Válasz Praetor #28145. hozzászólásárahuhhha, meg fogsz lepődni. keresgéld ki a bankjok beszámolóit, és leesik akkor az állad, ha azt hiszed, hogy 2500 mrd ft betéttől összefosnák magukat, és az életben nem tudnak enyni pénzt kihelyzni
az otp konszolidált beszámolóját most megnéztem, 15 ezer milliárd ft értékű betétet, és 2,2 ezer milliárd ft saját tőkét tartalmaz. hahahah. és bár nem fogok kieg melllékletet olvasni, de a saját tőke 90% gondolom vasba meg betonban van. és ezt mind ki is helyzeték, mert olyan böszme nincs egy bank, hogy nem helyezi ki abetétet, hiszen az után fizeti a kamatot, és ami csak ott porosodik a páncélba, az nem hoz semmit.
Válasz Praetor #28144. hozzászólásáraaz összes külföldi tulajdonú cég (mér ami számít, és nem bivalybasznádi fecsekefarkgyártó kft) az euro/dollár elszámolású. vagyis. ezek nem ft-ban számolnak el, nem ft-ban tartják a pénzüket, hanem euróban, dollárban, jenben, amiben az anyavállalat. hisezn az anyaválalalt meglaapított ezeket, idetolt egy halom valutát, ezek a cégek ebből a valutából megveszik az anyaválallatuktól amit itthon továbbreszelnek, aztán egy másik halom valuért eladják. a kapott valuta egy részét átváltják, ebből kifizetik a melóst, a vizet, gázt, villanyt, a korrupt politikust. kész. ezt írtam, hogy ezenek a cégeknek ft keresletük van, nem kínálják a ft-ot, nem ft-ban van ezeknek a bevételük, nem ft-ban kereskednek ezek, hanem eruoban, dollárban, akármiben, és a bevételük egy kis hányadát váltják át, fizetik ki belle amit ftban kell, és kész.
az osztalékot is abban a lóvéban "viszik ki", amiben azt megkeresik, eladja az audi az anyavállatlának a halo, audit, átváltja a eurot ft-ra, örül neki, hogy pár nulláűval töübb, majd visszakullog visszavéáltani, hogy ki tudja utalni stuttgatba? he?
nem ftban működnek ezek. a legnagyobbak, amik számítanak.
más amit írsz, pl. a telekom. ez ftban szerzi a bevéeleit, persze, és meg fogsz lepődni, a telekom az osztaláékot is ftban fizeti ki. miért is? mert nyrt, tőzsdei cég. hahahahha. mariska néni összeszarná magát, ha kapna 8 centet oszalékként...
csak érdekesség, az telekom tavaly 15 mrd ft osztalékot fizetett, és a fele a német telekomé. 7 milliárd ft-ot váltott át, és utalt ki az országból. hahah. mennyibe is kerül egy jacht az adriára? vagy azt ft-ért adják?
szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede.
Válasz envagyok2 #28142. hozzászólásáraMegint nem tetszik figyelni. Írtam: "Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. "
A bank saját tőkéjét nem veszed figyelembe. Meg ha jelentős bankbetét lekötés van a lakosság és a piaci szereplők részéről, akkor olyan nagy összeggel a bankszektor ebben az országban nem tud mit kezdeni, mert nem tudja hitelként kihelyezni. Az arányokról megfeledkezel. Mit kezdenének a kereskedelmi bankok csak a MÁP+ betétek felével, ami 2500 milliárd Ft?!? Hova tennék? Amilyen kamatokat ők elképzelnek a kockázataikért cserébe, azon a kamaton nem tudnák kihelyezni a felét sem.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraSzerintem te direkt nem akarod látni a valóságot, kihagyod pl azt, hogy összes külföldi tulajdonú cég euróra/dollárra váltja a cég nyereségét, amikor osztalékként kiviszik az országból.
Az összeszerelő üzemek esetében igazad van abban ,hogy a transzferárakkal játszanak, de mégis nyereségesek ezek a cégek, és visznek ki osztalékot. De pl egy Magyar Telekom meg egyenesen elég tetemes összeget. Ha végignézed az összes szektort, akkor kiderül, hogy átlagosan a nyereség 50-30%-a így hagyja el az országot a külföldi tulajdonú cégek esetében. Ha csökken az újrabefektetések aránya, akkor nő ez a kiviteli arány, és vica-versa.
Az import-export kapcsán nem is említettem külföldi cégeket. Az ország belső piacainak működése határozza ezt meg, meg a mezőgazdasági évjárat hatás, amit a világpiaci árak súlyoznak.
A többire nem is válaszolok, mert csak prüszkölsz.
Válasz Praetor #28140. hozzászólására"Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. " hülyeég. épp ellenkezóleg. ha nincs lekötve a betét hosszú távra, akkor a bank nem hitelezhet hosszú távra. abból a pénzből, amit lehet holnap kivesznek, és visznek máshová, azt apénzt nem tudja a bank kölcsönadni a pistának lakásvásárlásra 20 évre, mert a pista csak 20 év múlva adja vissza, nekem meg lehet holnap jönnek érte.
rövid pénzből, rüövid eszközt lehet vásárolni, hosszú pénzből hosszú eszközt. ezt hívják lejárati összhangnak.
rövid pénzt tolunk ki egynapos hitelre, hosszú pénzt meg adjuk kölcsönbe szállodavásárlásra.
Válasz Praetor #28139. hozzászólásáraaz állam szempontjából értékeled az utolsó két mondatot, de olyan hogy állam nincs, van 10 millió paraszt, akik itt élnek. azokról beszélünk.
akkor menjünk hátulról előrefelé. külfödli cégek, gdp többsaégétr kiviszik, meg a többi. böszmeség. már ha azt mondod, hogy ez a fizetési mérlegre nézve mínuszos hatású. hahahah. ha így lenne, akkro miből fizetne az audi bért, meg a telekér a győri polipnak? a külföldi cégeknek, amik bérmunkáztatnak ebbe az országba, azok a fizetési mérlegre pozitív hatásúak, ők devizát hoznak be, átváltáj ft-ra (épp hogy a ft kerwsletet generálnak, erősítik a ft-ot. sokáig ez tarttotta erősen a ft-ot, aztán mst, hogy összeroppani látszik az autógyártás, nincs akkora kereslet a ft-ra, egyből meg is látszik), és azt adják a melósaiknak. a többi, mármint hogy behozzák a vasat, meg kiviszek az összeszereltet, annak meg semmilyen hatása nincs semmire, csak a gdp-re, de a fizetési érlegre, az árfolyamra, semmire. ők maguk hozzák anyacégtől, és viszik ki oda, és olyan transzferárat szabnak meg, amiylet csak akarnak, attól függ, hol ledvezőbb az adózás, ott leadóznak, és a papíron lévő nyerweséget meg megint egyik zsebből a msikba teszik.
az export-import kedvezpőtlen alakulásában semmilyen szerepelt nem játszanak ezek a cégek, sőz, ezek többet exportálnak ft-ban, mint importálnak, mert az összeszerelt motor mégiscsak töbeb kerüól kilóra, mint a halom vas. a külkereskedelmi mérleg fölborulását a magyar fogyasztók okozták. fogalmad nincs róla, de ha ezt is írtad, igen, nagy a baj, defficites a fizetési mérleg, és defficites az államháztatás is, ráadásul magas az inláció.
"ert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat"- hahahaha, talán nem véletlenül. gondolom sejtik, hogy mire mennének vele, bár most már marbellán is el tudják költeni. jah igaz, oda becsületes ember nem jár.
"A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. " persze, mer a putsinnak se köll az erős ft. neki is csak a bóvli dollár a jó...
Válasz envagyok2 #28137. hozzászólásáraAz elmúlt 10 évben a jegybanki alapkamat becsúszott a béka ......., ezért a lakosság elkezdte nem lekötni a bankbetéteit. Az 0-2% körüli kamatnak HUF esetében elég rossz a marketing értéke, és erre a lakosság nem vevő. Ha nem látod a számok mögött ezt a folyamatot, az ezért van. Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. Az más tészta, hogy az elmúlt 10 évben a hitelezés ösztönzése miatt a bankok lehetőségeit az MNB irányába az MNB némileg beszűkítette.
Válasz envagyok2 #28135. hozzászólásáraA külső eladósodottság többnyire devizában történik, mert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat. A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. A külső eladósodottságban annyi kockázat van, hogy a saját deviza (HUF) árfolyamának alakulására nem kizárólag az államnak van ráhatása, hanem elég nagy arányban a piaci szereplők kezében van. Amíg külföldi cégek Mo-i vállalkozásai a GDP jelentős részét viszik ki az országból (jelenleg ez a valóság), és adott esetben az export-import arány kedvezőtlenül alakul, addig az államnak komoly költséget jelent a hazai árfolyam stabilizálása, és nem is tudják ezt időszakos "leértékelések" nélkül megoldani. A HUF eladósodottság kisebb kockázatot jelent, mert egy esetleges gyengülő periódus nem emeli meg váratlanul az állam költségeit, és jobban tud vele tervezni.
Válasz Praetor #28134. hozzászólásáraa kereskedelmi bankok jellemzően nem tolnak be pénzt a jegybankba, legfeljebb napos betétekre, hetes betétekre. ettől többet a jegybank sem fogad. ez ökörség. és a jegybank mit csinálna tízezer milliárdokkal? nézd meg mennyi az 5 legnagyobb bank mérlegfőösszege, ez nem túl nehéz, és kb, nem sokkal kevesebb a kötelezettségállományuk. és nézd meg a jegybankét is, hogy amit szted a kereskedelmi bankok betoltak hozzá, az ott hol van.
a kereskedelmi bankok azért hiteleznek is, nem keveset, épp ezen a csatornán működik a pénzteremtés, amit most látunk, hogy ingyen pénzzel öntötték el évekig a gazdaságot, másrészt állampapírt is vesznek. az állam a közvetlen értékesítéssel épp ezt akarta megkerülni, hogy ennek az értékesítési ktg-e nem a bankoknál, mint banküzemi bevétel jelentkezzen, hanem olcsóbban teríti.
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásárahuh bszki, ezt nem magadtól találtad ki, ugye?
a kintről bejött pénz a bővli kategória, és annál jobb a ft hitel? miért? miért nem jó a bóvli pénz? miért nem jobb az, ha bejön a lóvé, egy pénzér adnak egy liter gázolajat, aztán kideról hogy bóvli, és mikor vissza kell adni a pénzt, akkor meg egy pénzér adnak egy deci gázolajat,vagyis a csilliárd dollárér, amit fölvett hitelb az állam, azért vett csilliárd liter gzolajat, és amikor vissza kellett adni, akkor meg a töredékét?
huhh bakker, nem írtam még soha senkinek ilyet, de irtózatos nagy butaságot terjesztesz, azt nem gondolom, hogy ezt te találtad ki, dehogy terjeszted, az biztos.
jelentős kockázatos küldi eladósosás. mi a kockázat a külföldi eladósodásban? kiváncsi vagyok. de mondom. szerintem az, hogy azt vissza kell adni. értékén. ha csilliárd litert kaptűl, akkor csilliárd litert várnak vissza. míg a csóringer adott millió ft-ot, amiből akkor tudott venni 4 köb gázolajat, mire visszakapja, kap majd érte 2,5et. nah ez persze, ...... az állam ..... jól kijött ebből, csakhát ugye akit átvertek... nah innen folytast, a mérgezett kötvényeket, mg nem tudom miket, azokat meg hagy az ajtón kívül.
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraAz átlagember kézenfekvő befektetései jellemzően mindig reálérték vesztéssel járnak. Az elmúlt 70 évben is úgy nézett ki, hogy amit betettél a bankba kamatozni, az jóval az infláció alatt kamatozott. A logika egyszerű, mert a bankok kis hazánkban nem vállalnak kockázatot, nem fektetik be a pénzedet, javarészt a jegybankhoz tolják be, és abból a kamatból osztanak neked vissza részt, amit onnan kapnak. A jegybanki kamat meg átlagosan az infláció körül/alatt szokott lenni. Az állampapírok azért is voltak sok esetben népszerűek a lakosság körében, mert ott néha lehetett reálértéken néha nyerni is. De jellemzően itt is a kockázatokat árazta be az állam, így sokszor a befektető mégsem jön ki belőle plusszban. Az elég ritkán kibocsátott deviza alapú állampapírokkal is csak elég minimális nyereséget lehet jellemzően elérni. A lakosság azért vett állampapírt, mert nem lát más stabilabb befektetési lehetőséget, és mivel a bankok nem akarnak kockáztatni, vállalkozni, ezért nem is fizetnek kamatot a betétekre.
Ha a megtakarításodon nyereséget akarsz elérni, akkor kockázatosabb területek felé kell fordulnod (pl részvény). Szóval a MÁP és hasoló képződmények miatt nem kell a kormányt szapulni, mert ez üzlet, és senki sem kényszerít senkit, hogy megvegye. A kockázatokkal minden befektetőnek tisztában kell lennie.
Válasz Vinkó #28131. hozzászólásáraHa nem bóvliba fektetsz, több pénzed lesz mint előtte. Tehát pénz jön az országba, be. Ha odaadsz a kormánynak 100 forintot amiből ő visszaad neked 105-öt ami már csak 95-öt ér, az neked miért is jó?
Válasz bandigh #28130. hozzászólásáraMért buktál rajta ? A fizikális vagyonod itt maradt....pl. Azt max a bolsik vihetik el,mivel az ott egy természetes dolog. Az a fizikális vagyon külföldi kézben van megjöttél,mozgástered 0...kiszolgáltatottságod,gyakorlatilag végtelen is lehet, az az volt már rá példa. Ez nektek mért jó ?
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásáraJó a belső eladósodás, főleg az államnak, mert egy értéktelenebb papírt kell visszaadnia, mint amit kapott, tehát keresett az egészen, és akik befizettek, azok meg buktak rajta.
Válasz envagyok2 #28128. hozzászólásáraUgye nem érted mi folyik itt. Ausztriába szintén kevesebb az 50 Eurónak a vásárló ereje,mint kb másfél éve. Szóval még mindig nem érzékeli a többség,amiről 3 éve károgunk,hogy itt egy újabb globális válság,csak jól van tálalva. Decemberre már a beszállítói áremelés 30%..és még nincs rajta a nagyker-kisker,majd jön még a január. Az a külföldi dollár mögött jelenleg nem tudni van e valódi tartalom,és az mennyi %-ban. Még nem tudják megmondani a Kínai ingatlan bumm,mennyire érinti a külföldi pénzintézeteket,tehát nem azt mondják hogy nem .Hanem azt hogy még tisztázatlan. Na szóval az a finom dollár 2008-ban egy rakás értéktelen (CDO) kötvény formájában érkezett. Nem kizárt hogy jelenleg jobb egy belső eladósodás az állam részéről,mint a jelentős-kockázatosabb külső. Ezért mondom a piacgazdaságot,már állt iskolában kellene tanítani,kevesebb lenne a felesleges megnyilvánulás. Egész Európában jövőre 1,5%-os inflációt várnak,és továbbra is megy a vírus-és a ............,akkor ez elcsúszott. Mivel már most növekvő munkanélküliséggel számol 2022-re és akkor mikor ez készült. Még nem volt itt az új vírus-és nem volt gáz cirkusz.
Válasz Ares 826 #28120. hozzászólásáraés mind a 7 ezer milliárd tulajdonosa szívja a fogát, hogy kapott 5% kamatot, a boltba meg minden 20%kal lett dárágbb. kérdezd meg tőlük, jövőre is adnak-e? meg mer ezek nem diktálnak. persze, a magyar ember torkán bármit le lehet nyomni, csak pofa kell hozzá ezért írtam, hogy itt 10 millió átvert ember él.
7 ezer milliárd, nagy lé, azzal azt csinál amit akar. meg is csinálták. amit akartak. pont azt, amit akartak. meg lehet nézni, 7,4% a hivatalos infláció. valóságba meg mennyi? de még ha ennyi is lenne a belső ft hitel, akkor is ez csak a hatoda az egésznek, a maradék, amit a nagytőkés, aki folyton belepofáz, hogy visszakaphassa a pénzét, ne csak egy táska papírt, az még mindig több, mint 10 éve az összes volt.
egyébként meg, pár napja, hete, a miniszter épp azzal dicsekedett, hogy magyarország még a válságban is hitelképes, mert dollár kötvényt is el tudott adni. na most akkor mi a jó? ha lakósságot ......, vagy ha kűfődi nagytőkés hozza dollárt?
Válasz Tobszi #28123. hozzászólásáraA hármason nincs olyan kerék az totál függesztett, csak a négy fejeseken van először "transzporter kerék" szerelve s azok felett ekeszámban.
Válasz zoltan.horvath40 #28113. hozzászólásáraLegjobb az lenne, ha valamiért ki tudnád próbálni, még ha mondjuk csak 6 méteres is, abból láttnád, mit bír a gép!
Egyébként szerintem egy 6os elég neki, minek gyilkolás 8 méteressel, legfeljebb nagyobb lesz a munkasabasség! (Mint írtam, mifelénk nem ez a típusú simító van elterjedve, így erről tényleg nem én legyek számodra az iránymutató!)
Válasz envagyok2 #28114. hozzászólásáraNa ja, csak az a fő dolog hogy kinek tartozik az ember, vagy az állam! Ha úgy van mint Japánnak hogy csak az állampolgárainak tartozik én nem a nagytőkének akkor mindjárt más a dolog! Nálunk a magyar emberek közel 7 ezer milliárdot dobtak be állampapír vásárlásra, azért az is nagy lé, és azzal azt csinál amit akar és nem szab semmi feltételt a nagytőke az államnak!
Válasz zoltan.horvath40 #28109. hozzászólásáraHa valami szikes, és csak a tetején Balog, akkor simán, ha "betúr", akkor biztos nem pláne, ha még borona is van utánna dobva!
(Mi a simítót ipe, sínvas stb apró vas alatt értjük, nem a függesztett deszka lapos megoldáson)
Szóval kicsit nagyollom neki, de nem ismerem a körülményeket, szóval így nehéz korrekt választ adni!
Válasz ..,-:) #28107. hozzászólásáraMinden nyugateurópai országban nagyobb a hiány mint a megengedett 3% csak nálunk pumpálják vissza a lét a gazdaságba ember!
Sziasztok! Lehet nem ide illő téma de talán tud valaki infót adni. Környei 8m simítónak mennyi lenne a le igénye? Normál egyenes területen. 120 le elvinné?
Korábban soha nem látott méretű, 1009 milliárd forintos havi költségvetési hiányadatot közölt előzetes tájékoztatásában a Pénzügyminisztérium az előző hónapról. Ezzel november végéig már 3900 milliárd forint feletti deficit jött össze, ami az év közben megduplázott éves célt is közelíti már, írja a Portfolio.hu.
Nemcsak a novemberi egyenlegeket nézve, hanem úgy fest, minden idők legnagyobb havi hiánya jött össze most novemberben a költségvetésben.
Válasz VMisi #28101. hozzászólásáraAzért kicsit furcsa, hogy nem kapni minden darabot hozzá, illetve valahol biztos kapni, csak még nem lett meg a forrása!
Nádudvaron is volt egy korrekt hidraulikás cég, csak nincs meg a neve, valamikor Rába orbitban segítettek.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Most érkezett: mégsem lesz precíziós géptámogatás")
30698 hozzászólás
Válasz envagyok2 #28147. hozzászólásáramások már megcsináltá
https://www.portfolio.hu/bank/20210602/megerkezett-a-friss-magyar-banki-rangsor-igy-tett-be-a-koronavirus-a-legnagyobbaknak-486164
Válasz Praetor #28145. hozzászólásárahuhhha, meg fogsz lepődni. keresgéld ki a bankjok beszámolóit, és leesik akkor az állad, ha azt hiszed, hogy 2500 mrd ft betéttől összefosnák magukat, és az életben nem tudnak enyni pénzt kihelyzni
az otp konszolidált beszámolóját most megnéztem, 15 ezer milliárd ft értékű betétet, és 2,2 ezer milliárd ft saját tőkét tartalmaz. hahahah. és bár nem fogok kieg melllékletet olvasni, de a saját tőke 90% gondolom vasba meg betonban van. és ezt mind ki is helyzeték, mert olyan böszme nincs egy bank, hogy nem helyezi ki abetétet, hiszen az után fizeti a kamatot, és ami csak ott porosodik a páncélba, az nem hoz semmit.
Válasz Praetor #28144. hozzászólásáraaz összes külföldi tulajdonú cég (mér ami számít, és nem bivalybasznádi fecsekefarkgyártó kft) az euro/dollár elszámolású. vagyis. ezek nem ft-ban számolnak el, nem ft-ban tartják a pénzüket, hanem euróban, dollárban, jenben, amiben az anyavállalat. hisezn az anyaválalalt meglaapított ezeket, idetolt egy halom valutát, ezek a cégek ebből a valutából megveszik az anyaválallatuktól amit itthon továbbreszelnek, aztán egy másik halom valuért eladják. a kapott valuta egy részét átváltják, ebből kifizetik a melóst, a vizet, gázt, villanyt, a korrupt politikust. kész. ezt írtam, hogy ezenek a cégeknek ft keresletük van, nem kínálják a ft-ot, nem ft-ban van ezeknek a bevételük, nem ft-ban kereskednek ezek, hanem eruoban, dollárban, akármiben, és a bevételük egy kis hányadát váltják át, fizetik ki belle amit ftban kell, és kész.
az osztalékot is abban a lóvéban "viszik ki", amiben azt megkeresik, eladja az audi az anyavállatlának a halo, audit, átváltja a eurot ft-ra, örül neki, hogy pár nulláűval töübb, majd visszakullog visszavéáltani, hogy ki tudja utalni stuttgatba? he?
nem ftban működnek ezek. a legnagyobbak, amik számítanak.
más amit írsz, pl. a telekom. ez ftban szerzi a bevéeleit, persze, és meg fogsz lepődni, a telekom az osztaláékot is ftban fizeti ki. miért is? mert nyrt, tőzsdei cég. hahahahha. mariska néni összeszarná magát, ha kapna 8 centet oszalékként...
csak érdekesség, az telekom tavaly 15 mrd ft osztalékot fizetett, és a fele a német telekomé. 7 milliárd ft-ot váltott át, és utalt ki az országból. hahah. mennyibe is kerül egy jacht az adriára? vagy azt ft-ért adják?
szóval igen, vannak ilyen cégek, akik bevétele ft-ban képződik, és aztán egy részét repatriálják. azt álíltotad, hogy ez a gdp jelentős része. szerintem töredéke, mitotmén, mondok egy számot. tízezrede.
Válasz envagyok2 #28142. hozzászólásáraMegint nem tetszik figyelni. Írtam: "Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. "
A bank saját tőkéjét nem veszed figyelembe. Meg ha jelentős bankbetét lekötés van a lakosság és a piaci szereplők részéről, akkor olyan nagy összeggel a bankszektor ebben az országban nem tud mit kezdeni, mert nem tudja hitelként kihelyezni. Az arányokról megfeledkezel. Mit kezdenének a kereskedelmi bankok csak a MÁP+ betétek felével, ami 2500 milliárd Ft?!? Hova tennék? Amilyen kamatokat ők elképzelnek a kockázataikért cserébe, azon a kamaton nem tudnák kihelyezni a felét sem.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraSzerintem te direkt nem akarod látni a valóságot, kihagyod pl azt, hogy összes külföldi tulajdonú cég euróra/dollárra váltja a cég nyereségét, amikor osztalékként kiviszik az országból.
Az összeszerelő üzemek esetében igazad van abban ,hogy a transzferárakkal játszanak, de mégis nyereségesek ezek a cégek, és visznek ki osztalékot. De pl egy Magyar Telekom meg egyenesen elég tetemes összeget. Ha végignézed az összes szektort, akkor kiderül, hogy átlagosan a nyereség 50-30%-a így hagyja el az országot a külföldi tulajdonú cégek esetében. Ha csökken az újrabefektetések aránya, akkor nő ez a kiviteli arány, és vica-versa.
Az import-export kapcsán nem is említettem külföldi cégeket. Az ország belső piacainak működése határozza ezt meg, meg a mezőgazdasági évjárat hatás, amit a világpiaci árak súlyoznak.
A többire nem is válaszolok, mert csak prüszkölsz.
Válasz envagyok2 #28141. hozzászólásáraCsak a Hankook esetében 5 évig az adófizetők fizették az ott dolgozók bérét...pl.
Válasz Praetor #28140. hozzászólására"Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. " hülyeég. épp ellenkezóleg. ha nincs lekötve a betét hosszú távra, akkor a bank nem hitelezhet hosszú távra. abból a pénzből, amit lehet holnap kivesznek, és visznek máshová, azt apénzt nem tudja a bank kölcsönadni a pistának lakásvásárlásra 20 évre, mert a pista csak 20 év múlva adja vissza, nekem meg lehet holnap jönnek érte.
rövid pénzből, rüövid eszközt lehet vásárolni, hosszú pénzből hosszú eszközt. ezt hívják lejárati összhangnak.
rövid pénzt tolunk ki egynapos hitelre, hosszú pénzt meg adjuk kölcsönbe szállodavásárlásra.
Válasz Praetor #28139. hozzászólásáraaz állam szempontjából értékeled az utolsó két mondatot, de olyan hogy állam nincs, van 10 millió paraszt, akik itt élnek. azokról beszélünk.
akkor menjünk hátulról előrefelé. külfödli cégek, gdp többsaégétr kiviszik, meg a többi. böszmeség. már ha azt mondod, hogy ez a fizetési mérlegre nézve mínuszos hatású. hahahah. ha így lenne, akkro miből fizetne az audi bért, meg a telekér a győri polipnak? a külföldi cégeknek, amik bérmunkáztatnak ebbe az országba, azok a fizetési mérlegre pozitív hatásúak, ők devizát hoznak be, átváltáj ft-ra (épp hogy a ft kerwsletet generálnak, erősítik a ft-ot. sokáig ez tarttotta erősen a ft-ot, aztán mst, hogy összeroppani látszik az autógyártás, nincs akkora kereslet a ft-ra, egyből meg is látszik), és azt adják a melósaiknak. a többi, mármint hogy behozzák a vasat, meg kiviszek az összeszereltet, annak meg semmilyen hatása nincs semmire, csak a gdp-re, de a fizetési érlegre, az árfolyamra, semmire. ők maguk hozzák anyacégtől, és viszik ki oda, és olyan transzferárat szabnak meg, amiylet csak akarnak, attól függ, hol ledvezőbb az adózás, ott leadóznak, és a papíron lévő nyerweséget meg megint egyik zsebből a msikba teszik.
az export-import kedvezpőtlen alakulásában semmilyen szerepelt nem játszanak ezek a cégek, sőz, ezek többet exportálnak ft-ban, mint importálnak, mert az összeszerelt motor mégiscsak töbeb kerüól kilóra, mint a halom vas. a külkereskedelmi mérleg fölborulását a magyar fogyasztók okozták. fogalmad nincs róla, de ha ezt is írtad, igen, nagy a baj, defficites a fizetési mérleg, és defficites az államháztatás is, ráadásul magas az inláció.
"ert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat"- hahahaha, talán nem véletlenül. gondolom sejtik, hogy mire mennének vele, bár most már marbellán is el tudják költeni. jah igaz, oda becsületes ember nem jár.
"A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. " persze, mer a putsinnak se köll az erős ft. neki is csak a bóvli dollár a jó...
Válasz envagyok2 #28137. hozzászólásáraAz elmúlt 10 évben a jegybanki alapkamat becsúszott a béka ......., ezért a lakosság elkezdte nem lekötni a bankbetéteit. Az 0-2% körüli kamatnak HUF esetében elég rossz a marketing értéke, és erre a lakosság nem vevő. Ha nem látod a számok mögött ezt a folyamatot, az ezért van. Ha nincs jelentős lekötött bankbetét, akkor a ker.bankok nem fogják a jegybankhoz betolni a pénzt. Az más tészta, hogy az elmúlt 10 évben a hitelezés ösztönzése miatt a bankok lehetőségeit az MNB irányába az MNB némileg beszűkítette.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 16:31:48
Válasz envagyok2 #28135. hozzászólásáraA külső eladósodottság többnyire devizában történik, mert a külföldiek kevésbé vesznek HUF alapú állampapírokat. A deviza kötvények kibocsátása jellemzően akkor fordul elő, amikor vagy devizára van szüksége az államnak, vagy nincs kellő belföldi likviditás az állam finanszírozására. A külső eladósodottságban annyi kockázat van, hogy a saját deviza (HUF) árfolyamának alakulására nem kizárólag az államnak van ráhatása, hanem elég nagy arányban a piaci szereplők kezében van. Amíg külföldi cégek Mo-i vállalkozásai a GDP jelentős részét viszik ki az országból (jelenleg ez a valóság), és adott esetben az export-import arány kedvezőtlenül alakul, addig az államnak komoly költséget jelent a hazai árfolyam stabilizálása, és nem is tudják ezt időszakos "leértékelések" nélkül megoldani. A HUF eladósodottság kisebb kockázatot jelent, mert egy esetleges gyengülő periódus nem emeli meg váratlanul az állam költségeit, és jobban tud vele tervezni.
Válasz III.Gyula #28136. hozzászólásáramér, az nem életkép, hogy bemész a boltba, és 820 ft a kenyér? csak a ganaj?
Válasz Praetor #28134. hozzászólásáraa kereskedelmi bankok jellemzően nem tolnak be pénzt a jegybankba, legfeljebb napos betétekre, hetes betétekre. ettől többet a jegybank sem fogad. ez ökörség. és a jegybank mit csinálna tízezer milliárdokkal? nézd meg mennyi az 5 legnagyobb bank mérlegfőösszege, ez nem túl nehéz, és kb, nem sokkal kevesebb a kötelezettségállományuk. és nézd meg a jegybankét is, hogy amit szted a kereskedelmi bankok betoltak hozzá, az ott hol van.
a kereskedelmi bankok azért hiteleznek is, nem keveset, épp ezen a csatornán működik a pénzteremtés, amit most látunk, hogy ingyen pénzzel öntötték el évekig a gazdaságot, másrészt állampapírt is vesznek. az állam a közvetlen értékesítéssel épp ezt akarta megkerülni, hogy ennek az értékesítési ktg-e nem a bankoknál, mint banküzemi bevétel jelentkezzen, hanem olcsóbban teríti.
Menjetek már máshová politizálni!
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásárahuh bszki, ezt nem magadtól találtad ki, ugye?
a kintről bejött pénz a bővli kategória, és annál jobb a ft hitel? miért? miért nem jó a bóvli pénz? miért nem jobb az, ha bejön a lóvé, egy pénzér adnak egy liter gázolajat, aztán kideról hogy bóvli, és mikor vissza kell adni a pénzt, akkor meg egy pénzér adnak egy deci gázolajat,vagyis a csilliárd dollárér, amit fölvett hitelb az állam, azért vett csilliárd liter gzolajat, és amikor vissza kellett adni, akkor meg a töredékét?
huhh bakker, nem írtam még soha senkinek ilyet, de irtózatos nagy butaságot terjesztesz, azt nem gondolom, hogy ezt te találtad ki, dehogy terjeszted, az biztos.
jelentős kockázatos küldi eladósosás. mi a kockázat a külföldi eladósodásban? kiváncsi vagyok. de mondom. szerintem az, hogy azt vissza kell adni. értékén. ha csilliárd litert kaptűl, akkor csilliárd litert várnak vissza. míg a csóringer adott millió ft-ot, amiből akkor tudott venni 4 köb gázolajat, mire visszakapja, kap majd érte 2,5et. nah ez persze, ...... az állam ..... jól kijött ebből, csakhát ugye akit átvertek... nah innen folytast, a mérgezett kötvényeket, mg nem tudom miket, azokat meg hagy az ajtón kívül.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 16:07:28
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraAz átlagember kézenfekvő befektetései jellemzően mindig reálérték vesztéssel járnak. Az elmúlt 70 évben is úgy nézett ki, hogy amit betettél a bankba kamatozni, az jóval az infláció alatt kamatozott. A logika egyszerű, mert a bankok kis hazánkban nem vállalnak kockázatot, nem fektetik be a pénzedet, javarészt a jegybankhoz tolják be, és abból a kamatból osztanak neked vissza részt, amit onnan kapnak. A jegybanki kamat meg átlagosan az infláció körül/alatt szokott lenni. Az állampapírok azért is voltak sok esetben népszerűek a lakosság körében, mert ott néha lehetett reálértéken néha nyerni is. De jellemzően itt is a kockázatokat árazta be az állam, így sokszor a befektető mégsem jön ki belőle plusszban. Az elég ritkán kibocsátott deviza alapú állampapírokkal is csak elég minimális nyereséget lehet jellemzően elérni. A lakosság azért vett állampapírt, mert nem lát más stabilabb befektetési lehetőséget, és mivel a bankok nem akarnak kockáztatni, vállalkozni, ezért nem is fizetnek kamatot a betétekre.
Ha a megtakarításodon nyereséget akarsz elérni, akkor kockázatosabb területek felé kell fordulnod (pl részvény). Szóval a MÁP és hasoló képződmények miatt nem kell a kormányt szapulni, mert ez üzlet, és senki sem kényszerít senkit, hogy megvegye. A kockázatokkal minden befektetőnek tisztában kell lennie.
Válasz bandigh #28132. hozzászólásáraA kintről bejött pénz 2008 óta rizikós bóvli kategória esélyét hordozza.
Válasz Vinkó #28131. hozzászólásáraHa nem bóvliba fektetsz, több pénzed lesz mint előtte. Tehát pénz jön az országba, be. Ha odaadsz a kormánynak 100 forintot amiből ő visszaad neked 105-öt ami már csak 95-öt ér, az neked miért is jó?
Válasz bandigh #28130. hozzászólásáraMért buktál rajta ? A fizikális vagyonod itt maradt....pl. Azt max a bolsik vihetik el,mivel az ott egy természetes dolog. Az a fizikális vagyon külföldi kézben van megjöttél,mozgástered 0...kiszolgáltatottságod,gyakorlatilag végtelen is lehet, az az volt már rá példa. Ez nektek mért jó ?
Válasz Vinkó #28129. hozzászólásáraJó a belső eladósodás, főleg az államnak, mert egy értéktelenebb papírt kell visszaadnia, mint amit kapott, tehát keresett az egészen, és akik befizettek, azok meg buktak rajta.
Válasz envagyok2 #28128. hozzászólásáraUgye nem érted mi folyik itt. Ausztriába szintén kevesebb az 50 Eurónak a vásárló ereje,mint kb másfél éve. Szóval még mindig nem érzékeli a többség,amiről 3 éve károgunk,hogy itt egy újabb globális válság,csak jól van tálalva. Decemberre már a beszállítói áremelés 30%..és még nincs rajta a nagyker-kisker,majd jön még a január. Az a külföldi dollár mögött jelenleg nem tudni van e valódi tartalom,és az mennyi %-ban. Még nem tudják megmondani a Kínai ingatlan bumm,mennyire érinti a külföldi pénzintézeteket,tehát nem azt mondják hogy nem .Hanem azt hogy még tisztázatlan. Na szóval az a finom dollár 2008-ban egy rakás értéktelen (CDO) kötvény formájában érkezett. Nem kizárt hogy jelenleg jobb egy belső eladósodás az állam részéről,mint a jelentős-kockázatosabb külső. Ezért mondom a piacgazdaságot,már állt iskolában kellene tanítani,kevesebb lenne a felesleges megnyilvánulás. Egész Európában jövőre 1,5%-os inflációt várnak,és továbbra is megy a vírus-és a ............,akkor ez elcsúszott. Mivel már most növekvő munkanélküliséggel számol 2022-re és akkor mikor ez készült. Még nem volt itt az új vírus-és nem volt gáz cirkusz.
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 12:12:40
Válasz Ares 826 #28120. hozzászólásáraés mind a 7 ezer milliárd tulajdonosa szívja a fogát, hogy kapott 5% kamatot, a boltba meg minden 20%kal lett dárágbb. kérdezd meg tőlük, jövőre is adnak-e? meg mer ezek nem diktálnak. persze, a magyar ember torkán bármit le lehet nyomni, csak pofa kell hozzá ezért írtam, hogy itt 10 millió átvert ember él.
7 ezer milliárd, nagy lé, azzal azt csinál amit akar. meg is csinálták. amit akartak. pont azt, amit akartak. meg lehet nézni, 7,4% a hivatalos infláció. valóságba meg mennyi? de még ha ennyi is lenne a belső ft hitel, akkor is ez csak a hatoda az egésznek, a maradék, amit a nagytőkés, aki folyton belepofáz, hogy visszakaphassa a pénzét, ne csak egy táska papírt, az még mindig több, mint 10 éve az összes volt.
egyébként meg, pár napja, hete, a miniszter épp azzal dicsekedett, hogy magyarország még a válságban is hitelképes, mert dollár kötvényt is el tudott adni. na most akkor mi a jó? ha lakósságot ......, vagy ha kűfődi nagytőkés hozza dollárt?
Moderátor által módosítva: 2021-12-09 12:10:23
Válasz Tobszi #28123. hozzászólására
Válasz Tobszi #28123. hozzászólásáraNem ez egy régi star eke
Válasz Ares 826 #28124. hozzászólásáraHát az enyémen pedig van.
Válasz Tobszi #28123. hozzászólásáraA hármason nincs olyan kerék az totál függesztett, csak a négy fejeseken van először "transzporter kerék" szerelve s azok felett ekeszámban.
Válasz III.Gyula #28108. hozzászólásáraJól látom hogy ez Rabe eke? Supertaube? A szállítókereket használod? Megírnád milyen méretű kerék van rajta? Köszi!
Válasz zoltan.horvath40 #28113. hozzászólásáraLegjobb az lenne, ha valamiért ki tudnád próbálni, még ha mondjuk csak 6 méteres is, abból láttnád, mit bír a gép!
Egyébként szerintem egy 6os elég neki, minek gyilkolás 8 méteressel, legfeljebb nagyobb lesz a munkasabasség! (Mint írtam, mifelénk nem ez a típusú simító van elterjedve, így erről tényleg nem én legyek számodra az iránymutató!)
Válasz Mihály #28116. hozzászólásáraMár félig aludtam, írj bár mit!
Válasz envagyok2 #28114. hozzászólásáraNa ja, csak az a fő dolog hogy kinek tartozik az ember, vagy az állam! Ha úgy van mint Japánnak hogy csak az állampolgárainak tartozik én nem a nagytőkének akkor mindjárt más a dolog! Nálunk a magyar emberek közel 7 ezer milliárdot dobtak be állampapír vásárlásra, azért az is nagy lé, és azzal azt csinál amit akar és nem szab semmi feltételt a nagytőke az államnak!
Válasz Praetor #28118. hozzászólására
Válasz apuci #28117. hozzászólásáraLehet, hogy kiment megnézni, hogy megvan-e...
Válasz Ares 826 #28110. hozzászólásáraBiztos ez volt ?Nem egy hasonló?
Válasz ..,-:) #28115. hozzászólására
én már nem is írom le amit gondolok mert sanyi nem fog tudni aludni...
Válasz Ares 826 #28111. hozzászólásáraÉrdekes…..kb 12-14 éve még ezt nem így kongatták…….
Tudom, nekik szabad ezt is.
Válasz Ares 826 #28111. hozzászólására10 évvel ezelőtt mást mondtál a hiányról meg az államadósságról. ami most egyébként duplája, mint akkor volt.
Válasz A.I. #28112. hozzászólásáraBorona nincs csak 2 sor palló sor.
Válasz zoltan.horvath40 #28109. hozzászólásáraHa valami szikes, és csak a tetején Balog, akkor simán, ha "betúr", akkor biztos nem pláne, ha még borona is van utánna dobva!
(Mi a simítót ipe, sínvas stb apró vas alatt értjük, nem a függesztett deszka lapos megoldáson)
Szóval kicsit nagyollom neki, de nem ismerem a körülményeket, szóval így nehéz korrekt választ adni!
Válasz ..,-:) #28107. hozzászólásáraMinden nyugateurópai országban nagyobb a hiány mint a megengedett 3% csak nálunk pumpálják vissza a lét a gazdaságba ember!
Válasz III.Gyula #28108. hozzászólásáraBakker elloptad az ekémet, ember ???
Sziasztok! Lehet nem ide illő téma de talán tud valaki infót adni. Környei 8m simítónak mennyi lenne a le igénye? Normál egyenes területen. 120 le elvinné?
Van egy kis fagy!
Válasz envagyok2 #28106. hozzászólásáraAzajóóóó, vastapsot !!!!!
Korábban soha nem látott méretű, 1009 milliárd forintos havi költségvetési hiányadatot közölt előzetes tájékoztatásában a Pénzügyminisztérium az előző hónapról. Ezzel november végéig már 3900 milliárd forint feletti deficit jött össze, ami az év közben megduplázott éves célt is közelíti már, írja a Portfolio.hu.
Nemcsak a novemberi egyenlegeket nézve, hanem úgy fest, minden idők legnagyobb havi hiánya jött össze most novemberben a költségvetésben.
Válasz VMisi #28095. hozzászólásáraGjonit kérdezd,az EB topic- ban ő lehet tud segíteni
Válasz A.I. #28103. hozzászólásáraA technológia nincs meg. A hüvelybe bele kellene fröccsölni ezt a perselyt, majd megmunkálni.
Válasz VMisi #28101. hozzászólásáraAzért kicsit furcsa, hogy nem kapni minden darabot hozzá, illetve valahol biztos kapni, csak még nem lett meg a forrása!
Nádudvaron is volt egy korrekt hidraulikás cég, csak nincs meg a neve, valamikor Rába orbitban segítettek.
Válasz Gumóka #28099. hozzászólásáraSzekszárdon
Gép és gépelem kft
Eddig mind jó amit csináltak!
Válasz A.I. #28100. hozzászólásáraŐk sem tudnak olyat aki ezt a műanyag "perselyeket" javítja.
Válasz VMisi #28095. hozzászólásáraHódvulkánnál nézd meg (webes felület is van), ott sok minden van ezekhez a "régi" magyar gépekhez is!
Válasz atisgyulai #28090. hozzászólásáraDömsödre úgyis vinnem kell az unhz vezérműtömbjét, ha ott nem akkor rászánom én az időt.