2019 legjobb mezőgazdasági szakcikkei!

Januárban írtunk arról, hogy mit kell tudni a fejes saláta hajtatásáról: milyen a jó palánta, hogyan szedjük a fejes salátát, mire ügyeljünk az ültetésnél, mi az ideális páratartalom, mi befolyásolja a fejek növekedését? Egy cikkbe összegyűjtöttük mindazt, amit a salátatermesztésről tudni kell. Ezenkívül nagyon hasznos információkat közöltünk a rettegett afrikai sertéspestisről - hiszen e betegség kapcsán hétről hétre új hírekkel találkozunk -: mik a betegség tünetei, mik a veszélyei, hogyan terjed és hogyan előzhető meg.

Februárban foglalkoztunk a hormonrendszert romboló vegyi anyagokról a növényvédelemben. Az emberi szervezet, ezen belül a belső elválasztású mirigyek működését egyes romboló hatású kemikáliák, egyebek között növényvédőszer-hatóanyagok károsíthatják – vajon mennyire jogos a félelem?

A beltéri termesztésről több írásunk is megjelent az év során, feltéve a kérdést, hogy vajon ez jelenti-e a mezőgazdaság jövőjét. Hollandia jelenleg a világ második legnagyobb agrárexportőr országa, ebben csak a nála mintegy 200-szor nagyobb területű USA előzi meg. Ezt a kiemelkedő teljesítményt az országot szinte teljesen behálózó hajtatóházak nélkül nem lehetett volna elérni. Olvashattatok portálunkon arról is, hogy irodaházakban termesztenének fahéjat és paradicsomot Magyarországon: a beltéri növénytermesztéshez 95-98 százalékkal kevesebb víz, lényegesen kevesebb növényvédő szer szükséges, mint a szabadtérihez, és éghajlattól függetlenül bármilyen növényfajta termeszthető a világ bármely táján.

A beltéri termesztés jelenti a mezőgazdaság jövőjét? – fotó: Shutterstock

Feltettük a kérdést, hogy a modern technológia képes-e a fiatalokat a mezőgazdaságba vonzani. El kell oszlatni az agrártársadalomban még létező fenntartásokat a precíziós gazdálkodással szemben, és meg kell mutatni a fiataloknak a mezőgazdaság modern arcát. Továbbá írtunk arról is ennek kapcsán, hogy ma már sokkal könnyebben elérhető a precíziós technika: eredményt, jövedelmezőséget javítani a költségek kordában tartásával, illetve a hozamok növelésével lehet. Mindegyikre hathatós megoldásokat kínálnak a precíziós technológiák. Hollósi Dáviddal, a Takarék Agrár Igazgatóság (Takarék Csoport) igazgatójával többek között arról beszélgettünk, milyen tényezők hatnak inspirálóan a precíziós technológiák elterjedésére.

A precíziós termelés a kertészeti ágazat kihívásaira is megoldást jelenthet. Ugyanis a kertészeti ágazatot az egyre növekvő kézimunkaerő hiánya, az inputanyagok, az energia drágulása és a környezettudatosabb gazdálkodás iránti elvárás állítja kihívások elé. Ezekre lehet megoldás a munkák gépesítése és az egyre precízebb, akár növényegyedre szabott kezelések alkalmazása.

Ezután a tavaszi lemosó permetezésre készültünk; a déli megyékben a kéregrepedésekben áttelelő tölgy-csipkéspoloska ellen és az ország egyre több helyszínén, egyelőre még csak a szórványosan előforduló szürke ostorfa-teknőspajzstetű ellen is érdemes volt elvégezni az olajos lemosást.

Állattenyésztés témakörében is jelentettünk meg cikket, mégpedig többek között annak kapcsán, hogy malackorban eldőlhet, hogy mennyit keresünk egy almon. Hiszen folyamatosan felmerülő kérdés, hogyan tudjuk optimalizálni a termelést, hogy az nyereséges maradjon. Leggyakrabban a klasszikus termelési mutatók, mint pl. a tömeggyarapodás, fajlagos takarmányfelhasználás, a takarmányköltség vagy az elhullás kerülnek elemzésre.

A karalábé hajtatása során gyakran elkövetett hibákról és mulasztásokról is írtunk, ugyanis a káposztafélék közül a fejes káposzta és a kínai kel után a legnagyobb felületen hajtatott növény a karalábé, termőfelülete évek óta jelentősen nem változik, 150-200 hektár között mozog. Azután az aktuális munka a lombtrágyázás volt, hiszen van olyan kezelés a termelők eszköztárában, amivel jelentősen javítható a növény általános állapota, stressztűrő képessége, betegség-ellenállósága, és ezzel végső soron a várható terméseredmények is. Ez a kora tavaszi erősítő lombtrágyázás.

A rendszeres lombtrágyázás a növényeinket folyamatosan jó kondícióban tartja.

Márciusban foglalkoztunk azzal, hogy mikor és hogyan térül meg az öntözés kiépítése. Régebben azt mondták a szakemberek, hogy csemegekukoricát még érdemes, takarmánykukoricát már nem éri meg öntözni. Mára eljutottunk oda, hogy akár az őszi búzát is kifizetendő öntözni.

Elterjedt egy véres kártevő az almásokban. A gyorsan szaporodó és terjedő vértetű egyre nagyobb problémát jelentett. Számtalan károsítót találunk, amelyek fontossága, az a kártételi veszélyhelyzet, ami a károsító megjelenésével összefügg, a vértetűnél nagyobb; a választást – mely szerint a vértetűt az elsők között tekintettük át – inkább a kártevő ellentmondásos megítélése indokolta.

Szóltunk arról, hogy hogyan kerülhet egy gazdálkodó versenyelőnybe. Mindenkinek bele kell vágnia a precíziós gazdálkodásba a saját szintjén – véli dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke, a PREGA konferencia egyik szekcióvezetője. Szerinte ugyanis ez az egyetlen út afelé, hogy bevételnövekedést érhessünk el, miközben fenntartható, környezetkímélő gazdálkodást folytatunk, növeljük a hatékonyságot, illetve minőségi magyar élelmiszereket állítunk elő. Három gazdálkodó pedig elmondta, hogyan haladnak lépésről lépésre a precíziós gazdálkodásban. Vannak nagyon gyorsan sikerélményt adó gépberuházások. A precíziós műtrágyaszóró ára például akár egy év alatt is megtérülhet, már 200-400 hektáros birtokméret esetében is.

A metszés volt a következő aktuális teendő, csakhogy ahány gyümölcs, annyiféle metszési technika. A különböző metszési munkák és a különböző növényfajok eltérő metszési módot és időpontot igényelnek. Elmondtuk, hogyan kell szakszerűen és időben elvégezni a metszést.

Jó tanácsokat adtunk tavaszi lemosó permetezéshez is. Hiszen a gyümölcsfák metszése után a következő tavaszi teendő a lemosó permetezés elvégzése volt. A rezet rézszulfát vagy rézoxiklorid formában a tavaszi lemosási szezonban egyes kertészeti kultúrákban széles körben használják. Több növénynél a lemosó permetezést követően a szezon eleji védekezésekben önmagában vagy kombinációkban javasolható. A talaj mikroszervezeteit azonban a réz, az olaj, de a tömény kénes oldat is károsíthatja, ezért meg kellene akadályozni a tömény permetlé lecsorgását a talajra. Nehéz feladat, hiszen a lemosást éppen hogy bőséges lémennyiséggel, áztatásszerűen kell elvégezni.

Idén gyorsan érkezett meg a tavasz és ezzel a tavaszi teendők is – fotó: Shutterstock

Zöldségtermesztők számára írtunk a tavaszi indítótrágyázásról. Manapság a zöldségtermesztésben a hagyományos trágyázási időpontok és fogalmak módosultak, gyakran nehezen követhető módon keveredtek. Segítettünk eligazodni a tápanyag-utánpótlás időzítésében.

Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinával mindig számolnia kell. A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Erről is közöltünk cikket.

A rágcsálók igen gyors felszaporodásra képesek. Ha kedvezőre fordul számukra az időjárás, rövid idő alatt kialakulhat a veszélyes méretű populáció. Egyik cikkünkben a kártételt csökkentő körülményekről és intézkedésekről olvashattatok.

Áprilisban leírtuk, mik a palántanevelés során leggyakrabban elkövetett hibák. A kedvezőtlen környezeti feltételek következtében kialakuló tünetek többnyire láthatók a palántákon, de sok esetben csak később derül ki a kevés fénnyel vagy a hideggel összefüggésbe hozható rossz szövetdifferenciálódás, ami a virágzás késését, deformált virágok megjelenését okozza.

Segítettünk védekezni a lisztharmat ellen: 2019 tavaszán korán érkezett a felmelegedés, ezzel szemben sokat késett a csapadék. Ennek következtében a kalászos állományokban legkorábban a lisztharmatbetegséget találtuk meg, így észszerűnek tűnt, hogy egy rövid technológiai összefoglalóban e betegséget járjuk körbe.

Készülni kellett a tűzelhalás-betegség megjelenésére az almatermésű gyümölcsösökben. Idén a megszokotthoz képest kissé korábban virágoztak az almatermésűek, amihez kellemes meleg és többnyire csapadékos idő is társult. Márpedig ezek a körülmények kedvező feltételeket teremtenek az ervíniás betegséget, más néven tűzelhalást okozó baktérium fertőzéséhez.

Ez idő tájt szokott jelentkezni a fejes saláta rettegett betegsége, a levélszélbarnulás. Néhány élettani betegségre ellenálló fajtát még nem sikerült kiszelektálni, a levélszél-barnulásos betegségek továbbra is gondot okoztak. A nemesítés sokat lépett előre, az utóbbi években a piacra kerülő fajták legtöbbje jelentős peronoszpórarezisztenciával rendelkezik, és többsége ellenálló a salátamozaikvírussal szemben.

Az öntözésre ekkor nagyobb szükség volt, mint valaha, hiszen az őszi vetésű növények úgy szenvedtek a nedvességhiánytól, hogy jelentős terméscsökkenéssel kellett már számolni. A tavasziak is veszélyben voltak, a szárazság miatt nem alakult ki egységes állomány, ez pedig szintén a termést veszélyeztette. A szárazság jelentette tehát a legfőbb gondot – a kártevők kevésbé sínylették meg a csapadékhiányt.

A kelesztő öntözéssel biztosítani tudjuk a homogén állomány kialakulását – fotó: KITE Zrt.

Májusban feltevődött a kérdés, hogy mennyire váltotta be a reményeket az országos jégkármérséklő rendszer. A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén is mindent megtett a jégkárok megelőzése érdekében, de Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az Agroinformnak adott interjújában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet. A JÉGER első évét elemeztük a NAK elnökével.

Körkérdésünkben írtunk arról, hogy támadnak a kalászosok betegségei, hogyan védekezzünk ez ellen, valamint arról is, hogy milyen modern eszközök tehetik hatékonyabbá a marhatartást.

Azt a kérdést is feltettük egy írásunkban, hogy etethetjük-e cirokszilázzsal a teheneket, valamint egy későbbi cikkben azt is, hogy hogyan etessük. A cirok ugyanis kiváló szárazságtűrő és regenerálódóképességgel bír, gyengébb talajadottságú területeken is termeszthető, és a betegségekkel, rovarkártevőkkel szemben is ellenálló.

Több levél- és szárbetegség is veszélyeztette idén a kalászosokat. A csapadékos időjárás miatt megnőtt a fertőzési nyomás, ezért végigvettük a kalászosok levélfoltosságát okozó betegségek és a rozsdabetegségek jellemzőit és az alkalmazható növényvédelmi technológiákat.

Gyökérzöldségfélék tápanyagellátása: mit ne rontsunk el, mit csináljunk jobban? A gyökérzöldségek termesztéséhez ideális az éghajlatunk, alkalmasak a talajaink is, és igény is lenne rá, a megtermelt éves mennyiségnél (100-130 ezer/tonna) lényegesen többet tudna fogadni az élelmiszeripar.

Nehéz egyetlen számmal jellemezni az egy tonna termés előállításához szükséges tápanyagmennyiséget – fotó: Pixabay

Hírek szóltak arról, hogy új veszély fenyegeti a paradicsomot Európában. Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus, a ToBRFV jelent meg a kontinensen. A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik. Legfontosabb gazdanövényei: a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Chenopodium murale).

Hosszú évek alatt letisztult megállapítás, hogy az almatermesztésben az időjárás és a termesztési körülmények változatossága közepette, valamint a károsítók sokasága mellett és ellenére még mindig az almamoly okozza a legtöbb kárt. Ez indokolta, hogy júniusban foglalkozzunk a károsítóval.

Ma már ritkán látott fejlődési rendellenességek is előfordulnak növényeinken. A zöldségtermesztésben az intenzív tápanyagellátási technológiák bevezetésével (tápoldatozás, vízkultúrás és konténeres termesztés stb.) olyan fejlődési zavarok is mutatkoztak a termesztett növényeken, amelyek korábban csak ritkán voltak megfigyelhetők, többnyire kísérletekben, vízkultúrás termesztés kutatásai során fordultak elő.

Országszerte tapasztalható volt a bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése. A kártevő a szójára, a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat. A termelőknek meg kellett kezdeniük a fertőzöttség táblaszintű felmérését.

A növények tápanyagfelvételének üteme és a felvett tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya a tenyészidő folyamán jelentősen változik. „Ideális” esetről, azaz optimális időzítésről és megosztásról akkor beszélhetünk, ha a talajban mindig olyan arányban és mennyiségben állnak rendelkezésére a tápanyagok, mint ahogy azt a növény az adott időszakban igényli. Júliusban tehát cikket közöltünk a trágyázás időzítéséről a növény fejlődéséhez igazítva.

Ma már megvan a technikai lehetőség a gyakori fejtrágyázás kivitelezésére – fotó: Shutterstock

A zöldtrágyázás pozitív hatásai közé tartozik a talaj vízmegtartó képességének növelése, a nitrogénmegkötés, az erózióvédelem, a talajélet serkentése és a gyomelnyomás. Ezek azonban csak akkor érvényesülnek, ha átgondolt keverékválasztással és agrotechnikával végezzük a zöldítést. Ezért írtunk arról, hogy hogyan zöldtrágyázzunk úgy, hogy az meg is érje.

Többet termelni kevesebből: az antibiotikumfelhasználás csökkentése közös érdek. Dublinban tartotta az első ülését az Európai Innovációs Partnerség szakértői csoportja a baromfitenyésztés antibiotikumfelhasználásának csökkentéséről. Magyarországról Molnár Dániel takarmányozási szakmérnök is meghívást kapott a tanácskozásra – az ő beszámolóját olvashattuk augusztusban.

A kukorica életciklusa a mag állapottól az újabb mag állapotig tart. A feléledést támogató környezetbe jutott (pl.: előkészített talajba vetett) mag vízzel történt duzzadása után felgyorsulnak az addig lelassult, szunnyadó életfolyamatok, s a növény megismétli a kört, amellyel maga is létrejött. Mikor és hogyan érik a kukorica?

Ekkor még aktuális volt a tárolási és ipari gyökérzöldségfélék fejtrágyázása. Hiszen a magas termelési költségek miatt egy magas szintű talajművelés mellett átgondolt, okszerű trágyázásra van szükség. Ehhez adtunk tanácsokat cikkünkben.

Öntözésberuházási 1x1 gazdáknak: leírtuk, hogy hogyan küzdjünk meg a „papírmunkákkal”. Pontról pontra elmondtuk, mik a lépések öntözési beruházás esetén: hivatali tennivalók az előkészítéstől kezdve a tervezési-kivitelezési munkákon át az üzemeltetésig.

Szeptemberben írtunk egy régóta ismert betegségről, a csonthéjasok levéllyukacsosodásáról, ami általában megjelenik a tenyészidőszakban. Csakhogy idén máshogy viselkedett, mint általában, és komoly károkat is okozott.

Idén is felmerült a kérdés: kell-e deszikkálnom az állományom? Cikkünkben érveket sorakoztattunk fel az állományszárítás mellett, elmondtuk, mire érdemes figyelni, és mik a technológiai követelményei az eljárásnak.

Az állományszárítás tervezhetőbbé teszi a betakarítást és csökkenti a szárítási költségeket – fotó: Agroinform.hu

Mi lehet az oka annak, ha nem hat a lombtrágyázás? Nem mindig a készítménnyel van a baj, az ok a helytelen alkalmazásra és a kedvezőtlen időjárási viszonyokra is visszavezethető. Így levegőtlen talajszerkezet mellett, száraz gyökérközeg esetén, kedvezőtlen kémhatás ellenére is a kijuttatott tápanyagok hasznosulni tudnak.

Ha bajban van a repce, hogyan védjük meg az állományt? A repce őszi kezelésének elsődleges célja, hogy az állományt felkészítsük a sikeres áttelelésre. A száraz ősz azonban hátráltatta a növény fejlődését, így a gyomok egyre nagyobb problémát jelentettek az állományokban. Emellett a repce őszi kártevői ellen is idejében kellett védekeznünk.

Októberben felmerült a kérdés, mit tegyünk, ha sok szerves anyagot dolgoztunk a talajba, mégis sárgulnak a növények, a tápanyaghiány egyértelmű tüneteit mutatják.

Fontos volt, hogy ne hagyjuk növényeinken áttelelni a kártevőket, hiszen szeptember vége kellemes, mérsékelten meleg, száraz időjárást hozott, amit csak időnként szakított meg kevés csapadék. A kedvező idő miatt a betakarítási munkálatok jól haladtak, azonban ez az időjárás hozzájárult a rovarkártevők elszaporodásához.

Egyre gyakoribb az elhúzódó ősz és az enyhe tél, ami kedvez a károsítók áttelelésének. Az őszi lemosó permetezés a kártevők és kórokozók felszaporodásának leghatékonyabb megelőzési módja, amivel csökkenteni tudjuk a következő év fertőzési forrását, így akár a kezelések számát is.

Terjedni kezdett egy eddig szinte ismeretlen inváziós fűfaj Magyarországon. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják. Egyes ültetvényekben pedig a dióburok-fúrólégy a termés 100 százalékát letarolta.

A kertészeti növények őszi, talajforgatás előtti trágyázása kapcsán gyakori kérdés a káliumtartalmú műtrágyák megválasztása, tekintettel arra, hogy a foszfor és kálium nagyobbik részének kijuttatása ekkor történik.

A kukorica a klórt "tűrő" növények közé tartozik – fotó: Shutterstock

Novemberben leírtuk, hogyan függ össze a zöldségfélék tápanyagellátása a termés minőségével. Hiszen a kertészeti termesztésben egyre nagyobb szerepet kap a terméshozamok mellett a minőség és a termésbiztonság. Kizárólag jó minőséggel van esélyünk nemzetközi viszonylatban kereskedni, de rossz áruval még a hazai piacokról is kiszorulunk!

Egyre súlyosabb problémát okozott idén a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége is, amelyet a Nébih referencialaboratóriuma 2019-ben a Hajós-Bajai borvidéken azonosított. Az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, emellett azonban a szőlő- és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen hazánk borvidékeinek megóvásához.

A baromfitelepeken az állatok gyakran mutatják a mikotoxikózis tüneteit már alacsony toxinszennyezettségnél is. Ennek diagnosztizálása azonban nem könnyű, viszont komoly veszteségek okozója is lehet.

Régen azt mondtuk, hogy november elején kell a rózsaágyásokat felkészíteni a telelésre. Az utóbbi évek időjárása alapján ez az időszak kitolódik. Ez nemcsak egyszerűen lehetőség a munka halasztására, a növénynek sem tesz jót a korai – még jó időjárásban végzett – metszés és felkupacolás.

Decemberben megpróbáltuk tisztázni, hogy a biogazdálkodás használ vagy árt a környezetnek, valamint hogy mi mindent várhat a mezőgazdaság a dróntechnológiától.

A mikotoxinokról is többször szóltunk, hiszen azok súlyosbítják a madarak veszélyes betegségét, a kokcidiózist, valamint a baromfitartás során a termelés minden szintjén nagy jelentősége van a költséghatékonyságnak.

Írtunk arról is, hogy miért szükséges az öntözővizek vas- és mangántartalmát mérni, ugyanis a mangán és a vas kétféle formában is egészen speciális eltömődési veszélyt jelent az öntözőrendszerre.

Legnagyobb felületen Magyarországon a paprikát hajtatják, a szabadföldi étkezési paprika termesztése is fokozatosan bevonul a fóliák és az üvegházak alá, ahol kedvezőbb feltételek mellett jövedelmezőbben lehet termeszteni, és azok az éghajlatváltozások, amelyek a szabadföldön már-már kritikussá tették a termesztését, zárt rendszerben kevésbé éreztetik káros hatásukat. Ezért szóltunk arról is, hogy mire figyeljünk oda feltétlenül a paprikahajtatás során.

Továbbra is várunk benneteket érdekes cikkekkel, hírekkel, felhasználói tapasztalatokkal, kutatási eredményekkel.
2020-ban találkozunk!