Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraAz artézi kutakat nálunk azért szüntették meg mert bizonyos polgárok rákötötték a slagot, a kart csavarhúzóval kiékelték és meg volt a vízellátás oldva a portán,a falu meg fizetett.
Egyébként ha jól emlékszem, a Nagy Pistánk ígért valami megoldást 2021 ben, akkori nagy aszálykor, hogy legalább megtöltik a létező, de elhanyagolt csatornákat, hogy legyen valamennyi kipárolgás, meg a talajvízszintet is tudná emelni.
De ahogy ezt beharangozta, úgy el is felejtette.
A legnagyobb táblám végében folyt/van egy Maros holtág, amibe a drén csatornák vannak bevezetve.
Nálam 2012 re tűnt el a víz azokból.
Addig ezekből a természetes vizekből töltöttem meg a permetezőmet.
2005 től szórakozom a mezőgazdasággal, akkor még gyerekek gyönyörű kárászokat fogtak benne, de még 2011 ben is abból permeteztem.
De 2012 re teljesen kiszáradt még a Maros holtág is, nem csak drén csatorna.
Ezért fúrattam kutakat minden föld sarkába.
Azért gondoltam a csatornázásra, mint vízelszívó hatásra, mert környék összes településén 2010-től üzemelt a szennyvízcsatorna hálózat, amihez kötelező volt csatlakozni és minden ülepítőt meg kellett szüntetni.
Jobb tippem nincs.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraEttől sokkal fontosabb ok, hogy mindenhol szilárd burkolat út, térkő, szilárd burkolatú vagy teljesen zárt csapadékvíz-elvezetés van, szigeteltek az árkok, csatornák, minden. Ehhez hozzávesszük, hogy eltűntek a nagy lombos terebélyes fák, helyettük cserjék, tuják, cédrusok, díszbokrok vannak, utak szélén is eltűntek a hatalmas nagy lombos fasorok meg a zsombék, helyette mindenhol rövid szárú fű, vagy akár egyenesen műfű...
leesik az eső, a tetőről vagy eleve szabálytalanul megy bele a közműcsatornába, vagy a térkőre, és onnan folyik le a szigetelt árokba, és onnan akadálymentesen irány lefelé a folyókhoz... leesik, pár óra múlva már a helye is felszáradt! nincs beszivárgás, nincs párologtatás, nincsenek erdők, fasorok, csak mindenhol korpár pusztaság!! Mióta ez a nyomoronc kormány van mindent kivágnak, mindent lebetonoznak és letétköveznek, és mindenhol mesterséges környezet épül... Nyugaton a városokban ilyen, de a vidéki falvak igyekeznek minél közelebb maradni a természethez, nálunk hamarabb lesz legelő birkanyáj pesten a belvárosban mint inácskakucs szélén, mert a városi főkertész felvilágosultabb, mint a falusi hészt fogalmazó polgármesterek...
Budapest és Belgrád közt kb plussz 1500m3/s van évente,az majdnem 50 km3. Nekünk tizede még sok is lenne-nem győznénk leengedni a csatornákon .....
Az átlag 5 naponta 1km3,de a legutolsó árvíznél pár nap alatt több mint 10km3víz szaladt le. Csak a mértékre való rálátás,a balatonban durván 2km3 víz van.
Innentől már csak az akaraton és a pénzen múlik. Elvileg mind a kettő megvan,de meg is kell csinálni.
Ez így igaz ahogy írtad, gyerekkorunkban minden csatornában élet, hal, teknős, gőte.
Apósom ásott kútjában még 2000 ben is kb 3 méterre a víz, most 6 méteren is koppan a kő és nem csobban.
Valójában mi is történt?
Volt itt vitám sok emberrel ezen a téren is.
Ha felteszem az alusisakomat és elgondolkodom, hogy mi történt az elmúlt 20 évben , nekem akkor csak a csatornázás jut az eszembe.
Jó ez és kényelmes, de szerintem agyonvágta a helyi vízgazdálkodást.
Régen amikor az EU által elírt szabályok nem léteztek, mindenki, legalábbis vidéken a saját ülepítőjébe engedte a használati vizet.
Ez ingatlanonként kb 120 m3/év volt . Településenként kb. 1000-2000-3000-5000 házzal számolva az irdatlan mennyiség, amit nem elvezettek, hanem elszivárgott és bizony ott ahonnan kivették és oda is került vissza, tehát volt egy körforgás.
Most meg a csatornázásnak köszönhetően alólunk kiveszik, majd elviszik egy gyűjtőhelyre és a tisztítás után beleengedik egy csatornába, ami meg elvezeti valahová.
Gyerekkoromban majd minden sarkon volt kézi pumpás norton kút, de több helyen volt úgynevezett artézi kút, ahol magától jött fel a kissé meleg víz.
Ezek mind tönkre mentek.
Maradt a központi vezetékes csapvíz.
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraFolyóink vízhozama olyan mértékű, hogy alig pár százalék visszatartása is hatalmas mennyiség lenne. Nem hogy háború nem lenne, de alig vennék észre délen.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraA Duna nem bírná vízzel a Tisza segítségével sem hogy a mostani termőterületek megmaradjanak országunkban,a csatorna ábránd volt mindig s marad is,a vízvisszatartásból pedig rendszert csinálni folyók szintjén hamar háborúba torkollna ,van rá precedens.
Válasz szanberg #4879. hozzászólásáraAkármilyen homok is de mikor gyerek (55 vagyok) voltam akkor itt víz volt mindenfelé minden évben,öntözés nélkül simán termett még a kertészeti rész is. Volt közvetlen mellettünk zsombékos rész folyamatosan víz alatt,volt tömegével vízi liliom,szép erdők,gólyahír,teknős az 5 méter széles csatornákban hal. Ja é manapság már gomba se nagyon van,irigykedem mikor teszik fel a sok gombáról a képeket a vizesebb helyeken.
Akkor azokkal a csatornákkal sok vizet elengedtek és szép lassan eltűnt minden amit az előbb felsoroltam. Viszont csökkenni kezdett az eső is,és a kettő hatása katasztrófális lett. kb 20 éve a csatornák már nem visznek el vizet mivel nincs mit. A homokhátság jelentős részét adja a kertészeti áruknak. Ez miatt egyre intenzívebb a réteg vízből való öntözés,és itt sok vízről van szó,hisz a kertészeti kultúra vízigényes. Ez miatt a rétgvíz nyomása-szintje is elkezdett csökkenni-ami gondolom a talajvíz szintjére is hatással van.
Innentől folyamatosan megy le a talajvíz.Most látványosan száradnak ki az erdők,csak Ásotthalmon,Ruzsán,Öttömösön 3-4000 ha kellene azonnal kivágni.De mi lesz helyette? A dilló vezetés erőlteti az újra ültetést ami aztán kiszárad és éveken keresztül pótolgatják ami újra kiszárad. Nemhogy hagynák azt ami megnő magától.Szép erdő azokból se lesz de legalább zöld.
Mivel több eső egyenlőre itt nem várható így vagy vizet pótolnak,vagy vége a vidéknek rövidesen. Már volt ötlet,hogy nyáron sárkány repülővel bejárni a környéket és levideózni milyen is a vidék.
Vizet pótolni érdemben a dunából lehetne,erre ezer éve tervek voltak már készítve de Pató Pál módjára halogatta mindegyik kormány. Ha most kész lenne és működne akkor is sok évnek kellene eltelni,hogy szemmel látható változás jöjjön létre.
Szóval szerintem nekünk szép lassan itt a vég,még jósolok 10 évet és vége. Kb akkorra lehetne hatása a vízpótlásnak ha rövid időn (2 év) megvalósul. Mi nagyon drukolunk,hogy csinálják meg.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraMondjuk ha nem terem meg rajta semmi, mert annyira homok és annyira kiszáradt, akkor mindenképpen jobb lenne ha idővel fel lehetne duzzasztani a talajvizet. Ez akkor tudna működni, ha "alanyi jogon" megkapnák a támogatást a belvizesedő területek, és AÖP helyett erre irányuló top-up járna rájuk, akkor is ha be tudja vetni olykor az ember.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraSzimplán az a problémája, hogy a kicsi, az kicsi. Soha nem vág bele az átállásba. A kisgazda 10 év múlva is szántani fog, mert nem tud az új trendre fejleszteni. A nagyok rugalmasak, van terük kockáztatni.
Én kicsi vagyok, méretemhez képest arányában irdatlan pénzt költök el hektárra vetítve és újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba.
Mindenki az ellensége, aki tovább rombolja a talajt, legyen az kicsi, vagy nagy.
Kedveli a kicsiket is hidd el, aki felveszi a ritmust, tapasztalatból mondom.
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraTúlpörgöd a glifót. Miközben roskadoznak a polcok a gmo-s alapanyagokkal készült termékekkel. Az nem zavar senki. Nincs alternatíva jelenleg. Lenullázódhat a gyombankom. Viszont a földszomszéd ha hanyag befertőzheti a területem. Jártam én is így.
. A kombájn- vadak..a szemszálítók is behordhatnak gyommagot. Állományban már nehezebb a rezisztencia. Vagy gyárilag csökkentett hatóanyagok. Ütős vegyszerek az Eu-ban tabu téma. Még a kereskedelmi beszállítói partnereink. Hátradőlve azokkal operálnak.Így eléggé érdekes a verseny. A mechanikai megoldások sűrű használata vízvesztéssel A talaj szerkezet rombolásával jár. Egy porrá aprított felső réteget lever a zivatar. A növényt rögtön a betonba raktuk. Majd vízvesztéssel igyekszünk a levert réteget...fellazítani. Nem a kútba..simán mellé. Majd belelöktük
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraNe kezd már megint ezt a glifozat a patás ördög maga dolgot újra. Egyszerűen nincs alternatívája, mert minden más megoldás valahol kompromisszum.
Én nem hiszek abban hogy létezik olyan szer aminek a használata egy bizonyos szint fölött ne lenne rákkeltő, ahogyan abban sem, hogy évi 1x alkalmazva betartva a szabályokat a glifozatnak sem nagyobb a kockázata mint bármely másik vegyszernek.
Amikor eddig rákos megbetegedést mutattak ki ott minden létező szabályt felrúgták, hónapokon át védőfelszerelést nélkül dolgoztak vele, közben ettek, ittak, dohányoztak, kb ihattak is volna belőle akkor sem lettek volna sokkal hátrébb. Ez számomra nem releváns.
A glifozat körüli hisztit a GMO miatt fújtak fel (amivel mellesleg szinten egyet értek egy bizonyos szintig, a totális tiltás legalább akkora hiba mint teljesen elengedni és minden hülyének a kezébe adni), azóta sok sötétzöld barom folyamatosan karog ellene.
Ha kivonják qrva nagy bajban leszünk, mert egy csomó problémára csak sokkal több vegyszerrel vagy vízpazarló és talaj romboló módszerekkel lehet sokkal rosszabb válaszokat adni!
Válasz ttetudod #4848. hozzászólásáraNem tudom, én a kisgazdaságoknak az 1ha alattiakat is számon tartom. Én azokat támogatnám, nem az 1000 ha-ost, aki támogatás nélkül (pályázat) bezárja a kapukat. Politikus nem szeretnék lenni, így szavam sincs ebben, csak magánvélemény.
Tavaly vagy tavalyelőtt szeptemberben egy agrár újságban nyílvánult meg Kökény úr , engem csak az zavart az írásában ,hogy gyakorlatilag a mezőgazdaság ellenségeinek lettem kikiáltva, mint kisgazda akinek nincs több 100 vagy ezer hektárja, mondtam is ,de mégis sok száz ismeretlen gazdával egyetemben talán nem veszi el a földemet, most már látom , de!
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEzert szeretem olvasni irasaid, mert mindenre emlekszel
Egyebkent az kimaradt, hogy az illeto uriember mar jopar eve a naggazdasagok eletkepesseget hirdeti csak. Bar ha a megbeszelesen az 1000ha-os gazdak a kisgazdak akkor jogos, hogy a kisgazdak vedelmeben beszelgettek.
Mindez semmit nem vesz el az uriember szakmai tudasabol es felkeszultsegebol. Lehet tole tanulni, attol, hogy a politikat mashogy latja.
Illetve szerintem is az 1000ha-os lesz a kicsi a progressziv vilag erosodesevel, csak en nem ennek tapsolok.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraAmikor itt ment a diskura, ő akkor is liberális volt, és a progresszívekhez húzott. A migri kérdésben is mindig cinikus volt, ezért ez nem lehetett neki nagy váltás átigazolni egy álkonzervatív-progresszív képződményhez. A szakmai álláspontja meg egy teljesen külön téma.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraEz pont így van. Pár éve felhívott innen egyik ismerősöm hogy spéci axiál által is árult szerb csapágy mennyi itt a gyárban. Itt 50 euró volt axiálban 35. Mire nagy nehezen rájöttünk nem én akarom átvágni, hanem az axiál megrendel több 1000 darabot, és biztos elkapja 1/3ad áron.
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraSzerintem Kökény Attila nem a mi emberünk.
Itt Netparaszt néven sokat tett, de a gyakorlatban a bizonyítás nem igazán sikerült.
Én neki köszönhetem, hogy elkezdtem a forgatás nélküli technológiát.
_fill_540x300_0.jpg "Jelentős fejlesztések az eGN-ben: itt a naplóvezetés új korszaka")
_fill_540x300_0.jpg "Víztakarékos öntözési megoldások?")
5189 hozzászólás
Válasz Igazi Földönfutó #4888. hozzászólásáraAmit kiekeltek, az a közkút. Szerintem. Az artézi magától folyt-csordogalt.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraAz artézi kutakat nálunk azért szüntették meg mert bizonyos polgárok rákötötték a slagot, a kart csavarhúzóval kiékelték és meg volt a vízellátás oldva a portán,a falu meg fizetett.
Válasz .Fecó. #4885. hozzászólásáraNincsenek erdők???Nekem minden táblámat 4 oldalról erdő veszi körül.
Válasz .Fecó. #4885. hozzászólásáraÜdv!
Egyébként ha jól emlékszem, a Nagy Pistánk ígért valami megoldást 2021 ben, akkori nagy aszálykor, hogy legalább megtöltik a létező, de elhanyagolt csatornákat, hogy legyen valamennyi kipárolgás, meg a talajvízszintet is tudná emelni.
De ahogy ezt beharangozta, úgy el is felejtette.
A legnagyobb táblám végében folyt/van egy Maros holtág, amibe a drén csatornák vannak bevezetve.
Nálam 2012 re tűnt el a víz azokból.
Addig ezekből a természetes vizekből töltöttem meg a permetezőmet.
2005 től szórakozom a mezőgazdasággal, akkor még gyerekek gyönyörű kárászokat fogtak benne, de még 2011 ben is abból permeteztem.
De 2012 re teljesen kiszáradt még a Maros holtág is, nem csak drén csatorna.
Ezért fúrattam kutakat minden föld sarkába.
Azért gondoltam a csatornázásra, mint vízelszívó hatásra, mert környék összes településén 2010-től üzemelt a szennyvízcsatorna hálózat, amihez kötelező volt csatlakozni és minden ülepítőt meg kellett szüntetni.
Jobb tippem nincs.
Válasz Ohaza63 #4883. hozzászólásáraEttől sokkal fontosabb ok, hogy mindenhol szilárd burkolat út, térkő, szilárd burkolatú vagy teljesen zárt csapadékvíz-elvezetés van, szigeteltek az árkok, csatornák, minden. Ehhez hozzávesszük, hogy eltűntek a nagy lombos terebélyes fák, helyettük cserjék, tuják, cédrusok, díszbokrok vannak, utak szélén is eltűntek a hatalmas nagy lombos fasorok meg a zsombék, helyette mindenhol rövid szárú fű, vagy akár egyenesen műfű...
leesik az eső, a tetőről vagy eleve szabálytalanul megy bele a közműcsatornába, vagy a térkőre, és onnan folyik le a szigetelt árokba, és onnan akadálymentesen irány lefelé a folyókhoz... leesik, pár óra múlva már a helye is felszáradt! nincs beszivárgás, nincs párologtatás, nincsenek erdők, fasorok, csak mindenhol korpár pusztaság!! Mióta ez a nyomoronc kormány van mindent kivágnak, mindent lebetonoznak és letétköveznek, és mindenhol mesterséges környezet épül... Nyugaton a városokban ilyen, de a vidéki falvak igyekeznek minél közelebb maradni a természethez, nálunk hamarabb lesz legelő birkanyáj pesten a belvárosban mint inácskakucs szélén, mert a városi főkertész felvilágosultabb, mint a falusi hészt fogalmazó polgármesterek...
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraWikipédiából másolva.
"Például a Duna átlagos vízhozama:
30 km-rel Passau előtt: 580 m³/s
Bécsnél: 1900 m³/s
Budapestnél: 2350 m³/s
Belgrádnál: 4000 m³/s
A Duna-delta előtt: 6500 m³/s"
Budapest és Belgrád közt kb plussz 1500m3/s van évente,az majdnem 50 km3. Nekünk tizede még sok is lenne-nem győznénk leengedni a csatornákon .....
Az átlag 5 naponta 1km3,de a legutolsó árvíznél pár nap alatt több mint 10km3víz szaladt le. Csak a mértékre való rálátás,a balatonban durván 2km3 víz van.
Innentől már csak az akaraton és a pénzen múlik. Elvileg mind a kettő megvan,de meg is kell csinálni.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraÜdv!
Ez így igaz ahogy írtad, gyerekkorunkban minden csatornában élet, hal, teknős, gőte.
Apósom ásott kútjában még 2000 ben is kb 3 méterre a víz, most 6 méteren is koppan a kő és nem csobban.
Valójában mi is történt?
Volt itt vitám sok emberrel ezen a téren is.
Ha felteszem az alusisakomat és elgondolkodom, hogy mi történt az elmúlt 20 évben , nekem akkor csak a csatornázás jut az eszembe.
Jó ez és kényelmes, de szerintem agyonvágta a helyi vízgazdálkodást.
Régen amikor az EU által elírt szabályok nem léteztek, mindenki, legalábbis vidéken a saját ülepítőjébe engedte a használati vizet.
Ez ingatlanonként kb 120 m3/év volt . Településenként kb. 1000-2000-3000-5000 házzal számolva az irdatlan mennyiség, amit nem elvezettek, hanem elszivárgott és bizony ott ahonnan kivették és oda is került vissza, tehát volt egy körforgás.
Most meg a csatornázásnak köszönhetően alólunk kiveszik, majd elviszik egy gyűjtőhelyre és a tisztítás után beleengedik egy csatornába, ami meg elvezeti valahová.
Gyerekkoromban majd minden sarkon volt kézi pumpás norton kút, de több helyen volt úgynevezett artézi kút, ahol magától jött fel a kissé meleg víz.
Ezek mind tönkre mentek.
Maradt a központi vezetékes csapvíz.
Pl Békéscsaba vízellátását 30-40 km-ről Medgyesegyháza, Medgyesbodzás környékéről látják.
Ezeken a településeken ( a TV is sokat foglalkozott vele) folyamatosan süllyednek és repedeznek a házak. Felelős persze nincs és minden felelős tagad.
Akkor vajon mitől van ez??
Válasz szelindi1965 #4881. hozzászólásáraFolyóink vízhozama olyan mértékű, hogy alig pár százalék visszatartása is hatalmas mennyiség lenne. Nem hogy háború nem lenne, de alig vennék észre délen.
Válasz máris szomszéd #4880. hozzászólásáraA Duna nem bírná vízzel a Tisza segítségével sem hogy a mostani termőterületek megmaradjanak országunkban,a csatorna ábránd volt mindig s marad is,a vízvisszatartásból pedig rendszert csinálni folyók szintjén hamar háborúba torkollna ,van rá precedens.
Válasz szanberg #4879. hozzászólásáraAkármilyen homok is de mikor gyerek (55 vagyok) voltam akkor itt víz volt mindenfelé minden évben,öntözés nélkül simán termett még a kertészeti rész is. Volt közvetlen mellettünk zsombékos rész folyamatosan víz alatt,volt tömegével vízi liliom,szép erdők,gólyahír,teknős az 5 méter széles csatornákban hal. Ja é manapság már gomba se nagyon van,irigykedem mikor teszik fel a sok gombáról a képeket a vizesebb helyeken.
Akkor azokkal a csatornákkal sok vizet elengedtek és szép lassan eltűnt minden amit az előbb felsoroltam. Viszont csökkenni kezdett az eső is,és a kettő hatása katasztrófális lett. kb 20 éve a csatornák már nem visznek el vizet mivel nincs mit. A homokhátság jelentős részét adja a kertészeti áruknak. Ez miatt egyre intenzívebb a réteg vízből való öntözés,és itt sok vízről van szó,hisz a kertészeti kultúra vízigényes. Ez miatt a rétgvíz nyomása-szintje is elkezdett csökkenni-ami gondolom a talajvíz szintjére is hatással van.
Innentől folyamatosan megy le a talajvíz.Most látványosan száradnak ki az erdők,csak Ásotthalmon,Ruzsán,Öttömösön 3-4000 ha kellene azonnal kivágni.De mi lesz helyette? A dilló vezetés erőlteti az újra ültetést ami aztán kiszárad és éveken keresztül pótolgatják ami újra kiszárad. Nemhogy hagynák azt ami megnő magától.Szép erdő azokból se lesz de legalább zöld.
Mivel több eső egyenlőre itt nem várható így vagy vizet pótolnak,vagy vége a vidéknek rövidesen. Már volt ötlet,hogy nyáron sárkány repülővel bejárni a környéket és levideózni milyen is a vidék.
Vizet pótolni érdemben a dunából lehetne,erre ezer éve tervek voltak már készítve de Pató Pál módjára halogatta mindegyik kormány. Ha most kész lenne és működne akkor is sok évnek kellene eltelni,hogy szemmel látható változás jöjjön létre.
Szóval szerintem nekünk szép lassan itt a vég,még jósolok 10 évet és vége. Kb akkorra lehetne hatása a vízpótlásnak ha rövid időn (2 év) megvalósul. Mi nagyon drukolunk,hogy csinálják meg.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraMondjuk ha nem terem meg rajta semmi, mert annyira homok és annyira kiszáradt, akkor mindenképpen jobb lenne ha idővel fel lehetne duzzasztani a talajvizet. Ez akkor tudna működni, ha "alanyi jogon" megkapnák a támogatást a belvizesedő területek, és AÖP helyett erre irányuló top-up járna rájuk, akkor is ha be tudja vetni olykor az ember.
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólására
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Válasz Gandhy #4860. hozzászólásáraJogos
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
Válasz JD 4630 #4858. hozzászólásáraNe azt nézd, hogy milyen ember hanem azt hogy milyen hasznos dolgokat osztott meg.
Attól, hogy nem tetszik az előadásmódja még hatékonyabb lesz a figyelemfelkeltésben.
(Nem is ismered, az életben barátok is lehetnétek...)
Válasz JD 4630 #4859. hozzászólásáraOlvastad amit írtam, láttál ott olyat, hogy eladtam valamit is?
Van 1 ágyekém és egy VF, néha körbekaszálom. Amit 35 év alatt vettem, minden ott enyészik valahol a közelemben, de nem használom.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólására"újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba"
Én meg nem adtam el eddig szinte semmit, mert minden év más, és bizony néha vissza kell nyúlni a klasszikusokhoz.
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraKimondhatatlanul irritáló figura, önjelölt messiás, remélem nem kap hatalmat soha.
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraSzimplán az a problémája, hogy a kicsi, az kicsi. Soha nem vág bele az átállásba. A kisgazda 10 év múlva is szántani fog, mert nem tud az új trendre fejleszteni. A nagyok rugalmasak, van terük kockáztatni.
Én kicsi vagyok, méretemhez képest arányában irdatlan pénzt költök el hektárra vetítve és újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba.
Mindenki az ellensége, aki tovább rombolja a talajt, legyen az kicsi, vagy nagy.
Kedveli a kicsiket is hidd el, aki felveszi a ritmust, tapasztalatból mondom.
Válasz Igazi Földönfutó #4855. hozzászólására
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraA tisza mit ajánl helyette?
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEnnyire közelről nem ismertem,néhány szakmai hozzászólását olvastam,aztán itt is hagyta a fórumot.
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraTúlpörgöd a glifót. Miközben roskadoznak a polcok a gmo-s alapanyagokkal készült termékekkel. Az nem zavar senki. Nincs alternatíva jelenleg. Lenullázódhat a gyombankom. Viszont a földszomszéd ha hanyag befertőzheti a területem. Jártam én is így.
. A kombájn- vadak..a szemszálítók is behordhatnak gyommagot. Állományban már nehezebb a rezisztencia. Vagy gyárilag csökkentett hatóanyagok. Ütős vegyszerek az Eu-ban tabu téma. Még a kereskedelmi beszállítói partnereink. Hátradőlve azokkal operálnak.Így eléggé érdekes a verseny. A mechanikai megoldások sűrű használata vízvesztéssel A talaj szerkezet rombolásával jár. Egy porrá aprított felső réteget lever a zivatar. A növényt rögtön a betonba raktuk. Majd vízvesztéssel igyekszünk a levert réteget...fellazítani. Nem a kútba..simán mellé. Majd belelöktük
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraNe kezd már megint ezt a glifozat a patás ördög maga dolgot újra. Egyszerűen nincs alternatívája, mert minden más megoldás valahol kompromisszum.
Én nem hiszek abban hogy létezik olyan szer aminek a használata egy bizonyos szint fölött ne lenne rákkeltő, ahogyan abban sem, hogy évi 1x alkalmazva betartva a szabályokat a glifozatnak sem nagyobb a kockázata mint bármely másik vegyszernek.
Amikor eddig rákos megbetegedést mutattak ki ott minden létező szabályt felrúgták, hónapokon át védőfelszerelést nélkül dolgoztak vele, közben ettek, ittak, dohányoztak, kb ihattak is volna belőle akkor sem lettek volna sokkal hátrébb. Ez számomra nem releváns.
A glifozat körüli hisztit a GMO miatt fújtak fel (amivel mellesleg szinten egyet értek egy bizonyos szintig, a totális tiltás legalább akkora hiba mint teljesen elengedni és minden hülyének a kezébe adni), azóta sok sötétzöld barom folyamatosan karog ellene.
Ha kivonják qrva nagy bajban leszünk, mert egy csomó problémára csak sokkal több vegyszerrel vagy vízpazarló és talaj romboló módszerekkel lehet sokkal rosszabb válaszokat adni!
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraKökénynek nem örülök. Ő a szórjuk tele glifozáttal jó vastagon minden földet elvet vallja..
Válasz ttetudod #4848. hozzászólásáraNem tudom, én a kisgazdaságoknak az 1ha alattiakat is számon tartom. Én azokat támogatnám, nem az 1000 ha-ost, aki támogatás nélkül (pályázat) bezárja a kapukat.
Politikus nem szeretnék lenni, így szavam sincs ebben, csak magánvélemény.
Tavaly vagy tavalyelőtt szeptemberben egy agrár újságban nyílvánult meg Kökény úr , engem csak az zavart az írásában ,hogy gyakorlatilag a mezőgazdaság ellenségeinek lettem kikiáltva, mint kisgazda akinek nincs több 100 vagy ezer hektárja, mondtam is ,de mégis sok száz ismeretlen gazdával egyetemben talán nem veszi el a földemet, most már látom , de!
Válasz MTZ1221.3 #4847. hozzászólásáraNem mindenhol működik a nagy sem. 1-2 meg 5 hektárokra darabolt területen hogyan akar több 1000-t művelni?
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEzert szeretem olvasni irasaid, mert mindenre emlekszel
Egyebkent az kimaradt, hogy az illeto uriember mar jopar eve a naggazdasagok eletkepesseget hirdeti csak. Bar ha a megbeszelesen az 1000ha-os gazdak a kisgazdak akkor jogos, hogy a kisgazdak vedelmeben beszelgettek.
Mindez semmit nem vesz el az uriember szakmai tudasabol es felkeszultsegebol. Lehet tole tanulni, attol, hogy a politikat mashogy latja.
Illetve szerintem is az 1000ha-os lesz a kicsi a progressziv vilag erosodesevel, csak en nem ennek tapsolok.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraAmikor itt ment a diskura, ő akkor is liberális volt, és a progresszívekhez húzott. A migri kérdésben is mindig cinikus volt, ezért ez nem lehetett neki nagy váltás átigazolni egy álkonzervatív-progresszív képződményhez. A szakmai álláspontja meg egy teljesen külön téma.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraEz pont így van. Pár éve felhívott innen egyik ismerősöm hogy spéci axiál által is árult szerb csapágy mennyi itt a gyárban. Itt 50 euró volt axiálban 35.
Mire nagy nehezen rájöttünk nem én akarom átvágni, hanem az axiál megrendel több 1000 darabot, és biztos elkapja 1/3ad áron.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraNem tudom, de ott ül az agrár kerekasztalnál.
Őt kérdezd!
Válasz Radocz #4840. hozzászólásáraNetparaszt eladta magát a tiszának?
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraTudjuk,ti mindenre is képesek vagytok.Legalábbis a propagandában.
Válasz Csókkirály #4838. hozzászólásáraAhányszor megnyitom, annyiszor mást ad be, de nem azt amit Te említettél.
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraSzerintem Kökény Attila nem a mi emberünk.
Itt Netparaszt néven sokat tett, de a gyakorlatban a bizonyítás nem igazán sikerült.
Én neki köszönhetem, hogy elkezdtem a forgatás nélküli technológiát.