Öntözésfejlesztési pályázaton indulókat, nyerteseket kérdeznék. Mennyi idő volt a beadás után mire támogató okirat érkezett? Úgy hallottam, hogy nagyon elhúzzák és akár 1 év is lehet. Illetve lehívás után mennyi idővel fizettek?
ha a szivattyú végén lenne egy szabad csőkifolyás akkor lenne egy állandó fordulat mellett egy fix szállítási teljesítményed és állandó nyomásod (0,1 bar).
Ha van mögötte csővezeték, ahogy általában van, úgy a csővezeték paraméterei alapján lesz egy tényleges (elméletitől eltérő) nyomásértéked es vízszállításod. Minél nagyobb a csővezeték ellenállása annál nagyobb lesz a nyomásod, minél nagyobb a nyomás annál nagyobb mértékben tér el a tényleges vízszállítás az elméletitől.
visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre: ha ugyanannak a szivattyúnak ugyanazt az X l/perc vizet kell szállítania 4 bar nyomáson a szivattyú l/óra fogyasztása kevesebb lesz, mint ugyanazt a vízmennyiséget kell szállítsa, de 8 bar nyomáson kell dolgoznia.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraPersze, csakhogy ehhez a szivattyónak semmi köze. Ó egy bizonyos fordulaton nyom egy bizonyos mennyiséget és nyomást, ha a rendszer rosszúl van méretezve, azzal ő nincs mit kezdjen.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraValami ilyesmi lenne a szivattyú jelleggörbéje.
Ez egy régi munkagép tankönyvből van szerintem beszkennelve, én már egy elektronikus anyagban találtam, ott könnyebben kerestem. :)
Válasz traktorajtóhajtogató #4410. hozzászólásáraHát ez nagyon kisarkítása a dolgoknak... A vízmennyiség és a nyomás sem lineáris, és nem is egymástól szorosan függő dolgok. A vízszállítás elsősorban a szivattyú szállítási teljesítményével van összefüggésben, elméletileg ahogy nő a fordulatszám, úgy nő a vízszállítása is, feltéve hogy szabadkifolyás van a nyomott oldalon.
Csakhogy! Ha a nyomott oldalon a víz ellenállásba ütközik, akkor feltorlódik, ez a feltorlódás képez nyomást. Minél nagyobb a fatorlódás, annál nagyobb a nyomás, és ez a feltorlódás visszahat a szivattyúra, ezáltal rontva annak a szállítási teljesítményét is. Ez a feltorlódás függ a szivattyú utáni csővezeték hosszától, keresztmetszetétől, vonalvezetésétől, emelőmagasságától, illetve a kiömlési módtól (másik szivattyúra betáplál, szabadon kifolyik, fúvókában végződik, turbinát hajt, stb.)
Ahogy a csővezetkben szállított víz visszahat a szivattyúra, fékező- terhelő hatást fejt ki, amit a szivattyúnak le kell győznie, azaz többletteljesítményigény lép fel, a szállítási kapacitás szintentartásához nagyobb teljesítmény szükséges nagyobb visszaterhelés mellett mint kisebb esetén.
egyszerűen fogalmazva: ugyanannyi l/perc szállítás nagyobb keresztmetszetű és/vagy rövidebb csőrendszerben alacsonyabb nyomás mellett kevesebb teljesítményt, azaz energiát igényel ugyanazon szivattyú ugyanakkora vízszállítása hosszabb vagy kisebb keresztmetszetű csővezetéken.
gyakorlatban: ha van egy öntöző, aminek 3000 l/perc vízigénye van 3 bar betáplálási nyomással, ehhez tartozik egy 200-as gerincvezeték 200 m-ként hidrásokkal, akkor az első hidráshoz a szivattyúnál 3,7 bar nyomás kell, a második hidránsnál már 4,3, a harmadiknál már 4,7, a negyediknél más 5,5 a hatodiknál, már 5,9 stb. A szivattyú vízszállítása állandó, de egyre nagyobb fordulat mellett egyre nagyobb l/h fogyasztásod lesz, mert egyre nagyobb a csőrendszer hossza miatti nyomásveszteséged. Ha ugyanezt a vízmennyiséget kisebb keresztmetszet mellett akarnád átpumpálni akkor a nyomásnövekedés még nagyobb lenne, hiába a szivattyú és a l/perc érték változatlan maradna.
Válasz barazdabetyar. #4408. hozzászólásáraLegegyszerűbb a szívó oldalon felszívatni. Kell valami vízvizsgálat, de zömében 1 m3 vízhez salétromból 2-3 deci kell. A csepinél kifolyó vizet kell ph mérővel nézni. A savat természetesen hígítani úgy könnyebb beállítani a ph-t.
Nekem ibc tartályból 16 óra alatt fogyott ki a hígított sav vagy tápoldat. Egy mikroszórónak a fúvókája volt beapplikálva a csőbe előtte pedig finom szűrő.
Régóta nem használom,mert nem csöpizek már.
De szigorúan be kell számítani a nitrogén egyenlegbe a salétrom savat,a váltó szára nem emlékszem. Valószínűleg az így kijuttatott nitrogén se kerül többe mintha vennél zsírmntes ammóniát.(ezt ne vedd azért kézpénznek)
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraEzek a nagy nyomású lapátozású szivattyúk elég sokkal növelik a szállított mennyiségüket, ha kisebb az ellenállás. Persze ha nem tudod kivenni a dupla mennyisegű vizet, mert az áramlás gyorsulása miatt megnőne a cső ellenállása, akkor máris nő a nyomás, így csökken a szállított mennyiség is
Válasz .Feco. #4397. hozzászólásáraÉrdekes. Az fizikatanárom annó úgy tanította, hogy a vízmennyiség és a nyomás együtt jár, ha egy adott keresztmetszeten vizet akarok átnyomni. Te valami más tanárhoz járhattál...
Válasz máris szomszéd #4356. hozzászólására"Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,foszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet."
Válasz berenyil2 #4404. hozzászólásáraÉn csak pislogok és csodálkozom, hogy belvíz elvezetésére készült, “negatív csatorna”, és biztosítanak bele vizet még most is, mert a szomszéd is abból öntöz most…..
Nálunk ez elképzelhetetlen….
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMegvalósításól számított 5 évre fenntartási kötelezettséget kell vállalni, erre az időszakra igazoltan rendelkezni kell a földhasználattal a megvalósítási helyszínen és érvényes vízjogi üzemeltetésivel is. Amit nyilván a megvalósítás után fogsz megkapni, asszem azt a záró elszámolással kell csak benyújtani.
Igen van most is benne víz, mert feljebb egy nagygazda most is öntöz. De ha kérünk akkor egy közeli kettős hasznosítású öntöző csatornából tudnak bele engedni vizet jelen aszály mellett is. Már egyeztettem a vízüggyel erről. Csak jelezték, hogy benne lesz a véleményezésükben, hogy a víz nem garantált. Mindezt azért mert az adott csatorna hivatalosan belvíz elvezető.
És emiatt állítólag elkaszalhatjak a pályázaton. Az engedély bővítése sima ügynek mutatkozik a Vizugy és a Katasztrófavédelem szerint is.
De lehetne a jelenleg is érvényes engedéllyel pályázni, feltéve ha elegendő, hogy csak 2025 ig érvényes.
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMost szárazság van. Van a csatornában víz? Ha belvízelvezető, gondolom nincs. A kérdés az, hogy ha most igényelnél vizet, egyáltalán eljuttatható-e lenne oda. Tudnának-e most oda engedni. Ha nem, akkor ennyi, nincs értelme. De szerintem így indulj el:
-hatósági igazolás víztest minősítéséről (hogy mennyiségi szempontból a víztest minősítése legalább "jónál nem rosszabb") - abban az esetben, amennyiben a vízjogi engedély nem tartalmazza.
Öntözés fejlesztési pályázatban gyakorlott vagy tapasztalt kollégákat kérdezném.
Szeretnénk indulni még a pályázaton. Már van elő Vízjogi engedélyünk 1hrsz ben 10Ha ra. Ezt az engedélyt szeretném bővíteni a szomszédos hrsz-ekkel összesen 72Ha-ra. A víz felszíni csatornából van. Egyeztettem a vizuggyel és a katasztrófa védelemmel is. Minden OK részükről mehet a bővítés. Azonban a vizkiveteli csatorna belvízcsatorna, emiatt a Vízügy veleményezésében benne lesz, hogy az öntöző víz eljuttatható a csatornába de annak mennyisége vagy rendelkezésre állása nem garantált. Ezt a Katasztrófavédelem is fel fogja vezetni a kiadott engedélyre. Azt halottam valakitől, hogy ez esetben a pályázatot tuti el fogják kaszálni, mivel a víz nem garantált.
Van esetleg erről valakinek infója?
Másik lehetőség, hogy elindulunk a jelenlegi engedéllyel, de az 2025 érvényes. Van kikötés, hogy meddig kell érvényesnek lennie az engedélynek? Átnéztem már a pályázati kiírást de nem találtam erre vonatkozót.
Válasz Ares 826 #4399. hozzászólásáraEz van az udvaromban, ezt fogom működtetni, csak gondoltam előbb informálódom egyet, hogy hogyan tudom Paliba hozni őket.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAnnak mi a fasznak az MA-350 szivattyú??? Továbbá az nem fog neked elég nyomást csinálni, ezek nem a nyomásra vannak kitalálva hanem inkább a mennyiségre!
Válasz barazdabetyar. #4394. hozzászólásáraKi kell tanulni, tapasztalni. Ez sem máról-holnapra megy.
Kb 15-20 éve ez a szalagos dolog lett volna vagy 500ezer/ha.
Vannak lebomló szalagok 1,2,3 évet is kibírók. Rá kell gépesíteni a kihúzásra, behúzásra. Tudom, hogy felétek nagy a baj és most mindenki öntözne de szerintem nem egyszerű…
Válasz ..,-:) #4392. hozzászólásáraItt 4ha.szalaggal behúzva kútból Bauer szivattyúval megy.Mtz alapjárat 1,7liter/óra.130 mázsát néznek ki most hogy lesz hektáronként.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAz öntözés is az, ahol nem tudsz spórolni……
Fél gáz, fele nyomás, fele víz…..
Ebben a melegben legalább 10 mm ha nem 15 mm, így is, úgy is megy a “levesbe”, mert akkora a párolgás.
Válasz barazdabetyar. #4384. hozzászólásáraSzia!
Csepp szalag 16mm átmérőjű,ami korlátozza a szállító kapacitását,ha túl hosszú akkor lehet az membrános, vagy hagyományos lézer vágott,egyszerűen nem jut el a víz a végéig mert kicsepeg az a víz mennyiség amit képes átereszteni. Tapasztalatból mondom, 200m-nél már szinte nincs víz,még akkor sem ha extrém nyomást adsz az indulásnál,de ugyebár 2 bár felett már igencsak veszélyes egy szalagnak. Én általában100m szakaszokra osztom a területet.
Üdv.: Csuti
Válasz #bandi #4385. hozzászólásáraAttól a nyomaseses függ, a szivattyunal mért nyomás ugyanannyi, csak mondjuk egy 1000 m gerincben egy 200-as csövön van 1,5 bár nyomaseses, egy 150-esen 3, míg egy 110-esben 5 bár… (van erre táblázat de most nem keresem meg)
Válasz endypapa_20120 #4381. hozzászólásáraSziasztok!
Csepegtető öntözéshez,egy 3 colos Honda,vagy Honda szerű szivattyú pontosan megfelel. Óránként eszik 1 liter benzint,könnyen szállítható telepíthető. 5-6 km 20-as osztású csövet kényelmesen egyszerre ellát. Teljesítményt jól lehet szabályozni,ha kevesebb cső megy, kisebb gázzal üzemel.Egy dologra érdemes figyelni, egy szalag hossza100m ne haladja meg mert akkor már nagy a víz vesztés, és a végeken kevesebb a kijuttatott víz.
Kis vízhozamú cső szivattyú napelemről is lehet opció, ha teszel neki egy jó nagy tartályt, amit nappal tölt és onnan ejtéssel bármikor tudod használni.
Üdv.: Csuti
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraCsepegtető öntözésben gondolkodunk. Ehhez van egy zetor motoros 1000l/p-s szivattyúnk.
A cső szivattyú napelemmel takarékosság miatt került képbe. Igaz kicsi a teljesítmény ( 120l/p, 11bár nyomást tud), viszont minden nap, reggeltől estig folyamatosan tud üzemelni!
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáranem akarlak elkeseríteni, de nem jó irányban gondolkozol.
csőszivattyúval kútból tudsz vizet kivenni, de nyomást csinálni a másik oldalon nem igazán. Ahhoz centrifugál szivattyú kell. (mármint kettő együtt, mert a centrifugál pedig szívni nem fog!)
A teljesítményekkel sem jól kalkulálsz. egy olyan csőbúvár szivattyú ami tud 120 litert percenként (ami öntözés szempontjából semmi) kb 1,5-2 kw, ezt már nem kell helyben napelemmel működtetni.
De mint mondtam, az a teljesítmény semmi, pl. két kisméretű szórófej vízigénye ez, egy veteményesben is kicsi, nemhogy szántóföldön.
A benzinmotorosok is kicsik, pl. az említett Tomos átemelésben tudja ezt a teljesítményt, ha nyomást kell termelnie ez a szám drasztikusan csökken. Összehasonlításként: 3000-3200 l/percet 8 bar nyomáson egy 150 Le-s Iveco motoros szivattyú tud, ami finoman szólva sem 5x teljesítménye a Tomos-nak... másik helyen van ilyesmi teljesítményű elektromos szivattyúnk, az 3000 liter/p-et tud 5,5 bar-on, 37 kw-os villanymotor hajtja frekvenciaváltóval, ott sem kell napelemen gondolkodni...
Válasz barazdabetyar. #4372. hozzászólására1 ha 6000 m. Lukanként 2l/ó (te választasz lukosztást).
Pl. 30 cm osztás, 20 000 luk x 2l. Kisebb teljesítményű szivattyúnál szakaszolhatsz, így pár nap alatt végig érsz.
4824 hozzászólás
Hivatalosan fúratott már valaki öntöző kutat?
300 körüli fúróval, 110-150 béléscső. 30m mélyen.
Mibe kerülhet ez hivatalason?
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraEgyszerű fizika.
De sok tényező befolyásolja.
A szívóoldal hatványozottan.
Ásott kút, csatorna, fúrt kút, szívócső átmérő, kút vízhozama stb.
Sziasztok!
Öntözésfejlesztési pályázaton indulókat, nyerteseket kérdeznék. Mennyi idő volt a beadás után mire támogató okirat érkezett? Úgy hallottam, hogy nagyon elhúzzák és akár 1 év is lehet. Illetve lehívás után mennyi idővel fizettek?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Válasz barazdabetyar. #4420. hozzászólásáraKb igen/perc.
Nevezett MA szivattyúk teljesítménye?Van utána szám 200-300-350.Teljesítmény szám lenne,10 el szorozva?
Sziasztok.
10 KW agregátokat nézegetek, locsolásra kellene, ki mit ajánl?
Kellene hogy birja a 40 fokokat is.
Válasz traktorajtóhajtogató #4417. hozzászólásáraelbeszélünk egymás mellett..
ha a szivattyú végén lenne egy szabad csőkifolyás akkor lenne egy állandó fordulat mellett egy fix szállítási teljesítményed és állandó nyomásod (0,1 bar).
Ha van mögötte csővezeték, ahogy általában van, úgy a csővezeték paraméterei alapján lesz egy tényleges (elméletitől eltérő) nyomásértéked es vízszállításod. Minél nagyobb a csővezeték ellenállása annál nagyobb lesz a nyomásod, minél nagyobb a nyomás annál nagyobb mértékben tér el a tényleges vízszállítás az elméletitől.
visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre: ha ugyanannak a szivattyúnak ugyanazt az X l/perc vizet kell szállítania 4 bar nyomáson a szivattyú l/óra fogyasztása kevesebb lesz, mint ugyanazt a vízmennyiséget kell szállítsa, de 8 bar nyomáson kell dolgoznia.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraPersze, csakhogy ehhez a szivattyónak semmi köze. Ó egy bizonyos fordulaton nyom egy bizonyos mennyiséget és nyomást, ha a rendszer rosszúl van méretezve, azzal ő nincs mit kezdjen.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraValami ilyesmi lenne a szivattyú jelleggörbéje.
Ez egy régi munkagép tankönyvből van szerintem beszkennelve, én már egy elektronikus anyagban találtam, ott könnyebben kerestem. :)
Válasz traktorajtóhajtogató #4410. hozzászólásáraHát ez nagyon kisarkítása a dolgoknak... A vízmennyiség és a nyomás sem lineáris, és nem is egymástól szorosan függő dolgok. A vízszállítás elsősorban a szivattyú szállítási teljesítményével van összefüggésben, elméletileg ahogy nő a fordulatszám, úgy nő a vízszállítása is, feltéve hogy szabadkifolyás van a nyomott oldalon.
Csakhogy! Ha a nyomott oldalon a víz ellenállásba ütközik, akkor feltorlódik, ez a feltorlódás képez nyomást. Minél nagyobb a fatorlódás, annál nagyobb a nyomás, és ez a feltorlódás visszahat a szivattyúra, ezáltal rontva annak a szállítási teljesítményét is. Ez a feltorlódás függ a szivattyú utáni csővezeték hosszától, keresztmetszetétől, vonalvezetésétől, emelőmagasságától, illetve a kiömlési módtól (másik szivattyúra betáplál, szabadon kifolyik, fúvókában végződik, turbinát hajt, stb.)
Ahogy a csővezetkben szállított víz visszahat a szivattyúra, fékező- terhelő hatást fejt ki, amit a szivattyúnak le kell győznie, azaz többletteljesítményigény lép fel, a szállítási kapacitás szintentartásához nagyobb teljesítmény szükséges nagyobb visszaterhelés mellett mint kisebb esetén.
egyszerűen fogalmazva: ugyanannyi l/perc szállítás nagyobb keresztmetszetű és/vagy rövidebb csőrendszerben alacsonyabb nyomás mellett kevesebb teljesítményt, azaz energiát igényel ugyanazon szivattyú ugyanakkora vízszállítása hosszabb vagy kisebb keresztmetszetű csővezetéken.
gyakorlatban: ha van egy öntöző, aminek 3000 l/perc vízigénye van 3 bar betáplálási nyomással, ehhez tartozik egy 200-as gerincvezeték 200 m-ként hidrásokkal, akkor az első hidráshoz a szivattyúnál 3,7 bar nyomás kell, a második hidránsnál már 4,3, a harmadiknál már 4,7, a negyediknél más 5,5 a hatodiknál, már 5,9 stb. A szivattyú vízszállítása állandó, de egyre nagyobb fordulat mellett egyre nagyobb l/h fogyasztásod lesz, mert egyre nagyobb a csőrendszer hossza miatti nyomásveszteséged. Ha ugyanezt a vízmennyiséget kisebb keresztmetszet mellett akarnád átpumpálni akkor a nyomásnövekedés még nagyobb lenne, hiába a szivattyú és a l/perc érték változatlan maradna.
Válasz barazdabetyar. #4408. hozzászólásáraLegegyszerűbb a szívó oldalon felszívatni. Kell valami vízvizsgálat, de zömében 1 m3 vízhez salétromból 2-3 deci kell. A csepinél kifolyó vizet kell ph mérővel nézni. A savat természetesen hígítani úgy könnyebb beállítani a ph-t.
Nekem ibc tartályból 16 óra alatt fogyott ki a hígított sav vagy tápoldat. Egy mikroszórónak a fúvókája volt beapplikálva a csőbe előtte pedig finom szűrő.
Régóta nem használom,mert nem csöpizek már.
De szigorúan be kell számítani a nitrogén egyenlegbe a salétrom savat,a váltó szára nem emlékszem. Valószínűleg az így kijuttatott nitrogén se kerül többe mintha vennél zsírmntes ammóniát.(ezt ne vedd azért kézpénznek)
Válasz barazdabetyar. #4412. hozzászólásáraMit szeretnél róla üzemeltetni?
Válasz traktorajtóhajtogató #4409. hozzászólásáraEgy ezer éves szivattyúnak,hol találsz teljesítmény görbét?
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraEzek a nagy nyomású lapátozású szivattyúk elég sokkal növelik a szállított mennyiségüket, ha kisebb az ellenállás. Persze ha nem tudod kivenni a dupla mennyisegű vizet, mert az áramlás gyorsulása miatt megnőne a cső ellenállása, akkor máris nő a nyomás, így csökken a szállított mennyiség is
Válasz .Feco. #4397. hozzászólásáraÉrdekes. Az fizikatanárom annó úgy tanította, hogy a vízmennyiség és a nyomás együtt jár, ha egy adott keresztmetszeten vizet akarok átnyomni. Te valami más tanárhoz járhattál...
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraAz én szerény nemtudásom alapján ez nem éppen így van. A szivattyuknak szokott lenni telesítménygörbéje. azt nézd.
Válasz máris szomszéd #4356. hozzászólására"Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,foszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet."
Ezek,hogy vannak a rendszerbe adagolva?
Ha egy szivattyú mondjuk tud 2000 litert 10 bár.-on,akkor 5 bár.-on 4000 litert?Vagy környékén?Hogy lehet kalkulálni?Van valami teljesítménytáblázat?
Válasz berenyil2 #4404. hozzászólásáraÉn csak pislogok és csodálkozom, hogy belvíz elvezetésére készült, “negatív csatorna”, és biztosítanak bele vizet még most is, mert a szomszéd is abból öntöz most…..
Nálunk ez elképzelhetetlen….
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMegvalósításól számított 5 évre fenntartási kötelezettséget kell vállalni, erre az időszakra igazoltan rendelkezni kell a földhasználattal a megvalósítási helyszínen és érvényes vízjogi üzemeltetésivel is. Amit nyilván a megvalósítás után fogsz megkapni, asszem azt a záró elszámolással kell csak benyújtani.
Válasz #bandi #4403. hozzászólásáraSzia.
Igen van most is benne víz, mert feljebb egy nagygazda most is öntöz. De ha kérünk akkor egy közeli kettős hasznosítású öntöző csatornából tudnak bele engedni vizet jelen aszály mellett is. Már egyeztettem a vízüggyel erről. Csak jelezték, hogy benne lesz a véleményezésükben, hogy a víz nem garantált. Mindezt azért mert az adott csatorna hivatalosan belvíz elvezető.
És emiatt állítólag elkaszalhatjak a pályázaton. Az engedély bővítése sima ügynek mutatkozik a Vizugy és a Katasztrófavédelem szerint is.
De lehetne a jelenleg is érvényes engedéllyel pályázni, feltéve ha elegendő, hogy csak 2025 ig érvényes.
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMost szárazság van. Van a csatornában víz? Ha belvízelvezető, gondolom nincs. A kérdés az, hogy ha most igényelnél vizet, egyáltalán eljuttatható-e lenne oda. Tudnának-e most oda engedni. Ha nem, akkor ennyi, nincs értelme. De szerintem így indulj el:
-hatósági igazolás víztest minősítéséről (hogy mennyiségi szempontból a víztest minősítése legalább "jónál nem rosszabb") - abban az esetben, amennyiben a vízjogi engedély nem tartalmazza.
Sziasztok!
Öntözés fejlesztési pályázatban gyakorlott vagy tapasztalt kollégákat kérdezném.
Szeretnénk indulni még a pályázaton. Már van elő Vízjogi engedélyünk 1hrsz ben 10Ha ra. Ezt az engedélyt szeretném bővíteni a szomszédos hrsz-ekkel összesen 72Ha-ra. A víz felszíni csatornából van. Egyeztettem a vizuggyel és a katasztrófa védelemmel is. Minden OK részükről mehet a bővítés. Azonban a vizkiveteli csatorna belvízcsatorna, emiatt a Vízügy veleményezésében benne lesz, hogy az öntöző víz eljuttatható a csatornába de annak mennyisége vagy rendelkezésre állása nem garantált. Ezt a Katasztrófavédelem is fel fogja vezetni a kiadott engedélyre. Azt halottam valakitől, hogy ez esetben a pályázatot tuti el fogják kaszálni, mivel a víz nem garantált.
Van esetleg erről valakinek infója?
Másik lehetőség, hogy elindulunk a jelenlegi engedéllyel, de az 2025 érvényes. Van kikötés, hogy meddig kell érvényesnek lennie az engedélynek? Átnéztem már a pályázati kiírást de nem találtam erre vonatkozót.
Előre is köszönöm.
Üdv,
Laci
Válasz Ares 826 #4399. hozzászólásáraEz van az udvaromban, ezt fogom működtetni, csak gondoltam előbb informálódom egyet, hogy hogyan tudom Paliba hozni őket.
Erre jó az MA. 50mm.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAnnak mi a fasznak az MA-350 szivattyú??? Továbbá az nem fog neked elég nyomást csinálni, ezek nem a nyomásra vannak kitalálva hanem inkább a mennyiségre!
Válasz Skuló #4396. hozzászólásáraMeg a nagy lófausztot, pörgetni kell hogy legyen nyomás szivattyú fügvényében!
Válasz Skuló #4396. hozzászólásáraA l/perc-nek fordulat kell, a nyomásnak erő.
Mikor eszik többet ugyanaz az auto? Dombnak fel 70-el, vagy dombnak le 90-el?
Válasz Sanyee #4393. hozzászólásáraÚgy gondoltam hogy a dobnak kisebb a víz igénye és így, kisebb fordulaton is meg lesz a nyomás, tévedek?
Válasz barazdabetyar. #4394. hozzászólásáraKi kell tanulni, tapasztalni. Ez sem máról-holnapra megy.
Kb 15-20 éve ez a szalagos dolog lett volna vagy 500ezer/ha.
Vannak lebomló szalagok 1,2,3 évet is kibírók. Rá kell gépesíteni a kihúzásra, behúzásra. Tudom, hogy felétek nagy a baj és most mindenki öntözne de szerintem nem egyszerű…
Válasz ..,-:) #4392. hozzászólásáraItt 4ha.szalaggal behúzva kútból Bauer szivattyúval megy.Mtz alapjárat 1,7liter/óra.130 mázsát néznek ki most hogy lesz hektáronként.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraFélgázon 4 bar szerintem kevés lesz.
7 litertől felfele.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAz öntözés is az, ahol nem tudsz spórolni……
Fél gáz, fele nyomás, fele víz…..
Ebben a melegben legalább 10 mm ha nem 15 mm, így is, úgy is megy a “levesbe”, mert akkora a párolgás.
Válasz ME109G14 #3856. hozzászólásáraHali, félgázon kb mennyi üzemanyag kell Ma 350 szivattyúnak. Egy RAU 400/110- dobot próbálok munkára fogni. Köszi ha válaszolsz!
Válasz barazdabetyar. #4384. hozzászólásáraSzia!
Csepp szalag 16mm átmérőjű,ami korlátozza a szállító kapacitását,ha túl hosszú akkor lehet az membrános, vagy hagyományos lézer vágott,egyszerűen nem jut el a víz a végéig mert kicsepeg az a víz mennyiség amit képes átereszteni. Tapasztalatból mondom, 200m-nél már szinte nincs víz,még akkor sem ha extrém nyomást adsz az indulásnál,de ugyebár 2 bár felett már igencsak veszélyes egy szalagnak. Én általában100m szakaszokra osztom a területet.
Üdv.: Csuti
Válasz #bandi #4385. hozzászólásáraAttól a nyomaseses függ, a szivattyunal mért nyomás ugyanannyi, csak mondjuk egy 1000 m gerincben egy 200-as csövön van 1,5 bár nyomaseses, egy 150-esen 3, míg egy 110-esben 5 bár… (van erre táblázat de most nem keresem meg)
Válasz csuti0 #4383. hozzászólására
Válasz csuti0 #4383. hozzászólására
Válasz .Feco. #4379. hozzászólására5.5 kw búvárszivattyú 400 l/p.
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraEz attól is függ, hogy hány kilóméter hosszú a gerinc, meg milyen átmérőjű.
Válasz csuti0 #4383. hozzászólásáraVan már membrános szalag is.Végén is annyi víz megy mint az elején.5-600 méter egy föl.Felezve is 250-300 méter.
Válasz endypapa_20120 #4381. hozzászólásáraSziasztok!
Csepegtető öntözéshez,egy 3 colos Honda,vagy Honda szerű szivattyú pontosan megfelel. Óránként eszik 1 liter benzint,könnyen szállítható telepíthető. 5-6 km 20-as osztású csövet kényelmesen egyszerre ellát. Teljesítményt jól lehet szabályozni,ha kevesebb cső megy, kisebb gázzal üzemel.Egy dologra érdemes figyelni, egy szalag hossza100m ne haladja meg mert akkor már nagy a víz vesztés, és a végeken kevesebb a kijuttatott víz.
Kis vízhozamú cső szivattyú napelemről is lehet opció, ha teszel neki egy jó nagy tartályt, amit nappal tölt és onnan ejtéssel bármikor tudod használni.
Üdv.: Csuti
Válasz Balázs. #4380. hozzászólásáraA Tomos a gyári értéket ráfolyással tudja!Ha nyomást akarsz akkor meg pörgetni kell!
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraCsepegtető öntözésben gondolkodunk. Ehhez van egy zetor motoros 1000l/p-s szivattyúnk.
A cső szivattyú napelemmel takarékosság miatt került képbe. Igaz kicsi a teljesítmény ( 120l/p, 11bár nyomást tud), viszont minden nap, reggeltől estig folyamatosan tud üzemelni!
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáraTomos 5-600l még víztározóból sem tudna annyit. Nekem Honda van ha tud 300- t az már jó
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáranem akarlak elkeseríteni, de nem jó irányban gondolkozol.
csőszivattyúval kútból tudsz vizet kivenni, de nyomást csinálni a másik oldalon nem igazán. Ahhoz centrifugál szivattyú kell. (mármint kettő együtt, mert a centrifugál pedig szívni nem fog!)
A teljesítményekkel sem jól kalkulálsz. egy olyan csőbúvár szivattyú ami tud 120 litert percenként (ami öntözés szempontjából semmi) kb 1,5-2 kw, ezt már nem kell helyben napelemmel működtetni.
De mint mondtam, az a teljesítmény semmi, pl. két kisméretű szórófej vízigénye ez, egy veteményesben is kicsi, nemhogy szántóföldön.
A benzinmotorosok is kicsik, pl. az említett Tomos átemelésben tudja ezt a teljesítményt, ha nyomást kell termelnie ez a szám drasztikusan csökken. Összehasonlításként: 3000-3200 l/percet 8 bar nyomáson egy 150 Le-s Iveco motoros szivattyú tud, ami finoman szólva sem 5x teljesítménye a Tomos-nak... másik helyen van ilyesmi teljesítményű elektromos szivattyúnk, az 3000 liter/p-et tud 5,5 bar-on, 37 kw-os villanymotor hajtja frekvenciaváltóval, ott sem kell napelemen gondolkodni...
Válasz barazdabetyar. #4376. hozzászólásáraHogyne bírná. Egy tomos, 5-600 l/p. Mi egy 120 l/p-es csőszivattyúban gondolkodunk, napelemmel működtetve.
Válasz barazdabetyar. #4376. hozzászólására1 ha.-ra.Szorozva,ahány ha.Itt egy öntöz,ha jól emlékszem 2000 litert mondott percenként a szivattyúra ami neki van.4 ha.öntöz.
Válasz endypapa_20120 #4375. hozzászólásáraAkkor ha jól számolok,7-800 liter/min. már jó.Jó benzinmotoros is elbírja.
Válasz barazdabetyar. #4372. hozzászólására1 ha 6000 m. Lukanként 2l/ó (te választasz lukosztást).
Pl. 30 cm osztás, 20 000 luk x 2l. Kisebb teljesítményű szivattyúnál szakaszolhatsz, így pár nap alatt végig érsz.