Válasz barazdabetyar. #4384. hozzászólásáraSzia!
Csepp szalag 16mm átmérőjű,ami korlátozza a szállító kapacitását,ha túl hosszú akkor lehet az membrános, vagy hagyományos lézer vágott,egyszerűen nem jut el a víz a végéig mert kicsepeg az a víz mennyiség amit képes átereszteni. Tapasztalatból mondom, 200m-nél már szinte nincs víz,még akkor sem ha extrém nyomást adsz az indulásnál,de ugyebár 2 bár felett már igencsak veszélyes egy szalagnak. Én általában100m szakaszokra osztom a területet.
Üdv.: Csuti
Válasz #bandi #4385. hozzászólásáraAttól a nyomaseses függ, a szivattyunal mért nyomás ugyanannyi, csak mondjuk egy 1000 m gerincben egy 200-as csövön van 1,5 bár nyomaseses, egy 150-esen 3, míg egy 110-esben 5 bár… (van erre táblázat de most nem keresem meg)
Válasz endypapa_20120 #4381. hozzászólásáraSziasztok!
Csepegtető öntözéshez,egy 3 colos Honda,vagy Honda szerű szivattyú pontosan megfelel. Óránként eszik 1 liter benzint,könnyen szállítható telepíthető. 5-6 km 20-as osztású csövet kényelmesen egyszerre ellát. Teljesítményt jól lehet szabályozni,ha kevesebb cső megy, kisebb gázzal üzemel.Egy dologra érdemes figyelni, egy szalag hossza100m ne haladja meg mert akkor már nagy a víz vesztés, és a végeken kevesebb a kijuttatott víz.
Kis vízhozamú cső szivattyú napelemről is lehet opció, ha teszel neki egy jó nagy tartályt, amit nappal tölt és onnan ejtéssel bármikor tudod használni.
Üdv.: Csuti
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraCsepegtető öntözésben gondolkodunk. Ehhez van egy zetor motoros 1000l/p-s szivattyúnk.
A cső szivattyú napelemmel takarékosság miatt került képbe. Igaz kicsi a teljesítmény ( 120l/p, 11bár nyomást tud), viszont minden nap, reggeltől estig folyamatosan tud üzemelni!
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáranem akarlak elkeseríteni, de nem jó irányban gondolkozol.
csőszivattyúval kútból tudsz vizet kivenni, de nyomást csinálni a másik oldalon nem igazán. Ahhoz centrifugál szivattyú kell. (mármint kettő együtt, mert a centrifugál pedig szívni nem fog!)
A teljesítményekkel sem jól kalkulálsz. egy olyan csőbúvár szivattyú ami tud 120 litert percenként (ami öntözés szempontjából semmi) kb 1,5-2 kw, ezt már nem kell helyben napelemmel működtetni.
De mint mondtam, az a teljesítmény semmi, pl. két kisméretű szórófej vízigénye ez, egy veteményesben is kicsi, nemhogy szántóföldön.
A benzinmotorosok is kicsik, pl. az említett Tomos átemelésben tudja ezt a teljesítményt, ha nyomást kell termelnie ez a szám drasztikusan csökken. Összehasonlításként: 3000-3200 l/percet 8 bar nyomáson egy 150 Le-s Iveco motoros szivattyú tud, ami finoman szólva sem 5x teljesítménye a Tomos-nak... másik helyen van ilyesmi teljesítményű elektromos szivattyúnk, az 3000 liter/p-et tud 5,5 bar-on, 37 kw-os villanymotor hajtja frekvenciaváltóval, ott sem kell napelemen gondolkodni...
Válasz barazdabetyar. #4372. hozzászólására1 ha 6000 m. Lukanként 2l/ó (te választasz lukosztást).
Pl. 30 cm osztás, 20 000 luk x 2l. Kisebb teljesítményű szivattyúnál szakaszolhatsz, így pár nap alatt végig érsz.
Én egy elvileg 7.5-ös franklin motorral(hamisított motor,nyamvadt boltos) ami az egyik legjobb.Egy matra már nem tudom hány lépcsős szivattyút csavaroztam össze. Asszem hat éve működik.
Ha most vennék szivattyút (ami lehetséges és a régi megy tartaléknak) akkor innen. https://melykutiszivattyu.hu/#sec21
Válasz Matyi50 #4359. hozzászólásáraKb így lesz nemsokára.
Felénk az alföld homokhátságon csak kertészetek vannak mindenki kútból öntöz ami minimum 70m de vannak 200 m-esek(engedély tuti nincs egy 200m-es kút 10 milla) is bőven. Ezek kizárólag rétegvizet használnak a talajvíz itt nulla. A tendencia azt mutatja,hogy nagyon fogy a rétegvíz (évi 1.5 km3 nagyjából=a balaton vízmennyiségével) egyre kevesebbet adnak a kutak.Ez látványosan talán 5-8 éve érezhető.Most ott tartunk,hogy a felszíni szivattyúk "zörögnek" a kavitáció miatt. A tavak száradnak ki talajvíz évente 20-30 centit megy lefelé. Szerintem 10 éven belül a felszíni szivattyúknak kampec annyira lemegy az üzemi víszszint. Persze mindenki fúratja a vastagabb csővel a kutat(engedélyre szarik mindenki) és bele a búvár szivattyú. Ráadásul mivel homok és intenzív zöldség termesztés folyik rengeteg víz kell.Simán kimegy hektáronként 4-600 mm esőnek megfelelő mennyiség.
A tendenciát nézve előbb-utóbb a farkunkra lép a kormány és bekeményít.Eddig csak azért nem merte,mert a zöldség zöme ezen a vidéken terem. És nem merik meglépni,inkább tologatják ide-oda a megoldás keresését.
Egy a szerencsém elég "öreg" vagyok,hogy szarjak az egészre és ne törjem a fejem mi lesz holnap.Nem én basztam el nem nekem kell helyre hozni.
kút fúrás mennyire macerás?
50 méterig lehet fúrni tudtommal, bárhol lehet elegedő/megfelelő víz öntözéshez? Nem nagy területet kb 20 HA szeretnék öntözni...
Vagy egy próba fúráskor derülne csak ki hogy van e elég víz?
Aztán gondolom a papír munka hogy engedélyezzék?! Ez mennyire megy nehezen?
Válasz #bandi #4360. hozzászólásáraMiért? Ha közel van a vízadó réteg (kavics) és van is elég víz, akkor nem kell mély kút, mégis lesz benne elég víz. Ilyen helyen egy sima MA szivattyú visz két nagy dobot vízágyúval.
Ahogy jön az aszály problémája,úgy akarnak egyre többen öntözni. Egy fontos dolgot sokan elfelejtenek. Az öntözővíz mint olyan, el fog fogyni! Sőt a következő probléma az lesz! A felszíni vizekkel lehet majd csak öntözni,mert a fűrt kutas öntözés vízhiányos és előbb utóbb tilos lesz,annyira kell majd védeni az ivóvíz készleteket. Na ilyenkor van az,hogy a 200köbméteres medencét milliomoséknál naponta cserélik... Őket kéne elsőnek büntetni!
Válasz verebsandor641 #4344. hozzászólásáraÉn is néztem a KITE videókat.
Meg kellene tudni hogy mekkora volt a nedvességtartalom morzsoláskor,meg hogy mennyi mag lett vetve hektáronként.
Válasz #bandi #4355. hozzászólásáraHa nagyon akarom,én is tudok kutat fúrni.Itt vannak házi kútfúrók.Sőt fúrtunk már kutat.Csak átment rajta a grúber,és eltűnt.Mivel lehetne megkeresni,a beletört csövet?
Válasz barazdabetyar. #4354. hozzászólására
Ha kis teljesítményű a területhez képest a kút,szivattyú illetve jó drága 1m3 víz akkor csöpi szalag.
A csöpi szalag előnye,hogy fele (kb) vízmennyiség kell neki egy szezonban mivel nincs párolgási veszteség. Viszont ha nincs szerencséd és dugul akkor évente új kell,de max két év
Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,fosszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet.
Válasz barazdabetyar. #4354. hozzászólásáraA dobbal egyszer kerül sokba, mire mindent megveszel, meg ugye gázolaj is kell rendesen. Ha olyan kutat fúratsz ami elbír egy rendes dobot, az nem két fillér lesz, aztán akkor is vagy lesz benne elég víz vagy nem.
A szalag az szerintem macerásabb, lerakni meg felszedni, meg minden évben költsége van, viszont kisebb kúttal is jó lehet, aztán tudsz adni 10x is vizet, nem kell 1-2 alkalomba belesűríteni a vízadagot, felteszem kevésbé gyomosít mint az esőszerű öntözés, nem veri úgy a talajt sem a víz szét.
Válasz Makói 70-es #4352. hozzászólásáraA kapilláris csövet erre is szeretik.
Nekem még a mágnes szelep kábelját is elrágta a nyúl többször is (mia a f.sz tetszett neki rajta?)
Szerencsére valószínűleg kinyuvadt,mert mostanában nincs ilyen problémám.
Válasz Drisa #4350. hozzászólásáraMezei pocok, szarka stb.
A nagyobb jószágoknak rakni kell ki vizet és talán nem bántják.
Nálam tavaly ősszel a kurva őzek rágták ki a mikroszórófejek és a gerincvezeték közti csövet.
Minden öntözést úgy kezdtem, hogy 1-2 csövet cserélnem kellett.
Válasz barazdabetyar. #4347. hozzászólásáraAz tuti hogy ebben a vízhiányban szétrágja az őz a disznó de lehet még a nyúl is azt a csövet, de szeretném utána minden nap foltozni toldani.
Válasz verebsandor641 #4344. hozzászólására2,2 hektára 4 tekercs 3300 méteres csepegtető szalag kellett. Ennek ára kB 280 ezer Ft. Plusz 126 db csap,2 collos gerinc vezeték. Minden második sorkozbe megy a víz. Kb 400 literes a kút hozama percenként. Egy órat megy az öntözés az kB 2mm nek felel meg hektáronként. A szivattyú villanyos. Homok talajon.
Sziasztok!
Szántóföldi csepegtető öntözéssel kapcsolatban szeretnék érdenklőni, akinek már van ilyen rendszere/információja erről a témáról. Láttam a KITEnek a videosorozatát ahol kukoricán keresztül mutatták be a technológiát és hát tetszetősnek néz ki viszont pár kérdés megfogalmazódott bennem.
Milyen sűrűn kell ezeket a csöveket (felszíni) szerélni? Tudomásom szerint 1-2 évet bírnak ki, mik a tapasztalatok?
Mindenhol írják hogy alapos felmérések (megfelelő vízkapacitás) esetén lehet ezeket telepíteni. Milyen vízforrásra van szükség? Mondjuk egy 1ha milyen víz igénye lenne? Ha csatorna vagy nagyobb víztárazóra van szükség akkor sajnos ez a technológia is ismét csak azokat a gazdákat tudja kiszolgálni akik rendelkeznek ilyen forrásokkal...
De tovább gondolva ha nagyobb mennyiségű vízre lenne szükség akkor kútfúráson is gondolkoztam, ezzel kapcsolatban mik a tapasztalatok, mennyire nehéz megvalósítani/mennyire drága kutatfúrni egy szántó mellé?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Válasz Kisvuk #4341. hozzászólásáraEsztergályos metamid/teramid/poliamid (műanyag) rúdból kiesztergálja a képen lévő minta szerint. A kilépő lyukat meg olyanra fúrja, amilyenre szeretnéd.
Üdv
Bauer Stargun puskára való fúvókát keresnék,ha esetleg valakinek lenne és megvállna tőle szivesen megvenném vagy egy kontaktot tudna hogy hol lehet ilyet beszerezni.
4790 hozzászólás
Válasz barazdabetyar. #4384. hozzászólásáraSzia!
Csepp szalag 16mm átmérőjű,ami korlátozza a szállító kapacitását,ha túl hosszú akkor lehet az membrános, vagy hagyományos lézer vágott,egyszerűen nem jut el a víz a végéig mert kicsepeg az a víz mennyiség amit képes átereszteni. Tapasztalatból mondom, 200m-nél már szinte nincs víz,még akkor sem ha extrém nyomást adsz az indulásnál,de ugyebár 2 bár felett már igencsak veszélyes egy szalagnak. Én általában100m szakaszokra osztom a területet.
Üdv.: Csuti
Válasz #bandi #4385. hozzászólásáraAttól a nyomaseses függ, a szivattyunal mért nyomás ugyanannyi, csak mondjuk egy 1000 m gerincben egy 200-as csövön van 1,5 bár nyomaseses, egy 150-esen 3, míg egy 110-esben 5 bár… (van erre táblázat de most nem keresem meg)
Válasz csuti0 #4383. hozzászólására
Válasz csuti0 #4383. hozzászólására
Válasz .Feco. #4379. hozzászólására5.5 kw búvárszivattyú 400 l/p.
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraEz attól is függ, hogy hány kilóméter hosszú a gerinc, meg milyen átmérőjű.
Válasz csuti0 #4383. hozzászólásáraVan már membrános szalag is.Végén is annyi víz megy mint az elején.5-600 méter egy föl.Felezve is 250-300 méter.
Válasz endypapa_20120 #4381. hozzászólásáraSziasztok!
Csepegtető öntözéshez,egy 3 colos Honda,vagy Honda szerű szivattyú pontosan megfelel. Óránként eszik 1 liter benzint,könnyen szállítható telepíthető. 5-6 km 20-as osztású csövet kényelmesen egyszerre ellát. Teljesítményt jól lehet szabályozni,ha kevesebb cső megy, kisebb gázzal üzemel.Egy dologra érdemes figyelni, egy szalag hossza100m ne haladja meg mert akkor már nagy a víz vesztés, és a végeken kevesebb a kijuttatott víz.
Kis vízhozamú cső szivattyú napelemről is lehet opció, ha teszel neki egy jó nagy tartályt, amit nappal tölt és onnan ejtéssel bármikor tudod használni.
Üdv.: Csuti
Válasz Balázs. #4380. hozzászólásáraA Tomos a gyári értéket ráfolyással tudja!Ha nyomást akarsz akkor meg pörgetni kell!
Válasz .Feco. #4379. hozzászólásáraCsepegtető öntözésben gondolkodunk. Ehhez van egy zetor motoros 1000l/p-s szivattyúnk.
A cső szivattyú napelemmel takarékosság miatt került képbe. Igaz kicsi a teljesítmény ( 120l/p, 11bár nyomást tud), viszont minden nap, reggeltől estig folyamatosan tud üzemelni!
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáraTomos 5-600l még víztározóból sem tudna annyit. Nekem Honda van ha tud 300- t az már jó
Válasz endypapa_20120 #4378. hozzászólásáranem akarlak elkeseríteni, de nem jó irányban gondolkozol.
csőszivattyúval kútból tudsz vizet kivenni, de nyomást csinálni a másik oldalon nem igazán. Ahhoz centrifugál szivattyú kell. (mármint kettő együtt, mert a centrifugál pedig szívni nem fog!)
A teljesítményekkel sem jól kalkulálsz. egy olyan csőbúvár szivattyú ami tud 120 litert percenként (ami öntözés szempontjából semmi) kb 1,5-2 kw, ezt már nem kell helyben napelemmel működtetni.
De mint mondtam, az a teljesítmény semmi, pl. két kisméretű szórófej vízigénye ez, egy veteményesben is kicsi, nemhogy szántóföldön.
A benzinmotorosok is kicsik, pl. az említett Tomos átemelésben tudja ezt a teljesítményt, ha nyomást kell termelnie ez a szám drasztikusan csökken. Összehasonlításként: 3000-3200 l/percet 8 bar nyomáson egy 150 Le-s Iveco motoros szivattyú tud, ami finoman szólva sem 5x teljesítménye a Tomos-nak... másik helyen van ilyesmi teljesítményű elektromos szivattyúnk, az 3000 liter/p-et tud 5,5 bar-on, 37 kw-os villanymotor hajtja frekvenciaváltóval, ott sem kell napelemen gondolkodni...
Válasz barazdabetyar. #4376. hozzászólásáraHogyne bírná. Egy tomos, 5-600 l/p. Mi egy 120 l/p-es csőszivattyúban gondolkodunk, napelemmel működtetve.
Válasz barazdabetyar. #4376. hozzászólására1 ha.-ra.Szorozva,ahány ha.Itt egy öntöz,ha jól emlékszem 2000 litert mondott percenként a szivattyúra ami neki van.4 ha.öntöz.
Válasz endypapa_20120 #4375. hozzászólásáraAkkor ha jól számolok,7-800 liter/min. már jó.Jó benzinmotoros is elbírja.
Válasz barazdabetyar. #4372. hozzászólására1 ha 6000 m. Lukanként 2l/ó (te választasz lukosztást).
Pl. 30 cm osztás, 20 000 luk x 2l. Kisebb teljesítményű szivattyúnál szakaszolhatsz, így pár nap alatt végig érsz.
Válasz medikus #4373. hozzászólásáraAkkor mennyi az a minimum,hogy üzemeljen a rendszer?
Válasz barazdabetyar. #4372. hozzászólásáraAmekkorát a kutad el bír!
4-5 ha.-os terület szalagos öntözéshez mekkora szivattyú kellene?Liter/min.?
Válasz Sanyee #4369. hozzászólásáraHát inkább 7 számjegyű az ára már neki kivéve a kínai egybeépítetteket.
Zömében külön motor és hozzá a szivattyú,teljesítményben az 5.5-20 kW-os motorokig,pl. A bőség zavara csak legyen rá pénz.
https://www.szivattyuwebaruhaz.hu/termekek/pentax-6-col-csobuvar-szivattyu-400v-_szivattyu_motor_
Én egy elvileg 7.5-ös franklin motorral(hamisított motor,nyamvadt boltos) ami az egyik legjobb.Egy matra már nem tudom hány lépcsős szivattyút csavaroztam össze. Asszem hat éve működik.
Ha most vennék szivattyút (ami lehetséges és a régi megy tartaléknak) akkor innen.
https://melykutiszivattyu.hu/#sec21
Válasz Sanyee #4369. hozzászólásáraPárszor százezer
Válasz máris szomszéd #4367. hozzászólásáraSzia!
Hagy kérdezzem már meg hogy felétek milyen fajta búvárszivattyúkat használnak?
Gondolom nrm az a bolti 100 ezres megy el évi 200-300 órát.
Válasz Rabó001 #4365. hozzászólásáraCentrifugál.Traktor hajtja.
Válasz Matyi50 #4359. hozzászólásáraKb így lesz nemsokára.
Felénk az alföld homokhátságon csak kertészetek vannak mindenki kútból öntöz ami minimum 70m de vannak 200 m-esek(engedély tuti nincs egy 200m-es kút 10 milla) is bőven. Ezek kizárólag rétegvizet használnak a talajvíz itt nulla. A tendencia azt mutatja,hogy nagyon fogy a rétegvíz (évi 1.5 km3 nagyjából=a balaton vízmennyiségével) egyre kevesebbet adnak a kutak.Ez látványosan talán 5-8 éve érezhető.Most ott tartunk,hogy a felszíni szivattyúk "zörögnek" a kavitáció miatt. A tavak száradnak ki talajvíz évente 20-30 centit megy lefelé. Szerintem 10 éven belül a felszíni szivattyúknak kampec annyira lemegy az üzemi víszszint. Persze mindenki fúratja a vastagabb csővel a kutat(engedélyre szarik mindenki) és bele a búvár szivattyú. Ráadásul mivel homok és intenzív zöldség termesztés folyik rengeteg víz kell.Simán kimegy hektáronként 4-600 mm esőnek megfelelő mennyiség.
A tendenciát nézve előbb-utóbb a farkunkra lép a kormány és bekeményít.Eddig csak azért nem merte,mert a zöldség zöme ezen a vidéken terem. És nem merik meglépni,inkább tologatják ide-oda a megoldás keresését.
Egy a szerencsém elég "öreg" vagyok,hogy szarjak az egészre és ne törjem a fejem mi lesz holnap.Nem én basztam el nem nekem kell helyre hozni.
kút fúrás mennyire macerás?
50 méterig lehet fúrni tudtommal, bárhol lehet elegedő/megfelelő víz öntözéshez? Nem nagy területet kb 20 HA szeretnék öntözni...
Vagy egy próba fúráskor derülne csak ki hogy van e elég víz?
Aztán gondolom a papír munka hogy engedélyezzék?! Ez mennyire megy nehezen?
Válasz barazdabetyar. #4363. hozzászólásáraMilyen szivattyúval? Sima centrifugál, vagy a Bandi által írt mélykútszivattyú?
Kútból való öntözés is kapufa……….sok sebből vérzik………
Válasz Rabó001 #4361. hozzászólására2 63-as van összekötve és öntöznek vele.
Válasz barazdabetyar. #4357. hozzászólásáraAkkor kellett volna megjelölni mikor letört, de hát az már elmúlt. Ha fém akkor fémdetektor?
Válasz #bandi #4360. hozzászólásáraMiért? Ha közel van a vízadó réteg (kavics) és van is elég víz, akkor nem kell mély kút, mégis lesz benne elég víz. Ilyen helyen egy sima MA szivattyú visz két nagy dobot vízágyúval.
Válasz barazdabetyar. #4357. hozzászólásáraSzerintem ha valóban öntözni akarsz, ahoz nem olyan kút kell. Mélykúti szivattyú kell bele, meg hasonlók.
Ahogy jön az aszály problémája,úgy akarnak egyre többen öntözni. Egy fontos dolgot sokan elfelejtenek. Az öntözővíz mint olyan, el fog fogyni! Sőt a következő probléma az lesz! A felszíni vizekkel lehet majd csak öntözni,mert a fűrt kutas öntözés vízhiányos és előbb utóbb tilos lesz,annyira kell majd védeni az ivóvíz készleteket. Na ilyenkor van az,hogy a 200köbméteres medencét milliomoséknál naponta cserélik... Őket kéne elsőnek büntetni!
Válasz verebsandor641 #4344. hozzászólásáraÉn is néztem a KITE videókat.
Meg kellene tudni hogy mekkora volt a nedvességtartalom morzsoláskor,meg hogy mennyi mag lett vetve hektáronként.
Válasz #bandi #4355. hozzászólásáraHa nagyon akarom,én is tudok kutat fúrni.Itt vannak házi kútfúrók.Sőt fúrtunk már kutat.Csak átment rajta a grúber,és eltűnt.Mivel lehetne megkeresni,a beletört csövet?
Válasz barazdabetyar. #4354. hozzászólására
Ha kis teljesítményű a területhez képest a kút,szivattyú illetve jó drága 1m3 víz akkor csöpi szalag.
A csöpi szalag előnye,hogy fele (kb) vízmennyiség kell neki egy szezonban mivel nincs párolgási veszteség. Viszont ha nincs szerencséd és dugul akkor évente új kell,de max két év
Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,fosszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet.
Nagyjából.
Válasz barazdabetyar. #4354. hozzászólásáraA dobbal egyszer kerül sokba, mire mindent megveszel, meg ugye gázolaj is kell rendesen. Ha olyan kutat fúratsz ami elbír egy rendes dobot, az nem két fillér lesz, aztán akkor is vagy lesz benne elég víz vagy nem.
A szalag az szerintem macerásabb, lerakni meg felszedni, meg minden évben költsége van, viszont kisebb kúttal is jó lehet, aztán tudsz adni 10x is vizet, nem kell 1-2 alkalomba belesűríteni a vízadagot, felteszem kevésbé gyomosít mint az esőszerű öntözés, nem veri úgy a talajt sem a víz szét.
Dobbal,vagy szalaggal érdemesebb kukoricát öntözni?Fúrt kútból.Melyiknek mi az előnye,hátránya?
Válasz Makói 70-es #4352. hozzászólásáraA kapilláris csövet erre is szeretik.
Nekem még a mágnes szelep kábelját is elrágta a nyúl többször is (mia a f.sz tetszett neki rajta?)
Szerencsére valószínűleg kinyuvadt,mert mostanában nincs ilyen problémám.
Válasz Drisa #4350. hozzászólásáraMezei pocok, szarka stb.
A nagyobb jószágoknak rakni kell ki vizet és talán nem bántják.
Nálam tavaly ősszel a kurva őzek rágták ki a mikroszórófejek és a gerincvezeték közti csövet.
Minden öntözést úgy kezdtem, hogy 1-2 csövet cserélnem kellett.
Válasz barazdabetyar. #4347. hozzászólásáraEgy hónapja megy, még egy sincs kirágva, de műtrágya is megy, saletrom sav, nem hiszem hogy izlene a vadaknak.
Válasz barazdabetyar. #4347. hozzászólásáraAz tuti hogy ebben a vízhiányban szétrágja az őz a disznó de lehet még a nyúl is azt a csövet, de szeretném utána minden nap foltozni toldani.
Válasz Skuló #4346. hozzászólásáraIgen.
Válasz barazdabetyar. #4347. hozzászólására ha szomjas vagy te talán nem rágnád meg még a fa gyökért is....a vadászok tojnak rájuk...
Válasz metomi78 #4345. hozzászólásáraVadak szépen rágcsálják a szalagot?
Válasz jozef19 #1198. hozzászólásáraEgy ilyen gyári szivattyú mekkora nyomást képes előállítani, képes öntöző dobbal öntözésre?
Válasz verebsandor641 #4344. hozzászólására2,2 hektára 4 tekercs 3300 méteres csepegtető szalag kellett. Ennek ára kB 280 ezer Ft. Plusz 126 db csap,2 collos gerinc vezeték. Minden második sorkozbe megy a víz. Kb 400 literes a kút hozama percenként. Egy órat megy az öntözés az kB 2mm nek felel meg hektáronként. A szivattyú villanyos. Homok talajon.
Sziasztok!
Szántóföldi csepegtető öntözéssel kapcsolatban szeretnék érdenklőni, akinek már van ilyen rendszere/információja erről a témáról. Láttam a KITEnek a videosorozatát ahol kukoricán keresztül mutatták be a technológiát és hát tetszetősnek néz ki viszont pár kérdés megfogalmazódott bennem.
Milyen sűrűn kell ezeket a csöveket (felszíni) szerélni? Tudomásom szerint 1-2 évet bírnak ki, mik a tapasztalatok?
Mindenhol írják hogy alapos felmérések (megfelelő vízkapacitás) esetén lehet ezeket telepíteni. Milyen vízforrásra van szükség? Mondjuk egy 1ha milyen víz igénye lenne? Ha csatorna vagy nagyobb víztárazóra van szükség akkor sajnos ez a technológia is ismét csak azokat a gazdákat tudja kiszolgálni akik rendelkeznek ilyen forrásokkal...
De tovább gondolva ha nagyobb mennyiségű vízre lenne szükség akkor kútfúráson is gondolkoztam, ezzel kapcsolatban mik a tapasztalatok, mennyire nehéz megvalósítani/mennyire drága kutatfúrni egy szántó mellé?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Válasz ..,-:) #4342. hozzászólásáraEz lenne a B terv , csak gondoltam hátha kerülne valahonnan eredeti.
Válasz Kisvuk #4341. hozzászólásáraEsztergályos metamid/teramid/poliamid (műanyag) rúdból kiesztergálja a képen lévő minta szerint. A kilépő lyukat meg olyanra fúrja, amilyenre szeretnéd.
Üdv
Bauer Stargun puskára való fúvókát keresnék,ha esetleg valakinek lenne és megvállna tőle szivesen megvenném vagy egy kontaktot tudna hogy hol lehet ilyet beszerezni.