Válasz Wilde #10184. hozzászólásáraAz attelelő keveréket direkt később vetjük higy ne hozzon virágot. Ha hozott volna akkor ment volna rá a zuzo vagy a tárcsa
Válasz Wilde #10184. hozzászólására1000x le lett írva mi történik a növények virágzása előtt és után. Mérlegelni kéne, mit csináljuk, nem egyből beleugrani a hülyeségbe, mert a keverékből ami jobb esetben 5-6-7-több növényből áll 1 virágzik, na bumm.
Válasz Wilde #10187. hozzászólásáraSzerintem ezért írta, hogy nem. De te is azt írtad virágzás előtt kell. Amíg nem virágzik addig épít a talajnak. Akkor most mi az észrevétel?
Válasz .Feco. #10182. hozzászólásáraszép.csak azt nem értem,hogy mikor én azt írtam ,hogy tavaszig meghagyom a zt-t akkor azt mondtátok virágzás előtt kell bedolgozni mert utána elveszi a vizet tápanyagot a magképzés miatt.most pedig azt írod alakul a talaj és a tápanyagkészlet.akkor hogy is van ez?
Most találtam egy videóra a youtubon, amiben a moldáv Agro TV beszámol arról, hogy az állam támogatja a no-till és mini-till technológia vásárlását. (2015) ... csak úgy érdekesség képpen.
Sziasztok. Egy kis segítségeteket kérném, számítógépes műszaki tervezőprogramot használt-e már valaki, és ha igen tudnátok ajánlani valami egyszerűt és jót, letöltés stb. előre is köszi a segítségeteket.
Válasz Mf-es? #10167. hozzászólásáraHááát meg... mivel azt is már tudják hogy melyik a csemege kukorica és melyik a takarmány. Abból nem lehet gond ha keveredik mellé fehér és bíborhere (ahogy most képzelem) de azért annak látszodnia kell, hogy az szarvaskerep javarészt.
Válasz Netparaszt #10168. hozzászólásáraA szöveg valahogy így szól lefordítva: Második évben, gyümölcsösben a talajnak védőnövényt ültet, azaz szarvaskerepet, amit mulcsként használ.
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólására Szarvaskerep már csak a tartós keverékbe szokott kerülni a folyamat végén. Biomasszát nem sokat hoz, javítani nem fogsz vele, de legalább nagy a költsége.
Tavasszal soha nem vetünk rozsos bükkönyt, az ősz és tél a talajjavítás időszaka, főidényben már a fákra kellene koncentrálni.
Aki a javaslatot tette, gondolom még nem látott takarónövényes ültetvényt...
Válasz Netparaszt #10162. hozzászólásáraKöszönöm az ötletet. Pont a rozsos bükkönyre nem gondoltam. A pályázatíróm a fiatalgazdán azt javasolta, hogy vessek köztes növényként szarvaskerepet, mert az talajjavító és jó köztese a friss telepítéseknek. Ez sajnos bekerült a pályáyati tervbe, ennek következtében számonkérhetik ellenőrzésnél hogy hol a szarvaskerep. Kénytelen vagyok szarvaskerepet vetni... esetleg keverékként vethetek hozzá rozsos bükkönyt tavasszal?
Válasz Levente2000 #10161. hozzászólására Csak röviden: fákat minél többet erdei kotorék+érett marhatrágya oldatával locsolni villás lazítás után, táblára minél több szenes anyagot kiszórni, penészes bála, avar, levél, szalma, nyár végén mész és pétisó kiszórása, sekély bedolgozása, sűrű rozsos bükköny vetése. Következő év lezúzás tavasszal, amikor elkezd száradni a talaj, faleveleket, stb. továbbra is szórni, minél többet. Nyár végén megint vetés, igényesebb keverékkel+tápanyaggal. Ezen gondolkozz, a technológiát most is el tudod kezdeni. Szén és biológia kell a területednek a kémián kívül, ehhez takarni kell.
Válasz Netparaszt #10157. hozzászólásáraHááát... semennyi ideje. Ugyanis 2017-ben kezdtem igazán bele. Rövid ideje fedeztem fel ezt a művelési módot amiről itt szó van de még nem csináltam. Mostmár lerendeltem a szárzúzót, egz év mulva remélhetőleg lesz direktvető gőpem is. Idén a mélylazítózás és meszezés után takarónövény lesz, utána békénhagyom a földet. Köszi az anyagot, már jó ideje olvasom. Jelenkezek majd konkrét kérdésekkel.
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólására Beírtam hosszan a technológiát meg a magyarázatot a humuszprofilra, ez a szutyok fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom. Hívj fel oszt elmesélem, mi a baj és mit tudsz tenni a javításra.
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
15543 hozzászólás
Válasz .Feco. #10182. hozzászólásáraEz igen!
Adtál neki plusz nitrogént, vagy anélkül is ekkorára nő?
Válasz .Feco. #10182. hozzászólásáraAlakul ez !
Válasz Wilde #10184. hozzászólásáraAz attelelő keveréket direkt később vetjük higy ne hozzon virágot. Ha hozott volna akkor ment volna rá a zuzo vagy a tárcsa
Válasz Wilde #10184. hozzászólására1000x le lett írva mi történik a növények virágzása előtt és után. Mérlegelni kéne, mit csináljuk, nem egyből beleugrani a hülyeségbe, mert a keverékből ami jobb esetben 5-6-7-több növényből áll 1 virágzik, na bumm.
Válasz Radocz #10179. hozzászólásáraGratulálok a mai Natur Agro termékhez :D
Válasz Wilde #10187. hozzászólásáraSzerintem ezért írta, hogy nem. De te is azt írtad virágzás előtt kell. Amíg nem virágzik addig épít a talajnak. Akkor most mi az észrevétel?
Válasz Mf-es? #10185. hozzászólásáraTe làtsz rajta?
Válasz Wilde #10184. hozzászólásáranem virágzik neki
Válasz Wilde #10184. hozzászólásáraLátsz rajta virágot?
Válasz .Feco. #10182. hozzászólásáraszép.csak azt nem értem,hogy mikor én azt írtam ,hogy tavaszig meghagyom a zt-t akkor azt mondtátok virágzás előtt kell bedolgozni mert utána elveszi a vizet tápanyagot a magképzés miatt.most pedig azt írod alakul a talaj és a tápanyagkészlet.akkor hogy is van ez?
Válasz .Feco. #10182. hozzászólására10×10esek a mozaik taposók?
bocs
Alakul a tavaszi talaj és tápanyag készlet...
Most találtam egy videóra a youtubon, amiben a moldáv Agro TV beszámol arról, hogy az állam támogatja a no-till és mini-till technológia vásárlását. (2015) ... csak úgy érdekesség képpen.
Válasz Radocz #10179. hozzászólásáraNa az nem a fórumtali!!!!!
az szombaton volt.
A csütörtöki Fórumtalira, megvettem 4 talajmintát.
10 cm mélységből.
Akinek van mikroszkóp elérhetősége adok belőle egy kanállal vizsgálódásra.
1 szomszéd mélyszántott területe.
2 takarónövénnyel fedett
3 búzával vetett
4 másik szomszéd búzával vetett.
A 2-es 3-as minta 2015 évben EM-BIO-val kezelt istállótrágyát kapott.
Ebből már 2014-ben elküldtem Netparasztnak egy mintát megtekintésre.
Korlátozott számban még van férőhely. (2 000 Ft/fő helyszínen történő befizetése esetén).
Válasz Vadmalac #10177. hozzászólására
Köszönöm szépen a gyors választ
Válasz kissjanos04 #10175. hozzászólásáraSketch Up
https://www.sketchup.com/
No till vizsugaras vetés.https://www.youtube.com/watch?v=VH30GpUAd3Q
Sziasztok. Egy kis segítségeteket kérném, számítógépes műszaki tervezőprogramot használt-e már valaki, és ha igen tudnátok ajánlani valami egyszerűt és jót, letöltés stb. előre is köszi a segítségeteket.
Válasz Netparaszt #10173. hozzászólásáraKöszönöm, majd írok neki
Válasz bzss #10172. hozzászólására Péter olyn széleset és foghosszúságot kovácsol neked rugóacélból, amilyet kérsz.
https://www.facebook.com/peter.kovacs.58173000?ref=br_rs
http://https://www.novenypatika.hu/asovilla-4-agu-hokezelt
Létezik az ilyentől szélesebb ásóvilla?
Válasz Levente2000 #10169. hozzászólására
VET nem "ültet".
Válasz Mf-es? #10167. hozzászólásáraHááát meg... mivel azt is már tudják hogy melyik a csemege kukorica és melyik a takarmány. Abból nem lehet gond ha keveredik mellé fehér és bíborhere (ahogy most képzelem) de azért annak látszodnia kell, hogy az szarvaskerep javarészt.
Válasz Netparaszt #10168. hozzászólásáraA szöveg valahogy így szól lefordítva: Második évben, gyümölcsösben a talajnak védőnövényt ültet, azaz szarvaskerepet, amit mulcsként használ.
Válasz Levente2000 #10166. hozzászólására Mit vállaltál pontosan a szarvaskereppel és hány százalékban kell szerepelnie a területen?
Válasz Levente2000 #10166. hozzászólásáraSzerinted,egy több fajból álló keverékbe,meg tudja mondani az ellenőr,van-e benne szarvas kerep?
Válasz Netparaszt #10165. hozzászólásáraMost már ez van. Ehhez kell tartanom magam a pályázat szerint. Azért ez is jobb mintha tárcsáznám.
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólására Szarvaskerep már csak a tartós keverékbe szokott kerülni a folyamat végén. Biomasszát nem sokat hoz, javítani nem fogsz vele, de legalább nagy a költsége.
Tavasszal soha nem vetünk rozsos bükkönyt, az ősz és tél a talajjavítás időszaka, főidényben már a fákra kellene koncentrálni.
Aki a javaslatot tette, gondolom még nem látott takarónövényes ültetvényt...
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólásáraKüldtem emailt.
Válasz Netparaszt #10162. hozzászólásáraKöszönöm az ötletet. Pont a rozsos bükkönyre nem gondoltam. A pályázatíróm a fiatalgazdán azt javasolta, hogy vessek köztes növényként szarvaskerepet, mert az talajjavító és jó köztese a friss telepítéseknek. Ez sajnos bekerült a pályáyati tervbe, ennek következtében számonkérhetik ellenőrzésnél hogy hol a szarvaskerep. Kénytelen vagyok szarvaskerepet vetni... esetleg keverékként vethetek hozzá rozsos bükkönyt tavasszal?
Válasz Levente2000 #10161. hozzászólására Csak röviden: fákat minél többet erdei kotorék+érett marhatrágya oldatával locsolni villás lazítás után, táblára minél több szenes anyagot kiszórni, penészes bála, avar, levél, szalma, nyár végén mész és pétisó kiszórása, sekély bedolgozása, sűrű rozsos bükköny vetése. Következő év lezúzás tavasszal, amikor elkezd száradni a talaj, faleveleket, stb. továbbra is szórni, minél többet. Nyár végén megint vetés, igényesebb keverékkel+tápanyaggal. Ezen gondolkozz, a technológiát most is el tudod kezdeni. Szén és biológia kell a területednek a kémián kívül, ehhez takarni kell.
Válasz Netparaszt #10157. hozzászólásáraHááát... semennyi ideje.
Ugyanis 2017-ben kezdtem igazán bele. Rövid ideje fedeztem fel ezt a művelési módot amiről itt szó van de még nem csináltam. Mostmár lerendeltem a szárzúzót, egz év mulva remélhetőleg lesz direktvető gőpem is. Idén a mélylazítózás és meszezés után takarónövény lesz, utána békénhagyom a földet. Köszi az anyagot, már jó ideje olvasom. Jelenkezek majd konkrét kérdésekkel.
Válasz Netparaszt #10159. hozzászólására"fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom."
Ez is előfordult már. meg az is, hogy rossz helyre kattintottam, mert ....
Ha nem felejtem el akkor időnként mentem a begépelt szövegem, és akkor vágólapon megmaradt.
Akkor szokott előfordulni, egy kis "baleset", amikor egy időben másik fórumozó is küld üzenetet. Ekkor a "gyengébbik" alul marad.
Érdeklődőknek javaslom:
http://regagrihun.top-talk.com/forum
http://regagrihun.top-talk.com/forum
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://talajdoktor.blogspot.hu/
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Olvasási sorrendnek javaslom 2, 1, 3
Mire másodjára olvassa a kedves talajmegújító, talán meg is fogja érteni!
Ja a Kátai féle bibliát, azt naponta lefekvés előtt. (mint a Dale Carnegi három kötetes könyvet).
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólására Beírtam hosszan a technológiát meg a magyarázatot a humuszprofilra, ez a szutyok fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom. Hívj fel oszt elmesélem, mi a baj és mit tudsz tenni a javításra.
Válasz Levente2000 #10149. hozzászólására Az aszat kifejezetten pioneer novény, különösen a tömörödött, Ca hiányos helyeken bukkan fel nagy tömegben.
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz Levente2000 #10154. hozzászólásáraMélyebben, vagy alacsonyabb fekvésben lévő területről van szó? Az anyakőzet milyen, és milyen mélységben van?
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Válasz kovacsmihaly0905 #10150. hozzászólására Lehet fordítva is, eltemetett humuszú földeknél, ahol pl. a homokfúvás új szintet alakított ki.
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólásárade fordítva ...
föntről lefele csökken a humusztartalom
Helyesbítek: mezei aszat (Cirsium arvense) és nem máriatövis volt kb 80%-ban a telepítés után 2017-ben. Ez is pionír gyom?
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólásáraÉn nevetségesnek tartom,hogy a mai szemlélet azt mondja,egyél vegyszerrel kezeltet,mert az egészségesebb.
