Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraNekem az árpa labor jegyzőkönyv eredmény több oldalas volt, annyi szerre vizsgálták ellenőrzéskor. Tehát ott vannak a szerek a növényekben nem bio-ban. Innentől meglehet magyarázni, hogy nem olyan nagy baj ha meg is esszük őket..
Válasz rtamas1976 #15593. hozzászólásáraIgen, ezt már mondtad korábban is. De te láttad a tanusítványt, hogy PONTOSAN milyen vegyületet mértek a talajban? Erre akkor sem válaszoltál világosan.
Csak azért, mert sok esetben nem a konkrét hatóanyagot keresik, hanem annak a bomlástermékeit, és a bomlástermékről következtetnek a kijuttatott szerre.
Most kezdjem el belinkelni a képeket, hogy komplett erdők pusztulnak ki pl. a savas esőtől stb.
https://xforest.hu/savas-eso/
Az a jó, hogy tapasztalatlan ember könnyen okoskodik, hogy nincsenek szermaradékok a talajban de nekem a tavaszi árpát idén megfogta a tavalyi kukorica gyomirtó úgyhogy ne nekem mesélj arról hogy nincs vegyszermaradék. A legtöbb vegyszernek van maradéka amit szépen felvesz a növény és vagy ráfröccsen.
Leszarom, hogy az glifo vagy ampa vagy terbutilazin a marhák szépen eszik és állszent duma hogy ez fogja megvédeni a bolygót.
A rövid életű állatok nem tudnak annyi mérget felhalmozni. pl. szardiniát ehetsz egész nap a tonhaltól meg 2 hét múlva ciánmérgezést kapnál.
Én úgy gondolom mindenkinek meg van a lehetősége hogy olvasson, mostmár azt gondolom kár megosztani másokkal az érdekes információkat mert nem gondolkodásra sarkallja őket hanem állandó ellentmondásra.
Válasz Praetor #15590. hozzászólásáraMondjuk ez annyiban igaz mikor a bioban átállt terület 3évvel előtte kirakott glifozátot megtalálták a tökmagban, nemvolt őszinte a mosoly!
A bioban az elsőszámú közellenség a glifozát! Azt keresik először!
Akkor azt honnankerül bele?
Élettanilag nincs hatással a növényre, viszont a talajban ottvan, és ha ottvan a növény felveszi.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraEz a mérgező esővíz sztori kizárólag a PFA mérésekről szól, ami meg benne van a samponokban, sminkösszetevőkben, meg egyes csomagolóanyagokban. Tehát megint ott vagyunk, hogy magunkra kenjük töményen, de ha belekerül valamennyi a csapadékvízbe, az már mérgező.
Szóval ezt talán érdemesebb elereszteni, mert nem tűnik komolynak. Ha pedig annyira veszélyes anyagok a PFA-k (simán lehet), akkor szimplán be kellene tiltani, úgy, mint az ózonréteget károsító anyagok hétköznapi termékekben való használatát.
Sajna az esővíz sok esetben egészségesebb, mint a csapvíz.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraMeg még lehet beszélni az adjuvánsok hatásairól is, amit a glifozát hatóanyaga mellé tesznek. Mert volt tanulmány, ami pont azt találta veszélyesnek a glifóval szemben. De ez meg megint egy külön történet, mert az adjuvánsokat könnyebb leváltani, mint a hatóanyagot.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraA vizeletbe a glifó max úgy tud belekerülni, hogy pl deszikkáláshoz használják napraforgónál, és az étolajon keresztül megeszed. Nem a gyökéren veszi fel a növény, + egy komplett vegetációs idő alatt csak tárolódik benne. Ez nonszensz lenne. A növény minden vegyi anyagot igyekszik lebontani a szervezetében, azokat is, amik nincsenek rá hatással. Deszikkálásnál már igazából nincs arra megfelelő idő.
Még az import szója is szóba kerülhet, mert az többnyire GMO, és ezért glifós tud lenni. Így a szójával készült élelmiszerek is tartalmazhatnak valamennyi glifozátot. De ugye ott is posztemergensen kezelik vele a kultúrát többször is.
Ha pedig arról beszélünk, hogy az AMPA kerül be az ember szervezetébe, az meg egy teljesen más történet, mert sokkal messzebbről kell nézni.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraOk, de az már nem glifó, hanem AMPA, ami egy bomlástermék. A mosószerek és egyéb fürdőszobai kemikáliáknak is az a bomlásterméke. Ezeket meg magunkra is kenjük...
Ez az eső is érdekes téma. Itt nálunk a 2. Ik kaszálás lucernától, falú és környéki szinten, eljezdtek lebetegedni dögleni a jószágok. Ilyen még nem volt, mióta csinálom.
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket – derült ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából.
A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon...
Válasz termelo #15584. hozzászólásáraAzért van két kérdésem:
- Ha felveszi a glifót a növény a gyökerén keresztül, akkor miért nem látszik a növényen a hatása?
- Az esővíz miért ihatatlan?
Felénk olyanról egyébként még nem hallottam, hogy a glifót felverte az eső a levélre. Amikor kifújtam preemergensen napraforgóban, ha csak fél cm föld volt a kelő napraforgón, akkor sem bántotta. Kötött réti talajokon szerintem erősen kötődik a glifó a talajrészecskékhez.
1, eleve ihatatlan az esővíz és abból lesz a bio akármi
mondjuk a Berend Feri marhái is szépen felszippantják a glifót az aljnövényzetről.
Eleve feljön gyökérről plusz felveri a levélre az eső.
Az én állataim legalább bio szénát kapnak, úgyhogy döntsd el melyiket ennéd szívesebben a regeneratív tartásból származó húst vagy az én gazdaságomból származót
Válasz trikolor5 #15581. hozzászólásáraHa nem deszikkálásra használják a glifót, akkor én szívbaj nélkül fogyasztanám a no-till/regeneratív gazdaságból származó terményt, ha egyébként az engedélyokiratoknak megfelelően lett kijuttatva, és csak a legszükségesebb kezeléseket kapja.
Sőt, sokkal szívesebben, mint pl az öko gabonát a különböző toxinok miatt, amik viszont jóval veszélyesebbek az emberi egészségre, mint a határérték alatti növényvédő-szermaradványok.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraSzerintem még mindig a csapadèkhiány a legnagyobb gond. Ha van csapadék, van talajélet. Felénk 55 centiig csontszáraz a a föld, pockot és tücsköt találsz benne, mást se. Ha nincs eső, a kötött földeken csak szenvedés a talajmunka is de valamit csinálni kell, nem lehet mindent az utolsó pillanatra hagyni.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraÍgy van. Mi ha tehetjük csak bio élelmiszert veszünk. Ha valamelyik csomagolására az lenne írva, hogy no till vagy regeneratív gazdaságban termett megse vennénk. Jó kis glifó meg a többi cucc garantált..
Válasz Radocz #15579. hozzászólásáraÉs az ökológai gazdálkodást hogyoldod meg?
Arra is szükségvan.
Ne műveld a földet, de ellenben sem gyomirtót sem gombaölőt sem rovarirtót nemhasználhatsz!!!?
És szerintem ezek sokkal károsabbak mint a talajművelés!
Az aranyközèpútról csak szélsőségesen tudunk letérni!
Az észnélküli művelés ellenvagyok azt tudod, viszont vannak szükséges roszz műveletek amit megkell csinálni. Mert vagy gazdasági vagy hosszútávon veszèlyezteti a gazdálkodást.
Válasz Kémlelő #15575. hozzászólásáraA regeneratív gazdálkodás nem kapzsi embereknek való, előtérbe helyezi a talaj és környezet védelmet a jövedelemteremtő képességgel szemben.
Én értem ennek a lényegét de túl szélsőségesnek tartom, hogy minden pontját be kelljen tartani.
Még a kerekasztal beszélgetésen lévő 2 gazda se regeneratív gazdálkodó ha szigorúan vesszük a saját szabályrendszerüket.
Rendkívül csalódott vagyok, hogy olyan számok hangzanak el ami a laikus számára abszolút zavart okozhat.
Pl. az USA -ra hivatkoztak régebben a 100 millió hektár no-till-el de az össz növénytermesztés kb 328 millió hektár és ebből 18 millión van takarónövény tehát kizárt hogy a regeneratív gazdálkodás a maga 5,5 %-ával meghatározó legyen a tengerentúlon.
Na most ugyanez globálisan nézve kb.4 %...
Mivel a tavaszi vetésű növények közül a kukoricának zuhan a vetésterülete viszont a napraforgóé a vetésforgó végett nem nőhet tovább így nagyon nehéz lesz beilleszteni bármi elé is a takarónövényt.
Az állatártásra mondok egy példát. A földforgalmi törvényben általános a 20km-en belüli föld fogalma tehát bizonyos esetekben akár 40 km-ert is kellene sétáltatni a marhákat.
Szükséges lenne több másfajta talajvédő gazdálkodást bevezetni a gyakorlatba és mindenki a saját adottságai és igényei szerint tudna választani.
Nem is értem, hogy a NAK miért nem kezdeményezi kevésbé szélsőséges talajművelési gyakorlatok bemutatását.
Több ember állna át ha kisebb léptékekkel el lehetne indulni az úton és nem mindjárt a Mount Everesttel kellene kezdeni.
Ha a kész növény tartalmaz 10 tonna vizet akkor nem is vehetett fel sokkal több harmatot összesen ami 10t=10000 liter esetében 1mm csapadék
Amúgy meg:
2.1.2. A víz mozgása a növényekben
A szárazföldi növények a vizet a talajból veszik fel gyökerükön keresztül, majd a száron/törzsön át a levelekben
szállítják, ahonnan elpárolog a légkörbe
Forrás ELTE: https://ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf
Szóval tudományosan a takaró vizet visz és nem hoz ráadásul pont abban az időszakban amikor a legkisebb a párolgás és az erózió...
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraSzerintem felétek egy őszi sekély gyökerű perce jól teljesítene. Itt is meglepően jobb a napra kelés ahol gyepszőnyegszerűen kijőtt a Rozsnyói. Márciusban pedig kapta a totális.
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraKapások elé működnek a takarónövények. Augusztus végi, szeptember eleji vetéssel, esőhöz igazítva elég jó tömeget lehet elérni. Ha van benne évelő, akkor március közepe felé pedig terminálni kell, rövidtárcsa vagy totális. Nyilván foglalkozni kell vele, de azt nem lehet állítani, hogy nem lehet. Tápanyag sem árthat neki, mert ahol 2 éve trágyázva volt, ott 2x akkorára nőtt.
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÍgy van, a takaró növény téma akkor és ott működik, ahol több a csapadék mint szükséges. Eróziót deflációt fog, és nyilván minden más előnyét kiélvezheti a gazda. Viszont Magyarországon nem ezt az időt éljük...
Válasz termelo #15558. hozzászólásáraMaga a növény víz tartalama elenyészö. A növekedése során főleg nyáron rengeteget párologtatt.
Az őszi vetésű növények már képesek a harmatokat megkötés és felvenni. Csak nem mindenfelé vannak ezek a párás idők.
Másik gond az átelelő takaró után mit vessünk? Kukorica, cipők kiesett. Napra is határeset....
Hajdina, köles lehetne jó csak nincs rá piac.
Tipikus példa, hogy itt a környéken nagy fellángolással 500+ ha öszi borsó let vetve. Termett is 4t körül. De úgy meg let nyomva a piac, hogy 90ft/kg ért ment el... Ha rá rakod a tisztítási veszteséget, gázosítást... búza ár...
Válasz Radocz #15559. hozzászólásáraFélénk május 3.esett utoljára. Most meg esett eddig 16mm összesen. Gondolom egy jó takaró növény ezt meg őrizné vagy ki venné.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraAz itteni klímán 400-600 mm vizet használ fel egy átlagos növény 1 hektárról a tenyészideje alatt azt feltételezve hogy van hozzá elég csapadék.
Nagyjából lehet rá következtetni a keléstől a terminálásig eltelt időből, hogy mennyi vizet használt fel.
Ha lesz 200q zöld-tömeg annak durván a fele víz ami szintén megy a terminálás után a levegőbe.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraManapság, már a főnövénynek sincs megfelelő mennyiségű csapadék. Én nem erőltetném a takarónövényt. Próbálj meg szalmát vásárolni, a sajátot pedig szétfújni.
Az olajretek mustár a legrosszabb amit választhatsz. Úgy ki fogja szárítani a talajt mint az állat.
Ha van jószág miért nem vetsz alexandriai here és facélia keveréket? Legeltetni kiváló lehet a facélia is mivel nincs semmilyen mérgező hatása, aminosav-összetétele és fehréjetartalma is kedvező, beltartalmi értékei meg majdnem elérik a lucernáét. Takarmányértéke a virágzáskor a legnagyobb, elvirágzás után a beltartalom folyamatosan csökken.
Még olcsóbb is mint a talajszárítós keverék.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraVannak állataid, tehát a szalmát lehordod. A gondolat jó, hogy takard a talajaid, de az egyik legrosszabb párosítást választottad. Ha ki is kel, garantálom, hogy az összes ízeltlábú a te tábládban nyaral át, és már bokanagyságban azok rágják tarrá, nem az állataid. Válassz mást! Az én véleményem is az, hogy nyáron szalmatakarás, nyár végén, ősz elején talajtakaró, a leendő kultúrnövénnyel teljesen ellenkező fajtákkal.
Válasz farminghun #15550. hozzászólásáraHa van szalmatakarás az is jó tud lenni, főleg ha egyébként viszonylag gyorsan le tud bomlani.
Itt már jópár éve bazi nagy repedések vannak nyáron a földeken, és méterig ki van száradva. De mivel az utóbbi években 10 hónap alatt sem bomlik le teljesen a szalma, ezért tarlóhántunk aratás után rögtön, hogy behúzzuk a repedéseket és valamennyi szalma be legyen keverve. Fent hagyjuk a szalma egy részét, hogy takarjon, de szerintem értelmetlen a takarónövény vetése ilyenkor. Az nonszensz, ha árválkodik néhány szál a táblán, és nem tud megfelelő gyökér- és zöldtömeg képződni. Ha legalább 550-650mm/év meglenne, akkor lenne értelme.
16398 hozzászólás
Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraNekem az árpa labor jegyzőkönyv eredmény több oldalas volt, annyi szerre vizsgálták ellenőrzéskor. Tehát ott vannak a szerek a növényekben nem bio-ban. Innentől meglehet magyarázni, hogy nem olyan nagy baj ha meg is esszük őket..
Válasz rtamas1976 #15593. hozzászólásáraIgen, ezt már mondtad korábban is. De te láttad a tanusítványt, hogy PONTOSAN milyen vegyületet mértek a talajban? Erre akkor sem válaszoltál világosan.
Csak azért, mert sok esetben nem a konkrét hatóanyagot keresik, hanem annak a bomlástermékeit, és a bomlástermékről következtetnek a kijuttatott szerre.
Válasz termelo #15594. hozzászólásáraErre mondják majd, hogy hát miért nem keveredik be normálisan a talajba, akkor nem fogta volna meg az árpát...
Válasz termelo #15586. hozzászólására"A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon..."
De vizeletet nem iszik szándékosan senki.
Kivéve a tiszás pornós kurvákat.
Válasz Praetor #15592. hozzászólásáraÉn nem tudok mit kezdeni a tájékozatlan emberekkel történő kommunkicációval.
Most kezdjem el belinkelni a képeket, hogy komplett erdők pusztulnak ki pl. a savas esőtől stb.
https://xforest.hu/savas-eso/
Az a jó, hogy tapasztalatlan ember könnyen okoskodik, hogy nincsenek szermaradékok a talajban de nekem a tavaszi árpát idén megfogta a tavalyi kukorica gyomirtó úgyhogy ne nekem mesélj arról hogy nincs vegyszermaradék. A legtöbb vegyszernek van maradéka amit szépen felvesz a növény és vagy ráfröccsen.
Leszarom, hogy az glifo vagy ampa vagy terbutilazin a marhák szépen eszik és állszent duma hogy ez fogja megvédeni a bolygót.
A rövid életű állatok nem tudnak annyi mérget felhalmozni. pl. szardiniát ehetsz egész nap a tonhaltól meg 2 hét múlva ciánmérgezést kapnál.
Én úgy gondolom mindenkinek meg van a lehetősége hogy olvasson, mostmár azt gondolom kár megosztani másokkal az érdekes információkat mert nem gondolkodásra sarkallja őket hanem állandó ellentmondásra.
Válasz Praetor #15590. hozzászólásáraMondjuk ez annyiban igaz mikor a bioban átállt terület 3évvel előtte kirakott glifozátot megtalálták a tökmagban, nemvolt őszinte a mosoly!
A bioban az elsőszámú közellenség a glifozát! Azt keresik először!
Akkor azt honnankerül bele?
Élettanilag nincs hatással a növényre, viszont a talajban ottvan, és ha ottvan a növény felveszi.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraEz a mérgező esővíz sztori kizárólag a PFA mérésekről szól, ami meg benne van a samponokban, sminkösszetevőkben, meg egyes csomagolóanyagokban. Tehát megint ott vagyunk, hogy magunkra kenjük töményen, de ha belekerül valamennyi a csapadékvízbe, az már mérgező.
Szóval ezt talán érdemesebb elereszteni, mert nem tűnik komolynak. Ha pedig annyira veszélyes anyagok a PFA-k (simán lehet), akkor szimplán be kellene tiltani, úgy, mint az ózonréteget károsító anyagok hétköznapi termékekben való használatát.
Sajna az esővíz sok esetben egészségesebb, mint a csapvíz.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraMeg még lehet beszélni az adjuvánsok hatásairól is, amit a glifozát hatóanyaga mellé tesznek. Mert volt tanulmány, ami pont azt találta veszélyesnek a glifóval szemben. De ez meg megint egy külön történet, mert az adjuvánsokat könnyebb leváltani, mint a hatóanyagot.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraA vizeletbe a glifó max úgy tud belekerülni, hogy pl deszikkáláshoz használják napraforgónál, és az étolajon keresztül megeszed. Nem a gyökéren veszi fel a növény, + egy komplett vegetációs idő alatt csak tárolódik benne. Ez nonszensz lenne. A növény minden vegyi anyagot igyekszik lebontani a szervezetében, azokat is, amik nincsenek rá hatással. Deszikkálásnál már igazából nincs arra megfelelő idő.
Még az import szója is szóba kerülhet, mert az többnyire GMO, és ezért glifós tud lenni. Így a szójával készült élelmiszerek is tartalmazhatnak valamennyi glifozátot. De ugye ott is posztemergensen kezelik vele a kultúrát többször is.
Ha pedig arról beszélünk, hogy az AMPA kerül be az ember szervezetébe, az meg egy teljesen más történet, mert sokkal messzebbről kell nézni.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraOk, de az már nem glifó, hanem AMPA, ami egy bomlástermék. A mosószerek és egyéb fürdőszobai kemikáliáknak is az a bomlásterméke. Ezeket meg magunkra is kenjük...
Ez az eső is érdekes téma. Itt nálunk a 2. Ik kaszálás lucernától, falú és környéki szinten, eljezdtek lebetegedni dögleni a jószágok. Ilyen még nem volt, mióta csinálom.
Válasz Praetor #15585. hozzászólásáraTalajon gyorsan lebomlik és elveszíti gyomirtó hatását, de szermaradék attól függetlenül maradhat vissza.
Válasz Praetor #15585. hozzászólásáraAz esővíz a benne lévő szennyeződésektől ihatatlan én ezt olvastam...
Google:
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket – derült ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából.
A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon...
Válasz termelo #15584. hozzászólásáraAzért van két kérdésem:
- Ha felveszi a glifót a növény a gyökerén keresztül, akkor miért nem látszik a növényen a hatása?
- Az esővíz miért ihatatlan?
Felénk olyanról egyébként még nem hallottam, hogy a glifót felverte az eső a levélre. Amikor kifújtam preemergensen napraforgóban, ha csak fél cm föld volt a kelő napraforgón, akkor sem bántotta. Kötött réti talajokon szerintem erősen kötődik a glifó a talajrészecskékhez.
Válasz Praetor #15583. hozzászólásáraSajnos ez se így se úgy nem jó.
1, eleve ihatatlan az esővíz és abból lesz a bio akármi
mondjuk a Berend Feri marhái is szépen felszippantják a glifót az aljnövényzetről.
Eleve feljön gyökérről plusz felveri a levélre az eső.
Az én állataim legalább bio szénát kapnak, úgyhogy döntsd el melyiket ennéd szívesebben a regeneratív tartásból származó húst vagy az én gazdaságomból származót
Válasz trikolor5 #15581. hozzászólásáraHa nem deszikkálásra használják a glifót, akkor én szívbaj nélkül fogyasztanám a no-till/regeneratív gazdaságból származó terményt, ha egyébként az engedélyokiratoknak megfelelően lett kijuttatva, és csak a legszükségesebb kezeléseket kapja.
Sőt, sokkal szívesebben, mint pl az öko gabonát a különböző toxinok miatt, amik viszont jóval veszélyesebbek az emberi egészségre, mint a határérték alatti növényvédő-szermaradványok.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraSzerintem még mindig a csapadèkhiány a legnagyobb gond. Ha van csapadék, van talajélet. Felénk 55 centiig csontszáraz a a föld, pockot és tücsköt találsz benne, mást se. Ha nincs eső, a kötött földeken csak szenvedés a talajmunka is de valamit csinálni kell, nem lehet mindent az utolsó pillanatra hagyni.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraÍgy van. Mi ha tehetjük csak bio élelmiszert veszünk. Ha valamelyik csomagolására az lenne írva, hogy no till vagy regeneratív gazdaságban termett megse vennénk. Jó kis glifó meg a többi cucc garantált..
Válasz Radocz #15579. hozzászólásáraÉs az ökológai gazdálkodást hogyoldod meg?
Arra is szükségvan.
Ne műveld a földet, de ellenben sem gyomirtót sem gombaölőt sem rovarirtót nemhasználhatsz!!!?
És szerintem ezek sokkal károsabbak mint a talajművelés!
Az aranyközèpútról csak szélsőségesen tudunk letérni!
Az észnélküli művelés ellenvagyok azt tudod, viszont vannak szükséges roszz műveletek amit megkell csinálni. Mert vagy gazdasági vagy hosszútávon veszèlyezteti a gazdálkodást.
Válasz termelo #15576. hozzászólásáraNem kell. Ez egy lehetőség.
Rendszerben kell gondolkodni. Mondta Netparaszt.
Ha Ők kerülnek hatalomra, akkor előfordulhat, hogy kell.
Nem szeressük a kötelezően ajánlott dolgokat.
Válasz kisparasztkaim #15577. hozzászólásáraItt most nem élő gyökér, hanem takaróvövény kifejezést használt Dobos professzor.
https://www.agroinform.hu/szantofold/haromfele-talaj-egy-tablan-mit-tanulhatunk-belole-84194-001
https://www.agroinform.hu/szantofold/haromfele-talaj-egy-tablan-mit-tanulhatunk-belole-84194-001
Takarónövényekről kezdőknek és haladóknak!
https://www.agroinform.hu/korkerdes/zoldtragya-es-takaronoveny-mustra-heti-korkerdes-extra-81668-002
https://www.agroinform.hu/korkerdes/zoldtragya-es-takaronoveny-mustra-heti-korkerdes-extra-81668-002
A webinárium már csak élő gyökér kifejezést használt.
Hogy is van ez?
fontos az egységnyi területen élő giliszták száma? majd jön a vakondtúrás?
Válasz Kémlelő #15575. hozzászólásáraA regeneratív gazdálkodás nem kapzsi embereknek való, előtérbe helyezi a talaj és környezet védelmet a jövedelemteremtő képességgel szemben.
Én értem ennek a lényegét de túl szélsőségesnek tartom, hogy minden pontját be kelljen tartani.
Még a kerekasztal beszélgetésen lévő 2 gazda se regeneratív gazdálkodó ha szigorúan vesszük a saját szabályrendszerüket.
Rendkívül csalódott vagyok, hogy olyan számok hangzanak el ami a laikus számára abszolút zavart okozhat.
Pl. az USA -ra hivatkoztak régebben a 100 millió hektár no-till-el de az össz növénytermesztés kb 328 millió hektár és ebből 18 millión van takarónövény tehát kizárt hogy a regeneratív gazdálkodás a maga 5,5 %-ával meghatározó legyen a tengerentúlon.
Na most ugyanez globálisan nézve kb.4 %...
Mivel a tavaszi vetésű növények közül a kukoricának zuhan a vetésterülete viszont a napraforgóé a vetésforgó végett nem nőhet tovább így nagyon nehéz lesz beilleszteni bármi elé is a takarónövényt.
Az állatártásra mondok egy példát. A földforgalmi törvényben általános a 20km-en belüli föld fogalma tehát bizonyos esetekben akár 40 km-ert is kellene sétáltatni a marhákat.
Szükséges lenne több másfajta talajvédő gazdálkodást bevezetni a gyakorlatba és mindenki a saját adottságai és igényei szerint tudna választani.
Nem is értem, hogy a NAK miért nem kezdeményezi kevésbé szélsőséges talajművelési gyakorlatok bemutatását.
Több ember állna át ha kisebb léptékekkel el lehetne indulni az úton és nem mindjárt a Mount Everesttel kellene kezdeni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032
Igazán tanulságos.
Jelenleg olcsó a gázolaj, mert csak a termelés és haszon van benne az árban.
Kapott egy kis esőt a talaj élet.
A száraz talajban a felső 10 cím-n nem találtam gilisztát.
20 liter víz kijuttatása után már fentebb jöttek .
Tavasszal a vetőmag csirázáskor 5 cmen már volt.
Össze szedettem a számítógéppel a Kökény Attila nevét említő hozzászólásokat.
https://www.agroinform.hu/forum?list_type=comment&function=search&module=forum&tid=&mit=K%C3%B6k%C3%A9ny+Attila
https://www.agroinform.hu/forum?list_type=comment&function=search&module=forum&tid=&mit=K%C3%B6k%C3%A9ny+Attila
Ha lesz időm, értelmezni fogom.
Az tény, hogy most reflektorfénybe került.
Ez kinek jó, kinek rossz, döntse el ki-ki magának.
A KAP tervezet szerint Netparaszt munkássága benne lesz a következő ciklusban.
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kap-reform-pro-es-kontra-tulel-e-a-hazai-mezogazdasag-a-brusszeli-reform-utan-83770-001
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kap-reform-pro-es-kontra-tulel-e-a-hazai-mezogazdasag-a-brusszeli-reform-utan-83770-001
Ha csökken a nagyok támogatása, az mindenkinek rossz.
Úgy kellene változtatni, hogy emelik a kicsik támogatásának az összegét!
https://docs.google.com/forms/u/0/d/e/1FAIpQLSdpmgCqBEzyuo86bMOUhZhcCG4Dv152wprMvhhd9Yk2A9cNUQ/closedform?pli=1
Precíziós talaj térképezés.
Jelentkezett-e valaki?
Időpont augusztus 15.
Válasz termelo #15569. hozzászólásáraabban az időszakban "takar" lemaradt, bocsi
Válasz MrPoke #15561. hozzászólásáraTudom, hogy elenyésző mm-ben a a víztartalma, pont ez a lényeg a harmatos vízfelvétel duma.
Ha a kész növény tartalmaz 10 tonna vizet akkor nem is vehetett fel sokkal több harmatot összesen ami 10t=10000 liter esetében 1mm csapadék
Amúgy meg:
2.1.2. A víz mozgása a növényekben
A szárazföldi növények a vizet a talajból veszik fel gyökerükön keresztül, majd a száron/törzsön át a levelekben
szállítják, ahonnan elpárolog a légkörbe
Forrás ELTE: https://ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf
Szóval tudományosan a takaró vizet visz és nem hoz ráadásul pont abban az időszakban amikor a legkisebb a párolgás és az erózió...
Válasz szanberg #15567. hozzászólásáraperzsahere, rozsnok?
ezt javíthatta a robot
Válasz MrPoke #15566. hozzászólásáraPerce?
Rozsnyói?
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraSzerintem felétek egy őszi sekély gyökerű perce jól teljesítene. Itt is meglepően jobb a napra kelés ahol gyepszőnyegszerűen kijőtt a Rozsnyói. Márciusban pedig kapta a totális.
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraKapások elé működnek a takarónövények. Augusztus végi, szeptember eleji vetéssel, esőhöz igazítva elég jó tömeget lehet elérni. Ha van benne évelő, akkor március közepe felé pedig terminálni kell, rövidtárcsa vagy totális. Nyilván foglalkozni kell vele, de azt nem lehet állítani, hogy nem lehet. Tápanyag sem árthat neki, mert ahol 2 éve trágyázva volt, ott 2x akkorára nőtt.
Válasz Radocz #15563. hozzászólásáraÉn meg azt hittem lehet a kapások között is.
Válasz Koczka József #15560. hozzászólásáraÉn úgy tanultam, hogy a takaró növény ősztől, kora tavaszig van .
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÍgy van, a takaró növény téma akkor és ott működik, ahol több a csapadék mint szükséges. Eróziót deflációt fog, és nyilván minden más előnyét kiélvezheti a gazda. Viszont Magyarországon nem ezt az időt éljük...
Válasz termelo #15558. hozzászólásáraMaga a növény víz tartalama elenyészö. A növekedése során főleg nyáron rengeteget párologtatt.
Az őszi vetésű növények már képesek a harmatokat megkötés és felvenni. Csak nem mindenfelé vannak ezek a párás idők.
Másik gond az átelelő takaró után mit vessünk? Kukorica, cipők kiesett. Napra is határeset....
Hajdina, köles lehetne jó csak nincs rá piac.
Tipikus példa, hogy itt a környéken nagy fellángolással 500+ ha öszi borsó let vetve. Termett is 4t körül. De úgy meg let nyomva a piac, hogy 90ft/kg ért ment el... Ha rá rakod a tisztítási veszteséget, gázosítást... búza ár...
Válasz Radocz #15559. hozzászólásáraFélénk május 3.esett utoljára. Most meg esett eddig 16mm összesen. Gondolom egy jó takaró növény ezt meg őrizné vagy ki venné.
Válasz Koczka József #15557. hozzászólásáraEgy kevés víz mindig kerül.
Tegnapelőtt 7 mm
Tegnap 18 mm
Ma 17 mm
Anno a cukorrépa kapálásko 10 óráig a hajnali harmat miatt eláztunk kapáláskor.
Nem egy iskolában tanultuk a szakmát.
Ez mai kép az eső után.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraAz itteni klímán 400-600 mm vizet használ fel egy átlagos növény 1 hektárról a tenyészideje alatt azt feltételezve hogy van hozzá elég csapadék.
Nagyjából lehet rá következtetni a keléstől a terminálásig eltelt időből, hogy mennyi vizet használt fel.
Ha lesz 200q zöld-tömeg annak durván a fele víz ami szintén megy a terminálás után a levegőbe.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraHa nincs víz a földben mit őriz? Csak kérdem
Köszönöm a segítséget, akkor inkább marad a szalmával való talajtakarás.
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy a takaró növény megfelelően alkalmazva nedvesség megőrző.
Rosszul tudtam?
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraManapság, már a főnövénynek sincs megfelelő mennyiségű csapadék. Én nem erőltetném a takarónövényt. Próbálj meg szalmát vásárolni, a sajátot pedig szétfújni.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraHelló
Az olajretek mustár a legrosszabb amit választhatsz. Úgy ki fogja szárítani a talajt mint az állat.
Ha van jószág miért nem vetsz alexandriai here és facélia keveréket? Legeltetni kiváló lehet a facélia is mivel nincs semmilyen mérgező hatása, aminosav-összetétele és fehréjetartalma is kedvező, beltartalmi értékei meg majdnem elérik a lucernáét. Takarmányértéke a virágzáskor a legnagyobb, elvirágzás után a beltartalom folyamatosan csökken.
Még olcsóbb is mint a talajszárítós keverék.
Üdv
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraVannak állataid, tehát a szalmát lehordod. A gondolat jó, hogy takard a talajaid, de az egyik legrosszabb párosítást választottad. Ha ki is kel, garantálom, hogy az összes ízeltlábú a te tábládban nyaral át, és már bokanagyságban azok rágják tarrá, nem az állataid. Válassz mást! Az én véleményem is az, hogy nyáron szalmatakarás, nyár végén, ősz elején talajtakaró, a leendő kultúrnövénnyel teljesen ellenkező fajtákkal.
Válasz farminghun #15550. hozzászólásáraHa van szalmatakarás az is jó tud lenni, főleg ha egyébként viszonylag gyorsan le tud bomlani.
Itt már jópár éve bazi nagy repedések vannak nyáron a földeken, és méterig ki van száradva. De mivel az utóbbi években 10 hónap alatt sem bomlik le teljesen a szalma, ezért tarlóhántunk aratás után rögtön, hogy behúzzuk a repedéseket és valamennyi szalma be legyen keverve. Fent hagyjuk a szalma egy részét, hogy takarjon, de szerintem értelmetlen a takarónövény vetése ilyenkor. Az nonszensz, ha árválkodik néhány szál a táblán, és nem tud megfelelő gyökér- és zöldtömeg képződni. Ha legalább 550-650mm/év meglenne, akkor lenne értelme.
Válasz Praetor #15549. hozzászólásáraRitkán, most volt 24 mm.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraArrafelé szokott nyáron esni az eső?