Válasz Stabi #1973. hozzászólásáraA napokban olvastam egy cikket, amit
Forián Zoltán banki szakértő írt.
Amit Ukrajna termel, azt mi inkább ne vessunk.
Hogy mit talán megtudjuk a portfólió rendezvény után. (Vagy mégsem)?
Azt hogy mi lesz velünk, majd szerdán ,vagy csütörtökön megtudjuk. ??
Az Agrár konferencián, ahol, "mindenki ott lesz aki számít" -remélem pontosan idéztem?!
Én nem számitok, mert nem megyek,(170 ezer+áfa két nap szállás nélkül) de majd figyelek, hogy akik számítanak majd mit találnak ki!!!
Válasz endypapa_20120 #1970. hozzászólására1/1-es ingatlanban nem tudsz közös tulajdont megszüntetni, tehát az ebbe az eljárásba nem vonható be.
Viszont ha így akarsz cserélni, akkor lehet, hogy a NAK beleköp a levesbe.
A legegyszerűbb, ha Te megszünteted a közös tulajdont, lesz neked is egy 1/1-es ingatlanod, és az lesz a csereszerződés tárgya a "hagyományos" eljárásban. Ha nem akarod bekebelezni a tulajdonos társat, vagy társakat - ha egyiknek sem éri el a tulajdoni hányada az 1 ha-t, akkor mindkettőt be kell kebelezned -, az a megoldás, hogy megbeszéled velük, maradjanak osztatlanban, így már ki lehet nekik is alakítani önálló földrészletet.
Válasz az őrző #1969. hozzászólására"
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára."
Az enyém osztatlan, a cseretársé 1/1. Értékben egyezőnek vennénk. Valóban birtokösszevonás lenne mindkét részről.
"(2) Ha ugyanazon tulajdonostársak több – azonos település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – ingatlan megosztásában érintettek, az egyezségben megállapodhatnak az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadainak egy ingatlanként történő kijelölésében is. Ebben az esetben az egyezségben foglaltaknak nem kell megfelelnie a Földforgalmi törvény cserére vonatkozó rendelkezéseinek."
Ezt én úgy értelmezem, hogy minden érintett födrészletben tulajdonostársnak kell lenni azoknak, akik a cserében részt vesznek, és minden érintett földrészletben meg kell szüntetni a közös tulajdont.
A Te esetedben ez azt jelenti, hogy ha van még egy, vagy több olyan földrészlet, ahol mind neked, mint a másik két tulajdonstárs valamelyikének van tulajdoni hányada, akkor az bevonható a cserébe. Hogyí aztán ezen belül milyen további lehetőségek vannak, az már továbbgondolás, jogértelmezés, de elsősorban annak a kérdése, mit enged az osztóprogram.
Viszont. Ha a másik két tulajdonostársad egyike sem éri el az 1 ha-os tulajdoni hányadot, akkor alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani, de ez alapeset, és erre is van megoldás. A Foktftv. szerinti eljárásban szinte mindenre van megoldás. Ezért jó buli.
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára.
Na ezért mondom, hogy ez is földhivatal függő. A puding próbája az evés. Ebben az esetben csinálni kellene egy ilyen cserét, hogy tiszta legyen, mire van lehetőség.
Válasz az őrző #1967. hozzászólásáraEzek szerint ha van egy 15ha-s tábla, az én tulajdon részemre esik 13.6 ha. A maradékra 2 tulaj van. Ezt a tulajdon részt elcserélhetem megosztás nélkül egy másik földterületre?
Válasz endypapa_20120 #1965. hozzászólásáraIgen az alapfeltétel az, hogy ha csereszándék van, akkor minden, a cserével érintett földrészletben meg kell szüntetni az osztatlant. Ebben az esetben figyelmen kívül lehet hagyni a Földforgalmi törvény előírásait. Szerintem akár 3-4 földrészlet is bevonható. Nem csináltam még ilyet, szerintem más sem, így részleteket nem tudok mondani. Szokás szerint ebben az esetben is a földhivatali jogértelmezés fog dönteni. Mondjuk azt érvekkel lehet befolyásolni.
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólásáraMost kell erdőt, földet venni.
Egyébként éppen egy olyan osztatlan közös megszüntetését csinálom, ahol a kezdeményező tulajtársnak valmivel több mint 4000 m2-re van, ehhez tudunk bekebelezni még kb 2 ha-t, így kialakítható számára egy önálló földrészlet. Minden olyan tulajdonostársnak, akinek a tulajdoni hányada több mint 1 ha, tettünk vételi ajánlatot. Kettő már elfogadta, ebből az egyik gazdálkodik, de el akarja adni a 5 ha körüli tulajdoni hányadát.
Kellene, de az alulról szerveződött, önkéntes alapon működő agrár kamarát egy nap alatt szétverték és saját kádereiket ültették "demokratikus" úton a vezetői székekbe. Onnantól a kötelező tagsággal (tagdíjjal) már tele is lehetett tömni a vezetőség zsebét.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására"Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez."
Erre használnak egy terminus technicust nyugatabbra, amit magyarra fordítva "kabzsinflációnak" hívnak, és a vállalatok követik el.
A toxinos búzát megvette mérés nélkül, kifizette, majd csak olcsóbban tudta tovább adni.
Azután értesítette a termelőket, hogy a búzájukat csak olcsóbban adta el, mint tőlük vette, így (logikusan azt gondolta), hogy a kettő közti árat vissza kéri a termelőktől - okos- mondaná Kohn Bácsi.
Körbe röhögték a termelők, mert akkor nem kereste Őket, amikor 20-40 %-al drágábban adta el a terményüket több éven keresztül - hogy kedves barátaim, van itt egy plusz pénz, amit szét osztanék köztetek.
Valóban, mindenki a mi szerszámunkkal veri a csalánt.
Az állam, felvásárló, gép és alkatrész, inputanyag kereskedő.
Miért nem megy vissza pl a vetőmag vagy a vegyszer ára.
Tavaly 415 Ft/€ árfolyamon számolták , most 385 Ft/€ árfolyamon és még sem látszik az árakon. Mi ez ha nem szívatás?
Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez.
Igen kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező.
Én fizetek az Agrárkamarának, fizetek az Iparkamarának , de pl az Iparkamara felől az elmúlt 10 évben még nem is hallottam a tagdíj felszólításon kívül semmit.
Válasz Praetor #1956. hozzászólásáraIgen, a lázításnak ezzel rendesen alávágtak, mert a tüskés henger rendesen beragad, nem tudja ellátni a funkcióját, az egyenes késes lazító nem roppant, nem emel, csak ken. Egyet tudok javasolni, amivel meg tudod oldani ezt a problémát, akkor is lehet talajmunkát végezni, ha 30 napon belül beveted a parcellát. Vagy raksz rendes takarónövényt, vagy kamuból műtrágyaszóróval kiszórsz valami egyszerű, kevés komponensből álló, könnyen kifagyó, a fagyra jól reagáló keveréket. Jelenleg ennyit tudsz tenni.
Válasz igazmondó juhász #1954. hozzászólásáraSzuper. Okóberben búzához talajt készítünk elő és vetünk. Ha el tudunk vetni, és utána leszakad az ég, akkor hogy alapművelek a tavasziak alá forgatás nélküliben? Lazítani nem lehet, kultivátor beragad. Párolgás nincs. Várom a nem létező fagyokat?
Válasz Praetor #1948. hozzászólásáraLehet ,hogy nem jól gondolom de , éppen nem kontárok találják ki az előírásokat , hanem a ződ oldal eu központba jól beágyazott képviselői , az ő érdekük pedig nem az ,hogy mi termeljünk , éppen ellenkezőleg az ,hogy nem termeljünk, ezért hajlandók lökni egy kis alamizsnát , amit mi boldogan elfogadunk , még úgy is ,hogy egy rakás admin előírást teljesítünk érte!
Röviden!
Válasz Ohaza63 #1950. hozzászólásáraMert nagy az árrés a tőzsdei árhoz. Oka szerintem, a felvásárlók is spekuláltak a tavalyi áruval. Buktak, most rajtunk hozzák be a veszteséget (velünk fizettetik ki a hülyeségüket). + a szárítási költséget is ezért nem, vitték le a csökkenő gázárral arányosan. Érdek képviselet híján, totálisan kihasználnak, lezsarolnak bennünket. Itt lenne az ideje, egy országos szövetséget létrehozni, ami összefogná a "kicsiket".
Válasz uff #1946. hozzászólásáraNem kell támogatást igényelni főleg ha kertészkedsz, s akkor fogod a földedet szántani mikor csak akarod, szerintem! Ha kertészetben rá vagy szorulva erre a kis alamizsnára akkor nagy a baj ám szerintem!
Válasz rongyos #1947. hozzászólásáraAzt, hogy kontárok találják ki a mezőgazdaság szabályozását, ezt te meg én fizetjük meg.
Az, hogy pl a szept 30-ig nem lehet talajmunkázni, egy brilliáns elme szüleménye.
Azon túl, hogy októberre zsúfol minden munkát, felénk könnyen el is lehetetleníti a tavasziak elé az alapművelést. Legalábbis a forgatás nélküli gazdákat, ami vicces is, mert elvileg ez lenne "támogatva". Perctalajokon hogy a fenébe oldja meg az ember? Ha leesik az eső, akkor úgy ragad, hogy nem lehet talajmunkázni kb 2hétig. De minden 3. nap esik pár mm. Szántani azt lehet, de mást nem nagyon.
Válasz uff #1946. hozzászólásáraEzt ki és mikor fogja megfizetni? Kb. olyan mint egy állami beruházásnál, a tervező nem a megfelelő mennyiségű cementet írná elő egy autópályahíd építésénél...
"adat alapú mezőgazdaság" az új szlogen, akkor az első adat ,hogy a szeptember 30.-ig nem menjen a gazda a földjére, ez már nem vált be, mert a pockok háborítatlanul és nagy mértékben felszaporodhattak.... elég drága a méreg,innen ered a szó is -méregdrága-
jövőre a 4%puffer területeken ugyanez várható, csak fokozottan, rengeteget kárt tudnak tenni, a kalászosokban, de mire észreveszed már tonnákat visz majd el,a zöldségesek is sírni fognak, ez az irány nem jó, az adat jó lesz csak be kellene építeni a szabályozásba, hogy tanuljunk belőle milyen életszérűtlen, gazdákat megkárosító szabályt sikerült hozni...
Válasz Vén cigány #1942. hozzászólásáraSzívesen, máskor is. De hogy teljes képet kapj a dologról. Mint mondottam, a jogértelmezés során tartom magam a Kúria íránymutatásához:
Kfv.III.37.202/2017/4.
"A Földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezései szigorú, kogens rendelkezéseket tartalmaznak, azok nem képezhetnek értelmezési-belemagyarázási, „úgy gondoltam" kérdést, az efféle értelmezés nemcsak a Földforgalmi törvény rendeltetésével és szellemével, hanem az Alaptörvény előírásaival is ütközik. A jogszabályi feltételek teljesítését következetesen, a normaszöveg szerint kell megkövetelni, ez áll összhangba az Alaptörvény jogalkalmazásra vonatkozó és a törvényszék által is hivatkozott előírásával."
Ezért szoktam azt mondani, a "szerintem" nem jogi kategória.
Az Ügyvéd Úr szerint, ha a végrendeleti örökös(ök) egyébként törvényi örökös(ök) is akkor nem kell hatósági jóváhagyás.
Szerintem ebben az esetben is kell. A Földforgalmi törvény egyértelműen meghatározza, melyek azok a jogügyletek, amelyekhez nem kell hatósági jóváhagyás. A végrendeleti öröklés nem tartozik közéjük, még akkor sem ha egyébként törvényes örökösök a végrendeleti örökösök. A Fftv. egyértelműen meghatározza, mikor nem kel hatósági jóváhagyás. (36. §)
Továbbá. a Fétv úgy rendelkezik:
"40. § A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 41–42. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Az Fétv. sem tesz említést arról, hogy ezen a törvényi előírásat nem kell alkalmazni, ha a végrendeleti örökös egyben törvényes örökös is. A 27-39. § pediglen a következő címet viseli:
"VII. Fejezet
A hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok"
Szóval szerintem a végintézkedéssel történő termőföld átruházás minden esetben hatósági jóváhagyáshoz kötött.
Na itt a végleges, megtaláltam, talán jó lesz ügyvéd írta!!!!!!
"Termőföld végrendeleti öröklése esetén a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat(na)-e.
A törvényes örökléshez hasonlóan korlátozás nélkül lehet termőföldet szerezni végrendeleti örökléssel, ha a végrendeleti örökös azon természetes személyek körébe tartozik, akik az örökhagyó törvényes örökösei lehetnek, ha az adott személyen kívül mindenki más az öröklésből kiesett volna, az örökhagyót rajta kívül senki nem élte volna túl.
Azaz: nem esik korlátozás alá a végrendeleti öröklés, ha végrendeleti örökös az örökhagyó bármilyen fokú, akár felmenő, akár lemenő egyenes ági rokona, az örökhagyó bármelyik szülőjének a leszármazója, az örökhagyó bármelyik nagyszülőjének a leszármazója vagy az örökhagyó bármelyik dédszülőjének a leszármazója, avagy az örökhagyó túlélő házastársa (túlélő bejegyzett élettársa).
Végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzésnek akkor feltétele a hatósági jóváhagyás, ha végrendeleti örökös nem tartozik a fenti személyek közé, azaz nem lehetne az örökhagyó törvényes örököse. Ebben az esetben alkalmazni kell a jogszabály által meghatározott tulajdonszerzési maximumot is."
Válasz Vén cigány #1936. hozzászólásáraKétségtelen, hogy erre egy laikus, de talán még a közjegyzők is azt mondják, ez megfelel a törvényes öröklés kritériumának is, így nem szükséges a földügyi hatóság véleményét kikérni.
Én nem ezt mondom. Azért nem, mert a Földforgalmi törvények lex speciális rendelkezések, melyek felül írják a Ptk. szabályait, másrészről a földjog tekintetében minden esetben tartom magam ahhoz a Kúria elvi éllel kimondott álláspontjához, hogy a Földforgalmi törvényeket szó szerint kell értelmezni. Abból sem elvenni, ahhoz sem hozzátenni nem lehet semmit.
Az általad felhívott esetben ha az örökhagyónak 3 gyermeke van, és a végrendeletben mindhárman részesülnek a termőföld öröklésében, akkor a 6. § (3) bekezdés gondolatjelek közé tett meghatározásának első fordulata szerint végrendelet hiányában is törvényes örökösök lennének. Viszont a második fordulat szerint ez csak abban az esetben igaz, ha más törvényes örökös(ök) kiestek az öröklésből. Viszont ha még él az örökhagyó házastársa, és a Ptk. 7:4 § szerint nem esett ki az öröklésből, akkor ő is törvényes örökös, vagyis nem teljesül a második fordulat.
Továbbá. Miután a Földforgalmi törvény 34. § (1) bekezdése semmilyen kivételt nem tartalmaz, így azt sem, hogy ha fennáll a 6. § (3) bekezdésének vélelme akkor nem kell a földügyi hatóság állásfoglalása, így továbbra is az a véleményem, hogy a példád esetében is meg kell küldeni a végintézkedést a hatósági állásfoglalás kiadásánalk érdekében, még akkor is, ha azt nagy valószínűséggel jóváhagyják.
Egy szó mint száz, én a Földforgalmi törvény ezen előírását úgy értelmezem, hogy a végintézkedéssel történő tulajdonjogszerzés hatósági jóváhagyáshoz kötött.
"A végrendeleti örökségnél is van korlátozás
Az örökhagyó földtulajdonos ugyanakkor megelőzheti ezt a folyamatot, ha végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának más részeit másoknak. Ha több, külön helyrajzi számon szereplő földterülete van, akkor az is megoldás, hogy azokat elosztja az örökösei között. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy végrendeletben is csak a törvényes örökösök jutnak hozzá biztosan a megöröklött termőföldhöz, azok, akik nem lennének törvényes örökösei az örökhagyónak, csak bizonyos feltételek megléte esetén.
Amennyiben ugyanis az örökhagyó végrendeletet hagy maga után, amelyben olyan rokonának, például unokatestvérének vagy akár a szomszédjának szánja saját földjét, aki nem törvényes örököse, akkor a hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek meg kell keresnie az illetékes vármegyei kormányhivatalt, amelynek jóvá kell hagynia a tulajdonszerzést. A hivatal a többi között megvizsgálja, hogy a végintézkedés nem eredményezi-e a földforgalmi törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését."
Válasz az őrző #1931. hozzászólására"Az én jogértelmezésem szerint tehát egy végrendelet szerinti örökös csak akkor lehet a Földforgalmi törvény szerint törvényes örökös ha egyrészről egyábként is az lenne - a házastárs az - másrészről ha a többi törvényes örökös kiesik az öröklésből."
A fentiekkel egyet értek.
Példa:
Van 3 gyermeked, akik egyértelműen törvényes örökösök. Közöttük végrendelettel eldöntöd, hogy ki melyik tábla földet örökli.
Válasz Vén cigány #1934. hozzászólásáraNincs eltérő vélemény. Cseh Tibor sem állította, hogy a közjegyzőnek nem kell kikérni a hatóság jóváhagyását, és az nem köti a hagyatéki eljárás során.
Válasz az őrző #1931. hozzászólására Ez már valami! A kérdés lényegét sikerült megértened!
Van két eltérő vélemény!
Nincs valaki ismerősöd Közjegyző vagy jó képességű ügyvéd, aki megtudna erősíteni , hogy mi a joggyakorlat ilyen esetben????
Válasz Vén cigány #1930. hozzászólásáraMég valamit.
Vagytok it egy páran, akik folyamatosan megpróbáltok engem lejáratni. Nagy valószínűséggel azért, mert mint azt naponta bizonyítjátok nem értetek semmihez, nem vagytok alkalmasak semmire. Ez a ti szégyenetek.
Számtalanszor elmondtam, nem vagyok jogász, a jog csak a hobbim. De ebben a hobbiban profi vagyok. Tetszik vagy sem......
Válasz Vén cigány #1930. hozzászólásáraNa akkor kezdjük. Egyrészről az öröklési jog nem földjog. Másrészről viszont a Földforgalmi törvény érinti a végintézkedés útján történő földszerzési jogosultságot is.
A következőt kérdezted:
"A törvényes örökös gyermekre is hagyhat végrendelettel termőföldet, hogy ki melyik földterületet kapja. Valamint a törvényes örökös feleségre is hagyhat ági vagyont végrendelettel és nincs beleszólása földhivatalnak. Te hogy vélelmezed?"
Erre én ezt válaszoltam:
"Ha valaki végintézkedéssel örököl termőföldet, akkor a közjegyző minden esetben köteles megkeresni a földhivatalt, amely többek között vizsgálja az örökös/örökösök szerezési képességét, vagyis azt hogy, ha a föld területe meghaladja az 1 ha-t, akkor az örökös/örökösök szerepelnek-é a földműves nyilvántartásban. A döntésről a földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki.
Az elbirtoklás esetében is vizsgálni kell a szerzési képességet."
És akkor most nézzük a törvényi előírást:
"34. § (1) A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt az örökhagyót, a vevő alatt az örököst kell érteni."
Tehát minden esetben, amikor egy végintézkedés a Földforgalmi törvény hatálya alá eső termőföldet érint, a közjegyzőnek meg kell küldeni a végrendeletet a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Nincs kivétel, a közjegyző nem mérlegelhet azért nem, mert:
"(3) * A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is."
Vagyis MINDEN ESETBEN a földhivatal döntésétől függ, hogy a közjegyző a termőföldet lehagyatékolhatjaéé a végrendelet szerinti örökösnek.
Ami Cseh Tibor jogértelmezését illeti.....árnyalnám egy kicsit. Kétségtelen, hogy a Földforgalmi törvény enyhített a végitézkedési örökös földszerzési képességén.
A törvény szövege:
"6. §
(3) * A (2) bekezdés szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végintézkedés szerinti örökös – feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat."
Bogozzuk egy kicsit a szálakat. A lényeg: feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését.
Az én jogértelmezésem szerint - szemben Cseh Tiboréval - azt feltételezi, hogy itt a gondlatjelek közé tett feltételek mindegyikének fenn kell állni, mert a jogszabályok szövegezésnek szabálya szerint, az "és" kötőszó konjunktivitást jelent, vagyis mind az előtte, mind az utána álló feltételnek meg kell feleni. Cseh Tibor a vagy kötőszót használta, szerintem tévesen.
Az én jogértelmezésem szerint tehát egy végrendelet szerinti örökös csak akkor lehet a Földforgalmi törvény szerint törvényes örökös ha egyrészről egyábként is az lenne - a házastárs az - másrészről ha a többi törvényes örökös kiesik az öröklésből. Az öröklésből kiesés feltételeit a Ptk. szabályozza.
"7:4. § [Kiesés az öröklésből]
(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
a) aki az öröklésre érdemtelen;
b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
c) aki lemondott az öröklésről;
d) aki az örökséget visszautasította."
Tehát ha a végrendelet csak arról rendelkezett, hogy az örökhagyó nevesítette az örökösét, de a törvényes örökösökre pl. nem tett konkrét intézkedéseket, nem tagadta, nem zárta ki őket, akkor a végrendeleti örökösre nem vonatkoztatható a fenti törvényi rendelkezés, így a jogszerző lépességét az általános szabályok szerint kell elbíírálni.
De ez ugye a hatóság feladata.
Egy kitűnő erdész vagy, de a jogot hagyjuk meg az ügyvédeknek vagy a szakértőknek.
Hirdeted magad tanácsadóként a földügyekben stb... Mondjuk az alábbi kérdéssel bemegy hozzád egy amatőr érdeklődő és feltesz egy kérdést. Persze a kérdés se pontos, de ennek ellenére egy ügyvéd rögtön kitudja hámozni belőle a kérdés lényeget. Neked sajnos nem sikerült. Majd a kérdező hazamegy és rossz válaszra alapozva, hozza meg döntését.
"A törvényes örökös gyermekre is hagyhat végrendelettel termőföldet, hogy ki melyik földterületet kapja. Valamint a törvényes örökös feleségre is hagyhat ági vagyont végrendelettel és nincs beleszólása földhivatalnak."
"Gyermekre is hagyhat" nem ugyan az, mint amikor valaki a saját gyermekét jelölö meg örökösként.
5178 hozzászólás
És akiket a támogatások érdekelnek:
https://www.youtube.com/watch?v=a_OuloP5XiA
Válasz az őrző #1976. hozzászólásáraengem igen..köszönöm
Akit érdekel az erdőbirtokossági törvénytervezet:
https://www.youtube.com/watch?v=ogA7Ys6bPX8
Válasz Radocz #1974. hozzászólásáraAkkor marad bukfenc meg a cigánykerék!!!
Válasz Stabi #1973. hozzászólásáraA napokban olvastam egy cikket, amit
Forián Zoltán banki szakértő írt.
Amit Ukrajna termel, azt mi inkább ne vessunk.
Hogy mit talán megtudjuk a portfólió rendezvény után. (Vagy mégsem)?
Azt hogy mi lesz velünk, majd szerdán ,vagy csütörtökön megtudjuk. ??
Az Agrár konferencián, ahol, "mindenki ott lesz aki számít" -remélem pontosan idéztem?!
Én nem számitok, mert nem megyek,(170 ezer+áfa két nap szállás nélkül) de majd figyelek, hogy akik számítanak majd mit találnak ki!!!
Válasz az őrző #1971. hozzászólásáraKöszönöm a válaszokat!
Válasz endypapa_20120 #1970. hozzászólására1/1-es ingatlanban nem tudsz közös tulajdont megszüntetni, tehát az ebbe az eljárásba nem vonható be.
Viszont ha így akarsz cserélni, akkor lehet, hogy a NAK beleköp a levesbe.
A legegyszerűbb, ha Te megszünteted a közös tulajdont, lesz neked is egy 1/1-es ingatlanod, és az lesz a csereszerződés tárgya a "hagyományos" eljárásban. Ha nem akarod bekebelezni a tulajdonos társat, vagy társakat - ha egyiknek sem éri el a tulajdoni hányada az 1 ha-t, akkor mindkettőt be kell kebelezned -, az a megoldás, hogy megbeszéled velük, maradjanak osztatlanban, így már ki lehet nekik is alakítani önálló földrészletet.
Válasz az őrző #1969. hozzászólására"
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára."
Az enyém osztatlan, a cseretársé 1/1. Értékben egyezőnek vennénk. Valóban birtokösszevonás lenne mindkét részről.
Válasz endypapa_20120 #1968. hozzászólásáraA törvényi rendelekzés így szól:
"(2) Ha ugyanazon tulajdonostársak több – azonos település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – ingatlan megosztásában érintettek, az egyezségben megállapodhatnak az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadainak egy ingatlanként történő kijelölésében is. Ebben az esetben az egyezségben foglaltaknak nem kell megfelelnie a Földforgalmi törvény cserére vonatkozó rendelkezéseinek."
Ezt én úgy értelmezem, hogy minden érintett födrészletben tulajdonostársnak kell lenni azoknak, akik a cserében részt vesznek, és minden érintett földrészletben meg kell szüntetni a közös tulajdont.
A Te esetedben ez azt jelenti, hogy ha van még egy, vagy több olyan földrészlet, ahol mind neked, mint a másik két tulajdonstárs valamelyikének van tulajdoni hányada, akkor az bevonható a cserébe. Hogyí aztán ezen belül milyen további lehetőségek vannak, az már továbbgondolás, jogértelmezés, de elsősorban annak a kérdése, mit enged az osztóprogram.
Viszont. Ha a másik két tulajdonostársad egyike sem éri el az 1 ha-os tulajdoni hányadot, akkor alapesetben a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást kell megindítani, de ez alapeset, és erre is van megoldás. A Foktftv. szerinti eljárásban szinte mindenre van megoldás. Ezért jó buli.
Persze a józan ész azt diktálná, hogy mondjuk Te A-ban gazdálkodsz, én B-ben. Viszont neked van B-ben osztatlanban tulajdoni hányadod, nekem meg van A-ban. Miután ezen eljárás keretében is szempont a birtokösszevonás, így logikusnak tűnik, hogy a két földrészletben megszüntetjük az osztatlant, de úgy, hogy ezt egy eljárás alá vonjuk, és így csrélünk. Így neked már nem lasz B-ben földed, nemkem meg nem lesz A-ban. Ezt én birtokösszevonásnak értékelem a józan ész szerint. Az viszont megint kérdés, hogy ebben az esetben az egyezségen belül van-é lehetőség az esetleges területi eltérések kompenzációjára.
Na ezért mondom, hogy ez is földhivatal függő. A puding próbája az evés. Ebben az esetben csinálni kellene egy ilyen cserét, hogy tiszta legyen, mire van lehetőség.
Válasz az őrző #1967. hozzászólásáraEzek szerint ha van egy 15ha-s tábla, az én tulajdon részemre esik 13.6 ha. A maradékra 2 tulaj van. Ezt a tulajdon részt elcserélhetem megosztás nélkül egy másik földterületre?
Válasz endypapa_20120 #1965. hozzászólásáraIgen az alapfeltétel az, hogy ha csereszándék van, akkor minden, a cserével érintett földrészletben meg kell szüntetni az osztatlant. Ebben az esetben figyelmen kívül lehet hagyni a Földforgalmi törvény előírásait. Szerintem akár 3-4 földrészlet is bevonható. Nem csináltam még ilyet, szerintem más sem, így részleteket nem tudok mondani. Szokás szerint ebben az esetben is a földhivatali jogértelmezés fog dönteni. Mondjuk azt érvekkel lehet befolyásolni.
https://agraragazat.hu/hir/agrar-eu-novenyvedoszercsokkentes-mezogazdasag/?
Válasz az őrző #1963. hozzászólásáraFöldek cseréjekor is meg kell szüntetni előbb az osztatlan közöst?
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólására"Nem tudom mire várnak még a gazdák?! "
Jobb gazdasági (kiszámíthatóbb) helyzetre.
Mi is kivárunk, túlélésre rendezkedünk be.
Tarlók fenn vannak: aöp-ben volt vállalási lehetőség, tarló fennhagyás februárig.
Válasz Ohaza63 #1962. hozzászólásáraMost kell erdőt, földet venni.
Egyébként éppen egy olyan osztatlan közös megszüntetését csinálom, ahol a kezdeményező tulajtársnak valmivel több mint 4000 m2-re van, ehhez tudunk bekebelezni még kb 2 ha-t, így kialakítható számára egy önálló földrészlet. Minden olyan tulajdonostársnak, akinek a tulajdoni hányada több mint 1 ha, tettünk vételi ajánlatot. Kettő már elfogadta, ebből az egyik gazdálkodik, de el akarja adni a 5 ha körüli tulajdoni hányadát.
Válasz Praetor #1959. hozzászólásáraEz akkor is nagyon szomorú és egyben nagyon bosszantó, hogy mindenki hülyének néz minket.
Felénk a földek 50-60 % a műveletlen.
Búza,árpa, kukorica és napraforgó tarló, úgy ahogy a kombájn ott hagyta.
Nem tudom mire várnak még a gazdák?!
Vagy ennyire nincs pénz? Vagy a csodára várnak?
Alig zöldell valami a határban.
Még tárcsázott föld is alig van, szántás pedig minimális.
Mindenki no till fog gazdálkodni, majd tavasszal!
Más felé hogy néz ki a határ????
Válasz endypapa_20120 #1960. hozzászólásáraUgyan így tették rá a kezüket a MOHOSZ-ra is.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására" kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező."
Kellene, de az alulról szerveződött, önkéntes alapon működő agrár kamarát egy nap alatt szétverték és saját kádereiket ültették "demokratikus" úton a vezetői székekbe. Onnantól a kötelező tagsággal (tagdíjjal) már tele is lehetett tömni a vezetőség zsebét.
Válasz Ohaza63 #1958. hozzászólására"Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez."
Erre használnak egy terminus technicust nyugatabbra, amit magyarra fordítva "kabzsinflációnak" hívnak, és a vállalatok követik el.
Válasz endypapa_20120 #1951. hozzászólásáraMajd akkor lesz szép a világ, ha országosan bevezetik azt, ami a szomszéd településen történt.
A toxinos búzát megvette mérés nélkül, kifizette, majd csak olcsóbban tudta tovább adni.
Azután értesítette a termelőket, hogy a búzájukat csak olcsóbban adta el, mint tőlük vette, így (logikusan azt gondolta), hogy a kettő közti árat vissza kéri a termelőktől - okos- mondaná Kohn Bácsi.
Körbe röhögték a termelők, mert akkor nem kereste Őket, amikor 20-40 %-al drágábban adta el a terményüket több éven keresztül - hogy kedves barátaim, van itt egy plusz pénz, amit szét osztanék köztetek.
Valóban, mindenki a mi szerszámunkkal veri a csalánt.
Az állam, felvásárló, gép és alkatrész, inputanyag kereskedő.
Miért nem megy vissza pl a vetőmag vagy a vegyszer ára.
Tavaly 415 Ft/€ árfolyamon számolták , most 385 Ft/€ árfolyamon és még sem látszik az árakon. Mi ez ha nem szívatás?
Hogy lett ugyanolyan traktornak az ára duplája, mint pl 2018 ban volt?
Lehet, hogy nem vagyok elég túl képzett ehhez, de akkor sem fér bele a fejembe ez.
Igen kellene egy önszerveződő érdek képviselet és nem olyan, amit felülről hoznak létre és nem kötelező.
Én fizetek az Agrárkamarának, fizetek az Iparkamarának , de pl az Iparkamara felől az elmúlt 10 évben még nem is hallottam a tagdíj felszólításon kívül semmit.
Válasz Praetor #1956. hozzászólásáraIgen, a lázításnak ezzel rendesen alávágtak, mert a tüskés henger rendesen beragad, nem tudja ellátni a funkcióját, az egyenes késes lazító nem roppant, nem emel, csak ken. Egyet tudok javasolni, amivel meg tudod oldani ezt a problémát, akkor is lehet talajmunkát végezni, ha 30 napon belül beveted a parcellát. Vagy raksz rendes takarónövényt, vagy kamuból műtrágyaszóróval kiszórsz valami egyszerű, kevés komponensből álló, könnyen kifagyó, a fagyra jól reagáló keveréket. Jelenleg ennyit tudsz tenni.
Válasz igazmondó juhász #1954. hozzászólásáraSzuper.
Okóberben búzához talajt készítünk elő és vetünk. Ha el tudunk vetni, és utána leszakad az ég, akkor hogy alapművelek a tavasziak alá forgatás nélküliben? Lazítani nem lehet, kultivátor beragad. Párolgás nincs. Várom a nem létező fagyokat?
A traktoros kedv csináló idő.
Azért ez jobb, mintha influenszer vagy youtuber az ember fia.
https://www.tiktok.com/@farkasroland8/video/7301765413157784864?_r=1&_t=8hbh7uafhgH
Válasz Praetor #1948. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy szeptember 30-ig is lehetett talajmunkát végezni max 10 cm mélységig.
https://www.agroinform.hu/szantofold/lengyel-gazdak-tuntetes-forgalomlassito-akcio-lengyel-ukran-hataratkelonel-68904-001
Válasz Praetor #1948. hozzászólásáraLehet ,hogy nem jól gondolom de , éppen nem kontárok találják ki az előírásokat , hanem a ződ oldal eu központba jól beágyazott képviselői , az ő érdekük pedig nem az ,hogy mi termeljünk , éppen ellenkezőleg az ,hogy nem termeljünk, ezért hajlandók lökni egy kis alamizsnát , amit mi boldogan elfogadunk , még úgy is ,hogy egy rakás admin előírást teljesítünk érte!
Röviden!
Válasz Ohaza63 #1950. hozzászólásáraMert nagy az árrés a tőzsdei árhoz. Oka szerintem, a felvásárlók is spekuláltak a tavalyi áruval. Buktak, most rajtunk hozzák be a veszteséget (velünk fizettetik ki a hülyeségüket). + a szárítási költséget is ezért nem, vitték le a csökkenő gázárral arányosan. Érdek képviselet híján, totálisan kihasználnak, lezsarolnak bennünket. Itt lenne az ideje, egy országos szövetséget létrehozni, ami összefogná a "kicsiket".
Költői kérdés: miért ilyen olcsó nálunk a termény?
https://www.agrarszektor.hu/noveny/20231122/itt-vannak-a-lesujto-szamok-ennyibe-kerul-most-a-buza-es-a-kukorica-itthon-46181#
Válasz uff #1946. hozzászólásáraNem kell támogatást igényelni főleg ha kertészkedsz, s akkor fogod a földedet szántani mikor csak akarod, szerintem! Ha kertészetben rá vagy szorulva erre a kis alamizsnára akkor nagy a baj ám szerintem!
Válasz rongyos #1947. hozzászólásáraAzt, hogy kontárok találják ki a mezőgazdaság szabályozását, ezt te meg én fizetjük meg.
Az, hogy pl a szept 30-ig nem lehet talajmunkázni, egy brilliáns elme szüleménye.
Azon túl, hogy októberre zsúfol minden munkát, felénk könnyen el is lehetetleníti a tavasziak elé az alapművelést. Legalábbis a forgatás nélküli gazdákat, ami vicces is, mert elvileg ez lenne "támogatva". Perctalajokon hogy a fenébe oldja meg az ember? Ha leesik az eső, akkor úgy ragad, hogy nem lehet talajmunkázni kb 2hétig. De minden 3. nap esik pár mm. Szántani azt lehet, de mást nem nagyon.
Válasz uff #1946. hozzászólásáraEzt ki és mikor fogja megfizetni? Kb. olyan mint egy állami beruházásnál, a tervező nem a megfelelő mennyiségű cementet írná elő egy autópályahíd építésénél...
"adat alapú mezőgazdaság" az új szlogen, akkor az első adat ,hogy a szeptember 30.-ig nem menjen a gazda a földjére, ez már nem vált be, mert a pockok háborítatlanul és nagy mértékben felszaporodhattak.... elég drága a méreg,innen ered a szó is -méregdrága-
jövőre a 4%puffer területeken ugyanez várható, csak fokozottan, rengeteget kárt tudnak tenni, a kalászosokban, de mire észreveszed már tonnákat visz majd el,a zöldségesek is sírni fognak, ez az irány nem jó, az adat jó lesz csak be kellene építeni a szabályozásba, hogy tanuljunk belőle milyen életszérűtlen, gazdákat megkárosító szabályt sikerült hozni...
Még valami.
Mindenki figyeljen oda, hogy akár adásvétel, akár haszonbérlet, a helyben lakást a Kúria jogegységi állásfoglalása szerint igazolja.
És akkor, ismétlés a tudás anyja.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/agrar-erdeszeti-tanacsadas/h_7374443
Válasz Vén cigány #1942. hozzászólásáraSzívesen, máskor is. De hogy teljes képet kapj a dologról. Mint mondottam, a jogértelmezés során tartom magam a Kúria íránymutatásához:
Kfv.III.37.202/2017/4.
"A Földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezései szigorú, kogens rendelkezéseket tartalmaznak, azok nem képezhetnek értelmezési-belemagyarázási, „úgy gondoltam" kérdést, az efféle értelmezés nemcsak a Földforgalmi törvény rendeltetésével és szellemével, hanem az Alaptörvény előírásaival is ütközik. A jogszabályi feltételek teljesítését következetesen, a normaszöveg szerint kell megkövetelni, ez áll összhangba az Alaptörvény jogalkalmazásra vonatkozó és a törvényszék által is hivatkozott előírásával."
Ezért szoktam azt mondani, a "szerintem" nem jogi kategória.
Az Ügyvéd Úr szerint, ha a végrendeleti örökös(ök) egyébként törvényi örökös(ök) is akkor nem kell hatósági jóváhagyás.
Szerintem ebben az esetben is kell. A Földforgalmi törvény egyértelműen meghatározza, melyek azok a jogügyletek, amelyekhez nem kell hatósági jóváhagyás. A végrendeleti öröklés nem tartozik közéjük, még akkor sem ha egyébként törvényes örökösök a végrendeleti örökösök. A Fftv. egyértelműen meghatározza, mikor nem kel hatósági jóváhagyás. (36. §)
Továbbá. a Fétv úgy rendelkezik:
"40. § A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 41–42. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Az Fétv. sem tesz említést arról, hogy ezen a törvényi előírásat nem kell alkalmazni, ha a végrendeleti örökös egyben törvényes örökös is. A 27-39. § pediglen a következő címet viseli:
"VII. Fejezet
A hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok"
Szóval szerintem a végintézkedéssel történő termőföld átruházás minden esetben hatósági jóváhagyáshoz kötött.
Válasz az őrző #1941. hozzászólásáraKöszi a szakértést!
Válasz Vén cigány #1939. hozzászólásáraAz ügyvéd úr tévesen értelmezi a földforgalmi törvények rendelkezéseit.
Nincs itt baj, minden agrárvállalkozás fejleszt és hitelért dörömböl:
Ha lányokat futtatunk, vagy drogot, fegyvert árulunk, na azon van akkora haszon, hogy maradjon a banki uzsora kamat mellett is valami.
https://index.hu/gazdasag/2023/11/22/loga-mate-tamogatas-kormany-forras-beruhazas-nagy-marton/
Válasz Vén cigány #1937. hozzászólásáraEz sem jó, pedig újságíró írta cikket!
Na itt a végleges, megtaláltam, talán jó lesz ügyvéd írta!!!!!!
"Termőföld végrendeleti öröklése esetén a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat(na)-e.
A törvényes örökléshez hasonlóan korlátozás nélkül lehet termőföldet szerezni végrendeleti örökléssel, ha a végrendeleti örökös azon természetes személyek körébe tartozik, akik az örökhagyó törvényes örökösei lehetnek, ha az adott személyen kívül mindenki más az öröklésből kiesett volna, az örökhagyót rajta kívül senki nem élte volna túl.
Azaz: nem esik korlátozás alá a végrendeleti öröklés, ha végrendeleti örökös az örökhagyó bármilyen fokú, akár felmenő, akár lemenő egyenes ági rokona, az örökhagyó bármelyik szülőjének a leszármazója, az örökhagyó bármelyik nagyszülőjének a leszármazója vagy az örökhagyó bármelyik dédszülőjének a leszármazója, avagy az örökhagyó túlélő házastársa (túlélő bejegyzett élettársa).
Végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzésnek akkor feltétele a hatósági jóváhagyás, ha végrendeleti örökös nem tartozik a fenti személyek közé, azaz nem lehetne az örökhagyó törvényes örököse. Ebben az esetben alkalmazni kell a jogszabály által meghatározott tulajdonszerzési maximumot is."
https://www.jogado.hu/termofoldek-oroklese-hol-vannak-buktatok/
Válasz Vén cigány #1936. hozzászólásáraKétségtelen, hogy erre egy laikus, de talán még a közjegyzők is azt mondják, ez megfelel a törvényes öröklés kritériumának is, így nem szükséges a földügyi hatóság véleményét kikérni.
Én nem ezt mondom. Azért nem, mert a Földforgalmi törvények lex speciális rendelkezések, melyek felül írják a Ptk. szabályait, másrészről a földjog tekintetében minden esetben tartom magam ahhoz a Kúria elvi éllel kimondott álláspontjához, hogy a Földforgalmi törvényeket szó szerint kell értelmezni. Abból sem elvenni, ahhoz sem hozzátenni nem lehet semmit.
Az általad felhívott esetben ha az örökhagyónak 3 gyermeke van, és a végrendeletben mindhárman részesülnek a termőföld öröklésében, akkor a 6. § (3) bekezdés gondolatjelek közé tett meghatározásának első fordulata szerint végrendelet hiányában is törvényes örökösök lennének. Viszont a második fordulat szerint ez csak abban az esetben igaz, ha más törvényes örökös(ök) kiestek az öröklésből. Viszont ha még él az örökhagyó házastársa, és a Ptk. 7:4 § szerint nem esett ki az öröklésből, akkor ő is törvényes örökös, vagyis nem teljesül a második fordulat.
Továbbá. Miután a Földforgalmi törvény 34. § (1) bekezdése semmilyen kivételt nem tartalmaz, így azt sem, hogy ha fennáll a 6. § (3) bekezdésének vélelme akkor nem kell a földügyi hatóság állásfoglalása, így továbbra is az a véleményem, hogy a példád esetében is meg kell küldeni a végintézkedést a hatósági állásfoglalás kiadásánalk érdekében, még akkor is, ha azt nagy valószínűséggel jóváhagyják.
Egy szó mint száz, én a Földforgalmi törvény ezen előírását úgy értelmezem, hogy a végintézkedéssel történő tulajdonjogszerzés hatósági jóváhagyáshoz kötött.
Válasz Vén cigány #1936. hozzászólásárahttps://www.economx.hu/mezogazdasag/termofoldek-orokosok-jog-mokk.767751.html
"A végrendeleti örökségnél is van korlátozás
Az örökhagyó földtulajdonos ugyanakkor megelőzheti ezt a folyamatot, ha végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának más részeit másoknak. Ha több, külön helyrajzi számon szereplő földterülete van, akkor az is megoldás, hogy azokat elosztja az örökösei között. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy végrendeletben is csak a törvényes örökösök jutnak hozzá biztosan a megöröklött termőföldhöz, azok, akik nem lennének törvényes örökösei az örökhagyónak, csak bizonyos feltételek megléte esetén.
Amennyiben ugyanis az örökhagyó végrendeletet hagy maga után, amelyben olyan rokonának, például unokatestvérének vagy akár a szomszédjának szánja saját földjét, aki nem törvényes örököse, akkor a hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek meg kell keresnie az illetékes vármegyei kormányhivatalt, amelynek jóvá kell hagynia a tulajdonszerzést. A hivatal a többi között megvizsgálja, hogy a végintézkedés nem eredményezi-e a földforgalmi törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését."
Válasz az őrző #1931. hozzászólására"Az én jogértelmezésem szerint tehát egy végrendelet szerinti örökös csak akkor lehet a Földforgalmi törvény szerint törvényes örökös ha egyrészről egyábként is az lenne - a házastárs az - másrészről ha a többi törvényes örökös kiesik az öröklésből."
A fentiekkel egyet értek.
Példa:
Van 3 gyermeked, akik egyértelműen törvényes örökösök. Közöttük végrendelettel eldöntöd, hogy ki melyik tábla földet örökli.
Válasz Vén cigány #1934. hozzászólásáraNincs eltérő vélemény. Cseh Tibor sem állította, hogy a közjegyzőnek nem kell kikérni a hatóság jóváhagyását, és az nem köti a hagyatéki eljárás során.
Gyakorlat? Keresgélj.......
https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye
Válasz az őrző #1931. hozzászólására
Ez már valami! A kérdés lényegét sikerült megértened!
Van két eltérő vélemény!
Nincs valaki ismerősöd Közjegyző vagy jó képességű ügyvéd, aki megtudna erősíteni , hogy mi a joggyakorlat ilyen esetben????
Válasz az őrző #1932. hozzászólására“ Vagytok it egy páran, akik folyamatosan megpróbáltok engem lejáratni”
Megoldod te az magad is, nem kell neked ehhez segítség, hiteltelen bohóc.
Válasz Vén cigány #1930. hozzászólásáraMég valamit.
Vagytok it egy páran, akik folyamatosan megpróbáltok engem lejáratni. Nagy valószínűséggel azért, mert mint azt naponta bizonyítjátok nem értetek semmihez, nem vagytok alkalmasak semmire. Ez a ti szégyenetek.
Számtalanszor elmondtam, nem vagyok jogász, a jog csak a hobbim. De ebben a hobbiban profi vagyok. Tetszik vagy sem......
Válasz Vén cigány #1930. hozzászólásáraNa akkor kezdjük. Egyrészről az öröklési jog nem földjog. Másrészről viszont a Földforgalmi törvény érinti a végintézkedés útján történő földszerzési jogosultságot is.
A következőt kérdezted:
"A törvényes örökös gyermekre is hagyhat végrendelettel termőföldet, hogy ki melyik földterületet kapja. Valamint a törvényes örökös feleségre is hagyhat ági vagyont végrendelettel és nincs beleszólása földhivatalnak. Te hogy vélelmezed?"
Erre én ezt válaszoltam:
"Ha valaki végintézkedéssel örököl termőföldet, akkor a közjegyző minden esetben köteles megkeresni a földhivatalt, amely többek között vizsgálja az örökös/örökösök szerezési képességét, vagyis azt hogy, ha a föld területe meghaladja az 1 ha-t, akkor az örökös/örökösök szerepelnek-é a földműves nyilvántartásban. A döntésről a földhivatal hatósági bizonyítványt állít ki.
Az elbirtoklás esetében is vizsgálni kell a szerzési képességet."
És akkor most nézzük a törvényi előírást:
"34. § (1) A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt az örökhagyót, a vevő alatt az örököst kell érteni."
Tehát minden esetben, amikor egy végintézkedés a Földforgalmi törvény hatálya alá eső termőföldet érint, a közjegyzőnek meg kell küldeni a végrendeletet a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Nincs kivétel, a közjegyző nem mérlegelhet azért nem, mert:
"(3) * A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is."
Vagyis MINDEN ESETBEN a földhivatal döntésétől függ, hogy a közjegyző a termőföldet lehagyatékolhatjaéé a végrendelet szerinti örökösnek.
Ami Cseh Tibor jogértelmezését illeti.....árnyalnám egy kicsit. Kétségtelen, hogy a Földforgalmi törvény enyhített a végitézkedési örökös földszerzési képességén.
A törvény szövege:
"6. §
(3) * A (2) bekezdés szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végintézkedés szerinti örökös – feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat."
Bogozzuk egy kicsit a szálakat. A lényeg: feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését.
Az én jogértelmezésem szerint - szemben Cseh Tiboréval - azt feltételezi, hogy itt a gondlatjelek közé tett feltételek mindegyikének fenn kell állni, mert a jogszabályok szövegezésnek szabálya szerint, az "és" kötőszó konjunktivitást jelent, vagyis mind az előtte, mind az utána álló feltételnek meg kell feleni. Cseh Tibor a vagy kötőszót használta, szerintem tévesen.
Az én jogértelmezésem szerint tehát egy végrendelet szerinti örökös csak akkor lehet a Földforgalmi törvény szerint törvényes örökös ha egyrészről egyábként is az lenne - a házastárs az - másrészről ha a többi törvényes örökös kiesik az öröklésből. Az öröklésből kiesés feltételeit a Ptk. szabályozza.
"7:4. § [Kiesés az öröklésből]
(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
a) aki az öröklésre érdemtelen;
b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
c) aki lemondott az öröklésről;
d) aki az örökséget visszautasította."
Tehát ha a végrendelet csak arról rendelkezett, hogy az örökhagyó nevesítette az örökösét, de a törvényes örökösökre pl. nem tett konkrét intézkedéseket, nem tagadta, nem zárta ki őket, akkor a végrendeleti örökösre nem vonatkoztatható a fenti törvényi rendelkezés, így a jogszerző lépességét az általános szabályok szerint kell elbíírálni.
De ez ugye a hatóság feladata.
Válasz az őrző #1929. hozzászólásáraTörvénye örökös gyermek vagy törvényes örökös feleség!
A hangsúly a "törvényes örökösön" van.
Egy kitűnő erdész vagy, de a jogot hagyjuk meg az ügyvédeknek vagy a szakértőknek.
Hirdeted magad tanácsadóként a földügyekben stb... Mondjuk az alábbi kérdéssel bemegy hozzád egy amatőr érdeklődő és feltesz egy kérdést. Persze a kérdés se pontos, de ennek ellenére egy ügyvéd rögtön kitudja hámozni belőle a kérdés lényeget. Neked sajnos nem sikerült. Majd a kérdező hazamegy és rossz válaszra alapozva, hozza meg döntését.
Válasz Vén cigány #1928. hozzászólásáraNe akarj okosabbnak látszani, mint amilyen vagy.
Ezt írtad:
"A törvényes örökös gyermekre is hagyhat végrendelettel termőföldet, hogy ki melyik földterületet kapja. Valamint a törvényes örökös feleségre is hagyhat ági vagyont végrendelettel és nincs beleszólása földhivatalnak."
"Gyermekre is hagyhat" nem ugyan az, mint amikor valaki a saját gyermekét jelölö meg örökösként.