják, nem mondtam, hogy ne.
Én azt használom, amit én látok jónak, más meg mást. Mivel a körülmények nem egyformák, így általános igazságokat ezekre ráhúzni nem lehet. Megvan az a pár alaptézis ami már 10 éve is megvolt, a többit meg mindenki magának alakítja, ahogyan tapasztalja.
Válasz Koczka József #14639. hozzászólására0, ha jól csinálod egy szem hozamcsökkenésed sem lesz, input oldalon sem kell jelentős csökkenése számítani, inkább folyamatosan javuló talajviszonyok mellett emelkedő hozamra...
Válasz Gandhy #14655. hozzászólásáraUgyanaz a kompaktor is. Annak a gerenda magassága és az egy gerendán lévő kapák távolsága határozza meg, milyen anyagban tud elmenni. Ha nem nagy a szár, mondjuk napraforgó tarló, akkor simán jó a kompaktor is első menetre.
Válasz MTZ1221.3 #14648. hozzászólásáraNekem hengert kell cserélnem , mert ez a duplaosztású v-henger max. mélységtartásra jó.
Akkor megnézem elmegy-e a kompaktor, végülis a széles lúdtalplap ugyanazt teszi mint a kulti oldalkapákkal.
Válasz Gandhy #14644. hozzászólásáraA tavaszi tárcsázast, előttünk már többen próbálták.
A lényeg, hogy csak egyszer. Én nem tenném. (A rövid tárcsa is tárcsa).
Barázda betyár csak grubert használ.
Ősszel is, tavasszal is.
Válasz MTZ1221.3 #14647. hozzászólásáraSzerencsére felénk van.
Egyenes talaj kell hozzá.
Napraforgó utánra vették.
Tavasszal, még nem vettem igénybe.
Nekem glifozát volt tavasszal.
Netparaszt anno inkább ezt javasolta.
A héten lesz Hajdúnánás, Kenderes kertben két napos rendezvény.
Bio előtt megéri elmenni. Én most nem megyek.
A JD 2100 kapa, hasonló mint Josey altalaj lázítója.
Válasz Gandhy #14644. hozzászólásáraHelyes, ez jó paradigma váltási irány.
Én az 5cm-es csak tavaszi melót a nedves talajállapotnál végzett rövidtárcsázás után hagytam abba. Mert olyan talpat csinált a tárcsa, mint az állat. Azóta nem nagyon használom (csak ősszel megy, búza alá dolgozva, max. 5cm mélységben), azért vettem pokol drágán kultivátort, azzal nincs ilyen probléma, az mehet 5cm-en és 25-ön is. Gumikerekes henger nekem nagyon bejött, egyenlőre.
15546 hozzászólás
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraValó színű igaz az is, de hát ezt bizonyítja az is amit én írok. Vagy ebben a pár faluban mindenki hülye a gazdálkodáshoz vagy a többi településen jobbak a földek. Tehát minél kissebb az aranykorona annál kissebb a jövedelmezősége. Talán nem véletlen.
Válasz Koczka József #14691. hozzászólásáraAz AK a föld jövedelemtermelő képességét hivatott anno mérni, nem a termőképességét. Ezért is vettek figyelembe más tényezőket is, pl mint a helyi parasztok bérköltsége. Talán 1913-ban vizsgálták felül ezt a rendszert, úgyhogy nagyon "friss", és nagyon "hiteles" a mostani körülményeket nézve.
Ez hihetőnek is tűnik, ha a 30km-es körzetben lévő más területek termőképessége és az AK közötti összefüggést figyeljük. A politika akkor is politika volt.
Itt az öregek mondják, hogy nálunk azért huszon-egynéhány aranykoronásak a földek, mert így kevesebbet kellett kimérni a parasztoknak.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraAzért nagyon nem lehet el felejteni mert ha távolabbi településeket nézünk ahogy javul a talajok minősége úgy nő az aranykorona értékük is. Valószínű hogy az én 10 cm humuszos rétegem azért 6 AK mert olyan a minősége a mezőkeresztesi 80 cm humuszos meg azért 35 ak mert olyan a minősége. Azért régen sem voltak hülyék az emberek.
Válasz Praetor #14689. hozzászólásáraJól mondod.
A kísérleti parcellám 40 AK értékű.
A tsz időben a Lineár öntözőrendszert a 30 AK-s volt grófi területre telepítették.
A vitéz földek, valamint papi földek alacsonyabb AK értékűek.
Már akkor is voltak egyenlőbbek.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraFelejtsd már el az aranykoronát. Az egy sz*r kitaláció, mert még a helyi parasztok bérköltségét is figyelembe vették a meghatározásuk során. A hrsz minőségi osztály szerinti besorolása talán egy kicsivel többet mond, de igazából még az sem. Nekem van 40AK feletti táblám, de még nem hoztam le róla értékelhető termést. Még egy 14AK-s táblám is sokkal jobban teljesít.
Válasz MrPoke #14687. hozzászólásáraKíváncsi lennék rá. Nekem a 15 ak föld is jó lenne. Kár hogy neked nincs 30 ak feletti.
Válasz Koczka József #14674. hozzászólásáraAz a város másik fele. Ezen a részen 10-15AK-s földek vannak. Én meg szivesen gazdálkodnék a tieden. :D
Válasz Radocz #14684. hozzászólásáraNem nincs kontroll.
Válasz Koczka József #14682. hozzászólásáraA meszes topikba feltett kép közel van a kőhoz. Kocsival. Gyalogosan kb. 20 perc.
Válasz Koczka József #14683. hozzászólásáraKontroll terület hagyása minden esetben javasolt.
Ezt már 2014-ben is javasolta minden tanítónk.
Ejnye bejnye, máskor tessék jobban figyelni!
Vagy lett hagyva kontroll, és az jobbat mutat?
Csinálni kell egy talaj szelvény ásást!
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólásáraHát nállunk ez pont fordítva van.
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraMég annyit hogy a főút mellett van bármilyen időben megtekinthető.
Válasz Radocz #14679. hozzászólásáraSzia a Démétér vagy talajreform kft vetőmagjait vetem mikor mit ajánl. Igazán jól kelni úgy háromszor kelt ki a hat vetésből de mindig kelt valamennyi. Műveletek tárcsa, grúber tavasszal ásó borona vagy sima borona vetés és szinte majdnem mindig totális gyom irtás. Az idei évre tárcsa, lazító eddig de biztos kell totális is. A többi művelet attól függ mikor megy le a víz, mert kukorica lesz vetve. Mi előtt azt hiszed hogy kötekedni akar az ember már írtam hogy elhiszem hogy a jó földeken ez működik csak én még olyat szeretnék látni hogy a szaron hogy működik.
Válasz barazdabetyar. #14678. hozzászólásáraNem beszélget eleget a talajjal.?
Vagy nincs meg a közös nyelv?
Válasz Koczka József #14674. hozzászólásáraA szomszéd rétje mindig zöldebb.
A kilenc év alatt, hányszor sikerült a takarónövény vetésed?
Az átállás alatt, kinek a tanácsait fogadták meg?
Melyik TMG-s, vagy TMMG-s rendezvényen nem vettél részt?
Ez eddig három kérdés.
Leirnad a 9 év műveleteit és megosztanad velem?
Elkezdtük csokorba szedni a TMMG-s tapasztalatokat.
Aki segíti munkánkat, ingyen kap hozzá elérhetőseget.
Addig is marad a befarafi Facebook csoport.
Válasz Koczka József #14673. hozzászólásáraForgatással,még valamennyi termés sincs.Szóval a forgatás nélküli,az csak plusz lehet.A többit neked kell tudni,te élsz ott.
Válasz .Feco. #14665. hozzászólásáraSzia, elég ha csak 10 km megyek és már nincs is sehol ilyen talaj Ároktő felé vagy Négyesen túl. Esetleg Gelej határáig.
Válasz Kémlelő #14675. hozzászólásáraSzia sosem hordom el a szârmaradványt, ezért is van hogy kukorica után fel lép a pentozán hatás. Mint ahogy írom nem attól szeretném látni aki könnyű művelésű jó talajokon teszi azt, hanem aki hasonlóan szar földeken teszi és el ért már valamit de ilyen még nem jelentkezett. És tudom hogy ezért ki átkoznak de a talaj állapotnál jobban érdekel a jövedelmezőség már mint az hogy mikor lesz ugyan annyi befektetett forintból ugyan annyi haszon. Mert ugye beruházni csak a megtermelt haszonból lehet.
Válasz Koczka József #14673. hozzászólásáraGyulai Iván szerint mulcsréteget kell tenni a talajra, és megjavul.
Nagyban kicsit nehezebb megvalósítani, de kilenc év alatt már sikerülni kellett volna.
El kell menni Gömörszőllősre és tanulni.
Valahol már írták, hogy felülről épül a talaj és ami tény, hogy nem szabad mozgatni.
Ilyen kísérleted van-e, a kísérleten belül?
A meszes topikban láttad a művelt szikes és a műveletlen szikes közti különbséget?
Mennyi meszet, vagy gipszet juttattál ki egy hektárra?
Válasz MrPoke #14667. hozzászólásáraSzia hát én elengedném ha olyan földön gazdálkodnák mint te. Van fent egy pár szerződés Szentes határából átlag 35 ak. Azon lehet hogy egy kicsit könnyebb gazdálkodni mint mondjuk 6ak.
Válasz barazdabetyar. #14672. hozzászólásáraHát az jó. De ahogy írtam felénk a terület harmada szik és a valamennyi termés nem futja ki a termelést. Ezért érdekelne olyan véleménye aki hasonló körülmények között gazdálkodik, de ilyen még nem jelentkezett.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólásáraMióta csak egy sor grúber van évente,semmi több,eltűntek a szikfoltok.És ott is termés van valamennyi.
Válasz Radocz #14669. hozzászólásáraAz idén lesz a 9. És én nem hinni akarok benne mert a hitből nem lehet meg élni. Én a költségek csökkenését várom tőlle csak hát ezt még nem érzékelem.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólására2022 február 10-én tettek fel képet, hogy mennyi mész lett kijuttatva.
Van két kép.
Úgy néz ki egyik szántott, másik "műveletlen" terület.
Érdemes a valóságban is megnézni, mert ha jól tudom ez már a Hortobágyon van.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólásáraHány éves a kísérlet?
Mivel nem hiszel benne, nem is sikerülhet.
Válassz!
Vagy azt kell elfelejteni, amit itt olvastál, vagy az ISZCS-t.
Ön dönt.
Válasz MrPoke #14667. hozzászólásáraÉs ezt már az első évben ugyanígy többen elmondták.
Nekem is van egy tábla, ami szikes.
Azzal semmit sem csinálok, így nincs rá fizetés.
Válasz Koczka József #14664. hozzászólásáraEngedjük már el a sziket... Fel sem lehet szántani, ha felszántod akkor meg addig súlyedsz bele ameddig megvan mozgatva. Mióta nincs szántva a szík kevésbé áll meg rajta a víz, és ami fontos nincs gond a permetezéskor, aratáskor stb.... Nincsennek nyomak. Az igazi szikes területet nem is lehet művelni azon csak művelés nélkül lehet érdemben termelni.
Válasz .Feco. #14665. hozzászólására
Ezért van az, hogy sokan akik elkezdik, utána hamar visszatérnek az ekéhez. Ha meggyőződése valakinek, hogy a szántás jobb akkor nem kell váltani. Mert addig csavarja, míg nem jön ki sokkal rosszabbra a matek. Haverom apósát akarta, hogy meggyőzzem. Eljöttek 2021-ben, megnézték, elindultak az úton, de egy év után levonta a következtetést, hogy sokkal rosszabb a kultivátoros művelés. Persze mindent úgy csináltak, ahogy a szántásnál, meg megkésve is. Borítékolható volt, hogy nem lesz jobb a kultivátoros művelés. Fel is van szalonázva most minden területük ekével "gyönyörűen".
Ezért nem jó ötlet a szántás állami betiltása sem, mert sokan már csak azért sem fogják az új szemléletet megtanulni. De, mint tudjuk a változás szükségszerű, kinek hamarabb, kinek később.
----------------
Ahogyan annak idején az egész családod elindult ezen az úton a görbeházi talajok művelhetetlensége miatt. Voltál kinn amerikában is tanulni, a szakdogád is erről írtad -ha jól emlékszem. 2010-ben már komoly tapasztalati tanácsokat adtad itt a fórumon takarónövényekről és direktvetésről. Bio striptill is a te nevedhez fűződik. De sokan, főleg ahol megbukik a mintill, nem így indulnak neki.
Válasz Koczka József #14661. hozzászólásáraUgyan olyan talajon (is) gazdálkodunk, mint Te, légvonalban 20 km sincs, de igazából nincs ennek jelentőssége, sőt minél rosszabb bázisról indulsz, annál látványosabb a javulás, de ha valakinek meggyőződése, hogy nála nem jó, úgyis bebizonyítja magának, hogy lám neki volt igaza. Végig mentünk már ezen sokszor, fölösleges bele kezdi, ha te magad nem akarsz változtatni, úgy sem fogsz. Az nem releváns, hogy ki csinálja meg ki nem, a legtöbb helyen ahol tökéletesen működik a közvetlen szomszéd sem csinálja úgy, mert ugyanaz a meggyőződése, mint neked, a saját szemének sem hisz!
Válasz Sz_Pisti #14662. hozzászólásáraSzia. Felénk nem a homokkal van baj mert az alig van. Tudod mennyi gipsz kell egy hektár szik foltra? És tudod hogy azt 10-20 évig kell használni mire jelentős javulás érzékelhető. Ezekkel az itteni gazdák is tisztában vannak. És van egy táblám amin nincs forgatás de van aratás után zöldtrágya (művelőretek, tavasz bükköny,) meg néha más is. Csak az a baj vele hogy még nem volt olyan év hogy jövedelmezőbb legyen mint ami csak szántott volt. És itt van a bibi.
Nekem az a problémám, hogy a legtöbb esetben gyenge a kelés
Válasz Koczka József #14661. hozzászólására Zöldtrágyázással javítható a homok talajok szervesanyag tartalma, és csökkenthető az erózió.
A szőkék esetében a vízháztartás javul, de ott kell a gipsz is.
Ezek általános ismeretek.
Válasz .Feco. #14657. hozzászólásáraHát akkor te nagyon jó talajon gazdálkodol. Az a baj hogy aki itt jókat ír róla az mind könnyűművelésű magas arany korona értékű földön gazdálkodik. Nekem akkor volna ez hihető ha olyan valaki is nyilatkoznia aki 6-8 ak szikes talajon gazdálkodik. Mert akár kinek megnézem a területeit 25-40 ak. Ezért nem csinálja erre felé senki. Radocz kolléga is írta hogy meg nézetem de mikor meg tudtam hogy hol el sem kellett menni.
Válasz Gandhy #14659. hozzászólásáraVégülis kipróbálom mindet egy táblán belül, majd a mázsa eldönti.
Válasz MTZ1221.3 #14656. hozzászólására300/13 - 2 sorban.
Válasz Radocz #14650. hozzászólásáraNem követem naprakészen a TMG egyesület munkáját, így nem tudom mi az ő álláspontjuk.
Muszáj bárkinek is jobban tudnia? (szerintem nem)
Ha nekik működik, használják, nem mondtam, hogy ne.
Én azt használom, amit én látok jónak, más meg mást. Mivel a körülmények nem egyformák, így általános igazságokat ezekre ráhúzni nem lehet. Megvan az a pár alaptézis ami már 10 éve is megvolt, a többit meg mindenki magának alakítja, ahogyan tapasztalja.
Válasz Koczka József #14639. hozzászólására0, ha jól csinálod egy szem hozamcsökkenésed sem lesz, input oldalon sem kell jelentős csökkenése számítani, inkább folyamatosan javuló talajviszonyok mellett emelkedő hozamra...
Válasz Gandhy #14655. hozzászólásáraUgyanaz a kompaktor is. Annak a gerenda magassága és az egy gerendán lévő kapák távolsága határozza meg, milyen anyagban tud elmenni. Ha nem nagy a szár, mondjuk napraforgó tarló, akkor simán jó a kompaktor is első menetre.
Válasz MTZ1221.3 #14648. hozzászólásáraNekem hengert kell cserélnem , mert ez a duplaosztású v-henger max. mélységtartásra jó.
Akkor megnézem elmegy-e a kompaktor, végülis a széles lúdtalplap ugyanazt teszi mint a kulti oldalkapákkal.
Válasz Csavarkulcs #14653. hozzászólására
Válasz mtz1221 #14652. hozzászólásáraNettó 40 körül lehet a 25 liter.
Válasz Csavarkulcs #14646. hozzászólásáraNálatok menyi a 10 literes ?
Válasz Gandhy #14644. hozzászólásáraA tavaszi tárcsázast, előttünk már többen próbálták.
A lényeg, hogy csak egyszer. Én nem tenném. (A rövid tárcsa is tárcsa).
Barázda betyár csak grubert használ.
Ősszel is, tavasszal is.
Válasz MTZ1221.3 #14648. hozzászólásáraA TMG egyesület tagjai ezt miért nem így tudják?
Valaki le van maradva.?
Válasz MTZ1221.3 #14647. hozzászólásáraSzerencsére felénk van.
Egyenes talaj kell hozzá.
Napraforgó utánra vették.
Tavasszal, még nem vettem igénybe.
Nekem glifozát volt tavasszal.
Netparaszt anno inkább ezt javasolta.
A héten lesz Hajdúnánás, Kenderes kertben két napos rendezvény.
Bio előtt megéri elmenni. Én most nem megyek.
A JD 2100 kapa, hasonló mint Josey altalaj lázítója.
Válasz Gandhy #14644. hozzászólásáraHelyes, ez jó paradigma váltási irány.
Én az 5cm-es csak tavaszi melót a nedves talajállapotnál végzett rövidtárcsázás után hagytam abba. Mert olyan talpat csinált a tárcsa, mint az állat. Azóta nem nagyon használom (csak ősszel megy, búza alá dolgozva, max. 5cm mélységben), azért vettem pokol drágán kultivátort, azzal nincs ilyen probléma, az mehet 5cm-en és 25-ön is. Gumikerekes henger nekem nagyon bejött, egyenlőre.
Válasz Radocz #14645. hozzászólásáraKülön vontatott aprító henger nekem nincs, és nem is lesz.
Az én üzemméretemre felesleges pénzkidobás.