Válasz Praetor #15608. hozzászólásáraHa érdekes lenne a téma vagy valaki feldobna új dolgokat akkor rámennék, hogy naprakész legyek de azt látom itt mint amikor a gyerekek játszanak és megunják.
Az unalom a végén veszekedéshez vezet.
Úgy érzem egy jó ideje, hogy halott a topic és halott az oldal főleg olyan ember számára akit nem érdekel a politika.
Szakmailag meg mindenki ugyanazt csinálja és már rég nem tudunk újat mondani egymásnak...
Válasz rtamas1976 #15615. hozzászólásáraIgen, de a ddt eléggé speckó abból a szempontból, hogy effektíve nem bomlik le. Nem véletlen az, hogy be is lett tiltva.
De érdekességképpen: állítólag komoly állami raktárkészletünk van ddt-ből. Ha lehet hinni az infónak, akkor olyan, nagyon súlyos helyzetre van tartalékolva, amikor mással nem lehet orvosolni a problémát, és életbe vágóan fontos. Hogy ez mit is jelentene a gyakorlatban az jó kérdés.
Én nemvagyok teljesen glifozát ellenes.
Nekem az eszetlen oknélküli túlzott használatával van bajom.
Multkor mikor a ph beállításnal tárgyaltunk erről volt kolléga aki màr 6literes dózissal permetez de sem segédanyanyot sem a ph és keménység beállításával nem foglakozik.
Pedig kis odafigyeléssel és egy kicsi törődéssel pont a fele hatóanyaggal lehet sokkal hatékonyabb gyomirtást tudna végezni !
És nem mérgezne mindent szarrá.
Válasz Praetor #15611. hozzászólásáraA mi talajaink elég jók.
Talajminta vétellel a ddt most 3-4méternél jár.
És ezt az intenzív cukorrépa termesztésnél használták. És minden aszályos évben mikor a tök lemegy akár 4méterig rettegünk milessz!
Tehát bármit kiraksz méreg, ha bomlik akkor is méreg, ha a vízben talajban ottvan akkor a növényben is ottlessz.
És nembiztos, hogy a növényben károsodást okoz de a nedvkeringésben jelenvan.
Hallotam olyan szállítmányról mikor a megengedett határérték 10-12szerese volt a ddt.
Ezt a tétetlt a külföldi vásárló megsemisítette.
Egyébként szerintem lehetséges olyan, hogy aki egyedül marad az álláspontjával, az áll közelebb a valósághoz, és mindenki más megy rossz irányba az autópályán.
Tehát lehet bárkinek igaza, csak érveljen korrekt módon. Meg ha egy mód van rá, akkor ne szúrjon másokat hasba a stílusával a szakmai vita során. Arra ott van az offtopic...
Meg azért kellenek a viták, mert így bővítjük az ismereteinket.
Válasz Ohaza63 #15610. hozzászólásáraDe egyébként egyáltalán nem lepődök meg, ha ott ki tudták mutatni a glifó, vagy bomlástermékeinek a jelenlétét.
Az Amazonas medencében ~3000 mm eső esik évente, és az egyébként eléggé laza szerkezetű talajon gyorsan át tud esni a nagy mennyiségben hulló csapadék.
A kukorica kezelésétől tekintsünk is el. Ha a szóját 2-3x kezelik glifozáttal állományban, akkor 3-6 literrel 9-18 liter megy ki egy hektárra évente. Nem tudom milyen összetételű glifót használnak, de ha a mi 480g-os verziónkkal számolunk, akkor mondjuk 4.3 - 8.6kg izopropil-ammónium só megy ki hektáronként, ami azért nem kevés. Erre jön rá évente az a 3méter csapadék, és mossa mindenfelé a talajba a szert. Még lebomlani sincs ideje, mikor már ki tudja hol jár.
Oké ezt Én is tudom, de ez a felmérés olyan helyen készült, ahol nincs ilyen tarra vágás és még érintetlen az esőerdő.
Végül is mindegy mitől dobjuk fel a pacskert, a glifótól, Covidtól, vagy a nagy villanásoktól, amikor már itt mi csak egy skanzen, rezervátum leszünk Európában, ahol a kihalóban lévő fehér fajt, majd mutogatják egy búra alatt a kevert népeknek.
Válasz Ohaza63 #15607. hozzászólásáraAz Amazonas őserdeiben tarra vágják az erdőt, és vetik be GMO szójával, majd másodvetésben kukoricával. Oda nem kell az esőnek odavinnie a glifót, mert permetezővel fújják helyben.
Ez az a szója és kukorica, ami a Mercosur megállapodások keretében jön majd ide az EU-ba.
Válasz termelo #15606. hozzászólásáraDe, személyeskedsz, amikor minősítgetsz másokat. Csodáltam Szanberget is, hogy önmagához képest visszafogta magát, amikor neked válaszolt.
Egyébként olvastam a linkelt cikkben, hogy a NO és NO2 is savasságot okoz. Csakhogy ez az a két káros anyag, amire az elmúlt 25 évben az EU különösen ráfeküdt, és a belsőégésű motorok kapcsán erősen lecsavart. Erről a tényről és hatásairól meg sem emlékezik a cikk.
De egyébként a fő okozója a savasságnak a kén volt. Az elmúlt évben volt valami cikk arról, hogy mivel a nagy tengeri hajók üzemanyagának kéntartalmára bevezettek valami jelentős korlátozást (talán 2-3 éve, már nem emléxem pontosan), ez még a "globális felmelegedés elleni harcba" is belepofázik, és meglepő módon éppen nehezíti. A cikkben részletezték a folyamatot.
Ha pedig globálisan is kihatása lehet, akkor ott nem kis mennyiségű kénről van szó.
Ami cikket pedig belinkeltél az egy általános tájékoztató cikk, és nem up-to-date.
Nem akarok a nagyok dolgába beleszólni, de glifót találtak már az Amazonas őserdeinek talaján is, ahol soha senki nem permetezett, hanem az esővel került oda.
Persze Dél Amerika az USA homokozója és ott is minden GMO s, így megvan a forrás, hogy honnan kerülhetett oda a dzsungelba.
Válasz Praetor #15600. hozzászólásáraÉn nem személyeskedtem mert nem is ismerlek de a múlt héten egy tájékozottabb kolléga írta hogy a savas eső már nem a kéntől van hanem a nitrogén oxidtól. Nyilván ha olvasottabb lennél pl ezen az oldalon ezt is tudnád.
Én azt untam meg hogy mint írtam most se utánaolvasol hanem ellenkezel.
Kit érdekel, hogy az EU mit tart be a víz körforgása 9 nap a világ döntő többségén meg szarnak a környezetvédelemre úgyhogy globálisan ihatatlan a víz.
Amit belinkeltem konkrétan írja is hogy 2-3000 kilóméterrel arrébb is elmegy a savaseső ráadásul maga cikk nem is 70-es 80-as évekbeli hanem 2020-as...
Válasz rtamas1976 #15603. hozzászólásáraEz így korrekt. Viszont a bomlástermékből csak akkor lehet egyértelműen következtetni egy szerre, hogy ha az a bomlástermék jelenléte más forrásból nem lehetséges. Az AMPA történetesen olyan, hogy lehetséges más forrás is (pl öntözés).
A felvásárló meg eldönti, hogy mit milyen minősítésben vesz át. Nyilván nem fogja érdekelni, hogy a bomlástermék milyen forrásból származik.
Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraA jegyzőköny glifozátot írt. És ez nem a talajban hanem a termékben van!
A másik amit keresnek és szárazsàgban felszokta venni a növény a ddt rovarölőt.
Amit szintén a kitudnak mutatni.
Bomlási termèk nincs ha nincsminek lebomlani. Tehát évekre vagy évtizedekre visszamenőleg ott a szermaradvány.
Megszerzem a jegyzőkönyvet az integrátortól!
Amúgy meg mindegy hogy magát a glifozátot vagy a bomlástermèkét találják.
A lènyeg, hogy ottvan!
És rögtön a termék az 30%val olcsóbb.
Mert csak a komvencionálisban lehet!
Válasz trikolor5 #15598. hozzászólásáraA mai mérésekkel képesek már lassan 1 molekulát is kimutatni. És bizony bioban is van vegyszer. Az északi sarki jégben van DDT... stb....
A levegő is tartalmaz vegyszert. Kémiai anyagokat...
A dezodorok tisztálkodási szerek szintén... Fluor a fogkrémben? Cián az ivóvízbe? Stb...
Ha fejre álsz akkor sem tudsz vegyi anyagoktól mentes környezetben élni.
Érdekes tény, hogy nincs a földön 1945 után gyártott vas ami ne lenne rádióaktív. :)
Válasz termelo #15594. hozzászólásáraTörténetesen olyan helyen nőttem fel, ahol tényleg komoly gond volt a savas eső, mert a környék hegyeiről gyakorlatilag lepucolta a növényvilágot. Emiatt nekem már általános iskolában is tanították ezt. Csakhogy már a '90-es évek vége felé is csökkent a savassága az esőnek, és mostanra még jobban, mert az ipari termelés, és az üzemanyagok kéntartalma volt alapvetően a savasság forrása.
Most odáig jutottunk, hogy kéntrágyázásra van szükségünk a szántóföldeken, mert a légkörből már csak apró töredéke mosódik ki, mint a '80-as években.
Az általad linkelt cikkben is ez van írva "Csehország, Németország és Lengyelország ipari területein a „Fekete Háromszögben” drámai helyzet alakult ki a 1970-es és 80-as években. "
Tehát akkoriban volt a probléma csúcsa, és azóta az EU-nak egymilliárd-egy előírása van az ilyen anyagok kibocsátására ipari termelésre és járművekre vonatkozóan. Emiatt is, európában töredékére csökkent ezeknek az anyagoknak a kibocsátása, és így a savas esők problémája is.
Szermaradékok kapcsán:
Az, hogy a rendszeresen használt, különösen a talajhatással rendelkező gyomirtószerek felhalmozódnak a talajban, azon nem tudom, hogy miért lepődsz meg. A terbutilazin, listego, aminopiralid...stb lebomlása a talajban lassú folyamat. Ha alacsony humusztartalmú a talaj, vagy ha az aszály miatt az élettani folyamatok lelassulnak a talajban, akkor nem tud megfelelő időn belül lebomlani.
Egyébként meg nem állítottam, hogy nincs szermaradvány a talajban. Csak annyit mondtam, hogy ha gyökéren fel tudná venni a növény a glifozátot, akkor az a növénynek ártana. Az, hogy neked mindegy, hogy a hatóanyagot, vagy a bomlásterméket veszi fel a növény, ez a te egyéni problémád, mert a folyamat nem ugyanaz, és a következményei sem.
A személyeskedéseiddel meg elmehetsz a bús fenébe.
Válasz trikolor5 #15598. hozzászólásáraElhiszem, de ez most mit is bizonyít? Az, hogy egy csomó szert vizsgálnak, az csak annyit jelent, hogy az előírások ezt követelik meg.
Ezeken a CAS-szám-okon van a glifozát nyilvántartva:
1071-83-6, 38641-94-0 (izopropil-ammónium só)
70393-85-0 (szeszkvi nátrium só)
81591-81-3 (trimetil-szulfónium só)
Tehát ha ezt a vegyületet találták meg a növényben, akkor egyértelmű, hogy glifó került bele. Ha valami más bomlástermék, akkor az meg legfeljebb közvetett bizonyíték tud lenni. De ha talajvízből öntözöl, akkor is könnyen kimutatják a glifó bomlástermékeit a növényben, mert Magyarországon már akkor volt AMPA a talajvízben, amikor még a parasztok nagy többsége azt sem tudta, hogy van olyan, hogy glifozát.
Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraNekem az árpa labor jegyzőkönyv eredmény több oldalas volt, annyi szerre vizsgálták ellenőrzéskor. Tehát ott vannak a szerek a növényekben nem bio-ban. Innentől meglehet magyarázni, hogy nem olyan nagy baj ha meg is esszük őket..
Válasz rtamas1976 #15593. hozzászólásáraIgen, ezt már mondtad korábban is. De te láttad a tanusítványt, hogy PONTOSAN milyen vegyületet mértek a talajban? Erre akkor sem válaszoltál világosan.
Csak azért, mert sok esetben nem a konkrét hatóanyagot keresik, hanem annak a bomlástermékeit, és a bomlástermékről következtetnek a kijuttatott szerre.
Most kezdjem el belinkelni a képeket, hogy komplett erdők pusztulnak ki pl. a savas esőtől stb.
https://xforest.hu/savas-eso/
Az a jó, hogy tapasztalatlan ember könnyen okoskodik, hogy nincsenek szermaradékok a talajban de nekem a tavaszi árpát idén megfogta a tavalyi kukorica gyomirtó úgyhogy ne nekem mesélj arról hogy nincs vegyszermaradék. A legtöbb vegyszernek van maradéka amit szépen felvesz a növény és vagy ráfröccsen.
Leszarom, hogy az glifo vagy ampa vagy terbutilazin a marhák szépen eszik és állszent duma hogy ez fogja megvédeni a bolygót.
A rövid életű állatok nem tudnak annyi mérget felhalmozni. pl. szardiniát ehetsz egész nap a tonhaltól meg 2 hét múlva ciánmérgezést kapnál.
Én úgy gondolom mindenkinek meg van a lehetősége hogy olvasson, mostmár azt gondolom kár megosztani másokkal az érdekes információkat mert nem gondolkodásra sarkallja őket hanem állandó ellentmondásra.
Válasz Praetor #15590. hozzászólásáraMondjuk ez annyiban igaz mikor a bioban átállt terület 3évvel előtte kirakott glifozátot megtalálták a tökmagban, nemvolt őszinte a mosoly!
A bioban az elsőszámú közellenség a glifozát! Azt keresik először!
Akkor azt honnankerül bele?
Élettanilag nincs hatással a növényre, viszont a talajban ottvan, és ha ottvan a növény felveszi.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraEz a mérgező esővíz sztori kizárólag a PFA mérésekről szól, ami meg benne van a samponokban, sminkösszetevőkben, meg egyes csomagolóanyagokban. Tehát megint ott vagyunk, hogy magunkra kenjük töményen, de ha belekerül valamennyi a csapadékvízbe, az már mérgező.
Szóval ezt talán érdemesebb elereszteni, mert nem tűnik komolynak. Ha pedig annyira veszélyes anyagok a PFA-k (simán lehet), akkor szimplán be kellene tiltani, úgy, mint az ózonréteget károsító anyagok hétköznapi termékekben való használatát.
Sajna az esővíz sok esetben egészségesebb, mint a csapvíz.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraMeg még lehet beszélni az adjuvánsok hatásairól is, amit a glifozát hatóanyaga mellé tesznek. Mert volt tanulmány, ami pont azt találta veszélyesnek a glifóval szemben. De ez meg megint egy külön történet, mert az adjuvánsokat könnyebb leváltani, mint a hatóanyagot.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraA vizeletbe a glifó max úgy tud belekerülni, hogy pl deszikkáláshoz használják napraforgónál, és az étolajon keresztül megeszed. Nem a gyökéren veszi fel a növény, + egy komplett vegetációs idő alatt csak tárolódik benne. Ez nonszensz lenne. A növény minden vegyi anyagot igyekszik lebontani a szervezetében, azokat is, amik nincsenek rá hatással. Deszikkálásnál már igazából nincs arra megfelelő idő.
Még az import szója is szóba kerülhet, mert az többnyire GMO, és ezért glifós tud lenni. Így a szójával készült élelmiszerek is tartalmazhatnak valamennyi glifozátot. De ugye ott is posztemergensen kezelik vele a kultúrát többször is.
Ha pedig arról beszélünk, hogy az AMPA kerül be az ember szervezetébe, az meg egy teljesen más történet, mert sokkal messzebbről kell nézni.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraOk, de az már nem glifó, hanem AMPA, ami egy bomlástermék. A mosószerek és egyéb fürdőszobai kemikáliáknak is az a bomlásterméke. Ezeket meg magunkra is kenjük...
Ez az eső is érdekes téma. Itt nálunk a 2. Ik kaszálás lucernától, falú és környéki szinten, eljezdtek lebetegedni dögleni a jószágok. Ilyen még nem volt, mióta csinálom.
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket – derült ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából.
A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon...
Válasz termelo #15584. hozzászólásáraAzért van két kérdésem:
- Ha felveszi a glifót a növény a gyökerén keresztül, akkor miért nem látszik a növényen a hatása?
- Az esővíz miért ihatatlan?
Felénk olyanról egyébként még nem hallottam, hogy a glifót felverte az eső a levélre. Amikor kifújtam preemergensen napraforgóban, ha csak fél cm föld volt a kelő napraforgón, akkor sem bántotta. Kötött réti talajokon szerintem erősen kötődik a glifó a talajrészecskékhez.
1, eleve ihatatlan az esővíz és abból lesz a bio akármi
mondjuk a Berend Feri marhái is szépen felszippantják a glifót az aljnövényzetről.
Eleve feljön gyökérről plusz felveri a levélre az eső.
Az én állataim legalább bio szénát kapnak, úgyhogy döntsd el melyiket ennéd szívesebben a regeneratív tartásból származó húst vagy az én gazdaságomból származót
Válasz trikolor5 #15581. hozzászólásáraHa nem deszikkálásra használják a glifót, akkor én szívbaj nélkül fogyasztanám a no-till/regeneratív gazdaságból származó terményt, ha egyébként az engedélyokiratoknak megfelelően lett kijuttatva, és csak a legszükségesebb kezeléseket kapja.
Sőt, sokkal szívesebben, mint pl az öko gabonát a különböző toxinok miatt, amik viszont jóval veszélyesebbek az emberi egészségre, mint a határérték alatti növényvédő-szermaradványok.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraSzerintem még mindig a csapadèkhiány a legnagyobb gond. Ha van csapadék, van talajélet. Felénk 55 centiig csontszáraz a a föld, pockot és tücsköt találsz benne, mást se. Ha nincs eső, a kötött földeken csak szenvedés a talajmunka is de valamit csinálni kell, nem lehet mindent az utolsó pillanatra hagyni.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraÍgy van. Mi ha tehetjük csak bio élelmiszert veszünk. Ha valamelyik csomagolására az lenne írva, hogy no till vagy regeneratív gazdaságban termett megse vennénk. Jó kis glifó meg a többi cucc garantált..
Válasz Radocz #15579. hozzászólásáraÉs az ökológai gazdálkodást hogyoldod meg?
Arra is szükségvan.
Ne műveld a földet, de ellenben sem gyomirtót sem gombaölőt sem rovarirtót nemhasználhatsz!!!?
És szerintem ezek sokkal károsabbak mint a talajművelés!
Az aranyközèpútról csak szélsőségesen tudunk letérni!
Az észnélküli művelés ellenvagyok azt tudod, viszont vannak szükséges roszz műveletek amit megkell csinálni. Mert vagy gazdasági vagy hosszútávon veszèlyezteti a gazdálkodást.
Válasz Kémlelő #15575. hozzászólásáraA regeneratív gazdálkodás nem kapzsi embereknek való, előtérbe helyezi a talaj és környezet védelmet a jövedelemteremtő képességgel szemben.
Én értem ennek a lényegét de túl szélsőségesnek tartom, hogy minden pontját be kelljen tartani.
Még a kerekasztal beszélgetésen lévő 2 gazda se regeneratív gazdálkodó ha szigorúan vesszük a saját szabályrendszerüket.
Rendkívül csalódott vagyok, hogy olyan számok hangzanak el ami a laikus számára abszolút zavart okozhat.
Pl. az USA -ra hivatkoztak régebben a 100 millió hektár no-till-el de az össz növénytermesztés kb 328 millió hektár és ebből 18 millión van takarónövény tehát kizárt hogy a regeneratív gazdálkodás a maga 5,5 %-ával meghatározó legyen a tengerentúlon.
Na most ugyanez globálisan nézve kb.4 %...
Mivel a tavaszi vetésű növények közül a kukoricának zuhan a vetésterülete viszont a napraforgóé a vetésforgó végett nem nőhet tovább így nagyon nehéz lesz beilleszteni bármi elé is a takarónövényt.
Az állatártásra mondok egy példát. A földforgalmi törvényben általános a 20km-en belüli föld fogalma tehát bizonyos esetekben akár 40 km-ert is kellene sétáltatni a marhákat.
Szükséges lenne több másfajta talajvédő gazdálkodást bevezetni a gyakorlatba és mindenki a saját adottságai és igényei szerint tudna választani.
Nem is értem, hogy a NAK miért nem kezdeményezi kevésbé szélsőséges talajművelési gyakorlatok bemutatását.
Több ember állna át ha kisebb léptékekkel el lehetne indulni az úton és nem mindjárt a Mount Everesttel kellene kezdeni.
16419 hozzászólás
Válasz Praetor #15608. hozzászólásáraHa érdekes lenne a téma vagy valaki feldobna új dolgokat akkor rámennék, hogy naprakész legyek de azt látom itt mint amikor a gyerekek játszanak és megunják.
Az unalom a végén veszekedéshez vezet.
Úgy érzem egy jó ideje, hogy halott a topic és halott az oldal főleg olyan ember számára akit nem érdekel a politika.
Szakmailag meg mindenki ugyanazt csinálja és már rég nem tudunk újat mondani egymásnak...
Válasz rtamas1976 #15615. hozzászólásáraIgen, de a ddt eléggé speckó abból a szempontból, hogy effektíve nem bomlik le. Nem véletlen az, hogy be is lett tiltva.
De érdekességképpen: állítólag komoly állami raktárkészletünk van ddt-ből. Ha lehet hinni az infónak, akkor olyan, nagyon súlyos helyzetre van tartalékolva, amikor mással nem lehet orvosolni a problémát, és életbe vágóan fontos. Hogy ez mit is jelentene a gyakorlatban az jó kérdés.
Én nemvagyok teljesen glifozát ellenes.
Nekem az eszetlen oknélküli túlzott használatával van bajom.
Multkor mikor a ph beállításnal tárgyaltunk erről volt kolléga aki màr 6literes dózissal permetez de sem segédanyanyot sem a ph és keménység beállításával nem foglakozik.
Pedig kis odafigyeléssel és egy kicsi törődéssel pont a fele hatóanyaggal lehet sokkal hatékonyabb gyomirtást tudna végezni !
És nem mérgezne mindent szarrá.
Válasz Praetor #15614. hozzászólásáraItt csak a Moderátor szabályoz. Nekem mindegy.
Válasz Praetor #15611. hozzászólásáraA mi talajaink elég jók.
Talajminta vétellel a ddt most 3-4méternél jár.
És ezt az intenzív cukorrépa termesztésnél használták. És minden aszályos évben mikor a tök lemegy akár 4méterig rettegünk milessz!
Tehát bármit kiraksz méreg, ha bomlik akkor is méreg, ha a vízben talajban ottvan akkor a növényben is ottlessz.
És nembiztos, hogy a növényben károsodást okoz de a nedvkeringésben jelenvan.
Hallotam olyan szállítmányról mikor a megengedett határérték 10-12szerese volt a ddt.
Ezt a tétetlt a külföldi vásárló megsemisítette.
Válasz .Richard. #15612. hozzászólásáraIgen, lehet.
Egyébként szerintem lehetséges olyan, hogy aki egyedül marad az álláspontjával, az áll közelebb a valósághoz, és mindenki más megy rossz irányba az autópályán.
Tehát lehet bárkinek igaza, csak érveljen korrekt módon. Meg ha egy mód van rá, akkor ne szúrjon másokat hasba a stílusával a szakmai vita során. Arra ott van az offtopic...
Meg azért kellenek a viták, mert így bővítjük az ismereteinket.
Válasz .Richard. #15612. hozzászólásáraElolvasod
Válasz Praetor #15608. hozzászólásáraHa itt elvasod nem 40emberrel van baj,.
Válasz Ohaza63 #15610. hozzászólásáraDe egyébként egyáltalán nem lepődök meg, ha ott ki tudták mutatni a glifó, vagy bomlástermékeinek a jelenlétét.
Az Amazonas medencében ~3000 mm eső esik évente, és az egyébként eléggé laza szerkezetű talajon gyorsan át tud esni a nagy mennyiségben hulló csapadék.
A kukorica kezelésétől tekintsünk is el. Ha a szóját 2-3x kezelik glifozáttal állományban, akkor 3-6 literrel 9-18 liter megy ki egy hektárra évente. Nem tudom milyen összetételű glifót használnak, de ha a mi 480g-os verziónkkal számolunk, akkor mondjuk 4.3 - 8.6kg izopropil-ammónium só megy ki hektáronként, ami azért nem kevés. Erre jön rá évente az a 3méter csapadék, és mossa mindenfelé a talajba a szert. Még lebomlani sincs ideje, mikor már ki tudja hol jár.
Válasz Praetor #15609. hozzászólásáraÜdv!
Oké ezt Én is tudom, de ez a felmérés olyan helyen készült, ahol nincs ilyen tarra vágás és még érintetlen az esőerdő.
Végül is mindegy mitől dobjuk fel a pacskert, a glifótól, Covidtól, vagy a nagy villanásoktól, amikor már itt mi csak egy skanzen, rezervátum leszünk Európában, ahol a kihalóban lévő fehér fajt, majd mutogatják egy búra alatt a kevert népeknek.
Válasz Ohaza63 #15607. hozzászólásáraAz Amazonas őserdeiben tarra vágják az erdőt, és vetik be GMO szójával, majd másodvetésben kukoricával. Oda nem kell az esőnek odavinnie a glifót, mert permetezővel fújják helyben.
Ez az a szója és kukorica, ami a Mercosur megállapodások keretében jön majd ide az EU-ba.
Válasz termelo #15606. hozzászólásáraDe, személyeskedsz, amikor minősítgetsz másokat. Csodáltam Szanberget is, hogy önmagához képest visszafogta magát, amikor neked válaszolt.
Egyébként olvastam a linkelt cikkben, hogy a NO és NO2 is savasságot okoz. Csakhogy ez az a két káros anyag, amire az elmúlt 25 évben az EU különösen ráfeküdt, és a belsőégésű motorok kapcsán erősen lecsavart. Erről a tényről és hatásairól meg sem emlékezik a cikk.
De egyébként a fő okozója a savasságnak a kén volt. Az elmúlt évben volt valami cikk arról, hogy mivel a nagy tengeri hajók üzemanyagának kéntartalmára bevezettek valami jelentős korlátozást (talán 2-3 éve, már nem emléxem pontosan), ez még a "globális felmelegedés elleni harcba" is belepofázik, és meglepő módon éppen nehezíti. A cikkben részletezték a folyamatot.
Ha pedig globálisan is kihatása lehet, akkor ott nem kis mennyiségű kénről van szó.
Ami cikket pedig belinkeltél az egy általános tájékoztató cikk, és nem up-to-date.
Válasz rtamas1976 #15603. hozzászólásáraÜdv Tamás!
Nem akarok a nagyok dolgába beleszólni, de glifót találtak már az Amazonas őserdeinek talaján is, ahol soha senki nem permetezett, hanem az esővel került oda.
Persze Dél Amerika az USA homokozója és ott is minden GMO s, így megvan a forrás, hogy honnan kerülhetett oda a dzsungelba.
Válasz Praetor #15600. hozzászólásáraÉn nem személyeskedtem mert nem is ismerlek de a múlt héten egy tájékozottabb kolléga írta hogy a savas eső már nem a kéntől van hanem a nitrogén oxidtól. Nyilván ha olvasottabb lennél pl ezen az oldalon ezt is tudnád.
Én azt untam meg hogy mint írtam most se utánaolvasol hanem ellenkezel.
Kit érdekel, hogy az EU mit tart be a víz körforgása 9 nap a világ döntő többségén meg szarnak a környezetvédelemre úgyhogy globálisan ihatatlan a víz.
Amit belinkeltem konkrétan írja is hogy 2-3000 kilóméterrel arrébb is elmegy a savaseső ráadásul maga cikk nem is 70-es 80-as évekbeli hanem 2020-as...
Válasz rtamas1976 #15603. hozzászólásáraEz így korrekt. Viszont a bomlástermékből csak akkor lehet egyértelműen következtetni egy szerre, hogy ha az a bomlástermék jelenléte más forrásból nem lehetséges. Az AMPA történetesen olyan, hogy lehetséges más forrás is (pl öntözés).
A felvásárló meg eldönti, hogy mit milyen minősítésben vesz át. Nyilván nem fogja érdekelni, hogy a bomlástermék milyen forrásból származik.
Válasz rtamas1976 #15603. hozzászólásáraLegevővel simán rámehet a növényre tünet nélkül.
Főleg drónos permetezés végett több 10km re is elmegy a szer.
Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraA jegyzőköny glifozátot írt. És ez nem a talajban hanem a termékben van!
A másik amit keresnek és szárazsàgban felszokta venni a növény a ddt rovarölőt.
Amit szintén a kitudnak mutatni.
Bomlási termèk nincs ha nincsminek lebomlani. Tehát évekre vagy évtizedekre visszamenőleg ott a szermaradvány.
Megszerzem a jegyzőkönyvet az integrátortól!
Amúgy meg mindegy hogy magát a glifozátot vagy a bomlástermèkét találják.
A lènyeg, hogy ottvan!
És rögtön a termék az 30%val olcsóbb.
Mert csak a komvencionálisban lehet!
Válasz trikolor5 #15598. hozzászólásáraA mai mérésekkel képesek már lassan 1 molekulát is kimutatni. És bizony bioban is van vegyszer. Az északi sarki jégben van DDT... stb....
A levegő is tartalmaz vegyszert. Kémiai anyagokat...
A dezodorok tisztálkodási szerek szintén... Fluor a fogkrémben? Cián az ivóvízbe? Stb...
Ha fejre álsz akkor sem tudsz vegyi anyagoktól mentes környezetben élni.
Érdekes tény, hogy nincs a földön 1945 után gyártott vas ami ne lenne rádióaktív. :)
Válasz szanberg #15596. hozzászólásárade egyszerűbb más szert használni
Válasz termelo #15594. hozzászólásáraTörténetesen olyan helyen nőttem fel, ahol tényleg komoly gond volt a savas eső, mert a környék hegyeiről gyakorlatilag lepucolta a növényvilágot. Emiatt nekem már általános iskolában is tanították ezt. Csakhogy már a '90-es évek vége felé is csökkent a savassága az esőnek, és mostanra még jobban, mert az ipari termelés, és az üzemanyagok kéntartalma volt alapvetően a savasság forrása.
Most odáig jutottunk, hogy kéntrágyázásra van szükségünk a szántóföldeken, mert a légkörből már csak apró töredéke mosódik ki, mint a '80-as években.
Az általad linkelt cikkben is ez van írva "Csehország, Németország és Lengyelország ipari területein a „Fekete Háromszögben” drámai helyzet alakult ki a 1970-es és 80-as években. "
Tehát akkoriban volt a probléma csúcsa, és azóta az EU-nak egymilliárd-egy előírása van az ilyen anyagok kibocsátására ipari termelésre és járművekre vonatkozóan. Emiatt is, európában töredékére csökkent ezeknek az anyagoknak a kibocsátása, és így a savas esők problémája is.
Szermaradékok kapcsán:
Az, hogy a rendszeresen használt, különösen a talajhatással rendelkező gyomirtószerek felhalmozódnak a talajban, azon nem tudom, hogy miért lepődsz meg. A terbutilazin, listego, aminopiralid...stb lebomlása a talajban lassú folyamat. Ha alacsony humusztartalmú a talaj, vagy ha az aszály miatt az élettani folyamatok lelassulnak a talajban, akkor nem tud megfelelő időn belül lebomlani.
Egyébként meg nem állítottam, hogy nincs szermaradvány a talajban. Csak annyit mondtam, hogy ha gyökéren fel tudná venni a növény a glifozátot, akkor az a növénynek ártana. Az, hogy neked mindegy, hogy a hatóanyagot, vagy a bomlásterméket veszi fel a növény, ez a te egyéni problémád, mert a folyamat nem ugyanaz, és a következményei sem.
A személyeskedéseiddel meg elmehetsz a bús fenébe.
Válasz trikolor5 #15598. hozzászólásáraElhiszem, de ez most mit is bizonyít? Az, hogy egy csomó szert vizsgálnak, az csak annyit jelent, hogy az előírások ezt követelik meg.
Ezeken a CAS-szám-okon van a glifozát nyilvántartva:
1071-83-6, 38641-94-0 (izopropil-ammónium só)
70393-85-0 (szeszkvi nátrium só)
81591-81-3 (trimetil-szulfónium só)
Tehát ha ezt a vegyületet találták meg a növényben, akkor egyértelmű, hogy glifó került bele. Ha valami más bomlástermék, akkor az meg legfeljebb közvetett bizonyíték tud lenni. De ha talajvízből öntözöl, akkor is könnyen kimutatják a glifó bomlástermékeit a növényben, mert Magyarországon már akkor volt AMPA a talajvízben, amikor még a parasztok nagy többsége azt sem tudta, hogy van olyan, hogy glifozát.
Válasz Praetor #15597. hozzászólásáraNekem az árpa labor jegyzőkönyv eredmény több oldalas volt, annyi szerre vizsgálták ellenőrzéskor. Tehát ott vannak a szerek a növényekben nem bio-ban. Innentől meglehet magyarázni, hogy nem olyan nagy baj ha meg is esszük őket..
Válasz rtamas1976 #15593. hozzászólásáraIgen, ezt már mondtad korábban is. De te láttad a tanusítványt, hogy PONTOSAN milyen vegyületet mértek a talajban? Erre akkor sem válaszoltál világosan.
Csak azért, mert sok esetben nem a konkrét hatóanyagot keresik, hanem annak a bomlástermékeit, és a bomlástermékről következtetnek a kijuttatott szerre.
Válasz termelo #15594. hozzászólásáraErre mondják majd, hogy hát miért nem keveredik be normálisan a talajba, akkor nem fogta volna meg az árpát...
Válasz termelo #15586. hozzászólására"A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon..."
De vizeletet nem iszik szándékosan senki.
Kivéve a tiszás pornós kurvákat.
Válasz Praetor #15592. hozzászólásáraÉn nem tudok mit kezdeni a tájékozatlan emberekkel történő kommunkicációval.
Most kezdjem el belinkelni a képeket, hogy komplett erdők pusztulnak ki pl. a savas esőtől stb.
https://xforest.hu/savas-eso/
Az a jó, hogy tapasztalatlan ember könnyen okoskodik, hogy nincsenek szermaradékok a talajban de nekem a tavaszi árpát idén megfogta a tavalyi kukorica gyomirtó úgyhogy ne nekem mesélj arról hogy nincs vegyszermaradék. A legtöbb vegyszernek van maradéka amit szépen felvesz a növény és vagy ráfröccsen.
Leszarom, hogy az glifo vagy ampa vagy terbutilazin a marhák szépen eszik és állszent duma hogy ez fogja megvédeni a bolygót.
A rövid életű állatok nem tudnak annyi mérget felhalmozni. pl. szardiniát ehetsz egész nap a tonhaltól meg 2 hét múlva ciánmérgezést kapnál.
Én úgy gondolom mindenkinek meg van a lehetősége hogy olvasson, mostmár azt gondolom kár megosztani másokkal az érdekes információkat mert nem gondolkodásra sarkallja őket hanem állandó ellentmondásra.
Válasz Praetor #15590. hozzászólásáraMondjuk ez annyiban igaz mikor a bioban átállt terület 3évvel előtte kirakott glifozátot megtalálták a tökmagban, nemvolt őszinte a mosoly!
A bioban az elsőszámú közellenség a glifozát! Azt keresik először!
Akkor azt honnankerül bele?
Élettanilag nincs hatással a növényre, viszont a talajban ottvan, és ha ottvan a növény felveszi.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraEz a mérgező esővíz sztori kizárólag a PFA mérésekről szól, ami meg benne van a samponokban, sminkösszetevőkben, meg egyes csomagolóanyagokban. Tehát megint ott vagyunk, hogy magunkra kenjük töményen, de ha belekerül valamennyi a csapadékvízbe, az már mérgező.
Szóval ezt talán érdemesebb elereszteni, mert nem tűnik komolynak. Ha pedig annyira veszélyes anyagok a PFA-k (simán lehet), akkor szimplán be kellene tiltani, úgy, mint az ózonréteget károsító anyagok hétköznapi termékekben való használatát.
Sajna az esővíz sok esetben egészségesebb, mint a csapvíz.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraMeg még lehet beszélni az adjuvánsok hatásairól is, amit a glifozát hatóanyaga mellé tesznek. Mert volt tanulmány, ami pont azt találta veszélyesnek a glifóval szemben. De ez meg megint egy külön történet, mert az adjuvánsokat könnyebb leváltani, mint a hatóanyagot.
Válasz termelo #15586. hozzászólásáraA vizeletbe a glifó max úgy tud belekerülni, hogy pl deszikkáláshoz használják napraforgónál, és az étolajon keresztül megeszed. Nem a gyökéren veszi fel a növény, + egy komplett vegetációs idő alatt csak tárolódik benne. Ez nonszensz lenne. A növény minden vegyi anyagot igyekszik lebontani a szervezetében, azokat is, amik nincsenek rá hatással. Deszikkálásnál már igazából nincs arra megfelelő idő.
Még az import szója is szóba kerülhet, mert az többnyire GMO, és ezért glifós tud lenni. Így a szójával készült élelmiszerek is tartalmazhatnak valamennyi glifozátot. De ugye ott is posztemergensen kezelik vele a kultúrát többször is.
Ha pedig arról beszélünk, hogy az AMPA kerül be az ember szervezetébe, az meg egy teljesen más történet, mert sokkal messzebbről kell nézni.
Válasz szanberg #15587. hozzászólásáraOk, de az már nem glifó, hanem AMPA, ami egy bomlástermék. A mosószerek és egyéb fürdőszobai kemikáliáknak is az a bomlásterméke. Ezeket meg magunkra is kenjük...
Ez az eső is érdekes téma. Itt nálunk a 2. Ik kaszálás lucernától, falú és környéki szinten, eljezdtek lebetegedni dögleni a jószágok. Ilyen még nem volt, mióta csinálom.
Válasz Praetor #15585. hozzászólásáraTalajon gyorsan lebomlik és elveszíti gyomirtó hatását, de szermaradék attól függetlenül maradhat vissza.
Válasz Praetor #15585. hozzászólásáraAz esővíz a benne lévő szennyeződésektől ihatatlan én ezt olvastam...
Google:
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket – derült ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából.
A glifó a vizeletben is benne van még sem látszik az embereken rövid távon...
Válasz termelo #15584. hozzászólásáraAzért van két kérdésem:
- Ha felveszi a glifót a növény a gyökerén keresztül, akkor miért nem látszik a növényen a hatása?
- Az esővíz miért ihatatlan?
Felénk olyanról egyébként még nem hallottam, hogy a glifót felverte az eső a levélre. Amikor kifújtam preemergensen napraforgóban, ha csak fél cm föld volt a kelő napraforgón, akkor sem bántotta. Kötött réti talajokon szerintem erősen kötődik a glifó a talajrészecskékhez.
Válasz Praetor #15583. hozzászólásáraSajnos ez se így se úgy nem jó.
1, eleve ihatatlan az esővíz és abból lesz a bio akármi
mondjuk a Berend Feri marhái is szépen felszippantják a glifót az aljnövényzetről.
Eleve feljön gyökérről plusz felveri a levélre az eső.
Az én állataim legalább bio szénát kapnak, úgyhogy döntsd el melyiket ennéd szívesebben a regeneratív tartásból származó húst vagy az én gazdaságomból származót
Válasz trikolor5 #15581. hozzászólásáraHa nem deszikkálásra használják a glifót, akkor én szívbaj nélkül fogyasztanám a no-till/regeneratív gazdaságból származó terményt, ha egyébként az engedélyokiratoknak megfelelően lett kijuttatva, és csak a legszükségesebb kezeléseket kapja.
Sőt, sokkal szívesebben, mint pl az öko gabonát a különböző toxinok miatt, amik viszont jóval veszélyesebbek az emberi egészségre, mint a határérték alatti növényvédő-szermaradványok.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraSzerintem még mindig a csapadèkhiány a legnagyobb gond. Ha van csapadék, van talajélet. Felénk 55 centiig csontszáraz a a föld, pockot és tücsköt találsz benne, mást se. Ha nincs eső, a kötött földeken csak szenvedés a talajmunka is de valamit csinálni kell, nem lehet mindent az utolsó pillanatra hagyni.
Válasz rtamas1976 #15580. hozzászólásáraÍgy van. Mi ha tehetjük csak bio élelmiszert veszünk. Ha valamelyik csomagolására az lenne írva, hogy no till vagy regeneratív gazdaságban termett megse vennénk. Jó kis glifó meg a többi cucc garantált..
Válasz Radocz #15579. hozzászólásáraÉs az ökológai gazdálkodást hogyoldod meg?
Arra is szükségvan.
Ne műveld a földet, de ellenben sem gyomirtót sem gombaölőt sem rovarirtót nemhasználhatsz!!!?
És szerintem ezek sokkal károsabbak mint a talajművelés!
Az aranyközèpútról csak szélsőségesen tudunk letérni!
Az észnélküli művelés ellenvagyok azt tudod, viszont vannak szükséges roszz műveletek amit megkell csinálni. Mert vagy gazdasági vagy hosszútávon veszèlyezteti a gazdálkodást.
Válasz termelo #15576. hozzászólásáraNem kell. Ez egy lehetőség.
Rendszerben kell gondolkodni. Mondta Netparaszt.
Ha Ők kerülnek hatalomra, akkor előfordulhat, hogy kell.
Nem szeressük a kötelezően ajánlott dolgokat.
Válasz kisparasztkaim #15577. hozzászólásáraItt most nem élő gyökér, hanem takaróvövény kifejezést használt Dobos professzor.
https://www.agroinform.hu/szantofold/haromfele-talaj-egy-tablan-mit-tanulhatunk-belole-84194-001
https://www.agroinform.hu/szantofold/haromfele-talaj-egy-tablan-mit-tanulhatunk-belole-84194-001
Takarónövényekről kezdőknek és haladóknak!
https://www.agroinform.hu/korkerdes/zoldtragya-es-takaronoveny-mustra-heti-korkerdes-extra-81668-002
https://www.agroinform.hu/korkerdes/zoldtragya-es-takaronoveny-mustra-heti-korkerdes-extra-81668-002
A webinárium már csak élő gyökér kifejezést használt.
Hogy is van ez?
fontos az egységnyi területen élő giliszták száma? majd jön a vakondtúrás?
Válasz Kémlelő #15575. hozzászólásáraA regeneratív gazdálkodás nem kapzsi embereknek való, előtérbe helyezi a talaj és környezet védelmet a jövedelemteremtő képességgel szemben.
Én értem ennek a lényegét de túl szélsőségesnek tartom, hogy minden pontját be kelljen tartani.
Még a kerekasztal beszélgetésen lévő 2 gazda se regeneratív gazdálkodó ha szigorúan vesszük a saját szabályrendszerüket.
Rendkívül csalódott vagyok, hogy olyan számok hangzanak el ami a laikus számára abszolút zavart okozhat.
Pl. az USA -ra hivatkoztak régebben a 100 millió hektár no-till-el de az össz növénytermesztés kb 328 millió hektár és ebből 18 millión van takarónövény tehát kizárt hogy a regeneratív gazdálkodás a maga 5,5 %-ával meghatározó legyen a tengerentúlon.
Na most ugyanez globálisan nézve kb.4 %...
Mivel a tavaszi vetésű növények közül a kukoricának zuhan a vetésterülete viszont a napraforgóé a vetésforgó végett nem nőhet tovább így nagyon nehéz lesz beilleszteni bármi elé is a takarónövényt.
Az állatártásra mondok egy példát. A földforgalmi törvényben általános a 20km-en belüli föld fogalma tehát bizonyos esetekben akár 40 km-ert is kellene sétáltatni a marhákat.
Szükséges lenne több másfajta talajvédő gazdálkodást bevezetni a gyakorlatba és mindenki a saját adottságai és igényei szerint tudna választani.
Nem is értem, hogy a NAK miért nem kezdeményezi kevésbé szélsőséges talajművelési gyakorlatok bemutatását.
Több ember állna át ha kisebb léptékekkel el lehetne indulni az úton és nem mindjárt a Mount Everesttel kellene kezdeni.
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032
https://www.agroinform.hu/szantofold/regenerativ-gazdalkodas-lepesrol-lepesre-igy-kezdd-el-video-84269-032
Igazán tanulságos.
Jelenleg olcsó a gázolaj, mert csak a termelés és haszon van benne az árban.
Kapott egy kis esőt a talaj élet.
A száraz talajban a felső 10 cím-n nem találtam gilisztát.
20 liter víz kijuttatása után már fentebb jöttek .
Tavasszal a vetőmag csirázáskor 5 cmen már volt.
Össze szedettem a számítógéppel a Kökény Attila nevét említő hozzászólásokat.
https://www.agroinform.hu/forum?list_type=comment&function=search&module=forum&tid=&mit=K%C3%B6k%C3%A9ny+Attila
https://www.agroinform.hu/forum?list_type=comment&function=search&module=forum&tid=&mit=K%C3%B6k%C3%A9ny+Attila
Ha lesz időm, értelmezni fogom.
Az tény, hogy most reflektorfénybe került.
Ez kinek jó, kinek rossz, döntse el ki-ki magának.
A KAP tervezet szerint Netparaszt munkássága benne lesz a következő ciklusban.
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kap-reform-pro-es-kontra-tulel-e-a-hazai-mezogazdasag-a-brusszeli-reform-utan-83770-001
https://www.agroinform.hu/gazdasag/kap-reform-pro-es-kontra-tulel-e-a-hazai-mezogazdasag-a-brusszeli-reform-utan-83770-001
Ha csökken a nagyok támogatása, az mindenkinek rossz.
Úgy kellene változtatni, hogy emelik a kicsik támogatásának az összegét!
https://docs.google.com/forms/u/0/d/e/1FAIpQLSdpmgCqBEzyuo86bMOUhZhcCG4Dv152wprMvhhd9Yk2A9cNUQ/closedform?pli=1
Precíziós talaj térképezés.
Jelentkezett-e valaki?
Időpont augusztus 15.
Válasz termelo #15569. hozzászólásáraabban az időszakban "takar" lemaradt, bocsi