Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraEddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraAmennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNépegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraPont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
Válasz Tom250 #14331. hozzászólásáraPedig ugye azt ajánlják, h vetés előtt ne vagy nagyon kevés nitrogént adjunk neki, érdekes…
Hát amúgy ebből a takarónövényből lehet nem lesz semmi, mert egy hónapja esik kb
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraNekem egyszer az egyik szója táblámat még vetés előtt az egyik cég traktorosa tévedésből megszórta nitrosollal. 150kg hatóanyagot tettek ki.
Senni baja nem lett tőle késöbb a szójának, sőt végül az adta a legjobban.
Válasz A.I. #14327. hozzászólásáraCsak azon gondolkodok, valami olyan kéne, ami nem sok nitrogent hagy a talajba, nehogy sok legyen a szójának.
Költségbe nézted, hogy mennyire jön így ki a mag?
Válasz Ganajos #14320. hozzászólásáraVetve még nekem sem volt ilyen keverék, de ha van -5--10, akkor azt mondják az végez vele.
Mondjuk a nálam a búza árvakelés biztos nem fagy ki, tehát én fújni fogom.
Ha nem teszel bele egyszikűt vagy olyat választasz, ami kifagy, akkor lehet hogy megúszható glifozát nélkül.
Én ekészíteném most a keverék vetésekor, aztán már nem kell belenyúlni, ha jól sikerül.
Ha nem akkor egy jó fogás vagy kombinátor megoldja.
Először 21ben volt, hogy ősszel teljesen elkészítettem tavaszra. Búza után, nem vetettem semmit, akkor a tavaszra készítés során teljesen nullázódott a búza árvakelés, lett helyette tyúkhúr, de mint a paplan olyan volt, igazi takaró lett belőle.
Tavasszal leglifóztam, olyan talajt még én itt nem láttam. Kár hogy vetéstől aratásig utána kb 50 milliméter lehetett.
De olyan egyenletesen kelt, mint tán még soha.
Amúgy ahogy Barázdabetyár írta, jó, már ha kikel!
Válasz barazdabetyar. #14319. hozzászólásáraNeked szokott lenni? Szója elé is jó a nitrogénmegkötő, nem lesz sok a szójának?
Nyáron elveted, és tavasszal dolgozod el? Fagy elintézi annyira?
Válasz A.I. #14316. hozzászólásáraIgen, dunántúlon, itt ilyen csapadékos nyár nem mostanában volt…búzák még szinte mindenhol fent vannak, nem lehet aratni mert minden 3. nap esik. Kedden volt 30 mili, de holnapra már megint mutatja.
Tehát akkor meghagyod tavaszra, kifagy és akkor húzod el? Fagy vajon mennyire intézi el, tárcsáva el lehet dolgozni? Mulcsozóm nincs.
Glifozátot megmondom őszintén nem szeretek használni.
Válasz A.I. #14317. hozzászólásáraCsak ez olyan, hogy ahogy írtam is, hogy ha nem jön be, vagy valamiért meggondolom és nem vetek, akkor még az a baj...
Válasz gergő07 #14315. hozzászólásáraIgen, ez még bennem is felmerült, hogy nem kellett volna esetleg előre májusban, vagyis júniusban ezt is megmondani.
Elmennek a sunyiba.
Ezt én nem az AÖP miatt csinálnám, nem kell nekem ezért plusz támogatás.
De majd rákérdezek, mert legfeljebb bejelenti az ember, hogy ha netán kikel, akkor tudják azt, hogy mitől zöld, mert "másodvetés" van.
Válasz Ganajos #14314. hozzászólásáraAugusztus 20 után vetném, én akarom keverni, kb azokból amit leírtam, kérdés mit tudok majd beszerezni.
Egy részébe napraforgó, ez elé Gruber megy csak lehet, másik részében kukorica lenne, oda minden képpen lazítót tervezek.
A tárcsa sem lehet rossz, nagyon a terminálásra, már ha sikerül megfelelő fagyot kifogni.
Idén rövidtárcsáztam februárban, de csak kényszerből a lazításokat, mert ősszel technikai gond miatt nem tudtam elhúzni őket, rámesőzött.
A fagyon rövidtárcsázás nem volt gond, csak a búza árvakelés jó része ott maradt, így kellett glifozát.
2 éve takaró növény nélkül szintén tavasz elé, még csak sim könnyű tárcsával elhúzott lazítózás vagy gruberezés után tavasszal első osztályú talaj lett, csak glifozát és vetés egy egyszerű tárcsás vetővel.
Szóval évjárat is nagyban viszi.
Te dunántúlon vagy, ha jól emlékszem, ott azért csapadék talán kicsit szerencsésebb, mint az Észak-Alföldön.
Válasz Ganajos #14314. hozzászólásáraÁllítólag a területalapú kitöltésekor be kellett jelenteni hogy szeretnék vetni, és mikor. Falugazdászt kérdezzétek meg az a biztos. Én is szerettem volna vetni...
Válasz A.I. #14313. hozzászólásáraAug végén vetnéd? Te kevernéd a magot vagy valami mixet veszel?
Tavasszal mit tervezel csinálni vele?
Nekem lazito nincs sajnos, tárcsa+gruber kombóval tudok dolgozni, én ha lesz esetleg, megtárcsáznám még egyszer, aztán vetés.
Tavasszal mit raksz bele?
Válasz Ganajos #14312. hozzászólásáraEz engem is érdekelne.
Tervezek én is vagy 10 hektárt néhány parcellában.
Én valami kifagyón gondolkzom.
Meliorációs retek, facélia, mustár, egyszikűnek a búza árvakelés lenne, az tavasszal glifóznám.
Csak jó lenne még valami pillangóst kitalálni bele, takarmány borsón gondolkodtam még.
Lassan a magokat is össze kellene szedni hozzá.
Én el fogom készíteni, mintha tavaszra menne, lazító, aztán lehet rászórom és rövidtárcsa, mondjuk a hónap vége felé tervezem, aztán hátha meg is ázik.
Üdv!
Takarónövény vetése fordult meg a fejemben eddig elméleti szinten…érdemes szerintetek?
Árpa után a tarló eddig kapott egy hántást, eddig úgy néz ki, tavaszi lesz vetve bele, szója.
Milyen talajművelést igényel, ti milyen takarónövényt raknátok bele, meddig hagynátok fent, mikor vetnétek stb…minden észrevétel érdekel, nem vetettem még soha.
Köszi
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólásáraÉn nem tudok olyan ami nem glifozát tartalmú, és papírforma szerint totálgyomirtó lenne. Mást meg nem írhatsz be a e-permetező naplóba!
Mi lenne ha lezúznád? Vagy ha van kasza azzal sokkal haladósabb lenne.
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólásáraPelargonic sav-nak olvass utána (slasher és társai marketing nevek) ha megy az angol megy a kémia akkor kB hidrogén peroxiddal le tudod perzselni
Válasz olasz_kapo #14307. hozzászólásáraKétszikűre talán 2,4d, vagy valami hormon, csak ezeknek nem tudom utóvetemény hatása nincs-e. Egyszikűre olcsót nem tudok.
Nem semmiért Joker a glifozát. Csak aki az aöpöt írta, az vagy nagyon tudta, vagy nagyon nem, hogy forgatás nélküliben kellhet glifozát is.
Sziasztok!rengeteg eső után nagyon gyomosodnak a tarlók ,glifót nem lehet szorni forgatás nélküliben,nem szertnék bolygatni talajt!
Takaró növény vetésig,valakinek valami vegyszer ötlet?
Válasz endypapa_20120 #14294. hozzászólásáraElpusztíthatatlanok.Én sok kísérletet csináltam.Több ezer litert szaporítottam fel.Pécsi talajlaborba számolják a baktérium számot.Minden adagból küldtem be mintát.
Válasz Tobszi #14288. hozzászólásáraEgy ebben jártas ember mondta annak idején, lekerül a "lélegeztetésről, rohamosan csökken a jó (oxigén kedvelő/függő) baktériumok, egyéb élő szervezetek száma. Ezért nem veszek ilyen kannás készítményt.
15541 hozzászólás
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraEddig pont fordított volt. Azt beszèltèk,az lesz támogatott ha nem forgat. Amúgy meg okosok szerint a talajból a kenyèrbe is kerül. Mindenkèppen a glifobol. Állítólag! Ez a baj. Na de a mostani helyzetet tekintve a notiillhez Is kell takaronövèny stb. De aki ezt csak hobbiból csinálja az érthető,de amúgy jelenleg totál gazdaságtalan mèg a földet messziről megnèzni is,nem,hogy javítani valamivel. Így meg előnyös, akinek van gèpe hozzá,mert takarèkos,idöt spórol,embert.
Válasz trikolor5 #14339. hozzászólásáraAmennyiben gondolkodnának egy kicsit odafent , akkor talán igazad is lehetne.... de ezt egy huszárvágással megoldják, betiltják a glifot is meg a szántást is, te meg old meg ahogy tudod, mert 2030-tól úgyis bioban kell nyomni.....
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNálad a pont! Pár év és támogatott lesz a szántás, mert rájönnek, hogy úgy sokkal kevesebb gyomírtó, rovarölő, gyomírtó kell.. amit a régi parasztok már régen tudnak. De addig is jóétvágyat a vegyszeres gmo-s talajmegújító kajához. Nem kéne 1 elemet (talajt) kiemelni az egész élelmiszer előállításból. Komplexen kéne nézni az egészet...
Válasz erdifefe #14337. hozzászólásáraNépegészségügyi szempontból, ha deszikkálásra nem használják, akkor elvileg nem kerülhet bele az élelmiszerbe. A no-till esetében a tarlókezelésben van fontos szerepe, de a talajról nem kerül bele a kultúrnövénybe.
Ha deszikkálásra van használva, akkor nem kell csoldálkozni, hogy "zabálja" a nép. A tarlókezelés kapcsán is érdemes lenne kutatásokat végezni, mert egyes helyeken elvileg bekerült a talajvízbe is. Ha kötődik a talajkolloidokhoz, akkor hogy mosódik le a talajvízbe? Persze lehet, hogy csak az alacsonyabb humusztartalmú, homokosabb talajoknál kockázat ez, mert ezekben jóval kisebb a koloid felület mérete a talajban.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraPont ezért kérdeztem. Ugye amerika a no till hazája de ott meg a glifozát meg a gmo ennek az egésznek az alapja.Most akkor ez mennyire jó is valojában? Persze a talaj szempontjábol jó de népegészségügyi szempontból mennyire?
Az a technológia aminek glifozát az alapja hát...... Nagyon ilyen amerikais a hozzáállás így.
Válasz .Richard. #14335. hozzászólásáraNo jó, de ha már kapálja, akkor az nem no-till.
Válasz erdifefe #14334. hozzászólására
aki szeret kapálni az nem fújja.
Létezik No till glifozát nélkül? Vagy ez amolyan alap pillére a dolognak?
Válasz mtz1221 #14328. hozzászólásáraMegvolt a 15 év átállás?
Válasz Tom250 #14331. hozzászólásáraPedig ugye azt ajánlják, h vetés előtt ne vagy nagyon kevés nitrogént adjunk neki, érdekes…
Hát amúgy ebből a takarónövényből lehet nem lesz semmi, mert egy hónapja esik kb
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraNekem egyszer az egyik szója táblámat még vetés előtt az egyik cég traktorosa tévedésből megszórta nitrosollal. 150kg hatóanyagot tettek ki.
Senni baja nem lett tőle késöbb a szójának, sőt végül az adta a legjobban.
Válasz Ganajos #14329. hozzászólásáraSzerintem a szója sem haragszik a nitrogénért.
Nem tudom, de vagy 15-20 ezer, ha vagy 4 féléből keveri az ember.
Válasz A.I. #14327. hozzászólásáraCsak azon gondolkodok, valami olyan kéne, ami nem sok nitrogent hagy a talajba, nehogy sok legyen a szójának.
Költségbe nézted, hogy mennyire jön így ki a mag?
Direkt vetés.a
Gruber vetés henger.
Válasz Ganajos #14320. hozzászólásáraVetve még nekem sem volt ilyen keverék, de ha van -5--10, akkor azt mondják az végez vele.
Mondjuk a nálam a búza árvakelés biztos nem fagy ki, tehát én fújni fogom.
Ha nem teszel bele egyszikűt vagy olyat választasz, ami kifagy, akkor lehet hogy megúszható glifozát nélkül.
Én ekészíteném most a keverék vetésekor, aztán már nem kell belenyúlni, ha jól sikerül.
Ha nem akkor egy jó fogás vagy kombinátor megoldja.
Először 21ben volt, hogy ősszel teljesen elkészítettem tavaszra. Búza után, nem vetettem semmit, akkor a tavaszra készítés során teljesen nullázódott a búza árvakelés, lett helyette tyúkhúr, de mint a paplan olyan volt, igazi takaró lett belőle.
Tavasszal leglifóztam, olyan talajt még én itt nem láttam. Kár hogy vetéstől aratásig utána kb 50 milliméter lehetett.
De olyan egyenletesen kelt, mint tán még soha.
Amúgy ahogy Barázdabetyár írta, jó, már ha kikel!
Válasz Ganajos #14322. hozzászólásáraAlaptámogatás... Is
Válasz Ganajos #14324. hozzászólásáraAlföld igen.Pozitív hatása van.
Válasz barazdabetyar. #14323. hozzászólásáraAlföld?
Amúgy milyen hatása van a talajra, és az utóveteményre?
Válasz Ganajos #14321. hozzászólásáraKét éve nem vetettem,nem kel ki.
Válasz gergő07 #14315. hozzászólásáraNem csak akkor, ha AÖP be vállaltad a zöldítést?
Rákérdezek majd azért
Válasz barazdabetyar. #14319. hozzászólásáraNeked szokott lenni? Szója elé is jó a nitrogénmegkötő, nem lesz sok a szójának?
Nyáron elveted, és tavasszal dolgozod el? Fagy elintézi annyira?
Válasz A.I. #14316. hozzászólásáraIgen, dunántúlon, itt ilyen csapadékos nyár nem mostanában volt…búzák még szinte mindenhol fent vannak, nem lehet aratni mert minden 3. nap esik. Kedden volt 30 mili, de holnapra már megint mutatja.
Tehát akkor meghagyod tavaszra, kifagy és akkor húzod el? Fagy vajon mennyire intézi el, tárcsáva el lehet dolgozni? Mulcsozóm nincs.
Glifozátot megmondom őszintén nem szeretek használni.
Válasz Ganajos #14312. hozzászólásáraHa kikel,és megmarad,érdemes vetni.Én csak nitrogénkötőt vetnék,talajművelő retekkel kiegészítve.És kifagyót.Minél több fajta,annál jobb.
Válasz A.I. #14317. hozzászólásáraCsak ez olyan, hogy ahogy írtam is, hogy ha nem jön be, vagy valamiért meggondolom és nem vetek, akkor még az a baj...
Válasz gergő07 #14315. hozzászólásáraIgen, ez még bennem is felmerült, hogy nem kellett volna esetleg előre májusban, vagyis júniusban ezt is megmondani.
Elmennek a sunyiba.
Ezt én nem az AÖP miatt csinálnám, nem kell nekem ezért plusz támogatás.
De majd rákérdezek, mert legfeljebb bejelenti az ember, hogy ha netán kikel, akkor tudják azt, hogy mitől zöld, mert "másodvetés" van.
Válasz Ganajos #14314. hozzászólásáraAugusztus 20 után vetném, én akarom keverni, kb azokból amit leírtam, kérdés mit tudok majd beszerezni.
Egy részébe napraforgó, ez elé Gruber megy csak lehet, másik részében kukorica lenne, oda minden képpen lazítót tervezek.
A tárcsa sem lehet rossz, nagyon a terminálásra, már ha sikerül megfelelő fagyot kifogni.
Idén rövidtárcsáztam februárban, de csak kényszerből a lazításokat, mert ősszel technikai gond miatt nem tudtam elhúzni őket, rámesőzött.
A fagyon rövidtárcsázás nem volt gond, csak a búza árvakelés jó része ott maradt, így kellett glifozát.
2 éve takaró növény nélkül szintén tavasz elé, még csak sim könnyű tárcsával elhúzott lazítózás vagy gruberezés után tavasszal első osztályú talaj lett, csak glifozát és vetés egy egyszerű tárcsás vetővel.
Szóval évjárat is nagyban viszi.
Te dunántúlon vagy, ha jól emlékszem, ott azért csapadék talán kicsit szerencsésebb, mint az Észak-Alföldön.
Válasz Ganajos #14314. hozzászólásáraÁllítólag a területalapú kitöltésekor be kellett jelenteni hogy szeretnék vetni, és mikor. Falugazdászt kérdezzétek meg az a biztos. Én is szerettem volna vetni...
Válasz A.I. #14313. hozzászólásáraAug végén vetnéd? Te kevernéd a magot vagy valami mixet veszel?
Tavasszal mit tervezel csinálni vele?
Nekem lazito nincs sajnos, tárcsa+gruber kombóval tudok dolgozni, én ha lesz esetleg, megtárcsáznám még egyszer, aztán vetés.
Tavasszal mit raksz bele?
Válasz Ganajos #14312. hozzászólásáraEz engem is érdekelne.
Tervezek én is vagy 10 hektárt néhány parcellában.
Én valami kifagyón gondolkzom.
Meliorációs retek, facélia, mustár, egyszikűnek a búza árvakelés lenne, az tavasszal glifóznám.
Csak jó lenne még valami pillangóst kitalálni bele, takarmány borsón gondolkodtam még.
Lassan a magokat is össze kellene szedni hozzá.
Én el fogom készíteni, mintha tavaszra menne, lazító, aztán lehet rászórom és rövidtárcsa, mondjuk a hónap vége felé tervezem, aztán hátha meg is ázik.
Üdv!
Takarónövény vetése fordult meg a fejemben eddig elméleti szinten…érdemes szerintetek?
Árpa után a tarló eddig kapott egy hántást, eddig úgy néz ki, tavaszi lesz vetve bele, szója.
Milyen talajművelést igényel, ti milyen takarónövényt raknátok bele, meddig hagynátok fent, mikor vetnétek stb…minden észrevétel érdekel, nem vetettem még soha.
Köszi
???
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólásáraÉn nem tudok olyan ami nem glifozát tartalmú, és papírforma szerint totálgyomirtó lenne. Mást meg nem írhatsz be a e-permetező naplóba!
Mi lenne ha lezúznád? Vagy ha van kasza azzal sokkal haladósabb lenne.
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólásáraPelargonic sav-nak olvass utána (slasher és társai marketing nevek) ha megy az angol megy a kémia akkor kB hidrogén peroxiddal le tudod perzselni
Válasz olasz_kapo #14307. hozzászólásáraKétszikűre talán 2,4d, vagy valami hormon, csak ezeknek nem tudom utóvetemény hatása nincs-e. Egyszikűre olcsót nem tudok.
Nem semmiért Joker a glifozát. Csak aki az aöpöt írta, az vagy nagyon tudta, vagy nagyon nem, hogy forgatás nélküliben kellhet glifozát is.
Válasz A.I. #14304. hozzászólásáraMindegyik.
Válasz R Sándor #14305. hozzászólásáraAöpben gondolom azt választotta, hogy forgatás nélkül.
Na ott nem lehet tán.
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólásáraMiért nem lehet szórni glifot forgatás nélküli ben?
Válasz olasz_kapo #14303. hozzászólására1 vagy 2 szikűek?
Sziasztok!rengeteg eső után nagyon gyomosodnak a tarlók ,glifót nem lehet szorni forgatás nélküliben,nem szertnék bolygatni talajt!
Takaró növény vetésig,valakinek valami vegyszer ötlet?
Ez talán nem talajmegújító, de .......
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/feltetelesseg/106020-tarlo-megorzesenek-bejelentese
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/feltetelesseg/106020-tarlo-megorzesenek-bejelentese
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/feltetelesseg/106021-feltetelesseg-kapcsan-a-masodvetesekrol
Feltételesség
Válasz barazdabetyar. #14299. hozzászólásáraGondoltam.
Válasz mtz1221 #14298. hozzászólásáraNem,mert nem hiszek benne.
Válasz barazdabetyar. #14296. hozzászólásáraHasználod még egyáltalán őket ???
Válasz barazdabetyar. #14296. hozzászólásáraEz jó hír!
Válasz endypapa_20120 #14294. hozzászólásáraElpusztíthatatlanok.Én sok kísérletet csináltam.Több ezer litert szaporítottam fel.Pécsi talajlaborba számolják a baktérium számot.Minden adagból küldtem be mintát.
Válasz Tobszi #14288. hozzászólásáraTalán a termék neve segítene.Van ami sokáig jó.
Válasz Tobszi #14288. hozzászólásáraEgy ebben jártas ember mondta annak idején, lekerül a "lélegeztetésről, rohamosan csökken a jó (oxigén kedvelő/függő) baktériumok, egyéb élő szervezetek száma. Ezért nem veszek ilyen kannás készítményt.
Válasz mtz1221 #14292. hozzászólásáraNeki van mikroszkopja. Szokta írni.
Válasz .Richard. #14291. hozzászólásáraMiért mert aki nem tudja tanítja ???