Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA baj a terményárakkal van, beragadtak rendesen, míg az inputot, gépeket nem annyiért veszed, mint 6-8-10 éve, addig a kukorica, búza ára mennyi is? A gazda is pénzből él, ha a legnagyobb profitot úgy tudja elérni, hogy közepes mennyiséget termel kisebb költség, időráfordítás mellett, akkor úgy... Nincs érdekképviselet, a kereskedők, szárítósok, stb. viszonylag jól keresnek, a gazda torkán meg mindent le lehet nyomni, ha aszály van, ha jó termés, bármi van, mindig van magyarázat mindenre.
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraAmúgy miért nem csinálod azt minden területeden hogy csak a sávmüvelőt húzod, aztán tavasszal kukorica, napra vetés.
Utána hogyan müködik a gyomirtás? Vagy a sávmüvelő előtt megy még a cultus is?
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraÉn ezt úgy érzem, hogy kalászost szeretnék direkt vetni, főleg mert nem tudok 8-10-tonnást csinálni se így se úgy ezekből soha, innentől kezdve szerintem nem is adok szívesen olyan minőségű talajmunkát neki mint egy 10tonnát produkáló kukorica alá, és még az is lehet ezzel jobbat teszek neki, erre van saját tapasztalat is korábbról amikor szója tarlóra szórt műtrágya, vetőmag és egy sok RT-vel bedolgoztuk aztán utána legalább olyan búza volt mint ami alá grúbereztem, szóval én kalászost szeretnék direkt vetni! Csak most nem tudok 100ezer euróért venni egy ilyen ProntóNT-t, a kis ukrán direktvető meg nem az én üzememhez való, az 150 hektáros gazdaságig jó, felette más, nagyobb kell.
Ha meglesz a feltétel rá akkor ezt fogom meglépni, addig meg közben a kapások alá sávozok is meg cultussal is dolgozok, ez utóbbira már csak azért is van szükség, hogy símuljonak a pályák, a régi ágyekés dolgok még mindig mutatkoznak a területeimen, ezeket még pár sorral szét kell majd gerebjézni, közben meg meglátjuk hogyan tovább, de egyébként azt egyértelműen látom és a kollégáim is mondták, hogy jobbak a talajok mint azelőtt voltak! Nincs kormánylemezzel tömörítés, kenés, nincs barázdafenék taposás, egyenletesebb a mulcs bekeverése, így jobb a bomlás is, úgy fogalmaznám meg, hogy nem azért dolgozunk vele, hogy az ugyanezzel okozott kárt kijavítsuk a következő növény idejére, hanem eleve nem okozunk kárt úgy mint azelőtt az említett dolgokkal és csökken a rögfrakció, a görcsök, könnyebb a művelés, szélsőségesebb helyzetben is értékelhető a munkaminőség. és persze haladós!
Válasz szanberg #3348. hozzászólásáraArra van esetleg adatod, hogy az USA-ban az a stabil magas termés no-till direkt vetéssel takaró növény nélkül az mennyi is? Csak hogy képben legyek.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraNa azért álljon meg a menet, nehogy már emberölés kategória legyen, ha kevesebb a termése valakinek. Persze így is lehet nézni.
Jó a téma, végre lehet nyíltan kérdőjelezni a valódi gyakorlott kollégák felé úgy, hogy nem leszel rögtön eretnek meg kötekedő(mert korábban rögtön annak vették emberek...)
Szóval azért van ilyenre szükség mert az agy magától soha sem fog átállni az a helyzet, és a berögződés az kemény dolog, Becő írta talán, hogy több év után is van amikor ez akar vezényelni, pedig ő már látta a dolgokat másik oldalról is.
Énvagyoknak azt írnám, hogy magam részéről a talajmegújítás -és nem kell megkövezni- nem az elsődleges szempont, illetve olyan szemszögből nézek én erre, hogy persze ha jobbá válik az nekem is jobb majd, de közben a meglévő üzem működési feltételeit fenn kell tartanom és bár nem vagyok pénzéhes harácsoló ember de azért számítok arra a bevételre amit megszokott az ember, mert vannak céljaim a munkámon kívül is meg van családom akinek mint mindenki más is, jobbá szeretné tenni az életét, amihez viszont kell pénz, nem túl sok, de kell, meg hogy egy kis hozzányúlni való is legyen baj esetére lehetőleg mert az ember eldűl aztán ha nincs figelem ilyen dolgokra akkor a kínból nyomor is lehet a hátramaradóknak...
Szóval a rekord termésszintek már egyáltalán nem motiválnak mert azt láttam, hogy egy-egy éven kívül egyébként itt nem éri meg, mert a végén lehet kevesebb marad mint az optimális árbevétel-költség metszetéből, hát így nem kell, de tömeget meg kell tudnom előállítani mert ha ár nincs legalább termény legyen kellő mennyiség, és ezt lehetőleg stabilan, mert akkor az átlag eredmény is stabil lesz.
Az biztos, hogy a klasszikus művelési rendszerek meg fognak dűlni. Nem azért mert talajromboló meg nem divatos már meg izéhozé… Azért mert nincs munkaerő, amikor egy ember 250-centit húz eke formájában akkor ugyanannyi gép feltétellel csak fele annyi órával már 4 méteres kultivátort, persze ezt sem rögtön az első évben, itt is van átállás, nem sok, de egyszer átkell jól vakarni az előzőleg tárcsázott szántott pályákat, és legközelebb már szokottabban fog menni a grúber a talajban. A sávművelés még jobb, itt egy intenzív kapás technológia akár 1óra/hektár munkaidővel megoldható betakarítással együtt! Persze ez gépi feltétel kérdése is, de úgy egyszerű és hatékony, hogy amúgy sokkal kisebb gép kell elébe mint egy nehézkultihoz. A direktvetés a legjobb kihozatalú ebben az értelemben, azt viszont egyenlőre én is kétlem, hogy 10-20 liter gázolaj megtakarítás megoldás lesz, illetve igen, ha mellette ugyanannyit terem a növényem de azért szerintem borítékolható, hogy azért valamennyivel kevesebbet fog, bár usában takaró növények nélkül is direktvetnek és stabil nagy hozamokkal bírnak, ezt nem tudom pontosan mitől van, de működik az biztos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraIgazad van, nagy rizikó az ismeretlennek nekivágni, ezért egyszerübb megmagyarázni miért jó az ami van. Nem kötelező valtani. Aki váltott az már megjárta a hagyományos, szántasos művelést. Belevágott az újba, az ismeretlenbe. Ezért ő is biztos veszített sok pénzt és nyert sok tapasztalatot. Tehát ezek az emberek több tapasztalattal bírnak, és tudják, mert átélték, ezeket a bizonytalanságokat, kétkedéseket. Sőt megkapták az észosztók, környezet hangos nemtetszését, lehülyézését.
Aki az új úton jár nagy valószínűséggel megtalálta a számítását, aki veszített vele az visszaállt.
Ezt nagyon sok olvasással, videónézéssel, idővel, tanulással tudod csak összerakni. Addig a legegyszerűbb út a szokás.
Mi egy szétválás és csődhelyzetben váltottunk, eddig bejött, de több ezer tanulóórám van benne. És én is mindig határhaszon-határköltséget számolok, az eredmény nem mindig azonnal pénzügyi, lehet, hogy várnod kell egy a többségnek negatív évre.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraNem nagyon van mit hozzátenni ahhoz amit írtál, minden szavával egyetértek, maximum még csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon érzik-e a felelősséget akik "forradalmasítani" akarják a mezőgazdaságot, hogy vajon egészen biztos-e, hogy az általuk egyedül elfogadhatónak ítélt művelésmód, jobban fogja biztosítani az emberiség megélhetését. Nincs felesleges termény a világban, a hajók nem borogatják a búzát a tengerbe, és így is éhen halnak milliók. Bármilyen forradalom ami csökkenti az élelmiszerkészleteket még több ember éhenhalásához vezet. Én egyedül az általam művelt nem egész 400 Ha-ommal, kb. 10 000 ember élelmiszer ellátását biztosítom, akár a szántóterületemet nézem a világ szántóihoz, vagy a világ gabonatermelését az általam előállított tonnákkal. Na most ha pl. átállnék ÖKO/BIO termelésre az min 25% mínusz, azaz ezzel döntésemmel 2500 ember halálát okoznám valahol a világban.....
DE nem kötekszem, csak gondolkodom, nehogy félre értsd, és tudom, saját tapasztalatod van, magadnak szerezted, és magad nevében döntesz, mint ahogy mindenki más is... szóval köszönet.
alacsonyabb input szint. oké, de az a meglátásunk, hogy aki többet használ, még az is (igen) messze van a kg-i optimumtól (határköltség=határbevétel), vagyis majdnem minden többlet forint több bevételt generál, mint amibe kerül. értem, egyetértek ne hányjuk tele a talajt műganával meg gombaölővel, de én nem feltétlen az inputok csökkentését szeretném, vagy nem gondolom, hogy ettől több profit képződne. azt látom, hogy megéri intezíven termelni, kérdés, hogy hogy lesz ez fenntartható? kb. tudom, sehogy...
szántás, nem szántás. 2006 őszén volt utoljára szántva a homokos, vályogos, kavicsos táblák, azóta grubber. nem mondom, jobbak a termések, mint a szomszédé, akitől tudok, és amit látok a határba, de ez adódhat az mtz-s 14 cm-s szántásból is, meg a low inputból, meg a 20 éve csak búzát nyomjuk, és minden másból. én a megyei átlagot szoktam nézni, és azt mondom, hogy 20%kal kell több legyen, az biztos a felső tized, igaz a kiadások is valszeg a felső tizedet súrolják, vagy legalábbis azt hiszem, hogy amit a buksza megneged, és okszerűnek látok, az kimegy, de nagyjából össze szokott jönni a matek. egyetértek a 100 ezres kijelentéseddel, gyakorlatilag egyébként ez a saját földünk tőkeköltsége, ha ez nincs meg, akkro tulképpen lelakjuk a dolgokat, anélkül hogy képesek volnánk azokat az életciklusuk végén megújítani.
szóval oké, hogy nem szántás, de ezen a BM-es mondaton sztem sokan felszisszentek, nem gondolom, hogy Mária Magdolna volna személyesen, de klasszik tarlóánáts-grubber-direktvetés is látszólag működik szomszédokhoz meg megyei átlaghoz képest is.
öreg traktorom nekem is van, sőt, csak az van, és az is biztos, hogy újat én már nem veszek, de azt is látom, hogy a sekély munka nálam hamar visszaülepszik, nagyon hamar kőkemény lesz, persze, jobb a szerekezet, mint a szomszédé, de nem olyan laza, mint grubberozás után. nekem a virágfölddé változott homok csak álom, legalábbis ezt látom. huszonéve éve nem volt szár elvive, még az állatok alá a szalmát is veszem, de valahogy nem lett aprómorzsés virágföld. szóval hogy ezt még ennyire se műveljem, az hihetetlennek tűnik. tavaszi kapást ezeken a homokosokon tizenvée mutatóba se, búza, repce. namost ezekhez takarónövényt, hogy, hova, mikor? figyelek én mindent, olvasok én mindent, de nem nagyon látom, hogy hogy lehetne ezt jobban csinálni. inkéább azt látom, hogy alaposabban kell művelni, persze, jókor, jó eszközzel, dehogy főleg repce alá elhagyni a mélyművelést, ebbe valahogy nem hiszek. száraz évjáratban ott igen hamar elfogyhat a víz. és egyébkétn gabona alól is, nem lehet, hogy ahol folyton rínak az aszály mitt, ott részben csak sekély a gyökérzóna, és ha mélyebb/alaposabb művelés lenne, akkor más lenne a helyzet?
értem, persze kisebb gép, gyorsabb munka, kisebb ktg ráfordítás, nagyobb profit, ha bevétel ugyan annyi. dehogy ez mekkora ktg hányad a 100 ezres magokhoz meg 30 ezres gyomirtókhoz képest, hát nemtudom, és cserébe mennyivel lesz kockázatosabb, kitettebb a termelés a csapadéknak, évjáratnak. azt látom, hogy a ne szántsunk, és akkor virágföld lesz, ez egyszerűen nem igaz, aztán mondták, hogy oké, zöldtrágyázz, és majd a évente 10-20 tonna humusz meg gané, majd akkor, és rá 10 évre ugyan azok mondják, hogy felejtsük el a zöldtréágyát, meg mocskos eu, takarónövény. nem tudom, szóval egy működő, és profitot termelő gazdaságot átállítani, igen hamar fejreállás tud lenni, mert ahogy másik is írták, nincs tartalék, nincs sok éves lóvé a bankba, hogy mínuszos éveket meg tudj finanszírozni...
azt látom, hogy nyári kánikulába akárhogy viszket is a tenyerünk a semmittevéstől, nem kell a földhöz nyúlni, ebben már biztos vagyok, ott a legjobb semmit sem csinálni. tarlót hántani is kultivátorral fogok, úgy látom több szalma marad fent, ez jobb, de utána semmit ne csinálj. idén szomszéd több száz hektárt hántott, majd glifózott, és hagyta, repce vetés előtt két nappal vette elő a grubberjét, és húzta, én csodálkoztam a legjobban, hogy milyen nyirkos talaja volt, én meg mellette porrá szárogattam a sajátomat, persze ennek nem csak a tudatlanság volt az oka. szóval oké, nem művelünk, amikor nem kell, dehogy egyáltalán ne, azért a másik szomszédnál ennek is látom a követezményeit.
nem tudom, értelme nincs annak amit írtam, de ha csak a gépktg ilyen szintű megtakarítása az eredmény, akkor ez sem tűnik megváltásnak. persze, 400 le 100 mft, de a 250 az nem 100 mft, és a 135 sem fele mint a 250, de egy kb. életképes gazdaságban 20 évre az majdnem mindegy (kellene hogy legyen), hogy 250 les vagy 135 le-s gépet tartson fenn, az éves hektárra jutó amortizációban kerekítési hiba nagyságú eltérés van kb...
Válasz Becő #3341. hozzászólásáraHát ja.. Csak itt tavasszal facélia, mustár ami mehetne. De ezek is kétesélyesek..
Mikor volt 4-6ha szotyi, v kukorica v szója, akkor mindig sikeresen levitte a bevételem 8 millió alá...az össz 28hektáron... A rekord szójában 5ha/600e minusz... Kukorica 10q/ha... A szotyi 1x volt pluszos, a többiben nulla. De a kapásokhoz permetező vetőgép nincs, ekéző már kuka állapot... disznó, nyúl, szarvas van...
Válasz Toxi #3342. hozzászólásáraTerületünk fele homok, mikor kezdem a forgatás nélkülit sokat olvastam, hogy lehet homokon no tillezni. Egy kanadai egyetemi tanulmány írta, hogy minden talajtípuson sikeres a no till, kivéve homok, ott fele-fele. Látványosabb a homok javulása nálunk, mint az agyagé. 2 éve hozzánk került terület a második taknövényét kapta, és most már csak crosscuttert kapott.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraEn is így kezdtem. A problé.a az, gondolom Te is látod, hogy a terület mindig visszakeményedik. Ezert kezdtem el a taknövényt, mert az lazán tartotta lazítózás után a területet több évre is! Mi a tárcsát (cross cutter) is csak sekélyen húzzuk, ha húzzuk mèg.
Válasz Toxi #3338. hozzászólásáraEz magánvélemény, az én tapasztalatom.
Zöldtrágya: általában kényszer miatt vetett növénykeverék, ezért a termelő arra törekszik, hogy olcsó legyen. Nem érdekli, nyűg, stb. A törvényalkotó sem ért hozzá, ezért leforgattatja. Ennek következménye a sok probléma, főleg a mi arid őszi klímánkon.
Takarónövény: gondolkozó termelő rájön, hogy a zöldtrágya bukta, aratás után alapművel, ha akar, majd elveti és tavaszig a területén hagyja az adott talajnak megfelelő növénytársulást.
Nem ismerlek, nem tudom milyen talajaid vannak, így felelőtlenség bármit is ajánlani. Általában a 6200, ha jó, jó mulcsvetőgép.
Válasz MrPoke #3335. hozzászólásáraHa van lent nedvesség, csak ér valamit, ha lazítózok.. mondjuk a repcénél. Meg esetleg a gyökere is lejjebb tud menni.
Idén a szeptemberi 60mm után is beton volt ahol volt repce árvakelés...
Érdekes módon pl az árpa tarlón, ahol ugyanúgy volt árvakelés, ott nem... A gruberba az se tetszik, hogy a tárcsához képest nagyon rögösre művelt tavaly kora ősszel...a szintén szárazban.
Jövőre elvileg kis lazítás, és RTvel való kapirgálas a cél(meg a RT vetés, carrier drill stílusban, ha sikerül a kísérlet)
Válasz csoppika #3333. hozzászólására50-es kötötségű földön a 13késes grúbert idén ősszel (mert nem lett takarónövény) 15cm mélyen 10km/ha val húztam 135 le val.
A 3 késes lazítót meg nem birom elhúzni, de már nem is akarom.
Gabona,repce nem igényel talajmunkát. Csak annyit, hogy el tudd vetni.
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraSzerintem a támogatás népvakítás. Így etetik "olcsón" a népet. Így tömik bújtatva a nagy cégek zsebét (túlárazott gépek, chemikáliák, stb).
Ha megszünne a támogatás, egyből egekbe ugrana a kaja ára.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraBúza és repce elé is ez megy. (Kapás a vadak meg az előző évek gyenge termései miatt nincs a vetésforgóban) Máshogy nem tudom a szecskázott maradványokat felszín közelben tartani. Tavaly ősszel a búza elé csak tárcsáztam.(friss generálos volt a 120as crystal, nem mertem sokat lazítózni...csak a repce elé, mert oda mindenképp kellett) Sejtettem, hogy aszály idején gond lehet a búzával... A májusi eső mentett csak meg. Errefelé 25-28cm a fekete termőréteg(van ahol ennyi se)
Van grúberom is, de nem használom, mert a 11 kapának a 120paci kevés, 9 meg nem üti el a traktor szélességet...
Sajnos idén szántanom kellett a fele területem. Úgyhogy 3 év "mulcs" ment a levesbe....
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraÉrtem amit írsz, meg egyet is értek vele, nyilván az az igazi, mikor támogatás nélkül is nyereséges a termelés, és akkor még erre jön a támogatás. De másfelől meg a támogatás is csak bevétel. Ugyanígy a támogatás nélküli nyereséget is ki lehet venni a gazdaságból és elnyaralni, meg vissza is lehet forgatni, nyilván valamiből élni is kell a gazdának, de akkor az ezen felüli részt.
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraKöltségek átrendeződnek, csökkennek. Traktor üzemóra csökken, talán a műtrágya adagot is tudjuk lejjebb vinni, mert idén már sok volt amit a taknövények összegyűjtöttek. Talajszerkezet javul. Termés hasonló, mert a vadkár határozza már meg a termésátlagot. Mi már október elejétől, búza vetés befejezésétől, már lézengünk, pár nap kukorica aratás volt, meg bérmunka. Most már csak öröm van, hogy sokszor esik az eső, mert végeztünk. Felújítunk, szabadságoltatunk, ennyi. A nyár lett a szezon évszak, aratás, taknövény vetés, talajjavítók szórása stb. Idáig 8 év alatt jutottunk el, mai tudásommal ez talán 3 év, ez is kísérlet alatt. Minél jobb földön gazdálkodsz, annál rövidebb az átállás. Soha nem tetszett a szántogatás, a sok vízmosás stb.
Válasz Rabó001 #3327. hozzászólásáraTámogatást nem ildomos beleszámolni, mert ha holnap megvonják akkor aki anélkül mínuszban van, ott hamar beüt a ménkű. Nem a költségek csökkentésére adják, hanem arra, hogy versenyképes legyél, (így vagy úgy), a világpiacra való termelésben. Akkor, ha majd már nem lesz.. Most még van, a kormányok nagyobb többsége ezen lobbizik hogy maradjon, a gépgyártók is, de mindenki tudja hogy a közös büdzsé tetemes részét ez teszi ki, és belátható időn belül meg kell változtatni. Írtam, hogy így vagy úgy, szóval aki intenzívebbé akarja tenni a gazdálkodását, az gépet vagy öntözést fejleszt, aki hatékonyabbá/olcsóbbá az csökkentett művelésbe fejleszt, van aki terményfeldolgozásba, tárolásba lát utat, szóval arra kapod, h készülj, a jövőre, ebben támogat. Ha elhasználod, feléled, akkor utána kell kitalálni mi legyen.
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraÉn amit látok nagy nyereséget, a gép igény.
Elég kisebb traktor, amivel 12-20km/ha val műveljük a földeket. Kb sosem fog szétszakadni.
Becő-nek is öreg traktora van. Nekem is.
Remélem nem sértődik meg hogy én válaszolok helyette.
Megvette ezt a vetőgépet egy JD 8xxx árának feléért. Ha ő most lazítana, szántana 1db r8xxx lehet kevés lenne neki.
Nekem meg nincs más út. Aki szánt az kevesebbet termel, és csak kínlódik. 1 hónapja végeztem mindennel, egy rekord év után. Fele input költséggel jobb termések mint a környező gazdáknak.
Már többször leírtuk csak sokan nem hiszik el. Emelkedni fog a gépek ára, forgóeszköz árak. Támogatás csökkenni fog. A Németek tüntetése ellenére még több növényvédőszer lesz kivonva. És valószínű még a mély talajművelés is szankcionálva lesz negatívan. Tehát aki jelenleg nem hoz le tisztén 100eFt ot 1 ha-ról (bérmunka költségen számolva a kiadásokat) Az most adjon még el mindent amíg lesz aki megveszi.
Válasz Rabó001 #3322. hozzászólásáraTalán aki nem a kevesebből ugyan annyit vagy többet termeljen elven van'az tegye ahogy irtad. Nem szabadna a nagynyilvánossággal összehasonlitani a saját szántás nélküli melodiát'hanem 5_6év eredményét a sajåt terméssel kéne öszehasonlitani. Ne a versengésd lásd benne'hanem a kihivásst. Akkor lesz különbség. Mert különben egymást hlyézik a szántok nem szántok. De akinek mindenképpen jo adottságai vannak miért is akarna változtatni? A sokmillio vetőgép meg kaparo között soha nem lesz az ami mindenkinek jo. Talán ugye saját területen belül is néhol más holmi kéne.
Válasz MrPoke #3320. hozzászólásárahali, engedelmeddel neked címzem, de itt van Becő kolléga is, őt is kérném, meg mindenkit, aki tud/akar válaszolni, hogy tegye meg.
a kérdésem az volna, hogy egyébként mit vártok egy ilyen forgatás nélküli rendszer bevezetésétől, tehát mi a cél?
persze gondolom a nagyobb nyereség, de ez hogy fog jelentkezni, melyik tényező hogy fog változni, és mennyit?
ugye nyereség = bevétel - költség. namost szerintetek a bevételetek lesz több, ugyan olyan, vagy magasabb ktg sznt mellett, és így lesz nagyobb a profit? mégis kb. hány százalékkal?
vagy alacsonyabb ktggel működtök? mégis mennyivel kevesebb? 10 liter, 50 liter, 100 liter gázolaj, fele műtrágya, stb, és a bevétel szinten marad?
vagy az lesz a várt eredmény, hogy a termésszint stabilabb, rosszabb évben is van jó átlag, jó évben meg akár rekord?
ne értsétek félre, nem kötekszem, csak mégis ki mit vár, ki miért csinálja, kinek mi a célja?
biztos volt ez már kérdés, de a későn ébredőknek minden vicc új...
köszönet!
Válasz MrPoke #3320. hozzászólásáraÉs mi van azzal, aki tarcsaz mélyebben, mint 8cm, mégis van termése, jó termése? Vagy lazít, vagy gruberozik, mégis van termése. Azt már alig merem leírni hogy szánt, és mégis van termése.
Válasz Pilátus #3313. hozzászólásáraOlvass és okosodj, utána tegyél kijelentéseket.
Zöldtrágyával mindig csak bukás lesz, legalább 5 éve írják itt a fórumon, mindig.
Ha 15-20cm mélyen tárcsázol azzal csak csökkented a növény lehetőségeit, feljebb hozol egy-két talpat.
Ha nem akarsz művelni, ne művelj, de csak okosan.
Takarónövény sokat segít.
Minden művelési technológia más input technológiát igényel. A tárcsázottat is úgy műtrágyázod mint a szántottat?
Attól, hogy alcsonyabb kevesebb a termés?
Válasz bandigh #3317. hozzászólásáraŐ arra gondolt..nem keverné a talajszelvényeket. Gondolom egy lazítóval..mi emelve töri a talajt megdolgozza. Majd a felszínen alakít ki "magágyat". Sekély műveléssel.
Válasz Dave #3307. hozzászólásáraNem mondta senki h 45 centin kell húzni. Meg persze nem akkor amikor focilabda méretű rögeket szaggat. De akkor szántani se kell ugye. Ha a hegye van 35 ön, a szárny vagy 25-ön, az sz@rtig elég. Ha előtte becsületesen megtárcsázza, akkor a 240-es is elviszi a 7 kést. Ha nem tárcsázza, akkor frankón fennmarad a szármaradvány fele, kinek mi a végcél
Válasz Vinkó 75 #3311. hozzászólásáraDecember vége Január eleje...akkor lesz időm keresgélni,érdeklődni. Yetter lapokat megoldom az Axi jó áron forgalmazza. Igaz módosítani kell. Arra is meg van az egyszerű megoldás. Egy adapter a gorsdarabolóhoz,meg van a csipke és éles is lesz az éle. Gyakorlatilag szögbe állított lap és minden második hullám megskalpolva. De nem lefutott téma a Vortex lap sem. Körbe jártam a bemutatőkat,van itt is minden féle vakaró. A vertikális tárcsában jobban megtalálnám a minimum művelés elvárásait. A grubber sem megváltó,idén alig lehetett szérverni a talajt még az után is. Gyakorlatilag a repcétől a gabonákig. A Horsch Joker rendezte le a pályát. Több táblát a később jövő eső mentett meg. De a repcén itt ott látszik a száraz porba vetés,volt hol tojásnyi rögök közé került a mag,ott azért nem annyira szép. Lazító és a felszín minimális mozgatására max 10cm-er nálam ez működhetne. Így egy sima vetőgép is elvet normálisan. Azért a forgatásnélküli művelésnél...eléggé fel kell öltözködni vetőgép ügyileg is. Ami ebben a szegmensben eléggé húzós.
Válasz Pilátus #3313. hozzászólásáraSzerintem 15cm-en gruberrel többre mész mint egy tárcsával.. de ezen már itt többen túl vagyunk, nem egyik napról a másikra lesz jó talajod hogy elhagyhasd a talajmunkát, termés kiesés nélkül..
Ez lenne az 15centis művelés mert inkább sokkal kifejezőbb ez így a vertikaltiligy"??
Ez tuti hogy úgy megy ahogy kell ez nem kérdésDEE
AKKOR AZT MONDJÁTOK MEG amit mát mindenki látott otthon is hogy ha: egy szántott táblában van olyan rész amit csak tárcsázunk" akkor miért egy méterrel kisebb a kukorica és bizony gps nélkül szemre is meg lehet találni a táblába ezt a részt!?
Próbáltam Unia 65!! centis lapokkal tökig mélyen(20cm) meghúzni a szántás mellé és terra mellé de bizony 1méterrel alacsonyabb az álomány---
A szántás és a terrás vonalzóval egyforma de egy kis érzésem az hogy a terrás még jóbb csővekbe(de nem méricskéleK)
Repülnék én vígan a 650.es lapokkal a mezőn de a tapasztalat MEGÁLLÍTOTT a rohanásban...
Pedig egyre kevesebb türelmem van a talajmunkához(és már azt csinálom néha ahol "Repülni lehet"!:)))
7460 hozzászólás
Válasz lemken #3359. hozzászólásáraKözékötött talajaink vannak kukorica kukorica kukorica napraforgó búza forgóval
Soros = gerendelyes ! Nehogy még félreértse valaki!
Próbálnám én is rozsdásodni hagyni az ekémet! 110 le 6 hengeres traktor után ki milyen grúbert ajánlana? 2 Soros 6 kapást vagy 3 Soros 11 kapást? Az őszi szántást ki tudnám vele váltani ha gruber előtt (jövőre) kapna egy lazìtót?
Itt van egy pici zavar ahogy olvasgatom, a hozzászólásokat. Sokan párhuzamot húznak a forgatás nélküli művelés és a termés csökkenés között.
Ez nem igaz, no-till ben is simán lehet tartani a szántásos termésátlagokat, jó talajokon.
Viszont az extrém talajokon, min-till, no-till el többet lehet termelni, mint szántással.
A no-till, min-till nem jelenti azt, hogy extenzíven termelünk. Igenis cél a nagy termés, és intenzív gazdálkodást folytatunk. Odaadunk mindent a növénynek amire SZÜKSÉGE van, és olyan dolgokat is megteszünk ami egy konvencionális gazdálkodónak eszébe sem jut.
Üdv mindenkinek, infót kérnék Tőletek, hogy a sok eső miatt valószínű kikések a kukorica alá történő alapműveléssel a kötött fekete földjeimmel,általában gruberozom ill. lazítom a földeket de "időben", a területeken zöldítés van többféle verzióban, fehérmustár-olajretek,szegletes lednek-fehérvirágú csillagfürt,panonbüköny-szudánifű+zab árvakelés,ki meddig tolta ki az alapművelést vagy hagyta el,de én ezt nem merem a kukorica alól kivenni,a szántásból meg csak hófógó lenne, gruber vagy lazító milyen munkát csinál a fagyos? földön.Előre is köszönöm.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraA baj a terményárakkal van, beragadtak rendesen, míg az inputot, gépeket nem annyiért veszed, mint 6-8-10 éve, addig a kukorica, búza ára mennyi is? A gazda is pénzből él, ha a legnagyobb profitot úgy tudja elérni, hogy közepes mennyiséget termel kisebb költség, időráfordítás mellett, akkor úgy... Nincs érdekképviselet, a kereskedők, szárítósok, stb. viszonylag jól keresnek, a gazda torkán meg mindent le lehet nyomni, ha aszály van, ha jó termés, bármi van, mindig van magyarázat mindenre.
Válasz Becő #3347. hozzászólására
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraNeked a Horsch CO vetőgéped még meg van ? Direkt vetésre az nem jó ?
Válasz szanberg #3351. hozzászólásáraAmúgy miért nem csinálod azt minden területeden hogy csak a sávmüvelőt húzod, aztán tavasszal kukorica, napra vetés.
Utána hogyan müködik a gyomirtás? Vagy a sávmüvelő előtt megy még a cultus is?
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraÉn ezt úgy érzem, hogy kalászost szeretnék direkt vetni, főleg mert nem tudok 8-10-tonnást csinálni se így se úgy ezekből soha, innentől kezdve szerintem nem is adok szívesen olyan minőségű talajmunkát neki mint egy 10tonnát produkáló kukorica alá, és még az is lehet ezzel jobbat teszek neki, erre van saját tapasztalat is korábbról amikor szója tarlóra szórt műtrágya, vetőmag és egy sok RT-vel bedolgoztuk aztán utána legalább olyan búza volt mint ami alá grúbereztem, szóval én kalászost szeretnék direkt vetni! Csak most nem tudok 100ezer euróért venni egy ilyen ProntóNT-t, a kis ukrán direktvető meg nem az én üzememhez való, az 150 hektáros gazdaságig jó, felette más, nagyobb kell.
Ha meglesz a feltétel rá akkor ezt fogom meglépni, addig meg közben a kapások alá sávozok is meg cultussal is dolgozok, ez utóbbira már csak azért is van szükség, hogy símuljonak a pályák, a régi ágyekés dolgok még mindig mutatkoznak a területeimen, ezeket még pár sorral szét kell majd gerebjézni, közben meg meglátjuk hogyan tovább, de egyébként azt egyértelműen látom és a kollégáim is mondták, hogy jobbak a talajok mint azelőtt voltak! Nincs kormánylemezzel tömörítés, kenés, nincs barázdafenék taposás, egyenletesebb a mulcs bekeverése, így jobb a bomlás is, úgy fogalmaznám meg, hogy nem azért dolgozunk vele, hogy az ugyanezzel okozott kárt kijavítsuk a következő növény idejére, hanem eleve nem okozunk kárt úgy mint azelőtt az említett dolgokkal és csökken a rögfrakció, a görcsök, könnyebb a művelés, szélsőségesebb helyzetben is értékelhető a munkaminőség. és persze haladós!
Válasz szanberg #3348. hozzászólásáraArra van esetleg adatod, hogy az USA-ban az a stabil magas termés no-till direkt vetéssel takaró növény nélkül az mennyi is? Csak hogy képben legyek.
Válasz Pont #3346. hozzászólásáraNa azért álljon meg a menet, nehogy már emberölés kategória legyen, ha kevesebb a termése valakinek. Persze így is lehet nézni.
Jó a téma, végre lehet nyíltan kérdőjelezni a valódi gyakorlott kollégák felé úgy, hogy nem leszel rögtön eretnek meg kötekedő(mert korábban rögtön annak vették emberek...)
Szóval azért van ilyenre szükség mert az agy magától soha sem fog átállni az a helyzet, és a berögződés az kemény dolog, Becő írta talán, hogy több év után is van amikor ez akar vezényelni, pedig ő már látta a dolgokat másik oldalról is.
Énvagyoknak azt írnám, hogy magam részéről a talajmegújítás -és nem kell megkövezni- nem az elsődleges szempont, illetve olyan szemszögből nézek én erre, hogy persze ha jobbá válik az nekem is jobb majd, de közben a meglévő üzem működési feltételeit fenn kell tartanom és bár nem vagyok pénzéhes harácsoló ember de azért számítok arra a bevételre amit megszokott az ember, mert vannak céljaim a munkámon kívül is meg van családom akinek mint mindenki más is, jobbá szeretné tenni az életét, amihez viszont kell pénz, nem túl sok, de kell, meg hogy egy kis hozzányúlni való is legyen baj esetére lehetőleg mert az ember eldűl aztán ha nincs figelem ilyen dolgokra akkor a kínból nyomor is lehet a hátramaradóknak...
Szóval a rekord termésszintek már egyáltalán nem motiválnak mert azt láttam, hogy egy-egy éven kívül egyébként itt nem éri meg, mert a végén lehet kevesebb marad mint az optimális árbevétel-költség metszetéből, hát így nem kell, de tömeget meg kell tudnom előállítani mert ha ár nincs legalább termény legyen kellő mennyiség, és ezt lehetőleg stabilan, mert akkor az átlag eredmény is stabil lesz.
Az biztos, hogy a klasszikus művelési rendszerek meg fognak dűlni. Nem azért mert talajromboló meg nem divatos már meg izéhozé… Azért mert nincs munkaerő, amikor egy ember 250-centit húz eke formájában akkor ugyanannyi gép feltétellel csak fele annyi órával már 4 méteres kultivátort, persze ezt sem rögtön az első évben, itt is van átállás, nem sok, de egyszer átkell jól vakarni az előzőleg tárcsázott szántott pályákat, és legközelebb már szokottabban fog menni a grúber a talajban. A sávművelés még jobb, itt egy intenzív kapás technológia akár 1óra/hektár munkaidővel megoldható betakarítással együtt! Persze ez gépi feltétel kérdése is, de úgy egyszerű és hatékony, hogy amúgy sokkal kisebb gép kell elébe mint egy nehézkultihoz. A direktvetés a legjobb kihozatalú ebben az értelemben, azt viszont egyenlőre én is kétlem, hogy 10-20 liter gázolaj megtakarítás megoldás lesz, illetve igen, ha mellette ugyanannyit terem a növényem de azért szerintem borítékolható, hogy azért valamennyivel kevesebbet fog, bár usában takaró növények nélkül is direktvetnek és stabil nagy hozamokkal bírnak, ezt nem tudom pontosan mitől van, de működik az biztos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraIgazad van, nagy rizikó az ismeretlennek nekivágni, ezért egyszerübb megmagyarázni miért jó az ami van. Nem kötelező valtani. Aki váltott az már megjárta a hagyományos, szántasos művelést. Belevágott az újba, az ismeretlenbe. Ezért ő is biztos veszített sok pénzt és nyert sok tapasztalatot. Tehát ezek az emberek több tapasztalattal bírnak, és tudják, mert átélték, ezeket a bizonytalanságokat, kétkedéseket. Sőt megkapták az észosztók, környezet hangos nemtetszését, lehülyézését.
Aki az új úton jár nagy valószínűséggel megtalálta a számítását, aki veszített vele az visszaállt.
Ezt nagyon sok olvasással, videónézéssel, idővel, tanulással tudod csak összerakni. Addig a legegyszerűbb út a szokás.
Mi egy szétválás és csődhelyzetben váltottunk, eddig bejött, de több ezer tanulóórám van benne. És én is mindig határhaszon-határköltséget számolok, az eredmény nem mindig azonnal pénzügyi, lehet, hogy várnod kell egy a többségnek negatív évre.
Ha az agy nem áll át, ezer szó sem hatásos.
Válasz envagyok2 #3345. hozzászólásáraNem nagyon van mit hozzátenni ahhoz amit írtál, minden szavával egyetértek, maximum még csak arra lennék kíváncsi, hogy vajon érzik-e a felelősséget akik "forradalmasítani" akarják a mezőgazdaságot, hogy vajon egészen biztos-e, hogy az általuk egyedül elfogadhatónak ítélt művelésmód, jobban fogja biztosítani az emberiség megélhetését. Nincs felesleges termény a világban, a hajók nem borogatják a búzát a tengerbe, és így is éhen halnak milliók. Bármilyen forradalom ami csökkenti az élelmiszerkészleteket még több ember éhenhalásához vezet. Én egyedül az általam művelt nem egész 400 Ha-ommal, kb. 10 000 ember élelmiszer ellátását biztosítom, akár a szántóterületemet nézem a világ szántóihoz, vagy a világ gabonatermelését az általam előállított tonnákkal. Na most ha pl. átállnék ÖKO/BIO termelésre az min 25% mínusz, azaz ezzel döntésemmel 2500 ember halálát okoznám valahol a világban.....
Válasz MrPoke #3325. hozzászólásáraakkor kicsit közgazdászkodjunk, most úgy is hiány támadt itt a fórumon belőlük, hahahha
DE nem kötekszem, csak gondolkodom, nehogy félre értsd, és tudom, saját tapasztalatod van, magadnak szerezted, és magad nevében döntesz, mint ahogy mindenki más is... szóval köszönet.
alacsonyabb input szint. oké, de az a meglátásunk, hogy aki többet használ, még az is (igen) messze van a kg-i optimumtól (határköltség=határbevétel), vagyis majdnem minden többlet forint több bevételt generál, mint amibe kerül. értem, egyetértek ne hányjuk tele a talajt műganával meg gombaölővel, de én nem feltétlen az inputok csökkentését szeretném, vagy nem gondolom, hogy ettől több profit képződne. azt látom, hogy megéri intezíven termelni, kérdés, hogy hogy lesz ez fenntartható? kb. tudom, sehogy...
szántás, nem szántás. 2006 őszén volt utoljára szántva a homokos, vályogos, kavicsos táblák, azóta grubber. nem mondom, jobbak a termések, mint a szomszédé, akitől tudok, és amit látok a határba, de ez adódhat az mtz-s 14 cm-s szántásból is, meg a low inputból, meg a 20 éve csak búzát nyomjuk, és minden másból. én a megyei átlagot szoktam nézni, és azt mondom, hogy 20%kal kell több legyen, az biztos a felső tized, igaz a kiadások is valszeg a felső tizedet súrolják, vagy legalábbis azt hiszem, hogy amit a buksza megneged, és okszerűnek látok, az kimegy, de nagyjából össze szokott jönni a matek. egyetértek a 100 ezres kijelentéseddel, gyakorlatilag egyébként ez a saját földünk tőkeköltsége, ha ez nincs meg, akkro tulképpen lelakjuk a dolgokat, anélkül hogy képesek volnánk azokat az életciklusuk végén megújítani.
szóval oké, hogy nem szántás, de ezen a BM-es mondaton sztem sokan felszisszentek, nem gondolom, hogy Mária Magdolna volna személyesen, de klasszik tarlóánáts-grubber-direktvetés is látszólag működik szomszédokhoz meg megyei átlaghoz képest is.
öreg traktorom nekem is van, sőt, csak az van, és az is biztos, hogy újat én már nem veszek, de azt is látom, hogy a sekély munka nálam hamar visszaülepszik, nagyon hamar kőkemény lesz, persze, jobb a szerekezet, mint a szomszédé, de nem olyan laza, mint grubberozás után. nekem a virágfölddé változott homok csak álom, legalábbis ezt látom. huszonéve éve nem volt szár elvive, még az állatok alá a szalmát is veszem, de valahogy nem lett aprómorzsés virágföld. szóval hogy ezt még ennyire se műveljem, az hihetetlennek tűnik. tavaszi kapást ezeken a homokosokon tizenvée mutatóba se, búza, repce. namost ezekhez takarónövényt, hogy, hova, mikor? figyelek én mindent, olvasok én mindent, de nem nagyon látom, hogy hogy lehetne ezt jobban csinálni. inkéább azt látom, hogy alaposabban kell művelni, persze, jókor, jó eszközzel, dehogy főleg repce alá elhagyni a mélyművelést, ebbe valahogy nem hiszek. száraz évjáratban ott igen hamar elfogyhat a víz. és egyébkétn gabona alól is, nem lehet, hogy ahol folyton rínak az aszály mitt, ott részben csak sekély a gyökérzóna, és ha mélyebb/alaposabb művelés lenne, akkor más lenne a helyzet?
értem, persze kisebb gép, gyorsabb munka, kisebb ktg ráfordítás, nagyobb profit, ha bevétel ugyan annyi. dehogy ez mekkora ktg hányad a 100 ezres magokhoz meg 30 ezres gyomirtókhoz képest, hát nemtudom, és cserébe mennyivel lesz kockázatosabb, kitettebb a termelés a csapadéknak, évjáratnak. azt látom, hogy a ne szántsunk, és akkor virágföld lesz, ez egyszerűen nem igaz, aztán mondták, hogy oké, zöldtrágyázz, és majd a évente 10-20 tonna humusz meg gané, majd akkor, és rá 10 évre ugyan azok mondják, hogy felejtsük el a zöldtréágyát, meg mocskos eu, takarónövény. nem tudom, szóval egy működő, és profitot termelő gazdaságot átállítani, igen hamar fejreállás tud lenni, mert ahogy másik is írták, nincs tartalék, nincs sok éves lóvé a bankba, hogy mínuszos éveket meg tudj finanszírozni...
azt látom, hogy nyári kánikulába akárhogy viszket is a tenyerünk a semmittevéstől, nem kell a földhöz nyúlni, ebben már biztos vagyok, ott a legjobb semmit sem csinálni. tarlót hántani is kultivátorral fogok, úgy látom több szalma marad fent, ez jobb, de utána semmit ne csinálj. idén szomszéd több száz hektárt hántott, majd glifózott, és hagyta, repce vetés előtt két nappal vette elő a grubberjét, és húzta, én csodálkoztam a legjobban, hogy milyen nyirkos talaja volt, én meg mellette porrá szárogattam a sajátomat, persze ennek nem csak a tudatlanság volt az oka. szóval oké, nem művelünk, amikor nem kell, dehogy egyáltalán ne, azért a másik szomszédnál ennek is látom a követezményeit.
nem tudom, értelme nincs annak amit írtam, de ha csak a gépktg ilyen szintű megtakarítása az eredmény, akkor ez sem tűnik megváltásnak. persze, 400 le 100 mft, de a 250 az nem 100 mft, és a 135 sem fele mint a 250, de egy kb. életképes gazdaságban 20 évre az majdnem mindegy (kellene hogy legyen), hogy 250 les vagy 135 le-s gépet tartson fenn, az éves hektárra jutó amortizációban kerekítési hiba nagyságú eltérés van kb...
Válasz Becő #3341. hozzászólásáraHát ja.. Csak itt tavasszal facélia, mustár ami mehetne. De ezek is kétesélyesek..
Mikor volt 4-6ha szotyi, v kukorica v szója, akkor mindig sikeresen levitte a bevételem 8 millió alá...az össz 28hektáron... A rekord szójában 5ha/600e minusz... Kukorica 10q/ha... A szotyi 1x volt pluszos, a többiben nulla. De a kapásokhoz permetező vetőgép nincs, ekéző már kuka állapot... disznó, nyúl, szarvas van...
Válasz Toxi #3342. hozzászólásáraTerületünk fele homok, mikor kezdem a forgatás nélkülit sokat olvastam, hogy lehet homokon no tillezni. Egy kanadai egyetemi tanulmány írta, hogy minden talajtípuson sikeres a no till, kivéve homok, ott fele-fele. Látványosabb a homok javulása nálunk, mint az agyagé. 2 éve hozzánk került terület a második taknövényét kapta, és most már csak crosscuttert kapott.
Válasz Becő #3339. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Barna homok talajaim vannak én úgy gondoltam, hogy minél nagyobb zöldtömeget sikerül előállítani annál jobb azt zúzni és tárcsa majd grúber és vetés
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraEn is így kezdtem. A problé.a az, gondolom Te is látod, hogy a terület mindig visszakeményedik. Ezert kezdtem el a taknövényt, mert az lazán tartotta lazítózás után a területet több évre is! Mi a tárcsát (cross cutter) is csak sekélyen húzzuk, ha húzzuk mèg.
Válasz csoppika #3337. hozzászólásáramilyen grúber művel nedvesbe rögösebbre mint a tárcsa?
Válasz Toxi #3338. hozzászólásáraEz magánvélemény, az én tapasztalatom.
Zöldtrágya: általában kényszer miatt vetett növénykeverék, ezért a termelő arra törekszik, hogy olcsó legyen. Nem érdekli, nyűg, stb. A törvényalkotó sem ért hozzá, ezért leforgattatja. Ennek következménye a sok probléma, főleg a mi arid őszi klímánkon.
Takarónövény: gondolkozó termelő rájön, hogy a zöldtrágya bukta, aratás után alapművel, ha akar, majd elveti és tavaszig a területén hagyja az adott talajnak megfelelő növénytársulást.
Nem ismerlek, nem tudom milyen talajaid vannak, így felelőtlenség bármit is ajánlani. Általában a 6200, ha jó, jó mulcsvetőgép.
Válasz Becő #3319. hozzászólásáraHali!
Azt szeretném kérdezni, hogy a takarónövény és a zöldtrágya növény miben különbözik?
Szerinted zúzó, rövidtárcsa, szárnyas grúber 20-25 cm és IH 6200 vetés működik?
Válasz MrPoke #3335. hozzászólásáraHa van lent nedvesség, csak ér valamit, ha lazítózok.. mondjuk a repcénél. Meg esetleg a gyökere is lejjebb tud menni.
Idén a szeptemberi 60mm után is beton volt ahol volt repce árvakelés...
Érdekes módon pl az árpa tarlón, ahol ugyanúgy volt árvakelés, ott nem... A gruberba az se tetszik, hogy a tárcsához képest nagyon rögösre művelt tavaly kora ősszel...a szintén szárazban.
Jövőre elvileg kis lazítás, és RTvel való kapirgálas a cél(meg a RT vetés, carrier drill stílusban, ha sikerül a kísérlet)
Válasz endypapa #3334. hozzászólásáraSzerintem először koncentrálódna a birtokállomány...
Válasz csoppika #3333. hozzászólására50-es kötötségű földön a 13késes grúbert idén ősszel (mert nem lett takarónövény) 15cm mélyen 10km/ha val húztam 135 le val.
A 3 késes lazítót meg nem birom elhúzni, de már nem is akarom.
Gabona,repce nem igényel talajmunkát. Csak annyit, hogy el tudd vetni.
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraSzerintem a támogatás népvakítás. Így etetik "olcsón" a népet. Így tömik bújtatva a nagy cégek zsebét (túlárazott gépek, chemikáliák, stb).
Ha megszünne a támogatás, egyből egekbe ugrana a kaja ára.
Válasz csoppika #3332. hozzászólásáraBúza és repce elé is ez megy. (Kapás a vadak meg az előző évek gyenge termései miatt nincs a vetésforgóban) Máshogy nem tudom a szecskázott maradványokat felszín közelben tartani. Tavaly ősszel a búza elé csak tárcsáztam.(friss generálos volt a 120as crystal, nem mertem sokat lazítózni...csak a repce elé, mert oda mindenképp kellett) Sejtettem, hogy aszály idején gond lehet a búzával... A májusi eső mentett csak meg. Errefelé 25-28cm a fekete termőréteg(van ahol ennyi se)
Van grúberom is, de nem használom, mert a 11 kapának a 120paci kevés, 9 meg nem üti el a traktor szélességet...
Sajnos idén szántanom kellett a fele területem. Úgyhogy 3 év "mulcs" ment a levesbe....
Válasz Becő #3329. hozzászólásáraMi a véleményed. A minden éven 35cm lazítás(helti)+7-12cm mély tárcsázás működhet?
Válasz bandigh #3328. hozzászólásáraÉrtem amit írsz, meg egyet is értek vele, nyilván az az igazi, mikor támogatás nélkül is nyereséges a termelés, és akkor még erre jön a támogatás. De másfelől meg a támogatás is csak bevétel. Ugyanígy a támogatás nélküli nyereséget is ki lehet venni a gazdaságból és elnyaralni, meg vissza is lehet forgatni, nyilván valamiből élni is kell a gazdának, de akkor az ezen felüli részt.
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraKöltségek átrendeződnek, csökkennek. Traktor üzemóra csökken, talán a műtrágya adagot is tudjuk lejjebb vinni, mert idén már sok volt amit a taknövények összegyűjtöttek. Talajszerkezet javul. Termés hasonló, mert a vadkár határozza már meg a termésátlagot. Mi már október elejétől, búza vetés befejezésétől, már lézengünk, pár nap kukorica aratás volt, meg bérmunka. Most már csak öröm van, hogy sokszor esik az eső, mert végeztünk. Felújítunk, szabadságoltatunk, ennyi. A nyár lett a szezon évszak, aratás, taknövény vetés, talajjavítók szórása stb. Idáig 8 év alatt jutottunk el, mai tudásommal ez talán 3 év, ez is kísérlet alatt. Minél jobb földön gazdálkodsz, annál rövidebb az átállás. Soha nem tetszett a szántogatás, a sok vízmosás stb.
Válasz Rabó001 #3327. hozzászólásáraTámogatást nem ildomos beleszámolni, mert ha holnap megvonják akkor aki anélkül mínuszban van, ott hamar beüt a ménkű. Nem a költségek csökkentésére adják, hanem arra, hogy versenyképes legyél, (így vagy úgy), a világpiacra való termelésben. Akkor, ha majd már nem lesz.. Most még van, a kormányok nagyobb többsége ezen lobbizik hogy maradjon, a gépgyártók is, de mindenki tudja hogy a közös büdzsé tetemes részét ez teszi ki, és belátható időn belül meg kell változtatni. Írtam, hogy így vagy úgy, szóval aki intenzívebbé akarja tenni a gazdálkodását, az gépet vagy öntözést fejleszt, aki hatékonyabbá/olcsóbbá az csökkentett művelésbe fejleszt, van aki terményfeldolgozásba, tárolásba lát utat, szóval arra kapod, h készülj, a jövőre, ebben támogat. Ha elhasználod, feléled, akkor utána kell kitalálni mi legyen.
Válasz MrPoke #3325. hozzászólásáraÉs ebbe a 100 ezer forintos hektáronkénti nyereségbe nem számolsz bele semmi támogatást?
Válasz MrPoke #3325. hozzászólására:D
Válasz envagyok2 #3323. hozzászólásáraÉn amit látok nagy nyereséget, a gép igény.
Elég kisebb traktor, amivel 12-20km/ha val műveljük a földeket. Kb sosem fog szétszakadni.
Becő-nek is öreg traktora van. Nekem is.
Remélem nem sértődik meg hogy én válaszolok helyette.
Megvette ezt a vetőgépet egy JD 8xxx árának feléért. Ha ő most lazítana, szántana 1db r8xxx lehet kevés lenne neki.
Nekem meg nincs más út. Aki szánt az kevesebbet termel, és csak kínlódik. 1 hónapja végeztem mindennel, egy rekord év után. Fele input költséggel jobb termések mint a környező gazdáknak.
Már többször leírtuk csak sokan nem hiszik el. Emelkedni fog a gépek ára, forgóeszköz árak. Támogatás csökkenni fog. A Németek tüntetése ellenére még több növényvédőszer lesz kivonva. És valószínű még a mély talajművelés is szankcionálva lesz negatívan. Tehát aki jelenleg nem hoz le tisztén 100eFt ot 1 ha-ról (bérmunka költségen számolva a kiadásokat) Az most adjon még el mindent amíg lesz aki megveszi.
Válasz Rabó001 #3322. hozzászólásáraTalán aki nem a kevesebből ugyan annyit vagy többet termeljen elven van'az tegye ahogy irtad. Nem szabadna a nagynyilvánossággal összehasonlitani a saját szántás nélküli melodiát'hanem 5_6év eredményét a sajåt terméssel kéne öszehasonlitani. Ne a versengésd lásd benne'hanem a kihivásst. Akkor lesz különbség. Mert különben egymást hlyézik a szántok nem szántok. De akinek mindenképpen jo adottságai vannak miért is akarna változtatni? A sokmillio vetőgép meg kaparo között soha nem lesz az ami mindenkinek jo. Talán ugye saját területen belül is néhol más holmi kéne.
Válasz MrPoke #3320. hozzászólásárahali, engedelmeddel neked címzem, de itt van Becő kolléga is, őt is kérném, meg mindenkit, aki tud/akar válaszolni, hogy tegye meg.
a kérdésem az volna, hogy egyébként mit vártok egy ilyen forgatás nélküli rendszer bevezetésétől, tehát mi a cél?
persze gondolom a nagyobb nyereség, de ez hogy fog jelentkezni, melyik tényező hogy fog változni, és mennyit?
ugye nyereség = bevétel - költség. namost szerintetek a bevételetek lesz több, ugyan olyan, vagy magasabb ktg sznt mellett, és így lesz nagyobb a profit? mégis kb. hány százalékkal?
vagy alacsonyabb ktggel működtök? mégis mennyivel kevesebb? 10 liter, 50 liter, 100 liter gázolaj, fele műtrágya, stb, és a bevétel szinten marad?
vagy az lesz a várt eredmény, hogy a termésszint stabilabb, rosszabb évben is van jó átlag, jó évben meg akár rekord?
ne értsétek félre, nem kötekszem, csak mégis ki mit vár, ki miért csinálja, kinek mi a célja?
biztos volt ez már kérdés, de a későn ébredőknek minden vicc új...
köszönet!
Válasz MrPoke #3320. hozzászólásáraÉs mi van azzal, aki tarcsaz mélyebben, mint 8cm, mégis van termése, jó termése? Vagy lazít, vagy gruberozik, mégis van termése. Azt már alig merem leírni hogy szánt, és mégis van termése.
Válasz MrPoke #3298. hozzászólásáraKonkrétan mi volt a gond? Nem ment bele? Rögelt? Kente? Vagy miért volt megoldás a szántás?
Válasz Pilátus #3313. hozzászólásáraTárcsát aki leengedi 5-8 cm nél lentebb az meg is érdemli ha nincs termése :)
Talajmunkát szigorúan csak vetés mélységig, vagy esetleg +10-20% al lentebb kell művelni.
Én is szoktam látni, hogy akik próbálnak utánozni és csak tárcsázgatnak nincs termésük.
Válasz Pilátus #3313. hozzászólásáraOlvass és okosodj, utána tegyél kijelentéseket.
Zöldtrágyával mindig csak bukás lesz, legalább 5 éve írják itt a fórumon, mindig.
Ha 15-20cm mélyen tárcsázol azzal csak csökkented a növény lehetőségeit, feljebb hozol egy-két talpat.
Ha nem akarsz művelni, ne művelj, de csak okosan.
Takarónövény sokat segít.
Minden művelési technológia más input technológiát igényel. A tárcsázottat is úgy műtrágyázod mint a szántottat?
Attól, hogy alcsonyabb kevesebb a termés?
Válasz bandigh #3317. hozzászólásáraŐ arra gondolt..nem keverné a talajszelvényeket. Gondolom egy lazítóval..mi emelve töri a talajt megdolgozza. Majd a felszínen alakít ki "magágyat". Sekély műveléssel.
Válasz Dave #3307. hozzászólásáraNem mondta senki h 45 centin kell húzni. Meg persze nem akkor amikor focilabda méretű rögeket szaggat. De akkor szántani se kell ugye. Ha a hegye van 35 ön, a szárny vagy 25-ön, az sz@rtig elég. Ha előtte becsületesen megtárcsázza, akkor a 240-es is elviszi a 7 kést. Ha nem tárcsázza, akkor frankón fennmarad a szármaradvány fele, kinek mi a végcél
Válasz Vinkó 75 #3311. hozzászólásáraDecember vége Január eleje...akkor lesz időm keresgélni,érdeklődni. Yetter lapokat megoldom az Axi jó áron forgalmazza. Igaz módosítani kell. Arra is meg van az egyszerű megoldás. Egy adapter a gorsdarabolóhoz,meg van a csipke és éles is lesz az éle. Gyakorlatilag szögbe állított lap és minden második hullám megskalpolva.
De nem lefutott téma a Vortex lap sem. Körbe jártam a bemutatőkat,van itt is minden féle vakaró. A vertikális tárcsában jobban megtalálnám a minimum művelés elvárásait. A grubber sem megváltó,idén alig lehetett szérverni a talajt még az után is. Gyakorlatilag a repcétől a gabonákig. A Horsch Joker rendezte le a pályát. Több táblát a később jövő eső mentett meg. De a repcén itt ott látszik a száraz porba vetés,volt hol tojásnyi rögök közé került a mag,ott azért nem annyira szép. Lazító és a felszín minimális mozgatására max 10cm-er nálam ez működhetne. Így egy sima vetőgép is elvet normálisan. Azért a forgatásnélküli művelésnél...eléggé fel kell öltözködni vetőgép ügyileg is. Ami ebben a szegmensben eléggé húzós.
ÁLOMány"
Válasz Pilátus #3313. hozzászólásáraSzerintem 15cm-en gruberrel többre mész mint egy tárcsával.. de ezen már itt többen túl vagyunk, nem egyik napról a másikra lesz jó talajod hogy elhagyhasd a talajmunkát, termés kiesés nélkül..
Ez lenne az 15centis művelés mert inkább sokkal kifejezőbb ez így a vertikaltiligy"??
Ez tuti hogy úgy megy ahogy kell ez nem kérdésDEE
AKKOR AZT MONDJÁTOK MEG amit mát mindenki látott otthon is hogy ha: egy szántott táblában van olyan rész amit csak tárcsázunk" akkor miért egy méterrel kisebb a kukorica és bizony gps nélkül szemre is meg lehet találni a táblába ezt a részt!?
Próbáltam Unia 65!! centis lapokkal tökig mélyen(20cm) meghúzni a szántás mellé és terra mellé de bizony 1méterrel alacsonyabb az álomány---
A szántás és a terrás vonalzóval egyforma de egy kis érzésem az hogy a terrás még jóbb csővekbe(de nem méricskéleK)
Repülnék én vígan a 650.es lapokkal a mezőn de a tapasztalat MEGÁLLÍTOTT a rohanásban...
Pedig egyre kevesebb türelmem van a talajmunkához(és már azt csinálom néha ahol "Repülni lehet"!:)))
Válasz Vinkó 75 #3291. hozzászólásáraAz 1. és a 2. jó lehet.
Valaki nem tudná megnézni az árukat?
https://www.granit-parts.hu/productlist/Talajm%C5%B1veles/T%C3%A1rcs%C3%A1s-boron%C3%A1k/GRANIT-t%C3%A1rcsalapok/Dombor%C3%BA-t%C3%A1rcsalapok?locale=hu
Válasz später77 #3310. hozzászólásáraAz elég durva szerszám.