Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraIgen le van írva minden nagy vonalakban. De aki egy kicsit is olvasott róla, ha nem is csinálja, akkor ezt mind tudja (majdnem mind ). Sorry de ez az igazság.
Pl.: Folyékony szén bevitele a talajba, pl. huminsav
kapásokra huminsav + baktérium + alginit
Tudom hogy senki nem akar terméket hirdetni, de legalább egy terméket odairhattál volna azoknak akik ki szeretné próbálni, hogy ne kellje felesleges köröket futni.
Egyébként jó lett
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraÖnmagát nem követheti nem kell 4-5 évet várni a vetésforgó miatt. Ha a gomba a gond akkor meg kell oldani vegyszeres védekezéssel.
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraNem valósul meg.
Eddig a 70 ha-t hol kukorica, hol napraforgó, hol búza túlsúlyosan vetettük. Nem volt biztonságos.
Most el lett osztva 3 felé a terület, és
22-23-25 ha és napraforgó -búza /után közvetlenül takarónövény/- kukorica a sorrend.
Utána olvastam, és bízom benne, hogy nem lesz gond.
Van olyan gazda, aki már így termel, probléma nélkül.
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraAz a baj a levélfonák alatt megbújik és vegyszert nem lát... Főleg mikor a nagy A4-es lap méretű nagy lapuk vannak mint idén is ahol kikelt idejében
Válasz hargitai sandor #2252. hozzászólásáraEnnél a vetésforgónál hogy valósul meg a napraforgó 4-5 éves vetési időintervalluma? Vagy a három kultúrnövény mindig eltérő arányban van jelen a rendelkezésre álló területen?
Válasz Sk Laci #2269. hozzászólásáraismerem, ez a kettő majdnem ugyan az, és levéltetű ellen nem ezekhez nyúlnék először sem, másodjára meg biztos nem.
karate zeon nincs engedélyezve repcében?
vagy pl. a biscaya, egy teljes dózis nurellnél az sem sokkal drágább, és nekem esélyesebbnek tűnik. nem tudom hányszori kezelés engedélyezett vele, ha csak egyszeri, akkor persze azt nem lehet már ősszel ellőni...
Válasz hargitai sandor #2268. hozzászólásáraSajnos az aszályhatások benne vannak a mezőgazdaságban. Nekem is gond van az egyik szeptember végén vetet 30 ha-os búzatáblával a legkötötteb talajon. Középkötötben viszonylag jól kintvan.
Válasz envagyok2 #2267. hozzászólásáraJelenlegiek közül a Nurelle D komolynak mondható, esetleg a Pyrinex. Ami speciális levéltetüirtó volt a jó öreg és olcsó Bi58, az be lett tiltva. Az idei őszön biztosan ütőképeseb lett volna, mint a Nurelle.
Válasz Sk Laci #2264. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, sem főiskolás tananyagban, sem friss szakirodalomban nem nagyon vannak ezek a témák taglalva, nekem tapasztalatom sincsen ebben, majd most lesz NEKED!
Amúgy a feketére tiport, minden tenyérnyi foltban szarvas taposott nullának kinéző állomány idén is ebben a forró virágégetős aszályos tavasz után is hozott ez huszonmázsás átlagot. Nyilván nem ez a cél, de ha töve ép és ott a talajfelszínnél akkor az hajtani fog.
Válasz szanberg #2263. hozzászólásáraNálam foltokban barna föld maradt. A repcegyökeret meg lehet találni, ez tart, nincsen rothadás.
De viszont nem tudom, hogy a vírus bele-e mehet a gyökérbe, és ez kihatásal lenne az új hajtásokra.
Nem szeretnék 3 t/ha termés alá beesni a vírus miatt. Ilyenel még sohase találkoztam. Az interneten nem találtam túl sok anyagot, mindenhol a kezdeti hatásokat mutogasák, de viszont tavaszal hogyan vágná visza a repcét, arra kellőképen átdolgozot tanulmányt nem találtam.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraItt nem volt gond vele, egy táblán találtam egy erdősáv mellett ahol a magas fák leárnyékolják a tábla szélét de ott sem ette meg a leveleket.
Egyébként szerintem amúgy is lefagyott volna a levél róla, nem hiszem, hogy ez nagy gondot fog okozni
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraSzia. Neked őszel nem volt gondod a levéltetvekel?
Nekem sajnos nagyon is. Hiába fújtam egymás után 6. napra nurellal 2x nem bírta lerendezni a tetveket. Csak a fagy rendezte le őket. Foltokban eltünt a repcelevél, csak a gyökér maradt. Tegnap voltam megnézni, a gyökeret megfova próbáltam kihúzni, de inkáb a gyökérnyak félbeszakad, de nem lehet kihúzni. Egészségesnek néz ki ha nincsen levél sehol se. Mostan a tetvek által így lepusztítot repcében a lehet vírus, mint a búzában? Mikor lehet látni a vírusfertőzést repcénél, ha egyáltalán lehetséges? Mostan meg vagyok fogva, mert 1996 őszétől gazdálkodom, és ilyen levéltetüjárványal amire a Nurelle 0,6 L/ha adagban alig hat, még nem találkoztam. Vegyszerforgalmazó volt nálam, aki agronómust is csinál 37 éve, de ő se találkozot még ilyenel. A vírusal kapcsolatban repcében mostan "hoppon" vagyok
Vagy ha olyan okos lennék előre mint az anyósok utólag akkor is...
Nekem jól keltek a repcék és jól is néztek ki csak már most nagyon vad ütötte az állomány sajnos. Saját területen hajtjuk riasztjuk meg lőnénk is ha nemcsak bikák járnának 50-esével, tarvadat kellene még terv szerint is elejtenünk elég sokat...
Szeretném ha elfagyna a föld és február végeig úgy maradna mert akkor jelentősen kevesebb a kár, akkor csak rágás lenne így meg plussz tapos is rengeteget
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraSzia! Elfelejtetem beletenni az őszi regulátoros fungicídet. Vagy 2x0,5 L/ha tebuconazol hatónyagú regulátor, vagy Caryx 0,8 L egyszeri kiadás. Caryxet lehet osztva is 2x0,5 L/ha akár a Tebuconazol hatóanyagú növényvédőszert egybe kiadni az inszekticid kezelésel 4-5 valódi levéltől.
Ha te jó adotságu területen gazdálkodol, akor az általam leírt termesztésel normális időjárási feltételek mellet lehet 6 t/ha termésed is. Én lemosot erodált partokon gazdálkodom 85%-ban. A 4,7 t/ha pont ilyen területen volt, de idén jó termésem volt a száraz időjárás ellenére is. Ami fontos, ez nem vadkáros terület, de a vad így is ellátogatot a repcébe.
Milyen mélyen megy a lazító.
Mi a búzát és a repcét is csak tárcsával készítjük a talajmunkát.
De ezt inkább a repcetermesztésnél jövőre megkonzultáljuk.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraAzért tegyük hozzá, hogy az időjárás azt is nagyon befolyásolja ám!
Én idén is intenzíven csináltam a technológiát meg tavaly is. Tavaly 4 tonnás repcék voltak idén meg 2,3. Minden időben került ki rá, maximális szakmaisággal, odafigyelve, tökéletes minőségben, prémium termékek de áprilisban virágzás közepén 34 fok volt és vastagon fújt a szél, mintha hajszárítóval nyomattad volna az állományt, a virágokat égette és fújta le róla.
Volt vadkár is mert jól széttaposta-kirágta de nagyon szépen meghajtott utána, erős vastag oldalhajtásokkal, sok virág tengellyel, csak a vízhiány az vízhiány ugye...
Egyébként amikor 4 tonna volt nagy hasznot hozott, ára stabil 100ezres kategória és nagyon könnyű utána jó talajokat készíteni bárminek is aztán.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraKedves .Feco., mint írtam korábban, nem termeltünk még repcét. A nálunk bevált búza-kukorica-napraforgó hármast használtuk.
A repce termésátlaga felénk kb. 35-40 q, ezért is érdeklődtem a technológia iránt.
Amit problémásnak éreztem a repcénél:
- augusztusban 32-35 fokban apró morzsás, jó minőségű magágy készítése, lehetőleg úgy, hogy ne száradjon ki a talaj, majd vetés után esőt kapjon az elvetett mag
- téli kifagyás veszélye
- viszonylag sok növényvédelmi beavatkozás
- hidas traktor +ksg a virágzás körüli kezelésektől
A számolásnál 400 000 Ft/ha bevételt vettünk, a költség 220-230 000 Ft-ra jött ki, 180 000 Ft/ha maradna eredményként.
Ez kicsit magasabb, mint a búza eredménye, de annak kisebb a rizikója, de alacsonyabb a napraforgó 220, a kukorica 250 EFt-os eredményénél.
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraNem becsukott szemmel csinálom. Én a talajt, és a növényeket nézem mit igényelnek a termést meg annyi amennyi.
Igazából a kettőnk közötti gazdasági méret ég és föld, így összehasonlíthatatlan. Igazából az a lényeg, hogy te is és én is megélünk. Tudtam venni házat, a gazdaság gépparkja fejlődik, jut pénz minden évben földvásárlásra, és tudok is félre rakni. Pedig itt jó évben sincs 100q-ás kukorica, a gabonák ha 60q-át teremnek már jónak mondhatók.
Meglátjuk mit hoz a következő 30 év :)
Válasz MrPoke #2247. hozzászólásáraÉn épp fordítva gondolkozok! Csak úgy csinálok valamit ha előtte végig számolom hogy van értelme, majd ha kész utólag is értékelem hogy jó volt-e! Becsukott szemmel nem lehet autóversenyezni...
A másik oldalról is ugyanez a véleményem! A költségek csökkentésének nagyon gyorsan vége szakad, van amit nem tudsz elkerülni bármit csinálsz sem, vagy az elhagyása sokkal több kárt okoz mint amit nyersz! Ellenben terméspotencialban jelenleg a felszínt kapargatjuk csupán! Kukoricában régebben azt mondtak 20 tonna körül van az üzemi termés elméleti határa... hat ezt már nagyon túllépte a világ, jelenleg 34 tonna a rekord, mi tudjuk ennek a felet most... (mellesleg kevesebb költséggel mint amit egy átlag magyar gazda 8 tonnára fordít)
A cél hogy így emeljük tovabb a hozamot hogy ne kelljen érdemben több inputot használni hozza, emellett folyamatosan javulnak a talajaink is... (idén először volt 4,5% fölötti humusz talaj vizsgálatoknál. A homokosabb részek is 2% fölé csúsztak...) hamarosan megnyílik az út a 20 tonna fölé...
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraÉn ebből élek, sőt a szüleimnek is ez a nyugdíja amit én megtermelek. De én sosem szoktam számolgatni. Év végén megkérdem a könyvelőt, hogy állunk és úgy költekezek.
Évről évre jobban jövünk ki.
Én az input oldalt csökkentem, úgy hogy a bevétel emelkedjen.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraNagyon helyesen írod!
A falunkban például a magángazdák közül egyiknek a végzettsége sem agrármérnök, illetve egyikük az. A legtöbbjük mégis gyönyörűen termelt repcét meg a többi növényt. Ezzel nem az agrármérnököket degradálom, de így van, megtanulták a technológiát, a kényes kérdésekben, biztos megkérdeznek valami szaktanácsadót, de csak a nagyon kényes vegyszer témánál szerintem. Mondjuk az igaz, hogy ezeken a földeken ha vki nem felejt el vetni, búzából már megvan az 50 mázsa.
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraAzért a repce termelés nem NASA technológia, józan paraszti ésszel szorgalommal és hajlandósággal a tanulásra simán első évtől lehet valaki jó repce termesztő... nem kell túlmisztifikálni azért...
Másfelől a profit részben sem értünk egyet. Akinek van mellette munkahelye az gondolkodhat így de akinek ebből kell megélnie, eltartania a családját, esetleg további családokat a sajátja mellett az nem gondolkodhat így! Szakmai elismerésre nem adnak kenyeret, nem fogadja el a NAV adó helyett és a bank törlesztőrészleteket sem, mi több az alkalmazottadnak sem mondhatod hogy “fizetés az nincs de nézd milyen szép növényeket termelünk az idén!”...
Ha x összeget költesz el aratasig és a termés kevesebb mint x-et ér akkor valamit nagyon nem jól csinálsz! Ha x+y-t érsz el akkor x fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját, a nyugdíjat, stb... nagyon nem mindegy hogy mennyit ér el ebből az a-bol sem, mert ez fogja meghatározni a jövőbeli életét! Attól hogy tmmg (nem szeretem ezt a kifejezést) technológiát használsz nincs semmi indok hogy miért ne törekedjünk y maximalizálására... (a tobblekoltsegeid nem y-t csökkentik hanem x-et növelik)
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraEzzel szerintem nem is vitatkozik senki. Csak reakciók jöttek arra, hogy a repce nem jövedelmező, meg hidas nélkül nem lehet, meg ilyen nem épp megalapozott kifogások.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraA repce termesztés az egyik legnagyobb figyelmet igénylő növény. Egy szárnyai bontogató gazdaságban nem feltétlen, jó választás. És az idegeskedés, túlhajszoltságot a pénzért nem mindenki vállalja be.
Nem mindenki gondolkodik ennyire profitorientáltan. Jelenleg akinek 100ha-nál kevesebb földje van, és van valami szakképesítése anyagilag jobban jár ha elmegy valahova dolgozni, és sokan ezt is teszik. De akik szeretik a földet nem a pénzért csinálják. Az csak eredménye a jól elvégzett munkának.
És aki anyagi oldalon közelíti meg elsőnek a forgatás nélküli talajművelést az is inkább maradjon szántásnál.....
Milyen repcetechnológiai leírást vársz? Konkrétan gépekkel, vagy csak a műveleteket?
Szerintem aki eredményesen termel repcét több éve, annak a technológiájára rá lehet mondani hogy bevált, de nem csak egyféle technológia van.
A talajművelési részét én is le tudnám írni, a növényvédelmi részéhez nem értek.
A,úgy akik igazán értenek hozzá, ők azt szokták mondani, hogy a repce ún. technológia növény, magyarul ha betartod a technológiát, akkor eredmény is lesz.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraidén a kuki jövedelmezőbb volt, DE csak úgy hogy nem volt szárítás illetve minimális és 10+ tonnával amúgy igazad van a repce már a területeim felén van nekem már.
Válasz hargitai sandor #2233. hozzászólásáraHidas nekem sincsen, megoldom szántóföldivel. A haverodal üljetek le matekolni még egyszer, mert szerintem valamit elnéztetek.
Leírom az enyémet, és próbáld azal öszehasonlítani, amit ti számoltatok.
Búza után tarlóhántás, majd lazító+cambridgehenger, mütrágyaszórás 2q amofos, kompaktor, vetés, cambridge henger.
Gyomirtó Butisan complet 2,25L/ha, Galant szuper 0,5L egysziküre. Insekticíd a körülményektől függ min. 2x de általában 3x őszel Nurelle, vagy hasonlók.
Tavaszal 2x Nurelle, 1x Mospilan/virágzás kezdetén-virágzásban/ Efilor 0,7L+bór, virágzáskor Pictor. Mütrágya 2x 2q dasa vagy 27%N, 1x Nitrosol 120-130 L. Általában 3,5-4 T/ha termésel, de volt már 4,7 is, de ugyan úgy 3 is /az eső dominál/. A jelenlegi árakal nem mondanám veszteségesnek a repcét.
Válasz VDénes #2230. hozzászólásáraRöviden leírom a lényeget: búza elővetemény után tarlóhántás rövidtárcsával, utána középmélylazítás (érdekesség, hogy az Ih típusú lazító után jobb volt a kelés, mint az olasz típusú után ugyanolyan egyéb körülmények között). Vetés előtt magágykészítés rövidtárcsával. Vetés bérbe 740A- val,sajnos nincs aprómag vető. Természetesen rovarölőzés, most ősszel 4x kellett, tavasszal még nem tudjuk előre. Egyszer sajnos kellett gyomírtani is, ez elég szarul sikerült, némely táblában visszavetette az állományt. Mindenesetre nem kellett regulátorozni. Természetesen magágykészítés előtt kapott műtrágyát, meg majd nemsokára megint kezdődik, utána rovarölőzés. Most hirtelen nem tudom a termésátlagot, de majd megkérdezem apósomat.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáramiért kell a gyomot levinni? Egyesek szerint az is a természet része. Egy ismerősömnél a takarónövényben előjött a selyemmájva vagy mi. Mi viszi ki azt? Maradt a magasra emelt zúzó ami a takarónövényt nem bántja, a csekmetet meg derékbatörte. Szerintem a repce is lejjebb volt, mint a gyom dereka, kimagzás elött. Bár, nem tudni mi volt a gyom.
Válasz Sk Laci #2232. hozzászólásáraAz a baj, hogy nem termeltem repcét, a lentebb felsorolt okok miatt, ami mellé még a hidas permetező hiánya is társul. Ezért is hiányzik hozzá a technológia.
A jövedelmezősége nálam - ahogy a környező gazdatársaknál is láttam a ráfordított időt, vegyszert - nem ellensúlyozná a lényeges időkiesést a többi kultúrától.
Egyik kollégával korábban kiszámoltuk az önköltségét az ő ráfordítása alapján, és az alig haladta meg a búzáét...akkor már a búza termesztése egyszerűbb.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraHa nálad a repce nem jövedelmező növény-nem ellensúlyoza a kieső időt száraz évjáratot kivéve, akor valamilyen baj van a technológiával.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraMiért hordtátok le a gyomot? Hisz ez organikus anyag, a mag meg úgy is kiperget, ha késő őszel csináltátok.
Amit idén átvetem földterületet ami 4 éve nem volt dolgozva, ahol ha beleálltam akkor a völgyekben elvesztem a gyomtengerbe a 181 cm magaságomal. Szépen lezúztam, majd 2x rövidtárcsa, vetés, hengerlés. A száraz ősz miatt késve kelt a búza november végén érkező esőktől, mára elég jól kisorolt a gyomal együt.
Tervezek kora tavaszi gyomirtást, esetleg egy plusz gyomirtást a későn kelő évelő gyomokra ha szükséges.
Egy biztos, hogy organikus anyagot-mellékterméket nem viszek le a földről. Jól van az ott a következő növények számára tápláléknak.
7477 hozzászólás
Válasz RkTomi #2275. hozzászólásáraÉn eddig úgy tudtam, hogy 4, de inkább 5 éven belül nem vethető vissza... Mindig tanul az ember valamit...
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraIgen le van írva minden nagy vonalakban. De aki egy kicsit is olvasott róla, ha nem is csinálja, akkor ezt mind tudja (majdnem mind
). Sorry de ez az igazság.
Pl.: Folyékony szén bevitele a talajba, pl. huminsav
kapásokra huminsav + baktérium + alginit
Tudom hogy senki nem akar terméket hirdetni, de legalább egy terméket odairhattál volna azoknak akik ki szeretné próbálni, hogy ne kellje felesleges köröket futni.
Egyébként jó lett
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraÖnmagát nem követheti nem kell 4-5 évet várni a vetésforgó miatt. Ha a gomba a gond akkor meg kell oldani vegyszeres védekezéssel.
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraNem valósul meg.
Eddig a 70 ha-t hol kukorica, hol napraforgó, hol búza túlsúlyosan vetettük. Nem volt biztonságos.
Most el lett osztva 3 felé a terület, és
22-23-25 ha és napraforgó -búza /után közvetlenül takarónövény/- kukorica a sorrend.
Utána olvastam, és bízom benne, hogy nem lesz gond.
Van olyan gazda, aki már így termel, probléma nélkül.
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraAz a baj a levélfonák alatt megbújik és vegyszert nem lát... Főleg mikor a nagy A4-es lap méretű nagy lapuk vannak mint idén is ahol kikelt idejében
Válasz hargitai sandor #2252. hozzászólásáraEnnél a vetésforgónál hogy valósul meg a napraforgó 4-5 éves vetési időintervalluma? Vagy a három kultúrnövény mindig eltérő arányban van jelen a rendelkezésre álló területen?
Válasz Sk Laci #2269. hozzászólásáraismerem, ez a kettő majdnem ugyan az, és levéltetű ellen nem ezekhez nyúlnék először sem, másodjára meg biztos nem.
karate zeon nincs engedélyezve repcében?
vagy pl. a biscaya, egy teljes dózis nurellnél az sem sokkal drágább, és nekem esélyesebbnek tűnik. nem tudom hányszori kezelés engedélyezett vele, ha csak egyszeri, akkor persze azt nem lehet már ősszel ellőni...
Válasz hargitai sandor #2268. hozzászólásáraSajnos az aszályhatások benne vannak a mezőgazdaságban. Nekem is gond van az egyik szeptember végén vetet 30 ha-os búzatáblával a legkötötteb talajon. Középkötötben viszonylag jól kintvan.
Válasz envagyok2 #2267. hozzászólásáraJelenlegiek közül a Nurelle D komolynak mondható, esetleg a Pyrinex. Ami speciális levéltetüirtó volt a jó öreg és olcsó Bi58, az be lett tiltva. Az idei őszön biztosan ütőképeseb lett volna, mint a Nurelle.
Válasz Sk Laci #2259. hozzászólásáraKöszönöm, feltettem ezt is a repce technológiához.
https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/repce-technol%C3%B3gia
Nálunk jó adottságú, termékeny földek vannak, de most az őszön a repce sem kelt ki rendesen.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáravalami komolyan felszívódó szer nincs engedélyezve repcében? levéltetüre biztos ilyesmivel (is) mennék...
Válasz szanberg #2265. hozzászólásáraInnen is latszik hogy a repcénél milyen marha fontos az oldalhajtas ez jó pelda rá.
Válasz Sk Laci #2264. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, sem főiskolás tananyagban, sem friss szakirodalomban nem nagyon vannak ezek a témák taglalva, nekem tapasztalatom sincsen ebben, majd most lesz NEKED!
Amúgy a feketére tiport, minden tenyérnyi foltban szarvas taposott nullának kinéző állomány idén is ebben a forró virágégetős aszályos tavasz után is hozott ez huszonmázsás átlagot. Nyilván nem ez a cél, de ha töve ép és ott a talajfelszínnél akkor az hajtani fog.
Válasz szanberg #2263. hozzászólásáraNálam foltokban barna föld maradt. A repcegyökeret meg lehet találni, ez tart, nincsen rothadás.
De viszont nem tudom, hogy a vírus bele-e mehet a gyökérbe, és ez kihatásal lenne az új hajtásokra.
Nem szeretnék 3 t/ha termés alá beesni a vírus miatt. Ilyenel még sohase találkoztam. Az interneten nem találtam túl sok anyagot, mindenhol a kezdeti hatásokat mutogasák, de viszont tavaszal hogyan vágná visza a repcét, arra kellőképen átdolgozot tanulmányt nem találtam.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraItt nem volt gond vele, egy táblán találtam egy erdősáv mellett ahol a magas fák leárnyékolják a tábla szélét de ott sem ette meg a leveleket.
Egyébként szerintem amúgy is lefagyott volna a levél róla, nem hiszem, hogy ez nagy gondot fog okozni
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraSzia. Neked őszel nem volt gondod a levéltetvekel?
Nekem sajnos nagyon is. Hiába fújtam egymás után 6. napra nurellal 2x nem bírta lerendezni a tetveket. Csak a fagy rendezte le őket. Foltokban eltünt a repcelevél, csak a gyökér maradt. Tegnap voltam megnézni, a gyökeret megfova próbáltam kihúzni, de inkáb a gyökérnyak félbeszakad, de nem lehet kihúzni. Egészségesnek néz ki ha nincsen levél sehol se. Mostan a tetvek által így lepusztítot repcében a lehet vírus, mint a búzában? Mikor lehet látni a vírusfertőzést repcénél, ha egyáltalán lehetséges? Mostan meg vagyok fogva, mert 1996 őszétől gazdálkodom, és ilyen levéltetüjárványal amire a Nurelle 0,6 L/ha adagban alig hat, még nem találkoztam. Vegyszerforgalmazó volt nálam, aki agronómust is csinál 37 éve, de ő se találkozot még ilyenel. A vírusal kapcsolatban repcében mostan "hoppon" vagyok
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraMindenre van megoldás...
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraHa meg tudnám mondani milyen lesz az idei akkor én lennék a soros dollármilliárdos hahaha
Vagy ha olyan okos lennék előre mint az anyósok utólag akkor is...
Nekem jól keltek a repcék és jól is néztek ki csak már most nagyon vad ütötte az állomány sajnos. Saját területen hajtjuk riasztjuk meg lőnénk is ha nemcsak bikák járnának 50-esével, tarvadat kellene még terv szerint is elejtenünk elég sokat...
Szeretném ha elfagyna a föld és február végeig úgy maradna mert akkor jelentősen kevesebb a kár, akkor csak rágás lenne így meg plussz tapos is rengeteget
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraSzia! Elfelejtetem beletenni az őszi regulátoros fungicídet. Vagy 2x0,5 L/ha tebuconazol hatónyagú regulátor, vagy Caryx 0,8 L egyszeri kiadás. Caryxet lehet osztva is 2x0,5 L/ha akár a Tebuconazol hatóanyagú növényvédőszert egybe kiadni az inszekticid kezelésel 4-5 valódi levéltől.
Ha te jó adotságu területen gazdálkodol, akor az általam leírt termesztésel normális időjárási feltételek mellet lehet 6 t/ha termésed is. Én lemosot erodált partokon gazdálkodom 85%-ban. A 4,7 t/ha pont ilyen területen volt, de idén jó termésem volt a száraz időjárás ellenére is. Ami fontos, ez nem vadkáros terület, de a vad így is ellátogatot a repcébe.
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraNekem meg a búza nem kelt ki.
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraFelénk kukorica, vagy napra.
Csak az a baj, hogy tárcsázott volt ősszel a talaj. (Abba mi nem szoktunk ilyet vetni).
Lazítani tavasszal szintén nem szerencsés. Marad valami tavaszi gabona? Addig még van idő eldönteni.
Inkább menjünk vele a .... topikba.
Bocsi az offért.
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólására"Búza után tarlóhántás, majd lazító"
Milyen mélyen megy a lazító.
Mi a búzát és a repcét is csak tárcsával készítjük a talajmunkát.
De ezt inkább a repcetermesztésnél jövőre megkonzultáljuk.
(Vagy a Fúromtalálkozón).
Válasz szanberg #2253. hozzászólásáraÉs a mostani repcékből milyen termés lesz?
Itt ki sem keltek.
Válasz Sk Laci #2237. hozzászólásáraKedves Sk Laci,
feltettem a Forgatás nélküli talajművelés honlapra a repce technológiai leírásod, https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/repce-technol%C3%B3gia , köszönöm.
A 2252-es topic hozzászólásban leírtam a repce jövedelmezőség számításunkat.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraAzért tegyük hozzá, hogy az időjárás azt is nagyon befolyásolja ám!
Én idén is intenzíven csináltam a technológiát meg tavaly is. Tavaly 4 tonnás repcék voltak idén meg 2,3. Minden időben került ki rá, maximális szakmaisággal, odafigyelve, tökéletes minőségben, prémium termékek de áprilisban virágzás közepén 34 fok volt és vastagon fújt a szél, mintha hajszárítóval nyomattad volna az állományt, a virágokat égette és fújta le róla.
Volt vadkár is mert jól széttaposta-kirágta de nagyon szépen meghajtott utána, erős vastag oldalhajtásokkal, sok virág tengellyel, csak a vízhiány az vízhiány ugye...
Egyébként amikor 4 tonna volt nagy hasznot hozott, ára stabil 100ezres kategória és nagyon könnyű utána jó talajokat készíteni bárminek is aztán.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraKedves .Feco., mint írtam korábban, nem termeltünk még repcét. A nálunk bevált búza-kukorica-napraforgó hármast használtuk.
A repce termésátlaga felénk kb. 35-40 q, ezért is érdeklődtem a technológia iránt.
Amit problémásnak éreztem a repcénél:
- augusztusban 32-35 fokban apró morzsás, jó minőségű magágy készítése, lehetőleg úgy, hogy ne száradjon ki a talaj, majd vetés után esőt kapjon az elvetett mag
- téli kifagyás veszélye
- viszonylag sok növényvédelmi beavatkozás
- hidas traktor +ksg a virágzás körüli kezelésektől
A számolásnál 400 000 Ft/ha bevételt vettünk, a költség 220-230 000 Ft-ra jött ki, 180 000 Ft/ha maradna eredményként.
Ez kicsit magasabb, mint a búza eredménye, de annak kisebb a rizikója, de alacsonyabb a napraforgó 220, a kukorica 250 EFt-os eredményénél.
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraNem becsukott szemmel csinálom. Én a talajt, és a növényeket nézem mit igényelnek a termést meg annyi amennyi.
Igazából a kettőnk közötti gazdasági méret ég és föld, így összehasonlíthatatlan. Igazából az a lényeg, hogy te is és én is megélünk. Tudtam venni házat, a gazdaság gépparkja fejlődik, jut pénz minden évben földvásárlásra, és tudok is félre rakni. Pedig itt jó évben sincs 100q-ás kukorica, a gabonák ha 60q-át teremnek már jónak mondhatók.
Meglátjuk mit hoz a következő 30 év :)
Válasz Dns8 #2249. hozzászólásáraNem mindig felhőtlen a viszony... együtt de nem közösen gazdálkodunk amúgy...
Válasz .Feco. #2248. hozzászólásáraMiért nem említ a tesód az MKK győztes interjuban?
Válasz MrPoke #2247. hozzászólásáraÉn épp fordítva gondolkozok! Csak úgy csinálok valamit ha előtte végig számolom hogy van értelme, majd ha kész utólag is értékelem hogy jó volt-e! Becsukott szemmel nem lehet autóversenyezni...
A másik oldalról is ugyanez a véleményem! A költségek csökkentésének nagyon gyorsan vége szakad, van amit nem tudsz elkerülni bármit csinálsz sem, vagy az elhagyása sokkal több kárt okoz mint amit nyersz! Ellenben terméspotencialban jelenleg a felszínt kapargatjuk csupán! Kukoricában régebben azt mondtak 20 tonna körül van az üzemi termés elméleti határa... hat ezt már nagyon túllépte a világ, jelenleg 34 tonna a rekord, mi tudjuk ennek a felet most... (mellesleg kevesebb költséggel mint amit egy átlag magyar gazda 8 tonnára fordít)
A cél hogy így emeljük tovabb a hozamot hogy ne kelljen érdemben több inputot használni hozza, emellett folyamatosan javulnak a talajaink is... (idén először volt 4,5% fölötti humusz talaj vizsgálatoknál. A homokosabb részek is 2% fölé csúsztak...) hamarosan megnyílik az út a 20 tonna fölé...
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraÉn ebből élek, sőt a szüleimnek is ez a nyugdíja amit én megtermelek. De én sosem szoktam számolgatni. Év végén megkérdem a könyvelőt, hogy állunk és úgy költekezek.
Évről évre jobban jövünk ki.
Én az input oldalt csökkentem, úgy hogy a bevétel emelkedjen.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraNagyon helyesen írod!
A falunkban például a magángazdák közül egyiknek a végzettsége sem agrármérnök, illetve egyikük az. A legtöbbjük mégis gyönyörűen termelt repcét meg a többi növényt. Ezzel nem az agrármérnököket degradálom, de így van, megtanulták a technológiát, a kényes kérdésekben, biztos megkérdeznek valami szaktanácsadót, de csak a nagyon kényes vegyszer témánál szerintem. Mondjuk az igaz, hogy ezeken a földeken ha vki nem felejt el vetni, búzából már megvan az 50 mázsa.
Válasz .Feco. #2244. hozzászólásáraHelyesen: “Ha x+y-t érsz el akkor y fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját...”
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraAzért a repce termelés nem NASA technológia, józan paraszti ésszel szorgalommal és hajlandósággal a tanulásra simán első évtől lehet valaki jó repce termesztő... nem kell túlmisztifikálni azért...
Másfelől a profit részben sem értünk egyet. Akinek van mellette munkahelye az gondolkodhat így de akinek ebből kell megélnie, eltartania a családját, esetleg további családokat a sajátja mellett az nem gondolkodhat így! Szakmai elismerésre nem adnak kenyeret, nem fogadja el a NAV adó helyett és a bank törlesztőrészleteket sem, mi több az alkalmazottadnak sem mondhatod hogy “fizetés az nincs de nézd milyen szép növényeket termelünk az idén!”...
Ha x összeget költesz el aratasig és a termés kevesebb mint x-et ér akkor valamit nagyon nem jól csinálsz! Ha x+y-t érsz el akkor x fogja képezni a későbbi évek fejlesztési alapját, a nyugdíjat, stb... nagyon nem mindegy hogy mennyit ér el ebből az a-bol sem, mert ez fogja meghatározni a jövőbeli életét! Attól hogy tmmg (nem szeretem ezt a kifejezést) technológiát használsz nincs semmi indok hogy miért ne törekedjünk y maximalizálására... (a tobblekoltsegeid nem y-t csökkentik hanem x-et növelik)
Válasz MrPoke #2242. hozzászólásáraEzzel szerintem nem is vitatkozik senki. Csak reakciók jöttek arra, hogy a repce nem jövedelmező, meg hidas nélkül nem lehet, meg ilyen nem épp megalapozott kifogások.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraA repce termesztés az egyik legnagyobb figyelmet igénylő növény. Egy szárnyai bontogató gazdaságban nem feltétlen, jó választás. És az idegeskedés, túlhajszoltságot a pénzért nem mindenki vállalja be.
Nem mindenki gondolkodik ennyire profitorientáltan. Jelenleg akinek 100ha-nál kevesebb földje van, és van valami szakképesítése anyagilag jobban jár ha elmegy valahova dolgozni, és sokan ezt is teszik. De akik szeretik a földet nem a pénzért csinálják. Az csak eredménye a jól elvégzett munkának.
És aki anyagi oldalon közelíti meg elsőnek a forgatás nélküli talajművelést az is inkább maradjon szántásnál.....
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraMilyen többi növénytől veszi el az időt a repcére fordított munka?
Hidastraktor nélkül simán lehet termelni.
Milyen repcetechnológiai leírást vársz? Konkrétan gépekkel, vagy csak a műveleteket?
Szerintem aki eredményesen termel repcét több éve, annak a technológiájára rá lehet mondani hogy bevált, de nem csak egyféle technológia van.
A talajművelési részét én is le tudnám írni, a növényvédelmi részéhez nem értek.
A,úgy akik igazán értenek hozzá, ők azt szokták mondani, hogy a repce ún. technológia növény, magyarul ha betartod a technológiát, akkor eredmény is lesz.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraÉn anno feltettem én azt követem.
Válasz .Feco. #2238. hozzászólásáraidén a kuki jövedelmezőbb volt, DE csak úgy hogy nem volt szárítás illetve minimális és 10+ tonnával amúgy igazad van a repce már a területeim felén van nekem már.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraSzamolgassatok meg egy kicsit... a repcétol jövedelmezőbb növény nem nagyon van jelenleg...
Válasz hargitai sandor #2233. hozzászólásáraHidas nekem sincsen, megoldom szántóföldivel. A haverodal üljetek le matekolni még egyszer, mert szerintem valamit elnéztetek.
Leírom az enyémet, és próbáld azal öszehasonlítani, amit ti számoltatok.
Búza után tarlóhántás, majd lazító+cambridgehenger, mütrágyaszórás 2q amofos, kompaktor, vetés, cambridge henger.
Gyomirtó Butisan complet 2,25L/ha, Galant szuper 0,5L egysziküre. Insekticíd a körülményektől függ min. 2x de általában 3x őszel Nurelle, vagy hasonlók.
Tavaszal 2x Nurelle, 1x Mospilan/virágzás kezdetén-virágzásban/ Efilor 0,7L+bór, virágzáskor Pictor. Mütrágya 2x 2q dasa vagy 27%N, 1x Nitrosol 120-130 L. Általában 3,5-4 T/ha termésel, de volt már 4,7 is, de ugyan úgy 3 is /az eső dominál/. A jelenlegi árakal nem mondanám veszteségesnek a repcét.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraAmint megérkezett a repce technológia, fel tudom tenni.
Válasz VDénes #2230. hozzászólásáraRöviden leírom a lényeget: búza elővetemény után tarlóhántás rövidtárcsával, utána középmélylazítás (érdekesség, hogy az Ih típusú lazító után jobb volt a kelés, mint az olasz típusú után ugyanolyan egyéb körülmények között). Vetés előtt magágykészítés rövidtárcsával. Vetés bérbe 740A- val,sajnos nincs aprómag vető. Természetesen rovarölőzés, most ősszel 4x kellett, tavasszal még nem tudjuk előre. Egyszer sajnos kellett gyomírtani is, ez elég szarul sikerült, némely táblában visszavetette az állományt. Mindenesetre nem kellett regulátorozni.
Természetesen magágykészítés előtt kapott műtrágyát, meg majd nemsokára megint kezdődik, utána rovarölőzés. Most hirtelen nem tudom a termésátlagot, de majd megkérdezem apósomat.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáramiért kell a gyomot levinni? Egyesek szerint az is a természet része. Egy ismerősömnél a takarónövényben előjött a selyemmájva vagy mi. Mi viszi ki azt? Maradt a magasra emelt zúzó ami a takarónövényt nem bántja, a csekmetet meg derékbatörte. Szerintem a repce is lejjebb volt, mint a gyom dereka, kimagzás elött. Bár, nem tudni mi volt a gyom.
Válasz Sk Laci #2232. hozzászólásáraAz a baj, hogy nem termeltem repcét, a lentebb felsorolt okok miatt, ami mellé még a hidas permetező hiánya is társul. Ezért is hiányzik hozzá a technológia.
A jövedelmezősége nálam - ahogy a környező gazdatársaknál is láttam a ráfordított időt, vegyszert - nem ellensúlyozná a lényeges időkiesést a többi kultúrától.
Egyik kollégával korábban kiszámoltuk az önköltségét az ő ráfordítása alapján, és az alig haladta meg a búzáét...akkor már a búza termesztése egyszerűbb.
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraHa nálad a repce nem jövedelmező növény-nem ellensúlyoza a kieső időt száraz évjáratot kivéve, akor valamilyen baj van a technológiával.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraMiért hordtátok le a gyomot? Hisz ez organikus anyag, a mag meg úgy is kiperget, ha késő őszel csináltátok.
Amit idén átvetem földterületet ami 4 éve nem volt dolgozva, ahol ha beleálltam akkor a völgyekben elvesztem a gyomtengerbe a 181 cm magaságomal. Szépen lezúztam, majd 2x rövidtárcsa, vetés, hengerlés. A száraz ősz miatt késve kelt a búza november végén érkező esőktől, mára elég jól kisorolt a gyomal együt.
Tervezek kora tavaszi gyomirtást, esetleg egy plusz gyomirtást a későn kelő évelő gyomokra ha szükséges.
Egy biztos, hogy organikus anyagot-mellékterméket nem viszek le a földről. Jól van az ott a következő növények számára tápláléknak.
Válasz emcett #2229. hozzászólásáraLeírod a repces temaba, hogy mit csinaltok vele és milyen átlag jön ki?
Koszonom előre is
Válasz hargitai sandor #2226. hozzászólásáraFelénk hagyományos technológiával eléggé jövedelmező, azonban valóban időigényes a védelme.
Válasz Radocz #2225. hozzászólásáraKíváncsi leszek rá. Azt hogy érted, hogy a gyomot lehordtátok róla? Szó szerint kézzel kihúzgálva?