Válasz Anicska #125. hozzászólásáraAz USA-ban nincs támogatás a mezőgazdaságban. Ezalól gyakorlatilag egy kivétel volt, a covid alatt Trump egyszeri támogatást adott a farmereknek. Ennek ellenére az élelmiszer árak konkurálnak a magyarral. Kétségtelen, hogy gyakoriak a csődök, sőt az öngyilkosságok is az agrárszektorban, de ha piacgazdaság, akkor annak nem csak jó oldala van.
A támogatás nem a fogyasztók érdekét szolgálja.
Válasz 4.putyin #121. hozzászólásáraMindenhol van támogatás ,ki minek nevezi ,de van !De ne legyen támogatás sehol semmilyen szektorba ,akkor a mezőgazdaság is meg lesz nélküle .
Válasz 4.putyin #121. hozzászólásáraÉn is így gondolom, ez csak torzítja a piacot.
Nálunk aki bátor volt, egész gépparkját lecserélhette, a túlárazott pályázatoknak köszönhetően. Szlovákiában több ilyen vizsgálat indult, miniszterek, igazgatók kerültek rács mögé, az állami kifizető hivatal igazgatója ült 2 évig vizsgálati fogságban. A parasztokat viszont nem ellenőrizték, pedig tudomásuk volt róla, hogy csalással kapták a pénzeket.
Az új miniszter nyilatkozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy akár többszörösen túlárazott projektek kaptak zöld utat. Németországban 120 ezer euróért árult kombájn, Szlovákiában 300 ezerbe került.
Válasz Szlovákiából #122. hozzászólásáraAmit a támogatásokért csinálni kell az papírmunka. Ha parlagon van hagyva a földem ugyanúgy mindenfélefajta támogatást megkapom rá. Kétszer rámegyek lekaszálom azt csók.
Válasz erdifefe #120. hozzászólásáraAzért a támogatások folyósításának is vannak feltételei, nem elég semmit nem csinálni.
Elég baj az, hogy a gazdának már sokkal többet kell ülni a számítógép előtt, mint a traktorban.
Válasz erdifefe #120. hozzászólásáraPontosan erről van szó. Meg kell szüntetni az agrártámogatások jelenlegi rendszerét az EU-ban, és a beteg meggyógyul.
Lásd USA.
Válasz ZsocaJD #117. hozzászólásáraEvvel egyet értek.Az öntözés csak egy része a kirakósnak. Nem az egésze. Az sem mindegy mit öntözünk.
És nem hogy öntözni nem kell hanem még termelni sem mert annyi féle fajta támogatást belehet zsebelni hogy termelni sem kell azért hogy az ember megéljen.
70 hektárra össze lehet szedni 100ezer Ft támogatást/ha. Ha csak a madarak repkednek a terület felett akkor is meglehet belőle élni.
De ez megint egy másfajta beszélgetés hogy mennyire elkényelmesíti az embereket a támogatás, és így zéró elkötelezettség van az emberekben az innováció iránt, a fejlődés iránt stb. Az elmúlt 20 év sok ezer milliárd forint támogatásának java része az belföldi külföldi nyaralókban meg új traktorokban meg második harmadik lakásban meg Toyota Hiluxokban van.
Mindenki arra költi a pénzét amire szeretné nem is ez a baj.
Az viszont hogy a mezőgazdaság az elmúlt 20 évben nem tett hozzá a hazai GDP hez 1% pluszt sem az viszont sokat elmond mi értelme van ezeknek az ezermilliárdos támogatásoknak. Ez megint egy más téma szal lehetne találni hány ezer sebből vérzik ez az egész....
Válasz Szlovákiából #118. hozzászólásáraTavaly kitettünk 100 mm vizet a kukoricára 2 adagban, mert csak ennyire volt kapacitásunk, eredmény 1,5-2 tonna/hektár. Haver kitett 220-250 milit 5 adagban, neki meg 4-4,5 tonna. Toxinos volt, elvitték 75-ért. Ki lehet számolni mennyire lett a haszon, inkább otthon ültem volna, nem hetekig éjjel nappal a dob mellett. 2021-ben ugyanezzel a technológiával öntözetlenül 12-14 tonna ugyanitt. Én szántóföldi növényt többet nem öntözök dobbal, az biztos.
Válasz ZsocaJD #117. hozzászólásáraUgyan ezt mondta az a vállalkozó, aki nálam aratott. három éve 30 kutat fúrattak, vettek több dobot, a 400 hektárjuk fele öntözhető, mégsem öntöznek. Nagy sikertörténetnek indult a lovasok részére termesztett széna, de hiába öntözték a második éven 2 kaszálás nem hozott nyereséget.
Nagyon érdekes a sokéves tapasztalatuk, mikor például az 1 öntözés nem garantálja a jó termést, sőt. Volt mikor az öntözött rész termett kevesebbet. Az okát nem tudják, csak a végeredményt.
Válasz erdifefe #116. hozzászólásáraFigyelj, nekem van 80 hektár öntözhető területem, igaz dob van hozzá és nem lineár, de a kutak, benne szivattyúk, meg a felszíni víz ahol van, ott megvan. Mégsem öntözünk. Mert minek? Mit öntöznénk? Amíg 140 ezer volt a kukorica, addig megérte volna öntözni, de jelenlegi árakon nem éri meg egy szántóföldi növényt sem. Hűtőház nincs 150 km-es körzetben, így ez is kizárva, bár dobbal öntözve a borsó meg a csemege sem túl nagy kaland, csak dolgoznánk, eredmény meg nem sokkal több, mintha csak felvennék a támogatást és nem csinálnánk semmit, vagy csak extenzíven művelnénk a földeket. Ezt kellene megérteni, igen, fontos az öntözésfejlesztés, el kel kezdeni, mert nem 2 év alatt fog kialakulni. De még fontosabb a piac. Mert nem sokat ér a kiépített öntözőrendszer, ha nincs mit termelni alatta. Nem hiába csökkent 70-80 ezer hektárra a ténylegesen öntözött terület. Az emberek nem hülyék, ha nem éri meg valami, akkor csak azért nem dolgoznak hogy elfáradjanak. Aki meg eddig szántóföldizett, az kertészetbe nem akar belefogni, mert iszonyú munka van vele, és ezt meg is értem. Bizonytalanra senki nem fog beruházni, mert jelenleg mindenki azt látja, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége rohamosan csökken és nem látszik mi jelentené a kiutat. Ez kormányzati feladat lenne, hogy biztonságot és hosszabbtávú kiszámíthatóságot teremtsen a termelők számára, hogy hosszabb távra tudjanak számolni és befektetni. Amíg nincs meg ez az akarat, felesleges bármiről beszélni.
Válasz Szlovákiából #114. hozzászólására"Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen –"
Kb az egésznek a lényege. Nah ezt vakerászom itt már két napja. De egyesek szerint csak ülnünk kellene a langyos vízben és ne csináljunk semmit. ... Akkor lesz kellemetlen amikor kihűlt.....
Válasz envagyok2 #107. hozzászólásáraSemmit se adnék? Nem is értem ez a fajta gondolkodásmód ez mi? Ennyire csak nem vagy buta? Hmmm. Az államapparátus lehúz mindenkit elég rendesen így is . Meg a jó magas adóbevételek. Hozzájárulunk mi elég rendesen az egész dologhoz.Az hogy mire van elverve az más kérdés. Fizessek az autópályák építéséért?
Fizessek külön egy óvoda iskola építéséért? Fizessek külön hogy felhúztak egy Lidl-t a városban?
Adják már be 5 milliót Paks2 be? Mert onnan fogom kapni az áramot?
Nem is értem ezt a hülye felfogásodat honnan jön. Fizetünk annak a használatáért amit az állam létrehozott az adóforintokból. Igen. Fizetünk azért hogy öntözhessünk. Már aki tud. Az állam létrehoz az adóforintjainkból, mi meg fizetünk a használatáért,fenntartásáért adóforintok,meg ilyen olyan használati díjak formájában. Ilyeneket kell elmagyarázni????
Az ötleteim nemcsak a magyar parasztok érdekeit szolgálná hanem ugyanúgy az országot. Magasabb előállított érték,több bevétel,több adóforint.
Az elkövetkező évtizedek stratégiai fegyvere nem az atombomba lesz hanem a Víz meg az Élelmiszer.
Drága kormányunk meg cirkuszi előadásokra veri ki belőlünk a forintszázmilliárdokat.
Ahogy más is írta ki lesz még belőlünk verve egy olimpia rendezése is sok sok százmilliárdért.
Nah de Mind1 is.
Szóval az elmúlt 2 nap tanulsága számomra ugyanaz mint eddig.
Sajnállak egyébként nagyon az jôn át hogy egy pesszimista, csalódott ember vagy. Aki csak elevickél a langyos vízben amíg ki nem hűl. Mondjuk nem a te hibád hanem az elbaszott elmúlt xy évtized politikája.
Szép napot.
Válasz erdifefe #103. hozzászólásáraDe jutott öntözésfejlesztésre, még a híradóban is benne volt lölö, akinek az EU fizette a pályázat 2/3-át, az 1/3-át meg az állam. Főleg úgy, hogy háromszorosan volt túlárazva.
Válasz hashtag #109. hozzászólásáraDe az a magyar termelő se akar zöldséget termelni, vagy állatot tartani nagy altalanossagban akinek van 150hektarja. Ert minek. És még is értem.
Válasz Ares 826 #99. hozzászólásáraElőször is: Sértegesd a tudod kidet! Azt.
Másodszor. Oroszország a Világ egyik, ha nem a leggazdagabb országa természeti kincsekben. Ebből egy frankó országot csinalhatnanak maguknak, úgy is hogy minden természeti eroforrasukat ők maguk birtokolnák, orosz oligarchak vagy akárki, de nem külföldi. Ennyi. Minden más csak felesleges putyini rizsa duma jogos biztonsági igényekrol meg hasonlókrol. A világ egyik vezető atomhatalmakent a kutya nem akarna őket megtamadni.
Harmadszor: Értem én hogy gonosz USA, meg gonosz nyugat, velekedhetsz így, semmi baj. De valamiért mégse Oroszországba akarnak atkoltozni emberek, meg az Oroszországot kívüli oroszok se vándorolnak haza tömegével.
Negyedszer: NATO és EU tagok vagyunk. Oroszország mindkettőt támadja, jelenleg is, gazdaságilag, propagandát is.
Részemről itt befejezte, mert OFF-topik.
Válasz envagyok2 #107. hozzászólásáraAz egy dolog hogy megszegeli a rábát, de hiába, ha sivatag van, nincs értelme vetni sem. A franciák pénzt adtak a helyi borászoknak, hogy kezdjenek másba, mert kiment a divatból a borfogyasztás.
Itt nem ment ki a divatból a zöldségfogyasztás, de behozzák külföldről. Lehet jobb lenne a sajátot enni, akkor lenne munkahely is, meg a zőccség is hazai lenne. De nem érdekel senkit az egész, az olimpia rendezésről álmodozni, az fontosabb. És ide a rozsdás bökőt hogy a főni még az ő életében kitapossa belőlünk egy olimpia rendezés árát.
Válasz fendt309 #98. hozzászólásáraNálunk nem játszik. Tudom.
Lényeg hogy máshol igen.
Nem kell 3 megát szögelni egy-egy hónapig, azért hogy arasson 3 napot. Na mindegy.
De ottvannak a földszomszédok is, van egymás mellett 5 darab 2 hektáros, az hóttziher hogy mindenki tök mást vet, és így a 10 hektárból legalább 2 hektáron csak gaz terem, vagy semmi, mert lepermetezik az egymásét.
Hát nehogymán olyat vessek, vessen olyat ő mint én.
Válasz erdifefe #104. hozzászólásárahmm, szóval semmit se adnál a saját ötletedért. ez azért meglepett. csinálja meg az állam. ez a felfogásbeli különbség, amiről beszélsz? mert a rábát meg a prontót Édesapád megszegeli, szerintem az elmúlt 20 évbe egy percet nem várt másra, hogy csinálja meg valaki más. ideje lenne elkezdeni értékelni azt, ami van, aztán lehet gondolkodni, hogy mit kéne máshogy. ez volt a két nap tanulsága.
Válasz 4.putyin #92. hozzászólásáraArra kiváncsi vagyok, hogy miért és kinek volt fontos a cukorgyárakat és a konzervgyárakat leépíteni? Sőt malmokat és vágóhidakat és borászatokat is.
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraHogy mennyit dobnák be? Az öntözôrendszert kiépíteném ha lenne csatorna a közelben.
jah és csak a hülye stadionok árából ki lehetett volna építeni nem kellenne se az enyém se a te pénzed. De gondolom ez sem jutott el a fejedbe hanem csak a ner meg a mindenki téged akar lehúzni meg kisemmizni.... Nem erôltetem. Csak remélem minél hamarabb eljön az a generáció minden téren aki hajlandó is lesz váltani nem csak nyavalyogni...
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraTe már soha nem is fogod megérteni azt amirôl beszélek nem is erôltetem nah de mind1. Vannak itt elegen akik értik, hogy itt nem csak öntözésrôl van szó ,hanem felfogásbeli különbségrôl. Arról hogy mit lehetne.Sokan értik te sajnos soha nem fogod akárhogy magyaráznám el. De ezt betudom annak hogy már 40 éve is így csináltad..
Pénz az van apám. Menj azt tapsikolj a kedvenc csapatodnak a frissen felhúzott sok milliárdos stadionban... Jah hogy pl öntözésfejlesztésre emellett nem jutott bocsi csak apró....Cirkuszt a népnek. Az kell.
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraMinek erőlteted neki ??? 80as években a nagy tsz is itt csak a másodvetéseket, meg a mag árút locsolta. Mai napig is, csak tavaly a tóbol kirántottak mindent, a patakban nem maradt semmi annak a pár szerencsétlennek aki abból locsolta a veteményét.
Válasz erdifefe #74. hozzászólásárameggyőztél, édeaspám, meggyőztél. egy kérdésem maradt, pontosabban kettő, de mindkettő egyszerű.
tegyük fel Édesapád vagy te önmagad 20-30 év munkájával összegurított egy 200 hektáros gazdaságot jórészt saját tulajdonú földdel, nagyjából karban tartott, de azért szegecselésre érett gépekkel, semmise új, minden használt, ahogy mondani szokták, korának megfelelő állapotban. te balatonra el tudsz menni gond nélkül, adrián voltál már, nem is érted miért menő, mikor balaton az magyar, amalfi partot meg el se tudod képzelni, hogy mitől lehet menőbb siófoknál. ahogy mondani szokták egy évb a bankba, egy a magtárba egymeg a földeken. megy agazdaság, nem aranybánya, de ketyeg. szóval van lakás és nagy autó, coelho idézet kinézve, mikor bekopog az ajtón a ner, akarom mondani a kormányzat, azzal hogy: tesó, kéne a pénzed, akarom mondani rád mosolygott a szerecsen. kéne a lóvé. ígérjük neked, hogy az összes árhullámot kivezetjük, meg a paksot is hűtjök majd duzzasztóval, csatorna kesze kusza, 500 mre odaállunk az összes földedhez csatronával. árhullámot kivezetjük, meg mindet, alpokból jön, friss, hűs. kérdés. az egy év bankba, egy év magtrába, egy év földönből mennyit dobnál be erre a projektre a közösbe, mondjuk már majdnem kész állapotban van, de nincs még víz benne, csak a földmunka van meg. 200 hektárpd van, mindegyiknél ott lesz 500 mre a csatorna, de onnan te viszed tovább, és öntrzőgépet is te veszed. így mennyit érne meg neked a saját alábbi ötleted, akár az összes felmerült kétséggel együtt?
komolyan kérdem, mennyit dobnál be a közösbe, ha úgy tetszik hektárra vetítve. hektonként 500 ezret, millát, kettőt, ötöt?
s akkor a másik kérdés. nincs egy év a bankba, fél év is alig a magtrárba, és még a földbe sincs bent a következő, azon még kínlódni kell. szegecselni majdnem minden nap kell, rába még ordít, de mega már van, prontón minden lóg. amalfi partról olvastál már, kurvanajyát egyszer el kéne oda menni. jönnek, kopognak. nincs lóvéd, eljössz hozzám a bankba. nehezen, de meggyőzől a projektről, rohadt tróger pénzügyes hírében állok, és az is vagyok, de ha valaki meggyőz akkor onnan kezdve tolom a talicskát, nyakig lóvéval. egy bökkenő van, fedezet. az kéne. van 200 hektárod, piacon 400 millió. ócskavasak nulla, az nem érdekel, pláne hogy júliustól amohu se adna érte egy fillért se, ha kigyulladnának utolsó este. szóval fődek, piaocn 400 millió, én ezt az összeset betudom számítani 40%os áron, 160 milliót adok hitelbe, meg kamatot, meg kezelési költséget, meg biztosítást. szerencséd van, a másik szerecsennek ez épp elég. becsengeted, és viszik a kulcsot a zsiliphez. kérdés: betolnád-e így a gazdaságodat ebbe a projektbe, annak minden alábbi kétségével együtt?
komolyan kérdem. aki régebb óta van itt, az tdja, szoktam komolyan kérdezni.
Válasz hashtag #96. hozzászólásáraEz csak részben járható út,vagy inkább úgy sem. Mert én pont akkor vétek 70 hektár ( gondolod nem egyben) amikor a 100 hektáros haverom. Ezért van mindenkinek külön vetogepe. Mert kb 10 nap alatt el szoktunk vetni. Ezért van külön vegyszwrezo,. Sorkozmuvelo, stb
Válasz Rabó001 #93. hozzászólásáraNagyon szarul látod a világot, pont amerikának kellene Oroszország ÖSSZES VAGYONA MINDEN AMI NÁLUNK VAN OLAJ GÁZ, URÁN ARANY STB! Ha ezt nem látod nagy a baj a "toronyban" nálad ezt még a vak is látja!!!!!!!!!!!!!
Sokszor az is működhetne, hogy 2-3 kis/közepes gazda összedolgozna, -még bármilyen hivatalos szövetkezés nélkül is-, és összehangolnák a gépkapacitásaikat a szezonmunkában, az egymásnak elvégzett munkák értékegyeztetésével. Nem kéne mind a 3-nak megvenni ugyanazt a nagyértékű gépet, hogy pár napig használva legyen..
Van ahol van, meg sok helyen lehetne is, csak félnek az emberek a régi beidegződésektől, hogy majd a másik jól megXXXopatja, de ha jól választ az ember partnert, akkor csak nem..
Válasz 4.putyin #94. hozzászólásáraEzzel egyetértek...tényleg sokan vannak, akik képzettség hiányában dolgoznak. Jahh..és itt nem az agrárképzettséget értem, mert sokszor az sincs, hanem pl. a pénzügyit. Lehet valaki jó a szakmában, de ha az üzletben gyenge..akkor gyenge...ezen nem lehet mit szépíteni.
Na akkor emellé tessék oda tenni, hol tartanak a magyar gazdák.
Olyan "érdekképviseleteik " vannak, amelyek élén fideszcsicskák állnak, amelyek nem a gazdatársadalom, hanem a kormány érdekeit szolgálják, amelyek pisszenni nem mernek a gazdák érdekében, mert az agrárminisztériumba is kúszva mennek be, ha egyáltalán beengedik őket.
A gázdák között elenyésző a megfelelő képzettséggel rendelkező, de olyan is, aki hajlandó lenne képezni magát.
A falugazdász hálózat nem szaktanácsadó szervezet, a tevékenysége gyakorlatilag a járulék, a támogatások megszerzésére irányul.
A szövetkezési hajlam egyenlő a nullával mert a gazdál sem kivételek az ezer éves magyar mentalitás alól. Irigység, rosszindulat, rajtam kívül mindenki más dögöljön meg.
Nem is folytatom tovább. Amíg ez nem változik addig Brüasszel, meg a kormány kegyeire vagytok bízva.
Válasz hashtag #91. hozzászólásáraEz az orosz-ukrán háborúban mellékes. A fő oka hogy az oroszok szeretnék uralni Ukrajnát, illetve az összes többi utodallamot, de Ukrajna fontosabb nekik mint mondjuk Kirgizisztan, mivel Ukrajna szomszédjuk és az utodallamok közül a fejlettebb közé tartozik, jelentős iparral, mezogazdasaggal. Röviden: Ez egy orosz teruletszerzo háború.
A dán földbirtok-politika liberalizált feltételei a következők:
– Ha valaki tanyát szeretne vásárolni, birtokolni, akkor állandó lakhelye a tanya, ahol él és dolgozik, vagyis helyben adózó lakosnak kell lennie.
– A helyi gazdaközösségeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs helyi igénylő az eladásra kínált földre.
– Ha a gazdaság harminc hektárnál nagyobb, akkor törvényi előírás a mezőgazdasági szakképzettség (zölddiploma).
– Ha két gazdaságot egyesítenek, az így keletkező terület százhuszonöt hektárnál nem lehet nagyobb.
– Egy gazdának három birtoka legfeljebb tizenöt kilométerre lehet egymástól.
– Egy tanya vagy gazdaság egy statisztikai egységet jelent.
– Egy gazda annyi állatot tarthat, amennyi után a keletkező szerves trágya a saját birtokán elhelyezhető (szigorú környezetvédelmi előírások).
(Szaktanácsadás) A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított jelenlegi szervezetre az jellemző, hogy költségviselői az úgynevezett kisgazda- és nagygazdaszervezetek, amelyek a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből a legkülönbözőbb elemzéseket képesek elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadói rendszer fenntartásához. Manapság a szaktanácsadói szervezetnek olyan felkészült intézményei vannak, amelyek az EU és az állam részére is megbízásokat tudnak teljesíteni.
Rendkívül tanulságos a tanácsadók kiválasztásának és érdekeltségének szempontjai:
– A tanácsadó úgy tudjon beszélni, hogy megértsék (nem feltétlenül profi oktató).
– Legyen becsületes ember, akiben a gazdák megbízhatnak.
– Szakmai téren legyen ügyes, s legyenek gyakorlati tapasztalatai (nem kell feltétlenül egyetemi végzettség, elég a zöldbizonyítvány).
– Csak helyi tapasztalatot szerző tanácsadó lehet központi tanácsadó.
– Olyan tanácsot kell adni, amelyen keresni tudnak a gazdák.
– Ha valakitől nem kérnek tanácsot, elveszti a munkáját.
(A dán szövetkezetek) A dán szövetkezeti együttműködések a Nikolai Frederik Se-verin Grundtvig püspök által életre hívott keresztény–szociális ihletésű, népfőiskolai képzési és szövetkezetfejlesztő mozgalmakhoz kapcsolhatók, nemcsak Dániában, hanem egész Skandináviában. A dán szövetkezet olyan társulás, amelyben több gazdaság valamilyen gazdálkodási műveletet közös üzemben végez vagy végeztet el, ám úgy, hogy a gazdaságokat függetlenül hagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában kisvállalkozói beszállítórendszer.
A szövetkezés fő célkitűzése: a tagok által irányított termelői közösség létrehozása abból a célból, hogy a tagok termékeit optimális áron adja el, s kockázatukat mérsékelje (biológiai és kereskedelmi ciklus összehangolása). A szövetkezeti vállalkozás a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért folyik. A szövetkezet tartalma marketingértelemben éppen ezért maga a vállalkozás.
(A dán mezőgazdaság intézményi keretei) A dán agrárgazdaság középpontjában a farmer áll. A farmerek érdekképviselete, képzése, szolgáltatásokkal való kiszolgálása és termékeik minél feldolgozottabb formában való piacra juttatása jól működő rendszert, a dán modellt alkotja. A dán mezőgazdasági tanács az a csúcsszervezet, amely felépítésében gyakorlatilag a teljes dán mezőgazdaságot és élelmiszeripart lefedi. A tanács negyvenkilenc állandó tagja a szövetkezeti nagy feldolgozó szervezetek, a farmerszövetségek, a regionális küldöttek és valamennyi fontosabb mezőgazdasági szerveződés képviselőiből tevődik össze. (Dániában nincs agrárkamara.)
Ha a gazdálkodók meg akarják őrizni önállóságukat a mezőgazdasági alaptevékenységük eredményességét javító és termékeiket piacra segítő társulásokban, egyedül a szövetkezeti jogi keret jöhet számításba. Minden más gazdasági társasági forma esetében az alapító tagok kivásárolhatók, kiszoríthatók a vállalkozásból. Így előbb-utóbb nem a tagok számára fontos üzemkiegészítő tevékenység és az átvételi garancia ügye, hanem a gazdák családi vállalkozásaitól érdekeltségben elszakadt tőkehozadék válik meghatározóvá.
(A dán gazdálkodók és szövetkezetek kapcsolatai és piaci helyzete) A dán modell sajátosságai összefoglalva a következők:
1. Tulajdonjog:
a) a farmer tulajdonosa a földnek,
b) a farmer tulajdonosa a feldolgozásnak.
2. A szövetkezet:
a) érdekközösség (intézmény),
b) stratégia (tagok mint tulajdonosok),
c) vállalkozás (menedzser operatív irányítása).
3. Minőségi termelés és ellenőrzés.
4. Technikai színvonal és műszaki fejlesztés.
5. Tevékenységi kötődés (minden társulásnak egyféle célja van).
6. Oszthatatlan közös vagyon.
7. Nagy piaci részesedés.
(A dán gazdák jogai és kötelezettségei) A hagyományosan korrekt módon együttműködő dán gazdákat céljaik megvalósításában, valamint a kötelezettségeikben és jogaikban való biztos eligazodásban belső szabályzataik segítik. Legfontosabb az alapszabály, amely – a kötelezettségeket és jogokat mintegy összefoglalva – belső alkotmányként írja elő az együttműködés fő szabályait. Az alapszabály rögzíti az értékesítés, az áruleadás és -átvétel, a szerződéses kötelezettségek, az eredményfelosztás és a társulás egyéb fontos feltételeit, például a tisztségviselők választását, az irányítás fórumait, vitás ügyek rendezésének módját stb.
A tagok jogai a következők: biztos értékesítés (a társulás átvételi kötelezettsége), a lehető legmagasabb ár és nyereség-visszaosztás, valamint a feldolgozó- és kereskedelmi cég tulajdonjoga. Kötelezettségeik és hátrányaik: leadási kötelezettség a társulásnak, nincs ártárgyalás, s közös a felelősség a szövetkezeti vállalat adósságáért.
A tagok jogai és kötelezettségei a mérlegelv szerint igen kiegyensúlyozottak. Például a tag köteles minden termékét a szövetkezeten keresztül értékesíteni, amely viszont köteles azt teljes egészében átvenni, s a lehető legnagyobb árat fizetni érte. A tagok egyenlősége nyilvánvalóan egyszerű. Azonos áruért, azonos feltételek mellett, azonos pénzt fizet a szövetkezet. Minden tag egyforma lehetőséggel juthat információhoz, s mindezek valódiságát ellenőrizheti. A tagok együttműködése rendkívül gyakorlatias, üzleti érdekeiken alapul. A közös feldolgozás és eladás biztonságosabb, s a hozzáadott értékkel megnövelve nagyobb a jövedelem.
(A magyar és a dán termékpálya összevetése) Működésük alapvető különbsége valójában szervezettségük és érdekeltségi rendszerük különbözősége. Dániában az áruátvételt, a felvásárlást, az élelmiszeripart, a vágóhidat, a tejüzemet, a malmot, a nagykereskedelmet, az áruelosztást és az exportot a kiskereskedelemig való átadásig a szövetkezeti termelők közösen birtokolják, míg a magyar példáról ugyanez nem mondható el. A hazai termelőknek nincs érdekérvényesítő képességük. Ennek következménye, hogy a termelőnek nincs valós piaci információja, a piaci kockázat hátrányainak többsége visszahárul rá, miközben a jövedelemelosztásra nincs befolyása. A termékpályaszakaszok egymástól elkülönült tulajdonosi pozíciója következtében vagy aránytalanul megdrágul és eladhatatlanná válik a végtermék a szakaszonként rárakódó áfa- és nyereségigény miatt, vagy üzembiztosan tönkreteszi a termelőt.
Válasz Rabó001 #90. hozzászólásáraÍgy van, aki nagyban akar exportálni, annak kell a tengeri kikötő, sőt mégjobb ha a kikötő közvetlen környezetében rengeteg termőföld van ami amúgy öntözhető is. Meg is érkeztünk a háború valódi okához. Hiába olvad ki az orosz fagyott talaj, amin majd búzát akarnak termelni, nagyban, ha nem tudják azt a világtengerre eljuttatni. Elég csak megnézni a térképet, nem nagy titok.
Válasz Samubácsi #89. hozzászólásáraNincs ebbe semmi extra, vagy újdonság, amiota valamennyire összeszedték magunkat a szovjet utodallamok, azóta gabonaexportor Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán is. Úgyanugy megjelennek a vilagpiacon a gabonaikkal, mint a többi nagy gabona exportőr országok, úgy mint az USA, Kanada, Brazília, Argentína, Ausztrália. A gabona ára a vilagpiacon alakul ki, ahhoz lövik be a kereskedők. Nyilván a tengerrel rendelkező nagy gabona exportalo országok előnyben vannak az olcsóbb szállítás miatt. A háború ebbe bezavart, mert az ukrán nem tudja tengeren arra vinni amerre előtte, valahova vinniük kell, kényszerben vannak. Az orosz is keveri a dolgokat.
A magyar termelők is megélnek a gabonából. Azt viszont el kell ismerni hogy nyugaton azért nagyobb arányban dolgozzak fel a gabonát. Nézd meg mennyivel több állat van Dániában, Hollandiában, franciáknál, belgáknal, de akár a németeknél, de a sok olasz tészta is.
Én azért a tisztánlátás miatt marha kíváncsi lennék egy francia, olasz vagy spanyol gazda és egy ukrán gazda cash-flow mérlegére is, mondjuk takarmánykukorica esetében. Nyugaton is termelnek gabonaféléket, amit értékesítenek és nem feldolgozva adnak el. Valamiért mégis eredményesen tudnak gazdálkodni, pedig az ukrán termények eddig is eljutottak hozzájuk az olcsóbb tengeri útvonalon.
Válasz 4.putyin #87. hozzászólásáraElég baj az. 100 évvel ezelőtt 4 elemivel, és azzal, amit otthon tanult az ember, a megélhetéséhez szükséges javakat, eszközöket legalább 80%-ban elő tudta állítani. Minél magasabban szerveződik a társadalom, minél jobban specializálódnak egyes szakmák, annál nagyobb szükség van a stabilitásra (gazdasági és társadalmi szinten), viszont annál könnyeb botot dugni a küllők közé, annál kevésbé krízisálló a rendszer. Építeni nehéz, rombolni könnyű. A specializálódás irányába haladva kiszolgáltatottabbá és egyre életképtelenebbé válunk.
Az élethez naturális értelemben elég kevés dologra van szükség, ami önmagában nem lenne nagy "költség". Csak az igények, a kényelem, és a "fejlődés" vágya miatt megyünk a specializálódás irányában, és ennek az elit elkéri az árát. Történetesen a szabadságunkat. Így válunk rabszolgákká.
Válasz erdifefe #82. hozzászólásáraRaskó már régóta ezt mondja. Na meg azt, a támogatás a legnagyobb visszahúzó erő. A magyar gazdák kb. 80 %-a járadékvadász. Nem fejleszt, nem innovál, nem bővíti a termékskálát, nem tanul, nem képezi magát.
De előbb-utóbb mindenki meg fogja érteni. Az a világ véget ért, mikor 8 általánossal, meg traktoristapista végzettséggel talpon lehet maradni.
Válasz Anicska #84. hozzászólásáraEzt hívják a piac tisztulási folyamatának. Aki nem bírja a gyűrődást, az kiszáll. Van helyette másik. A kapitalista logika erről szól.
Termelő =Az általa művelt területeken ,megtermeli a terményeket és próbál értékesíteni ,de annyi energiája már nincs ,hogy feldolgozza ,eladja a kész terméket ,de kap támogatást .
Feldogozó =A profiljába illő termékeket felvásárolja és kap támogatást
Értékesitő= A feldolgozó termékeit eladja ,teljes vagy félkész állapotba és kap támogatást
Kereskedő =Az általa felvásárolt árukat eladja és kap támogatást
Fogyasztó =Kedve szerint vásáról ,reklamál ,válogat és kap támogatást
Termelő egyre jobban érzi ,hogy a legnagyobb kockázatot neki kell vállalni ,mert a gyorsan romló termékei tönkre mennek a nagy tömegben termesztett terményeit nem tudja tárolni .Azt gondolja lehet nem kellene ennyit kockáztatni .
A termelő nem kockáztat =Ezt midenki érezni fogja ,kezdve a csapágy gyártól, de éhezni nem fognak .
Válasz ZsocaJD #79. hozzászólásáraIlletve erre mondtam azt hogy nem búzában meg kukoricában kellene CSAK gondolkodni. Mert nem tudunk és nem is fogunk soha tudni versenyezni Ukránokkal. És a másik lényeges dolog amit írtál és amit írtam hogy Ukrajna így is úgy is része lesz az agrárúnióak. Továbbá ezért kellene a feldolgozóipart erősíteni.
De ez egy olyan téma amit végtelenségig lehetne nyúzni hogy miért vérzik ezer sebből...
Én véleményem hogy szemlélet váltással kell kezdeni. És elindulni. De a Te írásodban is rengetegszer megjelenik a nem lehet hozzáállás.Ezért nem lehet.Azért nem lehet. Érzem a teljes elkeseredettséget, csalódottságot.Amit ahogy írtad az elmúlt 30-40 év elbaszott agrárpolitikája okozott.
Nah de a legjobb kérdés.Másnak máshol lehet?Csak itt nem?? Szokták mondani a Magyar a 10 millió pesszimista országa. Sajnos igaz.
Itt részemről befejeztem a témát mert ahogy itt a hozzászólásokban is látszik hogy Nem lehet Nem lehet nem lehet a szemlélet... Majd ha eljutunk oda kormányzati meg minden szinten hogy igenis lehet, nah akkor majd látni fogjuk a változást
További szép napot
Válasz ZsocaJD #79. hozzászólásáraLeírtad a lényeget. KURVA nagy lemaradásban vagyunk. Erre viszont a megoldás pont az hogy amit írsz lengyel példa. El kell kezdeni. Szemléletváltás. És lehet hogy 20-30 éves lemaradásban vagyunk. Ők is elkezdték valahol.Nekünk is el kellene.
Válasz erdifefe #72. hozzászólásáraJól hangzik ez a nagyobb hozzáadott érték, meg feldolgozóipar fejlesztése, csak az a helyzet, hogy ez olyan dolog, mintha valaki most kitalálná, hogy holnaptól mezőgazdasággal fog foglalkozni, földet vásárol és bérel, felépít egy több 100 hektáros gazdaságot a semmiből és nyereségesen fogja működtetni. Ez jól hangzik, csak lehetetlen, mert földet szerezni már nem lehet. Ugyanez a helyzet a kertészeti kultúrákkal és feldolgozóiparral, csak ott nem földet kell szerezni, hanem piacot. Ez nem úgy megy, hogy kigondolja az agrártárca, hogy holnaptól a jelenlegi 10 ezer hektár helyett 50 ezer hektár burgonyát fogunk termelni öntözve és ehhez csak a termelő és feldolgozó gépeket kell megvenni, aztán de jó lesz minden. Jelenleg a világban ezek kialakult piacok, hosszú ideje létező partnerkapcsolatok vannak a termelők és a felvevőpiacaik között, ez nem egy légüres tér, amit csak gondolunk egyet és holnap kitöltünk. Megtermelni bármit meg lehet, az a legkönnyebb az egészben, csak nem tudod nyereséggel értékesíteni. Ez a hajó már elment, mert csak a lengyelekhez képest 15-20 éves lemaradásban vagyunk csak technológiában, hűtő, tároló és feldolgozó kapacitásban. Ők az EU-s belépéskor jó irányokat határoztak meg és azóta is tartják magukat hozzá. A klíma miatti előnyükről és az ott generációk alatt kialakult egységes birtokméretekről nem is beszélve. A hollandokat, dánokat már nem is említem. A magyar feldolgozóipar a rendszerváltáskor gyakorlatilag a megszűnés szélére került, a mezőgazdasági alapanyagtermelés pedig azóta csak elvegetál. Megvagyunk a területalapú támogatásokkal, voltak géptámogatások, most már azért jórészt új, korszerű gépekkel termeljük meg 60 Ft önköltséggel az 55 Ft-os búzát, amit az ukránok 50 Ft-ért adnak. Gyakorlatilag ennyi a magyar mezőgazdaság elmúlt 30 éve, nem lehet más fejlődést felmutatni, mint hogy új gépeink vannak és néhányan nagyon megszedték magukat. Most ezzel állítsd szembe a már említett lengyel példát... Ezt el kell fogadni, velük a nulláról, több évtizedes lemaradásból nem lehet versenyezni, maximum nagyon nagy mértékű állami szubvencióval, ami amúgy megint teremtene egy éltképtelen gazdálkodói réteget, másrészt meg nem is lehetséges, mivel az EU nem engedi az ágazatok piactorzító nemzeti finanszírozását. Ezen felül azt se felejtsük el, hogy az EU jelenlegi mezőgazdasági művelésre alkalmas területe 95 millió hektár, Ukrajnáé 33 millió, ráadásul csernozjom, ha az EU globális nagyhatalom szeretne lenni, ezt meg kell szereznie. Jelenleg lehet hogy túltermelés van a világban, de 20-30 év múlva ez a 33 millió jó minőségű földterület bőven vissza fogja hozni a most háborúba befektetett összegeket. Vagyis Ukrajna mindenképp a közösséghez fog tartozni, ha nem is teljes jogú tagként, de a gazdasági unióban benne lesz, így garantáltan elesünk az eddigi exportpiacainktól. Összegezve én nem látok kiutat a magyar mezőgazdaságnak, csak a lassú, fokozatos leépülést, ezt tette a 30 év szakmaiságot és tenni akarást nélkülöző kormányzás.
5178 hozzászólás
Válasz 4.putyin #127. hozzászólásáraAmcsiknál teljesen más a helyzet, ott egy családi gazdaság 10-20 ezer hektár.
Válasz Anicska #125. hozzászólásáraAz USA-ban nincs támogatás a mezőgazdaságban. Ezalól gyakorlatilag egy kivétel volt, a covid alatt Trump egyszeri támogatást adott a farmereknek. Ennek ellenére az élelmiszer árak konkurálnak a magyarral. Kétségtelen, hogy gyakoriak a csődök, sőt az öngyilkosságok is az agrárszektorban, de ha piacgazdaság, akkor annak nem csak jó oldala van.
A támogatás nem a fogyasztók érdekét szolgálja.
Válasz erdifefe #123. hozzászólásáraHa saját tulajdon, akkor lehetséges, de ha bérleti díj van, azt ki kell termelni. Nálunk meg még van földadó is.
Válasz 4.putyin #121. hozzászólásáraMindenhol van támogatás ,ki minek nevezi ,de van !De ne legyen támogatás sehol semmilyen szektorba ,akkor a mezőgazdaság is meg lesz nélküle .
Válasz 4.putyin #121. hozzászólásáraÉn is így gondolom, ez csak torzítja a piacot.
Nálunk aki bátor volt, egész gépparkját lecserélhette, a túlárazott pályázatoknak köszönhetően. Szlovákiában több ilyen vizsgálat indult, miniszterek, igazgatók kerültek rács mögé, az állami kifizető hivatal igazgatója ült 2 évig vizsgálati fogságban. A parasztokat viszont nem ellenőrizték, pedig tudomásuk volt róla, hogy csalással kapták a pénzeket.
Az új miniszter nyilatkozta, hogy tisztában vannak azzal, hogy akár többszörösen túlárazott projektek kaptak zöld utat. Németországban 120 ezer euróért árult kombájn, Szlovákiában 300 ezerbe került.
Válasz Szlovákiából #122. hozzászólásáraAmit a támogatásokért csinálni kell az papírmunka. Ha parlagon van hagyva a földem ugyanúgy mindenfélefajta támogatást megkapom rá. Kétszer rámegyek lekaszálom azt csók.
Válasz erdifefe #120. hozzászólásáraAzért a támogatások folyósításának is vannak feltételei, nem elég semmit nem csinálni.
Elég baj az, hogy a gazdának már sokkal többet kell ülni a számítógép előtt, mint a traktorban.
Válasz erdifefe #120. hozzászólásáraPontosan erről van szó. Meg kell szüntetni az agrártámogatások jelenlegi rendszerét az EU-ban, és a beteg meggyógyul.
Lásd USA.
Válasz ZsocaJD #117. hozzászólásáraEvvel egyet értek.Az öntözés csak egy része a kirakósnak. Nem az egésze. Az sem mindegy mit öntözünk.
És nem hogy öntözni nem kell hanem még termelni sem mert annyi féle fajta támogatást belehet zsebelni hogy termelni sem kell azért hogy az ember megéljen.
70 hektárra össze lehet szedni 100ezer Ft támogatást/ha. Ha csak a madarak repkednek a terület felett akkor is meglehet belőle élni.
De ez megint egy másfajta beszélgetés hogy mennyire elkényelmesíti az embereket a támogatás, és így zéró elkötelezettség van az emberekben az innováció iránt, a fejlődés iránt stb. Az elmúlt 20 év sok ezer milliárd forint támogatásának java része az belföldi külföldi nyaralókban meg új traktorokban meg második harmadik lakásban meg Toyota Hiluxokban van.
Mindenki arra költi a pénzét amire szeretné nem is ez a baj.
Az viszont hogy a mezőgazdaság az elmúlt 20 évben nem tett hozzá a hazai GDP hez 1% pluszt sem az viszont sokat elmond mi értelme van ezeknek az ezermilliárdos támogatásoknak. Ez megint egy más téma szal lehetne találni hány ezer sebből vérzik ez az egész....
Válasz Szlovákiából #118. hozzászólásáraTavaly kitettünk 100 mm vizet a kukoricára 2 adagban, mert csak ennyire volt kapacitásunk, eredmény 1,5-2 tonna/hektár. Haver kitett 220-250 milit 5 adagban, neki meg 4-4,5 tonna. Toxinos volt, elvitték 75-ért. Ki lehet számolni mennyire lett a haszon, inkább otthon ültem volna, nem hetekig éjjel nappal a dob mellett. 2021-ben ugyanezzel a technológiával öntözetlenül 12-14 tonna ugyanitt. Én szántóföldi növényt többet nem öntözök dobbal, az biztos.
Válasz ZsocaJD #117. hozzászólásáraUgyan ezt mondta az a vállalkozó, aki nálam aratott. három éve 30 kutat fúrattak, vettek több dobot, a 400 hektárjuk fele öntözhető, mégsem öntöznek. Nagy sikertörténetnek indult a lovasok részére termesztett széna, de hiába öntözték a második éven 2 kaszálás nem hozott nyereséget.
Nagyon érdekes a sokéves tapasztalatuk, mikor például az 1 öntözés nem garantálja a jó termést, sőt. Volt mikor az öntözött rész termett kevesebbet. Az okát nem tudják, csak a végeredményt.
Válasz erdifefe #116. hozzászólásáraFigyelj, nekem van 80 hektár öntözhető területem, igaz dob van hozzá és nem lineár, de a kutak, benne szivattyúk, meg a felszíni víz ahol van, ott megvan. Mégsem öntözünk. Mert minek? Mit öntöznénk? Amíg 140 ezer volt a kukorica, addig megérte volna öntözni, de jelenlegi árakon nem éri meg egy szántóföldi növényt sem. Hűtőház nincs 150 km-es körzetben, így ez is kizárva, bár dobbal öntözve a borsó meg a csemege sem túl nagy kaland, csak dolgoznánk, eredmény meg nem sokkal több, mintha csak felvennék a támogatást és nem csinálnánk semmit, vagy csak extenzíven művelnénk a földeket. Ezt kellene megérteni, igen, fontos az öntözésfejlesztés, el kel kezdeni, mert nem 2 év alatt fog kialakulni. De még fontosabb a piac. Mert nem sokat ér a kiépített öntözőrendszer, ha nincs mit termelni alatta. Nem hiába csökkent 70-80 ezer hektárra a ténylegesen öntözött terület. Az emberek nem hülyék, ha nem éri meg valami, akkor csak azért nem dolgoznak hogy elfáradjanak. Aki meg eddig szántóföldizett, az kertészetbe nem akar belefogni, mert iszonyú munka van vele, és ezt meg is értem. Bizonytalanra senki nem fog beruházni, mert jelenleg mindenki azt látja, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége rohamosan csökken és nem látszik mi jelentené a kiutat. Ez kormányzati feladat lenne, hogy biztonságot és hosszabbtávú kiszámíthatóságot teremtsen a termelők számára, hogy hosszabb távra tudjanak számolni és befektetni. Amíg nincs meg ez az akarat, felesleges bármiről beszélni.
Válasz Szlovákiából #114. hozzászólására"Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen –"
Kb az egésznek a lényege. Nah ezt vakerászom itt már két napja. De egyesek szerint csak ülnünk kellene a langyos vízben és ne csináljunk semmit. ... Akkor lesz kellemetlen amikor kihűlt.....
Válasz envagyok2 #107. hozzászólásáraSemmit se adnék? Nem is értem ez a fajta gondolkodásmód ez mi? Ennyire csak nem vagy buta? Hmmm. Az államapparátus lehúz mindenkit elég rendesen így is . Meg a jó magas adóbevételek. Hozzájárulunk mi elég rendesen az egész dologhoz.Az hogy mire van elverve az más kérdés. Fizessek az autópályák építéséért?
Fizessek külön egy óvoda iskola építéséért? Fizessek külön hogy felhúztak egy Lidl-t a városban?
Adják már be 5 milliót Paks2 be? Mert onnan fogom kapni az áramot?
Nem is értem ezt a hülye felfogásodat honnan jön. Fizetünk annak a használatáért amit az állam létrehozott az adóforintokból. Igen. Fizetünk azért hogy öntözhessünk. Már aki tud. Az állam létrehoz az adóforintjainkból, mi meg fizetünk a használatáért,fenntartásáért adóforintok,meg ilyen olyan használati díjak formájában. Ilyeneket kell elmagyarázni????
Az ötleteim nemcsak a magyar parasztok érdekeit szolgálná hanem ugyanúgy az országot. Magasabb előállított érték,több bevétel,több adóforint.
Az elkövetkező évtizedek stratégiai fegyvere nem az atombomba lesz hanem a Víz meg az Élelmiszer.
Drága kormányunk meg cirkuszi előadásokra veri ki belőlünk a forintszázmilliárdokat.
Ahogy más is írta ki lesz még belőlünk verve egy olimpia rendezése is sok sok százmilliárdért.
Nah de Mind1 is.
Szóval az elmúlt 2 nap tanulsága számomra ugyanaz mint eddig.
Sajnállak egyébként nagyon az jôn át hogy egy pesszimista, csalódott ember vagy. Aki csak elevickél a langyos vízben amíg ki nem hűl. Mondjuk nem a te hibád hanem az elbaszott elmúlt xy évtized politikája.
Szép napot.
Válasz erdifefe #103. hozzászólásáraDe jutott öntözésfejlesztésre, még a híradóban is benne volt lölö, akinek az EU fizette a pályázat 2/3-át, az 1/3-át meg az állam. Főleg úgy, hogy háromszorosan volt túlárazva.
https://www.kisalfold.hu/helyi-gazdasag/2023/05/kilencmilliardos-beruhazas-harom-ev-alatt-atadtak-a-harsfamajori-ontozotelepet-mosonudvaron-fotok
Válasz Rabó001 #38. hozzászólásáraInkább az utóbbi
Válasz hashtag #109. hozzászólásáraEzt bontsd már ki. Mi köze az olimpiának a zöldségtermesztéshez?
Válasz hashtag #109. hozzászólásáraDe az a magyar termelő se akar zöldséget termelni, vagy állatot tartani nagy altalanossagban akinek van 150hektarja. Ert minek. És még is értem.
Válasz Ares 826 #99. hozzászólásáraElőször is: Sértegesd a tudod kidet! Azt.
Másodszor. Oroszország a Világ egyik, ha nem a leggazdagabb országa természeti kincsekben. Ebből egy frankó országot csinalhatnanak maguknak, úgy is hogy minden természeti eroforrasukat ők maguk birtokolnák, orosz oligarchak vagy akárki, de nem külföldi. Ennyi. Minden más csak felesleges putyini rizsa duma jogos biztonsági igényekrol meg hasonlókrol. A világ egyik vezető atomhatalmakent a kutya nem akarna őket megtamadni.
Harmadszor: Értem én hogy gonosz USA, meg gonosz nyugat, velekedhetsz így, semmi baj. De valamiért mégse Oroszországba akarnak atkoltozni emberek, meg az Oroszországot kívüli oroszok se vándorolnak haza tömegével.
Negyedszer: NATO és EU tagok vagyunk. Oroszország mindkettőt támadja, jelenleg is, gazdaságilag, propagandát is.
Részemről itt befejezte, mert OFF-topik.
Válasz envagyok2 #107. hozzászólásáraAz egy dolog hogy megszegeli a rábát, de hiába, ha sivatag van, nincs értelme vetni sem. A franciák pénzt adtak a helyi borászoknak, hogy kezdjenek másba, mert kiment a divatból a borfogyasztás.
Itt nem ment ki a divatból a zöldségfogyasztás, de behozzák külföldről. Lehet jobb lenne a sajátot enni, akkor lenne munkahely is, meg a zőccség is hazai lenne. De nem érdekel senkit az egész, az olimpia rendezésről álmodozni, az fontosabb. És ide a rozsdás bökőt hogy a főni még az ő életében kitapossa belőlünk egy olimpia rendezés árát.
Válasz fendt309 #98. hozzászólásáraNálunk nem játszik. Tudom.
Lényeg hogy máshol igen.
Nem kell 3 megát szögelni egy-egy hónapig, azért hogy arasson 3 napot. Na mindegy.
De ottvannak a földszomszédok is, van egymás mellett 5 darab 2 hektáros, az hóttziher hogy mindenki tök mást vet, és így a 10 hektárból legalább 2 hektáron csak gaz terem, vagy semmi, mert lepermetezik az egymásét.
Hát nehogymán olyat vessek, vessen olyat ő mint én.
Válasz erdifefe #104. hozzászólásárahmm, szóval semmit se adnál a saját ötletedért. ez azért meglepett. csinálja meg az állam. ez a felfogásbeli különbség, amiről beszélsz? mert a rábát meg a prontót Édesapád megszegeli, szerintem az elmúlt 20 évbe egy percet nem várt másra, hogy csinálja meg valaki más. ideje lenne elkezdeni értékelni azt, ami van, aztán lehet gondolkodni, hogy mit kéne máshogy. ez volt a két nap tanulsága.
Válasz 4.putyin #92. hozzászólásáraArra kiváncsi vagyok, hogy miért és kinek volt fontos a cukorgyárakat és a konzervgyárakat leépíteni? Sőt malmokat és vágóhidakat és borászatokat is.
Válasz fendt309 #98. hozzászólásáraHidd el egyik magyarlakta részen sem.
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraHogy mennyit dobnák be? Az öntözôrendszert kiépíteném ha lenne csatorna a közelben.
jah és csak a hülye stadionok árából ki lehetett volna építeni nem kellenne se az enyém se a te pénzed. De gondolom ez sem jutott el a fejedbe hanem csak a ner meg a mindenki téged akar lehúzni meg kisemmizni.... Nem erôltetem. Csak remélem minél hamarabb eljön az a generáció minden téren aki hajlandó is lesz váltani nem csak nyavalyogni...
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraTe már soha nem is fogod megérteni azt amirôl beszélek nem is erôltetem nah de mind1. Vannak itt elegen akik értik, hogy itt nem csak öntözésrôl van szó ,hanem felfogásbeli különbségrôl. Arról hogy mit lehetne.Sokan értik te sajnos soha nem fogod akárhogy magyaráznám el. De ezt betudom annak hogy már 40 éve is így csináltad..
Pénz az van apám. Menj azt tapsikolj a kedvenc csapatodnak a frissen felhúzott sok milliárdos stadionban... Jah hogy pl öntözésfejlesztésre emellett nem jutott bocsi csak apró....Cirkuszt a népnek. Az kell.
Válasz envagyok2 #101. hozzászólásáraMinek erőlteted neki ??? 80as években a nagy tsz is itt csak a másodvetéseket, meg a mag árút locsolta. Mai napig is, csak tavaly a tóbol kirántottak mindent, a patakban nem maradt semmi annak a pár szerencsétlennek aki abból locsolta a veteményét.
Válasz erdifefe #74. hozzászólásárameggyőztél, édeaspám, meggyőztél. egy kérdésem maradt, pontosabban kettő, de mindkettő egyszerű.
tegyük fel Édesapád vagy te önmagad 20-30 év munkájával összegurított egy 200 hektáros gazdaságot jórészt saját tulajdonú földdel, nagyjából karban tartott, de azért szegecselésre érett gépekkel, semmise új, minden használt, ahogy mondani szokták, korának megfelelő állapotban. te balatonra el tudsz menni gond nélkül, adrián voltál már, nem is érted miért menő, mikor balaton az magyar, amalfi partot meg el se tudod képzelni, hogy mitől lehet menőbb siófoknál. ahogy mondani szokták egy évb a bankba, egy a magtárba egymeg a földeken. megy agazdaság, nem aranybánya, de ketyeg. szóval van lakás és nagy autó, coelho idézet kinézve, mikor bekopog az ajtón a ner, akarom mondani a kormányzat, azzal hogy: tesó, kéne a pénzed, akarom mondani rád mosolygott a szerecsen. kéne a lóvé. ígérjük neked, hogy az összes árhullámot kivezetjük, meg a paksot is hűtjök majd duzzasztóval, csatorna kesze kusza, 500 mre odaállunk az összes földedhez csatronával. árhullámot kivezetjük, meg mindet, alpokból jön, friss, hűs. kérdés. az egy év bankba, egy év magtrába, egy év földönből mennyit dobnál be erre a projektre a közösbe, mondjuk már majdnem kész állapotban van, de nincs még víz benne, csak a földmunka van meg. 200 hektárpd van, mindegyiknél ott lesz 500 mre a csatorna, de onnan te viszed tovább, és öntrzőgépet is te veszed. így mennyit érne meg neked a saját alábbi ötleted, akár az összes felmerült kétséggel együtt?
komolyan kérdem, mennyit dobnál be a közösbe, ha úgy tetszik hektárra vetítve. hektonként 500 ezret, millát, kettőt, ötöt?
s akkor a másik kérdés. nincs egy év a bankba, fél év is alig a magtrárba, és még a földbe sincs bent a következő, azon még kínlódni kell. szegecselni majdnem minden nap kell, rába még ordít, de mega már van, prontón minden lóg. amalfi partról olvastál már, kurvanajyát egyszer el kéne oda menni. jönnek, kopognak. nincs lóvéd, eljössz hozzám a bankba. nehezen, de meggyőzől a projektről, rohadt tróger pénzügyes hírében állok, és az is vagyok, de ha valaki meggyőz akkor onnan kezdve tolom a talicskát, nyakig lóvéval. egy bökkenő van, fedezet. az kéne. van 200 hektárod, piacon 400 millió. ócskavasak nulla, az nem érdekel, pláne hogy júliustól amohu se adna érte egy fillért se, ha kigyulladnának utolsó este. szóval fődek, piaocn 400 millió, én ezt az összeset betudom számítani 40%os áron, 160 milliót adok hitelbe, meg kamatot, meg kezelési költséget, meg biztosítást. szerencséd van, a másik szerecsennek ez épp elég. becsengeted, és viszik a kulcsot a zsiliphez. kérdés: betolnád-e így a gazdaságodat ebbe a projektbe, annak minden alábbi kétségével együtt?
komolyan kérdem. aki régebb óta van itt, az tdja, szoktam komolyan kérdezni.
Válasz hashtag #96. hozzászólásáraEz csak részben járható út,vagy inkább úgy sem. Mert én pont akkor vétek 70 hektár ( gondolod nem egyben) amikor a 100 hektáros haverom. Ezért van mindenkinek külön vetogepe. Mert kb 10 nap alatt el szoktunk vetni. Ezért van külön vegyszwrezo,. Sorkozmuvelo, stb
Válasz Rabó001 #93. hozzászólásáraNagyon szarul látod a világot, pont amerikának kellene Oroszország ÖSSZES VAGYONA MINDEN AMI NÁLUNK VAN OLAJ GÁZ, URÁN ARANY STB! Ha ezt nem látod nagy a baj a "toronyban" nálad ezt még a vak is látja!!!!!!!!!!!!!
Válasz hashtag #96. hozzászólásáraGondolom Te jól szoktál választani mindig!
Ezzel csak az a baj, ha háromnak van egy gépe, akkor az enyémet csináljuk meg először!
Vagy ha elromlik: nem én voltam!
Szólj, ha felébredtél!
Ez Magyarországon nem játszik...
Válasz Rabó001 #93. hozzászólásáraÉrdekes, hogy a terürületszerző háború akkor kezdődik, amikor az amcsik már jóformán a határon állnak.....
Sokszor az is működhetne, hogy 2-3 kis/közepes gazda összedolgozna, -még bármilyen hivatalos szövetkezés nélkül is-, és összehangolnák a gépkapacitásaikat a szezonmunkában, az egymásnak elvégzett munkák értékegyeztetésével. Nem kéne mind a 3-nak megvenni ugyanazt a nagyértékű gépet, hogy pár napig használva legyen..
Van ahol van, meg sok helyen lehetne is, csak félnek az emberek a régi beidegződésektől, hogy majd a másik jól megXXXopatja, de ha jól választ az ember partnert, akkor csak nem..
Válasz 4.putyin #94. hozzászólásáraEzzel egyetértek...tényleg sokan vannak, akik képzettség hiányában dolgoznak. Jahh..és itt nem az agrárképzettséget értem, mert sokszor az sincs, hanem pl. a pénzügyit. Lehet valaki jó a szakmában, de ha az üzletben gyenge..akkor gyenge...ezen nem lehet mit szépíteni.
Na akkor emellé tessék oda tenni, hol tartanak a magyar gazdák.
Olyan "érdekképviseleteik " vannak, amelyek élén fideszcsicskák állnak, amelyek nem a gazdatársadalom, hanem a kormány érdekeit szolgálják, amelyek pisszenni nem mernek a gazdák érdekében, mert az agrárminisztériumba is kúszva mennek be, ha egyáltalán beengedik őket.
A gázdák között elenyésző a megfelelő képzettséggel rendelkező, de olyan is, aki hajlandó lenne képezni magát.
A falugazdász hálózat nem szaktanácsadó szervezet, a tevékenysége gyakorlatilag a járulék, a támogatások megszerzésére irányul.
A szövetkezési hajlam egyenlő a nullával mert a gazdál sem kivételek az ezer éves magyar mentalitás alól. Irigység, rosszindulat, rajtam kívül mindenki más dögöljön meg.
Nem is folytatom tovább. Amíg ez nem változik addig Brüasszel, meg a kormány kegyeire vagytok bízva.
Válasz hashtag #91. hozzászólásáraEz az orosz-ukrán háborúban mellékes. A fő oka hogy az oroszok szeretnék uralni Ukrajnát, illetve az összes többi utodallamot, de Ukrajna fontosabb nekik mint mondjuk Kirgizisztan, mivel Ukrajna szomszédjuk és az utodallamok közül a fejlettebb közé tartozik, jelentős iparral, mezogazdasaggal. Röviden: Ez egy orosz teruletszerzo háború.
Miközben Dániában.....
A dán földbirtok-politika liberalizált feltételei a következők:
– Ha valaki tanyát szeretne vásárolni, birtokolni, akkor állandó lakhelye a tanya, ahol él és dolgozik, vagyis helyben adózó lakosnak kell lennie.
– A helyi gazdaközösségeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs helyi igénylő az eladásra kínált földre.
– Ha a gazdaság harminc hektárnál nagyobb, akkor törvényi előírás a mezőgazdasági szakképzettség (zölddiploma).
– Ha két gazdaságot egyesítenek, az így keletkező terület százhuszonöt hektárnál nem lehet nagyobb.
– Egy gazdának három birtoka legfeljebb tizenöt kilométerre lehet egymástól.
– Egy tanya vagy gazdaság egy statisztikai egységet jelent.
– Egy gazda annyi állatot tarthat, amennyi után a keletkező szerves trágya a saját birtokán elhelyezhető (szigorú környezetvédelmi előírások).
(Szaktanácsadás) A dán gazdák munkáját rendkívül hatékony szaktanácsadó és továbbképző rendszer segíti. A szaktanácsadás országos szervezete és regionális intézményei a gazdaszervezetek (érdekképviseletek) tulajdonában vannak. A néhány évtizeddel ezelőtt kialakított jelenlegi szervezetre az jellemző, hogy költségviselői az úgynevezett kisgazda- és nagygazdaszervezetek, amelyek a gazdák tagdíjai alapján járulnak hozzá az alapszolgáltatások fenntartásához. Ezek az intézmények nyújtják a legtöbb gazda számára a könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadói szolgáltatást, amelyekből a legkülönbözőbb elemzéseket képesek elkészíteni. Kezdetben az állam 100%-os, később 70%-os, jelenleg 40%-os támogatást nyújt a szaktanácsadói rendszer fenntartásához. Manapság a szaktanácsadói szervezetnek olyan felkészült intézményei vannak, amelyek az EU és az állam részére is megbízásokat tudnak teljesíteni.
Rendkívül tanulságos a tanácsadók kiválasztásának és érdekeltségének szempontjai:
– A tanácsadó úgy tudjon beszélni, hogy megértsék (nem feltétlenül profi oktató).
– Legyen becsületes ember, akiben a gazdák megbízhatnak.
– Szakmai téren legyen ügyes, s legyenek gyakorlati tapasztalatai (nem kell feltétlenül egyetemi végzettség, elég a zöldbizonyítvány).
– Csak helyi tapasztalatot szerző tanácsadó lehet központi tanácsadó.
– Olyan tanácsot kell adni, amelyen keresni tudnak a gazdák.
– Ha valakitől nem kérnek tanácsot, elveszti a munkáját.
(A dán szövetkezetek) A dán szövetkezeti együttműködések a Nikolai Frederik Se-verin Grundtvig püspök által életre hívott keresztény–szociális ihletésű, népfőiskolai képzési és szövetkezetfejlesztő mozgalmakhoz kapcsolhatók, nemcsak Dániában, hanem egész Skandináviában. A dán szövetkezet olyan társulás, amelyben több gazdaság valamilyen gazdálkodási műveletet közös üzemben végez vagy végeztet el, ám úgy, hogy a gazdaságokat függetlenül hagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában kisvállalkozói beszállítórendszer.
A szövetkezés fő célkitűzése: a tagok által irányított termelői közösség létrehozása abból a célból, hogy a tagok termékeit optimális áron adja el, s kockázatukat mérsékelje (biológiai és kereskedelmi ciklus összehangolása). A szövetkezeti vállalkozás a tagok önálló vállalkozásának, vállalkozási sikerességének előmozdítása érdekében mindig üzemszervezési vagy piaci előnyök megszerzéséért folyik. A szövetkezet tartalma marketingértelemben éppen ezért maga a vállalkozás.
(A dán mezőgazdaság intézményi keretei) A dán agrárgazdaság középpontjában a farmer áll. A farmerek érdekképviselete, képzése, szolgáltatásokkal való kiszolgálása és termékeik minél feldolgozottabb formában való piacra juttatása jól működő rendszert, a dán modellt alkotja. A dán mezőgazdasági tanács az a csúcsszervezet, amely felépítésében gyakorlatilag a teljes dán mezőgazdaságot és élelmiszeripart lefedi. A tanács negyvenkilenc állandó tagja a szövetkezeti nagy feldolgozó szervezetek, a farmerszövetségek, a regionális küldöttek és valamennyi fontosabb mezőgazdasági szerveződés képviselőiből tevődik össze. (Dániában nincs agrárkamara.)
Ha a gazdálkodók meg akarják őrizni önállóságukat a mezőgazdasági alaptevékenységük eredményességét javító és termékeiket piacra segítő társulásokban, egyedül a szövetkezeti jogi keret jöhet számításba. Minden más gazdasági társasági forma esetében az alapító tagok kivásárolhatók, kiszoríthatók a vállalkozásból. Így előbb-utóbb nem a tagok számára fontos üzemkiegészítő tevékenység és az átvételi garancia ügye, hanem a gazdák családi vállalkozásaitól érdekeltségben elszakadt tőkehozadék válik meghatározóvá.
(A dán gazdálkodók és szövetkezetek kapcsolatai és piaci helyzete) A dán modell sajátosságai összefoglalva a következők:
1. Tulajdonjog:
a) a farmer tulajdonosa a földnek,
b) a farmer tulajdonosa a feldolgozásnak.
2. A szövetkezet:
a) érdekközösség (intézmény),
b) stratégia (tagok mint tulajdonosok),
c) vállalkozás (menedzser operatív irányítása).
3. Minőségi termelés és ellenőrzés.
4. Technikai színvonal és műszaki fejlesztés.
5. Tevékenységi kötődés (minden társulásnak egyféle célja van).
6. Oszthatatlan közös vagyon.
7. Nagy piaci részesedés.
(A dán gazdák jogai és kötelezettségei) A hagyományosan korrekt módon együttműködő dán gazdákat céljaik megvalósításában, valamint a kötelezettségeikben és jogaikban való biztos eligazodásban belső szabályzataik segítik. Legfontosabb az alapszabály, amely – a kötelezettségeket és jogokat mintegy összefoglalva – belső alkotmányként írja elő az együttműködés fő szabályait. Az alapszabály rögzíti az értékesítés, az áruleadás és -átvétel, a szerződéses kötelezettségek, az eredményfelosztás és a társulás egyéb fontos feltételeit, például a tisztségviselők választását, az irányítás fórumait, vitás ügyek rendezésének módját stb.
A tagok jogai a következők: biztos értékesítés (a társulás átvételi kötelezettsége), a lehető legmagasabb ár és nyereség-visszaosztás, valamint a feldolgozó- és kereskedelmi cég tulajdonjoga. Kötelezettségeik és hátrányaik: leadási kötelezettség a társulásnak, nincs ártárgyalás, s közös a felelősség a szövetkezeti vállalat adósságáért.
A tagok jogai és kötelezettségei a mérlegelv szerint igen kiegyensúlyozottak. Például a tag köteles minden termékét a szövetkezeten keresztül értékesíteni, amely viszont köteles azt teljes egészében átvenni, s a lehető legnagyobb árat fizetni érte. A tagok egyenlősége nyilvánvalóan egyszerű. Azonos áruért, azonos feltételek mellett, azonos pénzt fizet a szövetkezet. Minden tag egyforma lehetőséggel juthat információhoz, s mindezek valódiságát ellenőrizheti. A tagok együttműködése rendkívül gyakorlatias, üzleti érdekeiken alapul. A közös feldolgozás és eladás biztonságosabb, s a hozzáadott értékkel megnövelve nagyobb a jövedelem.
(A magyar és a dán termékpálya összevetése) Működésük alapvető különbsége valójában szervezettségük és érdekeltségi rendszerük különbözősége. Dániában az áruátvételt, a felvásárlást, az élelmiszeripart, a vágóhidat, a tejüzemet, a malmot, a nagykereskedelmet, az áruelosztást és az exportot a kiskereskedelemig való átadásig a szövetkezeti termelők közösen birtokolják, míg a magyar példáról ugyanez nem mondható el. A hazai termelőknek nincs érdekérvényesítő képességük. Ennek következménye, hogy a termelőnek nincs valós piaci információja, a piaci kockázat hátrányainak többsége visszahárul rá, miközben a jövedelemelosztásra nincs befolyása. A termékpályaszakaszok egymástól elkülönült tulajdonosi pozíciója következtében vagy aránytalanul megdrágul és eladhatatlanná válik a végtermék a szakaszonként rárakódó áfa- és nyereségigény miatt, vagy üzembiztosan tönkreteszi a termelőt.
Válasz Rabó001 #90. hozzászólásáraÍgy van, aki nagyban akar exportálni, annak kell a tengeri kikötő, sőt mégjobb ha a kikötő közvetlen környezetében rengeteg termőföld van ami amúgy öntözhető is. Meg is érkeztünk a háború valódi okához. Hiába olvad ki az orosz fagyott talaj, amin majd búzát akarnak termelni, nagyban, ha nem tudják azt a világtengerre eljuttatni. Elég csak megnézni a térképet, nem nagy titok.
Válasz Samubácsi #89. hozzászólásáraNincs ebbe semmi extra, vagy újdonság, amiota valamennyire összeszedték magunkat a szovjet utodallamok, azóta gabonaexportor Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán is. Úgyanugy megjelennek a vilagpiacon a gabonaikkal, mint a többi nagy gabona exportőr országok, úgy mint az USA, Kanada, Brazília, Argentína, Ausztrália. A gabona ára a vilagpiacon alakul ki, ahhoz lövik be a kereskedők. Nyilván a tengerrel rendelkező nagy gabona exportalo országok előnyben vannak az olcsóbb szállítás miatt. A háború ebbe bezavart, mert az ukrán nem tudja tengeren arra vinni amerre előtte, valahova vinniük kell, kényszerben vannak. Az orosz is keveri a dolgokat.
A magyar termelők is megélnek a gabonából. Azt viszont el kell ismerni hogy nyugaton azért nagyobb arányban dolgozzak fel a gabonát. Nézd meg mennyivel több állat van Dániában, Hollandiában, franciáknál, belgáknal, de akár a németeknél, de a sok olasz tészta is.
Én azért a tisztánlátás miatt marha kíváncsi lennék egy francia, olasz vagy spanyol gazda és egy ukrán gazda cash-flow mérlegére is, mondjuk takarmánykukorica esetében. Nyugaton is termelnek gabonaféléket, amit értékesítenek és nem feldolgozva adnak el. Valamiért mégis eredményesen tudnak gazdálkodni, pedig az ukrán termények eddig is eljutottak hozzájuk az olcsóbb tengeri útvonalon.
Válasz 4.putyin #87. hozzászólásáraElég baj az. 100 évvel ezelőtt 4 elemivel, és azzal, amit otthon tanult az ember, a megélhetéséhez szükséges javakat, eszközöket legalább 80%-ban elő tudta állítani. Minél magasabban szerveződik a társadalom, minél jobban specializálódnak egyes szakmák, annál nagyobb szükség van a stabilitásra (gazdasági és társadalmi szinten), viszont annál könnyeb botot dugni a küllők közé, annál kevésbé krízisálló a rendszer. Építeni nehéz, rombolni könnyű. A specializálódás irányába haladva kiszolgáltatottabbá és egyre életképtelenebbé válunk.
Az élethez naturális értelemben elég kevés dologra van szükség, ami önmagában nem lenne nagy "költség". Csak az igények, a kényelem, és a "fejlődés" vágya miatt megyünk a specializálódás irányában, és ennek az elit elkéri az árát. Történetesen a szabadságunkat. Így válunk rabszolgákká.
Válasz erdifefe #82. hozzászólásáraRaskó már régóta ezt mondja. Na meg azt, a támogatás a legnagyobb visszahúzó erő. A magyar gazdák kb. 80 %-a járadékvadász. Nem fejleszt, nem innovál, nem bővíti a termékskálát, nem tanul, nem képezi magát.
De előbb-utóbb mindenki meg fogja érteni. Az a világ véget ért, mikor 8 általánossal, meg traktoristapista végzettséggel talpon lehet maradni.
Válasz Anicska #84. hozzászólásáraEzt hívják a piac tisztulási folyamatának. Aki nem bírja a gyűrődást, az kiszáll. Van helyette másik. A kapitalista logika erről szól.
Válasz erdifefe #82. hozzászólására
Termelő =Az általa művelt területeken ,megtermeli a terményeket és próbál értékesíteni ,de annyi energiája már nincs ,hogy feldolgozza ,eladja a kész terméket ,de kap támogatást .
Feldogozó =A profiljába illő termékeket felvásárolja és kap támogatást
Értékesitő= A feldolgozó termékeit eladja ,teljes vagy félkész állapotba és kap támogatást
Kereskedő =Az általa felvásárolt árukat eladja és kap támogatást
Fogyasztó =Kedve szerint vásáról ,reklamál ,válogat és kap támogatást
Termelő egyre jobban érzi ,hogy a legnagyobb kockázatot neki kell vállalni ,mert a gyorsan romló termékei tönkre mennek a nagy tömegben termesztett terményeit nem tudja tárolni .Azt gondolja lehet nem kellene ennyit kockáztatni .
A termelő nem kockáztat =Ezt midenki érezni fogja ,kezdve a csapágy gyártól, de éhezni nem fognak .
Válasz Joco7211 #78. hozzászólására.... Csináljunk a gazdádból, feriből miniszterelnököt?
Moderátor által módosítva: 2023-08-28 13:12:23
Válasz ZsocaJD #79. hozzászólásáraIlletve erre mondtam azt hogy nem búzában meg kukoricában kellene CSAK gondolkodni. Mert nem tudunk és nem is fogunk soha tudni versenyezni Ukránokkal. És a másik lényeges dolog amit írtál és amit írtam hogy Ukrajna így is úgy is része lesz az agrárúnióak. Továbbá ezért kellene a feldolgozóipart erősíteni.
De ez egy olyan téma amit végtelenségig lehetne nyúzni hogy miért vérzik ezer sebből...
Én véleményem hogy szemlélet váltással kell kezdeni. És elindulni. De a Te írásodban is rengetegszer megjelenik a nem lehet hozzáállás.Ezért nem lehet.Azért nem lehet. Érzem a teljes elkeseredettséget, csalódottságot.Amit ahogy írtad az elmúlt 30-40 év elbaszott agrárpolitikája okozott.
Nah de a legjobb kérdés.Másnak máshol lehet?Csak itt nem?? Szokták mondani a Magyar a 10 millió pesszimista országa. Sajnos igaz.
Itt részemről befejeztem a témát mert ahogy itt a hozzászólásokban is látszik hogy Nem lehet Nem lehet nem lehet a szemlélet... Majd ha eljutunk oda kormányzati meg minden szinten hogy igenis lehet, nah akkor majd látni fogjuk a változást
További szép napot
Válasz Joco7211 #78. hozzászólásáraPontosan erre gondolok. Ez a lényeg. De ezt csak ahogy írod félremagyarázzák.
Válasz ZsocaJD #79. hozzászólásáraLeírtad a lényeget. KURVA nagy lemaradásban vagyunk. Erre viszont a megoldás pont az hogy amit írsz lengyel példa. El kell kezdeni. Szemléletváltás. És lehet hogy 20-30 éves lemaradásban vagyunk. Ők is elkezdték valahol.Nekünk is el kellene.
Válasz erdifefe #72. hozzászólásáraJól hangzik ez a nagyobb hozzáadott érték, meg feldolgozóipar fejlesztése, csak az a helyzet, hogy ez olyan dolog, mintha valaki most kitalálná, hogy holnaptól mezőgazdasággal fog foglalkozni, földet vásárol és bérel, felépít egy több 100 hektáros gazdaságot a semmiből és nyereségesen fogja működtetni. Ez jól hangzik, csak lehetetlen, mert földet szerezni már nem lehet. Ugyanez a helyzet a kertészeti kultúrákkal és feldolgozóiparral, csak ott nem földet kell szerezni, hanem piacot. Ez nem úgy megy, hogy kigondolja az agrártárca, hogy holnaptól a jelenlegi 10 ezer hektár helyett 50 ezer hektár burgonyát fogunk termelni öntözve és ehhez csak a termelő és feldolgozó gépeket kell megvenni, aztán de jó lesz minden. Jelenleg a világban ezek kialakult piacok, hosszú ideje létező partnerkapcsolatok vannak a termelők és a felvevőpiacaik között, ez nem egy légüres tér, amit csak gondolunk egyet és holnap kitöltünk. Megtermelni bármit meg lehet, az a legkönnyebb az egészben, csak nem tudod nyereséggel értékesíteni. Ez a hajó már elment, mert csak a lengyelekhez képest 15-20 éves lemaradásban vagyunk csak technológiában, hűtő, tároló és feldolgozó kapacitásban. Ők az EU-s belépéskor jó irányokat határoztak meg és azóta is tartják magukat hozzá. A klíma miatti előnyükről és az ott generációk alatt kialakult egységes birtokméretekről nem is beszélve. A hollandokat, dánokat már nem is említem. A magyar feldolgozóipar a rendszerváltáskor gyakorlatilag a megszűnés szélére került, a mezőgazdasági alapanyagtermelés pedig azóta csak elvegetál. Megvagyunk a területalapú támogatásokkal, voltak géptámogatások, most már azért jórészt új, korszerű gépekkel termeljük meg 60 Ft önköltséggel az 55 Ft-os búzát, amit az ukránok 50 Ft-ért adnak. Gyakorlatilag ennyi a magyar mezőgazdaság elmúlt 30 éve, nem lehet más fejlődést felmutatni, mint hogy új gépeink vannak és néhányan nagyon megszedték magukat. Most ezzel állítsd szembe a már említett lengyel példát... Ezt el kell fogadni, velük a nulláról, több évtizedes lemaradásból nem lehet versenyezni, maximum nagyon nagy mértékű állami szubvencióval, ami amúgy megint teremtene egy éltképtelen gazdálkodói réteget, másrészt meg nem is lehetséges, mivel az EU nem engedi az ágazatok piactorzító nemzeti finanszírozását. Ezen felül azt se felejtsük el, hogy az EU jelenlegi mezőgazdasági művelésre alkalmas területe 95 millió hektár, Ukrajnáé 33 millió, ráadásul csernozjom, ha az EU globális nagyhatalom szeretne lenni, ezt meg kell szereznie. Jelenleg lehet hogy túltermelés van a világban, de 20-30 év múlva ez a 33 millió jó minőségű földterület bőven vissza fogja hozni a most háborúba befektetett összegeket. Vagyis Ukrajna mindenképp a közösséghez fog tartozni, ha nem is teljes jogú tagként, de a gazdasági unióban benne lesz, így garantáltan elesünk az eddigi exportpiacainktól. Összegezve én nem látok kiutat a magyar mezőgazdaságnak, csak a lassú, fokozatos leépülést, ezt tette a 30 év szakmaiságot és tenni akarást nélkülöző kormányzás.