Válasz Ares 826 #21362. hozzászólásáraIgen, de nem ezt kérdezted. :)
Ezt már többször beszéltük itt a fórumon, hogy az Ak nem mindig tükrözi a valóságot. Nálunk például van olyan 10Ak-s föld, ami ugyanolyan jó minőségű, mint ugyanabban a faluban lévő 30-as, sőt a 40, meg 45 se jobb. Egyiken se tetem három, négyszeres mennyiség. Csak valamiért 100 éve azt a földet olyan alacsonyra vették fel, mert baromi messze volt, meg nemtudom miért.
Válasz medikus #21355. hozzászólásárakésőn olvastam, de akkor ami így vet azt a gépet be kell dobni a méhbe és venni normálisat, most ezzel milliós kárt okozott neked...
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraNálam tavaly volt hasonló.
Kukorica önmaga (10t/ha) után 1t alatt.
Kukorica árpa után 6t körül.
Minden más egyezett az előveteményen kívül.
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraNa!! Felénk kizárólag ilyen kukoricák vannak! Illetve van még a 70 centis korában elszáradt változat is. Aki felénk ilyen csöveket lát az lefogja aratni mer még 15 mázsa lehet hektáronként… egyesek meg a szárításon aggódnak… nevetséges!
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraEz félelmetes! Az enyém is hasonló lesz termésre, annyi kūlömbséggel hogy magasabb és csak az alsó 4 levél van felsülve. Cső emitt amott van csak rajta. 10 tonnás területek azok is de ilyen rossz kukorica ott emberemlékezet óta nem volt, pedig volt már pár aszályos év.
Válasz Gatti #21345. hozzászólásáraÉn örülnék ha ilyen HOMOK lenne az összes földem! Sok volt neki a tápanyag eső nélkül meg nagyon korai vetésű volt! Pont akkor nem volt víz mikor virágzott!
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraez úgy látom homokföld, sajnos ezek sülnek fel legelőször, ilyen földbe elég rizikós a kukorica nem?
Lehet jobb lett volna napraforgó vagy őszi árpa, ezek jól bírják az ilyen földeket is.
Válasz TYLLA46 #21336. hozzászólásáraAzért a 350 már nem az igazi korai, legalábbis én a 300, max. 320-asokra gondoltam.
Mostanság (mifelénk) én is a 350-400 környékét tartom optimálisnak.
Válasz Bárány #21334. hozzászólásáraA Te esetedben biztosan így van, de szerintem nem ez az általános. Nem minden évben sülnek fel már augusztusban, illetve ha igen, akkor sem mindenhol.
Megnéztem az eredményeimet, de a teljesség igénye nélkül - példaként - csak az utóbbi három évet írom le, mindhárom évben, ugyanaz a FAO 350 (SY Photon) kukorica vonatkozásában:
Válasz TYLLA46 #21326. hozzászólásáraAmikor már augusztusban elkezdenek felsülni a kukoricák, olyankor a koraiak sem tudják leadni a vizet. A 300-as szinte azonos nedvességgel aratható még október végén is, mint a 400-as, cserébe kevesebbet terem.
Részben épp emiatt álltam le a korai 300-asokról.
Válasz Gatti #21330. hozzászólásáraPont 2017-ben így Lajos napkor már vágtam az elejét,most a 290-es FAO 25-26 a vize mire levágom 30-as.Zöld száron érő ha lefordul a csöve akkor pillanatok alatt leadja, addig nem,várunk vele.
mondjuk ha olyan az idő akkor a hosszabb tenyészidejű is megszárad. 4 éve az F73 as május közepén lett elvetve és október elején lehetett vágni 15% os vízzel, igaz csapadék se volt sok akkor 5-6tonánnál megállt.
Válasz TYLLA46 #21326. hozzászólásáraNekem a 380-400 FAO kukorica jobban bejött, mint a 270-350 közöttiek.
400 felettit nem próbáltam, mivel eléggé északra vagyok.
Válasz zeli39 #21324. hozzászólásáraMiert lenne “szar” a rovid tenyeszideju kukorica?
A nagyobb nemesitok ujabb korai kukorica fajtai is bőtermőek es hamarabb is adjak le a vizet es ma mar ez lesz a tendencia!
Nekunk volt azonos tablan belul Fao 330-490 es teljesitmenyre nem tudott annyival tobbet, mint amennyi szaritasi koltseggel jar…
Válasz III.Gyula #21325. hozzászólásáraEz egy nagy marhaság, hogy ami rövid tenyészidejű, az szar is. Szerintem - figyelemmel az esetlegesen még tovább dráguló szárítási költségekre - éppen ebbe az irányba fog eltolódni a vetőmag választás.
Az idén is lesz meglepetés a későn vetett, hosszú tenyészidejűeknél, pláne ha bejön egy csapadékos ősz.
Válasz szanberg #21321. hozzászólására12000 tonna terménnyel kereskedik, nem egészen szélhámos. Amúgy gondolom hallottál vezetékes földgázról, azzal olcsóbb a szárítás. A másik pb-s azért is van az árkülönbség.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraAki 45 Ft-ért szárított eddig is az szélhámos volt!!!
A 300ezres PB gáz most 400 ezer, szóval az eddigi 70-75Ft-os szárítási díj csak a gáz ár emelés miatt 100Ft/q/víz lesz és ezen csak a gáz szolgáltatónak lesz extra profitja, nekem mint szárítós, ugyanaz az árrés mint 5 évvel ezelőtt.
Viszont tavaly jól jártam mert szeptember végén a chorintos kukoricát 13,8% os nedvességgel vittem be. Augusztus elejétől semmi eső nem volt csak kánikula, de azért 80q körül adta átlagban.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraKöszönöm! Alapból kb én is igy vontam le előző évek alapján. Csak a meglepetésre lennék kiváncsi. De lehet még az sem tudja aki szárit. Arrébb van még. De gondolom erre nem csak én vagyok kiváncsi.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraNagyon ritka az az év amikor 20 alatt visszük be a kukoricát! Nem is emléxek rá mikor volt olyan! Néha előfordul gyengébb helyről hogy 20 alatti 1-2 kocsival, de tavaly is 21-25 között volt, persze tudjuk a tavalyi időjárás az milyen volt! Kiváncsian várom a fejleményeket...
Válasz .Richard. #21310. hozzászólásáraNálunk 2 szárító jöhet szóba. Az egyik 45ft/víz százalék +220 a rostálás. A másik 80ft/vízszázalék +80ft a rostálas. Mázsánként értendő +fa. Sokan írjátok hogy 13-14es kukikat szedtek. Nálunk még a 17-18-nál lejjebb még decemberbe sem megy. A gázár emelésre én is kíváncsi vagyok milyen mértékű lesz. De az biztos hogy a pl 45ft-ból a gáz csak 20-25ft. Magyarul talán nem lesz 3-4x-es emelés. Lehet rosszul látom.
24914 hozzászólás
Válasz Rabó001 #21363. hozzászólásáratetem=terem. Telefon javított.
Válasz Ares 826 #21362. hozzászólásáraIgen, de nem ezt kérdezted. :)
Ezt már többször beszéltük itt a fórumon, hogy az Ak nem mindig tükrözi a valóságot. Nálunk például van olyan 10Ak-s föld, ami ugyanolyan jó minőségű, mint ugyanabban a faluban lévő 30-as, sőt a 40, meg 45 se jobb. Egyiken se tetem három, négyszeres mennyiség. Csak valamiért 100 éve azt a földet olyan alacsonyra vették fel, mert baromi messze volt, meg nemtudom miért.
Válasz Rabó001 #21356. hozzászólásáraDe a 6 AK is lehet réti szürke agyag vagy sárga agyag is!
Válasz Földönfuto #21358. hozzászólásáraMost lehetne egy hozam térképet csinálni!Van ahol métereken keresztül semmi nincs!Ott nem is bántja a disznó!!
Válasz medikus #21355. hozzászólásárakésőn olvastam, de akkor ami így vet azt a gépet be kell dobni a méhbe és venni normálisat, most ezzel milliós kárt okozott neked...
Válasz horvath.agro #21357. hozzászólásáraMég ennyire se!De így utólag,ha lett volna normális(átlagos)eső,akkor lehetett volna egy rekord!
Válasz medikus #21355. hozzászólásáraJa,így már értem.De felért egy tőszámkísérlettel.
Válasz medikus #21352. hozzászólására85000 még én se vetek a 40ak földjeimen trágyázás után!! 6 ak földön mire számítottál????
Válasz Ares 826 #21354. hozzászólásáraÍrja hogy 6.
Válasz Földönfuto #21353. hozzászólásáraSosem!Ilyen földbe?Így sikerült!Apró volt a mag,volt ahol 3-4 ment bokorba!
Válasz medikus #21352. hozzászólásáraMi a fasznak vetsz ennyit???????? Hágy AK földön dolgozol 40-50 AK???????????
Válasz medikus #21352. hozzászólására85000-el még össze is jön valami.Mindig ilyen nagy tőszámmal veted?
Enyém ilyen!85 ezerrel vetve!!!6Ak!Szikes agyag!
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraNálam tavaly volt hasonló.
Kukorica önmaga (10t/ha) után 1t alatt.
Kukorica árpa után 6t körül.
Minden más egyezett az előveteményen kívül.
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraNa!! Felénk kizárólag ilyen kukoricák vannak! Illetve van még a 70 centis korában elszáradt változat is. Aki felénk ilyen csöveket lát az lefogja aratni mer még 15 mázsa lehet hektáronként… egyesek meg a szárításon aggódnak… nevetséges!
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraEz félelmetes! Az enyém is hasonló lesz termésre, annyi kūlömbséggel hogy magasabb és csak az alsó 4 levél van felsülve. Cső emitt amott van csak rajta. 10 tonnás területek azok is de ilyen rossz kukorica ott emberemlékezet óta nem volt, pedig volt már pár aszályos év.
Válasz ZZ #21346. hozzászólásáraAkkor vissza szívom amit mondtad, bocsi. Felénk ritka az ilyen talaj, erre kötött valyogtalajok vannak.
Válasz Gatti #21345. hozzászólásáraÉn örülnék ha ilyen HOMOK lenne az összes földem! Sok volt neki a tápanyag eső nélkül meg nagyon korai vetésű volt! Pont akkor nem volt víz mikor virágzott!
Válasz Gatti #21345. hozzászólásáraAhol már fizetőbe leszámolva terem 14,1 T kuki azt nem mondanám, nem nevezném homoknak
Válasz ZZ #21344. hozzászólásáraez úgy látom homokföld, sajnos ezek sülnek fel legelőször
, ilyen földbe elég rizikós a kukorica nem? 
Lehet jobb lett volna napraforgó vagy őszi árpa, ezek jól bírják az ilyen földeket is.
....olvasom, hogy sokan sírnak hogy ennyi annyi lesz a szárítás...
Bocsi, de nagyon nemtudom sajnálni őket..
Én fizetnék 200 Ft/ vizszázalekot is, csak lenne mire.
Dkc 5092
Április 12 vetés
2q/ha yara 7-20-28
4q/ha petiso
12 T kuki elővetemény
Lényegében tavasz óta csapadék nélkül
Szóval nem sajnáltatni akarom magam, csak aki sír az örüljön hogy kapott csapadékot!!!!
Válasz Bárány #21342. hozzászólására
Válasz TYLLA46 #21341. hozzászólásáraNem. Az UAZ az egy orosz terepjãró.
Válasz Bárány #21340. hozzászólásáraNem azért, hogy tovább hasogassam - a szőrt- de a korai közép, meg a közép korai nem uaz?
Válasz TYLLA46 #21338. hozzászólásáraA Dekalbnál kissé más a szóhasználat, ezért beszéltünk el egymás mellett.
Ott nagyjából:
300 korai
350 közép-korai
400 közép
stb.
De ez így már tényleg szőrszálhasogatás, félreértettelek.
Válasz Bárány #21334. hozzászólásáraPontosan így viselkednek,viszont figyelni kell rájuk,mert rohadt potyogós tud lenni némelyik.
Válasz Bárány #21337. hozzászólásáraHivatalosan a korai éréscsoport közepének számít.
Válasz TYLLA46 #21336. hozzászólásáraAzért a 350 már nem az igazi korai, legalábbis én a 300, max. 320-asokra gondoltam.
Mostanság (mifelénk) én is a 350-400 környékét tartom optimálisnak.
Válasz Bárány #21334. hozzászólásáraA Te esetedben biztosan így van, de szerintem nem ez az általános. Nem minden évben sülnek fel már augusztusban, illetve ha igen, akkor sem mindenhol.
Megnéztem az eredményeimet, de a teljesség igénye nélkül - példaként - csak az utóbbi három évet írom le, mindhárom évben, ugyanaz a FAO 350 (SY Photon) kukorica vonatkozásában:
2018.09.13.122/q/ha netto, 12.3-14.3% víztartalom
2019.10.09. 97.15q/ha netto 15.7-16.0 %
2020.09.25. 126.5q/ha netto 14.0-15.4 %
Úgy gondolom, hogy ilyen terméshez ez a nedvesség tartalom teljesen korrekt, pedig korai éréscsoportba tartozó kukoricáról beszélünk.
Válasz Földönfuto #21333. hozzászólásáraszeptember vegen, oktober elejen.
Válasz TYLLA46 #21326. hozzászólásáraAmikor már augusztusban elkezdenek felsülni a kukoricák, olyankor a koraiak sem tudják leadni a vizet. A 300-as szinte azonos nedvességgel aratható még október végén is, mint a 400-as, cserébe kevesebbet terem.
Részben épp emiatt álltam le a korai 300-asokról.
Válasz horvath.agro #21332. hozzászólásáraÉs a következő évben vágod le?
Válasz zeli39 #21324. hozzászólására380-410 faot vetek minden evben...
Válasz Gatti #21330. hozzászólásáraPont 2017-ben így Lajos napkor már vágtam az elejét,most a 290-es FAO 25-26 a vize mire levágom 30-as.Zöld száron érő ha lefordul a csöve akkor pillanatok alatt leadja, addig nem,várunk vele.
mondjuk ha olyan az idő akkor a hosszabb tenyészidejű is megszárad. 4 éve az F73 as május közepén lett elvetve és október elején lehetett vágni 15% os vízzel, igaz csapadék se volt sok akkor 5-6tonánnál megállt.
Válasz TYLLA46 #21326. hozzászólásáraNekem a 380-400 FAO kukorica jobban bejött, mint a 270-350 közöttiek.
400 felettit nem próbáltam, mivel eléggé északra vagyok.
Válasz horvath.agro #21320. hozzászólásáraMifelénk még a leszárított is több mint 13.
Válasz zeli39 #21324. hozzászólásáraMiert lenne “szar” a rovid tenyeszideju kukorica?
A nagyobb nemesitok ujabb korai kukorica fajtai is bőtermőek es hamarabb is adjak le a vizet es ma mar ez lesz a tendencia!
Nekunk volt azonos tablan belul Fao 330-490 es teljesitmenyre nem tudott annyival tobbet, mint amennyi szaritasi koltseggel jar…
Válasz III.Gyula #21325. hozzászólásáraEz egy nagy marhaság, hogy ami rövid tenyészidejű, az szar is. Szerintem - figyelemmel az esetlegesen még tovább dráguló szárítási költségekre - éppen ebbe az irányba fog eltolódni a vetőmag választás.
Az idén is lesz meglepetés a későn vetett, hosszú tenyészidejűeknél, pláne ha bejön egy csapadékos ősz.
Válasz zeli39 #21324. hozzászólásáraMi számít rövid tenyész idejű szarnak mennyi faótól?
Válasz horvath.agro #21320. hozzászólásáraPersze ha valami rövid tenyészidejű szart vetsz ami lesül azt valóban nem kell szárítani .
Válasz szanberg #21321. hozzászólására12000 tonna terménnyel kereskedik, nem egészen szélhámos. Amúgy gondolom hallottál vezetékes földgázról, azzal olcsóbb a szárítás. A másik pb-s azért is van az árkülönbség.
és, az igazi gáz áremelés még nem történt meg, azt mondják az okosok!
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraAki 45 Ft-ért szárított eddig is az szélhámos volt!!!
A 300ezres PB gáz most 400 ezer, szóval az eddigi 70-75Ft-os szárítási díj csak a gáz ár emelés miatt 100Ft/q/víz lesz és ezen csak a gáz szolgáltatónak lesz extra profitja, nekem mint szárítós, ugyanaz az árrés mint 5 évvel ezelőtt.
Nem faxa a helyzet itt sem.
Válasz Bigyófelügyelő #21317. hozzászólásáranekünk az a ritka ha 13 felett visszük be. szinte soha nem kell szárítani.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásárafelénk tavaly 100ft/q/1százalék víz.
Viszont tavaly jól jártam mert szeptember végén a chorintos kukoricát 13,8% os nedvességgel vittem be. Augusztus elejétől semmi eső nem volt csak kánikula, de azért 80q körül adta átlagban.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraKöszönöm! Alapból kb én is igy vontam le előző évek alapján. Csak a meglepetésre lennék kiváncsi. De lehet még az sem tudja aki szárit. Arrébb van még. De gondolom erre nem csak én vagyok kiváncsi.
Válasz Büresz #21315. hozzászólásáraNagyon ritka az az év amikor 20 alatt visszük be a kukoricát! Nem is emléxek rá mikor volt olyan! Néha előfordul gyengébb helyről hogy 20 alatti 1-2 kocsival, de tavaly is 21-25 között volt, persze tudjuk a tavalyi időjárás az milyen volt! Kiváncsian várom a fejleményeket...
Én ha kukoricával számolok akkor 1000ret levonok az árból szárításra. Akkor nem lövök mellé. Idén lehet kevés lesz.
Válasz .Richard. #21310. hozzászólásáraNálunk 2 szárító jöhet szóba. Az egyik 45ft/víz százalék +220 a rostálás. A másik 80ft/vízszázalék +80ft a rostálas. Mázsánként értendő +fa. Sokan írjátok hogy 13-14es kukikat szedtek. Nálunk még a 17-18-nál lejjebb még decemberbe sem megy. A gázár emelésre én is kíváncsi vagyok milyen mértékű lesz. De az biztos hogy a pl 45ft-ból a gáz csak 20-25ft. Magyarul talán nem lesz 3-4x-es emelés. Lehet rosszul látom.