Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraOda nem teszünk takarónövényt értelemszerűen. Ott bőven elég az a hatalmas mennyiségű szármaradvány, ami egy jó kukorica után marad.
Válasz Bárány #1924. hozzászólásáraÉn is ismerek olyat aki ismét elkezdett szántani, és mégis ott volt a talajegészség konferencián. És megállapította, hogy túlművelték a talajt.
Ott szokott a forgatás nélküli rendszer megbukni, hogy ugyanazt a talajállapotot akarják elérni, mint szántással, vagy ugye még mélyebben.
Lehet a piacon olyan kaparókat kapni amik nagyobb rombolást csinál mint egy eke. Semmi javulás nem fog bekövetkezni, és még ottmarad a szármaradvány problémája.
De ha jól is csinálják, valójában csökken a bolygatás mértéke, elkezdenek szaporodni elsőre a baktériumok ezek sem fognak a semmitől szaporodni, a főnövénytől veszik el a tápanyagot, így terméscsökkenés várható. Mindaddig amíg ki nem alakul a táplálékháló.
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraVan minden èvben csökkenès meg többlet is. Attól függ èppen melyik növènyt milyen időjàràs èri. Csak sokan a földművelèshez kötik'de nem több èvet hasonlitanak össze. Az meg'hogy minden szarabb biztos a szar föld meg a szàrmaradvàny eredmènye. De több èvre nem meghatàrozo'ez'ha van türelme meg èrdekli az ipsèt'magàtol ràjön mi az ő haszna. Senki nem momdta'hogy minden területen kisèrletezzen valaki'főleg meg ha bèrli. De ameddig nix vègjàtszva a dolog èvekig'csak kitalàcio a vesztesèg.
Válasz .Richard. #1922. hozzászólásáraAkik szántanak,azok állítsák,hogy a szántás elhagyásával terméscsökkenés van.Akik meg nem szántanak,azok meg nem tapasztalnak terméscsökkenést.
Válasz krokodil007 #1921. hozzászólásáraA szàntàs elhagyàsa nem feltètlen okoz extra termèst!ne igy nèzd!de 4 5 èv utàn ha èrdekel'egy àsòval kimèsz azt nekiàllsz àsni 'màskèpp fog kinèzni a talaj'mint az eke utàn. Ez azèrt van'mert èrdekel amit csinàlsz'aztàn megnèzed.nem pedig a mèrlegen valo nagyobb haszon motivàl. Persze abbol èlünk amit keresünk'de amig a padban ülsz meg tanulsz addig sem keresel'mègis kibirod. Amugy szàntàs nèlkül is van mit aratni. Ez nem uj divat meg mittudomèn hanem èrdekel'vagy nem. Ahogy ìrtad az eredmènyeket'fel sem merült'hogy mi van a földel ? Mi lenne . Fövan szàntva. Aki direkt elhagyta a szàntàst'az a làba alatt is figyel'ès sokkal màskèpp làtja a termèst'mint aki 6 màzsàval többet arat esetleg több kiadàssal. Türelem meg időnèlkül csak a versengèst tapasztalod az egèszben. Persze minden talaj màs de mindenki tudja melyik területe mire kèpes . Ezèrt a gèp meg a vakaro sem ewgyforma 'hogy ide csak ez jo. Ezt ne versenynek tekintsd! Kevesebb kiadàssal'kevesebb loerővel 'meg menettel ugyan azt kihozni is előre jutàs'mèg ha alul is maradsz pàr màzsàval màshoz kèpest.
Itt homokon amik 1000eve kapnak istalotragyat olykor 4evbe 2x is persze leszantva a humusz a talajminta alapjan megsem nagy
Gyenge vagy majdnem kozepes
De holnap megnezem azt a talajt homokon ami sose kapott istalotragyat es ott mi a kulonsbseg humuszilag
KIS ERDEKESEG
Valyog talaj sose kapott tragyat ott is szantunk 1000eve talajminta alapjan ott a kotottseg altal sokkal jobb a humusz
Ism valyog talaj nagyceg 4 5eve nem szantanak NAPRAFORGO vetes elott szetszorva mukaki veteskor sorrmelle
mukaki 2xlombtragya tobb eso mint homokon(majusba) majd kesobbiekebe is )ahol java foldunk van TERMES homokon nekem lett tobb szantasos tech. Melett nem sokkal ugy hogy racer gyomirto total megfogta 1honapig semmi eso kozbe gyotorte a gyomirto
GABONA(buza) szinten idei ev nagyceg valyog talaj szinten no szantas 4 5eve. Nekem homokon buza szantas tech.
Valyog talaj ott tobb eso (sajnos majusba itt fent faluba homokon nem akart esni) es tobbet termeltem gabonat homokon mint ok AKIK nem szantanak. Termekenyebb a talaj jobb a vizhaztartasa meg kurvara jobb az aranykorona erteke
Repcebe is alul maradt a nagyceg szinten valyog talajon egy masik gazda altal
Igaz ok tragya meszkopor szantas de 2fold 20m volt egymastol lathatoan meg termesileg is jobb volt a tragya meszko
Legyetek szívesek szántás pártiak 3 évig egy 5ha-os területet, nem szántani. Ha takarónövényt teszel bele még jobb. Aztán a 4. évben a felét szántsd meg. És nézd meg a földet, hogy el fog válni a színe! Nem a szántás lesz sötétebb. Én kényszerből szántottam meg így egy vályogos táblát. Addig nagyon nem láttam a talaj fejlődését. Akkor igen.
A préri, a sztyeppe sem eke által alakult ki, de az által romlott le! A vadak jöttek, ettek, nyáladzottak, hugyoztak, fostak, azt elmentek. Az eke meg csak vágja, karcolja szegény földet. Szarjátok le ti is azt jó lesz.
Bocs a vulgáris bejegyzésért, de....
Ha lehet róla pro és kontra beszélni, ahogy szerencsére az az elmúlt napokban történt? Csak lehet talán létjogosultsága a gyakorlati tapasztalatoknak is?
Vagy ha néhányan azt mondják újra és újra: aki nem hisz benne, az nem is a kultúrvilághoz tartozik?
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraTeljesen igazad van, hogy az "ÖREG" "egyetemi tanár a hazai növényvédelem szakmai irányításának és szervezetének meghatározó személyisége, legnagyobb alakja,"
gyakorlati tanácsokat nem nagyon ad, és pontosan ez a dolog lényege, hogy az emberiség még nem tart ott, nem érti a növények életét, annyira, hogy felelősségteljesen ki lehessen jelenteni kategorikusan, hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a cikkben azért sem ad tanácsot a termelőknek, mert nem nekik íródott, hanem egy agrárstratégiát, talán naivan, próbálta egy olyan irányba terelni, hogy ugyan már amíg fogalmunk sincs mi hogyan működik, ne szórassunk már ész nélkül műtrágyát, vásároltassunk mindenféle művelőeszközöket, végeztessünk talajvizsgálatot krematóriumi hamun. 60 év talajkutatás után, további tudás megszerzésére ösztönöz. De azért elég hosszú a publikációs listája, ugyan jórészt az internet korszak előtt alkotott, íme olyan amiből ki lehet hámozni, arra fogékony füleknek gyakorlati tanácsokat is.:
Néhány elvi figyelmeztetés a hatékonyság biztosítása érdekében: A túlzott arányú O2 jelenlét, a nitrogenáz enzim elektron transzfer folyamatát akadályozza. Ezért a baktérium preparátumokat, kivitellel egy időben feltétlen be kell forgatni. Nagyon hasznosnak kell tekinteni azokat a fajokat, amelyek a nitrogenáz folyamatának felgyorsítására, heterocisztákat hoznak létre.
Műtrágyával egy időben soha ne vigyünk ki baktérium preparátumot. Egyrészt, mert a só, még 2%os oldottsági fokon is, páclé effektussal, megöl, minden mikrobiológiai szervezetet. Majd molekuláris szintig oldódva közvetlen nitrogén hozzáférést adnak a cellulóz bontó, de aminosavaik felépítéséhez N-t igénylő mikroszervezeteknek. Mivel az N levegőből való lekötése jelentősen nagyobb mikro-energiát igényel, a nitrogénkötő fajok számlájára a cellulózbontók nyernek teret, jelentős denitrifikációs veszéllyel. Ezért is, különösen a kis és közép üzemeknek, nagyon ajánlom a minél kisebb koncentrációjú, folyékony műtrágyakezelést. Higgyék el, megéri. Hasonló a helyzet, a nagymennyiségű istállótrágyában található NH4 el, NO3al, vagyis jelentős urea és ammónia jelenléttel. Ezért nagyadagú istállótrágyával együtt történő kijuttatást nem árt elkerülni. A talajon maradt szalma és szármaradék, vagy az istállótrágya beforgatása után maradó éretlen rész, nagyon hasznos tényező. Különösen kellő nedvesség jelenlétében. Kedvezőtlen hatással bír a nitrogenáz elektron transzfer folyamatára, a Mo, Fe. Co, Ca szabad kationok, aránytalan jelenléte.
Válasz Pont #1900. hozzászólására ha úgy gondolod, hogy a baktériumok gyártják a humuszt, meg a leforgatott anyagokból, nagyjából 30 évvel vagy lemaradva a tudásban.
A gyökerek pedig több méter mélyre mennek azoknál, akik már mintillre és notillre váltottai.
Az aszálytűrés és tápanyagok elérhetősége ettől lesz kiváló, de ezt szántogatós soha meg nem tapasztalja, hacsak nem csernozjomon termel, mert azokban még mindig van tartalék, még ha le is romlottak az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdaságának pusztításának köszönhetően.
Válasz Pont #1907. hozzászólására 160 millió hektár notill már nem tapogatózás. A biológiával kiegészítve a notillt még csak kérdésként sem merül fel semmilyen talajmunka.
A forgatás nélküli segít elvezetni a notillhez egy olyan biológiára és ökológiára épülő keretrendszerben, aminek még nincs magyar tankönyve sem, de a gyakorlatban eredményesen alkalmazzák, akik felfogják, mit, miért kell csinálni.
Már rég nem téma egyébként a szántás a világ kultúráltabb régióiban, ha átléped az osztrák határt, Hegyeshalom után egymást érik a le nem szántott takarónövényes táblák és két kézen meg tudod számolni a szántott táblákat Bécsig. De elég az oroszok vagy ukránok felé indulni, ott is már rég hatalmas területeken notilleznek.
A talaj teljesen lényegtelen, mindenhol működik a biológia a fosóhomoktól a 70-es feletti kötöttségű békési vagy bánáti földeken is, ahol van, akú Nodettel veti direktbe a kukoricát.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Szerintem sok hasznos gyakorlati tanács van a fórumon, stb. De igazán elejétől a végéig azt még nem találtam.
Hol és mikor lesz legközelebb farm látogatás?
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraAz a cikk.. Mostmár értem miért így állsz a dolgokhoz. Tartalmát és stílusát nem firtatnám.. de
Konkrétan az egész meglévő agrár felsőoktatást leszólta, és kijelentette hogy csak a lobby szekerét tolják, de amúgy közük nincs az egészhez
Helyette a végén leírta a lényeget. A semmit.
Hogy olyan folyamatok vannak a háttérben amit nem értünk. Hát köszi, beljebb vagyunk. Mára már mindenki által sejthető, érezhető talajéleti háttérfolyamatok emlegetésén kívűl, konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust.
Válasz Pont #1907. hozzászólására" ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. "
Itt a lényeg.Ha ezt megértené mindenki,megszünnének a viták.
Talajmegújítózni,azok fognak,ahol olyan a föld,mint a mondandód első fele.
Ahol olyan,mint az írásod másik fele,ott teljesen mindegy mit csinálsz teremni fog.Ott nincs szükség agyalásra.
Szánthatsz,mert annyira jó a talaj regeneráló képessége,hogy nem veszed észre a szántás miatti talajpusztulást.
Itt is van érdekes megfigyelés.Aki jó földön termel,ott évtizedek óta van egy termésszint,amit már nem tudnak fokozni.
Aki a rossz földön próbál talajmegújító felé haladni,annak is felmentek a termésátlagai.Fej fej mellett haladnak.
Ez így van, egész biztosan ültél már szemben olyannal aki csak szánt és azt mondja A lényeg, hogy működik... Én nyitott vagyok minden jóságra, ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. Én is csak a saját tapasztalataimnak tudok hinni, és ha olyan elméletbe botlok ami megmagyarázza azt amit a valóságban is tapasztalok, azt megjegyzem magamnak, hogy ha olyan helyzet áll elő, ami még nem volt, legyenek kiindulási alapjaim, legyen egy kvázi világképem a dologról amiről azt mondhatjuk "ez így kerek". Mondom ezt egy olyan dologról amiben az emberiség még csak tapogatózik. Ezért sem lehet kijelenteni kategorikusan, hogy ez vagy az csakis és kizárólag a helyes. A konkrét példádban nem is vagyok illetékes, de egy tudós mindjárt azt kérdezné, mik voltak ugyan ezek az adatok 5 évvel ezelőtt, hogyan állapítottad meg, hogy ötszöröse lett a gyökértömeg ( de mint tudjuk a gyökérszőrök a lényeg, amik elhalnak) Jellemzően krematóriumi hamun próbálunk életet vizsgálni....Továbbra is azt mondom, hogy a forgatás nem forgatás helyes megválasztása, az csak pár, esetleg 10% -os meghatározója a végeredménynek. Az alkalmazott vetőmag genetikája, növényvédelem, tápanyag utánpótlás, és legnagyobb mértékben a csapadék.
Ha érdekel kinek az érvelése igaz a mi talajainkra, fenntartva, hogy ez másnál nem biztos, hogy így lesz...
Még egy érdekesség a leromlott talajálapotra. A szomszéd így dolgozik és nem szalad vele. 10km/h biztos nincs meg. Ha jól láttam 3m-es a vakaró. És egy MT865C
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraÉs biztos vagy benne, ha mélyebben megműveled nem ugyanez a helyzet? Az idén itt is ilyenek voltak a szikesek, és mindegy volt mit csináltak vele. A szikes talaj 2 csepp csapadéktól elzáródik. De pont ennek fontos a megfelelő szerves anyag utánpótlás, élő gyökérzet stb.
Van egy 5ha-os teszt területem, szándékosan a legkötöttebb, mély fekvésű belvízre hajlamos területet választottam. 4-5 éve csak max 10cm mély talajmunkát kapott. Most ősszel csináltam 1m mély talajfeltárást. Valamint egy másik táblában is ahol rendszeresen volt lazítva, és mélyebb talajmunka volt.
A nem lazított talajban kb 5* több járat, és gyökér volt található még 80cm mélyen is. Valamint jelentősen lazább szerkezetű volt a talaj.
Mint te is írtad bonyolult a talaj működése, és jelenleg is rengeteg kutatás folyik. De engem nem érdekel, nem akarom megérteni hogyan működik. A lényeg, hogy működik. És nem úgy ahogy azt jelenleg tanítják az iskolában.
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraIgazából én csak a saját talajokat ismerem arra gondoltam. De ha van művelő talp vagy olyan eszközt húzunk ami azt okoz akkor nem működik a dolog ez biztos.
Nem okoskodni akartam.
Szikes földön nem tudom hogy lehet gazdálkodni. De önmagában a grúber használata még ugyanúgy konvencionális művelés. Köztes növény vetésével próbálkoztál már? Sekélyen előműveléssel. Az kiadja hogy a változatos gyökér tömeg hogy szövi át a talajszelvényt.
Én elég sokat ások.
Igaz drága takaró növényt még nem használtam csak az itthoni maradt öreg magokból kevergettem. De úgy gondolom hogy a gyökér striptillt ki fogom próbálni.
Válasz mtz1221 #1891. hozzászólásáraSzia.
Swift féle kultivátorral. Tavasszal a nagy eső előtt. Műtrágyát kevertem be ásóboronázással. Az már 8cm körül ment. A kultivátor egyenes felszínt hagyott. A búza árvakelés elég egyöntetű volt. De a talaj nagyon puha volt és jól művelhető a grúberolthoz képest.
Ha tökösebb lettem volna totális kellett volna meg vetni. Legalább egy hektárt. Na de majd jövőre
A talajállapot és a termékenység sokkal bonyolultabb dolog, mint, hogy van ennyi humusz ehhez ekkora termékenység jár, tehát ha megduplázom a humuszt (ha lehetne) nem lesz dupla termés. A talaj az nem egy edény amibe, ha beteszünk valamit akkor annak arányában lehet kivenni is belőle. Egy komplex rendszerben nem lehet megváltoztatni semmit sem, anélkül, hogy annak ne lenne hatása a rendszer többi elemére. A humuszt (is) a talajban élő, egyszerűsítsük le, baktériumok állítják elő a talajban lévő szerves anyagokból, ez sokkal könnyebb nekik ha nem a föld felett kell ezt tenniük, tehát forgassuk be. Viszont oxigén is kell nekik, ez viszont jellemzően csak a felső 10-15 cm-es rétegben van, ha nagyon tömörödött akkor még sekélyebben. Ha kedvezőek a körülmények, van nedvesség, és a gyökerekből is olyan anyagok válnak ki amik segítik a dolgukat (mert minő csoda, a növények a gyökerükön keresztül rendelik meg a baciktól, hogy mit szeretnének enni) előállítanak tápanyagokat, nem csak humuszt. Ha ezt minden évben leszántjuk elpusztítjuk, na nem az egészet, de jó részét a munkájuknak, az nem jó. Viszont ha soha nem forgatjuk mélyebb rétegbe, akkor a felső réteg lesz amiből telítődni fog, na ez így túlzás, de mivel a gazdaságilag értékesebb növényekből előállítható vetésforgó meglehetősen szűk, el fognak tolódni az arányok kedvezőtlen irányba, ilyenkor jót tesz egy kis forgatás, szigorúan csak a termőréteg mélységéig. A gyökerek sem fognak megharagudni, ha véletlenül 20cm mélyen is találnak a kedvükre való iontranszporta érett tápanyagot....
Válasz Pont #1892. hozzászólásáraÉrtem, szóval én nemértem. Mindegy, szóval a lényeg az h a mérlegházban legyen rendben minden. Amíg ott rendben van, addig nincs gond, miért kéne bármin is gondolkodni
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraApámnál az szikes szutyokfölden erre ráfaragtunk csak tárcsa és vaderrel elvetve gyönyőrűen kelt majd a téli csapadék kivégezte, elsárgult és elrohadt a búza 70% a ez 4 éve nem szántott terület volt, akkor utána átértékeltük sokmindent. Vannak földek ahol ezek a dolgok nem működnek és meg kell minden évben mélyen művelni, mert a talajszerkezet olyan rossz, hogy magától csák ősszeáll nem lazul.
Válasz Pont #1892. hozzászólására Lehet, hogy félreérthető voltam. Nem a termelés fog lenullázódni, hanem az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet. Ez egyszerű tény, ami a kutatásokkal megfelelően alá van támasztva és a gyakorlatban széles körben igazoljuk mi is, nem csak a külföldi példák.
Az első lépés mindig a szántás felszámolása.
Válasz Pont #1887. hozzászólására Remélem lehetőségünk nyílik arra, hogy ellátogathassunk egy olyan 4500 hektáros gazdaságba, ahol 2015 óta semmiféle talajmunkát nem végeznek már, miután 2008-ban elhagyták a szántást.
A 2017-es évben 15-16 tonnás direktvetett kukorica átlagaik voltak, miközben a régióban 6 tonnás volt az átlag a KSH szerint.
A szántás teljesen felesleges és jelentős kárt okozó eljárás, ami helyett sokkal hatékonyabb technológiák állnak a rendelkezésünkre.
A szénveszteség, kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés alapvető fontosságú eleme volna a mezőgazdaságnak, amelybe nem fér bele a szántás.
Nincs olyan, hogy "forgatni kell".
Kicsit olyan, mintha nem olvasnád amit írtam. (bár "az emberek nem azt gondolják, amit mondanak neki, hanem amit megértenek belőle") Szerintem Mo-i viszonylatban elég korán kezdtük elhagyni az ekét, látva egy német tulajdonú cég által a szomszédunkban végzet gyakorlatot. De nem is ez a lényeg, elméleteket lehet gyártani, hinni is lehet mindenben (bár talán azt jobb a templomban), viszont a tények azok a mérlegházban realizálódnak. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy törekedni kell az eke és a talajbolygatás kerülésére, de van mikor nincs más megoldás, forgatni kell, és nem fog lenullázódni a termelés.
Válasz Tobszi #1878. hozzászólásáraA tmmg nem azt jelenti, hogy grúbert húzok. Az nem sokkal jobb mint az eke szénvesztés szempontjából. Jobb, de alig valamivel.
Ami számít az a talaj takarás és az élő gyökérzet.
A konferencia után igencsak változott azért az én szemléletem is. Ha lehet nem forgattam grúberrel, de az is sok. Most azon kísérletezem hogy csak nagyon sekélyen művelek.
Gabonának eddig bejött. Tavaszi növény is homokon adta eddig ami kísérlet volt. Igaz akkor jó év volt. Csak már nincs meg az a földem, meg nem is voltam úgy elkésve hogy csak sekély alapművelés legyen (maximum 10 cm, de inkább 6-8).
Ez év elején 18 cm mélységben volt próba és vitte a prímet "üzem szinten" az átlag.
Válasz Pont #1887. hozzászólásáraKicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél
A szénvesztés meg nem abból van hogy a felszinen lévő szármaradvány egyszercsak széndioxiddá válik. Nagyon nem.
Válasz Netparaszt #1883. hozzászólásáraEzt így kijelenteni, kicsit erős. Mert egyrészt a szántás nem 180 fokot forgat, hanem 90-120-at tehát marad a felső rétegekben is javított anyag, másrészt a valóságnál nagyobb jelentőséget feltételez a bolygatatlanságnak, ami nagyon jó, (15 éve a területeink 2/3-át nem szántjuk), de nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Mo. éghajlatán, a talaj állapotát és termőképességét a csapadék mennyisége 90% fölött határozza meg. A vízzáró tömörödöttség nem mindenhol szűnik meg magától, és nem mindenhol elég a gépek által okozott taposási károk megszüntetésére az állandóan jelenlévő gyökerek általi lazítás. A feltalaj szerves anyag tartalmát nem csak a gyökerek adhatják, hanem a bekevert szármaradványok is, ha bekeverjük kevesebb távozik a légkörbe. Az, hogy mennyire kell egy talajt forgatni az évjárat, talajtípus, és a termeszteni kívánt növények függvénye, nincs egy minden helyzetre mindenkor ugyan olyan tökéletesen alkalmazható technológia. Van, hogy elő kell venni az ekét, hogy a mélyebb rétegekbe is kerüljenek szerves anyagok....
7486 hozzászólás
Válasz otis #1933. hozzászólásáraViszont januárra már szinte semmi nem marad belőle és akkor már ismét nem lesz takarás.
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraVetőkultival, az nem kényes nagyon a nedves földre!
Mr.Poke - mely gépeket látod a talajra/talajéletre igazán károsnak forg. nélküliben?
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraOda nem teszünk takarónövényt értelemszerűen. Ott bőven elég az a hatalmas mennyiségű szármaradvány, ami egy jó kukorica után marad.
Válasz határjáró #1931. hozzászólásáraMűkakiszòròval?
Válasz Agrárteenager #1930. hozzászólásáratúl optimista vagy.
Válasz határjáró #1928. hozzászólásáraVetőgéppel...
Válasz Bárány #1924. hozzászólásáraÉn is ismerek olyat aki ismét elkezdett szántani, és mégis ott volt a talajegészség konferencián. És megállapította, hogy túlművelték a talajt.
Ott szokott a forgatás nélküli rendszer megbukni, hogy ugyanazt a talajállapotot akarják elérni, mint szántással, vagy ugye még mélyebben.
Lehet a piacon olyan kaparókat kapni amik nagyobb rombolást csinál mint egy eke. Semmi javulás nem fog bekövetkezni, és még ottmarad a szármaradvány problémája.
De ha jól is csinálják, valójában csökken a bolygatás mértéke, elkezdenek szaporodni elsőre a baktériumok ezek sem fognak a semmitől szaporodni, a főnövénytől veszik el a tápanyagot, így terméscsökkenés várható. Mindaddig amíg ki nem alakul a táplálékháló.
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraOktóber végén, november elején esős időben leszedett kukorica után hogy vetsz takarónövényt?
Válasz MrPoke #1905. hozzászólására420-as Cultus
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáranehéz a magyar nyelv.de az észosztás az könnyen megy..........
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraVan minden èvben csökkenès meg többlet is. Attól függ èppen melyik növènyt milyen időjàràs èri. Csak sokan a földművelèshez kötik'de nem több èvet hasonlitanak össze. Az meg'hogy minden szarabb biztos a szar föld meg a szàrmaradvàny eredmènye. De több èvre nem meghatàrozo'ez'ha van türelme meg èrdekli az ipsèt'magàtol ràjön mi az ő haszna. Senki nem momdta'hogy minden területen kisèrletezzen valaki'főleg meg ha bèrli. De ameddig nix vègjàtszva a dolog èvekig'csak kitalàcio a vesztesèg.
Válasz Mf-es? #1923. hozzászólásáraÉs akik újra elkezdtek szántani?
Válasz .Richard. #1922. hozzászólásáraAkik szántanak,azok állítsák,hogy a szántás elhagyásával terméscsökkenés van.Akik meg nem szántanak,azok meg nem tapasztalnak terméscsökkenést.
Válasz krokodil007 #1921. hozzászólásáraA szàntàs elhagyàsa nem feltètlen okoz extra termèst!ne igy nèzd!de 4 5 èv utàn ha èrdekel'egy àsòval kimèsz azt nekiàllsz àsni 'màskèpp fog kinèzni a talaj'mint az eke utàn. Ez azèrt van'mert èrdekel amit csinàlsz'aztàn megnèzed.nem pedig a mèrlegen valo nagyobb haszon motivàl. Persze abbol èlünk amit keresünk'de amig a padban ülsz meg tanulsz addig sem keresel'mègis kibirod. Amugy szàntàs nèlkül is van mit aratni. Ez nem uj divat meg mittudomèn hanem èrdekel'vagy nem. Ahogy ìrtad az eredmènyeket'fel sem merült'hogy mi van a földel ? Mi lenne . Fövan szàntva. Aki direkt elhagyta a szàntàst'az a làba alatt is figyel'ès sokkal màskèpp làtja a termèst'mint aki 6 màzsàval többet arat esetleg több kiadàssal. Türelem meg időnèlkül csak a versengèst tapasztalod az egèszben. Persze minden talaj màs de mindenki tudja melyik területe mire kèpes . Ezèrt a gèp meg a vakaro sem ewgyforma 'hogy ide csak ez jo. Ezt ne versenynek tekintsd! Kevesebb kiadàssal'kevesebb loerővel 'meg menettel ugyan azt kihozni is előre jutàs'mèg ha alul is maradsz pàr màzsàval màshoz kèpest.
Itt homokon amik 1000eve kapnak istalotragyat olykor 4evbe 2x is persze leszantva a humusz a talajminta alapjan megsem nagy
Gyenge vagy majdnem kozepes
De holnap megnezem azt a talajt homokon ami sose kapott istalotragyat es ott mi a kulonsbseg humuszilag
KIS ERDEKESEG
Valyog talaj sose kapott tragyat ott is szantunk 1000eve talajminta alapjan ott a kotottseg altal sokkal jobb a humusz
Ism valyog talaj nagyceg 4 5eve nem szantanak NAPRAFORGO vetes elott szetszorva mukaki veteskor sorrmelle
mukaki 2xlombtragya tobb eso mint homokon(majusba) majd kesobbiekebe is )ahol java foldunk van TERMES homokon nekem lett tobb szantasos tech. Melett nem sokkal ugy hogy racer gyomirto total megfogta 1honapig semmi eso kozbe gyotorte a gyomirto
GABONA(buza) szinten idei ev nagyceg valyog talaj szinten no szantas 4 5eve. Nekem homokon buza szantas tech.
Valyog talaj ott tobb eso (sajnos majusba itt fent faluba homokon nem akart esni) es tobbet termeltem gabonat homokon mint ok AKIK nem szantanak. Termekenyebb a talaj jobb a vizhaztartasa meg kurvara jobb az aranykorona erteke
Repcebe is alul maradt a nagyceg szinten valyog talajon egy masik gazda altal
Igaz ok tragya meszkopor szantas de 2fold 20m volt egymastol lathatoan meg termesileg is jobb volt a tragya meszko
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraHm, érdekesmeglátás, egyedi stílusban.
A sztyeppe kialakulásában inkább az évente elpusztuló fűféléknek volt szerepe.
Válasz Becő #1918. hozzászólásáraKultúra!!!!!!!!!
Legyetek szívesek szántás pártiak 3 évig egy 5ha-os területet, nem szántani. Ha takarónövényt teszel bele még jobb. Aztán a 4. évben a felét szántsd meg. És nézd meg a földet, hogy el fog válni a színe! Nem a szántás lesz sötétebb. Én kényszerből szántottam meg így egy vályogos táblát. Addig nagyon nem láttam a talaj fejlődését. Akkor igen.
A préri, a sztyeppe sem eke által alakult ki, de az által romlott le! A vadak jöttek, ettek, nyáladzottak, hugyoztak, fostak, azt elmentek. Az eke meg csak vágja, karcolja szegény földet. Szarjátok le ti is azt jó lesz.
Bocs a vulgáris bejegyzésért, de....
Mi viszi jobban előrébb az ügyet?
Ha lehet róla pro és kontra beszélni, ahogy szerencsére az az elmúlt napokban történt? Csak lehet talán létjogosultsága a gyakorlati tapasztalatoknak is?
Vagy ha néhányan azt mondják újra és újra: aki nem hisz benne, az nem is a kultúrvilághoz tartozik?
Válasz Pont #1914. hozzászólásáraCsoda, hogy idáig fennmaradt a "természetben" a "zöld élővilág". Hm....
Válasz Netparaszt #1913. hozzászólásáraCsernozjomon termelek.
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraTeljesen igazad van, hogy az "ÖREG" "egyetemi tanár a hazai növényvédelem szakmai irányításának és szervezetének meghatározó személyisége, legnagyobb alakja,"
https://hwrs.hu/aktualis/dr-nagy-balint-szoboravato/
gyakorlati tanácsokat nem nagyon ad, és pontosan ez a dolog lényege, hogy az emberiség még nem tart ott, nem érti a növények életét, annyira, hogy felelősségteljesen ki lehessen jelenteni kategorikusan, hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a cikkben azért sem ad tanácsot a termelőknek, mert nem nekik íródott, hanem egy agrárstratégiát, talán naivan, próbálta egy olyan irányba terelni, hogy ugyan már amíg fogalmunk sincs mi hogyan működik, ne szórassunk már ész nélkül műtrágyát, vásároltassunk mindenféle művelőeszközöket, végeztessünk talajvizsgálatot krematóriumi hamun. 60 év talajkutatás után, további tudás megszerzésére ösztönöz. De azért elég hosszú a publikációs listája, ugyan jórészt az internet korszak előtt alkotott, íme olyan amiből ki lehet hámozni, arra fogékony füleknek gyakorlati tanácsokat is.:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=list_pages_categories&cid=20
Néhány elvi figyelmeztetés a hatékonyság biztosítása érdekében: A túlzott arányú O2 jelenlét, a nitrogenáz enzim elektron transzfer folyamatát akadályozza. Ezért a baktérium preparátumokat, kivitellel egy időben feltétlen be kell forgatni. Nagyon hasznosnak kell tekinteni azokat a fajokat, amelyek a nitrogenáz folyamatának felgyorsítására, heterocisztákat hoznak létre.
Műtrágyával egy időben soha ne vigyünk ki baktérium preparátumot. Egyrészt, mert a só, még 2%os oldottsági fokon is, páclé effektussal, megöl, minden mikrobiológiai szervezetet. Majd molekuláris szintig oldódva közvetlen nitrogén hozzáférést adnak a cellulóz bontó, de aminosavaik felépítéséhez N-t igénylő mikroszervezeteknek. Mivel az N levegőből való lekötése jelentősen nagyobb mikro-energiát igényel, a nitrogénkötő fajok számlájára a cellulózbontók nyernek teret, jelentős denitrifikációs veszéllyel. Ezért is, különösen a kis és közép üzemeknek, nagyon ajánlom a minél kisebb koncentrációjú, folyékony műtrágyakezelést. Higgyék el, megéri. Hasonló a helyzet, a nagymennyiségű istállótrágyában található NH4 el, NO3al, vagyis jelentős urea és ammónia jelenléttel. Ezért nagyadagú istállótrágyával együtt történő kijuttatást nem árt elkerülni. A talajon maradt szalma és szármaradék, vagy az istállótrágya beforgatása után maradó éretlen rész, nagyon hasznos tényező. Különösen kellő nedvesség jelenlétében. Kedvezőtlen hatással bír a nitrogenáz elektron transzfer folyamatára, a Mo, Fe. Co, Ca szabad kationok, aránytalan jelenléte.
Jé, többször is előfordul a "be kell forgatni"
Válasz Pont #1900. hozzászólására ha úgy gondolod, hogy a baktériumok gyártják a humuszt, meg a leforgatott anyagokból, nagyjából 30 évvel vagy lemaradva a tudásban.
A gyökerek pedig több méter mélyre mennek azoknál, akik már mintillre és notillre váltottai.
Az aszálytűrés és tápanyagok elérhetősége ettől lesz kiváló, de ezt szántogatós soha meg nem tapasztalja, hacsak nem csernozjomon termel, mert azokban még mindig van tartalék, még ha le is romlottak az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdaságának pusztításának köszönhetően.
Válasz Pont #1907. hozzászólására 160 millió hektár notill már nem tapogatózás. A biológiával kiegészítve a notillt még csak kérdésként sem merül fel semmilyen talajmunka.
A forgatás nélküli segít elvezetni a notillhez egy olyan biológiára és ökológiára épülő keretrendszerben, aminek még nincs magyar tankönyve sem, de a gyakorlatban eredményesen alkalmazzák, akik felfogják, mit, miért kell csinálni.
Már rég nem téma egyébként a szántás a világ kultúráltabb régióiban, ha átléped az osztrák határt, Hegyeshalom után egymást érik a le nem szántott takarónövényes táblák és két kézen meg tudod számolni a szántott táblákat Bécsig. De elég az oroszok vagy ukránok felé indulni, ott is már rég hatalmas területeken notilleznek.
A talaj teljesen lényegtelen, mindenhol működik a biológia a fosóhomoktól a 70-es feletti kötöttségű békési vagy bánáti földeken is, ahol van, akú Nodettel veti direktbe a kukoricát.
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraItt dől el, szántsunk vagy ne.
Válasz bandigh #1909. hozzászólásáraOtt a pont.
" konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust."
Szerintem sok hasznos gyakorlati tanács van a fórumon, stb. De igazán elejétől a végéig azt még nem találtam.
Hol és mikor lesz legközelebb farm látogatás?
Válasz Pont #1907. hozzászólásáraAz a cikk.. Mostmár értem miért így állsz a dolgokhoz. Tartalmát és stílusát nem firtatnám.. de
Konkrétan az egész meglévő agrár felsőoktatást leszólta, és kijelentette hogy csak a lobby szekerét tolják, de amúgy közük nincs az egészhez
Helyette a végén leírta a lényeget. A semmit.
Hogy olyan folyamatok vannak a háttérben amit nem értünk. Hát köszi, beljebb vagyunk. Mára már mindenki által sejthető, érezhető talajéleti háttérfolyamatok emlegetésén kívűl, konkrét gyakorlati tanácsokat nem nagyon kapunk csak jóadag cinizmust.
Válasz Pont #1907. hozzászólására" ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. "
Itt a lényeg.Ha ezt megértené mindenki,megszünnének a viták.
Talajmegújítózni,azok fognak,ahol olyan a föld,mint a mondandód első fele.
Ahol olyan,mint az írásod másik fele,ott teljesen mindegy mit csinálsz teremni fog.Ott nincs szükség agyalásra.
Szánthatsz,mert annyira jó a talaj regeneráló képessége,hogy nem veszed észre a szántás miatti talajpusztulást.
Itt is van érdekes megfigyelés.Aki jó földön termel,ott évtizedek óta van egy termésszint,amit már nem tudnak fokozni.
Aki a rossz földön próbál talajmegújító felé haladni,annak is felmentek a termésátlagai.Fej fej mellett haladnak.
Válasz MrPoke #1903. hozzászólására"A lényeg, hogy működik"
Ez így van, egész biztosan ültél már szemben olyannal aki csak szánt és azt mondja A lényeg, hogy működik... Én nyitott vagyok minden jóságra, ezért kezdtünk el anno a forgatás nélküli műveléssel is foglalkozni, a leromlott vékony termőrétegű eróziós táblákon látványos javulást értünk el. A 45 AK-ás 1.5-2 méter vastag termőrétegű talajokon nem volt eredményjavulás. Én is csak a saját tapasztalataimnak tudok hinni, és ha olyan elméletbe botlok ami megmagyarázza azt amit a valóságban is tapasztalok, azt megjegyzem magamnak, hogy ha olyan helyzet áll elő, ami még nem volt, legyenek kiindulási alapjaim, legyen egy kvázi világképem a dologról amiről azt mondhatjuk "ez így kerek". Mondom ezt egy olyan dologról amiben az emberiség még csak tapogatózik. Ezért sem lehet kijelenteni kategorikusan, hogy ez vagy az csakis és kizárólag a helyes. A konkrét példádban nem is vagyok illetékes, de egy tudós mindjárt azt kérdezné, mik voltak ugyan ezek az adatok 5 évvel ezelőtt, hogyan állapítottad meg, hogy ötszöröse lett a gyökértömeg ( de mint tudjuk a gyökérszőrök a lényeg, amik elhalnak) Jellemzően krematóriumi hamun próbálunk életet vizsgálni....Továbbra is azt mondom, hogy a forgatás nem forgatás helyes megválasztása, az csak pár, esetleg 10% -os meghatározója a végeredménynek. Az alkalmazott vetőmag genetikája, növényvédelem, tápanyag utánpótlás, és legnagyobb mértékben a csapadék.
Ha érdekel kinek az érvelése igaz a mi talajainkra, fenntartva, hogy ez másnál nem biztos, hogy így lesz...
http://www.termelotol.hu/letoltes/dr-nagy-balint-cikke.doc
Válasz MrPoke #1905. hozzászólásáraTévedtem inkább 4m-es. :)
Még egy érdekesség a leromlott talajálapotra. A szomszéd így dolgozik és nem szalad vele. 10km/h biztos nincs meg. Ha jól láttam 3m-es a vakaró. És egy MT865C
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraÉs biztos vagy benne, ha mélyebben megműveled nem ugyanez a helyzet? Az idén itt is ilyenek voltak a szikesek, és mindegy volt mit csináltak vele. A szikes talaj 2 csepp csapadéktól elzáródik. De pont ennek fontos a megfelelő szerves anyag utánpótlás, élő gyökérzet stb.
Válasz Pont #1900. hozzászólásáraLogikus amit írsz. De akkor ezt magyarázd meg.
Van egy 5ha-os teszt területem, szándékosan a legkötöttebb, mély fekvésű belvízre hajlamos területet választottam. 4-5 éve csak max 10cm mély talajmunkát kapott. Most ősszel csináltam 1m mély talajfeltárást. Valamint egy másik táblában is ahol rendszeresen volt lazítva, és mélyebb talajmunka volt.
A nem lazított talajban kb 5* több járat, és gyökér volt található még 80cm mélyen is. Valamint jelentősen lazább szerkezetű volt a talaj.
Mint te is írtad bonyolult a talaj működése, és jelenleg is rengeteg kutatás folyik. De engem nem érdekel, nem akarom megérteni hogyan működik. A lényeg, hogy működik. És nem úgy ahogy azt jelenleg tanítják az iskolában.
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraIgazából én csak a saját talajokat ismerem arra gondoltam. De ha van művelő talp vagy olyan eszközt húzunk ami azt okoz akkor nem működik a dolog ez biztos.
Nem okoskodni akartam.
Szikes földön nem tudom hogy lehet gazdálkodni. De önmagában a grúber használata még ugyanúgy konvencionális művelés. Köztes növény vetésével próbálkoztál már? Sekélyen előműveléssel. Az kiadja hogy a változatos gyökér tömeg hogy szövi át a talajszelvényt.
Én elég sokat ások.
Igaz drága takaró növényt még nem használtam csak az itthoni maradt öreg magokból kevergettem. De úgy gondolom hogy a gyökér striptillt ki fogom próbálni.
Válasz mtz1221 #1891. hozzászólásáraSzia.
Swift féle kultivátorral. Tavasszal a nagy eső előtt. Műtrágyát kevertem be ásóboronázással. Az már 8cm körül ment. A kultivátor egyenes felszínt hagyott. A búza árvakelés elég egyöntetű volt. De a talaj nagyon puha volt és jól művelhető a grúberolthoz képest.
Ha tökösebb lettem volna totális kellett volna meg vetni. Legalább egy hektárt. Na de majd jövőre
Válasz Netparaszt #1894. hozzászólására"az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet."
A talajállapot és a termékenység sokkal bonyolultabb dolog, mint, hogy van ennyi humusz ehhez ekkora termékenység jár, tehát ha megduplázom a humuszt (ha lehetne) nem lesz dupla termés. A talaj az nem egy edény amibe, ha beteszünk valamit akkor annak arányában lehet kivenni is belőle. Egy komplex rendszerben nem lehet megváltoztatni semmit sem, anélkül, hogy annak ne lenne hatása a rendszer többi elemére. A humuszt (is) a talajban élő, egyszerűsítsük le, baktériumok állítják elő a talajban lévő szerves anyagokból, ez sokkal könnyebb nekik ha nem a föld felett kell ezt tenniük, tehát forgassuk be. Viszont oxigén is kell nekik, ez viszont jellemzően csak a felső 10-15 cm-es rétegben van, ha nagyon tömörödött akkor még sekélyebben. Ha kedvezőek a körülmények, van nedvesség, és a gyökerekből is olyan anyagok válnak ki amik segítik a dolgukat (mert minő csoda, a növények a gyökerükön keresztül rendelik meg a baciktól, hogy mit szeretnének enni) előállítanak tápanyagokat, nem csak humuszt. Ha ezt minden évben leszántjuk elpusztítjuk, na nem az egészet, de jó részét a munkájuknak, az nem jó. Viszont ha soha nem forgatjuk mélyebb rétegbe, akkor a felső réteg lesz amiből telítődni fog, na ez így túlzás, de mivel a gazdaságilag értékesebb növényekből előállítható vetésforgó meglehetősen szűk, el fognak tolódni az arányok kedvezőtlen irányba, ilyenkor jót tesz egy kis forgatás, szigorúan csak a termőréteg mélységéig. A gyökerek sem fognak megharagudni, ha véletlenül 20cm mélyen is találnak a kedvükre való iontranszporta érett tápanyagot....
Válasz Pont #1892. hozzászólásáraÉrtem, szóval én nemértem. Mindegy, szóval a lényeg az h a mérlegházban legyen rendben minden. Amíg ott rendben van, addig nincs gond, miért kéne bármin is gondolkodni
Válasz Netparaszt #1893. hozzászólásáraMelyik gazdaság az???
Válasz JD 4630 #1895. hozzászólásáraEgy nagyadag szervestrágya nem kizárt hogy részben megoldaná a problémát.
De egy erősebb szalmatrágyázás is sokat segítene!
Válasz VDénes #1890. hozzászólására
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraApámnál az szikes szutyokfölden erre ráfaragtunk csak tárcsa és vaderrel elvetve gyönyőrűen kelt majd a téli csapadék kivégezte, elsárgult és elrohadt a búza 70% a ez 4 éve nem szántott terület volt, akkor utána átértékeltük sokmindent. Vannak földek ahol ezek a dolgok nem működnek és meg kell minden évben mélyen művelni, mert a talajszerkezet olyan rossz, hogy magától csák ősszeáll nem lazul.
Válasz Pont #1892. hozzászólására Lehet, hogy félreérthető voltam. Nem a termelés fog lenullázódni, hanem az a folyamat, amivel el tudnád érni a gyarapodó humuszt és növekvő termékenységet. Ez egyszerű tény, ami a kutatásokkal megfelelően alá van támasztva és a gyakorlatban széles körben igazoljuk mi is, nem csak a külföldi példák.
Az első lépés mindig a szántás felszámolása.
Válasz Pont #1887. hozzászólására Remélem lehetőségünk nyílik arra, hogy ellátogathassunk egy olyan 4500 hektáros gazdaságba, ahol 2015 óta semmiféle talajmunkát nem végeznek már, miután 2008-ban elhagyták a szántást.
A 2017-es évben 15-16 tonnás direktvetett kukorica átlagaik voltak, miközben a régióban 6 tonnás volt az átlag a KSH szerint.
A szántás teljesen felesleges és jelentős kárt okozó eljárás, ami helyett sokkal hatékonyabb technológiák állnak a rendelkezésünkre.
A szénveszteség, kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés alapvető fontosságú eleme volna a mezőgazdaságnak, amelybe nem fér bele a szántás.
Nincs olyan, hogy "forgatni kell".
Válasz bandigh #1889. hozzászólására"Kicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél"
Kicsit olyan, mintha nem olvasnád amit írtam. (bár "az emberek nem azt gondolják, amit mondanak neki, hanem amit megértenek belőle") Szerintem Mo-i viszonylatban elég korán kezdtük elhagyni az ekét, látva egy német tulajdonú cég által a szomszédunkban végzet gyakorlatot. De nem is ez a lényeg, elméleteket lehet gyártani, hinni is lehet mindenben (bár talán azt jobb a templomban), viszont a tények azok a mérlegházban realizálódnak. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy törekedni kell az eke és a talajbolygatás kerülésére, de van mikor nincs más megoldás, forgatni kell, és nem fog lenullázódni a termelés.
Válasz VDénes #1890. hozzászólásáraMivel csináltad az a 18 centit meg mikor ?? Utána mik voltak a műveletek ??
Válasz Tobszi #1878. hozzászólásáraA tmmg nem azt jelenti, hogy grúbert húzok. Az nem sokkal jobb mint az eke szénvesztés szempontjából. Jobb, de alig valamivel.
Ami számít az a talaj takarás és az élő gyökérzet.
A konferencia után igencsak változott azért az én szemléletem is. Ha lehet nem forgattam grúberrel, de az is sok. Most azon kísérletezem hogy csak nagyon sekélyen művelek.
Gabonának eddig bejött. Tavaszi növény is homokon adta eddig ami kísérlet volt. Igaz akkor jó év volt. Csak már nincs meg az a földem, meg nem is voltam úgy elkésve hogy csak sekély alapművelés legyen (maximum 10 cm, de inkább 6-8).
Ez év elején 18 cm mélységben volt próba és vitte a prímet "üzem szinten" az átlag.
Válasz Pont #1887. hozzászólásáraKicsit olyan mintha egy ekekereskedő lennél
A szénvesztés meg nem abból van hogy a felszinen lévő szármaradvány egyszercsak széndioxiddá válik. Nagyon nem.
Válasz Netparaszt #1883. hozzászólásáraEzt így kijelenteni, kicsit erős. Mert egyrészt a szántás nem 180 fokot forgat, hanem 90-120-at tehát marad a felső rétegekben is javított anyag, másrészt a valóságnál nagyobb jelentőséget feltételez a bolygatatlanságnak, ami nagyon jó, (15 éve a területeink 2/3-át nem szántjuk), de nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy Mo. éghajlatán, a talaj állapotát és termőképességét a csapadék mennyisége 90% fölött határozza meg. A vízzáró tömörödöttség nem mindenhol szűnik meg magától, és nem mindenhol elég a gépek által okozott taposási károk megszüntetésére az állandóan jelenlévő gyökerek általi lazítás. A feltalaj szerves anyag tartalmát nem csak a gyökerek adhatják, hanem a bekevert szármaradványok is, ha bekeverjük kevesebb távozik a légkörbe. Az, hogy mennyire kell egy talajt forgatni az évjárat, talajtípus, és a termeszteni kívánt növények függvénye, nincs egy minden helyzetre mindenkor ugyan olyan tökéletesen alkalmazható technológia. Van, hogy elő kell venni az ekét, hogy a mélyebb rétegekbe is kerüljenek szerves anyagok....