Eddig még sosem vetettem zöldtrágyát,de szeretném elkezdeni a talajtakaró vetést gabona után,tavaszi elé. A szántást szeretném hanyagolni....Termeltem facéliát,aratás után kapott egy tárcsát a terület,majd jó 3 hetére egy lazítást 50-55 centi mélyen. Igaz még sosem vetettem zöldtrágyát,de árvakelésem az van...Kb 2hete néztem az első komolyabb fagy előtt akkor jó térdmagasságig ért. Tavasszal max egy kombinátor után zabot szeretnék vetni. Pár hozzászólással lejebb olvastam hogy el lehet kezdeni osztrákból levetett gruberral is. Vettem egyet. 11kapás pöttinger,saxonia vetőgéppel kombinálva.... Nem egy szép darab,kicsit kopott is,de szerintem kezdetnek jó lesz.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólásáraHagyományos technológiánál is extrém időben mutatkozik meg igazán a különbség hogy ki-ki mire megy, ha van eső mindig akkor mindenki tud termelni. A szemléleten nagyon sok múlik, ahogy te is írod.
Talán minden váltásra igaz a mondás: "Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk." Meg van valami olyan is hogy könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül se. Na jó, olvastam
Válasz Tomszi #3788. hozzászólására Kukorica után gabonaféle, egyéves olaszperje még mindig jöhet, utolsó kultiválásnál pedig még el lehet vetni herefélét.
Mostanában kezdtek kísérletezni a pasture croppinggal, ahol nyáron kiszáradó füvesbe vetnek gabonaféléket, de van, ahol a tartós lucernasorok közé vetik a kukoricát.
Minden csak kísérlet kérdése, nekem is lesz néhány újabb majd tavasszal.
Válasz decsi #3789. hozzászólására Ha tavaszig ki tudod szedni, akkor szerintem szerényen, de jó, mert míg bomlik, átadja a tápanyagot.
Ha megmarad az egyértelműen rossz.
Válasz papa maci #3793. hozzászólására Próbálkoztam idén 25 cm sortávval, jól bokrosodó búzával működhet, ha megtalálja az ember a megfelelő tőszámot, nálam túl sok lett, nem bokrosodtak megfelelően. Mulcs, kifagyó takarónövény segíthet a gyommentességben.
Egy sor sem zárt össze mondjuk a 12 féle búzából, de gyomfésűzni valóban lehet még térdig érőben is.
A Babona jól bokrosodó fajta?
Válasz Richard. #3790. hozzászólására A technológiai váltást kevesen indítják el maguktól, általában valamely integrátorban bízva vesznek valami gépet, mint a sávos művelés tündöklésénél és bukásánál is láthattuk.
Az a baj, hogy az integrátornak dolgozó talajtani szakember sem gondolkozik talajbiológiában, így nehéz volna bármilyen sikert is elérni. A műtrágyától nem lesz laza a talaj.
Így hiányos ismeretekkel vág bele egy új technológiába, a talaj termékenységét létrehozó mikrobiális élet támogatása nélkül - nagy esélye van a kudarcnak.
Sávos művelés vagy a direktvetés már feltételezne egy mélyen lazult talajállapotot, hogy ne szűk öt esztendőben gondolkozzon a termelő, mint hallottam nemrég az egyik integrátortól, ami nélkül nem lehetséges az áttérés.
De a forgatás nélküli művelésnél is másként kell számolni a tápanyagtervet, mert etetnünk kell a talajéletet és a növényeket is, míg el nem érjük azt az állapotot, amikor a talajélet már egyre több tápanyagot szolgáltat.
A mustár valóban nem köt nitrogént, csak eltárolja, amit a talajban talál. Persze ha leszántásra kerül, adtunk a szarnak egy pofont, abból nem sok marad a következő növénynek. Ha ottmarad a felszínen, akkor megkaptuk a mázsákban mérhető megtakarítást a kapás növénynek.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólására A tapasztalatok mást mutatnak. A klimatikus extrémekkel nem tudunk mit kezdeni, de a technológia kinél gyorsabban, kinél lassabban, de javítja a talajt. A javuló talaj pedig egyre szélesebb lehetőségeket biztosít, kevéssé lesz gond az aszály és a beázott föld is. Nálunk a vetés időpontja a sarkallatos. A konvencionális környezetben, feketére művelt földbe vetett állományt a csírázást épp elindító csapadékkal a kora őszi extrém hőhullámok néhány helyen kivégezték. Ahol azonban mulcsba lett vetve, szép állományok keletkeztek. Akik az optimálisnál korábban vetettek, ott is korán virágba menő, gyenge állomány keletkezett, de a másodvetéshez mindig jól kell megsaccolni az időpontot, mikor eső várható.
Azonban minden a tudással kezdődik, anélkül kár kísérletezni, amíg nem álltak össze a fejben a teendők és lehetőségek rendszere.
Gabe Brown mondta, hogy ha egy évben nem hibázik legalább kétszer valami újdonságban, akkor nem is csinál semmit.
Más a szemléletük, pedig egy fillér támogatást nem kapnak.
A technológiát pedig a levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni, ha bejön, akkor már érdemes befektetni is.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólásáraJa,igaz! Amint látom a profiknak is gond,fejtöré a megoldás keresése,de tényleg,területi adottságokra meg nem lehet berendezkedni. de alpban szántás elhagyás,az már fél siker. De ami példát irtam,ledöbbentem. Persze aki nem akar szántás nélkül próbálkozni,annak nix eredmény. Tarló után mustár,olajretek,fcélia,napra keverék,bőségeszöldséget adott,arányaiban annyi pénzből,mint szomszédföld tarló tárcsázása,plusz mégegy tárcsa gyomok miatt,aztán szánt, boronál. De ha valaki így gondolja,hogy a sivár föld hónapokig szépen mutat,az is egyverzió,szép tiszta volt,most meg a gyomokkal van tele a vetés. Én tavaszit vetek utánna,de a gyomokat elnyomta a zöldség .ez plusz még egy siker,hogy ezt jövőre is megismételjük,pedig eső szinte ősszel volt. ez a kicsi erdmény is azt bizonyítja,hogy nem hülység ez. Végülis,bérelt föld is van,de akkor is nekünk terem! úgyhogy,így tovább!
Válasz Richard. #3790. hozzászólásáraSzerintem azt hogy gépet venni egy dolog, pénz kell hozzá és elhatározás. Aztán hogy hogyan használod ahhoz meg ember, az se árt ha esze is van. De majd jön az illetékes és megmondja.
Szerintem többet ér a kevésbé high-tech gép, szakszerűen alkalmazva.
Szerintem ez a takarónövényes No-Till technológia, különösen érzékeny arra hogy minden elemét pontosan betartják-e, főleg ha még extrém időjárással is párosul, legalábbis ahogy egyre többet olvasok róla, plusz a saját tapasztalatok a hagyományos műveléssel, nekem ez jön le. És persze minden technológiát adaptálni kell a saját körülményeihez mindenkinek, tehát nincs egy általános kőbe véshető recept.
Mondjuk ezek a hagyományos technológiákra is igazak, csak nem ennyire, főleg ha elég jó területen gazdálkodsz, leegyszerűsítve: ha szántasz és vetsz, meg kicsit eltalálod a gyomirtást akkor lesz termésed.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraKonkrét kísérletet nem tudok, de a nagyobb sortávú gépeken európai részen általában sávban vetnek, a legnagyobb sortávú gép is 30cm, de ~10cm-es sávba vet, így a vetetlen sortáv csak 20cm. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a művelőutat simán be szokták nőni a gabonák, ott pedig 2 sor kihagyás van, ami összesen ~3x15cm vetetlen sáv, az már 45 centi. Soknak tűnik, de végül az is eltűnik. Magam is kíváncsi lennék rá, hogy mennyi termésveszteség lenne ha pl. dupla gabona sortávra vetnénk gabonát? Szerintem a 20cm vetetlen sorköz ami még elfogadható, ezt még valószínűleg bevállalnám.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására1-2 kéve beszéltünk róla..Sőt volt alighanem Német kutató intézet adatainak tanulmányozása. Volt ott még 75 cm is...Igaz takaró nyövényekkel együtt. 30cm-es volt az igazán elfogadható. Mára 100 kg/h altat és környékén vannak a kivetett vetőmag menyiségek. Így a hagyományos vetőgépek is még játékban lehetnek. Bár a Horsch a nyomólevegős vetőgépéhez. Ki kísérletezett egy szemenkénti adagoló egységet gabonához. Még jobban kihasználandó tenyészterület. A JD 15cm-re vet. A Horsch láttam ikersoros 20-5-20 cm Ha jól saccoltam. Természetesen a növekvő sortávval arányosan csökkent a ki juttatott vetőmag mennyiség.Idén debütált a környéken a Babona nevű hazai fajta. Az az nyáron egy nagyon kis darabban sikerült beleharapni. Olyan volt mint a kefe és dőlt be az anyag a tartályba. Na ezen fajta még átlagos csíraszámmal van kijuttatva. A 30cm azért favorizálnám..Mivel szelősebb egy gyomfésűvel is viszonylag jól lehetne egy darabig vakarászni.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraVan egy indiai (?) módszer SRI-nek hívják, ott 20 cm-es sor- és tőtávra vetik/ültetik a gabonát, állítólag jobban terem, mint a hagyományos. Elsősorban rizsre találták ki, de búzával is kipróbálták
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraAz utolsó mondatodon mit èrtesz? Mi az,ami miatt visszatèrtek a szàntàsra? Nem tudja a jobb kèz,mit akar a bal? Nekem mondta azt egy nagy földműves,hogy a mustàr,hülysèg,hogy nitrogènt köt meg,Pròbàlta,leszántotta,semmi eredmény. Gondoltam èn,35centi a föld alatt,amire ràveti 5centire felülről a magot,tuti, h
Eredmèmytelen.egyszeri alkalom. De mèg a Tàrgya is ilyen elven.Leszàntva,pont erről írtok,hogy felülről mulcsban hagyni,humuszosîtani,nem eltemetni. Aztán itt lezàrult a talajmegùjìtàs. Ilyesmire gondoltàk?
Netparaszt!
Az lenne a kérdésem,hogy az őszi árpában elég sok repce maradt meg (vissza fokadt) 0-3db/m2 ezek nem most kellő repcék hanem szép nagyok.Ez jó,rosz vagy semleges?
Válasz Netparaszt #3784. hozzászólásáraEzt én értem, csak arról írtam mikor nem takarónövényezel. Le is írtam hogy nem vonom kétségbe a technológiát.
Tényleg nem kötözködésért, de mikor már sár van akkor nem tudsz kukorica után se takarónövényt vetni se lazítani, de búzatarlót se
Tudom, be kell gépesíteni, meg megfelelő vetésforgó, de akinek ez nincs meg és akkor arat, mikor odaérnek.
Sokat agyaltam már rajta, hogy mi lenne a talaj szempontjából optimális vetésforgó.
Kukorica, utána takarónövénynek tritikálé, vagy búza
Napraforgó
Kalászos
Repce, ezután kifagyó takarónövény keverék, és abba mehetne tavasszal direktbe a kukorica
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraKuk-kuk vetésforgónál hogy lehet alkalmazni a talajkímélő technológiát? Okt 15 után érdemes még vetni takarónövényt és a terradigre szerelt elektromos vetővel elvetni? Meg fog az annyira erősödni hogy legyen valami értelme?
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáraHa jól csinálod, nem lesz gondid a hitelezőid fizetni. A jól csináláshoz viszont tanulni kell először és kidolgozni a technológiát, mielőtt lerendelnéd az első grubbert vagy kiló takarónövény magot. Túl sokan ugrottak már bele úgy technológiába, hogy nem előzte meg tanulás a lépést, ők most a szántástól eltérő technológiák legnagyobb ellenzői...
Válasz Tomszi #3777. hozzászólására Kötött talajt tavaszi elé lazítva és MEGFELELŐ takarónövény keverékkel, időben vetve, tavaszig takartan tartani az a megoldás, ami az őszi szántásnál jobb talajállapotot és számottevő tápanyagtöbbletet eredményezhet.
Ha lehet, ne menjen feketén talaj a télbe, így van esély a jobb talajállapotra, ezen keresztül a kiegyensúlyozottabb eredményekre.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólására Ezen a bérelt földön nem érdemes talajmegújítózni véleményen gondolkoztam már egy ideje, de nem értem teljesen.
Az input nem magasabb jelentősen, a haszon sem tér el számottevően.
Ha arra gondolok, hogy a bérlet végén majd a féltve őrzött talajom egy műkörmös újparaszt szántja be az őszi esők idején - hát az rossz érzés, de legalább addig is gyűlt s tapasztalat, hogyan lehet jobban csinálni.
A bérelt földek végletes kizsákmányolása senkinek nem jó.
Válasz szanberg #3778. hozzászólására Valószínűleg mindent a legjobban csinálsz, e egy ponton hiányozhat valami a rendszerből. Én a vegyes takarónövényekre tippelek igy látatlanban és talán ráférne némi talajoltás, ha még a gabonaszalma sem bomlik.
Élet nélkül nem fog havulni egyetlen föld sem.
Válasz Berente Antal #3773. hozzászólásáraAttól, hogy bérelt nem cserélődik 2-3 évente... Amit most berelek mar 5-10 eve berelek, bauj kerul hozzam azt is védelem majd valószínű sok-sok éven at.
Ezek a dolgok olcsóbbak es jobbak minden szempontból, ha csak egy évig csinálom akkor is magammal Csesznek ki, ha nem igy csinálnám, akkor meg minek geccsoljak a szantassal?
Ha meg megis kiviszik alolam az adott földet iszok ra hideg vizet es kesz. Komoly gond az, ha valaki olyan szemleletben műveli a földjét, hogy ezt-azt azert nem csinal meg, mert bérelt föld, mi lesz ha lejár a bérlet! Ilye alapon szerves trágyát csak az 5 eves bérlet elején, műtárgyat meg csak az elso 3 évben adsz neki? Ez is ugyan olyan...
Másrészről en nem gondolom hogy a fokozatosságnak van erteme. Akármikor at lehet állni a direktvetesre, csak az idopontot százszor körültekintőbben kell megválasztani! Míg egy 5-10 eve szántás nelkul művelt föld bármikor megfelelő, addig egy korabban szántott terület csak nehány növénnyel es csak nagyon szűk ablakban vethető igy!
Válasz Berente Antal #3771. hozzászólásáraPersze ezek igazak, énis csak kukorica után szántok de volt, hogy annak tarlóját is egyéb módon hagytam a tavasznak és nem is volt gond pedig akkor még nemvolt geringhoff adapter sem, közel ilyen zúzáskép sem, ésatöbbi...
de akkorsem jó ez így, csak a sajáton és nem viszakozva látom ennek jövőjét, vagyis folyamatosan ha egysezr elvan kezdve és akkor önmagát generálja a történet.
Volt egy tábla amit 7éven keresztül nem szántottunk. Fekete kötött nyirok ráadásul nagy part erodált. Szerintem csak előnyére vállt, viszont tavaly a sok csapadék miatt nemtudtam a búza aratása után rámenni semmivel sem. Tavasszal vetnem kellett bele kétszikűt(mustár lett) hogy tudjak utána tritikálét rakni, mert amúgy gyenge terület és igénytelen növény kell bele amit a vad sem nagyon bánt.
Viszont így télen kikellett szántani, nagyon sekélyen ment a szántás, nemtudtunk mit csinálni vele egyszerűen telítve volt nedvességgel semmi más nem működött rajta.
Most a mustár után letárcsáztuk, lejártam grubberral utána ment a tritikálé. A grubber felhozta a kőkeményre száradt eketalpat amit összegöndöltek a gépek, benne a tavalyi szalma és esze ágában sem volt elbomlani azóta. Jövőre lazítom majd a tritikálé tarlót. Nemtudom okozott e kárt a rossz minőségű szántás mert most a grubberrel áttörtem a maradékát de igazából továbbra is hanyagolni akarom majd az ekét itt, kukorica úgysem lesz benne a vadkár miatt sosem.
Szóval az egész lényege, hogy itt már van egy jó ideje forgatásnélküli pálya, mondom szerintem jobb lett a talaj mármint jobban művelhetőnek láttam főleg azért mert a szántás mindig mancsolás volt, errefel mégis előkellett vennem az ekét egyszercsak máskülönben nemtudtam volna tavasszal mit kezdeni a talajjal, vetni bele ésatöbbi, és mivel bérelt terület a java(igaz van benne saját részem is) így nemtudom megtenni, hogy nem termelek rajta, nem vetem be csak majd akkor ha jó lesz a talajállapot. IGaz nagy haszont nem hozott ígysem de az embereim dolgoztak, volt munkájuk a gépek dolgoztak nem álltak, az üzem ment, tudtam vetni utána jól kalászost ésatöbbi...
Szóval hiába régóta mulcsozás van meg nem szántás mégis nedvességben az agyag ugyanúgy művelhetetlen, cserében majd utána mikor felszárad ollyan repedések lesznek rajta, hogy belefér a 46-os bakancsom, ilyentéren nem sikerült előrelépni, valami plussz kéne.
de mivel nem saját a terület így ettől többet nemtudok tenni, nekem megint csak ez a bajom.
Válasz Dinnyés Laci #3754. hozzászólásáraNem értettél meg. Lazításhoz, gruberezéshez, tárcsázáshoz száraz talaj kell, ill. nyirkos vagy annál szárazabb. A nedvesebbet csak gyúrják ezek az eszközök, míg szántani tudod a nagyon vizeset is, más dolog hogy a topik témája szerint nem kell szántani. Viszont ha már szántani nem lehet mert olyan száraz, gruberezni, lazítani, tárcsázni még lehet, méghozzá jó eredménnyel.
Viszont ha valaki hagyományosan gazdálkodik, és azt jól akarja csinálni, akkor kötött talajt ősszel kell szántani, mert ott a tavaszi szántásnál rosszabb nincs. Még egyszer mondom, aki szántani akar, tehát én nem azt itt leírt talajmegújítást vonom kétségbe.
Én nyár-végi, őszi vetés alá ha lehet akkor lazítok vagy gruberezek, ill. mindkettőt külön-külön területen, tavaszi alá pedig szántok, ha nagyon száraz akkor pedig az eke helyett lazító vagy gruber.
Szerintem csak elbeszéltünk egymás mellett amúgy.
Válasz Dinnyés Laci #3775. hozzászólásáraNyílván az időjáráson múlott elég keményen, de itt meg azzal rontották el, hogy aratás után megkellett volna csinálni az alapművelést, nem pedig vetés előtt terranózni
Válasz Dinnyés Laci #3770. hozzászólásáraA rapid lapok kialakítása inkább az aprítás mint az aprítva keverés. Én így látom. Ha már.."gyúrni" kellett a földet. Akkor egy rapid után a gruberos mutatvány jobb lett volna. Jelenleg a környéken található vasak. Top down...MT tiger. Igaz ezek több műveletet csinálnak..De hatékonyan takarítanak. A sima gabona tarlóba egysor tárcsa . A gép elején a kis villanyos szóró..(fogott repce.)Hátul kombinátor. Olyan zöldanyag lett.. Mint a paplan.
Válasz szanberg #3767. hozzászólásáraNem csak fekete, vagy fehér. A forgatásmentességet holnap reggel is elkezdheted és évről évre javul majd a helyzet. Rt-van, gondolom Gruber is. Az első 3 évet a meglévő eszköz parkkal megcsinálod(saját tapasztalat), addig nem halmozódik fel annyi mulcs, hogy ne tudd kezelni. Közben fejben ( és zsebben) készülhetsz a jövőre. Gondolom a bérletek nem 1-2 évre szólnak.
Válasz papa maci #3769. hozzászólásáramaestro van nekik van rajta csak gyanítom azzal nem igen lehet még repcét vetni
rapid meg valamiért a mulcsba nem dolgozott szépen
Válasz Dinnyés Laci #3763. hozzászólásáraAkkor csak egy aprócska elem hiányzott a sikerhez. Mondjuk az a leg kisebb költségű kiegészítő a többihez képest. Volt hogy a napraforgó vetés csúszott két napot..Mivel legyártottuk a sávtisztítót..Megérte.
Válasz Ferror #3761. hozzászólásárabár durvának tűnik, de valójában kíméletesebb, mint a szántás, mert nem forgatja össze a féregeket, csak átmozgatja.
De ha szóba kerüla gazdaságosság is, akkor azért kíváncsi lennék, hogy amikor 200-250 lóerős gépek 3 m-es eszközzel lépésben mennek tökig gázon ott mennyi üzemnyag fogy hektáronként... főleg ha még hozzáteszünk egy holland fizetést is a beművelt területhez...
Válasz Netparaszt #3762. hozzászólásáraEgy dolgot szögezzünk le. Elég jól beleszaladtunk a témában és bár magától senki sem íratkozott fel a támogatói lista faxságra hehe de aki ide ír azt mind érdekli a történet és bele is fog(unk) próbálgatni.
DE AMÍG NEM SAJÁTOD AZ A FÖLD amin így kellene gazdálkodni addig veszett fejsze nyele az egész.
Senki sem fog bizonytalannak tűnő hosszú átállás idő igényű folyamatokba kezdeni más földjén amit valljunk meg a mostani mindennaposan változó törvényi háttérben, kiszámítani nagyon nem lehet.
Szóval amíg nincsen annyi saját területed ami ráadásul kivan mérve mert ez is fontos!!!!!! tehát végleges helyén levő földed nincsen annyi amin lehet vetéforgóban ilyen technológiákkal finomkodni, addig nemlehet ráállni és kellenek az udvaron levő vasak mind.
Válasz Ferror #3761. hozzászólására Felturbózott brazil gépsor
Az Imants ásógépeket egyébként használják talajjavításra leharcolt homokon, rengeteg zöldtrágyával, de ezok körkörösen ásnak, teljes szelvényt homogenizálva.
Válasz papa maci #3759. hozzászólásáraItt olyan van,hogy tárcsa terrano rapid de elég ligetes sok a mulcs a felszinen nem volt eső a nyáron nem tudott elbomlani
sávtisztítós szemenkéntivel kellett volna vetni,de az nincs nekik
itt most a "sokműveletes"repcék a legszebbek a mulcs eltünt bármilyen vetőgép beletette a magot vetés után jött az eső
Válasz Dns8 #3730. hozzászólására A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve. A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak.
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraCsak egy mondat, mert altatom a kicsit. Nézd meg a talajdoktoron az írásokat a rendszerről, amivel a lazultságot fent tudod tartani. A dig jó kezdet, de remélem került valami növény bele, hogy fent is tartsa a lazultságot a gyökértömeggel, mert egyébként visszaülepszik magától.
Válasz t.peti #3758. hozzászólásáraVan erre példa itt is. A másik példa szintén csak a szomszédban. A bemutató gép maradt. Búza után egy sor tárcsa. Majd a bemutatós Top Down..Vetés JD 740 A. A leg szebb repce most az övé. Egy föld út válassza el a két táblát. És számtalan művelet sor.
Válasz Dinnyés Laci #3756. hozzászólásáraKiszárították a talajt a sok művelettel és csapadék nem jött csak későn, van szemenkéntivel vetett is ami 2 leveles állapotban van.
15547 hozzászólás
Eddig még sosem vetettem zöldtrágyát,de szeretném elkezdeni a talajtakaró vetést gabona után,tavaszi elé. A szántást szeretném hanyagolni....Termeltem facéliát,aratás után kapott egy tárcsát a terület,majd jó 3 hetére egy lazítást 50-55 centi mélyen. Igaz még sosem vetettem zöldtrágyát,de árvakelésem az van...Kb 2hete néztem az első komolyabb fagy előtt akkor jó térdmagasságig ért. Tavasszal max egy kombinátor után zabot szeretnék vetni. Pár hozzászólással lejebb olvastam hogy el lehet kezdeni osztrákból levetett gruberral is. Vettem egyet. 11kapás pöttinger,saxonia vetőgéppel kombinálva.... Nem egy szép darab,kicsit kopott is,de szerintem kezdetnek jó lesz.
Válasz Netparaszt #3802. hozzászólásáraAz idén már nem tudok rámenni.Tavasszal tudom kiszedni egy korai gyomírtással.Köszönöm a vállaszt.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólásáraHagyományos technológiánál is extrém időben mutatkozik meg igazán a különbség hogy ki-ki mire megy, ha van eső mindig akkor mindenki tud termelni. A szemléleten nagyon sok múlik, ahogy te is írod.
Talán minden váltásra igaz a mondás: "Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk." Meg van valami olyan is hogy könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül se. Na jó, olvastam
Válasz Dns8 #3786. hozzászólására Lásd az előző hozzászólást, van lehetőség, csak meg kell nézni, mi az, ami legjobban illeszthető a technológiádba.
Válasz Tomszi #3788. hozzászólására Kukorica után gabonaféle, egyéves olaszperje még mindig jöhet, utolsó kultiválásnál pedig még el lehet vetni herefélét.
Mostanában kezdtek kísérletezni a pasture croppinggal, ahol nyáron kiszáradó füvesbe vetnek gabonaféléket, de van, ahol a tartós lucernasorok közé vetik a kukoricát.
Minden csak kísérlet kérdése, nekem is lesz néhány újabb majd tavasszal.
Válasz decsi #3789. hozzászólására Ha tavaszig ki tudod szedni, akkor szerintem szerényen, de jó, mert míg bomlik, átadja a tápanyagot.
Ha megmarad az egyértelműen rossz.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására 30 cm sortávnál is hoztak azonos eredményt a kontrollal, de ez sok mindentől függhet, elsősorban a fajtától.
Válasz papa maci #3793. hozzászólására Próbálkoztam idén 25 cm sortávval, jól bokrosodó búzával működhet, ha megtalálja az ember a megfelelő tőszámot, nálam túl sok lett, nem bokrosodtak megfelelően. Mulcs, kifagyó takarónövény segíthet a gyommentességben.
Egy sor sem zárt össze mondjuk a 12 féle búzából, de gyomfésűzni valóban lehet még térdig érőben is.
A Babona jól bokrosodó fajta?
Válasz Richard. #3790. hozzászólására A technológiai váltást kevesen indítják el maguktól, általában valamely integrátorban bízva vesznek valami gépet, mint a sávos művelés tündöklésénél és bukásánál is láthattuk.
Az a baj, hogy az integrátornak dolgozó talajtani szakember sem gondolkozik talajbiológiában, így nehéz volna bármilyen sikert is elérni. A műtrágyától nem lesz laza a talaj.
Így hiányos ismeretekkel vág bele egy új technológiába, a talaj termékenységét létrehozó mikrobiális élet támogatása nélkül - nagy esélye van a kudarcnak.
Sávos művelés vagy a direktvetés már feltételezne egy mélyen lazult talajállapotot, hogy ne szűk öt esztendőben gondolkozzon a termelő, mint hallottam nemrég az egyik integrátortól, ami nélkül nem lehetséges az áttérés.
De a forgatás nélküli művelésnél is másként kell számolni a tápanyagtervet, mert etetnünk kell a talajéletet és a növényeket is, míg el nem érjük azt az állapotot, amikor a talajélet már egyre több tápanyagot szolgáltat.
A mustár valóban nem köt nitrogént, csak eltárolja, amit a talajban talál. Persze ha leszántásra kerül, adtunk a szarnak egy pofont, abból nem sok marad a következő növénynek. Ha ottmarad a felszínen, akkor megkaptuk a mázsákban mérhető megtakarítást a kapás növénynek.
Válasz Netparaszt #3797. hozzászólására"levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni,"
Akkor viszek magammal utánfutót és elhozok egy ilyen használt, átalakításra váró múzeumi tárgyat.
És viszek plusz egy GPS-t is.
Szerintem 5 órakor indulok és, majd telefonálok, ha végeztem Mezőhegyesen.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólására A tapasztalatok mást mutatnak. A klimatikus extrémekkel nem tudunk mit kezdeni, de a technológia kinél gyorsabban, kinél lassabban, de javítja a talajt. A javuló talaj pedig egyre szélesebb lehetőségeket biztosít, kevéssé lesz gond az aszály és a beázott föld is. Nálunk a vetés időpontja a sarkallatos. A konvencionális környezetben, feketére művelt földbe vetett állományt a csírázást épp elindító csapadékkal a kora őszi extrém hőhullámok néhány helyen kivégezték. Ahol azonban mulcsba lett vetve, szép állományok keletkeztek. Akik az optimálisnál korábban vetettek, ott is korán virágba menő, gyenge állomány keletkezett, de a másodvetéshez mindig jól kell megsaccolni az időpontot, mikor eső várható.
Azonban minden a tudással kezdődik, anélkül kár kísérletezni, amíg nem álltak össze a fejben a teendők és lehetőségek rendszere.
Gabe Brown mondta, hogy ha egy évben nem hibázik legalább kétszer valami újdonságban, akkor nem is csinál semmit.
Más a szemléletük, pedig egy fillér támogatást nem kapnak.
A technológiát pedig a levetett nyugati grubberből és lovas vetőgépből barkácsolt eszközzel is ki lehet próbálni, ha bejön, akkor már érdemes befektetni is.
Válasz Tomszi #3795. hozzászólásáraJa,igaz! Amint látom a profiknak is gond,fejtöré a megoldás keresése,de tényleg,területi adottságokra meg nem lehet berendezkedni. de alpban szántás elhagyás,az már fél siker. De ami példát irtam,ledöbbentem. Persze aki nem akar szántás nélkül próbálkozni,annak nix eredmény. Tarló után mustár,olajretek,fcélia,napra keverék,bőségeszöldséget adott,arányaiban annyi pénzből,mint szomszédföld tarló tárcsázása,plusz mégegy tárcsa gyomok miatt,aztán szánt, boronál. De ha valaki így gondolja,hogy a sivár föld hónapokig szépen mutat,az is egyverzió,szép tiszta volt,most meg a gyomokkal van tele a vetés. Én tavaszit vetek utánna,de a gyomokat elnyomta a zöldség .ez plusz még egy siker,hogy ezt jövőre is megismételjük,pedig eső szinte ősszel volt. ez a kicsi erdmény is azt bizonyítja,hogy nem hülység ez. Végülis,bérelt föld is van,de akkor is nekünk terem! úgyhogy,így tovább!
Válasz Richard. #3790. hozzászólásáraSzerintem azt hogy gépet venni egy dolog, pénz kell hozzá és elhatározás. Aztán hogy hogyan használod ahhoz meg ember, az se árt ha esze is van. De majd jön az illetékes és megmondja.
Szerintem többet ér a kevésbé high-tech gép, szakszerűen alkalmazva.
Szerintem ez a takarónövényes No-Till technológia, különösen érzékeny arra hogy minden elemét pontosan betartják-e, főleg ha még extrém időjárással is párosul, legalábbis ahogy egyre többet olvasok róla, plusz a saját tapasztalatok a hagyományos műveléssel, nekem ez jön le. És persze minden technológiát adaptálni kell a saját körülményeihez mindenkinek, tehát nincs egy általános kőbe véshető recept.
Mondjuk ezek a hagyományos technológiákra is igazak, csak nem ennyire, főleg ha elég jó területen gazdálkodsz, leegyszerűsítve: ha szántasz és vetsz, meg kicsit eltalálod a gyomirtást akkor lesz termésed.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraKonkrét kísérletet nem tudok, de a nagyobb sortávú gépeken európai részen általában sávban vetnek, a legnagyobb sortávú gép is 30cm, de ~10cm-es sávba vet, így a vetetlen sortáv csak 20cm. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a művelőutat simán be szokták nőni a gabonák, ott pedig 2 sor kihagyás van, ami összesen ~3x15cm vetetlen sáv, az már 45 centi. Soknak tűnik, de végül az is eltűnik. Magam is kíváncsi lennék rá, hogy mennyi termésveszteség lenne ha pl. dupla gabona sortávra vetnénk gabonát? Szerintem a 20cm vetetlen sorköz ami még elfogadható, ezt még valószínűleg bevállalnám.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólására1-2 kéve beszéltünk róla..Sőt volt alighanem Német kutató intézet adatainak tanulmányozása. Volt ott még 75 cm is...Igaz takaró nyövényekkel együtt. 30cm-es volt az igazán elfogadható. Mára 100 kg/h altat és környékén vannak a kivetett vetőmag menyiségek. Így a hagyományos vetőgépek is még játékban lehetnek. Bár a Horsch a nyomólevegős vetőgépéhez. Ki kísérletezett egy szemenkénti adagoló egységet gabonához. Még jobban kihasználandó tenyészterület. A JD 15cm-re vet. A Horsch láttam ikersoros 20-5-20 cm Ha jól saccoltam. Természetesen a növekvő sortávval arányosan csökkent a ki juttatott vetőmag mennyiség.Idén debütált a környéken a Babona nevű hazai fajta. Az az nyáron egy nagyon kis darabban sikerült beleharapni. Olyan volt mint a kefe és dőlt be az anyag a tartályba. Na ezen fajta még átlagos csíraszámmal van kijuttatva. A 30cm azért favorizálnám..Mivel szelősebb egy gyomfésűvel is viszonylag jól lehetne egy darabig vakarászni.
Válasz Berente Antal #3791. hozzászólásáraVan egy indiai (?) módszer SRI-nek hívják, ott 20 cm-es sor- és tőtávra vetik/ültetik a gabonát, állítólag jobban terem, mint a hagyományos. Elsősorban rizsre találták ki, de búzával is kipróbálták
Arra vagyok kiváncsi, meddig lehet növelni a kalászosok sortávját terméskiesés nélkül. Valaki tud erről?
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraAz utolsó mondatodon mit èrtesz? Mi az,ami miatt visszatèrtek a szàntàsra? Nem tudja a jobb kèz,mit akar a bal? Nekem mondta azt egy nagy földműves,hogy a mustàr,hülysèg,hogy nitrogènt köt meg,Pròbàlta,leszántotta,semmi eredmény. Gondoltam èn,35centi a föld alatt,amire ràveti 5centire felülről a magot,tuti, h
Eredmèmytelen.egyszeri alkalom. De mèg a Tàrgya is ilyen elven.Leszàntva,pont erről írtok,hogy felülről mulcsban hagyni,humuszosîtani,nem eltemetni. Aztán itt lezàrult a talajmegùjìtàs. Ilyesmire gondoltàk?
Netparaszt!
Az lenne a kérdésem,hogy az őszi árpában elég sok repce maradt meg (vissza fokadt) 0-3db/m2 ezek nem most kellő repcék hanem szép nagyok.Ez jó,rosz vagy semleges?
Válasz Netparaszt #3784. hozzászólásáraEzt én értem, csak arról írtam mikor nem takarónövényezel. Le is írtam hogy nem vonom kétségbe a technológiát.
Tényleg nem kötözködésért, de mikor már sár van akkor nem tudsz kukorica után se takarónövényt vetni se lazítani, de búzatarlót se
Tudom, be kell gépesíteni, meg megfelelő vetésforgó, de akinek ez nincs meg és akkor arat, mikor odaérnek.
Sokat agyaltam már rajta, hogy mi lenne a talaj szempontjából optimális vetésforgó.
Kukorica, utána takarónövénynek tritikálé, vagy búza
Napraforgó
Kalászos
Repce, ezután kifagyó takarónövény keverék, és abba mehetne tavasszal direktbe a kukorica
Mi a véleményetek egy ilyen vetésforgóról ?
Válasz Netparaszt #3785. hozzászólásáraKuk-kuk vetésforgónál hogy lehet alkalmazni a talajkímélő technológiát? Okt 15 után érdemes még vetni takarónövényt és a terradigre szerelt elektromos vetővel elvetni? Meg fog az annyira erősödni hogy legyen valami értelme?
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáraHa jól csinálod, nem lesz gondid a hitelezőid fizetni. A jól csináláshoz viszont tanulni kell először és kidolgozni a technológiát, mielőtt lerendelnéd az első grubbert vagy kiló takarónövény magot. Túl sokan ugrottak már bele úgy technológiába, hogy nem előzte meg tanulás a lépést, ők most a szántástól eltérő technológiák legnagyobb ellenzői...
Válasz Tomszi #3777. hozzászólására Kötött talajt tavaszi elé lazítva és MEGFELELŐ takarónövény keverékkel, időben vetve, tavaszig takartan tartani az a megoldás, ami az őszi szántásnál jobb talajállapotot és számottevő tápanyagtöbbletet eredményezhet.
Ha lehet, ne menjen feketén talaj a télbe, így van esély a jobb talajállapotra, ezen keresztül a kiegyensúlyozottabb eredményekre.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólására Ezen a bérelt földön nem érdemes talajmegújítózni véleményen gondolkoztam már egy ideje, de nem értem teljesen.
Az input nem magasabb jelentősen, a haszon sem tér el számottevően.
Ha arra gondolok, hogy a bérlet végén majd a féltve őrzött talajom egy műkörmös újparaszt szántja be az őszi esők idején - hát az rossz érzés, de legalább addig is gyűlt s tapasztalat, hogyan lehet jobban csinálni.
A bérelt földek végletes kizsákmányolása senkinek nem jó.
Válasz szanberg #3778. hozzászólására Valószínűleg mindent a legjobban csinálsz, e egy ponton hiányozhat valami a rendszerből. Én a vegyes takarónövényekre tippelek igy látatlanban és talán ráférne némi talajoltás, ha még a gabonaszalma sem bomlik.
Élet nélkül nem fog havulni egyetlen föld sem.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólásáraÍgy van!Itt is a saját,nincs 20%. Az ekét eladtuk.
Válasz .Feco. #3779. hozzászólásáraKöcsög telefon....
Szoval ha uj kerul hozzam azt is művelem majd valószínű sok-sok éven at
Válasz Berente Antal #3773. hozzászólásáraAttól, hogy bérelt nem cserélődik 2-3 évente... Amit most berelek mar 5-10 eve berelek, bauj kerul hozzam azt is védelem majd valószínű sok-sok éven at.
Ezek a dolgok olcsóbbak es jobbak minden szempontból, ha csak egy évig csinálom akkor is magammal Csesznek ki, ha nem igy csinálnám, akkor meg minek geccsoljak a szantassal?
Ha meg megis kiviszik alolam az adott földet iszok ra hideg vizet es kesz. Komoly gond az, ha valaki olyan szemleletben műveli a földjét, hogy ezt-azt azert nem csinal meg, mert bérelt föld, mi lesz ha lejár a bérlet! Ilye alapon szerves trágyát csak az 5 eves bérlet elején, műtárgyat meg csak az elso 3 évben adsz neki? Ez is ugyan olyan...
Másrészről en nem gondolom hogy a fokozatosságnak van erteme. Akármikor at lehet állni a direktvetesre, csak az idopontot százszor körültekintőbben kell megválasztani! Míg egy 5-10 eve szántás nelkul művelt föld bármikor megfelelő, addig egy korabban szántott terület csak nehány növénnyel es csak nagyon szűk ablakban vethető igy!
Válasz Berente Antal #3771. hozzászólásáraPersze ezek igazak, énis csak kukorica után szántok de volt, hogy annak tarlóját is egyéb módon hagytam a tavasznak és nem is volt gond pedig akkor még nemvolt geringhoff adapter sem, közel ilyen zúzáskép sem, ésatöbbi...
de akkorsem jó ez így, csak a sajáton és nem viszakozva látom ennek jövőjét, vagyis folyamatosan ha egysezr elvan kezdve és akkor önmagát generálja a történet.
Volt egy tábla amit 7éven keresztül nem szántottunk. Fekete kötött nyirok ráadásul nagy part erodált. Szerintem csak előnyére vállt, viszont tavaly a sok csapadék miatt nemtudtam a búza aratása után rámenni semmivel sem. Tavasszal vetnem kellett bele kétszikűt(mustár lett) hogy tudjak utána tritikálét rakni, mert amúgy gyenge terület és igénytelen növény kell bele amit a vad sem nagyon bánt.
Viszont így télen kikellett szántani, nagyon sekélyen ment a szántás, nemtudtunk mit csinálni vele egyszerűen telítve volt nedvességgel semmi más nem működött rajta.
Most a mustár után letárcsáztuk, lejártam grubberral utána ment a tritikálé. A grubber felhozta a kőkeményre száradt eketalpat amit összegöndöltek a gépek, benne a tavalyi szalma és esze ágában sem volt elbomlani azóta. Jövőre lazítom majd a tritikálé tarlót. Nemtudom okozott e kárt a rossz minőségű szántás mert most a grubberrel áttörtem a maradékát de igazából továbbra is hanyagolni akarom majd az ekét itt, kukorica úgysem lesz benne a vadkár miatt sosem.
Szóval az egész lényege, hogy itt már van egy jó ideje forgatásnélküli pálya, mondom szerintem jobb lett a talaj mármint jobban művelhetőnek láttam főleg azért mert a szántás mindig mancsolás volt, errefel mégis előkellett vennem az ekét egyszercsak máskülönben nemtudtam volna tavasszal mit kezdeni a talajjal, vetni bele ésatöbbi, és mivel bérelt terület a java(igaz van benne saját részem is) így nemtudom megtenni, hogy nem termelek rajta, nem vetem be csak majd akkor ha jó lesz a talajállapot. IGaz nagy haszont nem hozott ígysem de az embereim dolgoztak, volt munkájuk a gépek dolgoztak nem álltak, az üzem ment, tudtam vetni utána jól kalászost ésatöbbi...
Szóval hiába régóta mulcsozás van meg nem szántás mégis nedvességben az agyag ugyanúgy művelhetetlen, cserében majd utána mikor felszárad ollyan repedések lesznek rajta, hogy belefér a 46-os bakancsom, ilyentéren nem sikerült előrelépni, valami plussz kéne.
de mivel nem saját a terület így ettől többet nemtudok tenni, nekem megint csak ez a bajom.
Válasz Dinnyés Laci #3754. hozzászólásáraNem értettél meg.
Lazításhoz, gruberezéshez, tárcsázáshoz száraz talaj kell, ill. nyirkos vagy annál szárazabb. A nedvesebbet csak gyúrják ezek az eszközök, míg szántani tudod a nagyon vizeset is, más dolog hogy a topik témája szerint nem kell szántani. Viszont ha már szántani nem lehet mert olyan száraz, gruberezni, lazítani, tárcsázni még lehet, méghozzá jó eredménnyel. 
Viszont ha valaki hagyományosan gazdálkodik, és azt jól akarja csinálni, akkor kötött talajt ősszel kell szántani, mert ott a tavaszi szántásnál rosszabb nincs. Még egyszer mondom, aki szántani akar, tehát én nem azt itt leírt talajmegújítást vonom kétségbe.
Én nyár-végi, őszi vetés alá ha lehet akkor lazítok vagy gruberezek, ill. mindkettőt külön-külön területen, tavaszi alá pedig szántok, ha nagyon száraz akkor pedig az eke helyett lazító vagy gruber.
Szerintem csak elbeszéltünk egymás mellett amúgy.
Válasz Dinnyés Laci #3775. hozzászólásáraNyílván az időjáráson múlott elég keményen, de itt meg azzal rontották el, hogy aratás után megkellett volna csinálni az alapművelést, nem pedig vetés előtt terranózni
Válasz papa maci #3774. hozzászólásáraezek is gruberoztak
aratás után ih tárcsa hengerrel
vetés előtt terráno
majd vetés rapiddal
Válasz Dinnyés Laci #3770. hozzászólásáraA rapid lapok kialakítása inkább az aprítás mint az aprítva keverés. Én így látom. Ha már.."gyúrni" kellett a földet. Akkor egy rapid után a gruberos mutatvány jobb lett volna. Jelenleg a környéken található vasak. Top down...MT tiger. Igaz ezek több műveletet csinálnak..De hatékonyan takarítanak. A sima gabona tarlóba egysor tárcsa . A gép elején a kis villanyos szóró..(fogott repce.)Hátul kombinátor. Olyan zöldanyag lett..
Mint a paplan.
Válasz .Feco. #3768. hozzászólásáraÚgy tudom, bérelt földjeid vannak javarészt. Te hogyan kezeled Szanberg által felvetett problémát?
Válasz .Feco. #3768. hozzászólásáraVan olyan eset amikor bármennyi üa got megér ha megvan csinálva mintha nincs
Válasz szanberg #3767. hozzászólásáraNem csak fekete, vagy fehér. A forgatásmentességet holnap reggel is elkezdheted és évről évre javul majd a helyzet. Rt-van, gondolom Gruber is. Az első 3 évet a meglévő eszköz parkkal megcsinálod(saját tapasztalat), addig nem halmozódik fel annyi mulcs, hogy ne tudd kezelni. Közben fejben ( és zsebben) készülhetsz a jövőre. Gondolom a bérletek nem 1-2 évre szólnak.
Válasz papa maci #3769. hozzászólásáramaestro van nekik van rajta csak gyanítom azzal nem igen lehet még repcét vetni
rapid meg valamiért a mulcsba nem dolgozott szépen
Válasz Dinnyés Laci #3763. hozzászólásáraAkkor csak egy aprócska elem hiányzott a sikerhez. Mondjuk az a leg kisebb költségű kiegészítő a többihez képest. Volt hogy a napraforgó vetés csúszott két napot..Mivel legyártottuk a sávtisztítót..Megérte.
Válasz Ferror #3761. hozzászólásárabár durvának tűnik, de valójában kíméletesebb, mint a szántás, mert nem forgatja össze a féregeket, csak átmozgatja.
De ha szóba kerüla gazdaságosság is, akkor azért kíváncsi lennék, hogy amikor 200-250 lóerős gépek 3 m-es eszközzel lépésben mennek tökig gázon ott mennyi üzemnyag fogy hektáronként... főleg ha még hozzáteszünk egy holland fizetést is a beművelt területhez...
Válasz Netparaszt #3762. hozzászólásáraEgy dolgot szögezzünk le. Elég jól beleszaladtunk a témában és bár magától senki sem íratkozott fel a támogatói lista faxságra hehe
de aki ide ír azt mind érdekli a történet és bele is fog(unk) próbálgatni.
DE AMÍG NEM SAJÁTOD AZ A FÖLD amin így kellene gazdálkodni addig veszett fejsze nyele az egész.
Senki sem fog bizonytalannak tűnő hosszú átállás idő igényű folyamatokba kezdeni más földjén amit valljunk meg a mostani mindennaposan változó törvényi háttérben, kiszámítani nagyon nem lehet.
Szóval amíg nincsen annyi saját területed ami ráadásul kivan mérve mert ez is fontos!!!!!! tehát végleges helyén levő földed nincsen annyi amin lehet vetéforgóban ilyen technológiákkal finomkodni, addig nemlehet ráállni és kellenek az udvaron levő vasak mind.
Válasz Ferror #3761. hozzászólására-Főnök találtam egy vödör csapágat..mit csináljak vele ?
-Öcsi !Csináljunk egy borzadályt..
-OK ! Főnök !
Válasz Netparaszt #3764. hozzászólására16:30-tól érdekes
Válasz Ferror #3761. hozzászólására Felturbózott brazil gépsor
Az Imants ásógépeket egyébként használják talajjavításra leharcolt homokon, rengeteg zöldtrágyával, de ezok körkörösen ásnak, teljes szelvényt homogenizálva.
Válasz papa maci #3759. hozzászólásáraItt olyan van,hogy tárcsa terrano rapid de elég ligetes sok a mulcs a felszinen nem volt eső a nyáron nem tudott elbomlani
sávtisztítós szemenkéntivel kellett volna vetni,de az nincs nekik
itt most a "sokműveletes"repcék a legszebbek a mulcs eltünt bármilyen vetőgép beletette a magot vetés után jött az eső
Válasz Dns8 #3730. hozzászólására A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve. A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak.
csak erős idegzetűeknek ebben a topicban, nyugtatót bevenni videó indítása előtt
én szóltam
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraCsak egy mondat, mert altatom a kicsit. Nézd meg a talajdoktoron az írásokat a rendszerről, amivel a lazultságot fent tudod tartani. A dig jó kezdet, de remélem került valami növény bele, hogy fent is tartsa a lazultságot a gyökértömeggel, mert egyébként visszaülepszik magától.
Válasz t.peti #3758. hozzászólásáraVan erre példa itt is. A másik példa szintén csak a szomszédban. A bemutató gép maradt. Búza után egy sor tárcsa. Majd a bemutatós Top Down..Vetés JD 740 A. A leg szebb repce most az övé. Egy föld út válassza el a két táblát. És számtalan művelet sor.
Válasz Dinnyés Laci #3756. hozzászólásáraKiszárították a talajt a sok művelettel és csapadék nem jött csak későn, van szemenkéntivel vetett is ami 2 leveles állapotban van.