Válasz MrPoke #5283. hozzászólásáraLehet feletek volt eso.
Itt ha repcet szeretnel vetni az ele nemigen erdemes lazitani, mert a rogok kozze beesik a mag 40cm melyre.
Tavaszra kesziteni a talajt mas dolog. De a kerdes repcere vonatkozott iden. En nem tavaszra ajanlottam talajmunkat.
Jo nektek, hogy annyi eso volt, hogy lehet jo minosegu lazitast vegezni repce ala.
Egy jó lazító nagyon jó munkát végez. Ne tanácsplj hülyeséget. És tavasziak alá az az eggyerlen eszköz amivel jó munkát lehet csinálni. Ráadásull idén jó munkája van a lazítónak.
Attól függ mi csinál jó munkát. A lazítót szerintem felétek is el kell felejteni, mivel rögöket csak megforgatod vele. Egyenes késes lazító is csak rögöt tép fel jelenleg.
Én jó minőségben meghúznám RT-vel és várnám az esőt. Az RT-t max 3-5cm-en húznám.
Ahogy esik értékelhető eső akkor vetném. De szerintem ráérsz még, egy hónap csúszásba vagyunk. Ha hamar kikel a repce véletlen a bolha zabál egyből...
Nekünk 10 éve nincs szántás, mindig így nyomtuk a repcét, ha vetettünk. Eddig az esők miatt kihagytuk a repcét a forgóból, de mivel már májusban sem igazán volt csapadék lehet vissza kell térni a nagyban őszi vetésű növényekre.
Válasz Mln #5279. hozzászólásáraTavaly kapott tarlóhántásnak xt tárcsát (csak dísznek"megszokásból"),majd vetés elötti héten grúber,lezáróhengerrel,majd vetés napján rövdtárcsa,lezáróhengerrel (szalmabekeverés ,egyengetés,visszatömörítés) Dél-Fejér , nem igazán kötött lösz-vályog.
Válasz lakatos gabesz #5277. hozzászólásáraLerövidett szárnyakkal. Vagy szárny nélkül 2 X munkálva, egymásra derékszögben. Vagy 40 centi mélyen. Egyik ismerős ezzel szórakozik már 2 éve . 40 centis osztású a tiéd is ?
Sziasztok.
Vásároltam egy két soros grubert tárcsás bakhátbehuzóval és csőpálcás hengerrel.
Ha 20-25cm mélyen szeretnék vele dolgozni szárnyas kapával vagy anélkül ajánlanátok?
Kinek mi a tapasztalata a kétsoros gruberekkel ?
Válaszotokat előre is köszönöm
Válasz Mln #5273. hozzászólásáraA gyártó szűkszavúan, de azt írja, hogy
"nagy teherbírású tarlókultivátorok, amelyek különböző alkalmazásokban használhatók az elsődleges talajműveléstől a másodlagos talajművelésig"
Sebesség
Rendkívül fontos, hogy a
A Vibro-Flex a megfelelő sebességgel működik.
6 km/h alatti sebességnél a fogak
nem tud kellő erővel vibrálni.
Az ajánlott sebesség 8-12
km/h. Ennél a sebességnél a leghatékonyabb
régi fogrezgés érhető el -
és a rezgések képezik az alapját annak
Vibro-Flex funkció.
Elhiszem, hogy nem meggyőző a henger, mert ezen nincs is.
Ami van rajta az bakkhát behúzó. Tökéletes többmenetes gép. Ha jó állapotba vannak a kapák akkor jó vétel lehet. A felső rugó része a kapának 2 éve volt 70ezer forint, szóval ha törött, hegesztett akkor felejtős, mert baromi drága lehet most. Finom melóra való ez a gép egyébként, 3x-i munkaművelet volt ajánlott vele a max munkamélység elérése érdekében.
Munkaminőségben körülbelül Vaderstad Swift-tel lehet azonos.
25-30cm-en alapművelni egymenetben szerintem ez felejtős, ha nagy a kötöttség és sok a Mg is a talajban.
Sokáig nézegettem ilyesmit én is, de nem találtam olyat ami jó állapotú lett volna fullra.
Válasz Angus #5266. hozzászólásáraÉn Irtem FDD-t rendeltem 2,5m-est. Ennyit bír a költségvetés és a 80 lóerő :-) Egyelőre nem érkezett meg. Februári rendelés, júniusra ígérték, talán augusztus lesz belőle. Használtan még nem láttam eladót belőle.
Egy gazdánál láttam a munkáját megtetszett. Tapasztalata szerint a mélyen művelt laza talajban betúr, azt nem szereti. Kifejezetten a kötöttebb min-till szerű rendszerekben működik jól. Az illető tavaly kísérletképpen kombájn után kukorica tarlóba vetett vele búzát. 0,4 t-val jobb átlaga lett ezen a táblán, mint a mellette lévő saját tárcsázotton.
Válasz Angus #5267. hozzászólásáraA legelső Sulky- k egyike lett a miénk az Axiál forgalmazásában. A csoroszlya felfogatása még az én talajaimra is gyengének bizonyult, rengeteget hajlott, tört. A következő generációkban már ezen sokat módosítottak, jobb, tartósabb lett. Nem rossz gép, nem sokat ment (1000 ha vetett a tíz éve alatt, akkor sokat mondtam), más baja nem volt. 3 éve Pöttinger van, ennek tudatában azt mondanám, hogy az osztrákot választanám, ha újból kellene venni egyet. Szóval, ha egy Sulky az elérhető, ami nem leharcolt, akkor vállalható, max. egy sorral több tárcsát adsz vetés előtt, ezt azért figyelembe kell venned. Kis függesztett vetőgépnél a minimum művelés azért tud kapufa lenni.
Válasz .Feco. #5261. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Mindenképpen függesztettet szeretnék, mert kicsik a táblák. A bérmunkával az a baj, hogy a nagyok nem jönnek el kicsi területekre, a kicsiknek meg még régebbi a technikájuk. Esetleg valamilyen köztes megoldás?
Én még a Moore/Sulky Unidrill-t is nézegetném. Egész pofásak szoktak lenni külföldön használtan. De a Gaspardo DP és Diretta típusok is nagyon jók. Azok direktvetésre is alkalmasak, illetve konvencionálisban is használhatóak. Szerintem inkább érdemes erősebbet venni, aztán azt lehet használni művelt talajba is.
Vagy van most az Irtemnek az FDD sorozata, az is eléggé jó.
Amazone D9 inkább szántásos technikában jó, de forgatásnélkülibe is elmegy ha túlműveled a talajt. (Persze akkor nem sok értelme van, de sokan szeretik túlművelni.)
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraEek a gépek nem alkalmasak ilyen munkára. Ha nem szántod ki a földet akkor Horsch, Vaderstad, Lemken körül keresgélj, van vettesd el bérbe ilyen géppel, vagy bérelj vetőgépet.
Mai terményárak és üzemanyagárak mellett nem szabad barkácsolni mert többet vesztes a réven mint amit nyersz a vámon!
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraJól beállítható, pontos gépek. Ha nem izom kötött talajaid vannak, akkor is előfordulhat olyan évjárat, amikor nem tudsz vele elvetni. Ezek mind egytárcsás vetőgépek, nekem egy Pöttinger Vitasem van (Sulky-t váltott), két sor tárcsa kukoricatarlóba is elvetette a kalászost. A végeredmény kifogástalan lett. De kihangsúlyozom, nekem nincsenek túl kötött talajaim.
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraArra figyelj hogy 2 tárcsás legyen,mert pl a sulkynak van olyan gabona vetogepe ami 1 tárcsás és az ilyen nagyobb csoroszja nyomasnal képes kifordulni oldalra sajnos .
Sziasztok! Használt gabonavetőgép vásárlása előtt állok és ebben szeretnék segítséget kérni. A földeket minimálisan művelem, lazító, tárcsa megy csak rajtuk és a szármaradványt is felszínen marad. Búzát, lucernát, rozsot, zöldtrágyát szeretnék vetni. Amazone d9-et és Sulky Tramline mechanikus vetőgépeket néztem. Szármaradványos területre jók lehetnek? A mélységtartásuk megfelelő? Melyik lehet jobb választás? Ha nem ezek, akkor mit javasolnátok? Segítségeteket előre is köszönöm!
Válasz Rabó001 #5253. hozzászólásáraAhol közel 200mm-el több eső van, ott nehéz nem rekordot várni. Biztos vannak rosszabb részek arrafelé is. Nem kell utálni egy gazdát sem, akinek 100q felett lett gabonája, vagy 130q felett lesz kukoricája. A mezőgazdaság ilyen, egyszer fenn egyszer lenn :)
Válasz JDfan90 #5247. hozzászólásáraNemtudom honnan veszed olyan biztosra azokat a dunántúli rekordokat. A kukorica egyáltalán nem biztos hogy rekord lesz ott se. Persze mit veszel rekordnak? A 0 és a 10-20-30 mázsához képest persze lehet.
Korábbi években ki merem jelenteni, hogy mindig az én kukoricáim voltak a legjobbak a határban! Grúberes munkák zömében, illetve sávművelés, utóbbi két őszön C-késes lazító a végére. Ez utóbbi nem a legjobb megoldás mert eléggé durva munka henger nélkül, de ha megoldás kell akkor ez az.
Mindig jobban indulnak a szántásos alapművelések, ez tény, de aztán ilyenkorra meg nagyon megfordul minden.
Idén azért néz ki jobban a szántásos(igaz mostanra ez sem teljesen igaz már) mert nagyon össze forogtak a dolgok és nem bírt esni egy eső sem. A forgatás nélküli gyengébb korai fejlődési erélye mindig megvan, most is hozta magát, talán mert hidegebbek ezek a talajok korai vetéseknél, aztán meg a pentozán hatás is még, illetve talajhatású szerekkel sokkal okosabban kell bánni mint amúgy, na most erre jött az az orrbaverős forró szeles aszály, amiből nem bírt kiláballni és sokáig egyhelyben állt. A leforgatott szármaradvány megoldotta az előző tényezőket így jobban ugrott a szántásos, a jobbak ezekből elérték azt a fejlettségi állapotot ami után már nagyon robban ki a növény. Igaz a rossz talajú szántásoknál sem sikerült ez, ezt láttam a határban.
Azért a végeredményekre kíváncsi leszek, nem egyszer tapasztaltam, hogy a jobban mutató ekés melók eredménye csalódás lett, negatív irányba, míg a kevésbé mutatós kultivátoros tábla meg pont fordítva, még nem írom le az éven sem, bár még mindig nem biztos, hogy tudunk is aratni, mégha most cseppet meg is állt a felsülés a múlt heti pár mm zápor és hűvösebb időjárás miatt.
Én idén is csak azokat fogom szántani ami 0,5-1-0,5 ha, kis apró keskeny vagy háromszög alakú parcellák, ezt kis géppel 3-as VF-ekével megcsináljuk oszt jónapot, de a többit a grúberekkel meg a fracondiscel fogom húzni, mégha idén esetleg kedvezőtlenebbül is alakulnak a hozamok. Ami nagyon mellette szól még, hogy ha hirtelen nagy zápor esik, akkor a szántottat lehordja a dombokról, mármint a talaj felső szelvényét, míg a mulcsos szinte alig folyik meg itt-ott, illetve sokkal kevésbé is cserepesedik fel a pálya ilyen műveléseknél.
Egy pár szó , nem nőt illeték inkább mintill, A költségek miatt a muszály téma megy, mivel idősebb vagyok jó párszor bele futottunk már igazi aszályba (7 mázsás kukoricát vágtunk hetekig talán 2007) idáig 100 ezer költséggel sikerült gazdálkodni ami most 200e lett fe ez 1,5 tonna búza és 1,7 tonna kukorica ára. Annyi meg lesz szar évben is , amúgy múlt héten kiszálltam a növénytermesztés böl rekord évünk lesz jobb érzés a csúcson abbahagyni , ja a lényeg szinte minden egy Gruber be vetve
Válasz Selvin #5244. hozzászólásáraAlapjában véve csoda az nincs. Ha van eső akkor lesz mit aratni, ha nincs akkor nemnagyon.
A notill kulcsa az olcsóság, márha megvan a megvan a megfelelő vetőgép.
A notill úgy éri meg, hogy keveset fektetsz be, cserébe kevesebbet terem, de még mindig több a hasznod, mint aki többet fektetett be és hozzád képest többet termel. A kérdés az, hogy mi marad.
Elmondható, hogy azokon a területeken, ahol 100 lovas MTZ 3 késes lazítót elvisz, ott nem igazán érdemes talajmunkát végezni, oda egy közepes vagy alsó kategóriás direktvetőgép bőven megfelel. Úgy lehet talán egész eredményesen termelni. Rekordra persze idén nem kell számolni az aszályos régióban. Dunántúlon viszont lehet, hogy idén rekordokat aratnak technológiától függetlenül.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraMost kevésbé számít,hogy ki milyen műveletet végzett.De azért a szántottak gyengébbek mint a grúber.Itt most a műtrágya mennyisége volt a döntő.Aki nem szórt annak még zöld.Aki szórt,száraz.
Válasz mtz1221 #5242. hozzászólásáraNálam a szomszédok szántanak és még zöld a napra. Én grubberrel törtem fel a 7 éves lucernát és nekem el van száradva. Mondjuk követtem el hibát, de azért nem ekkorát.
Válasz JDfan90 #5243. hozzászólásáraÚgy gondoltam, hogy a többiekével összehasonlítva. Csak azért érdekel, mert ez az év jól megmutatja, hogy egyébként mit ér a notill, ami a forgatás nélküli csúcsa. Ha most ott sem aratnak kukoricát és naprát, akkor az sem tesz csodát.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraBiztos helyes ez a kérdés így?
Aki "totál notillben" gazdálkodik annak se grúbere se ekéje nincs, annak notill területe van, ahol nem művel, csak vet.
Facebook Forgatásnélküli csoportban kérdezd meg, ott biztosan van aki notillban művel és látja, hogy mi a helyzet a szántós, grúberes és a notill területek között.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraNekem most is jobb a szántott. Már pár éve ráakarom tavasziak alá hagyni a grubert, de pár hektárt mindig sikerül elb@sznom. Lehet a 4 soros mi volta az oka, vagy nem forgassa le az alaptrágyát, de most is sokkal mélyebb és szebb a szántott gyökérzete.
Aki totál notillben gazdálkodik, az lát valami különbséget az idei aszályban a hagyományos vagy gruberes gazdálkodáshoz képest? A keletiektől kérdezem, ahol nincs eső.
Válasz Gumóka #5232. hozzászólásáraárpatarló, két hete hántva egy merev lúdtalpkapás sekély kultivátorral. eső azóta se nem nagyon, 34 fok és szélvihar viszont igen. réti, agyag talaj.
ilyen a kultivátoros sekély tarlóhántás, kereszt és hosszirányba is egyenletes munkamélység, szalma a felszínen marad.
7485 hozzászólás
Válasz MrPoke #5283. hozzászólására25 cm. mélyen jó a lazító.Mélyebben káros.Eketalp hasznos,stb.Dobos Endre előadása.
Válasz MrPoke #5283. hozzászólásáraLehet feletek volt eso.
Itt ha repcet szeretnel vetni az ele nemigen erdemes lazitani, mert a rogok kozze beesik a mag 40cm melyre.
Tavaszra kesziteni a talajt mas dolog. De a kerdes repcere vonatkozott iden. En nem tavaszra ajanlottam talajmunkat.
Jo nektek, hogy annyi eso volt, hogy lehet jo minosegu lazitast vegezni repce ala.
Válasz JDfan90 #5282. hozzászólásáraRt vagy lazító.
Egy jó lazító nagyon jó munkát végez. Ne tanácsplj hülyeséget. És tavasziak alá az az eggyerlen eszköz amivel jó munkát lehet csinálni. Ráadásull idén jó munkája van a lazítónak.
Válasz Mln #5279. hozzászólásáraHelló
Attól függ mi csinál jó munkát. A lazítót szerintem felétek is el kell felejteni, mivel rögöket csak megforgatod vele. Egyenes késes lazító is csak rögöt tép fel jelenleg.
Én jó minőségben meghúznám RT-vel és várnám az esőt. Az RT-t max 3-5cm-en húznám.
Ahogy esik értékelhető eső akkor vetném. De szerintem ráérsz még, egy hónap csúszásba vagyunk. Ha hamar kikel a repce véletlen a bolha zabál egyből...
Nekünk 10 éve nincs szántás, mindig így nyomtuk a repcét, ha vetettünk. Eddig az esők miatt kihagytuk a repcét a forgóból, de mivel már májusban sem igazán volt csapadék lehet vissza kell térni a nagyban őszi vetésű növényekre.
Válasz Mln #5279. hozzászólásáraTavaly kapott tarlóhántásnak xt tárcsát (csak dísznek"megszokásból"),majd vetés elötti héten grúber,lezáróhengerrel,majd vetés napján rövdtárcsa,lezáróhengerrel (szalmabekeverés ,egyengetés,visszatömörítés) Dél-Fejér , nem igazán kötött lösz-vályog.
Válasz lakatos gabesz #5277. hozzászólásáraLerövidett szárnyakkal. Vagy szárny nélkül 2 X munkálva, egymásra derékszögben. Vagy 40 centi mélyen. Egyik ismerős ezzel szórakozik már 2 éve . 40 centis osztású a tiéd is ?
Ki mivel csinálna talajt a repcének?
Adott a lazító, grúber, rt és kombinátor.
4 éve szántás nélkül, 1-2. évben lazítva.
Árpa elővetemény, ami még nem lett bolygatva. Békési csernozjom.
Válasz lakatos gabesz #5277. hozzászólásáraHello
15 cmig erdemes szarny, az alatt nem sok ertelme van, mert 3mes gruber elott 200 loero elfogy.
Sziasztok.
Vásároltam egy két soros grubert tárcsás bakhátbehuzóval és csőpálcás hengerrel.
Ha 20-25cm mélyen szeretnék vele dolgozni szárnyas kapával vagy anélkül ajánlanátok?
Kinek mi a tapasztalata a kétsoros gruberekkel ?
Válaszotokat előre is köszönöm
Válasz Mln #5273. hozzászólásáraA gyártó szűkszavúan, de azt írja, hogy
"nagy teherbírású tarlókultivátorok, amelyek különböző alkalmazásokban használhatók az elsődleges talajműveléstől a másodlagos talajművelésig"
Sebesség
Rendkívül fontos, hogy a
A Vibro-Flex a megfelelő sebességgel működik.
6 km/h alatti sebességnél a fogak
nem tud kellő erővel vibrálni.
Az ajánlott sebesség 8-12
km/h. Ennél a sebességnél a leghatékonyabb
régi fogrezgés érhető el -
és a rezgések képezik az alapját annak
Vibro-Flex funkció.
https://www.kongskilde.com/en/Agriculture/Soil/Stubble-Cultivation/Tined-Cultivators/VIBRO-FLEX-4300
Hát az biztos, hogy talaj függő.
Válasz Mln #5273. hozzászólásáraSok gázolajad van???? ezzel mi a ......csinálni, füvet gereblyézni???
Moderátor által módosítva: 2022-08-23 14:19:35
Válasz Mln #5273. hozzászólásáraHelló
Elhiszem, hogy nem meggyőző a henger, mert ezen nincs is.
Ami van rajta az bakkhát behúzó. Tökéletes többmenetes gép. Ha jó állapotba vannak a kapák akkor jó vétel lehet. A felső rugó része a kapának 2 éve volt 70ezer forint, szóval ha törött, hegesztett akkor felejtős, mert baromi drága lehet most. Finom melóra való ez a gép egyébként, 3x-i munkaművelet volt ajánlott vele a max munkamélység elérése érdekében.
Munkaminőségben körülbelül Vaderstad Swift-tel lehet azonos.
25-30cm-en alapművelni egymenetben szerintem ez felejtős, ha nagy a kötöttség és sok a Mg is a talajban.
Sokáig nézegettem ilyesmit én is, de nem találtam olyat ami jó állapotú lett volna fullra.
Sziasztok, erről a grúberről mi a véleményetek forgatás nélküliben?
Nekem a "henger" nem tűnik meggyőzőnek.
4 féle művelési mód összehasonlítása egy területen.
A 4 féle művelés és a használt munkaeszközök
Válasz Angus #5266. hozzászólásáraÉn Irtem FDD-t rendeltem 2,5m-est. Ennyit bír a költségvetés és a 80 lóerő :-) Egyelőre nem érkezett meg. Februári rendelés, júniusra ígérték, talán augusztus lesz belőle. Használtan még nem láttam eladót belőle.
Egy gazdánál láttam a munkáját megtetszett. Tapasztalata szerint a mélyen művelt laza talajban betúr, azt nem szereti. Kifejezetten a kötöttebb min-till szerű rendszerekben működik jól. Az illető tavaly kísérletképpen kombájn után kukorica tarlóba vetett vele búzát. 0,4 t-val jobb átlaga lett ezen a táblán, mint a mellette lévő saját tárcsázotton.
Válasz R Sándor #5259. hozzászólásáraKöszönöm a választ! A kéttárcsás nem dugul be nedves talajnál?
Válasz Angus #5267. hozzászólásáraA legelső Sulky- k egyike lett a miénk az Axiál forgalmazásában. A csoroszlya felfogatása még az én talajaimra is gyengének bizonyult, rengeteget hajlott, tört. A következő generációkban már ezen sokat módosítottak, jobb, tartósabb lett. Nem rossz gép, nem sokat ment (1000 ha vetett a tíz éve alatt, akkor sokat mondtam), más baja nem volt. 3 éve Pöttinger van, ennek tudatában azt mondanám, hogy az osztrákot választanám, ha újból kellene venni egyet. Szóval, ha egy Sulky az elérhető, ami nem leharcolt, akkor vállalható, max. egy sorral több tárcsát adsz vetés előtt, ezt azért figyelembe kell venned. Kis függesztett vetőgépnél a minimum művelés azért tud kapufa lenni.
Válasz t.romsics #5260. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sulky nem vált be?
Válasz .Feco. #5261. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Mindenképpen függesztettet szeretnék, mert kicsik a táblák. A bérmunkával az a baj, hogy a nagyok nem jönnek el kicsi területekre, a kicsiknek meg még régebbi a technikájuk. Esetleg valamilyen köztes megoldás?
Válasz Sk Laci #5264. hozzászólásáraköszi
Válasz Wilde #5263. hozzászólásáraÍrjál rá Jamo-ra, neki van ilyen vetőgépje, gyakorlati tapasztalattal is tud szolgálni.
Válasz .Feco. #5261. hozzászólásáraSzia Fecó! mi a véleményed Rabe megaseed 6002-ről?
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraHelló
Én még a Moore/Sulky Unidrill-t is nézegetném. Egész pofásak szoktak lenni külföldön használtan. De a Gaspardo DP és Diretta típusok is nagyon jók. Azok direktvetésre is alkalmasak, illetve konvencionálisban is használhatóak. Szerintem inkább érdemes erősebbet venni, aztán azt lehet használni művelt talajba is.
Vagy van most az Irtemnek az FDD sorozata, az is eléggé jó.
Amazone D9 inkább szántásos technikában jó, de forgatásnélkülibe is elmegy ha túlműveled a talajt. (Persze akkor nem sok értelme van, de sokan szeretik túlművelni.)
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraEek a gépek nem alkalmasak ilyen munkára. Ha nem szántod ki a földet akkor Horsch, Vaderstad, Lemken körül keresgélj, van vettesd el bérbe ilyen géppel, vagy bérelj vetőgépet.
Mai terményárak és üzemanyagárak mellett nem szabad barkácsolni mert többet vesztes a réven mint amit nyersz a vámon!
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraJól beállítható, pontos gépek. Ha nem izom kötött talajaid vannak, akkor is előfordulhat olyan évjárat, amikor nem tudsz vele elvetni. Ezek mind egytárcsás vetőgépek, nekem egy Pöttinger Vitasem van (Sulky-t váltott), két sor tárcsa kukoricatarlóba is elvetette a kalászost. A végeredmény kifogástalan lett. De kihangsúlyozom, nekem nincsenek túl kötött talajaim.
Válasz Angus #5258. hozzászólásáraArra figyelj hogy 2 tárcsás legyen,mert pl a sulkynak van olyan gabona vetogepe ami 1 tárcsás és az ilyen nagyobb csoroszja nyomasnal képes kifordulni oldalra sajnos .
Sziasztok! Használt gabonavetőgép vásárlása előtt állok és ebben szeretnék segítséget kérni. A földeket minimálisan művelem, lazító, tárcsa megy csak rajtuk és a szármaradványt is felszínen marad. Búzát, lucernát, rozsot, zöldtrágyát szeretnék vetni. Amazone d9-et és Sulky Tramline mechanikus vetőgépeket néztem. Szármaradványos területre jók lehetnek? A mélységtartásuk megfelelő? Melyik lehet jobb választás? Ha nem ezek, akkor mit javasolnátok? Segítségeteket előre is köszönöm!
Válasz lalakbende #5239. hozzászólásárakerner stratos
Válasz medardkert1 #5254. hozzászólásáraMűtrágyához több vizet vesz fel.
Válasz Rabó001 #5253. hozzászólásáraAhol közel 200mm-el több eső van, ott nehéz nem rekordot várni. Biztos vannak rosszabb részek arrafelé is. Nem kell utálni egy gazdát sem, akinek 100q felett lett gabonája, vagy 130q felett lesz kukoricája. A mezőgazdaság ilyen, egyszer fenn egyszer lenn :)
Válasz barazdabetyar. #5246. hozzászólásáraMi az összefüggés ? A kevésbé műtrágyázott, miért zöldebb?
Válasz JDfan90 #5247. hozzászólásáraNemtudom honnan veszed olyan biztosra azokat a dunántúli rekordokat. A kukorica egyáltalán nem biztos hogy rekord lesz ott se. Persze mit veszel rekordnak? A 0 és a 10-20-30 mázsához képest persze lehet.
Korábbi években ki merem jelenteni, hogy mindig az én kukoricáim voltak a legjobbak a határban! Grúberes munkák zömében, illetve sávművelés, utóbbi két őszön C-késes lazító a végére. Ez utóbbi nem a legjobb megoldás mert eléggé durva munka henger nélkül, de ha megoldás kell akkor ez az.
Mindig jobban indulnak a szántásos alapművelések, ez tény, de aztán ilyenkorra meg nagyon megfordul minden.
Idén azért néz ki jobban a szántásos(igaz mostanra ez sem teljesen igaz már) mert nagyon össze forogtak a dolgok és nem bírt esni egy eső sem. A forgatás nélküli gyengébb korai fejlődési erélye mindig megvan, most is hozta magát, talán mert hidegebbek ezek a talajok korai vetéseknél, aztán meg a pentozán hatás is még, illetve talajhatású szerekkel sokkal okosabban kell bánni mint amúgy, na most erre jött az az orrbaverős forró szeles aszály, amiből nem bírt kiláballni és sokáig egyhelyben állt. A leforgatott szármaradvány megoldotta az előző tényezőket így jobban ugrott a szántásos, a jobbak ezekből elérték azt a fejlettségi állapotot ami után már nagyon robban ki a növény. Igaz a rossz talajú szántásoknál sem sikerült ez, ezt láttam a határban.
Azért a végeredményekre kíváncsi leszek, nem egyszer tapasztaltam, hogy a jobban mutató ekés melók eredménye csalódás lett, negatív irányba, míg a kevésbé mutatós kultivátoros tábla meg pont fordítva, még nem írom le az éven sem, bár még mindig nem biztos, hogy tudunk is aratni, mégha most cseppet meg is állt a felsülés a múlt heti pár mm zápor és hűvösebb időjárás miatt.
Én idén is csak azokat fogom szántani ami 0,5-1-0,5 ha, kis apró keskeny vagy háromszög alakú parcellák, ezt kis géppel 3-as VF-ekével megcsináljuk oszt jónapot, de a többit a grúberekkel meg a fracondiscel fogom húzni, mégha idén esetleg kedvezőtlenebbül is alakulnak a hozamok. Ami nagyon mellette szól még, hogy ha hirtelen nagy zápor esik, akkor a szántottat lehordja a dombokról, mármint a talaj felső szelvényét, míg a mulcsos szinte alig folyik meg itt-ott, illetve sokkal kevésbé is cserepesedik fel a pálya ilyen műveléseknél.
Egy pár szó , nem nőt illeték inkább mintill, A költségek miatt a muszály téma megy, mivel idősebb vagyok jó párszor bele futottunk már igazi aszályba (7 mázsás kukoricát vágtunk hetekig talán 2007) idáig 100 ezer költséggel sikerült gazdálkodni ami most 200e lett fe ez 1,5 tonna búza és 1,7 tonna kukorica ára. Annyi meg lesz szar évben is , amúgy múlt héten kiszálltam a növénytermesztés böl rekord évünk lesz jobb érzés a csúcson abbahagyni , ja a lényeg szinte minden egy Gruber be vetve
Válasz JDfan90 #5249. hozzászólásáraÉn nem notillezek de a környezetemben próbálkoznak vele többen is és látom az eredményt
Válasz Dinnyés Laci #5248. hozzászólásáraHány éve notillezel?
Válasz JDfan90 #5247. hozzászólásáraAz idei évtől eltekintve az hogy notillnél több a haszon ez hülyeség
Válasz Selvin #5244. hozzászólásáraAlapjában véve csoda az nincs. Ha van eső akkor lesz mit aratni, ha nincs akkor nemnagyon.
A notill kulcsa az olcsóság, márha megvan a megvan a megfelelő vetőgép.
A notill úgy éri meg, hogy keveset fektetsz be, cserébe kevesebbet terem, de még mindig több a hasznod, mint aki többet fektetett be és hozzád képest többet termel. A kérdés az, hogy mi marad.
Elmondható, hogy azokon a területeken, ahol 100 lovas MTZ 3 késes lazítót elvisz, ott nem igazán érdemes talajmunkát végezni, oda egy közepes vagy alsó kategóriás direktvetőgép bőven megfelel. Úgy lehet talán egész eredményesen termelni. Rekordra persze idén nem kell számolni az aszályos régióban. Dunántúlon viszont lehet, hogy idén rekordokat aratnak technológiától függetlenül.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraMost kevésbé számít,hogy ki milyen műveletet végzett.De azért a szántottak gyengébbek mint a grúber.Itt most a műtrágya mennyisége volt a döntő.Aki nem szórt annak még zöld.Aki szórt,száraz.
Válasz mtz1221 #5242. hozzászólásáraNálam a szomszédok szántanak és még zöld a napra. Én grubberrel törtem fel a 7 éves lucernát és nekem el van száradva. Mondjuk követtem el hibát, de azért nem ekkorát.
Válasz JDfan90 #5243. hozzászólásáraÚgy gondoltam, hogy a többiekével összehasonlítva. Csak azért érdekel, mert ez az év jól megmutatja, hogy egyébként mit ér a notill, ami a forgatás nélküli csúcsa. Ha most ott sem aratnak kukoricát és naprát, akkor az sem tesz csodát.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraBiztos helyes ez a kérdés így?
Aki "totál notillben" gazdálkodik annak se grúbere se ekéje nincs, annak notill területe van, ahol nem művel, csak vet.
Facebook Forgatásnélküli csoportban kérdezd meg, ott biztosan van aki notillban művel és látja, hogy mi a helyzet a szántós, grúberes és a notill területek között.
Válasz Selvin #5241. hozzászólásáraNekem most is jobb a szántott. Már pár éve ráakarom tavasziak alá hagyni a grubert, de pár hektárt mindig sikerül elb@sznom. Lehet a 4 soros mi volta az oka, vagy nem forgassa le az alaptrágyát, de most is sokkal mélyebb és szebb a szántott gyökérzete.
Aki totál notillben gazdálkodik, az lát valami különbséget az idei aszályban a hagyományos vagy gruberes gazdálkodáshoz képest? A keletiektől kérdezem, ahol nincs eső.
Eladó 5 késes Fralaz lazítóról valakinek nincs tudomása? Egyet találtam hirdetve, de hátha azon kívül is akadna valahol egy eladó példány! Köszi!
Válasz envagyok2 #5237. hozzászólására Szia! Ezt milyen géppel csináltad? Nagyon tetszik a munkálya
Válasz #bandi #5236. hozzászólásáraSajnos, elég baj ez, sőt, még csak lesz nagyobb baj összel, ha addig nem jön H2O...
Válasz Gumóka #5232. hozzászólásáraárpatarló, két hete hántva egy merev lúdtalpkapás sekély kultivátorral. eső azóta se nem nagyon, 34 fok és szélvihar viszont igen. réti, agyag talaj.
ilyen a kultivátoros sekély tarlóhántás, kereszt és hosszirányba is egyenletes munkamélység, szalma a felszínen marad.
Válasz GEORGOSZ #5234. hozzászólásáraEttől jobban a géppel sem tudod átrepeszteni