Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR394.01 FtUSD368.32 FtCHF402.58 FtGBP458.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem csak a hozammérő mutatta, hanem 0,4 hektár volt egy kerülés és 90mázsát vitt be a pótkocsi ennyiről...
Potenciál bennevan a 300-asban is sokallta több mint amit a végén aratunk, hát még az 5-600-asban...
Azt azért tudni kell, hogy David Hula (ő termelte ezt a 30 tonna feletti kukoricát) jelentősen délebbre van, mint Magyarország a szélességi öv, ahol gazdálkodik az nagyjából Gibraltár magassága.
Ennek megfelelően jóval hosszabb tenyészidővel is tud dolgozni, ami azt jelenti, hogy az egyedi termés is nagyobb lehet növényenként.
Emellett hektárra átszámítva 90-100 ezres tőszámokkal is tudnak dolgozni, ami megint csak óriási különbséget jelent.
Amennyire én tudom a GMO kukoricák esetében a genetikai módosítás nem terjedt ki a termőképességre, csupán az egyéb tulajdonságokra, mint herbicid vagy rovarrezisztencia, azaz attól, hogy GMO nem terem többet, csak nem eszi meg a bogár.
2018-ban az öntözetlen kategórióban 26 tonnával nyert egy fickó, az sem semmi.
Nálunk nyilván nem ez a realitás, almát az almával, körtét a körtével szabad összehasonlítani.
HA megnézed a termés átlagokat azt gondolom, hogy Magyarországon elsősorban a termésstabilitásra kellene gyúrnunk.
A videó leírása szerint 36 tonnára jön ki hektárra átszámolva az USA mértékegységekből.
Nem kötelező elhinni. De itt a mi kis falunkba is arattak már táblaátlagban 170mázsát hektáronként, nem a hozammérő mutatott ekkora pillanatnyi átlagtermést, hanem a mérleg. És semmi extrát nem műveltek a területen, talán még vetéssel együtt se adtak ki műtrágyát, csak kombinátor előtt szilárd N-t, meg maximum egyszeri sorközműveléskor szintén szilárd N. És nem 10 mázsákat, mielőtt valaki ezt mondaná. Öntözni se öntöztek. Csak minden ilyen jól jött össze.
Ehhez képest ha mindent csúcsra járatnak a rekord kedvéért, és még az idő is kedvező, akkor miért ne.
Amúgy meg magyarul is vannak beszámolók ezekről a termésátlagokról.
Le sz...m az egészet nem érdekel hogy ki mennyit tud termelni, csak utálom mikor idiótának nézik páran a termelőt! Leírnak egy pár "csodálatos" számot parasztvakításnak.
Irni is akartam, hogyha van hozammérője a kombájnba, ő is láthatott 200q közeli adatot rajta.
Nekem 170q volt a legtöbb amit mutatott, egy nagyon jó részén a táblának. De mutatott ugyanebben a táblában 30q is. Ez 2016ba volt.
Én inkább azt csinálnám, hogy ezeket a szélsőségeket megszüntessem táblán belül.
Csak ugye sajnos olyan kombájn vágja azóta amibe nincs hozammérő.
Igaz én a frisset nem néztem még át, de asszem két éve én ha jól emlékszem annyira jött ki. Akkor számolgattam, jobban járok ha bevetem. De lehet rosszul emlékszem.
Vazzeg fejezd már be, mi a faxt rúgózol ezen, egy szemléltető példa egyik csúcsát ragadod meg és azon rejszolsz, holott semmi jelentősége a mondanivaló lényegét tekintve.
Amúgy saját 15 tonna feletti ñagy táblámba is arattam már 20 plusszos anyagot öntözés és 5-600as fao nélkül is...
Azért kár lenne az AKG-ért. Nagyon régóta fut már nálunk is, Európában is és még az USA-ban is, és mindenhol csak pozitív eredményekről számolnak be.
Külön kiemelve a különböző, egyébként nem célirányosan a beporzók számának emelését szolgáló intézkedéseket, melyek nagy mértékben hozzájárulnak ezen fajok mind fajbeli, mind fajon belüli létszámának emeléséhez.
A repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Azért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Nagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Élelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólására
Azért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Nana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Szerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Pedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólására
A tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.
Ez nekem is feltűnt'hogy csak kertes hàzaknàl van'lakott területen kivül csak kaszàlón ami èvek òta nem forgatott. Mèg àrokszèlen sincs. Ahol van giliszta ott sincs vakond szàntòn. Beüldöztük őket a nagy vasakkal a települèsekre.
Ha tönkretennè semmi nem teremne. Igaz 'soha nem derül ki mert mindenki veszi a műtràgyàt. Ennyi erővel vizesrongyba is teremne mint üveghàzban a paprika vìzben föld nlkül.
Válasz .Feco. #12437. hozzászólására
Ők, kösz. Így van, nagyon hatásosan hangzik ez az idézett rész is, amúgy meg nem az.
Meg azért a szántás karossagat is eltulozza, hogy tönkreteszik vele a talajokat, ami azért ennyire nem igaz.
Válasz später77 #12435. hozzászólására
Bábolna se a legideálisabb volt a kukorica termesztésre, mégis kiemelkedő eredménnyel termesztették sokáig, mert betartották a technológiát. Persze volt máshol is jó átlag, még magasabb is.
Anno a 10 tonnasok klubja, azok a gazdaságok kerültek be, aki üzemi szinten, tehát a gazdaság átlagában termeltek 10 tonnat hektáronként. És ezt több évig kellett produkálni, most nemtudom pontosan meddig.
Nem azèrt ìrom'hogy elhidd'de van mikor a reklàm hitèt veszti pusztàn azèrt'hogy a 'hitetlenek'csúnya szòval vègleg elpàrtoljanak egy ki nem pròbàlt dologtòl'csak azèrt'hogy a nem olyan tàvoli jövőben a farok màsik oldalàn àlljanak pusztàn a berögződèsük miatt. A sajàt ellenreklàmuknak is ès megtèvesztèsnek is jòlehet. De remèlem tèvedek! A mai mgdasàban rengeteg lehetősèg van a kiadàs csökkentèsère. Endypapa ès Mr.Poke iràsai bizonyìtjàk amit èn is tapasztalok. Semmi extra törekvèsem nincs'csak hagyom a termèszetet tenni a dolgàt. Mindegy milyen humuszrèteg mekkora kamu'az a lènyeg ami a mindenki sajàtjàn van.
Egyetértünk abban hogy hülyeséget beszél... mondani (írni) akart valami hangzatosat, valójában arra gondolt amikor sekély termő rétegnel az eke hoz fel a B rétegből, ami terméketlen (köznyelvben vad föld)...
2017-ben, amikor a rekordot felállították, 175,4 bpa (bushel per acre, vagyis 11,8 t/ha) volt az USA átlaga. Az 542,2 bpa (36 t/ha) Virginiában jött össze, ami nem is tartozik kifejezetten a kukorica övezetbe. A nem öntözött területek azért messze elmaradnak ettől a számtól.
Ne rugózz ezen, létezik a dolog..
Némileg másabb klíma, tenyészidő, másabb (gmo) hibrid, soksok anyag, és nem 500 négyzetméteren...
btw kisparcellás kisérlben én is tudok a tavalyi évben 20tonnát, ebben a szép csapadékeloszlásban, keleten..
Hol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Nem engem kérdeztél, és valószínűleg nem is pontosan a kérdésedre fogok válaszolni.
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Nagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Hol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Ott áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Lehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50
14817 hozzászólás
Válasz Tomi81 #12462. hozzászólására
Nem csak a hozammérő mutatta, hanem 0,4 hektár volt egy kerülés és 90mázsát vitt be a pótkocsi ennyiről...
Potenciál bennevan a 300-asban is sokallta több mint amit a végén aratunk, hát még az 5-600-asban...
Válasz Tomszi #12465. hozzászólására
Azt azért tudni kell, hogy David Hula (ő termelte ezt a 30 tonna feletti kukoricát) jelentősen délebbre van, mint Magyarország a szélességi öv, ahol gazdálkodik az nagyjából Gibraltár magassága.
Ennek megfelelően jóval hosszabb tenyészidővel is tud dolgozni, ami azt jelenti, hogy az egyedi termés is nagyobb lehet növényenként.
Emellett hektárra átszámítva 90-100 ezres tőszámokkal is tudnak dolgozni, ami megint csak óriási különbséget jelent.
Amennyire én tudom a GMO kukoricák esetében a genetikai módosítás nem terjedt ki a termőképességre, csupán az egyéb tulajdonságokra, mint herbicid vagy rovarrezisztencia, azaz attól, hogy GMO nem terem többet, csak nem eszi meg a bogár.
2018-ban az öntözetlen kategórióban 26 tonnával nyert egy fickó, az sem semmi.
Nálunk nyilván nem ez a realitás, almát az almával, körtét a körtével szabad összehasonlítani.
HA megnézed a termés átlagokat azt gondolom, hogy Magyarországon elsősorban a termésstabilitásra kellene gyúrnunk.
Válasz Ares 826 #12463. hozzászólására
A videó leírása szerint 36 tonnára jön ki hektárra átszámolva az USA mértékegységekből.
Nem kötelező elhinni. De itt a mi kis falunkba is arattak már táblaátlagban 170mázsát hektáronként, nem a hozammérő mutatott ekkora pillanatnyi átlagtermést, hanem a mérleg. És semmi extrát nem műveltek a területen, talán még vetéssel együtt se adtak ki műtrágyát, csak kombinátor előtt szilárd N-t, meg maximum egyszeri sorközműveléskor szintén szilárd N. És nem 10 mázsákat, mielőtt valaki ezt mondaná. Öntözni se öntöztek. Csak minden ilyen jól jött össze.
Ehhez képest ha mindent csúcsra járatnak a rekord kedvéért, és még az idő is kedvező, akkor miért ne.
Amúgy meg magyarul is vannak beszámolók ezekről a termésátlagokról.
Válasz Ares 826 #12463. hozzászólására
Tehát fenntartod, hogy ilyen nincs.
Válasz szanberg #12460. hozzászólására
Le sz...m az egészet nem érdekel hogy ki mennyit tud termelni, csak utálom mikor idiótának nézik páran a termelőt! Leírnak egy pár "csodálatos" számot parasztvakításnak.
Válasz szanberg #12460. hozzászólására
Irni is akartam, hogyha van hozammérője a kombájnba, ő is láthatott 200q közeli adatot rajta.
Nekem 170q volt a legtöbb amit mutatott, egy nagyon jó részén a táblának. De mutatott ugyanebben a táblában 30q is. Ez 2016ba volt.
Én inkább azt csinálnám, hogy ezeket a szélsőségeket megszüntessem táblán belül.
Csak ugye sajnos olyan kombájn vágja azóta amibe nincs hozammérő.
Válasz otis #12457. hozzászólására
Igaz én a frisset nem néztem még át, de asszem két éve én ha jól emlékszem annyira jött ki. Akkor számolgattam, jobban járok ha bevetem. De lehet rosszul emlékszem.
Válasz Ares 826 #12451. hozzászólására
Vazzeg fejezd már be, mi a faxt rúgózol ezen, egy szemléltető példa egyik csúcsát ragadod meg és azon rejszolsz, holott semmi jelentősége a mondanivaló lényegét tekintve.
Amúgy saját 15 tonna feletti ñagy táblámba is arattam már 20 plusszos anyagot öntözés és 5-600as fao nélkül is...
Válasz MrPoke #12414. hozzászólására
Azért kár lenne az AKG-ért. Nagyon régóta fut már nálunk is, Európában is és még az USA-ban is, és mindenhol csak pozitív eredményekről számolnak be.
Külön kiemelve a különböző, egyébként nem célirányosan a beporzók számának emelését szolgáló intézkedéseket, melyek nagy mértékben hozzájárulnak ezen fajok mind fajbeli, mind fajon belüli létszámának emeléséhez.
Válasz VDénes #12393. hozzászólására
A repcét sem mondanám betegesebb növénynek, mint pl a napraforgót. Jó vetésforgóval bármit tudsz, a lényeg, hogy támogasd mind a növényt, mind a talajt, és nagy meglepetés nem fog érni!
Örülök neki ha egy kicsivel is de tudok segíteni!
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Azért Magyarországon sem 20-30 ezret kap az, aki ilyenekkel "bajlódik". Nyilván a vállalások mennyisége alapján, de itthon is ki lehet hozni nagyon komoly hektáronkénti támogatást!
És mivel nincs műtrágyázási tilalom, csak korlátozás, nagyon szép eredményeket el lehet érni ezzel a szemlélettel, gyakorlattal is.
Válasz bandigh #12394. hozzászólására
Nagyon is sok! A talaj és a rajta lévő vegetáció tele van élőlénnyel. Ha nem bolygatjuk feleslegesen a talajt, a lehetőségekhez mérten minél többet használunk zöldtrágyát, takarónövényt, akkor olyan hasznos nematódák, ízeltlábúak is megjelennek, mint a futóbogarak, pókok, különböző ragadozó poloskák, afidofágok stb., amik nem igazán teszik lehetővé mondjuk egy levéltetű fertőzés kialakulását.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kártevők populációinál hamarabb alakulhat ki rezisztencia a kemikáliák ellen, mint ahogy pl. a fénybogarak esetében már itthon is lehet tapasztalni, addig a táplálékhálózat magasabb szintjein helyet foglaló predátorok populációi sérülékenyebbek, jóval lassabban regenerálódnak. Nem beszélve arról, hogy a kivonások - engedélyeztetések párharcban egyelőre a kivonások állnak nyerésre a rovarölő hatóanyagok tekintetében. Magyarán egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, egyre kisebb a lehetőség a szerrotációra, egyre nagyobb a veszély a rezisztencia kialakulására.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólására
Volt olyan évem, hogy a disznó települt be a gilisztára! (igaz, csak egyszer fordult elő)
A vadkárbecslő tátott szájjal nézte a végigtúrt sorközöket.
Válasz MrPoke #12453. hozzászólására
"megbecsülik a parasztot "
Mióta világ a világ, olyan még nem volt!
Válasz máris szomszéd #12452. hozzászólására
Élelmiszer több van mint amennyi kell, jelenleg bőségesen túltermelés van. Ha ténylegesen élelmiszerhiány lesz talán megbecsülik a parasztot is. Nincs is olyan messze ez.
Hacsak nem unja meg a föld ezt a pár milliárd vírust és megtizedeli.
Válasz VDénes #12432. hozzászólására
Azért kíváncsi volnék a komplett a-z beltartalmi értékre.Mint kertész aki rá van kényszerülve a minél több szebb árura,dettó brojler csirke.Saját árumat is lehetni beltartalmilag vizsgálni egy mondjuk 40 évvel ezelőtt termelttel valószínűleg leesne az állam. Csak hát etetni kell a szaporodó népet.
Válasz VDénes #12432. hozzászólására
Az aratáskor látni szerintem hogy akkora termés nincs benne mint amit írtál.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására
20-30 éve termeltünk műtrágya nélkül gabonát kukoricát, lóval művelve gyomirtás nélkül. Szervestrágya sem volt. Az akkori gabona fajtákkal stabilan 30q gabona 40q kukorica termett. A jelenlegi tudásommal műtrágya nélkül erre rá tudnék tenni jelentős mennyiséget. De már nem kapálnék meg több hektár kukoricát :)
PK meg annyi van a talajban, hogy sosem fogy el, csak legyen ami feltárja.
Válasz Tomszi #12447. hozzászólására
Nana èn sem azt irtam'hogy semmiből 50et tud!fèreèrtès! Egyszer itt 'vagy a búza Repce topikban volt vita a szar területeken valo profit. Ott volt'hogy alapbol 30 màzsa minden nèlkül megvan. 220 vetőmagbol. Aztàn 'hogy nem bokrosodik rendesen az őszi vetès semmi nem lesz'stb. Ez volt a vitaindito'!de ez pàr ève voltàm'kàr előhozni. Na làtod'működhet! Lehet'hogy 'jò'talajon'fennterthatò lenne'csak senki nem pròbàlja'pedig a 1_2 màzsa ràszòrva szinte a semmivel egyenlő'mègis működik mint ìrjàk. Ha nitrot fujunk az elvileg ugye savasit. A sok kiszort holmi is. Nehèz egyensúlyba hozni'de nem lehet'hogy amennyivel többet termelünk'meg pòtoljuk a kieső tàpanyagot'annyival rontunk'minthogy a talaj 'èpülne'extra bevètel helyett?persze az utòbbi meg kellemetlen.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólására
Nem. itt akkor jelenik meg, ha káros tömörödés lép fel, mondjuk a szomszéd az én táblámon keresztül jár a földjét művelni és összetapossa a talajt.
Válasz .Richard. #12446. hozzászólására
Szerintem ő se úgy értette az 50p búzát, hogy semmi műtrágyaval hosszú távon, hanem különösen nem kell erőlködni érte. De majd ő kifejti, ha akarja.
Egyébként nálunk se kell különösebben erőlködni érte, szokták is mondani az öregek, hogy csak nem kell elfelejteni vetni. Egyszer működik, talán kétszer is, de hosszú távon pótolni kell.
Válasz Tomszi #12445. hozzászólására
Pedig elgondolkodtatò'hogy teremne műtràgya nèlkül. Feco úr ìrja'hogy minden föld megtermi a 50màzsa körülit. Vigyàz meg javitja a talajait'mint ìrja'ebből gondolhatjuk'hogy nem 9 màzsa 27essel termel'miszerint mindenfèle kegyszer nèlkül alapban megtermi a règebbi iràsa szerinti 30 màzsàt. Persze'mindenki műtràgyàz'senki nem vàllalja be 'mèg a vizsgàlt talajra sem'hogy mire kèpes nehogy bukta legyen. Ha hozzàvesszük'hogy valamit javul a talaj'lehet'hogy nem kène műtràgyàzni? Tessèk kisèrletezni'aztàn valami kisül belőle! Remèljük'mèg a mi èletünkben.
Válasz .Richard. #12442. hozzászólására
A tápanyagokat pótolni kell, szerintem, nitrogént azt lehet megkötni a levegőből, pillangóssal. De a többivel mivan? Anno úgy tanultuk hogy a Nilus minden évben kiöntött, ezzel tragyazva Egyiptom földjét. Aztán máshol az erdő felegetese után termeltek a helyén, majd a talaj kimerült, odébb álltak, mert volt hová. Aztán a pusztában évről évre elpusztult füvek lebomlottak, stb, évmilliók alatt létrejött a csernozjom talaj. Aztán az ugarolas, két esharomnyomaxos gazdálkodás.
Ezzel szemben ma minden évben termelünk, a termést elvisszuk a földről, meg ha a szár ottmaradt is, minden földre nem jut állati trágya, ez csak egyes varosiak kepzeteben van, hogy akkor nem kéne műtrágyazni.
Válasz máris szomszéd #12443. hozzászólására
Ez nekem is feltűnt'hogy csak kertes hàzaknàl van'lakott területen kivül csak kaszàlón ami èvek òta nem forgatott. Mèg àrokszèlen sincs. Ahol van giliszta ott sincs vakond szàntòn. Beüldöztük őket a nagy vasakkal a települèsekre.
Egy furcsa kérdés.
A vakond nem izgul be a sok giliszta láttán?
Szóval nem telepedik be a táblába és szaporodik a kánaánban?
Válasz Tomszi #12440. hozzászólására
Ha tönkretennè semmi nem teremne. Igaz 'soha nem derül ki mert mindenki veszi a műtràgyàt. Ennyi erővel vizesrongyba is teremne mint üveghàzban a paprika vìzben föld nlkül.
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólására
Sikerült a lényeget kiszedni a hozzászólásból
Válasz .Feco. #12437. hozzászólására
Ők, kösz. Így van, nagyon hatásosan hangzik ez az idézett rész is, amúgy meg nem az.
Meg azért a szántás karossagat is eltulozza, hogy tönkreteszik vele a talajokat, ami azért ennyire nem igaz.
Válasz später77 #12435. hozzászólására
Bábolna se a legideálisabb volt a kukorica termesztésre, mégis kiemelkedő eredménnyel termesztették sokáig, mert betartották a technológiát. Persze volt máshol is jó átlag, még magasabb is.
Anno a 10 tonnasok klubja, azok a gazdaságok kerültek be, aki üzemi szinten, tehát a gazdaság átlagában termeltek 10 tonnat hektáronként. És ezt több évig kellett produkálni, most nemtudom pontosan meddig.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólására
A mai mgdasàban rengeteg lehetősèg van a kiadàs csökkentèsère. Endypapa ès Mr.Poke iràsai bizonyìtjàk amit èn is tapasztalok. Semmi extra törekvèsem nincs'csak hagyom a termèszetet tenni a dolgàt. Mindegy milyen humuszrèteg mekkora kamu'az a lènyeg ami a mindenki sajàtjàn van.
Nem azèrt ìrom'hogy elhidd'de van mikor a reklàm hitèt veszti pusztàn azèrt'hogy a 'hitetlenek'csúnya szòval vègleg elpàrtoljanak egy ki nem pròbàlt dologtòl'csak azèrt'hogy a nem olyan tàvoli jövőben a farok màsik oldalàn àlljanak pusztàn a berögződèsük miatt. A sajàt ellenreklàmuknak is ès megtèvesztèsnek is jòlehet. De remèlem tèvedek!
Válasz Tomszi #12420. hozzászólására
Egyetértünk abban hogy hülyeséget beszél... mondani (írni) akart valami hangzatosat, valójában arra gondolt amikor sekély termő rétegnel az eke hoz fel a B rétegből, ami terméketlen (köznyelvben vad föld)...
Válasz Ares 826 #12431. hozzászólására
Itt az agroinformon is olvashattál róla 4 éve, tessék a cikk:
rekord kukorica
Válasz Tomszi #12429. hozzászólására
2017-ben, amikor a rekordot felállították, 175,4 bpa (bushel per acre, vagyis 11,8 t/ha) volt az USA átlaga. Az 542,2 bpa (36 t/ha) Virginiában jött össze, ami nem is tartozik kifejezetten a kukorica övezetbe. A nem öntözött területek azért messze elmaradnak ettől a számtól.
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólására
Van még mit tanulni...
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólására
Ne rugózz ezen, létezik a dolog..
Némileg másabb klíma, tenyészidő, másabb (gmo) hibrid, soksok anyag, és nem 500 négyzetméteren...
btw kisparcellás kisérlben én is tudok a tavalyi évben 20tonnát, ebben a szép csapadékeloszlásban, keleten..
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólására
Ez az Úr talán még 300 felett is termel, ha jól értelmezem.
Bár itt biztos nem a profit a lényeg, hanem a mennyiség.
Válasz Tomszi #12429. hozzászólására
Mond hova kell menni??? Most indulok azonnal már tankolom is a gépet!!!!
Válasz später77 #12426. hozzászólására
Kösz, hát, értem is meg nem is.
De akkor ez a kőzetliszt nem csak a szantasi mélységben van, mint a cikkben sugallja.
Válasz Ares 826 #12427. hozzászólására
Meg kéne nézni hogy az USA országos termésátlaga mennyi volt. Kapásból nemtudom, de kiindulásnak jó.
Válasz Tobszi #12422. hozzászólására
Az okfejtes logikajaval teljesen egyetértek. Így belátható időn belül az egész országból kiváló csernozjomot lehetne csinálni, de miért nem.
Válasz Dave #12424. hozzászólására
Hol és mekkora terület átlagában??? Mert az hogy 500 négyzetméterek ennyi van az csak egy dolog! Ott szarrá van etetve a föld anyaggal hogy teremjen! Akkor is baromság az a 300q hekikként! Mond meg hogy hol terem ennyi oda megyek kombájnnal és én learatom akkor ezt elhiszem de addig csak süketelés az a 300q!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólására
Nem engem kérdeztél, és valószínűleg nem is pontosan a kérdésedre fogok válaszolni.
Kőzetliszt az, ami az agyag és a homok szemcseméret-osztályok közötti részt alkotja (0,002-0,02 mm). Mi ezt pornak tanultuk az iskolában.
Hogy szántásnál miről ismered fel, azt nem tudom. Tavasszal viszont könnyen találkozhatsz vele: amikor magágykészítésnél, vetésnél vastag porfelhő lengi körbe a traktort, akkor akár integethetsz is neki. A kőzetlisztnél kisebb szemcsék (agyag) között kohézió lép fel, a nagyobb szemcsék (homok) pedig már túl nehezek ahhoz, hogy a szél megemelje és szállítani tudja. Mivel a szántás a növényzetet legyalulja a felszínről, ezért annak pormegkötő hatása nem tud érvényesülni (sem a felszíni növényi részeké, sem a gyökereké), az ásványi anyag az első széllökésekkel a levegőbe kerül. Ilyesmiről van szó, amikor víz- és széleróziót emlegetünk.
Kőzetlisztet talán akkor mondanak szántásra, amikor a talajszerkezet ránézésre nem biztosít ideális életteret a növényeknek, állatoknak, mikroorganizmusoknak. Vagy azért, mert traktorkerék méretű kiszáradt hantokból áll, vagy azért mert elporosodott, könnyen eliszapolódó, levegőtől szinte teljesen elzárt szerkezetű.
Válasz Filler #12421. hozzászólására
Nagyon igazad van, sajnos nehéz sok helyen ez fölé menni átlagban, vagy ha több is terem akkor nem egyenesen arányos a költség a lehozott mennyiséggel hanem sokkal többe kerül mint amennyi az 5t feletti haszon!
Válasz Ares 826 #12423. hozzászólására
Rekord bőven 300q felett van...
Válasz Tomi81 #12405. hozzászólására
Hol terem 200-300q kucca hektáronként??????? Vajon ekkora termést mekkora összegből lehetne előállítani?? Én nem hiszem hogy ennyit lehet lehozni egy hekiről több hekis táblából!
Válasz Tomszi #12416. hozzászólására
Ott áll az emberünk a munkagödörben és bizonygatja hogy bizony 7 év alatt annyi humuszt csinál mint a földanyácska 1000 év alatt. Ilyenkor az van bennem hogy bizony hül.ének néznek. Maga a módszer szerintem is jó és követendő,mindenki döntse el hogy mennyit használ belőle,mekkora részt emel át a saját gazdaságába de az ilyen megnyilvánulások hiteltelenné teszik az egészet.
Ha ez így volna pár év alatt az egész ország összes termőföldjét rendbe lehetne szedni. Érthetetlen miért nem így csinálja mindenki.
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Azért vannak olyan földek ahol az 5 tonna búza is igen jónak számít.
Válasz .Feco. #12417. hozzászólására
Na ezzel nem lettem okosabb
De mégis? Én iskolában sose tanultam mezőgazdaságot.
Válasz bandigh #12418. hozzászólására
Jók ezek a számok csak azt nem értem meg, hogy az országos átlagok akkor miért ennyi?
"őszi búzából országosan 5,23 tonna, őszi árpából 4,98 tonna, repcéből 2,8 tonna átlagtermést mértek"
Válasz .Feco. #12415. hozzászólására
Lehet, én nem mondom h nem lehet. Csak elég karcsút, néhol. Mert van ahol az 50 az semmi, az átlag a 70+, de van ahol a 60 már extra mert az üzemi max 50