Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
- Aszály új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden ami vadászat....... új
- EB7 - EB8 Pótkocsi új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Repcevetés aug. 25-től új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Jégkármérséklő rendszer új
- Kukorica terményárak új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
Cikkajánló
30 millió tonna ukrán gabona már nem jut el Európába
Az ukrán fekete-tengeri kikötők elleni támadások éppen az aratás felfutásakor...
Hirdetés
366 hozzászólás
A táblaszegèlynèl mi ez az 50% lágyszárú boritottság? El kell vetni valamivel?Zúzni,tárcsázni ezt nem is lehet, vagy mit kell kezdeni táblaszegèllyel
Válasz envagyok2 #163. hozzászólásáraA 16. § -os tényleg nem egyértelmű , összevonva / összemosva hozza a két kategóriát , a fősorban "és"-el elválasztva "a) a nem termelő tájképi elemek és területek:" , az ezt követő felsorolásba viszont nem elkülönítve a két kategóriához tartozó alpontokat .
De ugyancsak nem ide való az ezeket követő alpont sem :
"aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület" , ami ugyanis TERMŐ terület .
Jó lenne látni a vhr-t , annak tisztáznia kellene ezt a helyzetet .
Válasz trikolor5 #154. hozzászólásárahát ez kurva jó kérdés, hogy ezt hogy lehet megtenni. szerintem nyilván jogalkotói hiba, nem akarták ezt a lehetőséget kizárni, csak egyszerűen erre nem gondoltak. szerintem ez a jogszabály is a nakban született, ahogy az aöpös (az borzalmasan pongyola), egyszerűen nem gondolt erre senki sem. már csak azért sem, mert egyébként a gazdaság ugaroltatása mint lehetőség benne van a szabályban:
(2) A mezőgazdasági termelő mentesül az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem
c) szántóterületének több mint 75%-át
cb) parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás –,
szóval ekkor nem kell a 4 vagy 3+4 %kal foglalkozni, csak épp a tábla 50%os arányánál nem tettek kivételt, hogy aki a több mint 75%ot ugaroltat, annak nem kell az 50%os aránnyal foglalkoznia. vicces...
Válasz T.f. #159. hozzászólásáraa nakos könyv szerint lehet hogy így van, de a jogszabályban látod, nem termelő tájképi elem kettőspont ah) parlagon hagyott terület. vagyis benne van a felsorolásba.
Válasz envagyok2 #161. hozzászólásárahttps://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300014.am
14/2023. (IV. 19.) AM rendelet
Válasz kukaccsosz #158. hozzászólásárahááát szerintem se az, de a jogszabály szerint igen:
12. Biológiai sokféleség megőrzése – HMKÁ 8. előírás
16. § A biológiai sokféleség megőrzését
a) a nem termelő tájképi elemek és területek:
aa) az Egységes kérelem rendelet szerinti védett tájképi elemek,
ab) fás-cserjés sáv,
ac) táblaszegély,
ad) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,
ae) kis vizes élőhely,
af) erózióvédelmi sáv,
ag) nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,
ah) parlagon hagyott terület,
ai) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy
aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület
minimális arányának fenntartásával,
b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint
c) a költési és fiókanevelési időszakban a sövények és fák kivágásának tilalmával kell biztosítani.
és
(6) A nem termelő tájképi elem vagy elemek együttes területe – ide nem értve a védett tájképi elemet – a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, amelynek a 0,25 hektáros táblán is érvényesülnie kell.
szerintem ez a parlagra is vonatkozik, de jogászkodja ki valaki, hogy miért nem. lehet hogy nem így akarták, de ez lett belőle.
Válasz T.f. #159. hozzászólásáraAmennyiben a parlag ( nem termelő elem ) mértéke meghaladja a 10%-ot , úgy 2 AÖp pontért a "Tájképi elemek megőrzése" elnevezésű vállalást jelölve az AÖP is le van tudva !
Válasz envagyok2 #152. hozzászólásáraSzia !
Szerintem van egy kis fogalom-zavar az értelmezésedben . A parlag az " nem termelő terület " és nem "nem termelő tájképi elem " . Az 50% a nem termelő tájképi elemre vonatkozik , ebből adódóan a parlagra nem ( ebbe a fogalmi hibába én is belecsúsztam már ) .
Válasz envagyok2 #152. hozzászólásáraA parlag nem tájképi elem!
Tájképi elem a: cserjék fás sáv, tablaszegély, stb.
Az 50% ezekre vonatkozik!
Válasz barazdabetyar. #156. hozzászólásáraCsak aztán meg jön a sentinel, hogy nem látja és indulhat a huzavona, a kifizetés meg áll.
Válasz trikolor5 #154. hozzászólásáraBeveted górés kukoricával,utána lezúzod,mert megette a gyom.Magyar ember megoldja.
Válasz trikolor5 #154. hozzászólásáraElcsaphatod az egészet, csak az itt leírt szerint nem számít be csak max a parcella fele.
Ez nekem is új, és nem kis szemétség...
Válasz envagyok2 #152. hozzászólásáraMi hmká-ban nem lehet teljes területeket ugaroltatni? A csapból is az folyik, hogy most mindenki ugaroltatni akarja a területeit.
Válasz Bevíz Elek #149. hozzászólásárajah, azért a nakos anyag kellőképp nagyvonalú a fogalommagyarázatot illetően a jogszabályhoz képest... oké, hogy nitrogénmegkötő, meg méhlegelő, csak ezek nem tartoznak a 4%-ba, hanem a 3+4-be, és oda se feltétlen...
szóval igen, ha 4%-ra játszunk, akkor ott nincs művelés jan 1 - aug 31 között, kivéve a kivételek, de pl. növényborítés sem kell, ha a tarlómaradványok ott vannak. magyarul aki idén lecsúszott a lucernáról, mint novényborításos parlagról, amit aug 31 után kaszálhat, addig meg legeltethet, az hagyja fönt a tarlót, és jövőre szept 1én húzza föl, vesse be, és utána évben már mehet.
vagy húzza föl idén, felhős napon vesse bele a lucernát maggal, lejelentve, mindennel, jövő tavasszal felhős napon hengerezze körbe prontóval, hogy biztos kikeljen, és aztán legeltethet, meg szepttel kaszálhat rajta. így 4%kal meg lehet úszni.
Válasz trikolor5 #148. hozzászólásáranem kell, a parlagra nem vonatkozik a vetésváltás kötelezettsége.
de ez igen: "(6) A nem termelő tájképi elem vagy elemek együttes területe – ide nem értve a védett tájképi elemet – a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, amelynek a 0,25 hektáros táblán is érvényesülnie kell."
vagyis egy táblának max az 50%-a lehet parlag, nincs olyan, hogy a három legszarabb fődet ott hagyjuk a retekbe, ez fontos szabály!
Válasz A.I. #147. hozzászólásáraezt a részét meg se próbálom értelmezni a jogszabálynak, rutinos olvasó vagyok, de az a zagyvaság, ami oda le van írva, az követhetetlen, vagy én vagyok fáradt.
előzőü év, következő év, vetés, beforgatás, meg az apámtöke
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300014.am
Válasz trikolor5 #148. hozzászólásáraAkár 5 évig is lrhet ugar ugyanaz
Válasz envagyok2 #146. hozzászólásáraJan1 és aug 31 között nem vethetsz.
Napra kilőve
Válasz envagyok2 #146. hozzászólásáraÉs arról van e hír, hogy minden évben más területet kell ugaroltatni? Mert nekem van olyan szikes részem ami úgysem terem, az mehetne minden évben ugarnak.
Válasz envagyok2 #146. hozzászólásáraEz így tényleg nem is lenne rossz.
Arról esetleg nem tesz említést, hogy vegyszer mentesnek is kell lennie a 4%nak?
hmka 8, avagy 4% parlag
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7032-a-feltetelesseg-szabalyrendszere-a-2023-2027-es-tamogatasi-idoszakban/file
ezt olvasom, és mintha azt találnám, hogy ha parlagot hagyok, akkor azt bevethetem méhlegelővel (3. melléklet a 15/2023. (IV. 19.) AM rendelethez Méhlegelő növények listája 1) Lucerna (Medicago sativa L.)), avgyis akár lucernát is tehetek bele. ebbe a nakos anyagban az az előírás, hogy jan 1 és aug 31 között nem takaríthatom be, de aug 30 után be is takaríthatom. jogszabályt még nem néztem, de valaki nézte már így is, ez így van?
mert ha tovább nézem nakos anyagot, akkor ott a nitrogénmegkötő növény, mint tájképi elem, és azt nem lehet betakarítani egész évben vagyis egyik lucernát be lehet, másikat nem?
és akkor zárópoén: a méhlegelő növények között ott van a napraforgó is, vagyis vethetek napraforgót, mint parlag méhlegelőt, és aug 31 után be lehet takarítani. előbb úgy se kéne... hmmm. (ha jogszabályba is így van most, jövőre gondolom megszüntetik, mint ahogy megszóüntették a aöp-ös limusos nitrozolt is, de ha most ez van jogszabályba, elég nagy ziccer.)
Válasz csuti0 #144. hozzászólásáraEn is hasonloan latom a parlagfu helyzetet.
Megy az ordoguzes, kozben joval tobb sokkal nagyobb gazdasagi kart okozo gyom van (tarack, fenyercirok, acat, selyemkoro, stb).
En iden is rovidtarcsaval oldottam meg a parlagfu kerdest.
Válasz CirokMan #143. hozzászólásáraSziasztok!
Pontosan ez az,max dózis, 6l/he az testvérek közt is 15-18 ezer forint+ a kiszórás, csupán csak ennyit kell költeni hektáronként a parlagfű mizériára. Mennyi hasznot is hoz idén 1 he gabona?
Ja,hogy evvel is a növényvédő szer gyártók,és a gépkereskedők járnak jól. Az amúgy is véges erőforrásainkat pazaroljuk,és kemikáliákkal mérgezzük a földjeinket,egy olyan dolog miatt aminek sosem lehet győzelem a vége.
Üdv.: Csuti
Válasz Pont #142. hozzászólásáraSok glifozat tartalmunak (pl. Fozat 480, Figaro, Nufizat up).
Ki kell rakni a max dozist es varni 3 hetet. Mindet elviszi.
De aki fel dozissal 5 nap alatt csodat var, az csalodni fog...
Válasz CirokMan #137. hozzászólásáraPontosan melyik szernek is van engedélye tarlón pl. parlagfüvet írtani?
Válasz Tom250 #133. hozzászólásáraPontosan. Tőlünk már 10+éve viszik ki a szóját élelmiszerbe, és ugyanúgy szójával megrakodva jön vissza állatakarmányba valóval. Most ha rákerestek szétszórtak pár pestises disznót minden felé és írtsák már mindenfelé a kis gazdálkodóékat. Nagyon bekészítettek a covidra és el kell adni a szemetet valahová.
Válasz csuti0 #135. hozzászólásáravan egy furcsaság,hogy már némelyiket a viballa sem viszi....
Válasz CirokMan #137. hozzászólására
Válasz csuti0 #135. hozzászólásáraEzért szaporodott fel....kipucolni nem egyszerű.Ami igazán hatékony még ellene, akár tarlókezelésben is az a hormon. Szójások legnagyobb problémáját jelentő gyom.
Válasz .Feco. #136. hozzászólásáraRossz a pelda.
A parlagfu egynyari, magrol szaporodik, konnyeden irthato a kulturnovenybol.
Amiket felsoroltal evelok, szaporitogyokeruk van, es nehezen lehet kiirtani oket. Mint a tarack es a fenyercirok is.
Válasz csuti0 #135. hozzászólásáraPersze mekkora húzás lenne talajtakaras top10-es súlyosan invázív gyomfajokkal!
Ajánlom figyelmedbe a mezei acatot, nádat, vad dohányt, vadazedert is, mint további lehetőséget!
Még tiltsuk be a glyfozat-ot es meg is van oldva a túltermelés kérdése…
Válasz MrPoke #134. hozzászólásáraSziasztok!
Ezt a parlagfüvesdit már rég el kéne engedni,nem más ez mint egy szélmalomharc,rengeteg anyagi ráfordítással küzdünk ellene és sosem lesz vége.Sok esetben a talaj takarás, és a zöldítés is megoldódna,aratás után a legnagyobb melegekben tartja árnyékban a talajt.
Persze tudom ez is csak üzlet!
Üdv.: Csuti
Válasz Tom250 #133. hozzászólásáraArról nem is beszlve, hogy az ország belefulladna a parlagfűbe. A rengeteg közterület, vasútvonal mind ezzel van tisztán tartva.
Válasz trikolor5 #128. hozzászólásáraNekünk miért baj?? Ha esetleg betiltanák akkor ugyanúgy lennénk mint a GMO-val! Magyarországon tilos termelni, de importálni meg lehet!..
Az itthoni glifo mentest szépen eladnák külföldön, ide meg importálnának helyette a GMO-s, glifozátos gabonát!
Válasz Radocz #130. hozzászólásáraMi ebben a meglepő? GMO szója és kukorica...
Válasz trikolor5 #128. hozzászólásáraMiért baj ez nekünk?
Válasz Praetor #125. hozzászólásáraTöbb okos szerint az USA-ban már megjelent a talajban a glifozát.
Válasz pamko #113. hozzászólásárategnap kaptam 1400-ért.
Válasz MrPoke #127. hozzászólásáraElég baj ez nekünk.
Válasz trikolor5 #122. hozzászólásáraKülönben pont most volt EU-s döntés s glifosatrol. Hogy nem bizonyíthatóan káros. És meg lett hosszabítva az engedélye.
Válasz hashtag #124. hozzászólására
Válasz trikolor5 #122. hozzászólásáraAmíg a napraforgót glifóval deszikkálják sok helyen, addig a fogyasztók szempontjából ez a legfőbb glifozát "forrás", ami miatt az étolajban ott lesz. A GMO szója szintén állományban van glifóval kezelve, ezért a szójával is visznek be valamennyit.
Viszont a tarlókezelésnél, vagy pre gyomirtás esetén eleve nem kerülhet be a növénybe, mert kivinné. Próbáld meg a szik-2 leveles napraforgót 3 literrel lefújni... de inkább ne tedd.
Válasz MTZ1221.3 #123. hozzászólásáraAz eu vegyszermentes viszonylag jó élelmiszert fog előállítani, azt majd megeszik az arabok vagy akinek lesz pénze, mi meg esszük a szart. Ezt a terményt természetesen mi ugyanannyiért fogjuk majd eladni, mint a brazilok a gmot, de csak azért, hogy a kereskedők gennyesre tudják keresni magukat rajta. Tömören.
Válasz trikolor5 #122. hozzászólásáraDe csak azert, mert az occso elelmiszert gmo gazdasagok allitjak elo. Egyet ertek veled, hogy karos a glifo, de ez kulonosen senkit nem erdekel a vilag nagy reszen. A tobb ezer vagy meg nagyobb gazdasagok csak igy tudnak olcso junk elelmiszert termelni… Ez van… Euban ha betiltjak, attol meg a vilagon ugyanugy megy tovabb a gmo termeles es ugyanaz a junk lesz az asztalon. Ha Europa vadrezervatum lesz azzal sem lesz egeszseges etel az europai ember asztalan. Nem celja ez senkinek.
Ugye a nemletezo vilagkormany es a nemletezo gazdasagi erdekek…
Válasz MrPoke #120. hozzászólásáraJa amúgy kimutatott tény, hogy nem bomlik le. Ott van mindenkinek a szervezetében nem csak a talajban.
Válasz MrPoke #120. hozzászólásáraEnnek a zöld őrületnek remélem annyi haszna lesz, hogy betiltják a glifót. Amúgy szeretem a sört. Pécsinek van bio verziója is.
Válasz trikolor5 #116. hozzászólásáraSzereted a sört? A német sörök nagyrészét glyfosattal érlelt árpából készítik... tarlókezelés ehez képest semmi. Mire a kultúrnövény kicsírázik rég lebomlott a totális..
A glyfost nem megfelelő használatával van a gond. Szerencsére át tették II. Kategóriába. De igazából 1-es lenne az igazi.
Válasz Sylva #112. hozzászólásáraMost ment le az ára, és 3l/ha mindent elvisz megfelelően használva....
Szerintem ne vegyél fel támogatást és csak szántsál. Szerintem sokkal nagyobb gond a HMKÁ-4 betartása mint az 5.
Pl ebbe sokan belebuknak akik baktérium trágyábal próbálják az AÖP öt teljesíteni. Mivel 50m védősáv kell a vízsávoktól.
Válasz Sylva #112. hozzászólásáraItt kötött réti talajon, meg öntés-réti talajon gazdálkodunk, és elég sok éve nem szántunk. Sosem volt gond a glifóval. Homokon pont tudna gondot okozni, ott észnél kell lenni.
Válasz Sylva #93. hozzászólására“az meg hogy az élővilágot pusztítjuk,egyszerűen nevetséges baromság”
Ha a talajra úgy tekintünk, mint termesztő közeg, ami élettelen, úgy akkor logikus amit írsz. Ha a csepp és széleróziótól elvonatkoztatunk, akkor is sejtjük, hogy valami élet csak van a “fődben” ha már azt várjuk tőle, hogy megegye a szalmát. Ezek az élőlények tök jól érzik magukat a talajban, pont nincs semmi szükségük kijönni a napra. Érdekes módon, azt mindneki tudja, hogy ha kipermetezed a drága baktériumtrágyát, azt azonnal be kell dolgozni, mert nem használ neki a napon való szétégés. Egy talicska talajban is van annyi hasznos élőszervezet, mint amit kipermetezel nagy talajvédő szándékkal. Azok amikor napra kerülnek, azok bírják?
Az augusztusi szántásnak számos elönye van, például akkor ér rá az ember, meg szép fekete lesz, meg lesz ideje az időnek megenni a hantokat. Tudjuk, hogy fasza porhanyós legyen. Az a porhanyó meg ugye a széthullott talaj aggregátumokból származik, azokból amikért amúgy küzdünk, hogy kialakuljanak.
Példával olyan, mintha levenném a pólóm, a hófehér traktoros hátamat megdörzsölném drótkefével, és kihasalnék a napra, 34 fokban.