Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Lucerna telepítése, termesztése új
- Bodza ára új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Aszály új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Haszonbérleti szerződés új
- Poénok új
Cikkajánló
Ismét az ukrán gabona nyomja le a régiós árakat? Megszólaltak a lengyel és román gazdaszervezetek
Kijev 220 millió eurót kérne gazdái támogatására, miközben Lengyelországban és...
372 hozzászólás
Válasz máris szomszéd #71. hozzászólásáraIgen elgondolkodtató!Az hogy ilyen katasztrófák világszerte vannak.
Azért elgondolkodtató.
A jövő.
Válasz medikus #67. hozzászólásáraHát az nagy szopás de rendesen!
Válasz kulakman #68. hozzászólásáraEz Szolnok felől jön, majd Szajol és Törökszentmiklós között (itt készült a kép) délre fordul és Mezőtúr felé tart, párhuzamosan a 46-os úttal.
Szinte alig van belvízfolt, ezek a nagyon szikes foltokban, utak mellett maradtak meg. Az út kemény és porzik. De! Mindenkinek mondom a környékünkön, hogy tavaly ilyenkor rosszabbul nézett ki a határunk. Nagyon kell az eső, mindenki okosan csak eső elé szór műtrágyát, hengerrel mentik a talajnedvességet, indokolatlan műveletet nem végeznek. Mindenkit pofonvágott a 2022-es év és változott a gondolkodás! Rajta van az ujjunk a startgombon, de csak akkor mozdulunk, ha olyanok a feltételek. És sokat kérdezünk a másiktól.
Válasz Bzs2 #59. hozzászólásáraEz nem a Tiszaújváros Debrecen magasfeszültség , ez nálam is eljön-megy!
Nálunk a gyepeken ennél kisebb vizek vannak, az ásott kutam amiben ilyenkor a kívánatos szint az fél-egy méter , most 2 méter , majd lesz valahogy!
Apám mesélte valaha ,hogy márciusban mezítláb mentek iskolába , 23-as születésű volt, ha nem tévedett akkor is voltak időjárási anomáliák!
Válasz mtz1221 #65. hozzászólására8 méterre van tőzeg, addig vakoló homok majd utána agyag! Na ott tartja a vizet!
Válasz .Richard. #64. hozzászólására2024-ben 417mm volt összesen. A 2023-as évet leszámítva az utóbbi években nem érjük el az 500 mm-t, de még a 450-et sem.
Válasz Bzs2 #63. hozzászólásáraLehet, de ami alatta van csak tartja a vizet.
Válasz Bzs2 #62. hozzászólásáraAzért ez nem mondhatni kevèsnek. Nyáron gondolom 2hèt azt nyoma sincs.
Válasz mtz1221 #60. hozzászólásáraItt esik az országban a legkevesebb eső...
Válasz .Richard. #61. hozzászólásáraNem esett sok, hanem olyan szikes alatta a föld, hogy nem engedi lemenni. Szeptember 01. és február 28. között így alakult nálunk a csapadék:
Válasz Bzs2 #59. hozzászólásáraBszhatod. Ha nincs folt akkor elszárad minden,ha van akkor még azèrt van mert annyi esett.
Válasz Bzs2 #59. hozzászólásáraMit nem adnék én ilyen foltokért.
Válasz kisparasztkaim #57. hozzászólására2022-ig haragudtam a világra, ha megláttam az ilyen belvízfoltjainkat, de ma már kedves a szívemnek.
Válasz kisparasztkaim #54. hozzászólásáraÉn bizakodó vagyok. Mert ha nem történik semmi az katasztrofális lenne.
Válasz Bzs2 #56. hozzászólásáraFelénk alig-alig van ilyen "rossz" gazdálkodásra alkalmatlan terület.
Ezen területek darabszámát és felületének növelését kell elérnünk!
Ilyen viszont nagyon sok lenne a környékünkön.
Tele vagyunk csastornákkal, pecével, stb.
Válasz kisparasztkaim #53. hozzászólásáraMi a legrosszabb, víznyomott földjeinkbe telepítettünk erdőt, mert úgy sem termett benne semmi. Ráadásul a cég két családé és a 8 tulajból 3 abban a vadásztársaságban vadászott, amelyiknek a határain belül lettek az erdők. Az egyikben pont tegnap láttam belvízfoltot.
Válasz kisparasztkaim #52. hozzászólására
Válasz én 11 #1. hozzászólásáraPont annyi lesz belőle, mint ami lett az Ángyán professzor Úr által kidolgozott programból.
Válasz Bzs2 #44. hozzászólásáraAz erdőtámogatás mindig rosszabb volt, mint a szántó támogatás.
Legalábbis mi így matekoltuk ki.
Válasz Bzs2 #37. hozzászólásáraMeg van lökve a dolog.
A vezetőt ugy hívják, Torockai László. Illetve aki meglökte.
Mi meg mozgásban tartjuk.
Válasz Traktoros30 #50. hozzászólásáraSzerintem be kell irni .És eldöntik a természetvédelmi hatósságal együtt .Nekem is va olyan terület ,beirtam.Van olyan terület ahol előnyős a vizboritás mégha naturás is.
Naturás legelőt be lehet írni? Ott nem tiltott az árasztás?
Válasz mtz1221 #40. hozzászólásáraKöszi!
Kibogaráztam a felületet, már csak az lenne nagy segítség, ha valami fedvénnyel megjelölnék, hogy hová lehet gazdaságosan/szakmailag elhelyezni.
Válasz MTZ1221.3 #39. hozzászólásáraIgaz
Válasz hashtag #46. hozzászólásáraTudod hogy nekem egy a lényeg hogy nálatok sikere legyen a jövőnkkel együtt
, és hátha rábeszéli utána ezt a mi marhánkat is. 
Válasz mtz1221 #40. hozzászólásáraMindezt az akg beadások után
Talán lett volna több terület bele.. Vagy akg-ra is simán ráküldheted, lesz rá plusz zseton?
Válasz én 11 #43. hozzászólásáraIgen, jó lenne előre látni.
Válasz mtz1221 #41. hozzászólásáraAz erdősítést éppen 5 éve nehezítették meg a főleg szántóföldi növénytermesztést folytató alföldi társas vállalkozásoknál. Van 60 hektár erdőnk, amiből több, mint 50-et mi telepítettünk és még meg szerettük volna minimum duplázni, de mostanra rendesen elvették tőle a kedvünket, talajvíz nélkül meg pláne. Arról nem is beszélve, hogy az elején jó pénznek tűnt, majd mostanra se erdőtámogatás, se területalapú, se zöldítésbe, se diverzifikációba nem számítható. De még faanyag se nagyon fog lejönni róla, ha így megy ki alóla a víz. 15-20 éve még azért telepítettünk erdőt a vizesebb területekre, hogy leszedje a fa a felesleges vizet. Ma már máshogy lenne...
Válasz Bzs2 #42. hozzászólásáraAz van be kell küldeni terület adatait ,nyilatkozatot és majd eldöntik az alkalmasságát.De egy térkép biztos jól jönne láthatnánk a mi területünk bele eshet-e.
Válasz mtz1221 #40. hozzászólásáraArra lesz térkép, hogy melyik területek a bevonható területek? Hiába jelentkezem, ha nem a földemen van a kád dugója... Szeretnék segítségére lennie a közösségünknek és szívesebben adnám a területet talajvíz feltöltésre, mint valami agrárökológiai maszlaggal hype-olt dudvacsíknak, amiből szétrepülhet az aszatmag és kaszínóznak benne a pocokok és a rovarok.
https://www.facebook.com/reel/576296015413729
https://www.agroinform.hu/szantofold/gazdalkodok-figyelem-uj-lehetoseg-a-vizpotlasban-79805-001
Válasz .Richard. #23. hozzászólásáraA biotikus pumpa fogalom meghatározása adhat választ a kérdésedre.
Válasz Gatti #30. hozzászólásáraOlyankor berobban a Tisza. A radarképen piros a Tisza vonala, a vihar felrántja a folyó vizét, 2-3 óra alatt esik 40-60 mm eső, csak ilyenkor nálunk általában viharkár is van, ami miatt mindig biztosítom a napraforgót.
Válasz Gatti #31. hozzászólásáraVagy 10 évvel ezelőttig a területünk kb. 5%-át minden évben belvíz borította, ezek voltak a "bíbic baszta földek". Ha ezekre a területekre újból visszatérne a magasabb talajvíz miatt a belvíz, akkor nem bánnám. Az általad említett felmérésben viszont ez nem volt megfelelően részletezve, odalökték a falugazdászoknak, hogy van x napjuk kitöltetni a parasztokkal, oszt csók.
Egy komolyabban előkészített felméréssel, térkép felszerelkezve, az érintett gazdatársakat összeültetve pár óra alatt megváltanánk a világot és az utódaink "áldó imádság mellett mondják el szent neveinket". Csak kellene egy tökös vezető, aki meglöki a dolgot.
Válasz én 11 #35. hozzászólásáraÉs javitok fényelnyelő képessége jó a vizfelületnek.
Válasz fattyú #33. hozzászólásáraEz igaz de a párásitás és a csapadékra való hajlam szempontjából ,a vizes terület lehet jobb.
Válasz Hús Futár #26. hozzászólására
Válasz én 11 #32. hozzászólásáraElnézést, de a víz albedója (fényvisszaverő képessége) elég alacsony, 0,06-0,12 közötti. A szántott területé 0,2 körül van, míg a füves területé 0,25. https://greendex.hu/albedo/
Viszont a víz fajhője magasabb, mint a talajé vagy a levegőé, ezért lényegesen lassabban melegszik vagy hűl le.
Válasz Gatti #30. hozzászólásáraIgen és a több csatorna miatt nagyobb vizfelületek is kitudnának alakulni a mély fekvésü területeken.Ami visszaverné a napsugarakat illetve párásitana ,kedvezőbb mikroklimát alakitana.
Válasz Bzs2 #27. hozzászólásáraValamelyik évben volt a NAk tól egy összeírás ( nem tudom hogy emlékszel e) hogy beleegyeznék e ha a földem szélén menne egy csatorna, mondtam hogy persze, sokkal kevesebbet vesz el mint amennyit ad. Elvileg akkor szinte mindenkit megkérdeztek erről, de azóta sincs fejlemény.
Válasz Bzs2 #24. hozzászólásáraPersze mert ott sokkal nagyobb a kipárolgás, ezért nagy az emelés, ami táplálja a zivatarokat.
Sajnos mi sokszor azért szívjuk meg és nem jön a dunán erről az eső mert a duna tisza közén a sivatagi homokhátságon teljesen kiszárad, nincs ami táplálja. Párszor megfigyeltem hogy ha túl éli ezt a részt akkor a Tisza mentén újra megerősödik. De ugyan ez látható a körös mentén is.
Viszont amikor nagyon száraz a levegő akkor elpárolog mire leér a csapadék, ilyenkor van az hogy mutatja a radar de szinte alig vagy semmi nem esik.
Ezért lenne jó több csatorna, azok kipárolgása táplálná az eső felhőket és a talajvizet is.
Válasz _NB_ #28. hozzászólásáraIgen,De nagyon ritka ez a körforgás. Mikor lègköri aszály van akkor persze,hogy nem lesz zivatar,de nem mindig van az,de eső viszont nincs.
Válasz .Richard. #23. hozzászólásáraItt északon Gerecse és környékén, van hogy összeáll az időjárás rendszer és közel azonos rendszerességgel esik, ez amolyan öngerjesztő folyamat.
Bedurrant a nap van 2-3 verőfényes idő, ilyenkor nagy a párolgás érződik is, ezután már jön egy borúsabb nap majd rá eső és van, hogy ez 3-4 cikluson át így megy, tippre az évszak változással járó növekvő hőmérséklet és viharos szelek szakítják meg a ciklust, elviszik a párás levegőt.
Tavasszal, nyár elején gyakori.
Válasz .Richard. #25. hozzászólásáraCsak kezdenék már végre, de még azon filozofálnak, hogy jogilag lehet-e belvízcsatornába egy folyóból visszafelé vizet engedni. Csináld, ne agyalja! Már folynia kellene, amíg nem késő! Ilyen altalj szárazság esetén mi lehet a túlzott vízkifolyással?! Két nap és nyoma se lenne...
Válasz .Richard. #23. hozzászólásáraHa minél nagyobb a kipárologtatás annál nagyobb az esélyed esőre . Ezért van az hogy erdős vidékeken van több eső és ha ez a körfolyamat ha beindul akkor már könyebb lesz minden .
Válasz Bzs2 #24. hozzászólásáraIgaz. A helyi zivatarokból szokott sok esni,csak úgy hirtelen. Most nem az a divat. Vízzel tölteni az Alföldet nem lesz egyszerű.
Válasz .Richard. #23. hozzászólásáraTörökszentmiklóson lakom és évek óta figyelem, hogy a 4-es úton Szajolnál a vasúti felüljárónál, jobb oldalt ahol közel van a Tisza és kisebb halastavak, az út bal oldalán pedig a Holt-Tisza, ott, azon az útszakaszon sokkal gyakrabban és tovább vizes az út. Ugyanez van a 46-os úton a szenttamási Tisza II. hídnál. Ha esik valahol a környéken eső, akkor ott tuti. Az öreg gazdák itt mindig azt mondják, hogy az esőhöz víz kell. Én ezt annyival módosítanám, hogy olyan talajvíz kell, ami a mélyebb (régen nem véletlen hívtuk "bíbic baszta földeknek) részeken belvízbe megy át. Apósom évekig hajkurászott minket a téli leálláskor is belvizet levezetni, tavaly amikor évek óta először volt újra belvíz, akkor nem voltam hajlandó sehová sem levezetni. Azt kérdezte, hogy: Akkor mit akarsz vele?! Mondtam neki: Mindnek nevet adok, táblával kijelölöm és minden évben megkoszorúzom, de biztos, hogy ott hagyom!
Válasz máris szomszéd #22. hozzászólásáraMi a valószínűsége annak,ha lennènek tározok,meg mocsaras területek, akkor talán lennènek helyi záporok,zivatarok? Mert jelenleg az áthaladó felhőzetek amik adnak esőt 8havonta,de helyi esők nincsenek. Mitől van ez?