Válasz mtz1221 #61550. hozzászólásáraVan ami rálátásom a repülésre... hidd el, ha egy 60-100-450 tonnás nagyrepülő felszáll bárhonnan, és csap egy kört bármerre, akkor annak az útja nem fog titokban maradni, már a műholdak és a GPS-ek korát éljük, különösen európa és északamerika felett semmi nem tudna ilyen repülést végrehajtani! Az meg, hogy a repülők utas szállítás vagy cargo mellett ilyet is csináljanak az elképzelhetetlen. max párszáz kg lehetne a szer amit szór, milyen szer lehet az, ami 10-13000 méter magasban kiszórva sokszáz kilométeren keresztül valódi kárt okoz? még radioaktív anyagoknak sincs ebben a dózisban érdemi kártétele.. Aztán hogy maradna titokban? amit két ember tud az már nem titok többé, és egy repülőtérre bármit is bevinni, ott mozgatni, a gépre tölteni, legalább a pilótáknak tudnia kellene róla, márpedig mivel kb mindig másik pilótapáros repül egyszerre ebbe nem is egy hanem sokezer pilótát kellene beavatni, szerinted ezek közül soha senki nem leplezné le őket? Különösen akinek az országa felett történik ez, pl. magyar pilóták is repülnek többezres szinte minden légitársaságnál, ők nem emelnének ez ellen szót? Vagy pl. a Wizzair ami eleve magyar, sokezer magyar és kelet-európai alkalmazottal, mindenki benne van egy ilyen összeesküvésben a saját hazája és a rokonai ellen? De ugyanez igaz repülőtéri alkalmazottakra, szerelőkre. Budapesten szervizeik az európai légiforgalomban részt vevő gépek kb harmadát, szerinted titokban maradhatna egy ilyen berendezés megléte?
Mellesleg azok a csíkok tiszta fizika, aki egy kicsit is figyelt órán abban fel sem merül, hogy ez mesterséges dolog lenne...
Válasz Praetor #61558. hozzászólásáraAki meg nem az is lapít vele, mert 4-5000 eurós büntetés, meg 1 év kötelező bokabilincs, ha valamelyik jó akarója bejelenti.
Válasz Gatti #61543. hozzászólásáramondjuk ebbe én még éppen beleférnék.
de ha az elmúlt nyarat nézzük, abból se lett semmi. gyenge vagy neutrális hatást várnak most többnyire. de azt is írtam, hogy az elmúlt 20-30 évben inkább fordítva sültek el ezek, legalábbis konkrét szombatheéyi adatokat alapul véve.
Válasz mtz1221 #61550. hozzászólásáraJa meg épp nem magamért aggódom, mert úgy érzem átlagemberhez képest én máris 3x annyit éltem, amilyen éltvitelt választottam magamnak.
Válasz .Fecó. #61549. hozzászólásáraEzen leírtak a másik gondolataim. Csak veled ellentétben én biztos vagyok benne hogy a nyugati pénzéhes világ, szemrebbenés nélkül meg is szór bennünket, ha az érdeke úgy kívánja.
Válasz mtz1221 #61547. hozzászólásáraDe van, sokkal több is mint kellene. Csak ehhez semmi köze a repülok kondenzcsikahoz…
Mikró, és mikros kaja pl, iszonyat stressz mindenhol például, a millió vegyszer (nem növényvédő szer, hanem tisztító szerek, fertőtlenítő szerek, hajszinezok, dezodorok), gyors kaja, benzingőz, a millió gyógyszer, a röntgen vizsgálatok (hogy egy fogtomeshez 3 ct-t csinálnak, a rengeteg szálló por ami a járművek, fűtés, ipari kibocsátók után marad, a mikro műanyagok, a gumicsizma-alapú fűtés, és sorolhatnánk reggelig…
Mindannyian (én is, te is) olyan életet élünk ami alapvetően is természetellenes, amire a természetnek ez a válasza: aki természetellenesen el az pusztuljon!
Nyilván sokkal könnyebb arra fogni, hogy a háttérhatalom repülőgépekrol permetez, mint magunkban keresni a hibát és feladni a kényelmes életet…
Válasz .Fecó. #61546. hozzászólásáraTe valami szörnyen jó állomvilágban élsz, ha a közvetlen környezetedben nincsennek 30-40 éves rákos daganatos betegek és korlátlan asztmás gyerek stb.
Meleg és száraz tavasz körvonalazódik európában.
itt egy cikk aki tud angolul: link
Májusi óceán hőmérséklet anomália
Mivel a La Nina éve lesz ezért nehéz év várhat ránk, hosszabb is lehet mint vártuk, elvileg nyárra már gyengülne, de úgy néz ki hogy végig kitarthat őszig. Valamint mivel késleltetve fejti ki hatását, év végéig la Nina hatás lesz, tavasz közepén kezdődne.
Majd a ződ gerillák megoldják, hasonló "sikeres" zárással, de mit csináljanak ott, ahol egy csepp víz sincs?https://www.youtube.com/watch?v=TYsqT_D3tSE
Válasz trikolor5 #61533. hozzászólásáraNem. Olyan gyorsak a lebontása folyamatok, hogy március végére semmi nem marad belőle, és olyan sok hasznos gomba van, hogy nem nagyon tudnak a káros organizmusok felszaporodni, ami mégis, azt majd a kalasz védelem rendbe teszi.
Válasz nferry #61530. hozzászólásáraHelló.
Szerintem kár ezen agyalni, egyszerűen nincs olyan modell ami ilyen távon pontos előrejelzést adna.
Amúgy ha a tendenciát nézzük, akkor inkább esélytelen.
Még tél van de az időjóslás már ott tart ,hogy több napra egy hétre az előrejelzés csapadékot jósol , és mire elérünk azokhoz a napokhoz nulla csapadék hull, lehet ,hogy egyszer beüt a nagy víz és szidni fogom az egészet , de most ez a tendencia, ja és mi lesz nyáron????????
A következő héten erős melegedés érkezik, nem lesznek ritkák a 10-15 fokos maxok nyugaton.
A hétvégén még inkább hűvösebb idő várható, vasárnap reggel lehet a hidegebb, a hóval borított részeken és ék-en akár -10 fok körül is alakulhat. Esetleg vasárnap északon, ék-en még lehet havazás, az északi középhegységben akár 5 cm is eshet.
Aztán utána dny felől tódul befelé a meleg, már hétfőn dny-on röpködnek a 10 fok feletti maxok.
Kedden egy súroló gyenge hidegfront hozhat csapadékot az északi megyékben, délen és nyugaton marad a meleg.
Ezt követően szerdára visszaesik a hőmérséklet, de csütörtökön újból melegszik, ekkor dny-on megint 10 fok fölé melegedhet a hőmérséklet.
Pénteken egy erősebb front érkezhet, ekkor talán kiterjedtebb csapadék is jöhet, illetve néhány napra visszatérhet a télre emlékeztető idojaras.
Összeségében a jövő héten az átlagtól jóval enyhébb idő lehet, kivétel ezalól az ék-i vidék, ott inkább 5 fok körül, vagy alatta alakulhat a hőmérséklet.
Máshol inkább tavaszias időjárásra hajazhat.
Hosszabbtávon, jövő hét után, sem látható egyelőre komolyabb átrendeződés, maradhat a változékony, az átlagtól enyhébb, vagy átlagos idő.
Válasz SanyiII #61522. hozzászólásáraAzért ehhez hozzátartozik bizony, hogy az átlagostól eltérő nyarak még annyira nem is meglepőek viszont az átlagostól eltérő telek pozitív irányba már igen. Sajnos ez a fajta tendencia már nem annyira kellemes.
Bár ha várunk pár évtizedet, akkor már a teleket nem is várnánk annyira, mert állítólag az AMOC-nak addigra vége lenne, így közelebb kerülne hozzánk a szibériai expressz. Na de addig élvezzük ezeket a kellemes teleket.
És akkor nézzük a jet-eket:
"A jetek viszonylag szûk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességû horizontális (vízszintes) áramlási zónák. A szûk keresztmetszet néhány száz métert jelent, míg a nagy szélsebesség alatt általában 30-40 m/s illetve azt meghaladó szél értendõ (a legtipikusabb értékek 50 illetve 80 m/s közöttiek). A horizontális jelzõ arra utal, hogy az áramlás vertikális kiterjedése elhanyagolható a horizontálishoz képest, a ~-ek hosszan elnyújtottak, akár az egész Földet körbefuthatják, bennük az áramlás is horizontális illetve közelítõleg horizontális. A jetek közelében igen erõs szélnyírás (lásd szélnyírás) tapasztalható, a szélsebesség rohamosan növekszik a szélmaximum felé haladva, amely az ún. jetmagot vagy tengelyt képezi. Az idõjárási jelenségek nagy számáért felelõsek a ~-ek, nagyban segíthetik a konvekciót (lásd konvekció), sõt, a ciklogenezisben (lásd ciklon) is szerepet játszhatnak.
A ~-ek három fõ típusra oszthatók:
- poláris jet
- szubtrópusi jet
- alacsonyszintû jet
a) A poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elõ (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között (azaz a tropopauza közelében), a benne uralkodó áramlás nyugatias (a poláris jet a déli féltekén is megtalálható). A sarki poláris illetve a mérsékeltövi meleg levegõt elválasztó ún. polárfront mentén megnyilvánuló erõteljes hõmérsékleti különbségbõl nyeri erejét. A Rossby-hullámhoz (lásd Rossby-hullám) hasonlóan meanderezõ alakot vesz fel, azonban a mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz kapcsolódóan gyakorta több részre bomlik. Ezekben a "jet-szakaszokban" az áramlás délnyugatias, északnyugatias irány is felvehet. A jetek helyének ismerete fontos lehet a nagytérségû feláramlások, valamint a konvekció szempontjából.
b) A szubtrópusi jet jellemzõen az északi félteke 20. illetve az 35. szélességi körei között fordul elõ a téli félévben (hasonlóan megtalálható a déli féltekén is), a 200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képzõdmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítõ környékén a magasban a pólusok felé áramló levegõ játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegõ egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így õ maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvõ mértékû zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességû lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességû szelet eredményez a térítõk közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket elõidézve 200 mb magasságban, elõsegítve a felszíni ciklogenezist.
c) Alacsonyszintû jet: Az ~ definíció alapján nem tartozik a jet stream-ek családjába, a szakirodalom azonban általában mégis oda sorolja, mivel a viszonylagosan nagy szélsebesség ebben az esetben is a környezetétõl jól elkülöníthetõen jelenik meg. Leginkább az USA-ban fordul elõ a Déli-síkság térségében, erõteljes, meleg, nedves délies áramlás formájában (a Mexikói-öböl felõl), 7-800 méteres magasságban. Mindennek nagy szerepe van az észak-amerikai nyári heves konvektív események kialakulásában. Ugyanakkor az inverziók (lásd inverzió) felett (pár száz méteren) kialakuló nagyobb szélsebességek térségét is szokás ~-nek nevezni."
"A 2025-ös nyár Magyarországon az előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és szárazabb lehet. A klímaváltozás, a La Niña jelenség és a jet streamek gyengülése együttesen hozzájárulhatnak ehhez a trendhez.
Németh Lajos meteorológus szerint 2025-ben valószínűleg első- és másodfokú hőségriadókra is számítani kell Magyarországon, mivel az extrém időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A csapadék tekintetében a La Niña jelenség miatt csökkenhet a csapadékmennyiség, ami szárazabb nyarat eredményezhet. A Csendes-óceán elégtelen párolgása miatt az északi mérsékelt övezet kevesebb vízgőzhöz jut, ami tovább erősítheti az üvegházhatást. (Forrás: Agrárszektor)
A népi hiedelmek szerint a december 26-i időjárás előrevetíti a következő nyár jellemzőit. Ha ezen a napon szép, napos idő van, az száraz nyarat és jó bortermést ígér."
"A közép-európai térségben a 2025-ös nyár várhatóan a korábbi évekhez hasonlóan alakul, azaz melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani. Az elmúlt években Európa gyorsabban melegedett, mint a világ többi része, és a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
Egy 2019-es tanulmány szerint a nyarak és a telek Európában melegebbek lesznek, a nyári átlaghőmérséklet akár 3,5°C-kal, a téli pedig 4,7°C-kal is emelkedhet. (Forrás: BBC)
Ez a jet stream gyengülés új fogalom. 24-ben volt a bolygó legkissebb borízottsága.
Válasz Praetor #61520. hozzászólásáraEngem nem kell meggyözni,ezeket már èvekkel ezelött is bekárrogták,meg gondolom van olyanjuk is a nagyoknak,ami a napkitörèst leutánozva,belezavar a rendszerbe valahogyan. Így mindenki azt hiszi,hát igen, a napkitörès enyhe formája volt,ami nem is volt mèrhető.
Válasz .Richard. #61519. hozzászólásáraAz ilyen kisebb kitörések egyelőre csak enyhébb problémákat okoznak. Persze az nagyon bosszantó, ha vetnél, és a robotkormány kacsázik a zavarok miatt.
De a gáz az lesz, amikor egy szuperkitörés bekövetkezik. Akkor azt hiszem, hogy a rábák, mtz-k viszonylag hamar munkára foghatóak lesznek, viszont a computerizáltak meg várnak majd az új panelekre. Jó sokat.
Válasz Praetor #61518. hozzászólásáraAkkor az Mtzs topik is ez miatt pörög,mert a gyenge napkitörèsek miatt nem akarnak menni. több kellene. Amúgy a vizerőművet a víz teszi tönkre,a napotelemet a felhő,a műholdat meg akkor a nap. Ezek nèha biztosan megtörtènnek.
63266 hozzászólás
Válasz szgyuri82 #61563. hozzászólásáraOttsem esik rendes eső?
Itt csak taknyos minden de menyiség nincs.
Válasz mtz1221 #61550. hozzászólásáraVan ami rálátásom a repülésre... hidd el, ha egy 60-100-450 tonnás nagyrepülő felszáll bárhonnan, és csap egy kört bármerre, akkor annak az útja nem fog titokban maradni, már a műholdak és a GPS-ek korát éljük, különösen európa és északamerika felett semmi nem tudna ilyen repülést végrehajtani! Az meg, hogy a repülők utas szállítás vagy cargo mellett ilyet is csináljanak az elképzelhetetlen. max párszáz kg lehetne a szer amit szór, milyen szer lehet az, ami 10-13000 méter magasban kiszórva sokszáz kilométeren keresztül valódi kárt okoz? még radioaktív anyagoknak sincs ebben a dózisban érdemi kártétele.. Aztán hogy maradna titokban? amit két ember tud az már nem titok többé, és egy repülőtérre bármit is bevinni, ott mozgatni, a gépre tölteni, legalább a pilótáknak tudnia kellene róla, márpedig mivel kb mindig másik pilótapáros repül egyszerre ebbe nem is egy hanem sokezer pilótát kellene beavatni, szerinted ezek közül soha senki nem leplezné le őket? Különösen akinek az országa felett történik ez, pl. magyar pilóták is repülnek többezres szinte minden légitársaságnál, ők nem emelnének ez ellen szót? Vagy pl. a Wizzair ami eleve magyar, sokezer magyar és kelet-európai alkalmazottal, mindenki benne van egy ilyen összeesküvésben a saját hazája és a rokonai ellen? De ugyanez igaz repülőtéri alkalmazottakra, szerelőkre. Budapesten szervizeik az európai légiforgalomban részt vevő gépek kb harmadát, szerinted titokban maradhatna egy ilyen berendezés megléte?
Mellesleg azok a csíkok tiszta fizika, aki egy kicsit is figyelt órán abban fel sem merül, hogy ez mesterséges dolog lenne...
Válasz Praetor #61558. hozzászólásáraAki meg nem az is lapít vele, mert 4-5000 eurós büntetés, meg 1 év kötelező bokabilincs, ha valamelyik jó akarója bejelenti.
Válasz rtamas1976 #61556. hozzászólásáraItt is van baj, nem kevès! Èszak Bàcs megye.
Válasz envagyok2 #61560. hozzászólásáraHa ez a Rába vonala, akkor Én is.
Válasz Gandhy #61559. hozzászólására
Válasz Gatti #61543. hozzászólásáramondjuk ebbe én még éppen beleférnék.
de ha az elmúlt nyarat nézzük, abból se lett semmi. gyenge vagy neutrális hatást várnak most többnyire. de azt is írtam, hogy az elmúlt 20-30 évben inkább fordítva sültek el ezek, legalábbis konkrét szombatheéyi adatokat alapul véve.
Válasz mtz1221 #61557. hozzászólásáraNem többet és nem kevesebbet annál, amit magam ne tennék meg.
Válasz Gandhy #61555. hozzászólásáraAzért elég sokat leadtak legutóbb a moratórium miatt.
Válasz Gandhy #61555. hozzászólásáraMiket nem gondolsz te magyar honfitársaidról.
Én nemtudom nálatok hogyáll a folyók vízszintje?
Minap néztem a hernádban aligvan víz!
Az augusztusi aszáj idjén volt ilyen alacsony.
Ebból bajlesz!
Válasz mtz1221 #61554. hozzászólásáraTi kicsit jobb helyzetben vagytok, felétek minden pincében akad egy, két dugi Kalas.
Válasz kukaccsosz #61552. hozzászólásáraNem. De nem is érzem hogy álszent módon akarnák az életünket földünket megszerezni több 100 kmre távolabbról.
Válasz Igazi Földönfutó #61544. hozzászólásáraNem biztos, hogy véget ér, mert után megint -5 fokot mutat éjszakára.
Válasz mtz1221 #61550. hozzászólásáraÚgy gondolod hogy a “keleti világ” különb mint a nyugati?
Válasz mtz1221 #61550. hozzászólásáraJa meg épp nem magamért aggódom, mert úgy érzem átlagemberhez képest én máris 3x annyit éltem, amilyen éltvitelt választottam magamnak.
Válasz .Fecó. #61549. hozzászólásáraEzen leírtak a másik gondolataim. Csak veled ellentétben én biztos vagyok benne hogy a nyugati pénzéhes világ, szemrebbenés nélkül meg is szór bennünket, ha az érdeke úgy kívánja.
Válasz mtz1221 #61547. hozzászólásáraDe van, sokkal több is mint kellene. Csak ehhez semmi köze a repülok kondenzcsikahoz…
Mikró, és mikros kaja pl, iszonyat stressz mindenhol például, a millió vegyszer (nem növényvédő szer, hanem tisztító szerek, fertőtlenítő szerek, hajszinezok, dezodorok), gyors kaja, benzingőz, a millió gyógyszer, a röntgen vizsgálatok (hogy egy fogtomeshez 3 ct-t csinálnak, a rengeteg szálló por ami a járművek, fűtés, ipari kibocsátók után marad, a mikro műanyagok, a gumicsizma-alapú fűtés, és sorolhatnánk reggelig…
Mindannyian (én is, te is) olyan életet élünk ami alapvetően is természetellenes, amire a természetnek ez a válasza: aki természetellenesen el az pusztuljon!
Nyilván sokkal könnyebb arra fogni, hogy a háttérhatalom repülőgépekrol permetez, mint magunkban keresni a hibát és feladni a kényelmes életet…
Válasz mtz1221 #61547. hozzászólásáraVelem 1 napon született osztálytársamat 2 éve temették el agydaganattal...
Válasz .Fecó. #61546. hozzászólásáraTe valami szörnyen jó állomvilágban élsz, ha a közvetlen környezetedben nincsennek 30-40 éves rákos daganatos betegek és korlátlan asztmás gyerek stb.
Válasz mtz1221 #61545. hozzászólásárakérlek szépen, ne kezdjük már erőről ezt a baromságot...
https://www.facebook.com/reel/642649571162878
Válasz Gatti #61543. hozzászólásáraJövő hét végére már 10-13 fokot mondanak pluszban.Mire fel ez a hírtelen felmelegedés?Ennyi volt a tél?
Meleg és száraz tavasz körvonalazódik európában.
itt egy cikk aki tud angolul: link
Májusi óceán hőmérséklet anomália
Mivel a La Nina éve lesz ezért nehéz év várhat ránk, hosszabb is lehet mint vártuk, elvileg nyárra már gyengülne, de úgy néz ki hogy végig kitarthat őszig. Valamint mivel késleltetve fejti ki hatását, év végéig la Nina hatás lesz, tavasz közepén kezdődne.
Majd a ződ gerillák megoldják, hasonló "sikeres" zárással, de mit csináljanak ott, ahol egy csepp víz sincs?https://www.youtube.com/watch?v=TYsqT_D3tSE
Talajvízszint eltérése az 1991-2020 közötti januári átlagtól.
Ez is nehéz évnek indul, aztán hátha jobban alakul.
Válasz .Fecó. #61539. hozzászólásáraMenjünk át a direktvetés topicba!
Válasz szanberg #61538. hozzászólásáraEz egy demo Avatar 9.25 volt. Azért lett ilyen későn vetve, mert ekkorra ért ide.
Válasz .Fecó. #61537. hozzászólásáraMivel vetetted?
Nekem is 25 cm-re vannak vetve a búzák, Co-val mono kapával.
Válasz Norbi6330 #61532. hozzászólására25 cm
Válasz trikolor5 #61533. hozzászólásáraNem. Olyan gyorsak a lebontása folyamatok, hogy március végére semmi nem marad belőle, és olyan sok hasznos gomba van, hogy nem nagyon tudnak a káros organizmusok felszaporodni, ami mégis, azt majd a kalasz védelem rendbe teszi.
Válasz hasutas1 #61534. hozzászólásáraKöszönöm!
Agyalok csak.. vetném a burgonyát, de ide hó végére, jöv. hó elejére valami -9, -12 fokot ír, ami már sok lenne neki.
Minden esetre megvárom ezt a hétvégi-t, aztán meglátom. :)
Válasz nferry #61530. hozzászólásáraHelló.
Szerintem kár ezen agyalni, egyszerűen nincs olyan modell ami ilyen távon pontos előrejelzést adna.
Amúgy ha a tendenciát nézzük, akkor inkább esélytelen.
Válasz .Fecó. #61531. hozzászólásáraNem lesz itt fuzárium?
Válasz .Fecó. #61531. hozzászólásáraHali ez a kalászos hány centire van vetve?
Válasz cimbike. #61528. hozzászólásáraa legutolsó, november 12-i vetés karácsonykor szépen előbújt!
Válasz hasutas1 #61527. hozzászólásáraSzia!
Ez a hó végi, jöv. hó elejei erősebb hideg mennyire lesz valós Békés megyére nézve?
Még tél van de az időjóslás már ott tart ,hogy több napra egy hétre az előrejelzés csapadékot jósol , és mire elérünk azokhoz a napokhoz nulla csapadék hull, lehet ,hogy egyszer beüt a nagy víz és szidni fogom az egészet , de most ez a tendencia, ja és mi lesz nyáron????????
Válasz hasutas1 #61527. hozzászólásáraHátha végre kikelnek a késői búzák.
A következő héten erős melegedés érkezik, nem lesznek ritkák a 10-15 fokos maxok nyugaton.
A hétvégén még inkább hűvösebb idő várható, vasárnap reggel lehet a hidegebb, a hóval borított részeken és ék-en akár -10 fok körül is alakulhat. Esetleg vasárnap északon, ék-en még lehet havazás, az északi középhegységben akár 5 cm is eshet.
Aztán utána dny felől tódul befelé a meleg, már hétfőn dny-on röpködnek a 10 fok feletti maxok.
Kedden egy súroló gyenge hidegfront hozhat csapadékot az északi megyékben, délen és nyugaton marad a meleg.
Ezt követően szerdára visszaesik a hőmérséklet, de csütörtökön újból melegszik, ekkor dny-on megint 10 fok fölé melegedhet a hőmérséklet.
Pénteken egy erősebb front érkezhet, ekkor talán kiterjedtebb csapadék is jöhet, illetve néhány napra visszatérhet a télre emlékeztető idojaras.
Összeségében a jövő héten az átlagtól jóval enyhébb idő lehet, kivétel ezalól az ék-i vidék, ott inkább 5 fok körül, vagy alatta alakulhat a hőmérséklet.
Máshol inkább tavaszias időjárásra hajazhat.
Hosszabbtávon, jövő hét után, sem látható egyelőre komolyabb átrendeződés, maradhat a változékony, az átlagtól enyhébb, vagy átlagos idő.
Válasz hasutas1 #61523. hozzászólásáraKöszönöm az ez évi munkádat is!
Válasz hasutas1 #61523. hozzászólásárana akkor csapjunk a lecsóba!! CARPEDIEM!! BUÉK!mindenkinek!!!!
Válasz SanyiII #61522. hozzászólásáraAzért ehhez hozzátartozik bizony, hogy az átlagostól eltérő nyarak még annyira nem is meglepőek viszont az átlagostól eltérő telek pozitív irányba már igen. Sajnos ez a fajta tendencia már nem annyira kellemes.
Bár ha várunk pár évtizedet, akkor már a teleket nem is várnánk annyira, mert állítólag az AMOC-nak addigra vége lenne, így közelebb kerülne hozzánk a szibériai expressz. Na de addig élvezzük ezeket a kellemes teleket.
És akkor nézzük a jet-eket:
"A jetek viszonylag szûk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességû horizontális (vízszintes) áramlási zónák. A szûk keresztmetszet néhány száz métert jelent, míg a nagy szélsebesség alatt általában 30-40 m/s illetve azt meghaladó szél értendõ (a legtipikusabb értékek 50 illetve 80 m/s közöttiek). A horizontális jelzõ arra utal, hogy az áramlás vertikális kiterjedése elhanyagolható a horizontálishoz képest, a ~-ek hosszan elnyújtottak, akár az egész Földet körbefuthatják, bennük az áramlás is horizontális illetve közelítõleg horizontális. A jetek közelében igen erõs szélnyírás (lásd szélnyírás) tapasztalható, a szélsebesség rohamosan növekszik a szélmaximum felé haladva, amely az ún. jetmagot vagy tengelyt képezi. Az idõjárási jelenségek nagy számáért felelõsek a ~-ek, nagyban segíthetik a konvekciót (lásd konvekció), sõt, a ciklogenezisben (lásd ciklon) is szerepet játszhatnak.
A ~-ek három fõ típusra oszthatók:
- poláris jet
- szubtrópusi jet
- alacsonyszintû jet
a) A poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elõ (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között (azaz a tropopauza közelében), a benne uralkodó áramlás nyugatias (a poláris jet a déli féltekén is megtalálható). A sarki poláris illetve a mérsékeltövi meleg levegõt elválasztó ún. polárfront mentén megnyilvánuló erõteljes hõmérsékleti különbségbõl nyeri erejét. A Rossby-hullámhoz (lásd Rossby-hullám) hasonlóan meanderezõ alakot vesz fel, azonban a mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz kapcsolódóan gyakorta több részre bomlik. Ezekben a "jet-szakaszokban" az áramlás délnyugatias, északnyugatias irány is felvehet. A jetek helyének ismerete fontos lehet a nagytérségû feláramlások, valamint a konvekció szempontjából.
b) A szubtrópusi jet jellemzõen az északi félteke 20. illetve az 35. szélességi körei között fordul elõ a téli félévben (hasonlóan megtalálható a déli féltekén is), a 200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képzõdmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítõ környékén a magasban a pólusok felé áramló levegõ játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegõ egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így õ maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvõ mértékû zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességû lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességû szelet eredményez a térítõk közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket elõidézve 200 mb magasságban, elõsegítve a felszíni ciklogenezist.
c) Alacsonyszintû jet: Az ~ definíció alapján nem tartozik a jet stream-ek családjába, a szakirodalom azonban általában mégis oda sorolja, mivel a viszonylagosan nagy szélsebesség ebben az esetben is a környezetétõl jól elkülöníthetõen jelenik meg. Leginkább az USA-ban fordul elõ a Déli-síkság térségében, erõteljes, meleg, nedves délies áramlás formájában (a Mexikói-öböl felõl), 7-800 méteres magasságban. Mindennek nagy szerepe van az észak-amerikai nyári heves konvektív események kialakulásában. Ugyanakkor az inverziók (lásd inverzió) felett (pár száz méteren) kialakuló nagyobb szélsebességek térségét is szokás ~-nek nevezni."
Ezek csak egyenlőre jóslatok a jövő évre nézve.
"A 2025-ös nyár Magyarországon az előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és szárazabb lehet. A klímaváltozás, a La Niña jelenség és a jet streamek gyengülése együttesen hozzájárulhatnak ehhez a trendhez.
Németh Lajos meteorológus szerint 2025-ben valószínűleg első- és másodfokú hőségriadókra is számítani kell Magyarországon, mivel az extrém időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
A csapadék tekintetében a La Niña jelenség miatt csökkenhet a csapadékmennyiség, ami szárazabb nyarat eredményezhet. A Csendes-óceán elégtelen párolgása miatt az északi mérsékelt övezet kevesebb vízgőzhöz jut, ami tovább erősítheti az üvegházhatást. (Forrás: Agrárszektor)
A népi hiedelmek szerint a december 26-i időjárás előrevetíti a következő nyár jellemzőit. Ha ezen a napon szép, napos idő van, az száraz nyarat és jó bortermést ígér."
"A közép-európai térségben a 2025-ös nyár várhatóan a korábbi évekhez hasonlóan alakul, azaz melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani. Az elmúlt években Európa gyorsabban melegedett, mint a világ többi része, és a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
Egy 2019-es tanulmány szerint a nyarak és a telek Európában melegebbek lesznek, a nyári átlaghőmérséklet akár 3,5°C-kal, a téli pedig 4,7°C-kal is emelkedhet. (Forrás: BBC)
Ez a jet stream gyengülés új fogalom. 24-ben volt a bolygó legkissebb borízottsága.
Válasz Praetor #61520. hozzászólásáraEngem nem kell meggyözni,ezeket már èvekkel ezelött is bekárrogták,meg gondolom van olyanjuk is a nagyoknak,ami a napkitörèst leutánozva,belezavar a rendszerbe valahogyan. Így mindenki azt hiszi,hát igen, a napkitörès enyhe formája volt,ami nem is volt mèrhető.
Válasz .Richard. #61519. hozzászólásáraAz ilyen kisebb kitörések egyelőre csak enyhébb problémákat okoznak. Persze az nagyon bosszantó, ha vetnél, és a robotkormány kacsázik a zavarok miatt.
De a gáz az lesz, amikor egy szuperkitörés bekövetkezik. Akkor azt hiszem, hogy a rábák, mtz-k viszonylag hamar munkára foghatóak lesznek, viszont a computerizáltak meg várnak majd az új panelekre. Jó sokat.
Válasz Praetor #61518. hozzászólásáraAkkor az Mtzs topik is ez miatt pörög,mert a gyenge napkitörèsek miatt nem akarnak menni.
több kellene. Amúgy a vizerőművet a víz teszi tönkre,a napotelemet a felhő,a műholdat meg akkor a nap. Ezek nèha biztosan megtörtènnek.
Hümm...
Önálló életre kelt több traktor is a Napból érkező sugárzás miatt
Válasz .Richard. #61514. hozzászólásáraLuca szerint február lesz csapadékos!