Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraSzimplán az a problémája, hogy a kicsi, az kicsi. Soha nem vág bele az átállásba. A kisgazda 10 év múlva is szántani fog, mert nem tud az új trendre fejleszteni. A nagyok rugalmasak, van terük kockáztatni.
Én kicsi vagyok, méretemhez képest arányában irdatlan pénzt költök el hektárra vetítve és újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba.
Mindenki az ellensége, aki tovább rombolja a talajt, legyen az kicsi, vagy nagy.
Kedveli a kicsiket is hidd el, aki felveszi a ritmust, tapasztalatból mondom.
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraTúlpörgöd a glifót. Miközben roskadoznak a polcok a gmo-s alapanyagokkal készült termékekkel. Az nem zavar senki. Nincs alternatíva jelenleg. Lenullázódhat a gyombankom. Viszont a földszomszéd ha hanyag befertőzheti a területem. Jártam én is így.
. A kombájn- vadak..a szemszálítók is behordhatnak gyommagot. Állományban már nehezebb a rezisztencia. Vagy gyárilag csökkentett hatóanyagok. Ütős vegyszerek az Eu-ban tabu téma. Még a kereskedelmi beszállítói partnereink. Hátradőlve azokkal operálnak.Így eléggé érdekes a verseny. A mechanikai megoldások sűrű használata vízvesztéssel A talaj szerkezet rombolásával jár. Egy porrá aprított felső réteget lever a zivatar. A növényt rögtön a betonba raktuk. Majd vízvesztéssel igyekszünk a levert réteget...fellazítani. Nem a kútba..simán mellé. Majd belelöktük
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraNe kezd már megint ezt a glifozat a patás ördög maga dolgot újra. Egyszerűen nincs alternatívája, mert minden más megoldás valahol kompromisszum.
Én nem hiszek abban hogy létezik olyan szer aminek a használata egy bizonyos szint fölött ne lenne rákkeltő, ahogyan abban sem, hogy évi 1x alkalmazva betartva a szabályokat a glifozatnak sem nagyobb a kockázata mint bármely másik vegyszernek.
Amikor eddig rákos megbetegedést mutattak ki ott minden létező szabályt felrúgták, hónapokon át védőfelszerelést nélkül dolgoztak vele, közben ettek, ittak, dohányoztak, kb ihattak is volna belőle akkor sem lettek volna sokkal hátrébb. Ez számomra nem releváns.
A glifozat körüli hisztit a GMO miatt fújtak fel (amivel mellesleg szinten egyet értek egy bizonyos szintig, a totális tiltás legalább akkora hiba mint teljesen elengedni és minden hülyének a kezébe adni), azóta sok sötétzöld barom folyamatosan karog ellene.
Ha kivonják qrva nagy bajban leszünk, mert egy csomó problémára csak sokkal több vegyszerrel vagy vízpazarló és talaj romboló módszerekkel lehet sokkal rosszabb válaszokat adni!
Válasz ttetudod #4848. hozzászólásáraNem tudom, én a kisgazdaságoknak az 1ha alattiakat is számon tartom. Én azokat támogatnám, nem az 1000 ha-ost, aki támogatás nélkül (pályázat) bezárja a kapukat. Politikus nem szeretnék lenni, így szavam sincs ebben, csak magánvélemény.
Tavaly vagy tavalyelőtt szeptemberben egy agrár újságban nyílvánult meg Kökény úr , engem csak az zavart az írásában ,hogy gyakorlatilag a mezőgazdaság ellenségeinek lettem kikiáltva, mint kisgazda akinek nincs több 100 vagy ezer hektárja, mondtam is ,de mégis sok száz ismeretlen gazdával egyetemben talán nem veszi el a földemet, most már látom , de!
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEzert szeretem olvasni irasaid, mert mindenre emlekszel
Egyebkent az kimaradt, hogy az illeto uriember mar jopar eve a naggazdasagok eletkepesseget hirdeti csak. Bar ha a megbeszelesen az 1000ha-os gazdak a kisgazdak akkor jogos, hogy a kisgazdak vedelmeben beszelgettek.
Mindez semmit nem vesz el az uriember szakmai tudasabol es felkeszultsegebol. Lehet tole tanulni, attol, hogy a politikat mashogy latja.
Illetve szerintem is az 1000ha-os lesz a kicsi a progressziv vilag erosodesevel, csak en nem ennek tapsolok.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraAmikor itt ment a diskura, ő akkor is liberális volt, és a progresszívekhez húzott. A migri kérdésben is mindig cinikus volt, ezért ez nem lehetett neki nagy váltás átigazolni egy álkonzervatív-progresszív képződményhez. A szakmai álláspontja meg egy teljesen külön téma.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraEz pont így van. Pár éve felhívott innen egyik ismerősöm hogy spéci axiál által is árult szerb csapágy mennyi itt a gyárban. Itt 50 euró volt axiálban 35. Mire nagy nehezen rájöttünk nem én akarom átvágni, hanem az axiál megrendel több 1000 darabot, és biztos elkapja 1/3ad áron.
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraSzerintem Kökény Attila nem a mi emberünk.
Itt Netparaszt néven sokat tett, de a gyakorlatban a bizonyítás nem igazán sikerült.
Én neki köszönhetem, hogy elkezdtem a forgatás nélküli technológiát.
Hallgassátok meg Zsolt komámat, szépen elmondja hogyan változott hazánk megítélése, morális és gazdasági hanyatlása. A talajvízszint csökkenése, a vidéki értékek elhanyagolása, a magánerdő lobbi ereje és a felelőtlen döntések következményei.
Válasz termelo #4835. hozzászólásáraLogisztikus ezzel van a bajom. És nem azzal hogy te le írod amit ő mond nem hiszem hogy a vevő vagy az eladó az orrára köti az árakat.
Válasz Ohaza63 #4830. hozzászólásáraSzia, na látod ez a baj hogy úgy gondolod hogy a vidéki kereskedő be megy egy másik kereskedőhöz és ott veszi meg. Na ezek a kereskedők sírnak a tv ben. Tudod én sosem vettem kereskedőtől csak közvetlen. Ja és senki nem mondta a CBA nak vagy a Coop nak hogy ne vegyen nagytételben hiszen a Coop ott van minden településen sokkal több embert ér el mint a metró vagy az auchan, csak az előbbi vezetése magyar az utóbbiake meg nem tudod a mentalitás a kérdés. Na nekem ennyi elég volt a vásárlásból.
Válasz Koczka József #4829. hozzászólásáraSzia!
Ezen kár vitázni, a kereskedelem nem minden esetben %- ot számít. Van olyan termék amire kisebb a % és vannak igen csak nagy %-al árazott termékek. Salyát példa, egy multinak szállítottunk sütőtököt, kezdésre 99 ft/ kg, ezt 380 ft-os áron adták, mikor bepörgött a vásárlás akkor mi kaptunk 120-at és ők váltottan akciózva 230 és 280 közt adták.
Egy kereskedő barátom mondta egyszer, minél olcsóbban kell venni, és annyiért kell adni asmennyiért megveszik, ha 300% ért akkor annyiért.
Üdv.: Csuti
Nem tudom miért nem érted meg amit írok, hiszen magyarul írom.
A gimiben a fogalmazásra is jó jegyet kaptam mindig.
Ha a CBA, REAL COOP rendel 5 tonna Zala felvágottat egy gyártól, akkor kap egy árat, amit jó magas felárral, haszonnal értékesít neked.
Ha a Lidl és Aldi ugyanonnan rendel 50 tonnát, akkor az Ő gyártói ára sokkal olcsóbb a mennyiségi kedvezmény miatt, mint a CBA-é és így Ő is extra profitot ér el, csak a gyártó cég kontójára árulja némileg olcsóbban a terméket.
Mindkettő rárak pl. 80 %-ot, de a Lidl Aldi ára olcsóbb lesz, mint a CBA-é
Tehát a nyugati multi a gyár miatt tudja olcsóbban adni, mert nagyobb megrendelés esetén olcsóbb a késztermék.
Egyébként a komám70 Ft/db áron árulja a tojást most, de olyan minőségű a tojás, hogy nem is győzi a partnereit kiszolgálni.
Tudod a a minőség is számít.
A múltkor a Dajcslandban dolgozó komám hozott haza egy doboz tojást és azzal hősködött hogy kin fele az ára, mikor megmutatta, kiröhögtem, mert egy hófehér színű, galambtojás nagyságú valamivel kérkedett, megmutattam a miénk milyen, normális színű és kb. kétszer akkora, mint a német tojás. Szóval a minőség és nagyság is számít.
Egyébként a másik barátom, akinek a példáját hoztam a 102 %-ra, az egy kész terméket gyárt és visz be a magyar boltokhoz. Tudja mennyiért veszik és látja mennyiért van kint a polcon.
Két diplomás gyerek és biztosan kitudja számolni a százalékot a kisker és nagyker ár között.
Az a baj Józsikám, hogy Te a saját boltodból indulsz ki.
Bementél a városba a Pennybe és Lidlbe, vettél egy jó nagy tétel árút és árultad 20-30 %-os árréssel, mert ha drágábban adtad volna, akkor a falubeliek is bementek volna és bevásároltak volna ők is ott.
De a nagyok nem így csinálják és minél nagyobb, annál jobb helyzetben van a tárgyaláson a gyártóval szemben a mennyiség miatt.
Tudod ezek a nagy cégek profit orientáltak és majdnem tervgazdálkodást folytatnak, mint mi a szoci világban.
Év végén látják a forgalmat (X) és a nyereséget (Y) , akkor jövőre már X+5%, vagy Y+5 % terveznek, mert a tulajok, részvényesek ezt várják el tőlük.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraSzia én úgy gondolom most megint mást beszélsz. Ami nekem nem tetszett az a 100% haszonkulcsal dolgoznak azt írtad. Én meg azt hogy ez nem igaz. Ennyi te meg jössz itt hogy te hogy csináltad. Számomra ez elég is. Mint írtam egy multi nem egy vevőn akar milliomos lenni, ha drágábban adná mint a többi akkor be is zárna. Az hogy a tv ezt akarja elhitetni hogy a multik tehetnek az árakról és van aki hiszi én arról nem tehetek. De én kereskedtem egy pár évig és ha nem untam volna meg hogy minden nap dolgozni kell még ma is csinálhatnám és én 15-30% haszonnal kereskedtem. De írtam kérdezd meg a haverod hogy mennyiért adja a tojást a multinak, az én haverom 55 Ft adja a lidlinek ami 68 ért adja neked a nagyobbat meg 75 ért adja és te 100 ért veheted meg. Valahogy messze van a 100% haszonkulcstól. De te biztos tudsz olyat ami 100% haszonnal van.
_fill_540x300_0.jpg "Új fejezet nyílt a növényvédelemben")
5178 hozzászólás
Válasz ttetudod #4877. hozzászólásáraDe miért kellene kivenni. 4 hatalmas csatorna a nyugatról keletre nem lenne elég. Lassan megemelné az a talajvízszintet. arról nem beszélve ha erdő lenne mindkét oldalán, lehet eső is több lenne. Itt nálunk látom ahol megvan a Duna-Tisza csatorna rész, ott mellette 20-20 km részen, mintha másik földrészen járnánk.
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraHonnan gondolod pótolni? Csak az lenne megoldás ha a bejövő vizet megtartanánk de ahhoz rengeteg te4rületet ki kellene vonni a művelésből .
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA szüleim nagyszüleim ugyanarról a földről amin én gazdálkodok ( van olyan földem amit nagyapám 106 éve vásárolt) lehoztak holdanként ( 0 ,57 ha)35-40 mázsa csöves kukoricát , én tavaly lehoztam hektáronként 102 mázsát szemesen és én gazdálkodok rosszul , ugyan már!
Egyébként 3 éve nem szántok én se, de nem ezen múlik, hanem azon ,hogy nekem van 100 marhám és trágyázok!
Válasz máris szomszéd #4874. hozzászólásáraMi küldenénk nektek is vizet, csak az a baj itt sincs! A talajaink nincsenek feltöltve, a hernádban aligvan víz, a szlovákiai tározó majdnem üres, és a tátrában sincs hó!
Tehát szar az egész , tök a trómf!
Nemjól indul az egész!
Ti a dunáról kapnátok?
A tiszára nemkell számítani.
Válasz colizoli #4863. hozzászólásáraA kiindulás jó,csak egy a baj itt a homokhátságon már régóta nem vezetik le a vizet mert nincs mit. Ide ha tetszik ha nem csak a vízpótlás a megoldás. Az ország többi részéről nem tudok nyilatkozni.
Válasz .Richard. #4872. hozzászólásáraNyugaton a kihúzgált gyümölcsfát a kert sarkában összerekták és évente ellenőrizték megvan -e.
Nemvoltszabad elégetni a felhalmozódott méreganyagok miatt!
Dolgoztam gyümölcsösben, voltmikor 20x permeteztük az almát!
Mennyire egészséges alma!?
Ja és évente legalább 3x glifozátoztuk alatta!
A glifozát 1rohadék.
A talajban nembomlik le , ez a baj!
Válasz rtamas1976 #4871. hozzászólásáraXy barackfái kb. 20db. alatt ,èveken keresztül fújta a füvet gyomirtóval. Már kivágta az egèszet. Èn gondoltam,hogy a kasza ott barátságosabb lenne,dehát ő tudja. Ennyi volt. Biztosan volt hozzá köze.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólásáraEz ígyvan.
Viszont a piac nemfizeti meg a biot.
Most is 10-15%al fizet többet mint a komvencionálisnál.
És a " hatékony gazdaságok" indokolatlanul használnak vegyszert.
Pl: búza árvakelésre
Minek rá a glifozát ha egy tárcsával ellehet intézni? Igen vízmegtartás.
Az nem pocséklása a víznek ha az árvakelés kiéli a csapadékot?
És mikor szép dús az árvakelés és száraz alatta a talaj még rátesszük a glifozátot
Ez aztán hatékony vízmegőrzés méreggel.
A bio terményekben a glifozátot visszamanőleg több évre kitudják mutatni.
Sokan abban a téveszmében élnek, hogy a glifozát csak a zöld növényi részeken hat.
Igen onnan pusztítja el növényt.
De a gyökérzet a talajból is felveszi és vele szállítjuk a szervezetünkbe.
Kimutatták a szívizomra és az agyi működésre milyen hatással van.
Énis gazdálkodom bioban és komvencionálisban is.
Nagyon indokolt esetben nyúlok a glifozáthoz!
Természetesen a konvencionálisban.
Ismerek olyat aki évente 2x használja a glifozátot.
Csak azért mert kényelmes és olcsó!
De indokolatlanul!
Válasz termelo #4869. hozzászólásáraLehet megfelelő takarónövényt vetni. Ki kell tapasztalni. A heterogénitás nem gond ha az átlag hozza az elvárt mennyiséget.
Válasz Gandhy #4868. hozzászólásáraItt nem kell meszezni mert 20% a talaj mésztartalma, a vetett takaró 5cm-es re nől meg ha kikel.
(egyébként a nem lesz gaz a takarótól de kell a totális egy róka fogta csuka...)
Amit látok no-till megoldhatatlan hibáját hogy nedves levegőtlen hideg talajba megy a mag tavasszal és hiába lesz nedvesebb a talajod egy heterogén szar állományod lesz.
Vak aki nem látja a drónos felvételeken a heterogenitást, 20-30 méterről ordít a képedbe.
Dobos utolsó kivesézett videójában elmondta hogy tökéletes a talaj az eketalp alatt.
Mi van ha ez a talp nem 0 cm mélyen van hanem 5 cm mélyen cserébe optimális magágyat kapsz:
kemény ágy puha takaró kellően meleg, levegős és nedves természetesen gyommentes és mulcsal borított
Válasz termelo #4867. hozzászólásáraŐ valójában nagyon leegyszerűsít. Bolygass egyre kevesebbet és vess annyi takarót, amennyit bírsz. Hagyd fenn az összes szármaradványt és ha kell, használj totálist. Ne használj szárbontó baktériumot, mert az felél mindent, amit elbont.
A mulcsos felszínen kialakuló gombák bontsák el a szármaradványt, mert az mind ott marad a növénynek.
A jól válogatott takaró csökkenti a gyomot, így a vegyszert, növeli a nitrogént, így kevesebbet szórhatsz és szántás helyett a gyökerekkel lazít. Nedvesen és életben tartja a talajfelszínt, felsőréteget is. Ha nem bolygatod, akkor és csak akkor tud a talajod épülni. Ha bolygatod, pusztul.
Kábé ennyi. A szenet kell megkötni és megtartani. Meszezz, amennyit bírsz.
Persze semmi sem tökéletes, de ha jól kiadja, a természet megajándékoz aszályban is a terméssel.
Válasz JD 4630 #4865. hozzászólásáraÉn sem értek vele egyet sok mindenben de ha nem baxott volna föl nem is nézek utána dolgoknak úgyhogy esetemben sokkal több mindent köszönhetek neki mint amit nem.
Válasz trikolor5 #4862. hozzászólására
Válasz termelo #4861. hozzászólásáraSzakmailag sem értek vele mindenben 1et, nagyon 1 szögből néz mindent, én inkább komplexen szeretem szemlélni a dolgokat.
Lehet, ha nem erőltetné rám a saját elképzeléseit, azt nehezen viselem.
Válasz Gandhy #4860. hozzászólásáraJogos
Korszakhatár: már a földek elárasztására buzdít a Vízügy
Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
A Válasz Online-on számos cikkben bemutattuk, mennyi baj van az Alföld túlcsatornázásával, belvízmentesítésre beállított rendszereivel. Év elején már gerillamozgalom indult azért, hogy ne vezessék le a vizet – például – a kiszáradással hatványozottan sújtott Homokhátságról.
Az állam, ha lassan is, de megmozdult: tavaly vízpótló és -megtartó beruházási terveket jelentettek be, majd az összes kapcsolódó (korábban erősen széttagolt) felelősséget az Energiaügyi Minisztériumnak delegálták, idén pedig felállítottak Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot. Kedden (február 18.) bejelentették a „Vizet a tájba” nevű programot és platformot: a terkeptar.vizugy.hu/vizetatajba oldalon a földtulajdonosok önként jelentkezhetnek, ha szeretnék a saját földjeiket vízzel elárasztani. Név, cím, helyrajzi szám és rövid leírás megadása után az OVF azt ígéri, hogy lehetőleg 30 napon belül – egyeztetve az agráriummal és a természetvédelemmel – választ ad a víz táji szintű megőrzésének lehetőségére, majd – ha a körülmények adottak – meg is valósítja azt, akár zsilipzárással, akár módosított vízelosztással.
Kérdés, hogy mitől lesz ez törvényes és szabályos. Hiszen az egyik fő probléma a helyi vízmegtartással eddig az volt, hogy a víztörvény (1995. évi LVII.), a belvíz jogi definíciója (178/2010. Korm. rendelet) valamint a helyi vízügyi üzemrendek is mind egy irányba mutattak: a víz a tájban rossz, azt minél gyorsabban el kell tüntetni, le kell csapolni a földekről.
V. Németh Zsolt víziközmű-ágazatért felelős államtitkár a sajtónak szervezett keddi beszélgetésen elmondta, január elsejétől él egy kormányrendelet-módosítás (174/2010), mely bevezette az „ökológiai célú vízpótlás” fogalmát; erre hivatkozva már meg lehet tartani a vizet. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese pedig azt ígérte, úgy változtatják meg a vízügyi üzemrendeket, hogy azok mostantól könnyíteni fogják a lokális vízmegtartást.
A program és az egész szemléletváltás kockázata, hogy a víz nem ismer sem telekhatárt, sem helyrajzi számokat: a „belvíz” olyanok földjén is megjelenhet, akik azt – bár ökológiailag jó lenne – nem akarják, a megemelkedő talajvíz pincéket önthet el. Vagyis a folyamat érdeksérelemmel járhat. A megoldás a jogszabályok további hangolása lehet: annak meghatározása, hogy ki viseli az esetleges károkat, és hogy mit jelent az, hogy „belvíz”. A Válasz Online ezzel kapcsolatos kérdésére V. Németh Zsolt azt mondta, két súlyosan aszályos év után „olyan a csillagok állása”, hogy könnyű lesz meggyőzni az agráriumot a vízvisszatartást támogató további jogszabályokról.
Gacsályi József figyelmeztetett, hogy a kiszáradással leginkább sújtott Homokhátságon a klasszikus vízmegtartás nem lesz elég. „Ahhoz, hogy egy métert emeljünk a homokhátsági talajvízszinten, a Tisza egyéves teljes vízhozamát kellene a tájba vezetni. Ez nyilván irreális, de mutatja a probléma léptékét.” Vagyis itt vízpótlásra van szükség, melynek első lépése idén a Kvassay-zsilip kapacitásbővítése lesz.
???? Háttér: „A vízügyi ágazat rendelkezésére álló csatornahálózat és a tározási lehetőségek nem segítenek számottevően a felszín alatti vizek regenerálódásában. Ezért minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a régi vízjárta területeken, mert a legjobb víztározó maga a talaj. Ehhez, ha egy szóval kellene kifejezni, hogy mire van szükségünk: területre.[...] Meglátásom szerint a tájhasználatváltást nem az állami területvásárlás, kisajátítás oldja meg: a gazdálkodónál kell elérni, hogy partner legyen a vízmegtartásban. Vannak már nagyon jó példák az aszállyal rendkívüli mértékben sújtott Nyírségben és a Homokhátságban is, ahol a tulajdonosok maguk zárják el a csatornákat, és hagyják, hogy a tavaszi és őszi időszakban kiterüljön és beszivárogjon a víz. Ahol már nagyon nagy baj, ott a gazdálkodók rég túlléptek azon, hogy egy támogatási rendszertől várják a megoldást” – nyilatkozta lapunknak korábban az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese. A gazdálkodók eléréséhez adhat platformot a kedden bejelentett Vizet a tájba program. Pár hónapon belül kiderül, mekkora sikerrel.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólásáraA kicsik csinálják bioba legyen egészséges élelmiszer is annak aki arra vágyik (szerintem itt is mindenki azt adná a gyerekének szíve szerint). A többin meg locsolják a vegyszereket, hogy hamarabb haljanak meg az emberek rákban mint éhezésbe. A talajok így épülhetnek nagyobb területen, igaz tele lesznek kemikáliákkal. Én már a permetlé flakonját sem fogom meg, míg itt egy kolega ecsetelte, hogy glifós permetlében mos kezet..
Válasz JD 4630 #4858. hozzászólásáraNe azt nézd, hogy milyen ember hanem azt hogy milyen hasznos dolgokat osztott meg.
Attól, hogy nem tetszik az előadásmódja még hatékonyabb lesz a figyelemfelkeltésben.
(Nem is ismered, az életben barátok is lehetnétek...)
Válasz JD 4630 #4859. hozzászólásáraOlvastad amit írtam, láttál ott olyat, hogy eladtam valamit is?
Van 1 ágyekém és egy VF, néha körbekaszálom. Amit 35 év alatt vettem, minden ott enyészik valahol a közelemben, de nem használom.
Válasz Gandhy #4857. hozzászólására"újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba"
Én meg nem adtam el eddig szinte semmit, mert minden év más, és bizony néha vissza kell nyúlni a klasszikusokhoz.
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraKimondhatatlanul irritáló figura, önjelölt messiás, remélem nem kap hatalmat soha.
Válasz kulakman #4849. hozzászólásáraSzimplán az a problémája, hogy a kicsi, az kicsi. Soha nem vág bele az átállásba. A kisgazda 10 év múlva is szántani fog, mert nem tud az új trendre fejleszteni. A nagyok rugalmasak, van terük kockáztatni.
Én kicsi vagyok, méretemhez képest arányában irdatlan pénzt költök el hektárra vetítve és újszerű gépeket dobok ki, mert már nem illeszkedik be az új világba.
Mindenki az ellensége, aki tovább rombolja a talajt, legyen az kicsi, vagy nagy.
Kedveli a kicsiket is hidd el, aki felveszi a ritmust, tapasztalatból mondom.
Válasz Igazi Földönfutó #4855. hozzászólására
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraA tisza mit ajánl helyette?
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEnnyire közelről nem ismertem,néhány szakmai hozzászólását olvastam,aztán itt is hagyta a fórumot.
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraTúlpörgöd a glifót. Miközben roskadoznak a polcok a gmo-s alapanyagokkal készült termékekkel. Az nem zavar senki. Nincs alternatíva jelenleg. Lenullázódhat a gyombankom. Viszont a földszomszéd ha hanyag befertőzheti a területem. Jártam én is így.
. A kombájn- vadak..a szemszálítók is behordhatnak gyommagot. Állományban már nehezebb a rezisztencia. Vagy gyárilag csökkentett hatóanyagok. Ütős vegyszerek az Eu-ban tabu téma. Még a kereskedelmi beszállítói partnereink. Hátradőlve azokkal operálnak.Így eléggé érdekes a verseny. A mechanikai megoldások sűrű használata vízvesztéssel A talaj szerkezet rombolásával jár. Egy porrá aprított felső réteget lever a zivatar. A növényt rögtön a betonba raktuk. Majd vízvesztéssel igyekszünk a levert réteget...fellazítani. Nem a kútba..simán mellé. Majd belelöktük
Válasz trikolor5 #4851. hozzászólásáraNe kezd már megint ezt a glifozat a patás ördög maga dolgot újra. Egyszerűen nincs alternatívája, mert minden más megoldás valahol kompromisszum.
Én nem hiszek abban hogy létezik olyan szer aminek a használata egy bizonyos szint fölött ne lenne rákkeltő, ahogyan abban sem, hogy évi 1x alkalmazva betartva a szabályokat a glifozatnak sem nagyobb a kockázata mint bármely másik vegyszernek.
Amikor eddig rákos megbetegedést mutattak ki ott minden létező szabályt felrúgták, hónapokon át védőfelszerelést nélkül dolgoztak vele, közben ettek, ittak, dohányoztak, kb ihattak is volna belőle akkor sem lettek volna sokkal hátrébb. Ez számomra nem releváns.
A glifozat körüli hisztit a GMO miatt fújtak fel (amivel mellesleg szinten egyet értek egy bizonyos szintig, a totális tiltás legalább akkora hiba mint teljesen elengedni és minden hülyének a kezébe adni), azóta sok sötétzöld barom folyamatosan karog ellene.
Ha kivonják qrva nagy bajban leszünk, mert egy csomó problémára csak sokkal több vegyszerrel vagy vízpazarló és talaj romboló módszerekkel lehet sokkal rosszabb válaszokat adni!
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraKökénynek nem örülök. Ő a szórjuk tele glifozáttal jó vastagon minden földet elvet vallja..
Válasz ttetudod #4848. hozzászólásáraNem tudom, én a kisgazdaságoknak az 1ha alattiakat is számon tartom. Én azokat támogatnám, nem az 1000 ha-ost, aki támogatás nélkül (pályázat) bezárja a kapukat.
Politikus nem szeretnék lenni, így szavam sincs ebben, csak magánvélemény.
Tavaly vagy tavalyelőtt szeptemberben egy agrár újságban nyílvánult meg Kökény úr , engem csak az zavart az írásában ,hogy gyakorlatilag a mezőgazdaság ellenségeinek lettem kikiáltva, mint kisgazda akinek nincs több 100 vagy ezer hektárja, mondtam is ,de mégis sok száz ismeretlen gazdával egyetemben talán nem veszi el a földemet, most már látom , de!
Válasz MTZ1221.3 #4847. hozzászólásáraNem mindenhol működik a nagy sem. 1-2 meg 5 hektárokra darabolt területen hogyan akar több 1000-t művelni?
Válasz Praetor #4846. hozzászólásáraEzert szeretem olvasni irasaid, mert mindenre emlekszel
Egyebkent az kimaradt, hogy az illeto uriember mar jopar eve a naggazdasagok eletkepesseget hirdeti csak. Bar ha a megbeszelesen az 1000ha-os gazdak a kisgazdak akkor jogos, hogy a kisgazdak vedelmeben beszelgettek.
Mindez semmit nem vesz el az uriember szakmai tudasabol es felkeszultsegebol. Lehet tole tanulni, attol, hogy a politikat mashogy latja.
Illetve szerintem is az 1000ha-os lesz a kicsi a progressziv vilag erosodesevel, csak en nem ennek tapsolok.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraAmikor itt ment a diskura, ő akkor is liberális volt, és a progresszívekhez húzott. A migri kérdésben is mindig cinikus volt, ezért ez nem lehetett neki nagy váltás átigazolni egy álkonzervatív-progresszív képződményhez. A szakmai álláspontja meg egy teljesen külön téma.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraEz pont így van. Pár éve felhívott innen egyik ismerősöm hogy spéci axiál által is árult szerb csapágy mennyi itt a gyárban. Itt 50 euró volt axiálban 35.
Mire nagy nehezen rájöttünk nem én akarom átvágni, hanem az axiál megrendel több 1000 darabot, és biztos elkapja 1/3ad áron.
Válasz Igazi Földönfutó #4843. hozzászólásáraNem tudom, de ott ül az agrár kerekasztalnál.
Őt kérdezd!
Válasz Radocz #4840. hozzászólásáraNetparaszt eladta magát a tiszának?
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraTudjuk,ti mindenre is képesek vagytok.Legalábbis a propagandában.
Válasz Csókkirály #4838. hozzászólásáraAhányszor megnyitom, annyiszor mást ad be, de nem azt amit Te említettél.
Válasz Csókkirály #4839. hozzászólásáraSzerintem Kökény Attila nem a mi emberünk.
Itt Netparaszt néven sokat tett, de a gyakorlatban a bizonyítás nem igazán sikerült.
Én neki köszönhetem, hogy elkezdtem a forgatás nélküli technológiát.
Élhető magyar vidék és prosperáló mezőgazdaság nélkül nincs magyar jövő.
Képesek vagyunk a családi gazdaságokra, talajmegújításra alapozva, együtt, közösen újra versenyképessé tenni a magyar agráriumot és élelmiszeripart?
"Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen." - Széchenyi István, "a legnagyobb magyar"
Hallgassátok meg Zsolt komámat, szépen elmondja hogyan változott hazánk megítélése, morális és gazdasági hanyatlása. A talajvízszint csökkenése, a vidéki értékek elhanyagolása, a magánerdő lobbi ereje és a felelőtlen döntések következményei.
https://fb.watch/x21H3qZ_G9/
Válasz Koczka József #4836. hozzászólásáraMert szerinted ki határozza meg hogy melyik az olcsóbb kötbért fizetni vagy bérfuvart rendelni stb.
vagy
Gondolod mindegy hogy a vevő Biatorbágyra kéri a terméket áprilisra vagy a jövő héten keddre Münchenbe?
Válasz termelo #4835. hozzászólásáraLogisztikus ezzel van a bajom. És nem azzal hogy te le írod amit ő mond nem hiszem hogy a vevő vagy az eladó az orrára köti az árakat.
Válasz Koczka József #4834. hozzászólásáraNem, nem olyan!
Logisztikus egy magyar multinál aki az összes kereskedőnek európában beszállítója.
Ez neked nem elég hiteles?
Válasz termelo #4833. hozzászólásáraSzia nem akarlak meg bántani de ez olyan mint a szomszéd hallotta a postától hogy a kocsmában azt mondta valaki.
Válasz Koczka József #4829. hozzászólásáraMegkérdeztem egy ismerőst aki beszállítónál dolgozik a 4 betűs multi 1,5-tel szoroz (magyar termék)
Válasz Ohaza63 #4830. hozzászólásáraSzia, na látod ez a baj hogy úgy gondolod hogy a vidéki kereskedő be megy egy másik kereskedőhöz és ott veszi meg. Na ezek a kereskedők sírnak a tv ben. Tudod én sosem vettem kereskedőtől csak közvetlen. Ja és senki nem mondta a CBA nak vagy a Coop nak hogy ne vegyen nagytételben hiszen a Coop ott van minden településen sokkal több embert ér el mint a metró vagy az auchan, csak az előbbi vezetése magyar az utóbbiake meg nem tudod a mentalitás a kérdés. Na nekem ennyi elég volt a vásárlásból.
Válasz Koczka József #4829. hozzászólásáraSzia!
Ezen kár vitázni, a kereskedelem nem minden esetben %- ot számít. Van olyan termék amire kisebb a % és vannak igen csak nagy %-al árazott termékek. Salyát példa, egy multinak szállítottunk sütőtököt, kezdésre 99 ft/ kg, ezt 380 ft-os áron adták, mikor bepörgött a vásárlás akkor mi kaptunk 120-at és ők váltottan akciózva 230 és 280 közt adták.
Egy kereskedő barátom mondta egyszer, minél olcsóbban kell venni, és annyiért kell adni asmennyiért megveszik, ha 300% ért akkor annyiért.
Üdv.: Csuti
Válasz Koczka József #4829. hozzászólásáraKedves József!
Nem tudom miért nem érted meg amit írok, hiszen magyarul írom.
A gimiben a fogalmazásra is jó jegyet kaptam mindig.
Ha a CBA, REAL COOP rendel 5 tonna Zala felvágottat egy gyártól, akkor kap egy árat, amit jó magas felárral, haszonnal értékesít neked.
Ha a Lidl és Aldi ugyanonnan rendel 50 tonnát, akkor az Ő gyártói ára sokkal olcsóbb a mennyiségi kedvezmény miatt, mint a CBA-é és így Ő is extra profitot ér el, csak a gyártó cég kontójára árulja némileg olcsóbban a terméket.
Mindkettő rárak pl. 80 %-ot, de a Lidl Aldi ára olcsóbb lesz, mint a CBA-é
Tehát a nyugati multi a gyár miatt tudja olcsóbban adni, mert nagyobb megrendelés esetén olcsóbb a késztermék.
Egyébként a komám70 Ft/db áron árulja a tojást most, de olyan minőségű a tojás, hogy nem is győzi a partnereit kiszolgálni.
Tudod a a minőség is számít.
A múltkor a Dajcslandban dolgozó komám hozott haza egy doboz tojást és azzal hősködött hogy kin fele az ára, mikor megmutatta, kiröhögtem, mert egy hófehér színű, galambtojás nagyságú valamivel kérkedett, megmutattam a miénk milyen, normális színű és kb. kétszer akkora, mint a német tojás. Szóval a minőség és nagyság is számít.
Egyébként a másik barátom, akinek a példáját hoztam a 102 %-ra, az egy kész terméket gyárt és visz be a magyar boltokhoz. Tudja mennyiért veszik és látja mennyiért van kint a polcon.
Két diplomás gyerek és biztosan kitudja számolni a százalékot a kisker és nagyker ár között.
Az a baj Józsikám, hogy Te a saját boltodból indulsz ki.
Bementél a városba a Pennybe és Lidlbe, vettél egy jó nagy tétel árút és árultad 20-30 %-os árréssel, mert ha drágábban adtad volna, akkor a falubeliek is bementek volna és bevásároltak volna ők is ott.
De a nagyok nem így csinálják és minél nagyobb, annál jobb helyzetben van a tárgyaláson a gyártóval szemben a mennyiség miatt.
Tudod ezek a nagy cégek profit orientáltak és majdnem tervgazdálkodást folytatnak, mint mi a szoci világban.
Év végén látják a forgalmat (X) és a nyereséget (Y) , akkor jövőre már X+5%, vagy Y+5 % terveznek, mert a tulajok, részvényesek ezt várják el tőlük.
Válasz Ohaza63 #4826. hozzászólásáraSzia én úgy gondolom most megint mást beszélsz. Ami nekem nem tetszett az a 100% haszonkulcsal dolgoznak azt írtad. Én meg azt hogy ez nem igaz. Ennyi te meg jössz itt hogy te hogy csináltad. Számomra ez elég is. Mint írtam egy multi nem egy vevőn akar milliomos lenni, ha drágábban adná mint a többi akkor be is zárna. Az hogy a tv ezt akarja elhitetni hogy a multik tehetnek az árakról és van aki hiszi én arról nem tehetek. De én kereskedtem egy pár évig és ha nem untam volna meg hogy minden nap dolgozni kell még ma is csinálhatnám és én 15-30% haszonnal kereskedtem. De írtam kérdezd meg a haverod hogy mennyiért adja a tojást a multinak, az én haverom 55 Ft adja a lidlinek ami 68 ért adja neked a nagyobbat meg 75 ért adja és te 100 ért veheted meg. Valahogy messze van a 100% haszonkulcstól. De te biztos tudsz olyat ami 100% haszonnal van.