Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraÉn 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraTavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír) és úgy összekazlazva.
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Válasz kis Zombi #2323. hozzászólásáraEddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására2-3 évig érleli,próbál attól a sok antibiotikumtól megszabadulni,amit a pulykákkal megetettek.Kinyírja a talaj életet is.
Válasz bandigh #2325. hozzászólásáraNem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraHogy ne legyen Nagy a téli kimosódás, kalászost vetnék trágyázás után, vagy takarónövényt, erre a célra legjobb a rozs.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraEzen megy az agyalas, hogy mivel lehet a trágyát bedolgozni eken kívül? Tárcsa, gruber. Ha nincs a tárcsan henger, akkor ajánlatos külön menetben hengerezni utána, a visszazaras miatt.
Válasz mtz1221 #2320. hozzászólásáraMinél később akarom, amikor már nincs hőség és a csapadékra is több az esély. Komoly szóró van a környéken ami szokott bérmunkázni is, megpróbálom azokat befűzni, na az tényleg gyönyörűen aprít is meg szór is.
Válasz Tobszi #2319. hozzászólásáraHa október-december között van szórva,akkor szerintem mindegy mivel van bedolgozva.De mikor augusztusban szórom (zmáj szóróval ami néha fél talicskával is ledob)akkor csak a szántás,máskülönben fele elmegy a fenébe 30-40 fokos melegben a föld tetején.Ha rendes szóró lenne ami 5 centis darabokra egyenletesen szór,akkor lehet másképp beszélnék.
Válasz agrárproletár #2318. hozzászólásáraA magágyba keverés félreértés, azt csak Borda hozta fel példának!
Alapból búzatarlóra szórnám a következő évi kukorica alá, addigra már szűk 1 éve kazalba lesz.
Válasz Tobszi #2317. hozzászólásáraMagágyba rizikós bekeverni, lehet csak szárítod a talajod, ha mondjuk egy menettel nem tudod kielégítően bekeverni, aztán ki tudja, milyen tavasz lesz. Mindenképpen tarlóra lenne érdemes szerintem kijuttatni, és akkor eldönteni egy sor tárcsa után, hogy a későbbiekben szükség van-e még valamilyen műveletre. Mennyire érett a trágya, mennyit állt? A pulykatrágyával nálunk sokszor az a baj, hogy nagyon nagyon szalmás, rendkívül rosszul, egyenetlenül lehet szórni, a nagy szalmarakásokkal meg nehezen boldogul a tárcsa. Ami kikerül az ólakból azt mindig kazlazzuk, és sertés hígtrágyával is kezeljük, a következő évre szokott alkalmassá válni arra, hogy ki lehessen szórni jobb minőségben.
Válasz mtz1221 #2316. hozzászólásáraPont az lenne a lényeg ha már elszántuk magunkat hogy lazítóval legyen az őszi alapművelés, hogy utána nem szántunk. Tavasszal itt amúgy sem működne. Kérdés hogy a tárcsa megfelelően bekeveri ahhoz hogy ne kidobott pénz legyen?
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraNem volt még repcém,de van 50 méter sövényem.Erre kaptam valamit,mert ették a hernyók meg a pókok is.Ha ilyent elbírna a repce ,akkor meglenne oldva minden.1 hónapig nincs semmi se sövénybe utána.
Válasz J.D. Borda #2310. hozzászólásáraEzek szerint elég betárcsázni, nem kell mélyebbre bekeverni? Nem sok így a veszteség?
Most még eléggé szalmás pulykatrágyám van prizmázva az ősz óta, remélem jól beérik és kevés szalmás rész marad belőle.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraÉrtelek.Akkor érdemes erre való tekintettel készletezned egyes anyagokból.
Nekem mindig van anyag még ősszel ,ha gond van jól jön...(pirynexet adtam neki)
Válasz John Deere Power Shift #2311. hozzászólásáraKértem mást /pirinex supreme, pirimort,.../, de sajnos már üresek mifelénk a raktárak. A vegyszergyártó cégek képvislői nem hordanak be Szlovákiába rezervával vegyszert, hogy az év végén max eladott, 0 készletet mutasanak fel. Nem nagyon értem ezt a politikát, mert mint nálunk amilyen levéltetü járvány volt, még a 40 éves praxisal rendelkező agronómusok se láttak. EU támogatás miatt nagy területeken van greening, amikor az lepusztul a repcébe kapjuk vastag végével a kártevőket. Sajnos minden repcém zöldtrágyás terület mellet van.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraAkkor az rendben van teljesen.Nem értem miért Nurelle D ajánlottak levéltetűre
Egyébként mint előttem is írták nem felszívódó hatású ,sokkal inkában komolyan gáztenziós .Nem tudom nálatok engedélyezett még a dimetoát hatóanyag,de ha nem tudod okosba sem használni,vannak "komolyabb" speciál tetű irtó szerek,illetve a szárasság kapcsán különböző "ragasztó" anyagok használata a jobb tapadás-felszívódásért és tápanyagként is hasznosulva a növénynek.
Válasz Tobszi #2309. hozzászólásáraÉn csirketrágyát nyomtam repce alá adtam neki egy mélylazítót majd rt és vetés meg leengedett tárcsasorral és semmi gond nem volt. Pedig az aztán tud égetni főleg hogy kapott anyagot rendesen a föld.
A nurelle D 50+500. 0,6l*500 gr/l klórpirifosz a megszokott pyrinextől 1l*480 gr/l klórpirifosz lényegesen lájtosabb hatást vált ki, különösen ha valaki "véletlenül" a kalászos dózissal operál.
/ 1,5 l/ha *480 gr/l/A piretroid párosítás a nurellbe sokak szerint már csak a vívőanyag kategória.
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáraVan tartamhatása, de nem felszívódó, de gázosodó. Reméljük minél hamarabb betiltják, szántóföldön is, mivel a környezetre gyakorolt hatása a napalmmal megegyezik.....
Szerencsére korlátozva van elég rendesen a használatát. Legkésőbb rejtett bimbós állapotban, egy vegetációs időszakban csak egy kezelés végezhető. Csak sajnos nem ellenőrzik elég rendesen.
Válasz envagyok2 #2302. hozzászólásáraHát szerintem az, de lehet tévedek. A dowosok is ezzel küldik az információs reklámpapírt, hogy felszívódó a Nurelle, és ezért "biztos" a védelem 8-12 nap közt időjárás szerint.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraa klór-pirifosz az nem felszívódó hatású, vagy én értem félre, amit mondani akarsz? úgy értem, azt akarod mondani, hogy azért nem hatott a nurelle, merthogy a szárazság miatt nem mozgott a növényel belül?
Válasz hargitai sandor #2289. hozzászólásáraJó kis útmutató lesz ez, a tényleges tapasztalatokon alapulva. Facebookon én is láttam a kiírásodat, és hogy sokan hozzászóltak, elmondták tapasztalataikat. És sajnos voltak akik negatív arogáns hozzászólással reagáltak olyan tapasztalatokra amik nem egyeztek az ő nézeteikkel. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, negatívan hatnak mind az érdeklődőkre (és ezek után ugye már nem is kérdez) mind akik leírták a technológiájukat, tapasztalatukat. Amúgy sok sikert, figyelemmel fogom kísérni munkásságod!
Válasz Radocz #2292. hozzászólásáraUgye egyértelmű, hogy a növények nem tudják, hogy néhány ostoba jogszabály alkotó megmondja, hogy mi nekik a tuti...
Válasz John Deere Power Shift #2291. hozzászólására2.
De a valódi probléma ami miatt csak gyengén hatot a szisztém hatásu insekticíd a nagy szárazság. Megáltak a növényi nedvek, nem volt ami szállitsa a növényen belül a vegyszert. Így csak a kontakt hatás nyilvánult meg, és a részbeni gázosodó hatás. Ha bármivel is mentem volna 30-35% nagyob sikert úgysem tudtam volna elérni, pont a fent említetek véget.
Anno a kukoricát monokultúrában termelte édesapám. Mikor először hattyú nyak lett a tábla harmadán már az évben mondta a "rádió" hogy megjelent a kukorica bogár. Mi előbb láttuk aztán olvastunk róla. Attól, hogy a naprát lehet (talán két) évente vetni még nem biztos hogy megéri.
Viszont van olyan BIO-s ismederősöm aki sok éve tönköly búza másodvetésben repce olajretek keverék majd ismét tönköly búza.
Ezt ismétli majd 20 éve, és működik neki. Nekünk konvencionálisba nem biztos hogy bejönne.
Bocs az offért. Aki forgatásnélkül szeretne okosodni az emlegeti anyukámat.
Válasz ND #2288. hozzászólásáraElnézést, ha félreérthető lett volna, a szabadalmi hivatal találatot példaként raktam be, nincsenek ilyenek fluidizációs reaktorok a birtokomban.
Vagy 10 féle szabadalmat találtam, / ott van a kereső link is / abból próbáltam összerakni olyat, hogy a végén huminsav legyen belőle.
Ez: lignit, kálium-hidroxid, hidrogén-peroxid.
"Kedves csoporttársak! Nem találtunk összefoglaló anyagot a forgatás nélküli talajművelésről, az arra való áttérés módjáról, ezért készítettünk egy honlapot. A terv szerint egy működő kis gazdaság sikereit, kudarcait lehet majd követni itt.
Szívesen vesszük az észrevételeket, kiegészítéseket."
Ennyi..ha valaki bárhol elmondja a saját tapasztalatait, szívesen közzé teszem.
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSzia, nem kötekedés képpen, fluidizációs reaktor és kiegészítő berendezéseit ipari méretben honnan szerezted? Volt a sufniban a fluxuskondenzátor mellett? Vagy mivel oldottad meg?
Tényleg érdekelne
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSok sikert a honlaphoz! Kíváncsi leszek, hogy majd mi fog idővel kisülni belőle. Biztos lesznek majd akik fikázzák majd, de összességében jó ötletnek, jó kezdeményezésnek tartom. Voltak már hasonló próbálkozások, de a közvetlen pénznyerés (volt) a motiváló erő és az .
7485 hozzászólás
Válasz kis Zombi #2334. hozzászólásáraRoss=rozs
Kib.szott telefon
Válasz Tobszi #2328. hozzászólásáraHát ha neked az is elég, ha az istállótrágya fele hasznosul, akkor tegyél belátásod szerint.
A Ross takarónövénnyel éppen azért kell vigyázni, mert Sok vizet ki tud venni a talajból.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraÉn 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraTakarást kérdezem én is.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraHa van idő érlelni, felesleges oltani. Inkább szalma, vagy avar takarást tennék rá.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraDe ne mindet, legyen kontroll, és a szemednek tudsz majd hinni !
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraTavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
és úgy összekazlazva.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír)
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Válasz kis Zombi #2323. hozzászólásáraEddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására2-3 évig érleli,próbál attól a sok antibiotikumtól megszabadulni,amit a pulykákkal megetettek.Kinyírja a talaj életet is.
Válasz bandigh #2325. hozzászólásáraNem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraMiért nem gruber előtt szórod?
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraHogy ne legyen Nagy a téli kimosódás, kalászost vetnék trágyázás után, vagy takarónövényt, erre a célra legjobb a rozs.
Trágya szétszór, Gruber, 100-150 kg rozs mütrágyaszóróval rászór, sekély rövidtárcsával bedolgozni.
TAVASSZAL KI.BASZOTTUL FIGYELNI A TALAJ NEDVESSÉGÉT, ÉS IDÖBEN AGYONÜTNI A ROZST, MERT NAGYON RÁ LEHET KEFÉLNI.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraEzen megy az agyalas, hogy mivel lehet a trágyát bedolgozni eken kívül? Tárcsa, gruber. Ha nincs a tárcsan henger, akkor ajánlatos külön menetben hengerezni utána, a visszazaras miatt.
Válasz mtz1221 #2320. hozzászólásáraMinél később akarom, amikor már nincs hőség és a csapadékra is több az esély. Komoly szóró van a környéken ami szokott bérmunkázni is, megpróbálom azokat befűzni, na az tényleg gyönyörűen aprít is meg szór is.
Válasz Tobszi #2319. hozzászólásáraHa október-december között van szórva,akkor szerintem mindegy mivel van bedolgozva.De mikor augusztusban szórom (zmáj szóróval ami néha fél talicskával is ledob)akkor csak a szántás,máskülönben fele elmegy a fenébe 30-40 fokos melegben a föld tetején.Ha rendes szóró lenne ami 5 centis darabokra egyenletesen szór,akkor lehet másképp beszélnék.
Válasz agrárproletár #2318. hozzászólásáraA magágyba keverés félreértés, azt csak Borda hozta fel példának!
Alapból búzatarlóra szórnám a következő évi kukorica alá, addigra már szűk 1 éve kazalba lesz.
Válasz Tobszi #2317. hozzászólásáraMagágyba rizikós bekeverni, lehet csak szárítod a talajod, ha mondjuk egy menettel nem tudod kielégítően bekeverni, aztán ki tudja, milyen tavasz lesz. Mindenképpen tarlóra lenne érdemes szerintem kijuttatni, és akkor eldönteni egy sor tárcsa után, hogy a későbbiekben szükség van-e még valamilyen műveletre. Mennyire érett a trágya, mennyit állt? A pulykatrágyával nálunk sokszor az a baj, hogy nagyon nagyon szalmás, rendkívül rosszul, egyenetlenül lehet szórni, a nagy szalmarakásokkal meg nehezen boldogul a tárcsa. Ami kikerül az ólakból azt mindig kazlazzuk, és sertés hígtrágyával is kezeljük, a következő évre szokott alkalmassá válni arra, hogy ki lehessen szórni jobb minőségben.
Válasz mtz1221 #2316. hozzászólásáraPont az lenne a lényeg ha már elszántuk magunkat hogy lazítóval legyen az őszi alapművelés, hogy utána nem szántunk. Tavasszal itt amúgy sem működne. Kérdés hogy a tárcsa megfelelően bekeveri ahhoz hogy ne kidobott pénz legyen?
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHa 10 centire leszántanád,akkor az rontana valamit a Forgatás nélküliben ?? Öregemnek is szokott kimaradni pár hektár tavaszra,és mindig 10-12 centire szántom le,majd másnap vetés.Nem szokott különbség lenni termésben az őszi alap művelthez képest.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraNem volt még repcém,de van 50 méter sövényem.Erre kaptam valamit,mert ették a hernyók meg a pókok is.Ha ilyent elbírna a repce ,akkor meglenne oldva minden.1 hónapig nincs semmi se sövénybe utána.
Válasz J.D. Borda #2310. hozzászólásáraEzek szerint elég betárcsázni, nem kell mélyebbre bekeverni? Nem sok így a veszteség?
Most még eléggé szalmás pulykatrágyám van prizmázva az ősz óta, remélem jól beérik és kevés szalmás rész marad belőle.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraÉrtelek.Akkor érdemes erre való tekintettel készletezned egyes anyagokból.
Nekem mindig van anyag még ősszel ,ha gond van jól jön...(pirynexet adtam neki)
Válasz John Deere Power Shift #2311. hozzászólásáraKértem mást /pirinex supreme, pirimort,.../, de sajnos már üresek mifelénk a raktárak. A vegyszergyártó cégek képvislői nem hordanak be Szlovákiába rezervával vegyszert, hogy az év végén max eladott, 0 készletet mutasanak fel. Nem nagyon értem ezt a politikát, mert mint nálunk amilyen levéltetü járvány volt, még a 40 éves praxisal rendelkező agronómusok se láttak. EU támogatás miatt nagy területeken van greening, amikor az lepusztul a repcébe kapjuk vastag végével a kártevőket. Sajnos minden repcém zöldtrágyás terület mellet van.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraAkkor az rendben van teljesen.Nem értem miért Nurelle D ajánlottak levéltetűre
Egyébként mint előttem is írták nem felszívódó hatású ,sokkal inkában komolyan gáztenziós .Nem tudom nálatok engedélyezett még a dimetoát hatóanyag,de ha nem tudod okosba sem használni,vannak "komolyabb" speciál tetű irtó szerek,illetve a szárasság kapcsán különböző "ragasztó" anyagok használata a jobb tapadás-felszívódásért és tápanyagként is hasznosulva a növénynek.
Válasz Tobszi #2309. hozzászólásáraÉn csirketrágyát nyomtam repce alá adtam neki egy mélylazítót majd rt és vetés meg leengedett tárcsasorral és semmi gond nem volt. Pedig az aztán tud égetni főleg hogy kapott anyagot rendesen a föld.
Forgatás nélkül, ki hogy oldja meg a szervestrágya bedolgozását?
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáratöbbet ne hallgass rájuk, és/vagy ne kérd ki a tanácsukat...
A nurelle D 50+500. 0,6l*500 gr/l klórpirifosz a megszokott pyrinextől 1l*480 gr/l klórpirifosz lényegesen lájtosabb hatást vált ki, különösen ha valaki "véletlenül" a kalászos dózissal operál.
/ 1,5 l/ha *480 gr/l/A piretroid párosítás a nurellbe sokak szerint már csak a vívőanyag kategória.
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáraVan tartamhatása, de nem felszívódó, de gázosodó. Reméljük minél hamarabb betiltják, szántóföldön is, mivel a környezetre gyakorolt hatása a napalmmal megegyezik.....
Szerencsére korlátozva van elég rendesen a használatát. Legkésőbb rejtett bimbós állapotban, egy vegetációs időszakban csak egy kezelés végezhető. Csak sajnos nem ellenőrzik elég rendesen.
Válasz Lothar1 #2304. hozzászólásáraAkkor mégiscsak jól tudtam, és a dowosok is

Válasz Sk Laci #2303. hozzászólásáraFelszívodó.
Válasz envagyok2 #2302. hozzászólásáraHát szerintem az, de lehet tévedek. A dowosok is ezzel küldik az információs reklámpapírt, hogy felszívódó a Nurelle, és ezért "biztos" a védelem 8-12 nap közt időjárás szerint.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraa klór-pirifosz az nem felszívódó hatású, vagy én értem félre, amit mondani akarsz? úgy értem, azt akarod mondani, hogy azért nem hatott a nurelle, merthogy a szárazság miatt nem mozgott a növényel belül?
Válasz határjáró #2300. hozzászólásáraÁltalánosságban mondtam, kinek nem inge nem veszi magára...
Válasz horesz #2297. hozzászólásáraNetparaszt hozzászólásait is láttad akkor gondolom, az nem arogáns?
Válasz Sk Laci #2298. hozzászólásáraAgroinform - a Menőgazdászok csoportja, csatlakozz Te is!



Válasz hargitai sándor, horesz #2297. hozzászólásáraBelinkelnétek nekem, hol találnám meg az FB-on? Én is szivesen megnézném, milyen hozászóllások vannak a "sok hozáértőtől".
Válasz hargitai sandor #2289. hozzászólásáraJó kis útmutató lesz ez, a tényleges tapasztalatokon alapulva. Facebookon én is láttam a kiírásodat, és hogy sokan hozzászóltak, elmondták tapasztalataikat. És sajnos voltak akik negatív arogáns hozzászólással reagáltak olyan tapasztalatokra amik nem egyeztek az ő nézeteikkel. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, negatívan hatnak mind az érdeklődőkre (és ezek után ugye már nem is kérdez) mind akik leírták a technológiájukat, tapasztalatukat. Amúgy sok sikert, figyelemmel fogom kísérni munkásságod!
Válasz Radocz #2292. hozzászólásáraUgye egyértelmű, hogy a növények nem tudják, hogy néhány ostoba jogszabály alkotó megmondja, hogy mi nekik a tuti...
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraNem lenne megoldás ilyen problémákra a légzsákos permetező? Szeretem más pénzét költeni.
Válasz John Deere Power Shift #2291. hozzászólására2.
De a valódi probléma ami miatt csak gyengén hatot a szisztém hatásu insekticíd a nagy szárazság. Megáltak a növényi nedvek, nem volt ami szállitsa a növényen belül a vegyszert. Így csak a kontakt hatás nyilvánult meg, és a részbeni gázosodó hatás. Ha bármivel is mentem volna 30-35% nagyob sikert úgysem tudtam volna elérni, pont a fent említetek véget.
Válasz hargitai sandor #2290. hozzászólására"Irány a kocsma"
Válasz emcett #2277. hozzászólásáraváltozott a jogszabály.
de a a napra biológiája azért még megmaradt.
Anno a kukoricát monokultúrában termelte édesapám. Mikor először hattyú nyak lett a tábla harmadán már az évben mondta a "rádió" hogy megjelent a kukorica bogár. Mi előbb láttuk aztán olvastunk róla. Attól, hogy a naprát lehet (talán két) évente vetni még nem biztos hogy megéri.
Viszont van olyan BIO-s ismederősöm aki sok éve tönköly búza másodvetésben repce olajretek keverék majd ismét tönköly búza.
Ezt ismétli majd 20 éve, és működik neki. Nekünk konvencionálisba nem biztos hogy bejönne.
Bocs az offért. Aki forgatásnélkül szeretne okosodni az emlegeti anyukámat.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraSzia.Utóbbi 10 évben hányadik repce vetés ezen a területen?
Válasz ND #2288. hozzászólásáraElnézést, ha félreérthető lett volna, a szabadalmi hivatal találatot példaként raktam be, nincsenek ilyenek fluidizációs reaktorok a birtokomban.
Vagy 10 féle szabadalmat találtam, / ott van a kereső link is / abból próbáltam összerakni olyat, hogy a végén huminsav legyen belőle.
Ez: lignit, kálium-hidroxid, hidrogén-peroxid.
Válasz VMisi #2287. hozzászólásáraItt nincs szó pénznyerésről, eladásról.
Kezd körvonalazódni a dolog, a Fb-on is megírtam:
"Kedves csoporttársak! Nem találtunk összefoglaló anyagot a forgatás nélküli talajművelésről, az arra való áttérés módjáról, ezért készítettünk egy honlapot. A terv szerint egy működő kis gazdaság sikereit, kudarcait lehet majd követni itt.
Szívesen vesszük az észrevételeket, kiegészítéseket."
Ennyi..ha valaki bárhol elmondja a saját tapasztalatait, szívesen közzé teszem.
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSzia, nem kötekedés képpen, fluidizációs reaktor és kiegészítő berendezéseit ipari méretben honnan szerezted? Volt a sufniban a fluxuskondenzátor mellett? Vagy mivel oldottad meg?
Tényleg érdekelne
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSok sikert a honlaphoz! Kíváncsi leszek, hogy majd mi fog idővel kisülni belőle. Biztos lesznek majd akik fikázzák majd, de összességében jó ötletnek, jó kezdeményezésnek tartom. Voltak már hasonló próbálkozások, de a közvetlen pénznyerés (volt) a motiváló erő és az
.
Válasz Ká01 #2279. hozzászólásáraAha, értem... Köszi!