Vannak talajok, amelyek hajlamosak a tömörödésre. Felénk ha nem taposod a talajt alkalmatlan időben, akkor is le tud tömörödni, extrém esetben akár 1 év alatt is. Ott is, ahol nem hajtottál rá géppel.
Más, az összes répa ha az optimálistól keményebb talajba ütközik akkor elágazik a hegye.
Hogy lehet egyértelműen kijelenteni arról a tillage radishról ami tökéletesen begyökeresedik, hogy lazítja a talajt hisz ez alapján nem is volt túl tömör...
Válasz termelo #14739. hozzászólásáraEz köztudott föleg az acatnál(legalábbis a gazdák körében remélem).
Más: Ez a Dobos meg akire mindig hivatkoznak.. a csőlátás tipikus példája. Talajon kívül nem lát semmit. Nem látja komplexen a mezőgazdaságot. És sajnos meg is vezeti (persze nem szándékosan) a mégtudatlanabb döntéshozókat.
A növények egy része olyan gyökérsavakat bocsájt ki ami más növényeket korlátoz az élettevékenységük során.
Ha a gyomnövények között van ilyen növény akkor az a kultúrnövényre katasztrofális hatással lehet.
Itt a két sztárnövény a témában az acat és a cirok. Ezek esetében nem csak azért "törpül le" a kukorica mert elszívja a vizet és a tápanyagot. A gyökérsavaik miatt öntözöttbe is leredukálja a termést...
Válasz lalakbende #14734. hozzászólásárafel kell túrni a netet: lajtamag, pannonmag, gyárimag, sersiafarm, alfaseed stb
elvileg a démétér is ad külön, meg kell kérdezni
Nekem a következő szokott lenni:
1ha-ra 15kg borsó, 10kg zab, 4kg tavaszi bükköny, 2,5kg olajlen, 2,5kg bíborhere, 1,25kg talajművelő retek, 1kg facélia.
Betegséggel eddig nem volt problémám., igaz nekem 4 éves a vetésforgó.
Mustárt, olajretket kerülöm napraforgó elé, viszont kukorica elé megy.
Ha nem vagy rest vegyél meg mindent külön és otthon betonkeverőben keverd össze, nekem tavaly nagyságrenddel olcsóbba volt mintha kész keveréket vettem volna.
Sziasztok! Napraforgó elé milyen összetételű takarónövényt javasoltok? 3 évente menne napra önmaga után, úgyhogy a betegségek átvitele miatt nem mindegy. Mit kell mindenképp elkerülni?
Válasz termelo #14726. hozzászólásáraAgyon művelt talajon nem is biztos, hogy kell 50-60kg csoroszlya nyomástól több. Oda egy 10-15kg-s lajta 32 is nagyon elég.
Direktvetésben nem biztos, hogy van jobb vetőgép a JD750A-tol, esetleg a SlyBoss zerotill vetogepei.
De mindenki mashogy latja.
Válasz .Feco. #14722. hozzászólásáraHidd el nem vesztettél vele semmit pedig nekem már az újfajta csoroszlyás van...
Az Avatart nem próbáltam de ránéztéből még további kételyeim vannak vele.
Válasz termelo #14717. hozzászólásáraNincs sajnos, vagy 20 éve csorog utánna a nyelvem... Lehet a következő precíziós pályázatban viszont kellene egy Avatar 9.25....
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraOtt tartun lassan pi vizzel permetezünk..digitális megoldásokkal-időzítésekkel. Mégis sokszor fabatkát sem ér a szer,még a déli szomszédoknál. Kimegy a Lengyel permetezővel...amikor sikerül alapon. Ugyanazzal a szerrel csak más néven. Léss csodát ott hat.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraA többi 512 féle vegyszer, amit ugyanúgy kiszórsz, mind lebomlik teljesen, meg a 3x gombaölő adja meg a kifli aromáját, ennyi erővel.
Glifóval teszitek tönkre a talajt, és az élővilágot. Talajból kimutatható a szer jelenléte évtizedek, évszázadok múlva is. Ükunokáitoknak is ott lesz a szervezetében. Az a gazda amelyik nem forgat és mellé szórja a vegyszert és hangoztatja milyen jót tesz ezzel az bort iszik és vizet prédikál..
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraNem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Válasz MrPoke #14711. hozzászólásáraVagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Válasz MrPoke #14710. hozzászólásáraHát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraSemmit nem ér az aranykorona. Ahogy írogattad szinte te dupla terméseket aratsz. Itt a szántósoknak 4-5t búza 7-8t kukorica a plafon.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólásáraFelénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Válasz Radocz #14705. hozzászólásáraHát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Válasz t.romsics #14703. hozzászólásáraItt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraAz én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Válasz .Feco. #14701. hozzászólásáraFecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
Válasz Koczka József #14677. hozzászólásáravilágszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Válasz Csavarkulcs #14699. hozzászólásáraNekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Válasz Koczka József #14681. hozzászólásáraVan olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Válasz Jana11 #14695. hozzászólásáraÉn kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.
15543 hozzászólás
Válasz termelo #14742. hozzászólására"Ha meglazítasz "agyig" egy területet és utána nem műveled akkor mitől tömörödne le?"
Vannak talajok, amelyek hajlamosak a tömörödésre. Felénk ha nem taposod a talajt alkalmatlan időben, akkor is le tud tömörödni, extrém esetben akár 1 év alatt is. Ott is, ahol nem hajtottál rá géppel.
Válasz Radocz #14741. hozzászólásáraHa meglazítasz "agyig" egy területet és utána nem műveled akkor mitől tömörödne le?
Más, az összes répa ha az optimálistól keményebb talajba ütközik akkor elágazik a hegye.
Hogy lehet egyértelműen kijelenteni arról a tillage radishról ami tökéletesen begyökeresedik, hogy lazítja a talajt hisz ez alapján nem is volt túl tömör...
Válasz termelo #14739. hozzászólásáraEzt a két gyomot sajnos ismerem.
A gyökerek viszont lazultsagot tartanak fenn.
A zöld felület megköti a párat.
A vízügyi térkép kiértékelése még folyamatban van.
Kösz a tippeket.
A rozs?????
Szerintetek?
Válasz termelo #14739. hozzászólásáraEz köztudott föleg az acatnál(legalábbis a gazdák körében remélem).
Más: Ez a Dobos meg akire mindig hivatkoznak.. a csőlátás tipikus példája. Talajon kívül nem lát semmit. Nem látja komplexen a mezőgazdaságot. És sajnos meg is vezeti (persze nem szándékosan) a mégtudatlanabb döntéshozókat.
Válasz Radocz #14737. hozzászólásáraNem akarom megítélni a történetet de az
allelopátia
kifejezést nem halotta senki?
A növények egy része olyan gyökérsavakat bocsájt ki ami más növényeket korlátoz az élettevékenységük során.
Ha a gyomnövények között van ilyen növény akkor az a kultúrnövényre katasztrofális hatással lehet.
Itt a két sztárnövény a témában az acat és a cirok. Ezek esetében nem csak azért "törpül le" a kukorica mert elszívja a vizet és a tápanyagot. A gyökérsavaik miatt öntözöttbe is leredukálja a termést...
Válasz Selvin #14732. hozzászólásáraKontroll hagyása, KÖTELEZŐ!
Én olyan takarmány boltban is vettem, ahol madár eleséget árulnak.
Egy táblázat Gádorosrol, elérhetőseggel.
Nézeteltérések alakultak ki, a gyom mint takarónövény alkalmazása a gyakorlatban.
Dobos Endre professzor úr szerint jó.
. Feco. szerint nem.
Van-e tapasztalat?
Válasz lalakbende #14734. hozzászólásárafel kell túrni a netet: lajtamag, pannonmag, gyárimag, sersiafarm, alfaseed stb
elvileg a démétér is ad külön, meg kell kérdezni
Válasz trikolor5 #14731. hozzászólásáraegyszerre max 3 hektárra valót töltök a tartályba
Válasz sulla #14730. hozzászólásáraSzia! Én is magamnak szeretnék keveréket összeállítani. Esetleg tudsz kontaktot magokra?!
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-12 08:43:49
Válasz sulla #14730. hozzászólásáraKöszi, átnézem ezeket. Külön akarom venni az összetevőket, hogy tudjak rajta variálni.
Válasz sulla #14730. hozzászólásáraA különböző magméretek miatt vetés közben idővel nem gyűlik össze az apróbb mag a tartály alján?
Válasz Selvin #14729. hozzászólásáraSzia!
Nekem a következő szokott lenni:
1ha-ra 15kg borsó, 10kg zab, 4kg tavaszi bükköny, 2,5kg olajlen, 2,5kg bíborhere, 1,25kg talajművelő retek, 1kg facélia.
Betegséggel eddig nem volt problémám., igaz nekem 4 éves a vetésforgó.
Mustárt, olajretket kerülöm napraforgó elé, viszont kukorica elé megy.
Ha nem vagy rest vegyél meg mindent külön és otthon betonkeverőben keverd össze, nekem tavaly nagyságrenddel olcsóbba volt mintha kész keveréket vettem volna.
Sziasztok! Napraforgó elé milyen összetételű takarónövényt javasoltok? 3 évente menne napra önmaga után, úgyhogy a betegségek átvitele miatt nem mindegy. Mit kell mindenképp elkerülni?
Válasz MTZ1221.3 #14727. hozzászólásáraŐsgyepbe húztam próbára, az is agyonművelt?
Válasz termelo #14726. hozzászólásáraAgyon művelt talajon nem is biztos, hogy kell 50-60kg csoroszlya nyomástól több. Oda egy 10-15kg-s lajta 32 is nagyon elég.
Direktvetésben nem biztos, hogy van jobb vetőgép a JD750A-tol, esetleg a SlyBoss zerotill vetogepei.
De mindenki mashogy latja.
Válasz t.romsics #14725. hozzászólásáraNem tudom a maglehelyezésben miért lenne előrelépés az Avatar és a 750A Poke Direttájá-hoz képest.
Sárkaparó nincs, ősszel ahány mm annyi nap szünet, berakodik mint a xar
Horsch-ot nem láttam élőbe de az a gumibakos cucc nem úgy néz ki mintha követné a talajt...
Reklámnak egyébként jó a 200 kilós csoroszlyanyomás de utána a betonkemény magárkot szerintetek mi fogja betakarni?
Válasz termelo #14724. hozzászólásáraHa megkérdezhetem, akkor melyik gyártóéban látsz fantáziát?
Válasz .Feco. #14722. hozzászólásáraHidd el nem vesztettél vele semmit pedig nekem már az újfajta csoroszlyás van...
Az Avatart nem próbáltam de ránéztéből még további kételyeim vannak vele.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraGlifóval tudsz talajt építeni, bolygatással nem.
Válasz termelo #14717. hozzászólásáraNincs sajnos, vagy 20 éve csorog utánna a nyelvem... Lehet a következő precíziós pályázatban viszont kellene egy Avatar 9.25....
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraOtt tartun lassan pi vizzel permetezünk..digitális megoldásokkal-időzítésekkel. Mégis sokszor fabatkát sem ér a szer,még a déli szomszédoknál. Kimegy a Lengyel permetezővel...amikor sikerül alapon. Ugyanazzal a szerrel csak más néven. Léss csodát ott hat.
Válasz .Feco. #14716. hozzászólásáraPedig van rá példa.
Válasz trikolor5 #14718. hozzászólásáraA többi 512 féle vegyszer, amit ugyanúgy kiszórsz, mind lebomlik teljesen, meg a 3x gombaölő adja meg a kifli aromáját, ennyi erővel.
Glifóval teszitek tönkre a talajt, és az élővilágot. Talajból kimutatható a szer jelenléte évtizedek, évszázadok múlva is. Ükunokáitoknak is ott lesz a szervezetében. Az a gazda amelyik nem forgat és mellé szórja a vegyszert és hangoztatja milyen jót tesz ezzel az bort iszik és vizet prédikál..
Válasz .Feco. #14716. hozzászólásáraNeked van 750A-d? vagy vetettél már vele?
Válasz Csavarkulcs #14715. hozzászólásáradehogy vet, sőt ez a kép arra jó példa, hogyan ne vessünk takarónövényt (vagy bármit min-tillben)...
Ez nem 750A, hanem 740A, kb mint egy IH-6200-as, duplatárcsás csoroszlyák max 50kg nyomással, bármilyen elmunkáló, vagy lazító nélkül... teljesen alkalmatlan gép ilyen típusú művelési rendszerekben alkalmazásra.
Válasz Radocz #14707. hozzászólásáraEzzel igen..mivel ősszel ideális talajviszonyok mellet akár egy jól zúzott kukoricatarlóba is belevet.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraNem kell mindíg lazítani sem. A talajt ha megnézed-akár ásod a tervezett műveletek előtt. Már eldöntöd hogyan tovább. Egy rövid tárcsával is jó magágy kászíthető egy gabonatarlóból hagyományos vetőgép elé. Vagy teszel egy drillboxot-apromag szórót a hátsó tárcsasor-henger közé szórva. A második menetnél a vetés is megoldott. Glifót idővel majd váltani fogja valami más(biológiai..pl). De maga a totális kezelési lehetőség az adott lesz. És ha adott élni is kell vele.
Válasz MrPoke #14711. hozzászólásáraVagy úgy volt vagy nem, te sem voltál ott és én sem. Bár a Tsz időkben csináltak sok fura dolgot. Viszont így utólag már nem releváns most szántó és nekünk ez jutott.
Válasz MrPoke #14710. hozzászólásáraHát nem dupla termés van de tavaly jó volt az idő így lett az átlag 5.5 t és a kukorica 10 t. Na de ha nem jár rá az idő akkor meg egy fos aki meg 20 km távolságra van az akkor is tud többet mint erre felé mi.
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraKülönben meg 5ak-ás szántó nincs.
, hogy az építésre szánt területet előbb gyeppé minősítik és utána vonják ki a művelésből.
Vagyis van mert valamikor papíron vagy valóságban gyep volt aztán mikor szántónak minősítették megkenték a hivatalt, hogy az aranykorona ne változzon, így gombokért meg lehetett venni, vagy ki lehet venni bérbe :D
Erre is van pár hasonló tábla, az út eggyik oldala 5ak mási 18 :D
Da fordítva is működik a dolog halottam valahol
Válasz Koczka József #14688. hozzászólásáraSemmit nem ér az aranykorona. Ahogy írogattad szinte te dupla terméseket aratsz. Itt a szántósoknak 4-5t búza 7-8t kukorica a plafon.
Válasz Radocz #14708. hozzászólásáraSzerencsés helyzet.
Válasz Koczka József #14706. hozzászólásáraFelénk az a divat, amikor csinálja a saját parcelláját, akkor a környéken található összes darabokat elvetik.
Aratáskor szólnak, hogy mikor lesz ott a kombajn.
A tsz ötezer ha területét öt kft megműveli.
Ha egyik megsértodik, van más, aki szívesen jön.
Válasz Radocz #14705. hozzászólására
A kelés is sikeres volt.
Válasz Radocz #14705. hozzászólásáraHát biztos nem az én 7ha parcellám lenne neki az első.Még akinek van itt a környéken ő is csak a sajátja után vet ha vet valakinek.Az meg már mindíg elkésik az a vetés.
Válasz Koczka József #14700. hozzászólásáraSokan vagyunk vetőgép nélkül.
Bér munkára el lehet hívni Reto-t.
Én a volt tsz elnöknek szoktam szólni.
Sok helyen szomszédok vagyunk.
Válasz t.romsics #14703. hozzászólásáraItt is meséltek ilyeneket hogy a papi földeket kissebb aranykoronára vették. De ha a településen a gyepek 2-6 ak átlag a szántó meg 8 ak átlag azért az csak jelent valamit vagy mind a 4600 ha el csalták.
Válasz Praetor #14692. hozzászólásáraAz én mamám meg párszor elmesélte, hogy az akkori nagygazdák nem győzték lefizetni az összeírókat, hogy az AK minél kevesebb legyen, mert aszerint adóztak. Az ember akkor is ember volt.
Válasz .Feco. #14701. hozzászólásáraFecó nem azt mondom hogy nem igazak amit írtok de nem az a lényeg hogy meg lehet e csinálni hanem hogy jövedelmezőbb e ha úgy műveljük. Mert az előző hozzászólásban leirtam hogy mindig több a költség rajta mint a szántotton. Ha jársz erre szívesen megmutatom neked a területeket ha lesz rá időd de ha megyek Tiszaújvárosba lehet megnézem a tiédet ha lehet.
Válasz Koczka József #14677. hozzászólásáravilágszerte kb. 1 milliárd hektár termőföldön van valamilyen környezetbarát művelési mód, ebből több mint 200 millió hektár no-till/zero-till.
Ezek között van alaszkai permafrost, ukrán sztyeppe, andoki magasfennsík, brazil esőerdő, vagy angol lápvidék, és mindenhol ugyanozok a biológiai alapelvek szerint művelik ezeket meg!
Kicsi a valószínűsége, hogy a te falud 4600 hektáros közigazgatási területe annyira különbözzön attól az 1 milliárd hektártól, hogy még a legalapvetőbb fizikai, kémiai és biológiai alapvetések se legyenek igazak rá....
Válasz Csavarkulcs #14699. hozzászólásáraNekem nincs direkt vetőgép, így nekem mindig kell a magágy. Engem csak az bosszant hogy aki ír róla valamit az mind azt írja hogy jobb lett a jövedelmezősége én viszont pont fordítva vagyok, valamennyivel mindig többe van mint amit szántok. Most is a szántott eddig csak egy művelet ez meg tárcsa, lazító, és már most látszik hogy kell a totális. Utánna a szántott és ez is kap kétsor boronát és vetés és majd meg látjuk kukorica aratáskor mi lesz a vége.
Válasz Koczka József #14681. hozzászólásáraVan olyan területem mi 8-9 év után ért el oda..hogy akár direktvethető is lehet tavasszal. Nem takarónövényeztem. Lazítóval alapműveltem a szármaradvány bomlását mindíg igyekeztem gyorsítani. Előtte szántáskor feketén csillogott. (Nem kiárt az idei évtől a takarónyövény bekerül a képletbe)
Válasz Jana11 #14695. hozzászólásáraÉn kifejezetten nem kedvelem Netparasztot (emberileg ahogyan viselkedik), de ilyet biztosan nem mondott, hogy egy meddő homok talajból ő 2m-es humuszos talajt "csinál". Azt lehet, hogy mondta, hogy 2m mélyen is lesz szervesanyag (pl. gyökér, gilisztajáratok által, stb.), de a humusz és a szervesanyag képződés nem ugyanaz.
------------------------------------------------------
A homok talajok javítására érdemes lett volna istállótrágya helyett másban gondolkodni. Westsik Vilmos kísérletei óta tudjuk, hogy "homokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya üdít".
Nem kioktatásnak szántam, csak egy másik lehetőséget írtam.
Válasz Praetor #14696. hozzászólásáraHát nagyon nem járom az országot hogy hol hány aranykoronás de itt 30-40 km körzetben ez jellemzően így van.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraLehet, hogy több esetben igaz ez, mint ahány esetben nem. De mérget ne vegyél arra, hogy a te 6AK-d rosszabbul terem, mint máshol a 15-25AK. Mert jónéhány ilyen helyen pont annyit fog teremni (ugyanazzal a technológiával), mint nálad.
Arról, hogy hová születik valaki, nem tudja befolyásolni.Milyen minőségű földet tudott valahogyan lakhelye környékén megszerezni, csak korlátozottak a lehetőségei.
Volt nekem 4 ak földem, olyan homok, hogy a szél hordta, semmire nem volt igazán jó. Kellett volna 100 év feljavítani /nem viccelek/ évente 40 cm vastag trágyával olyanra, mint mondjuk egy hajdúsági 40 ak zsíros föld.
Annak idején Netparaszt ezzel lett hiteltelen, hogy el akarta mesélni, hogy 7 év alatt csinált 200 cm vastag humuszos talajt. Akinek most jó minőségű talaja van, az több száz előző év áldását élvezi, kevésbé a saját "munkáját" szerintem.
Válasz Koczka József #14693. hozzászólásáraMég egyszer: nem szimplán minősség, hanem jövedelemtermelő képesség. Figyelembe volt véve pl, hogy milyen messze van a jelentős piacoktól, az alakja lehetővé teszi-e, hogy gőzekével szántsd, milyen mélyen van a talajvíz (akkor, nem most, jelenleg teljesen más az alföld hidrológiai viszonyai), van-e szilárd út a közelben, bérek, bérmunka költségek, ilyesmi... debrecen mellett 1. osztályú szántó 48 AK, hajdúböszörményben 43, tégláson már csak 32, holott a minőségi osztály kb ugyanazt jelenti.