Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.46 FtUSD365.9 FtCHF401.12 FtGBP457.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Felbakkolva úgy tudod szétoldatni a két kereket, ha forgatod mondjuk előre a baloldalit, forog mindkettő, aztán hirtelen megrántod visszafelé irányba, akkor a túlsó továbbmegy, mert kiadta a köröm. Ellentétes irányba kell megmozdítani. Ez a valóságban az, hogy kanyarban eltér a két kerék fordulatszáma jelentősen, és megkönnyebbül a hajtáslánc egy pillanatra, pl gázelvételnél. Amikor így kiadja néha, nyilvàn gömbölyödhet a sarka. De ha beállsz menetirányba, visszazàr, és nem is fog kiengedni csak ha kimondottan megpróbàlod ezt elérni, de akkor sem mindig. A nyomatékhatátoló racsniknak mindig srég a foga, hogy egy túlterhelésre szétoldjon, ennek egyenes, terhelve nem fog szétkapcsolni sosem
Fortshritt gabona vágóasztalban a csiga racsniját mi oldja? Igen, ez extrém, ami van polcon használt azon látszik közelről, hogy nem élesek a fogak peremei, így hidd el. ha nagyon feszül akkor valami engedni fog és az a rugót tolva a külső tányérok lesznek!
Na jo de mi fesziti szét? A fogak egyenesek rugo nélkül is fog ha feszül nem csuszik szét. Vagy belül a kiskerekek feszitik szét a nagy nyomatéktol a körmöket? Ez lenne logikus. De ez amolyan extrém diferálás mert a fogak sarka sérülhet. Mondjuk egyik kerék betonon másik sárban. A betonost ha feszitik akkor ez elracsnizna. Szántoföldön lehet soha nem kattogna. Még kormányzáskor sem.
De nem is lesz velük sohasem számítógép probléma, nem fog az miatt a föld közepén megállni! Nem kell várni a szervizesre órákat vagy épp napokat vagy heteket!
Elkezded tekerni a kormányt, aztàn a gázzal tudsz játszani, egy motorfék+vissza gáz és ha jól csináltad akkor kiadja. De mivel ezekben a gázpedál nem feltétlen olyan gyors reagálású, meg a motortehetetlenség is nagyobb, így mire ezzel szórakoznál, addigra simán befordulsz zárt híddal is. Az hogy kanyarban kicsit összehúzza a port az ívbelső kerék, hàt istenem, sokkal több terhelést kap a hajtáslánc a munka közben, amikor végigmész egy 300 méteres földön és szemmel láthatóan váltakozik hogy épp melyik kerék rugdos és melyik kerék az amelyik csak gurul. Egy kerülőn van hogy 50x vált oldalt a difi, tehát pl a bal oldal konkrétan másfélszer gyorsabban hajt, utána a jobb oldal, nem is csoda hogy szétkopik a közepe egy idő után.
Egyébként amit írtál, hogy kormányzott hídnál nagy sebességkülönbség, hát jól alászedve jön ki a dolog csak, az meg a jármű hossztengelyéhez képest jól elfordított kormánynál értemezhető, de mivel a csuklósnak a hátulja is fordul úgymond, ezért egy kis kanyarnál nem lesz nagy ez a különbség, totál alátekerve amikor jobban feszül, akkor hamarabb ki lehet ugrasztani a zárt állásból, de amíg egy sima traktornál ha a hátulja difiben van, akkor szinte nem is tudsz elkanyarodni, a csuklósnak a fara attól fordul, meg ha pl lazítót használsz, és a föld végén úgyis kiemelsz 25 mázsát, az eleje megkönnyebbül és vígan elkaparászik magának a fordulóban bedifizve is.
Az nem csak hátsó kerekeket kapott,hanem egy komplett k-700-as hidat. Én nem is csodálkozok ezen hogy az oroszok befogták a krazokat munkára hisz önsúlya 12 tonna. Motorja v8 14800ccm disznó(nem mellékesen ez a motor dübörög turboval a k-700a-ban). Hajtáslánca elég bika hiszen tankokat is cibálnak velük. Egyetlen egy hátránya van az meg a difizár hiánya illetve az óriási fordulókör. Én itthon simán elképzelném csere felépítményesen. Gabonás plató, t-088 trágyaszoró felépítmény stb. Csak nálunk ez a ganaj bürokrácia nem csinálna egy olyan all ágat a közlekedésben,hogy mezőgazdasági vontató teherautó max 50 km/h ide egyből beleférne az összes öregebb terepes teherautó.
Nem tudom itt volt-e téma a teherautó vásárlása terményhordásra, de az itteni viszonyok ezt nem nagyon teszik gazdaságossá ha csak nincs valami fix fuvar év közben.
De itt a fordított felállás amikor teherautó van traki nincs
Válasz bandigh #4529. hozzászólására
Ugyanarról beszélünk.
Na de azért nem áll meg minden nap az a nehézuniverzális nagytraktor sem, egyik típus sem. Ha cégnél van több, akkor átveszi a helyét addig a másik, még ha épp vet akkor is. Egy csuklóst meg nem biztos hogy rátennél a 6 méteres vetőgép elé. Vagy tartalékba van 1-2 Rába, legfeljebb 1 hétre előveszik talajra.
Most így kapásból meg nem mondom, de olyan 380-ról indulnak a csuklósak.
Tök érthető, hogy ha lehet, akkor a kezelő melós sem egy 3 éves Rábában akar 12 órázni, ahogy nemis MTZ-ben. Szép dolog a nosztalgia, csak mikor írják a facebook kommentek alatt, hogy bezzeg ha még gyártanának Rábát, meg hogy a 200-as Ikarusok még ma is milyen jók lennének, stb. Nem, nem lenne jó, az ilyenek egyike se dolgozik abban. De menni fognak ám sokáig Rábák is használtan remélem még sokáig, ha valaki a helyén kezeli, rendbe tartja. Újonnan egy csuklós traktorhoz nagy földterület kell, arra jó.
Válasz bandigh #4523. hozzászólására
Fejleszthették volna, az nem volt megkötve a licenszben. Voltak is fejlesztések. Ha jobban megnézzük, a motoron is történtek fejlesztések a, a 69-es gyártásindulásnál még nem volt turbós 250-es motor. Később elmentek 300-ig is, csak az drágább lett volna, és kamionban például nem fizették meg a vevők a felárat, így ritkán építették be. Persze a motornál se mindegy melyik évbe helyezzük a történetet, mert mondjuk 87-re már elavult lett, de 80-ban még azért nem. De ott is lett volna a List motor, a konstrukció jól működött. De a sorozatgyártásba vitelhez sok nyugati importalkatrészre lett volna szükség, dollárért, ami akkoriban kb. egy szentségtöréssel ért fel. A magasabb árat meg a KGST piac nem fizette meg (ugye nem a traktorgyártás volt a fő felvevőpiaca a motornak, hanem a busz), így maradt a régi. A Rába-300 szintén hasonló történet, drágább lett volna, a motorból se lett semmi, maradt az egész.
Jól írod, a 80-as évek végén meg se igény nem volt rá, se semmi.
Én egy időben jól utánanéztem az amerikai Steigernek, internettel könnyű, most meg van időm és előkerült itt. Sok típust gyártott, az alvázuk is más volt, kisebb motorhoz kisebb, nagyobbhoz nagyobb.
Az egyes típusok a következőkben különböztek:
-CAT és Cummins motorokból építkeztek, 250-től asszem 450 lóig
-különböző futóművek, nagy számban RÁBA
-váltó vagy ugyanez a mechanikus Dana, vagy Automata asszem Allison. A vevő választhatott.
A legutolsó széria, az 1000-as, na ez egy teljesen új verzió volt, abban jött be a powershift váltó.
Természetesen sokkal nagyobb darabszámokat adott el, mint a Rába, ők csak traktorgyártók voltak, mind az 5 kontinensen, de pénzügyileg tönkrementek, ezért kénytelenek voltak feladni az önállóságukat, csak a befektetőknek köszönhető hogy léteznek, ma ugye CASE IH és New Holland név alatt. A Rába ezzel szemben nem traktorgyártó volt, csak traktort is gyártott. Az árbevételből a békeidőben (80-as évek) legnagyobbrészt a futómű képviselte, majd a motor, a teherautó, ez 2/3 vagy 3/4, nemtudom pontosan, azután jött csak az összes többi. Szóval ennyi volt, a kor igényeit kiszolgálta.
Az önzáró diffit az elejébe lehetne rakni, a gyár is oda javasolja, az amerikai prospektusok is. Én egyet tudok, annak a hátuljába rakták, nemtudom miért, de az szenvedés volt betonon, jó kormánnyal is. Egyik havernak az elejében volt, neki nem volt ilyen gondja.
Használtként még sokáig lesznek. Vannak páran akik tartanak egyet ha csak évi 5-10 napot lazítózik, meg huzat vele ha kell, és ennyit kibír a hangosabb fülkében is. Anyagilag nem nagy teher. Más helyek meg már silóra se tartják meg.
Ezek az amerikai változatok marha jól néznek ki, főleg ami szépen rendbe van rakva, mint ez is. Asszem épp sávművel, de majd a szakértők megmondják. Steiger USA
A gond abban volt felénk is,vontatott szerszámokkal kellett ellátni. A függesztettet tépkedte. Mára a határ elaprózódik. Azért egy nagy vontatmánynak kis parcellában keccsölni,nem faxa. Ahol megy, ott hajrá. Teljesen érthető.
Mi amikor vettük a Rábát a Kitéhez adták be egy új nagy John Deere ba kinyomoztuk a tulajt azért adták be mert a traktorosai kijelentették h nem ülnek bele...Mi meg örültünk neki... Szerintem egy 50-100 fős vállalkozást mindig is eltartott volna a továbbgyártása csak abba sem kellett volna hagyni
Igen, de azért is vesznek keveset, mert egyrészt böszme nagyok, másrészt marha drágàk. Igen, az univerzális is kiszánt 300 hektárt, megy is, amíg meg nem áll. Talán pont az a baja a dolognak, hogy a nagyok léteznek a köztudatban, ha lenne kisebb méretben az ilyen akkor az alternatíva lenne a kisebb gazdaságoknak is. De akkor meg ottvan pl, h nagycégnél is mondták h akkor jönne majd az új kiró akkor felakadt a szeme az összes traktorosnak, jöjjön inkább az efendi. Kényelmesebb, gondolom..
Tehàt kisebb testben, meg motorral is lenne szerintem létjogosultsága a dolognak, talàn az árból is lehetne így faragni. De akkor meg megint ottvan, hogy nem tud pótkocsit húzni
Mikor a Rába elkészült,még nagy birtokméretben gondolkoztak. Viszont az igén a nagy univerzális traktor irányába tolódott közben. Sajnos nem hogy Rábát,de még egy 100lovas vasat sem gyártunk. Így látom. 95ben jott a két 8100-as a Rábák hamar elavultak lettek. Pedig 93-ban alighanem jött egy új is Rábából,fekete motorháztetővel.
Válasz gcastle #4522. hozzászólására
A Steiger a maga idejében egy marhajó gép volt, arra amire kitalálták, húzni a munkagépeket nagy területeken, éjjel-nappali műszakban, és bírta.
Mondjuk meg őszintén, ma a mai birtokviszonyok mellett igen kevés gazdaság vesz újonnan derékcsuklós traktort. Párat látni az országban, John Deere, Case IH/New Holland, Versatile, még a Kirovecet is van aki vesz, de nemtudom évente összesen mennyit adhatnak el, 20 darabot, 30-at? Ha lenne még új Rába, akkor az is ezen a darabszámon osztozna, és akkor már meg is éreztünk a fejlesztés csapdájához, ilyen kis darabszámhoz ki tenné bele a pénzt és a sok mérnöki órát?
Aki csak talajon ki tudja használni, annak most is jó, Mezőhegyes is vett tavaly egyszerre JD-t és IH-t, az idén a második IH-t, na de mekkorák. Még 4-5-600 hektárra is bőven elég és jobb egy nehézuniverzális nagytraktor, még ennél nagyobb céghez, csak oda már nem 1 db. A nehézuniverzálissal tud szállítani, vetni nagy teljesítménnyel, kockabálázót húzni, talajmunkákhoz meg ha van nagyobb területe akkor örül, de sok kicsi is van. És egy 8-9 méteres kombinátorral azért teljesítmény is van, szántásnál 6 fej, és egy böszme derékcsuklóssal ha nem tudsz belemenni barázdába akkor sárban nem az igazi. Tárcsából, gruberből, lazítóból is elvisz egy normális méretet. Még nagy társas gazdaságnál is ritka, hogy egy nagy derékcsuklóst bevállal talajozó vezérgépnek.
Használtként teljesen más a helyzet.
Volt egy cikk régebben, hogy amcsiba is ez van. Veszik vissza a régi vasakat.
Olcsó, megbízható.
De bandigh van Vinkó mondta egyszer, a vetőgép meg a vegyszerező legyen tuti, a többi púder.
A végére elég xarok is voltak már, egyik vállalkozó megvette a legutolsó 320-as rábát a gyár leállása előtt, de ott folyamatosan bajok voltak már vele, pont a saját gyártmányokkal, osztómű meg ilyenek.
Valószínűleg xartak már rá arra a pár darabra ami legördült még ott.
Annak idején viszont, -mesélte a volt bábolnai gazdaság egyik vezetője nekem- reggelre ott voltak a gyárban és még csak a vázat tudták megmutatni, délutánra viszont elkészült és vihették.
Nem fejlesztették, de talán nem is fejleszthették. Ugyanis a gép egy 1975(!)-ös amerikai traktor liszensz alapján készült. A motor is hasonlóan lett “kifejlesztve”. A nagy magyar traktorgyár csak annyit tett hozzá hogy gyártott olcsóbb fülkét meg osztóművet rá. Meg ugye a saját hidakat, azok speciel jók voltak nagyon. Ha “fejleszteni” akartak volna, akkor egyszerűen megvették volna a steiger gyár egy későbbi modelljének egy liszenszét, mit kell görcsölni a váltó és hasonlók fejlesztével, ha már megvan minden. Csak a 80-as évek vége pont nem az a gazdasági ès politika helyzet volt, hogy ilyennel foglalkozzanak. A leköpött traktor, 30 évvel később előjött a gazból, és sok műanyagtraktornak kifújja az orrát. Ezt már nem sokan fogják megismételni.
Egyébként nyugodtan rakd bele a difit, mondják hogy az úton meg a betonon radírozni fog, de úton meg a betonon eltölt egy fél órát, a talajon meg 10-et, ott viszont nem mindegy hogy egész nap oda vissza diferál a híd, vagy folyamatosan hajt 3 kerék a 4-ből. Amúgymeg simán fordul betonon is, amelyik nem, annak a kormányzása már elég gatyesz lehet.
8 km-re otthonról hívott fel anyám, hogy hallom dolgozol...
Mondjuk a faluhoz képest dombon voltam.
Szerethető gépek 2gyébként, de itt már sajna kikoptak. Még gyerek voltam, volt 4. Volt automata difis 1 itt, de ki lett dobva belőle, betonon nem tudtunk vele kanyarodni. Én akkor kezdtem, nem tudom mi baja lehetett. Azt most árulják agroinformon, de már lelakva papír nélkül. Pedig rendszámos volt, a t.sz újonnan vette.
Válasz gcastle #4514. hozzászólására
Értem én. A futóműszereléshez is kellenek célszárszámok, illetve jó ha van. Nálunk anno a tszben kapásból lemásolták a gyári szervizesek célszerszámait, valamit meg maguktól kitaláltak és megcsináltak. A kerékagyhoz volt ilyen keréken gurítható szerelőállvány. Egy 4 kis keréken guruló kocsi, rajta menetekkel emelhető, ívesen kivágott lemez 2 furattal, ami a felni helyére ment. Ezen toltuk le a kerékagyat szimmeringezéskor, majd vissza. De sok helyen látom hogy zsiráffal.
És amikor visszatolod a végét, imádkozz hogy ne csípje oda az ujjad
Nem mondom, kiszedve sokkal könnyebb, tény. De darabokraszedéses felújításon kívül, a hidat jobb a sajàt helyén làtni
Ja, visszatenni... De mielőtt kiszeded, még a két féltengelyt sem ártana kiszedni a hármas primer és az ötös szekunder bolygókerekes áttétellel! Aminek minden darabja emberes, vagy inkább két emberes...
Ha van hozzá spéci műhelycuccod, akkor minden más, de ha egyszerű körülmények vannak nem célirányosan felszerlet műhellyel, akkor már nem dobálózik az ember ilyen tanácsokkal, már bocs! Nem értsd félre, de szegény ember tudod azzal föz, amije van!
6512 hozzászólás
Válasz Nyomasek Bobo #4561. hozzászólására
Válasz gcastle #4552. hozzászólására
Ha jó a szemed, latod, hogy nem 90 fok a fogak szöge... Ha már annyi, akkor barmikor szétugrik.
1-2fokba van köszörülve a profil...
Válasz bandigh #4559. hozzászólására
De ugye ezt pont ezért rakjuk bele, hogy ne oldjon!
Válasz gcastle #4557. hozzászólására
Felbakkolva úgy tudod szétoldatni a két kereket, ha forgatod mondjuk előre a baloldalit, forog mindkettő, aztán hirtelen megrántod visszafelé irányba, akkor a túlsó továbbmegy, mert kiadta a köröm. Ellentétes irányba kell megmozdítani. Ez a valóságban az, hogy kanyarban eltér a két kerék fordulatszáma jelentősen, és megkönnyebbül a hajtáslánc egy pillanatra, pl gázelvételnél. Amikor így kiadja néha, nyilvàn gömbölyödhet a sarka. De ha beállsz menetirányba, visszazàr, és nem is fog kiengedni csak ha kimondottan megpróbàlod ezt elérni, de akkor sem mindig. A nyomatékhatátoló racsniknak mindig srég a foga, hogy egy túlterhelésre szétoldjon, ennek egyenes, terhelve nem fog szétkapcsolni sosem
Válasz gcastle #4557. hozzászólására
Válasz .Richard. #4554. hozzászólására
Fortshritt gabona vágóasztalban a csiga racsniját mi oldja? Igen, ez extrém, ami van polcon használt azon látszik közelről, hogy nem élesek a fogak peremei, így hidd el. ha nagyon feszül akkor valami engedni fog és az a rugót tolva a külső tányérok lesznek!
Válasz gcastle #4552. hozzászólására
Csak ha megkönnyebbül, akkor old szét, esetleg. Ezért mondtam a gázelvételt. Terhelésre, egyenes vonalú egyenletes mozgásnàl sosem old szét
Válasz Ares 826 #4553. hozzászólására
Törik? Szeleprugo sokat faszul mégsem törik. Ennyi erövel a féltengely is eltörhet .
Válasz gcastle #4552. hozzászólására
Na jo de mi fesziti szét? A fogak egyenesek rugo nélkül is fog ha feszül nem csuszik szét. Vagy belül a kiskerekek feszitik szét a nagy nyomatéktol a körmöket? Ez lenne logikus. De ez amolyan extrém diferálás mert a fogak sarka sérülhet. Mondjuk egyik kerék betonon másik sárban. A betonost ha feszitik akkor ez elracsnizna. Szántoföldön lehet soha nem kattogna. Még kormányzáskor sem.
Válasz gcastle #4552. hozzászólására
Ha a rugó törik borul az elmélet.
Válasz Nyomasek Bobo #4544. hozzászólására
Sehogy, ha nagyon feszül, a rugók ellenében szétold a racsni...
Válasz _NB_ #4538. hozzászólására
arra a nagy fehérre miért nem tesz vagy 30q nehezéket??????????
Válasz Ares 826 #4549. hozzászólására
Csak utánzat.
Mert ez nem Kraz.
Válasz BélaNB #4541. hozzászólására
Ez meg mi a fausztra jó???? Kapar mint az állat, a kövesen meg úgy szólnak a gumik szerintem hogy megsüketül a vezető benne!
Válasz mtz1221 #4539. hozzászólására
De nem is lesz velük sohasem számítógép probléma, nem fog az miatt a föld közepén megállni! Nem kell várni a szervizesre órákat vagy épp napokat vagy heteket!
Válasz bandigh #4546. hozzászólására
Hideg olajnál hideg időben 90 fokos fordulóban "gyors" vonuláskor az enyémet "érezni" hogy kattog...
Válasz Nyomasek Bobo #4544. hozzászólására
Elkezded tekerni a kormányt, aztàn a gázzal tudsz játszani, egy motorfék+vissza gáz és ha jól csináltad akkor kiadja. De mivel ezekben a gázpedál nem feltétlen olyan gyors reagálású, meg a motortehetetlenség is nagyobb, így mire ezzel szórakoznál, addigra simán befordulsz zárt híddal is. Az hogy kanyarban kicsit összehúzza a port az ívbelső kerék, hàt istenem, sokkal több terhelést kap a hajtáslánc a munka közben, amikor végigmész egy 300 méteres földön és szemmel láthatóan váltakozik hogy épp melyik kerék rugdos és melyik kerék az amelyik csak gurul. Egy kerülőn van hogy 50x vált oldalt a difi, tehát pl a bal oldal konkrétan másfélszer gyorsabban hajt, utána a jobb oldal, nem is csoda hogy szétkopik a közepe egy idő után.
Egyébként amit írtál, hogy kormányzott hídnál nagy sebességkülönbség, hát jól alászedve jön ki a dolog csak, az meg a jármű hossztengelyéhez képest jól elfordított kormánynál értemezhető, de mivel a csuklósnak a hátulja is fordul úgymond, ezért egy kis kanyarnál nem lesz nagy ez a különbség, totál alátekerve amikor jobban feszül, akkor hamarabb ki lehet ugrasztani a zárt állásból, de amíg egy sima traktornál ha a hátulja difiben van, akkor szinte nem is tudsz elkanyarodni, a csuklósnak a fara attól fordul, meg ha pl lazítót használsz, és a föld végén úgyis kiemelsz 25 mázsát, az eleje megkönnyebbül és vígan elkaparászik magának a fordulóban bedifizve is.
Válasz Nyomasek Bobo #4544. hozzászólására
Forduláskor. Valahol láttam egy Rábás cikket, direkt erről, nyolcvanvalahányból, de elő nem szedem most.
Válasz gcastle #4497. hozzászólására
A nospint nem csak kormányzott hídba ajánlják? Törzscsuklósnál hogy lesz meg a hirtelen sebesség különbség a kerekek között, hogy szétkapcsoljon?
Válasz _NB_ #4538. hozzászólására
Az nem csak hátsó kerekeket kapott,hanem egy komplett k-700-as hidat. Én nem is csodálkozok ezen hogy az oroszok befogták a krazokat munkára hisz önsúlya 12 tonna. Motorja v8 14800ccm disznó(nem mellékesen ez a motor dübörög turboval a k-700a-ban). Hajtáslánca elég bika hiszen tankokat is cibálnak velük. Egyetlen egy hátránya van az meg a difizár hiánya illetve az óriási fordulókör. Én itthon simán elképzelném csere felépítményesen. Gabonás plató, t-088 trágyaszoró felépítmény stb. Csak nálunk ez a ganaj bürokrácia nem csinálna egy olyan all ágat a közlekedésben,hogy mezőgazdasági vontató teherautó max 50 km/h ide egyből beleférne az összes öregebb terepes teherautó.
Válasz JDFERI #4540. hozzászólására
Ja, az a nagyjából 10700 köbcenti!
Válasz _NB_ #4538. hozzászólására
A "hanyatló" nyugaton is gondolkodnak ám hasonlóban:
Válasz gcastle #4511. hozzászólására
Az ,az amelyiknek szikra szokott kijönni a kipuffjából ? Persze mindig csak este . Nappal sosem.
Válasz Vinkó 75 #4534. hozzászólására
Ezek se akarnak kimenni valahogy a divatból.
Nem tudom itt volt-e téma a teherautó vásárlása terményhordásra, de az itteni viszonyok ezt nem nagyon teszik gazdaságossá ha csak nincs valami fix fuvar év közben.
De itt a fordított felállás amikor teherautó van traki nincs
Milyen fain hátsó kereket kapott
Válasz Rabó001 #4536. hozzászólására
A 3 éves az természetesen 30 akart lenni, csak a nulla lemaradt.
Válasz bandigh #4529. hozzászólására
Ugyanarról beszélünk.
Na de azért nem áll meg minden nap az a nehézuniverzális nagytraktor sem, egyik típus sem. Ha cégnél van több, akkor átveszi a helyét addig a másik, még ha épp vet akkor is. Egy csuklóst meg nem biztos hogy rátennél a 6 méteres vetőgép elé. Vagy tartalékba van 1-2 Rába, legfeljebb 1 hétre előveszik talajra.
Most így kapásból meg nem mondom, de olyan 380-ról indulnak a csuklósak.
Tök érthető, hogy ha lehet, akkor a kezelő melós sem egy 3 éves Rábában akar 12 órázni, ahogy nemis MTZ-ben. Szép dolog a nosztalgia, csak mikor írják a facebook kommentek alatt, hogy bezzeg ha még gyártanának Rábát, meg hogy a 200-as Ikarusok még ma is milyen jók lennének, stb. Nem, nem lenne jó, az ilyenek egyike se dolgozik abban. De menni fognak ám sokáig Rábák is használtan remélem még sokáig, ha valaki a helyén kezeli, rendbe tartja. Újonnan egy csuklós traktorhoz nagy földterület kell, arra jó.
Válasz Rabó001 #4533. hozzászólására
Big bud is dübörög még kint felújítva.
Akkorra területekre,meg is értem.
Válasz Vinkó 75 #4528. hozzászólására
Nem csak nagy birtokméretben gondolkoztak, hanem az is volt. Lényegében ezeket írtam én is, mint te. :) :) :)
Válasz bandigh #4523. hozzászólására
Fejleszthették volna, az nem volt megkötve a licenszben. Voltak is fejlesztések. Ha jobban megnézzük, a motoron is történtek fejlesztések a, a 69-es gyártásindulásnál még nem volt turbós 250-es motor. Később elmentek 300-ig is, csak az drágább lett volna, és kamionban például nem fizették meg a vevők a felárat, így ritkán építették be. Persze a motornál se mindegy melyik évbe helyezzük a történetet, mert mondjuk 87-re már elavult lett, de 80-ban még azért nem. De ott is lett volna a List motor, a konstrukció jól működött. De a sorozatgyártásba vitelhez sok nyugati importalkatrészre lett volna szükség, dollárért, ami akkoriban kb. egy szentségtöréssel ért fel. A magasabb árat meg a KGST piac nem fizette meg (ugye nem a traktorgyártás volt a fő felvevőpiaca a motornak, hanem a busz), így maradt a régi. A Rába-300 szintén hasonló történet, drágább lett volna, a motorból se lett semmi, maradt az egész.
Jól írod, a 80-as évek végén meg se igény nem volt rá, se semmi.
Én egy időben jól utánanéztem az amerikai Steigernek, internettel könnyű, most meg van időm és előkerült itt. Sok típust gyártott, az alvázuk is más volt, kisebb motorhoz kisebb, nagyobbhoz nagyobb.
Az egyes típusok a következőkben különböztek:
-CAT és Cummins motorokból építkeztek, 250-től asszem 450 lóig
-különböző futóművek, nagy számban RÁBA
-váltó vagy ugyanez a mechanikus Dana, vagy Automata asszem Allison. A vevő választhatott.
A legutolsó széria, az 1000-as, na ez egy teljesen új verzió volt, abban jött be a powershift váltó.
Természetesen sokkal nagyobb darabszámokat adott el, mint a Rába, ők csak traktorgyártók voltak, mind az 5 kontinensen, de pénzügyileg tönkrementek, ezért kénytelenek voltak feladni az önállóságukat, csak a befektetőknek köszönhető hogy léteznek, ma ugye CASE IH és New Holland név alatt. A Rába ezzel szemben nem traktorgyártó volt, csak traktort is gyártott. Az árbevételből a békeidőben (80-as évek) legnagyobbrészt a futómű képviselte, majd a motor, a teherautó, ez 2/3 vagy 3/4, nemtudom pontosan, azután jött csak az összes többi. Szóval ennyi volt, a kor igényeit kiszolgálta.
Az önzáró diffit az elejébe lehetne rakni, a gyár is oda javasolja, az amerikai prospektusok is. Én egyet tudok, annak a hátuljába rakták, nemtudom miért, de az szenvedés volt betonon, jó kormánnyal is. Egyik havernak az elejében volt, neki nem volt ilyen gondja.
Használtként még sokáig lesznek. Vannak páran akik tartanak egyet ha csak évi 5-10 napot lazítózik, meg huzat vele ha kell, és ennyit kibír a hangosabb fülkében is. Anyagilag nem nagy teher. Más helyek meg már silóra se tartják meg.
Ezek az amerikai változatok marha jól néznek ki, főleg ami szépen rendbe van rakva, mint ez is. Asszem épp sávművel, de majd a szakértők megmondják. Steiger USA
https://www.youtube.com/watch?v=0dKWDXos_Yc
Válasz ZuzoBayer #4530. hozzászólására
A gond abban volt felénk is,vontatott szerszámokkal kellett ellátni. A függesztettet tépkedte. Mára a határ elaprózódik. Azért egy nagy vontatmánynak kis parcellában keccsölni,nem faxa. Ahol megy, ott hajrá. Teljesen érthető.
Mi amikor vettük a Rábát a Kitéhez adták be egy új nagy John Deere ba kinyomoztuk a tulajt azért adták be mert a traktorosai kijelentették h nem ülnek bele...Mi meg örültünk neki... Szerintem egy 50-100 fős vállalkozást mindig is eltartott volna a továbbgyártása csak abba sem kellett volna hagyni
Válasz Rabó001 #4527. hozzászólására
Igen, de azért is vesznek keveset, mert egyrészt böszme nagyok, másrészt marha drágàk. Igen, az univerzális is kiszánt 300 hektárt, megy is, amíg meg nem áll. Talán pont az a baja a dolognak, hogy a nagyok léteznek a köztudatban, ha lenne kisebb méretben az ilyen akkor az alternatíva lenne a kisebb gazdaságoknak is. De akkor meg ottvan pl, h nagycégnél is mondták h akkor jönne majd az új kiró akkor felakadt a szeme az összes traktorosnak, jöjjön inkább az efendi. Kényelmesebb, gondolom..
Tehàt kisebb testben, meg motorral is lenne szerintem létjogosultsága a dolognak, talàn az árból is lehetne így faragni. De akkor meg megint ottvan, hogy nem tud pótkocsit húzni
Válasz Rabó001 #4527. hozzászólására
Mikor a Rába elkészült,még nagy birtokméretben gondolkoztak. Viszont az igén a nagy univerzális traktor irányába tolódott közben. Sajnos nem hogy Rábát,de még egy 100lovas vasat sem gyártunk. Így látom. 95ben jott a két 8100-as a Rábák hamar elavultak lettek. Pedig 93-ban alighanem jött egy új is Rábából,fekete motorháztetővel.
Válasz gcastle #4522. hozzászólására
A Steiger a maga idejében egy marhajó gép volt, arra amire kitalálták, húzni a munkagépeket nagy területeken, éjjel-nappali műszakban, és bírta.
Mondjuk meg őszintén, ma a mai birtokviszonyok mellett igen kevés gazdaság vesz újonnan derékcsuklós traktort. Párat látni az országban, John Deere, Case IH/New Holland, Versatile, még a Kirovecet is van aki vesz, de nemtudom évente összesen mennyit adhatnak el, 20 darabot, 30-at? Ha lenne még új Rába, akkor az is ezen a darabszámon osztozna, és akkor már meg is éreztünk a fejlesztés csapdájához, ilyen kis darabszámhoz ki tenné bele a pénzt és a sok mérnöki órát?
Aki csak talajon ki tudja használni, annak most is jó, Mezőhegyes is vett tavaly egyszerre JD-t és IH-t, az idén a második IH-t, na de mekkorák. Még 4-5-600 hektárra is bőven elég és jobb egy nehézuniverzális nagytraktor, még ennél nagyobb céghez, csak oda már nem 1 db. A nehézuniverzálissal tud szállítani, vetni nagy teljesítménnyel, kockabálázót húzni, talajmunkákhoz meg ha van nagyobb területe akkor örül, de sok kicsi is van. És egy 8-9 méteres kombinátorral azért teljesítmény is van, szántásnál 6 fej, és egy böszme derékcsuklóssal ha nem tudsz belemenni barázdába akkor sárban nem az igazi. Tárcsából, gruberből, lazítóból is elvisz egy normális méretet. Még nagy társas gazdaságnál is ritka, hogy egy nagy derékcsuklóst bevállal talajozó vezérgépnek.
Használtként teljesen más a helyzet.
Válasz szanberg #4524. hozzászólására
És sokkal stabilabbak nem lettek 
A végére voltak bajok, pont mint egyik másik mai gyártónál alapból, csak közben eltelt 30 év
Válasz .Richard. #4498. hozzászólására
Volt egy cikk régebben, hogy amcsiba is ez van. Veszik vissza a régi vasakat.
Olcsó, megbízható.
De bandigh van Vinkó mondta egyszer, a vetőgép meg a vegyszerező legyen tuti, a többi púder.
Válasz bandigh #4523. hozzászólására
A végére elég xarok is voltak már, egyik vállalkozó megvette a legutolsó 320-as rábát a gyár leállása előtt, de ott folyamatosan bajok voltak már vele, pont a saját gyártmányokkal, osztómű meg ilyenek.
Valószínűleg xartak már rá arra a pár darabra ami legördült még ott.
Annak idején viszont, -mesélte a volt bábolnai gazdaság egyik vezetője nekem- reggelre ott voltak a gyárban és még csak a vázat tudták megmutatni, délutánra viszont elkészült és vihették.
Válasz gcastle #4522. hozzászólására
Nem fejlesztették, de talán nem is fejleszthették. Ugyanis a gép egy 1975(!)-ös amerikai traktor liszensz alapján készült. A motor is hasonlóan lett “kifejlesztve”. A nagy magyar traktorgyár csak annyit tett hozzá hogy gyártott olcsóbb fülkét meg osztóművet rá. Meg ugye a saját hidakat, azok speciel jók voltak nagyon. Ha “fejleszteni” akartak volna, akkor egyszerűen megvették volna a steiger gyár egy későbbi modelljének egy liszenszét, mit kell görcsölni a váltó és hasonlók fejlesztével, ha már megvan minden. Csak a 80-as évek vége pont nem az a gazdasági ès politika helyzet volt, hogy ilyennel foglalkozzanak. A leköpött traktor, 30 évvel később előjött a gazból, és sok műanyagtraktornak kifújja az orrát. Ezt már nem sokan fogják megismételni.
Egyébként nyugodtan rakd bele a difit, mondják hogy az úton meg a betonon radírozni fog, de úton meg a betonon eltölt egy fél órát, a talajon meg 10-et, ott viszont nem mindegy hogy egész nap oda vissza diferál a híd, vagy folyamatosan hajt 3 kerék a 4-ből. Amúgymeg simán fordul betonon is, amelyik nem, annak a kormányzása már elég gatyesz lehet.
Válasz Rabó001 #4519. hozzászólására
Nem fejlesztették, így a végére vonzóbb lett azért a pénzért bármilyen más hasonló teljesítményű jószág...
Válasz gcastle #4502. hozzászólására
8 km-re otthonról hívott fel anyám, hogy hallom dolgozol...
Mondjuk a faluhoz képest dombon voltam.
Szerethető gépek 2gyébként, de itt már sajna kikoptak. Még gyerek voltam, volt 4. Volt automata difis 1 itt, de ki lett dobva belőle, betonon nem tudtunk vele kanyarodni. Én akkor kezdtem, nem tudom mi baja lehetett. Azt most árulják agroinformon, de már lelakva papír nélkül. Pedig rendszámos volt, a t.sz újonnan vette.
Válasz gcastle #4514. hozzászólására
Értem én. A futóműszereléshez is kellenek célszárszámok, illetve jó ha van. Nálunk anno a tszben kapásból lemásolták a gyári szervizesek célszerszámait, valamit meg maguktól kitaláltak és megcsináltak. A kerékagyhoz volt ilyen keréken gurítható szerelőállvány. Egy 4 kis keréken guruló kocsi, rajta menetekkel emelhető, ívesen kivágott lemez 2 furattal, ami a felni helyére ment. Ezen toltuk le a kerékagyat szimmeringezéskor, majd vissza. De sok helyen látom hogy zsiráffal.
Válasz gcastle #4512. hozzászólására
Én ezzel nem értek egyet. Magának nem volt ellensége a gyár. Egyszerűen eljárt felette az idő és nem vették, ennyi.
Válasz ZuzoBayer #4517. hozzászólására
Igen, pár darabot megcsináltak 5 év alatt, és ez nem leszólás, ennyire van igény.
Válasz Rabó001 #4510. hozzászólására
A Huntractor elképzelése sem lenne életképtelen..De mind hiába ezek a dolgok régen lettek elrontva...
Válasz gcastle #4515. hozzászólására
És amikor visszatolod a végét, imádkozz hogy ne csípje oda az ujjad
Nem mondom, kiszedve sokkal könnyebb, tény. De darabokraszedéses felújításon kívül, a hidat jobb a sajàt helyén làtni
Válasz bandigh #4513. hozzászólására
Ja, visszatenni... De mielőtt kiszeded, még a két féltengelyt sem ártana kiszedni a hármas primer és az ötös szekunder bolygókerekes áttétellel! Aminek minden darabja emberes, vagy inkább két emberes...
Válasz Rabó001 #4509. hozzászólására
Ha van hozzá spéci műhelycuccod, akkor minden más, de ha egyszerű körülmények vannak nem célirányosan felszerlet műhellyel, akkor már nem dobálózik az ember ilyen tanácsokkal, már bocs! Nem értsd félre, de szegény ember tudod azzal föz, amije van!
Válasz Rabó001 #4509. hozzászólására
Igen, csak kicsit szar visszatenni a közepét, ott alatta gubbasztva. De két ember egy békával meg néhány raklappal be tudja játszani