Válasz szanberg #3373. hozzászólásáraNe idegeskedj,3hete készenlétben áll a sávozó,egy métert nem tudtam húzni az esők miatt,mindig annyi esett,hogy kipontozódott a kultistrip.szántuk,még két nap van hátra a melóból. Saját 150 ha megmarad sávozni,akkor is ha márciusban csinálom.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraHa 25%-al kevesebbet termelsz, de a kiadásod is csökkentetted, szóval a nyereséged hasonló, és lett egy csomó időd amit másra fordíthatsz akkor nem fog 2500 ember éhenhalni.
Egyedül annyi történik, hogy ugyanúgy megélsz, több lesz a szabadidőd és 25%-al később fog kimerülni a termőfölded. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy azzal h nyomok rá N-t, meg megszentelem kis pk-val, és terem 10 tonnát az nem fogy 100 évig még menni. A növény a talajból veszi fel az elemeket, amiből ugye nagyon sok van, de nem végtelen, gyakorlatilag ezt a termőképességet bocsátja árúba az ember.
Azért se hal éhen az ember, mert az általunk megtermelt terményeknek csak kis része kerül közvetlen emberi fogyasztásra, a többit amolyan luxuscikkek előállítására fordítja a nyugati világ. Egyedül a malmi búza és ázsiában a rizs, amit 1:1 megesz az ember. A többi? Kukoricából üzemanyag, izocukor, alkohol, takarmány(hogy hús legyen belőle ami kvázi megint luxuscikk ha úgyvesszük). Talakmánybúza és árpa megint ottvan h legyen belőle nagy veszteségek árán hús ami a harmadik világban luxus, sörárpa az ugye megintcsak.. Ha nagyon éhezne az ember, nem csinálna ilyen dolgokat a terménnyel hogy etanol lesz belőle.
Az hogy nyugaton erre megy az élelmiszer, máshol meg éheznek, az nem a te felelősséged, a piacgazdaság számlájára kell írni, és a világ vezetőinek kell elszámolni a lelkiismeretükkel, nem neked
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraGyomírtás, igen.
Kukoricánál egyszerű mert ha jól összejön minden akkor egy post kezeléssel is kihozható a történet bármelyik sláger vegyszerrel, de ez függ attól ősszel meg kora tavasszal mennyire zöldül meg a pálya, volt olyan, hogy ebszékfű bokrok tömegesen megjelentek azt muszáj volt glifozáttal lerendezni mert a vetés még odébb volt időben, a gyom korán jött és túl erősödött volna, igaz abba bele vet a vetőgép de azért a nagy dzsumbuj nem mindig okés vetéskor, letapossa traktor, utána visszaáll stb...
Napraforgó esetében ahol alapkezelni kellene szerintem egy sávpermetezővel kiegészített szemenkénti nagyon jól szuperálna, illetve kelés előtt glifozát neki és nem korán vetni, hogy jöjjön elő aminek elő kell, igaz mostmár van mindenféle post megoldás, lehet előbbutóbb akár el is hagyható lesz a pre kezelés.
Kukoricánál jövőre merlinfle vagy adengó amit szeretnék tolni mert a talajhatás nagyon meggyőző, igaz elengedi a gyomot egy idő után így idén is kellett felülkezelni bizonyos táblákat, de a lényeg, hogy tiszta legyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraEgyébként ha esetleg csökken az üzem később és/vagy a jószágtartás végképpen csődöt mond(mert igazából sosem volt rentábilis) de ami a lényeg esetleg ha kevesebben leszünk vagy valami akkor én csak ebben gondolkodnék, idén is nagyon bejött, már van némi tapasztalat is változó körülmények közé így pár év után.
Nem teljesen kerek még a rendszerem, pl ha tavasszal nagyon felverő eső jön és lekeményedik a sáv teteje mondjuk arra jó volna egy sornyitós tisztítós szemenkénti vetőgép és akkor frissíteni sem kéne a sávot, ennek hiányában idén átgereblyéztem vetés előtt. Jövőre is át fogom mert most meg azt szeretném, hogy beüzemelem végre a front műtrágya tartályt, amivel vagy 200kg kalcifertet szeretnék a sávokba kirakni vetés előtt, azzal együtt persze magágyat is készíteni, majd menne a vetés, 3 leveles korban pedig az injektálóval mellé húzni mondjuk 300l nitrosolt, így nem lenne nagy taposás ilyenkor még visszaáll a java a letaposottból, indulásnak a 8% N pedig ott lenne a sávba a kis növénynek.
Szerintem ez élhető megoldás lenne de majd kiderül, az a baj kb 8- 10 centitől nem tudom sekélyebbre venni a sávhúzót, így télen lehet csinálok rá egy sekélyebb kés garnitúrát ami mondjuk 5 cm-en menne csak és még keskenyebb lenne mint a gyári, hogy minnél kevesebbet bolygasson. Igaz le is lehetne szerelni róla mert a sornyitó yetter meg a saraboló tárcsák átkapálnák a felszínt, lehet így fogom csinálni, a két saraboló közé meg peregne az anyag, azt úgyis sekélyre kell elhelyezni mert a Ca lefelé mozog a talajban, illetve a nitró is.
Meglátjuk, igazából senki de senki nem tud ötletet tapasztalatot adni az országban, egy pár gyakorló ember van aki ilyen nüanszokkal foglalkozni ebben a szakmában mint eleve a striptill, meg ezen belül is az ilyen speciális kérdések...
Most így kb 50 hektárjával ezeket a megoldásokat kicsiszolom spécin aztán meglátjuk merre tovább a jövőben.
Ami a lényeg, úgy lehet intenzíven talajt művelni, hogy egyébként nagyon minimális rombolással jár, megfelelő gépkapacitás esetében 1 óra/ha a teljes technológia idő igénye alapműveléstől a betakarításig kompletten, és persze az üzemanyag megtakarítás is, ami a leg kevesebb jelentőséggel bír ebben az értelemben, mert ha 20 liter gázolajon múlik a siker hektáronként akkor az nem siker nagyon, de azért összességében az is tervezhető spórolás mindenképpen.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraMin. 3 sorban legyenek a kapák mindenképp. Én egy 9 kapásat húzok, ami épp elviszi a gép szélességét vékony kapákkal 25-30cm-en. 6 henger 6000ccm 107 ló, Vígan viszi. A lekötöttebb viszonylag száraz földön is 8km/h-val. De átlagban 9,5-10el. Én bevállalnék rá egy 11 kapást, igaz már nem húznám olyan mélyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraHogy most mennyi azt nem tudom, pár éve vettem egy demógépet amit pl Becő is húzott előttem, kicsit látszott, hogy kint állt pár évet de amúgy kopás mentes újszerű szerszám volt, azt 4,2Mft-ért tudtam elhozatni, az jó ár volt. Most egy csukós 6 soros 12milla kb, meg is drágult meg magas az árfolyam is.
Lehetne venni másikat is, csak akkor két RTK rendszer kellene mindkét gépbe. Előkészített az összes traktor, tehát átrakható a rendszer egyikből másikba, de ahogy írod, jól gondolod, ez csak RTK segítségével működőképes történet.
Ha sávhúzóra közvetlen van szemenkénti gép csatlakoztatva és tavasszal egymenetben történik a sávozás meg a vetés is, akkor lehet nyomjelzővel is csinálni. Egy olyan kis géppel ami sorközt jár végülis bele lehetne találni a sávozásba vetőgéppel de az annyira idegtépő meló lenne, hogy kizárt, hogy élhető megoldás, illetve ez is csak akkor ha mondjuk kukorica tarló van sávozva és a sáv fekete a sávköz meg mulcsos, akkor talán lehetne látni...
Válasz határjáró #3352. hozzászólásáraSávművelő előtt esetleg egy vékony rövidtárcsa, de amúgy a sávok tekintetében annak nincs is jelentősége, csak van mikor lehántjuk a tarlót majd úgy kerül sávozásra ősszel.
Nem tudok mindent sávozni, ember és gép miatt. Figyelnem kell arra, hogy ez a ballansz meglegyen, mégpedig, hogy mind a traktorokra mind pedig a dolgozókra nagyjából egyenlő teher jusson, persze változó ki mit csinál, az a kolléga aki műtrágyát szór és permetezik egész évben, meg mellette minden más egyéb melót, az a kolléga nem alapművelhet többszáz hektárt érted.
Két nagyobb traktor van, azokkal oldjuk meg a talajmunkákat. Egyikben ott az RTK azzal sávozunk és vetünk mind tavasszal mind ősszel egyaránt, valamint ez a gép 54-el megy, pótkocsizik egész évben, de még bálázni is ezzel toljuk az ipart. Innentől kezdve ha mindent sávoznék ez az egy gép meg sem állna. Most többet húzzuk a Cultust, azt viszi a nagyobbik gép és ennek kezelője, neki meg ez a legnagyobb dolga. Az a helyzet, ezen a gépen olyan kezelő van aki a sávozás és RTK rendszer komplexének nem profi gépésze lenne. Jó gépész, oda figyel, megcsinál mindent amit kell de azért ebben az említett műfajban nincsen pardon, úgy a jó ha az veti aki sávozta. Én beugrok ezekre a gépekre mikor hová kell és épen nincs ember szabadság miatt mondjuk.
Szóval most is 50 hektár körül lett sávozva, bár ha ilyen marad az idő és nem bírunk itt ősszel dolgozni akkor télen, vagy ha akkor sem akkor majd tavasszal minden más a Stripcattel lesz csinálva, de ez nekünk kényszerhelyzet lesz amúgy.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraSzerintem nézz rá a Noran féle kultira is.
Nekünk most jött meg 125le géphez. Minden benne van amit az olcsóbb kategóriákból hiányoltam. Anyag is van benne rendesen, vonuláskor kicsit megbillegteti a 63q-s traktort a 2,2m széles kulti, nyilván azért is mert hosszú.
3 sorban 8 kapa, 27cm-es osztás, 600-as ékgyűrűs lezáró. Valamint horsch kapák és tárcsák vannak rajta.
Válasz Toxi #3363. hozzászólásáraA talaj utána nem olyan szép mint egy szántás után de, teljesen puha használható. Azért nem mindegy , hogy aratás után egy tárcsa egy grúber és egy vetés ,vagy tárcsa szántás kombinátor és vetés .Jövőre próbálom kukorica alá is a grúbert addig veszek egy tárcsás kukoricavetőgépet.
Válasz lemken #3362. hozzászólásáraIgen 220-as Farmest a neve legyen utána pár tárcsalap és nekem pálcás rögtörő henger van utána.
22-25 cm mélyen húzom búza alá tárcsázott kukorica földben. Középkötött barna homok. Az ih 6200 vetőgép simán beleveti a búzát. Az benne a jó ha mélyebbre akarok menni akkor csak leveszem a szárnyakat és 30-32 cm mélyen megy.
Válasz lemken #3360. hozzászólásáraNekem 5 szárnyaskapát húz az mtz 820,2 turbós.
Szerintem a 6 kapás neked tökéletes.
Gondold meg a 11 kapás mit kezdene egy tarack folttal.
Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA baj a terményárakkal van, beragadtak rendesen, míg az inputot, gépeket nem annyiért veszed, mint 6-8-10 éve, addig a kukorica, búza ára mennyi is? A gazda is pénzből él, ha a legnagyobb profitot úgy tudja elérni, hogy közepes mennyiséget termel kisebb költség, időráfordítás mellett, akkor úgy... Nincs érdekképviselet, a kereskedők, szárítósok, stb. viszonylag jól keresnek, a gazda torkán meg mindent le lehet nyomni, ha aszály van, ha jó termés, bármi van, mindig van magyarázat mindenre.
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraAmúgy miért nem csinálod azt minden területeden hogy csak a sávmüvelőt húzod, aztán tavasszal kukorica, napra vetés.
Utána hogyan müködik a gyomirtás? Vagy a sávmüvelő előtt megy még a cultus is?
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraÉn ezt úgy érzem, hogy kalászost szeretnék direkt vetni, főleg mert nem tudok 8-10-tonnást csinálni se így se úgy ezekből soha, innentől kezdve szerintem nem is adok szívesen olyan minőségű talajmunkát neki mint egy 10tonnát produkáló kukorica alá, és még az is lehet ezzel jobbat teszek neki, erre van saját tapasztalat is korábbról amikor szója tarlóra szórt műtrágya, vetőmag és egy sok RT-vel bedolgoztuk aztán utána legalább olyan búza volt mint ami alá grúbereztem, szóval én kalászost szeretnék direkt vetni! Csak most nem tudok 100ezer euróért venni egy ilyen ProntóNT-t, a kis ukrán direktvető meg nem az én üzememhez való, az 150 hektáros gazdaságig jó, felette más, nagyobb kell.
Ha meglesz a feltétel rá akkor ezt fogom meglépni, addig meg közben a kapások alá sávozok is meg cultussal is dolgozok, ez utóbbira már csak azért is van szükség, hogy símuljonak a pályák, a régi ágyekés dolgok még mindig mutatkoznak a területeimen, ezeket még pár sorral szét kell majd gerebjézni, közben meg meglátjuk hogyan tovább, de egyébként azt egyértelműen látom és a kollégáim is mondták, hogy jobbak a talajok mint azelőtt voltak! Nincs kormánylemezzel tömörítés, kenés, nincs barázdafenék taposás, egyenletesebb a mulcs bekeverése, így jobb a bomlás is, úgy fogalmaznám meg, hogy nem azért dolgozunk vele, hogy az ugyanezzel okozott kárt kijavítsuk a következő növény idejére, hanem eleve nem okozunk kárt úgy mint azelőtt az említett dolgokkal és csökken a rögfrakció, a görcsök, könnyebb a művelés, szélsőségesebb helyzetben is értékelhető a munkaminőség. és persze haladós!
Válasz szanberg #3348. hozzászólásáraArra van esetleg adatod, hogy az USA-ban az a stabil magas termés no-till direkt vetéssel takaró növény nélkül az mennyi is? Csak hogy képben legyek.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraNa azért álljon meg a menet, nehogy már emberölés kategória legyen, ha kevesebb a termése valakinek. Persze így is lehet nézni.
Jó a téma, végre lehet nyíltan kérdőjelezni a valódi gyakorlott kollégák felé úgy, hogy nem leszel rögtön eretnek meg kötekedő(mert korábban rögtön annak vették emberek...)
Szóval azért van ilyenre szükség mert az agy magától soha sem fog átállni az a helyzet, és a berögződés az kemény dolog, Becő írta talán, hogy több év után is van amikor ez akar vezényelni, pedig ő már látta a dolgokat másik oldalról is.
Énvagyoknak azt írnám, hogy magam részéről a talajmegújítás -és nem kell megkövezni- nem az elsődleges szempont, illetve olyan szemszögből nézek én erre, hogy persze ha jobbá válik az nekem is jobb majd, de közben a meglévő üzem működési feltételeit fenn kell tartanom és bár nem vagyok pénzéhes harácsoló ember de azért számítok arra a bevételre amit megszokott az ember, mert vannak céljaim a munkámon kívül is meg van családom akinek mint mindenki más is, jobbá szeretné tenni az életét, amihez viszont kell pénz, nem túl sok, de kell, meg hogy egy kis hozzányúlni való is legyen baj esetére lehetőleg mert az ember eldűl aztán ha nincs figelem ilyen dolgokra akkor a kínból nyomor is lehet a hátramaradóknak...
Szóval a rekord termésszintek már egyáltalán nem motiválnak mert azt láttam, hogy egy-egy éven kívül egyébként itt nem éri meg, mert a végén lehet kevesebb marad mint az optimális árbevétel-költség metszetéből, hát így nem kell, de tömeget meg kell tudnom előállítani mert ha ár nincs legalább termény legyen kellő mennyiség, és ezt lehetőleg stabilan, mert akkor az átlag eredmény is stabil lesz.
Az biztos, hogy a klasszikus művelési rendszerek meg fognak dűlni. Nem azért mert talajromboló meg nem divatos már meg izéhozé… Azért mert nincs munkaerő, amikor egy ember 250-centit húz eke formájában akkor ugyanannyi gép feltétellel csak fele annyi órával már 4 méteres kultivátort, persze ezt sem rögtön az első évben, itt is van átállás, nem sok, de egyszer átkell jól vakarni az előzőleg tárcsázott szántott pályákat, és legközelebb már szokottabban fog menni a grúber a talajban. A sávművelés még jobb, itt egy intenzív kapás technológia akár 1óra/hektár munkaidővel megoldható betakarítással együtt! Persze ez gépi feltétel kérdése is, de úgy egyszerű és hatékony, hogy amúgy sokkal kisebb gép kell elébe mint egy nehézkultihoz. A direktvetés a legjobb kihozatalú ebben az értelemben, azt viszont egyenlőre én is kétlem, hogy 10-20 liter gázolaj megtakarítás megoldás lesz, illetve igen, ha mellette ugyanannyit terem a növényem de azért szerintem borítékolható, hogy azért valamennyivel kevesebbet fog, bár usában takaró növények nélkül is direktvetnek és stabil nagy hozamokkal bírnak, ezt nem tudom pontosan mitől van, de működik az biztos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraIgazad van, nagy rizikó az ismeretlennek nekivágni, ezért egyszerübb megmagyarázni miért jó az ami van. Nem kötelező valtani. Aki váltott az már megjárta a hagyományos, szántasos művelést. Belevágott az újba, az ismeretlenbe. Ezért ő is biztos veszített sok pénzt és nyert sok tapasztalatot. Tehát ezek az emberek több tapasztalattal bírnak, és tudják, mert átélték, ezeket a bizonytalanságokat, kétkedéseket. Sőt megkapták az észosztók, környezet hangos nemtetszését, lehülyézését.
Aki az új úton jár nagy valószínűséggel megtalálta a számítását, aki veszített vele az visszaállt.
Ezt nagyon sok olvasással, videónézéssel, idővel, tanulással tudod csak összerakni. Addig a legegyszerűbb út a szokás.
Mi egy szétválás és csődhelyzetben váltottunk, eddig bejött, de több ezer tanulóórám van benne. És én is mindig határhaszon-határköltséget számolok, az eredmény nem mindig azonnal pénzügyi, lehet, hogy várnod kell egy a többségnek negatív évre.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraNem nagyon van mit hozzátenni ahhoz amit írtál, minden szavával egyetértek, maximum még csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon érzik-e a felelősséget akik "forradalmasítani" akarják a mezőgazdaságot, hogy vajon egészen biztos-e, hogy az általuk egyedül elfogadhatónak ítélt művelésmód, jobban fogja biztosítani az emberiség megélhetését. Nincs felesleges termény a világban, a hajók nem borogatják a búzát a tengerbe, és így is éhen halnak milliók. Bármilyen forradalom ami csökkenti az élelmiszerkészleteket még több ember éhenhalásához vezet. Én egyedül az általam művelt nem egész 400 Ha-ommal, kb. 10 000 ember élelmiszer ellátását biztosítom, akár a szántóterületemet nézem a világ szántóihoz, vagy a világ gabonatermelését az általam előállított tonnákkal. Na most ha pl. átállnék ÖKO/BIO termelésre az min 25% mínusz, azaz ezzel döntésemmel 2500 ember halálát okoznám valahol a világban.....
DE nem kötekszem, csak gondolkodom, nehogy félre értsd, és tudom, saját tapasztalatod van, magadnak szerezted, és magad nevében döntesz, mint ahogy mindenki más is... szóval köszönet.
alacsonyabb input szint. oké, de az a meglátásunk, hogy aki többet használ, még az is (igen) messze van a kg-i optimumtól (határköltség=határbevétel), vagyis majdnem minden többlet forint több bevételt generál, mint amibe kerül. értem, egyetértek ne hányjuk tele a talajt műganával meg gombaölővel, de én nem feltétlen az inputok csökkentését szeretném, vagy nem gondolom, hogy ettől több profit képződne. azt látom, hogy megéri intezíven termelni, kérdés, hogy hogy lesz ez fenntartható? kb. tudom, sehogy...
szántás, nem szántás. 2006 őszén volt utoljára szántva a homokos, vályogos, kavicsos táblák, azóta grubber. nem mondom, jobbak a termések, mint a szomszédé, akitől tudok, és amit látok a határba, de ez adódhat az mtz-s 14 cm-s szántásból is, meg a low inputból, meg a 20 éve csak búzát nyomjuk, és minden másból. én a megyei átlagot szoktam nézni, és azt mondom, hogy 20%kal kell több legyen, az biztos a felső tized, igaz a kiadások is valszeg a felső tizedet súrolják, vagy legalábbis azt hiszem, hogy amit a buksza megneged, és okszerűnek látok, az kimegy, de nagyjából össze szokott jönni a matek. egyetértek a 100 ezres kijelentéseddel, gyakorlatilag egyébként ez a saját földünk tőkeköltsége, ha ez nincs meg, akkro tulképpen lelakjuk a dolgokat, anélkül hogy képesek volnánk azokat az életciklusuk végén megújítani.
szóval oké, hogy nem szántás, de ezen a BM-es mondaton sztem sokan felszisszentek, nem gondolom, hogy Mária Magdolna volna személyesen, de klasszik tarlóánáts-grubber-direktvetés is látszólag működik szomszédokhoz meg megyei átlaghoz képest is.
öreg traktorom nekem is van, sőt, csak az van, és az is biztos, hogy újat én már nem veszek, de azt is látom, hogy a sekély munka nálam hamar visszaülepszik, nagyon hamar kőkemény lesz, persze, jobb a szerekezet, mint a szomszédé, de nem olyan laza, mint grubberozás után. nekem a virágfölddé változott homok csak álom, legalábbis ezt látom. huszonéve éve nem volt szár elvive, még az állatok alá a szalmát is veszem, de valahogy nem lett aprómorzsés virágföld. szóval hogy ezt még ennyire se műveljem, az hihetetlennek tűnik. tavaszi kapást ezeken a homokosokon tizenvée mutatóba se, búza, repce. namost ezekhez takarónövényt, hogy, hova, mikor? figyelek én mindent, olvasok én mindent, de nem nagyon látom, hogy hogy lehetne ezt jobban csinálni. inkéább azt látom, hogy alaposabban kell művelni, persze, jókor, jó eszközzel, dehogy főleg repce alá elhagyni a mélyművelést, ebbe valahogy nem hiszek. száraz évjáratban ott igen hamar elfogyhat a víz. és egyébkétn gabona alól is, nem lehet, hogy ahol folyton rínak az aszály mitt, ott részben csak sekély a gyökérzóna, és ha mélyebb/alaposabb művelés lenne, akkor más lenne a helyzet?
értem, persze kisebb gép, gyorsabb munka, kisebb ktg ráfordítás, nagyobb profit, ha bevétel ugyan annyi. dehogy ez mekkora ktg hányad a 100 ezres magokhoz meg 30 ezres gyomirtókhoz képest, hát nemtudom, és cserébe mennyivel lesz kockázatosabb, kitettebb a termelés a csapadéknak, évjáratnak. azt látom, hogy a ne szántsunk, és akkor virágföld lesz, ez egyszerűen nem igaz, aztán mondták, hogy oké, zöldtrágyázz, és majd a évente 10-20 tonna humusz meg gané, majd akkor, és rá 10 évre ugyan azok mondják, hogy felejtsük el a zöldtréágyát, meg mocskos eu, takarónövény. nem tudom, szóval egy működő, és profitot termelő gazdaságot átállítani, igen hamar fejreállás tud lenni, mert ahogy másik is írták, nincs tartalék, nincs sok éves lóvé a bankba, hogy mínuszos éveket meg tudj finanszírozni...
azt látom, hogy nyári kánikulába akárhogy viszket is a tenyerünk a semmittevéstől, nem kell a földhöz nyúlni, ebben már biztos vagyok, ott a legjobb semmit sem csinálni. tarlót hántani is kultivátorral fogok, úgy látom több szalma marad fent, ez jobb, de utána semmit ne csinálj. idén szomszéd több száz hektárt hántott, majd glifózott, és hagyta, repce vetés előtt két nappal vette elő a grubberjét, és húzta, én csodálkoztam a legjobban, hogy milyen nyirkos talaja volt, én meg mellette porrá szárogattam a sajátomat, persze ennek nem csak a tudatlanság volt az oka. szóval oké, nem művelünk, amikor nem kell, dehogy egyáltalán ne, azért a másik szomszédnál ennek is látom a követezményeit.
nem tudom, értelme nincs annak amit írtam, de ha csak a gépktg ilyen szintű megtakarítása az eredmény, akkor ez sem tűnik megváltásnak. persze, 400 le 100 mft, de a 250 az nem 100 mft, és a 135 sem fele mint a 250, de egy kb. életképes gazdaságban 20 évre az majdnem mindegy (kellene hogy legyen), hogy 250 les vagy 135 le-s gépet tartson fenn, az éves hektárra jutó amortizációban kerekítési hiba nagyságú eltérés van kb...
Válasz Becő #3341. hozzászólásáraHát ja.. Csak itt tavasszal facélia, mustár ami mehetne. De ezek is kétesélyesek..
Mikor volt 4-6ha szotyi, v kukorica v szója, akkor mindig sikeresen levitte a bevételem 8 millió alá...az össz 28hektáron... A rekord szójában 5ha/600e minusz... Kukorica 10q/ha... A szotyi 1x volt pluszos, a többiben nulla. De a kapásokhoz permetező vetőgép nincs, ekéző már kuka állapot... disznó, nyúl, szarvas van...
Válasz Toxi #3342. hozzászólásáraTerületünk fele homok, mikor kezdem a forgatás nélkülit sokat olvastam, hogy lehet homokon no tillezni. Egy kanadai egyetemi tanulmány írta, hogy minden talajtípuson sikeres a no till, kivéve homok, ott fele-fele. Látványosabb a homok javulása nálunk, mint az agyagé. 2 éve hozzánk került terület a második taknövényét kapta, és most már csak crosscuttert kapott.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraEn is így kezdtem. A problé.a az, gondolom Te is látod, hogy a terület mindig visszakeményedik. Ezert kezdtem el a taknövényt, mert az lazán tartotta lazítózás után a területet több évre is! Mi a tárcsát (cross cutter) is csak sekélyen húzzuk, ha húzzuk mèg.
Válasz Toxi #3338. hozzászólásáraEz magánvélemény, az én tapasztalatom.
Zöldtrágya: általában kényszer miatt vetett növénykeverék, ezért a termelő arra törekszik, hogy olcsó legyen. Nem érdekli, nyűg, stb. A törvényalkotó sem ért hozzá, ezért leforgattatja. Ennek következménye a sok probléma, főleg a mi arid őszi klímánkon.
Takarónövény: gondolkozó termelő rájön, hogy a zöldtrágya bukta, aratás után alapművel, ha akar, majd elveti és tavaszig a területén hagyja az adott talajnak megfelelő növénytársulást.
Nem ismerlek, nem tudom milyen talajaid vannak, így felelőtlenség bármit is ajánlani. Általában a 6200, ha jó, jó mulcsvetőgép.
Válasz MrPoke #3335. hozzászólásáraHa van lent nedvesség, csak ér valamit, ha lazítózok.. mondjuk a repcénél. Meg esetleg a gyökere is lejjebb tud menni.
Idén a szeptemberi 60mm után is beton volt ahol volt repce árvakelés...
Érdekes módon pl az árpa tarlón, ahol ugyanúgy volt árvakelés, ott nem... A gruberba az se tetszik, hogy a tárcsához képest nagyon rögösre művelt tavaly kora ősszel...a szintén szárazban.
Jövőre elvileg kis lazítás, és RTvel való kapirgálas a cél(meg a RT vetés, carrier drill stílusban, ha sikerül a kísérlet)
Válasz csoppika #3333. hozzászólására50-es kötötségű földön a 13késes grúbert idén ősszel (mert nem lett takarónövény) 15cm mélyen 10km/ha val húztam 135 le val.
A 3 késes lazítót meg nem birom elhúzni, de már nem is akarom.
Gabona,repce nem igényel talajmunkát. Csak annyit, hogy el tudd vetni.
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraSzerintem a támogatás népvakítás. Így etetik "olcsón" a népet. Így tömik bújtatva a nagy cégek zsebét (túlárazott gépek, chemikáliák, stb).
Ha megszünne a támogatás, egyből egekbe ugrana a kaja ára.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraBúza és repce elé is ez megy. (Kapás a vadak meg az előző évek gyenge termései miatt nincs a vetésforgóban) Máshogy nem tudom a szecskázott maradványokat felszín közelben tartani. Tavaly ősszel a búza elé csak tárcsáztam.(friss generálos volt a 120as crystal, nem mertem sokat lazítózni...csak a repce elé, mert oda mindenképp kellett) Sejtettem, hogy aszály idején gond lehet a búzával... A májusi eső mentett csak meg. Errefelé 25-28cm a fekete termőréteg(van ahol ennyi se)
Van grúberom is, de nem használom, mert a 11 kapának a 120paci kevés, 9 meg nem üti el a traktor szélességet...
Sajnos idén szántanom kellett a fele területem. Úgyhogy 3 év "mulcs" ment a levesbe....
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraÉrtem amit írsz, meg egyet is értek vele, nyilván az az igazi, mikor támogatás nélkül is nyereséges a termelés, és akkor még erre jön a támogatás. De másfelől meg a támogatás is csak bevétel. Ugyanígy a támogatás nélküli nyereséget is ki lehet venni a gazdaságból és elnyaralni, meg vissza is lehet forgatni, nyilván valamiből élni is kell a gazdának, de akkor az ezen felüli részt.
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraKöltségek átrendeződnek, csökkennek. Traktor üzemóra csökken, talán a műtrágya adagot is tudjuk lejjebb vinni, mert idén már sok volt amit a taknövények összegyűjtöttek. Talajszerkezet javul. Termés hasonló, mert a vadkár határozza már meg a termésátlagot. Mi már október elejétől, búza vetés befejezésétől, már lézengünk, pár nap kukorica aratás volt, meg bérmunka. Most már csak öröm van, hogy sokszor esik az eső, mert végeztünk. Felújítunk, szabadságoltatunk, ennyi. A nyár lett a szezon évszak, aratás, taknövény vetés, talajjavítók szórása stb. Idáig 8 év alatt jutottunk el, mai tudásommal ez talán 3 év, ez is kísérlet alatt. Minél jobb földön gazdálkodsz, annál rövidebb az átállás. Soha nem tetszett a szántogatás, a sok vízmosás stb.
Válasz Rabó001 #3327. hozzászólásáraTámogatást nem ildomos beleszámolni, mert ha holnap megvonják akkor aki anélkül mínuszban van, ott hamar beüt a ménkű. Nem a költségek csökkentésére adják, hanem arra, hogy versenyképes legyél, (így vagy úgy), a világpiacra való termelésben. Akkor, ha majd már nem lesz.. Most még van, a kormányok nagyobb többsége ezen lobbizik hogy maradjon, a gépgyártók is, de mindenki tudja hogy a közös büdzsé tetemes részét ez teszi ki, és belátható időn belül meg kell változtatni. Írtam, hogy így vagy úgy, szóval aki intenzívebbé akarja tenni a gazdálkodását, az gépet vagy öntözést fejleszt, aki hatékonyabbá/olcsóbbá az csökkentett művelésbe fejleszt, van aki terményfeldolgozásba, tárolásba lát utat, szóval arra kapod, h készülj, a jövőre, ebben támogat. Ha elhasználod, feléled, akkor utána kell kitalálni mi legyen.
7477 hozzászólás
Válasz bandigh #3375. hozzászólásáraAz ugarral történő zöldítés miatt hányan halnak éhen?
Válasz szanberg #3373. hozzászólásáraNe idegeskedj,3hete készenlétben áll a sávozó,egy métert nem tudtam húzni az esők miatt,mindig annyi esett,hogy kipontozódott a kultistrip.szántuk,még két nap van hátra a melóból. Saját 150 ha megmarad sávozni,akkor is ha márciusban csinálom.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraHa 25%-al kevesebbet termelsz, de a kiadásod is csökkentetted, szóval a nyereséged hasonló, és lett egy csomó időd amit másra fordíthatsz akkor nem fog 2500 ember éhenhalni.
Egyedül annyi történik, hogy ugyanúgy megélsz, több lesz a szabadidőd és 25%-al később fog kimerülni a termőfölded. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy azzal h nyomok rá N-t, meg megszentelem kis pk-val, és terem 10 tonnát az nem fogy 100 évig még menni. A növény a talajból veszi fel az elemeket, amiből ugye nagyon sok van, de nem végtelen, gyakorlatilag ezt a termőképességet bocsátja árúba az ember.
Azért se hal éhen az ember, mert az általunk megtermelt terményeknek csak kis része kerül közvetlen emberi fogyasztásra, a többit amolyan luxuscikkek előállítására fordítja a nyugati világ. Egyedül a malmi búza és ázsiában a rizs, amit 1:1 megesz az ember. A többi? Kukoricából üzemanyag, izocukor, alkohol, takarmány(hogy hús legyen belőle ami kvázi megint luxuscikk ha úgyvesszük). Talakmánybúza és árpa megint ottvan h legyen belőle nagy veszteségek árán hús ami a harmadik világban luxus, sörárpa az ugye megintcsak.. Ha nagyon éhezne az ember, nem csinálna ilyen dolgokat a terménnyel hogy etanol lesz belőle.
Az hogy nyugaton erre megy az élelmiszer, máshol meg éheznek, az nem a te felelősséged, a piacgazdaság számlájára kell írni, és a világ vezetőinek kell elszámolni a lelkiismeretükkel, nem neked
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraGyomírtás, igen.
Kukoricánál egyszerű mert ha jól összejön minden akkor egy post kezeléssel is kihozható a történet bármelyik sláger vegyszerrel, de ez függ attól ősszel meg kora tavasszal mennyire zöldül meg a pálya, volt olyan, hogy ebszékfű bokrok tömegesen megjelentek azt muszáj volt glifozáttal lerendezni mert a vetés még odébb volt időben, a gyom korán jött és túl erősödött volna, igaz abba bele vet a vetőgép de azért a nagy dzsumbuj nem mindig okés vetéskor, letapossa traktor, utána visszaáll stb...
Napraforgó esetében ahol alapkezelni kellene szerintem egy sávpermetezővel kiegészített szemenkénti nagyon jól szuperálna, illetve kelés előtt glifozát neki és nem korán vetni, hogy jöjjön elő aminek elő kell, igaz mostmár van mindenféle post megoldás, lehet előbbutóbb akár el is hagyható lesz a pre kezelés.
Kukoricánál jövőre merlinfle vagy adengó amit szeretnék tolni mert a talajhatás nagyon meggyőző, igaz elengedi a gyomot egy idő után így idén is kellett felülkezelni bizonyos táblákat, de a lényeg, hogy tiszta legyen.
Szóval minden helyzetfüggő
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraEgyébként ha esetleg csökken az üzem később és/vagy a jószágtartás végképpen csődöt mond(mert igazából sosem volt rentábilis) de ami a lényeg esetleg ha kevesebben leszünk vagy valami akkor én csak ebben gondolkodnék, idén is nagyon bejött, már van némi tapasztalat is változó körülmények közé így pár év után.
Nem teljesen kerek még a rendszerem, pl ha tavasszal nagyon felverő eső jön és lekeményedik a sáv teteje mondjuk arra jó volna egy sornyitós tisztítós szemenkénti vetőgép és akkor frissíteni sem kéne a sávot, ennek hiányában idén átgereblyéztem vetés előtt. Jövőre is át fogom mert most meg azt szeretném, hogy beüzemelem végre a front műtrágya tartályt, amivel vagy 200kg kalcifertet szeretnék a sávokba kirakni vetés előtt, azzal együtt persze magágyat is készíteni, majd menne a vetés, 3 leveles korban pedig az injektálóval mellé húzni mondjuk 300l nitrosolt, így nem lenne nagy taposás ilyenkor még visszaáll a java a letaposottból, indulásnak a 8% N pedig ott lenne a sávba a kis növénynek.
Szerintem ez élhető megoldás lenne de majd kiderül, az a baj kb 8- 10 centitől nem tudom sekélyebbre venni a sávhúzót, így télen lehet csinálok rá egy sekélyebb kés garnitúrát ami mondjuk 5 cm-en menne csak és még keskenyebb lenne mint a gyári, hogy minnél kevesebbet bolygasson. Igaz le is lehetne szerelni róla mert a sornyitó yetter meg a saraboló tárcsák átkapálnák a felszínt, lehet így fogom csinálni, a két saraboló közé meg peregne az anyag, azt úgyis sekélyre kell elhelyezni mert a Ca lefelé mozog a talajban, illetve a nitró is.
Meglátjuk, igazából senki de senki nem tud ötletet tapasztalatot adni az országban, egy pár gyakorló ember van aki ilyen nüanszokkal foglalkozni ebben a szakmában mint eleve a striptill, meg ezen belül is az ilyen speciális kérdések...
Most így kb 50 hektárjával ezeket a megoldásokat kicsiszolom spécin aztán meglátjuk merre tovább a jövőben.
Ami a lényeg, úgy lehet intenzíven talajt művelni, hogy egyébként nagyon minimális rombolással jár, megfelelő gépkapacitás esetében 1 óra/ha a teljes technológia idő igénye alapműveléstől a betakarításig kompletten, és persze az üzemanyag megtakarítás is, ami a leg kevesebb jelentőséggel bír ebben az értelemben, mert ha 20 liter gázolajon múlik a siker hektáronként akkor az nem siker nagyon, de azért összességében az is tervezhető spórolás mindenképpen.
Válasz Dave #3371. hozzászólásáraSoha nem húzol össze semmit?
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraMin. 3 sorban legyenek a kapák mindenképp. Én egy 9 kapásat húzok, ami épp elviszi a gép szélességét vékony kapákkal 25-30cm-en. 6 henger 6000ccm 107 ló, Vígan viszi. A lekötöttebb viszonylag száraz földön is 8km/h-val. De átlagban 9,5-10el. Én bevállalnék rá egy 11 kapást, igaz már nem húznám olyan mélyen.
Válasz határjáró #3368. hozzászólásáraHogy most mennyi azt nem tudom, pár éve vettem egy demógépet amit pl Becő is húzott előttem, kicsit látszott, hogy kint állt pár évet de amúgy kopás mentes újszerű szerszám volt, azt 4,2Mft-ért tudtam elhozatni, az jó ár volt. Most egy csukós 6 soros 12milla kb, meg is drágult meg magas az árfolyam is.
Lehetne venni másikat is, csak akkor két RTK rendszer kellene mindkét gépbe. Előkészített az összes traktor, tehát átrakható a rendszer egyikből másikba, de ahogy írod, jól gondolod, ez csak RTK segítségével működőképes történet.
Ha sávhúzóra közvetlen van szemenkénti gép csatlakoztatva és tavasszal egymenetben történik a sávozás meg a vetés is, akkor lehet nyomjelzővel is csinálni. Egy olyan kis géppel ami sorközt jár végülis bele lehetne találni a sávozásba vetőgéppel de az annyira idegtépő meló lenne, hogy kizárt, hogy élhető megoldás, illetve ez is csak akkor ha mondjuk kukorica tarló van sávozva és a sáv fekete a sávköz meg mulcsos, akkor talán lehetne látni...
Trimble RTK rendszerünk van egyébként.
Válasz Wilde #3340. hozzászólásáraItt mindkét éven száraz volt...
Válasz szanberg #3367. hozzászólásáraMennyi egy Stripcat? Miért nem veszel még egyet, talán ugy akkor eloszlana a munka másik emberre és meggyőznéd.
A gyomirtózást nem emlitetted hogy hogyan müködik ilyenkor.
Milyen RTK-t használsz? A sávmüvelést és utána a vetést anélkül sehogy sem lehetne megoldani ha jól gondom, ugye?
Válasz határjáró #3352. hozzászólásáraSávművelő előtt esetleg egy vékony rövidtárcsa, de amúgy a sávok tekintetében annak nincs is jelentősége, csak van mikor lehántjuk a tarlót majd úgy kerül sávozásra ősszel.
Nem tudok mindent sávozni, ember és gép miatt. Figyelnem kell arra, hogy ez a ballansz meglegyen, mégpedig, hogy mind a traktorokra mind pedig a dolgozókra nagyjából egyenlő teher jusson, persze változó ki mit csinál, az a kolléga aki műtrágyát szór és permetezik egész évben, meg mellette minden más egyéb melót, az a kolléga nem alapművelhet többszáz hektárt érted.
Két nagyobb traktor van, azokkal oldjuk meg a talajmunkákat. Egyikben ott az RTK azzal sávozunk és vetünk mind tavasszal mind ősszel egyaránt, valamint ez a gép 54-el megy, pótkocsizik egész évben, de még bálázni is ezzel toljuk az ipart. Innentől kezdve ha mindent sávoznék ez az egy gép meg sem állna. Most többet húzzuk a Cultust, azt viszi a nagyobbik gép és ennek kezelője, neki meg ez a legnagyobb dolga. Az a helyzet, ezen a gépen olyan kezelő van aki a sávozás és RTK rendszer komplexének nem profi gépésze lenne. Jó gépész, oda figyel, megcsinál mindent amit kell de azért ebben az említett műfajban nincsen pardon, úgy a jó ha az veti aki sávozta. Én beugrok ezekre a gépekre mikor hová kell és épen nincs ember szabadság miatt mondjuk.
Szóval most is 50 hektár körül lett sávozva, bár ha ilyen marad az idő és nem bírunk itt ősszel dolgozni akkor télen, vagy ha akkor sem akkor majd tavasszal minden más a Stripcattel lesz csinálva, de ez nekünk kényszerhelyzet lesz amúgy.
Válasz lemken #3358. hozzászólásáraSzerintem nézz rá a Noran féle kultira is.
Nekünk most jött meg 125le géphez. Minden benne van amit az olcsóbb kategóriákból hiányoltam. Anyag is van benne rendesen, vonuláskor kicsit megbillegteti a 63q-s traktort a 2,2m széles kulti, nyilván azért is mert hosszú.
3 sorban 8 kapa, 27cm-es osztás, 600-as ékgyűrűs lezáró. Valamint horsch kapák és tárcsák vannak rajta.
Válasz Toxi #3364. hozzászólásáraJa és pont olyan kék mint a LEMKEN cuccok
Válasz Toxi #3363. hozzászólásáraA talaj utána nem olyan szép mint egy szántás után de, teljesen puha használható. Azért nem mindegy , hogy aratás után egy tárcsa egy grúber és egy vetés ,vagy tárcsa szántás kombinátor és vetés .Jövőre próbálom kukorica alá is a grúbert addig veszek egy tárcsás kukoricavetőgépet.
Válasz lemken #3362. hozzászólásáraIgen 220-as Farmest a neve legyen utána pár tárcsalap és nekem pálcás rögtörő henger van utána.
22-25 cm mélyen húzom búza alá tárcsázott kukorica földben. Középkötött barna homok. Az ih 6200 vetőgép simán beleveti a búzát. Az benne a jó ha mélyebbre akarok menni akkor csak leveszem a szárnyakat és 30-32 cm mélyen megy.
Válasz Toxi #3361. hozzászólásáraA 5 kapás 220 cm?
Milyen mélyen húzod?
Megfelelően átdolgozza a talajt?
Milyen henger van utána?
Válasz lemken #3360. hozzászólásáraNekem 5 szárnyaskapát húz az mtz 820,2 turbós.
Szerintem a 6 kapás neked tökéletes.
Gondold meg a 11 kapás mit kezdene egy tarack folttal.
Válasz lemken #3359. hozzászólásáraKözékötött talajaink vannak kukorica kukorica kukorica napraforgó búza forgóval
Soros = gerendelyes ! Nehogy még félreértse valaki!
Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA baj a terményárakkal van, beragadtak rendesen, míg az inputot, gépeket nem annyiért veszed, mint 6-8-10 éve, addig a kukorica, búza ára mennyi is? A gazda is pénzből él, ha a legnagyobb profitot úgy tudja elérni, hogy közepes mennyiséget termel kisebb költség, időráfordítás mellett, akkor úgy... Nincs érdekképviselet, a kereskedők, szárítósok, stb. viszonylag jól keresnek, a gazda torkán meg mindent le lehet nyomni, ha aszály van, ha jó termés, bármi van, mindig van magyarázat mindenre.
Válasz Becő #3347. hozzászólására
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraNeked a Horsch CO vetőgéped még meg van ? Direkt vetésre az nem jó ?
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraAmúgy miért nem csinálod azt minden területeden hogy csak a sávmüvelőt húzod, aztán tavasszal kukorica, napra vetés.
Utána hogyan müködik a gyomirtás? Vagy a sávmüvelő előtt megy még a cultus is?
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraÉn ezt úgy érzem, hogy kalászost szeretnék direkt vetni, főleg mert nem tudok 8-10-tonnást csinálni se így se úgy ezekből soha, innentől kezdve szerintem nem is adok szívesen olyan minőségű talajmunkát neki mint egy 10tonnát produkáló kukorica alá, és még az is lehet ezzel jobbat teszek neki, erre van saját tapasztalat is korábbról amikor szója tarlóra szórt műtrágya, vetőmag és egy sok RT-vel bedolgoztuk aztán utána legalább olyan búza volt mint ami alá grúbereztem, szóval én kalászost szeretnék direkt vetni! Csak most nem tudok 100ezer euróért venni egy ilyen ProntóNT-t, a kis ukrán direktvető meg nem az én üzememhez való, az 150 hektáros gazdaságig jó, felette más, nagyobb kell.
Ha meglesz a feltétel rá akkor ezt fogom meglépni, addig meg közben a kapások alá sávozok is meg cultussal is dolgozok, ez utóbbira már csak azért is van szükség, hogy símuljonak a pályák, a régi ágyekés dolgok még mindig mutatkoznak a területeimen, ezeket még pár sorral szét kell majd gerebjézni, közben meg meglátjuk hogyan tovább, de egyébként azt egyértelműen látom és a kollégáim is mondták, hogy jobbak a talajok mint azelőtt voltak! Nincs kormánylemezzel tömörítés, kenés, nincs barázdafenék taposás, egyenletesebb a mulcs bekeverése, így jobb a bomlás is, úgy fogalmaznám meg, hogy nem azért dolgozunk vele, hogy az ugyanezzel okozott kárt kijavítsuk a következő növény idejére, hanem eleve nem okozunk kárt úgy mint azelőtt az említett dolgokkal és csökken a rögfrakció, a görcsök, könnyebb a művelés, szélsőségesebb helyzetben is értékelhető a munkaminőség. és persze haladós!
Válasz szanberg #3348. hozzászólásáraArra van esetleg adatod, hogy az USA-ban az a stabil magas termés no-till direkt vetéssel takaró növény nélkül az mennyi is? Csak hogy képben legyek.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraNa azért álljon meg a menet, nehogy már emberölés kategória legyen, ha kevesebb a termése valakinek. Persze így is lehet nézni.
Jó a téma, végre lehet nyíltan kérdőjelezni a valódi gyakorlott kollégák felé úgy, hogy nem leszel rögtön eretnek meg kötekedő(mert korábban rögtön annak vették emberek...)
Szóval azért van ilyenre szükség mert az agy magától soha sem fog átállni az a helyzet, és a berögződés az kemény dolog, Becő írta talán, hogy több év után is van amikor ez akar vezényelni, pedig ő már látta a dolgokat másik oldalról is.
Énvagyoknak azt írnám, hogy magam részéről a talajmegújítás -és nem kell megkövezni- nem az elsődleges szempont, illetve olyan szemszögből nézek én erre, hogy persze ha jobbá válik az nekem is jobb majd, de közben a meglévő üzem működési feltételeit fenn kell tartanom és bár nem vagyok pénzéhes harácsoló ember de azért számítok arra a bevételre amit megszokott az ember, mert vannak céljaim a munkámon kívül is meg van családom akinek mint mindenki más is, jobbá szeretné tenni az életét, amihez viszont kell pénz, nem túl sok, de kell, meg hogy egy kis hozzányúlni való is legyen baj esetére lehetőleg mert az ember eldűl aztán ha nincs figelem ilyen dolgokra akkor a kínból nyomor is lehet a hátramaradóknak...
Szóval a rekord termésszintek már egyáltalán nem motiválnak mert azt láttam, hogy egy-egy éven kívül egyébként itt nem éri meg, mert a végén lehet kevesebb marad mint az optimális árbevétel-költség metszetéből, hát így nem kell, de tömeget meg kell tudnom előállítani mert ha ár nincs legalább termény legyen kellő mennyiség, és ezt lehetőleg stabilan, mert akkor az átlag eredmény is stabil lesz.
Az biztos, hogy a klasszikus művelési rendszerek meg fognak dűlni. Nem azért mert talajromboló meg nem divatos már meg izéhozé… Azért mert nincs munkaerő, amikor egy ember 250-centit húz eke formájában akkor ugyanannyi gép feltétellel csak fele annyi órával már 4 méteres kultivátort, persze ezt sem rögtön az első évben, itt is van átállás, nem sok, de egyszer átkell jól vakarni az előzőleg tárcsázott szántott pályákat, és legközelebb már szokottabban fog menni a grúber a talajban. A sávművelés még jobb, itt egy intenzív kapás technológia akár 1óra/hektár munkaidővel megoldható betakarítással együtt! Persze ez gépi feltétel kérdése is, de úgy egyszerű és hatékony, hogy amúgy sokkal kisebb gép kell elébe mint egy nehézkultihoz. A direktvetés a legjobb kihozatalú ebben az értelemben, azt viszont egyenlőre én is kétlem, hogy 10-20 liter gázolaj megtakarítás megoldás lesz, illetve igen, ha mellette ugyanannyit terem a növényem de azért szerintem borítékolható, hogy azért valamennyivel kevesebbet fog, bár usában takaró növények nélkül is direktvetnek és stabil nagy hozamokkal bírnak, ezt nem tudom pontosan mitől van, de működik az biztos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraIgazad van, nagy rizikó az ismeretlennek nekivágni, ezért egyszerübb megmagyarázni miért jó az ami van. Nem kötelező valtani. Aki váltott az már megjárta a hagyományos, szántasos művelést. Belevágott az újba, az ismeretlenbe. Ezért ő is biztos veszített sok pénzt és nyert sok tapasztalatot. Tehát ezek az emberek több tapasztalattal bírnak, és tudják, mert átélték, ezeket a bizonytalanságokat, kétkedéseket. Sőt megkapták az észosztók, környezet hangos nemtetszését, lehülyézését.
Aki az új úton jár nagy valószínűséggel megtalálta a számítását, aki veszített vele az visszaállt.
Ezt nagyon sok olvasással, videónézéssel, idővel, tanulással tudod csak összerakni. Addig a legegyszerűbb út a szokás.
Mi egy szétválás és csődhelyzetben váltottunk, eddig bejött, de több ezer tanulóórám van benne. És én is mindig határhaszon-határköltséget számolok, az eredmény nem mindig azonnal pénzügyi, lehet, hogy várnod kell egy a többségnek negatív évre.
Ha az agy nem áll át, ezer szó sem hatásos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraNem nagyon van mit hozzátenni ahhoz amit írtál, minden szavával egyetértek, maximum még csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon érzik-e a felelősséget akik "forradalmasítani" akarják a mezőgazdaságot, hogy vajon egészen biztos-e, hogy az általuk egyedül elfogadhatónak ítélt művelésmód, jobban fogja biztosítani az emberiség megélhetését. Nincs felesleges termény a világban, a hajók nem borogatják a búzát a tengerbe, és így is éhen halnak milliók. Bármilyen forradalom ami csökkenti az élelmiszerkészleteket még több ember éhenhalásához vezet. Én egyedül az általam művelt nem egész 400 Ha-ommal, kb. 10 000 ember élelmiszer ellátását biztosítom, akár a szántóterületemet nézem a világ szántóihoz, vagy a világ gabonatermelését az általam előállított tonnákkal. Na most ha pl. átállnék ÖKO/BIO termelésre az min 25% mínusz, azaz ezzel döntésemmel 2500 ember halálát okoznám valahol a világban.....
Válasz MrPoke #3325. hozzászólásáraakkor kicsit közgazdászkodjunk, most úgy is hiány támadt itt a fórumon belőlük, hahahha
DE nem kötekszem, csak gondolkodom, nehogy félre értsd, és tudom, saját tapasztalatod van, magadnak szerezted, és magad nevében döntesz, mint ahogy mindenki más is... szóval köszönet.
alacsonyabb input szint. oké, de az a meglátásunk, hogy aki többet használ, még az is (igen) messze van a kg-i optimumtól (határköltség=határbevétel), vagyis majdnem minden többlet forint több bevételt generál, mint amibe kerül. értem, egyetértek ne hányjuk tele a talajt műganával meg gombaölővel, de én nem feltétlen az inputok csökkentését szeretném, vagy nem gondolom, hogy ettől több profit képződne. azt látom, hogy megéri intezíven termelni, kérdés, hogy hogy lesz ez fenntartható? kb. tudom, sehogy...
szántás, nem szántás. 2006 őszén volt utoljára szántva a homokos, vályogos, kavicsos táblák, azóta grubber. nem mondom, jobbak a termések, mint a szomszédé, akitől tudok, és amit látok a határba, de ez adódhat az mtz-s 14 cm-s szántásból is, meg a low inputból, meg a 20 éve csak búzát nyomjuk, és minden másból. én a megyei átlagot szoktam nézni, és azt mondom, hogy 20%kal kell több legyen, az biztos a felső tized, igaz a kiadások is valszeg a felső tizedet súrolják, vagy legalábbis azt hiszem, hogy amit a buksza megneged, és okszerűnek látok, az kimegy, de nagyjából össze szokott jönni a matek. egyetértek a 100 ezres kijelentéseddel, gyakorlatilag egyébként ez a saját földünk tőkeköltsége, ha ez nincs meg, akkro tulképpen lelakjuk a dolgokat, anélkül hogy képesek volnánk azokat az életciklusuk végén megújítani.
szóval oké, hogy nem szántás, de ezen a BM-es mondaton sztem sokan felszisszentek, nem gondolom, hogy Mária Magdolna volna személyesen, de klasszik tarlóánáts-grubber-direktvetés is látszólag működik szomszédokhoz meg megyei átlaghoz képest is.
öreg traktorom nekem is van, sőt, csak az van, és az is biztos, hogy újat én már nem veszek, de azt is látom, hogy a sekély munka nálam hamar visszaülepszik, nagyon hamar kőkemény lesz, persze, jobb a szerekezet, mint a szomszédé, de nem olyan laza, mint grubberozás után. nekem a virágfölddé változott homok csak álom, legalábbis ezt látom. huszonéve éve nem volt szár elvive, még az állatok alá a szalmát is veszem, de valahogy nem lett aprómorzsés virágföld. szóval hogy ezt még ennyire se műveljem, az hihetetlennek tűnik. tavaszi kapást ezeken a homokosokon tizenvée mutatóba se, búza, repce. namost ezekhez takarónövényt, hogy, hova, mikor? figyelek én mindent, olvasok én mindent, de nem nagyon látom, hogy hogy lehetne ezt jobban csinálni. inkéább azt látom, hogy alaposabban kell művelni, persze, jókor, jó eszközzel, dehogy főleg repce alá elhagyni a mélyművelést, ebbe valahogy nem hiszek. száraz évjáratban ott igen hamar elfogyhat a víz. és egyébkétn gabona alól is, nem lehet, hogy ahol folyton rínak az aszály mitt, ott részben csak sekély a gyökérzóna, és ha mélyebb/alaposabb művelés lenne, akkor más lenne a helyzet?
értem, persze kisebb gép, gyorsabb munka, kisebb ktg ráfordítás, nagyobb profit, ha bevétel ugyan annyi. dehogy ez mekkora ktg hányad a 100 ezres magokhoz meg 30 ezres gyomirtókhoz képest, hát nemtudom, és cserébe mennyivel lesz kockázatosabb, kitettebb a termelés a csapadéknak, évjáratnak. azt látom, hogy a ne szántsunk, és akkor virágföld lesz, ez egyszerűen nem igaz, aztán mondták, hogy oké, zöldtrágyázz, és majd a évente 10-20 tonna humusz meg gané, majd akkor, és rá 10 évre ugyan azok mondják, hogy felejtsük el a zöldtréágyát, meg mocskos eu, takarónövény. nem tudom, szóval egy működő, és profitot termelő gazdaságot átállítani, igen hamar fejreállás tud lenni, mert ahogy másik is írták, nincs tartalék, nincs sok éves lóvé a bankba, hogy mínuszos éveket meg tudj finanszírozni...
azt látom, hogy nyári kánikulába akárhogy viszket is a tenyerünk a semmittevéstől, nem kell a földhöz nyúlni, ebben már biztos vagyok, ott a legjobb semmit sem csinálni. tarlót hántani is kultivátorral fogok, úgy látom több szalma marad fent, ez jobb, de utána semmit ne csinálj. idén szomszéd több száz hektárt hántott, majd glifózott, és hagyta, repce vetés előtt két nappal vette elő a grubberjét, és húzta, én csodálkoztam a legjobban, hogy milyen nyirkos talaja volt, én meg mellette porrá szárogattam a sajátomat, persze ennek nem csak a tudatlanság volt az oka. szóval oké, nem művelünk, amikor nem kell, dehogy egyáltalán ne, azért a másik szomszédnál ennek is látom a követezményeit.
nem tudom, értelme nincs annak amit írtam, de ha csak a gépktg ilyen szintű megtakarítása az eredmény, akkor ez sem tűnik megváltásnak. persze, 400 le 100 mft, de a 250 az nem 100 mft, és a 135 sem fele mint a 250, de egy kb. életképes gazdaságban 20 évre az majdnem mindegy (kellene hogy legyen), hogy 250 les vagy 135 le-s gépet tartson fenn, az éves hektárra jutó amortizációban kerekítési hiba nagyságú eltérés van kb...
Válasz Becő #3341. hozzászólásáraHát ja.. Csak itt tavasszal facélia, mustár ami mehetne. De ezek is kétesélyesek..
Mikor volt 4-6ha szotyi, v kukorica v szója, akkor mindig sikeresen levitte a bevételem 8 millió alá...az össz 28hektáron... A rekord szójában 5ha/600e minusz... Kukorica 10q/ha... A szotyi 1x volt pluszos, a többiben nulla. De a kapásokhoz permetező vetőgép nincs, ekéző már kuka állapot... disznó, nyúl, szarvas van...
Válasz Toxi #3342. hozzászólásáraTerületünk fele homok, mikor kezdem a forgatás nélkülit sokat olvastam, hogy lehet homokon no tillezni. Egy kanadai egyetemi tanulmány írta, hogy minden talajtípuson sikeres a no till, kivéve homok, ott fele-fele. Látványosabb a homok javulása nálunk, mint az agyagé. 2 éve hozzánk került terület a második taknövényét kapta, és most már csak crosscuttert kapott.
Válasz Becő #3339. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Barna homok talajaim vannak én úgy gondoltam, hogy minél nagyobb zöldtömeget sikerül előállítani annál jobb azt zúzni és tárcsa majd grúber és vetés
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraEn is így kezdtem. A problé.a az, gondolom Te is látod, hogy a terület mindig visszakeményedik. Ezert kezdtem el a taknövényt, mert az lazán tartotta lazítózás után a területet több évre is! Mi a tárcsát (cross cutter) is csak sekélyen húzzuk, ha húzzuk mèg.
Válasz csoppika #3337. hozzászólásáramilyen grúber művel nedvesbe rögösebbre mint a tárcsa?
Válasz Toxi #3338. hozzászólásáraEz magánvélemény, az én tapasztalatom.
Zöldtrágya: általában kényszer miatt vetett növénykeverék, ezért a termelő arra törekszik, hogy olcsó legyen. Nem érdekli, nyűg, stb. A törvényalkotó sem ért hozzá, ezért leforgattatja. Ennek következménye a sok probléma, főleg a mi arid őszi klímánkon.
Takarónövény: gondolkozó termelő rájön, hogy a zöldtrágya bukta, aratás után alapművel, ha akar, majd elveti és tavaszig a területén hagyja az adott talajnak megfelelő növénytársulást.
Nem ismerlek, nem tudom milyen talajaid vannak, így felelőtlenség bármit is ajánlani. Általában a 6200, ha jó, jó mulcsvetőgép.
Válasz Becő #3319. hozzászólásáraHali!
Azt szeretném kérdezni, hogy a takarónövény és a zöldtrágya növény miben különbözik?
Szerinted zúzó, rövidtárcsa, szárnyas grúber 20-25 cm és IH 6200 vetés működik?
Válasz MrPoke #3335. hozzászólásáraHa van lent nedvesség, csak ér valamit, ha lazítózok.. mondjuk a repcénél. Meg esetleg a gyökere is lejjebb tud menni.
Idén a szeptemberi 60mm után is beton volt ahol volt repce árvakelés...
Érdekes módon pl az árpa tarlón, ahol ugyanúgy volt árvakelés, ott nem... A gruberba az se tetszik, hogy a tárcsához képest nagyon rögösre művelt tavaly kora ősszel...a szintén szárazban.
Jövőre elvileg kis lazítás, és RTvel való kapirgálas a cél(meg a RT vetés, carrier drill stílusban, ha sikerül a kísérlet)
Válasz endypapa #3334. hozzászólásáraSzerintem először koncentrálódna a birtokállomány...
Válasz csoppika #3333. hozzászólására50-es kötötségű földön a 13késes grúbert idén ősszel (mert nem lett takarónövény) 15cm mélyen 10km/ha val húztam 135 le val.
A 3 késes lazítót meg nem birom elhúzni, de már nem is akarom.
Gabona,repce nem igényel talajmunkát. Csak annyit, hogy el tudd vetni.
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraSzerintem a támogatás népvakítás. Így etetik "olcsón" a népet. Így tömik bújtatva a nagy cégek zsebét (túlárazott gépek, chemikáliák, stb).
Ha megszünne a támogatás, egyből egekbe ugrana a kaja ára.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraBúza és repce elé is ez megy. (Kapás a vadak meg az előző évek gyenge termései miatt nincs a vetésforgóban) Máshogy nem tudom a szecskázott maradványokat felszín közelben tartani. Tavaly ősszel a búza elé csak tárcsáztam.(friss generálos volt a 120as crystal, nem mertem sokat lazítózni...csak a repce elé, mert oda mindenképp kellett) Sejtettem, hogy aszály idején gond lehet a búzával... A májusi eső mentett csak meg. Errefelé 25-28cm a fekete termőréteg(van ahol ennyi se)
Van grúberom is, de nem használom, mert a 11 kapának a 120paci kevés, 9 meg nem üti el a traktor szélességet...
Sajnos idén szántanom kellett a fele területem. Úgyhogy 3 év "mulcs" ment a levesbe....
Válasz Becő #3329. hozzászólásáraMi a véleményed. A minden éven 35cm lazítás(helti)+7-12cm mély tárcsázás működhet?
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraÉrtem amit írsz, meg egyet is értek vele, nyilván az az igazi, mikor támogatás nélkül is nyereséges a termelés, és akkor még erre jön a támogatás. De másfelől meg a támogatás is csak bevétel. Ugyanígy a támogatás nélküli nyereséget is ki lehet venni a gazdaságból és elnyaralni, meg vissza is lehet forgatni, nyilván valamiből élni is kell a gazdának, de akkor az ezen felüli részt.
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraKöltségek átrendeződnek, csökkennek. Traktor üzemóra csökken, talán a műtrágya adagot is tudjuk lejjebb vinni, mert idén már sok volt amit a taknövények összegyűjtöttek. Talajszerkezet javul. Termés hasonló, mert a vadkár határozza már meg a termésátlagot. Mi már október elejétől, búza vetés befejezésétől, már lézengünk, pár nap kukorica aratás volt, meg bérmunka. Most már csak öröm van, hogy sokszor esik az eső, mert végeztünk. Felújítunk, szabadságoltatunk, ennyi. A nyár lett a szezon évszak, aratás, taknövény vetés, talajjavítók szórása stb. Idáig 8 év alatt jutottunk el, mai tudásommal ez talán 3 év, ez is kísérlet alatt. Minél jobb földön gazdálkodsz, annál rövidebb az átállás. Soha nem tetszett a szántogatás, a sok vízmosás stb.
Válasz Rabó001 #3327. hozzászólásáraTámogatást nem ildomos beleszámolni, mert ha holnap megvonják akkor aki anélkül mínuszban van, ott hamar beüt a ménkű. Nem a költségek csökkentésére adják, hanem arra, hogy versenyképes legyél, (így vagy úgy), a világpiacra való termelésben. Akkor, ha majd már nem lesz.. Most még van, a kormányok nagyobb többsége ezen lobbizik hogy maradjon, a gépgyártók is, de mindenki tudja hogy a közös büdzsé tetemes részét ez teszi ki, és belátható időn belül meg kell változtatni. Írtam, hogy így vagy úgy, szóval aki intenzívebbé akarja tenni a gazdálkodását, az gépet vagy öntözést fejleszt, aki hatékonyabbá/olcsóbbá az csökkentett művelésbe fejleszt, van aki terményfeldolgozásba, tárolásba lát utat, szóval arra kapod, h készülj, a jövőre, ebben támogat. Ha elhasználod, feléled, akkor utána kell kitalálni mi legyen.