Válasz Radocz #6183. hozzászólásáraNem bantaskepp, de azon a videon full homok van. Amibe egy eleg jo takaro noveny allomany volt, igy megmaradt a szerkezet es levitte a vizet. Amit ön tett be kepet egy full iszapos, szerkezet nelkuli talaj lathato. Se ertelmes gyoker mennyiseg nincs ami tarthatna egy pici szerkezetet is. Egy lenyeg van, a vastol soha nem fog javulni a talajszerkezet. Csak a szervesanyagtol javul, gyokerektol. A talaj fentol lefele epul. Igy konnyen belathato, hogy egy intenziv kevero munkaju kultivator/lazito sem lesz talajbarat. Csak a minimalis lazito es azonnali takaro vetes lehet az egyetlen ami esetleg nem rombol annyira szerkezetet. A no-till vagy zero-till pedig az egyeduli amivel tenyleg epulhet a talajszerkezet. A tobbi csak önámítás sajnos.
Válasz mtz1221 #6180. hozzászólásáraNem fojt a szomszédba, mert nincs lejtése.
Tanulom a forgatás nélkülit.
Talán a 20 bátor ember, aki s gazdaság teljes területen forgatás nélkül művel inkább tudna neked okosat mondani.
Válasz mtz1221 #6180. hozzászólásáraÉn úgy látom, nem tud átfolyni, mert barázda van a két terület között.
Csak lefele tud szivárogni mindegyik.
Én bevetném mélyen gyökerező növényekkel és majd a természet megjavítja, ha nem nyúlsz hozzá.
Ha teheted, adj neki egy mélylazítást, ha kiszárad. Anélkül a meliorációs retek is visszafordul, amint eléri az eketalpat.
Válasz Selvin #6176. hozzászólásáraHát ha annyira kevés trágyát szórsz működhet. De én már sokat szenvedtem a taknyos területen a lazítással. Esetleg, úgy ha előtte megtárcsázod, de akkor a porba nem fog fogni a traki.
Nekem ez vélt be. Ha száraz az idő nem fog nagyot taposni a trágyaszóró, nedvesben meg úgysem lazítózol.
Válasz MrPoke #6175. hozzászólásáraNem kár a lazított talajt összejárni a megpakolt szóróval? Mert amúgy én is erre a sorrendre gondoltam először, csak lehet jobb lenne a szórás után lazítani.
Sziasztok! Idén trágyázni fogom az egyik búza táblát, ami után jövőre kukorica menne. Lazítani fogok és kifagyó takarónövény kerülne bele. Mikor kéne trágyázni és hogy, milyen mélyen bedolgozni? Van egyenes késes lazító, rt, gruber vékony kapával. Köszi a segítséget!
Válasz kis Zombi #6170. hozzászólásáraHagyományos búzából csak a fele mennyiségig lehet csökkenteni a vetőmagot. Akkor még számottevően nagy terméskülönbség nincs a 15 colos vetés és a 7,5 colos direkt vetés közt.
De szerintem felénk a strip-till lenne jobb választás, mert nem annyi ideje van a gabonának, mint Kanadában. Nálunk másak a körülmények.
Válasz kis Zombi #6168. hozzászólásáraMegis anno mikor mondtam nem repdestel attol az atlagtol amit ott elernek. Canadaban volt az osszehasonlitas, ha jol emlekszem.
Válasz Sk Laci #6157. hozzászólásáraValószínűleg nem megfelelő talajállapotban vetették. Itt nem csak vetett, hanem talajt is művelt egy menetben. Nem a 25 cm a gond, barátaim 3éve azzal vetnek, át van építve a Co 4 Horsch vetőgépük mono kapásra. Az biztos,hogy ha szimplán mondjuk 250 kg-ot vetsz ki, akkor ide 180-200kg magnormától nem kell több!
Nekik legalább olyan termésük van mint a sűrűn vetett sortávos táblákon.
Őszi gyomirtás ajánlott! Egyébként tetőtől talpig zöld szokott lenni az állomány, míg gabona sorosnál az alsó levelek elhalnak ugye.
Van ott amúgy valakinek ilyen gép, vagy valami demó géppel mentek bérbe?
Válasz szanberg #6156. hozzászólásáraNAgyon nagy a sorok közötti távolság. Esős évben jó lehet, de szárazban, mint a tavalyi "kapufa".
Nem bírt szétnőni a búza, a kalászok és a szem is kissebb volt, mert sugyan az a magmennyiség nem teljes felületre ment, hanem kb 25 cm csíkokba. Ha bejött volna aratás előtt egy esős hét, felzöldült volna a gyom, mert végkép nincsen árnyékolás, mint a klaszikus gybonavetőgépeknél.
Ha nem arattam volna a búzáját, el se képteltem volna, mekkora különbségü termés van ugyan abban a parcellában ugyan azzal a maggal, két különböző vetőgépes vetésnél.
Ráadásul a vetés árát is piszokul megkérték.
Válasz Sk Laci #6154. hozzászólásáraLaci!
Folytassuk itt az Mzuri témát.
Nekem nagyon tetszik az a rendszer és egyre jobban terjed, pedig valami horror drága még a drága gépek között is. Ha repcézni tudnánk és a vetesforgó nagyobb része nem kapás kultúra lenne, akkor már megvettem volna ezt. Így is egyszer majdnem bejött egy aukcióból egy 4m-es, egyszer talán úgy is lesz.
Válasz Jager72 #6149. hozzászólásáraEz gyárilag kék mint a Lemken . Amugy kötöttben mintha felrobbantaná a földet. Omlos földben csikot huz. Oda ez ritka. Agyontaposott kukoricatarlon képes 30 centi széles egy méteres szalonnát az égfelé csusztatni a kapaszáron . Van mikor a hátso 3 elhuzza az agyagot egyben a henger meg belezuhani a gödörbe amit csinált ,a traktor meg lefullad. Szoval olcsonak ok de vannak hibái. A henger elrakodik aztán a vizes agyagot ujbol visszatömi mintha semmit nem csinált volna. Kezdetnek nem rossz meg gabonatarlon ha nagyon száraz 50centis rögöt csinál,nedvesven szuper. De szerintem mindenhova megfelelő csak az eke. Az meg vagy jo lesz oda vagy nem. amugy nem lehet szétszabni 12 nyirok vannak benne. 2 kerék kellene rá a henger helyett. Pozitivum, hogy kevés loerővel is jol halad egy 3mas ekéhez képest.
Válasz MTZ1221.3 #6145. hozzászólásáraVan 2 késes altalajlazítóm. Ezt az MTZ elhúzza. Henger nincs mögötte. De szeretnék venni grubert, mert azzal a tarlót jobban meg tudnám forgatni, mint tárcsával.
Válasz Jager72 #6144. hozzászólásáraEz osztrák kisüzemi gyártmányú szőlő gruber, láttam már 5-7-9 késesben, általában valami komoly féder lap szokott a kopó része lenni, használtam homokos részen nem volt tragédiás egyébként de ennyit nem ér...
Válasz Jager72 #6144. hozzászólásáraNem szeretnék megbántani senkit, de ez a semmi kategória. Elég gagyi váz merevítés van rajta. Ezt biztos nem a Raba-Werk cég adta ki, mert hamar becsődölt volna.
Ez vésőkéses/olasz lazító Bruder megfelelője. Én amire lazítóra gondoltam, az az egyenes késes, ami közel függőlegesen halad a talajban és úgy kell vontatni. pl. Helti, MetalWolf, Fralaz, Ecolaz, Agrotill, stb.
Válasz Becő #6131. hozzászólásáraÁt fogom építeni a Co-t mono keskeny kapásra, amúgy is terveztem, aztán azzal fogom ezeket tudni direktbe vetni, meg ha olyan a pálya más táblákat is.
Napraforgó után ha jó a nedvesség simán mehetett volna eddig is, kivéve ha volt sorközművelés, mert akkor a felszín hullámos, ami mélységbeli pontatlanságot eredményezhet, ilyenkor muszáj meghúzni valamivel
"Keleti Horsch/Lemken/Vaderstad ???" Kíváncsi leszek a fejlődésükre mert ők kezdték el tömni az emberek fejét ott a szántás elhagyására. És irtózatosan másolnak az elmúlt 5-6 évben. Meg potom 60000 hektárt szedtek össze, ahol a gépeket tesztelik.
Válasz Blackalex #6137. hozzászólásáraNekem is az tűnt fel, hogy alacsony lehet az állattömeg/ha. De ha grass feed beef kategóriában utaznak, akkor így lehet, hogy nem is kell kiegészítő takarmányozás. Gondolom a pozitív hatását a talajra így is valamennyire kifejti, főleg ha évente 1-2 alkalomnál többször nem kerülnek vissza az állatok ugyanarra a területre.
Válasz .Feco. #6135. hozzászólásáraIgen ismerem a technológiát, a HMI Grazing Manualt is elolvastam érdekességként. Feriéknél ránézésre kevés az élősúly a szakasz területéhez képest. Ezért lennék kíváncsi a konkrét számokra, tervekre.
7485 hozzászólás
A képen nem igazán látszik, de alig szivárgott el a vízből.
A két végén mélyitettem rajta. Talán gyorsabb lesz a le szivárgás.
Válasz Radocz #6183. hozzászólásáraNem bantaskepp, de azon a videon full homok van. Amibe egy eleg jo takaro noveny allomany volt, igy megmaradt a szerkezet es levitte a vizet. Amit ön tett be kepet egy full iszapos, szerkezet nelkuli talaj lathato. Se ertelmes gyoker mennyiseg nincs ami tarthatna egy pici szerkezetet is. Egy lenyeg van, a vastol soha nem fog javulni a talajszerkezet. Csak a szervesanyagtol javul, gyokerektol. A talaj fentol lefele epul. Igy konnyen belathato, hogy egy intenziv kevero munkaju kultivator/lazito sem lesz talajbarat. Csak a minimalis lazito es azonnali takaro vetes lehet az egyetlen ami esetleg nem rombol annyira szerkezetet. A no-till vagy zero-till pedig az egyeduli amivel tenyleg epulhet a talajszerkezet. A tobbi csak önámítás sajnos.
Válasz Radocz #6155. hozzászólására
Emlékszem, hogy kiszombi takaró növényes területérol hamarabb el szivárgott a víz, mint a szomszédos területrol.
Válasz mtz1221 #6180. hozzászólásáraNem fojt a szomszédba, mert nincs lejtése.
Tanulom a forgatás nélkülit.
Talán a 20 bátor ember, aki s gazdaság teljes területen forgatás nélkül művel inkább tudna neked okosat mondani.
Válasz mtz1221 #6180. hozzászólásáraÉn úgy látom, nem tud átfolyni, mert barázda van a két terület között.
Csak lefele tud szivárogni mindegyik.
Én bevetném mélyen gyökerező növényekkel és majd a természet megjavítja, ha nem nyúlsz hozzá.
Ha teheted, adj neki egy mélylazítást, ha kiszárad. Anélkül a meliorációs retek is visszafordul, amint eléri az eketalpat.
Válasz Radocz #6173. hozzászólásáraÁtfojt a szomszédéra. Milyen tanulságot vettél ebből le ???
Válasz 72 #6178. hozzászólásáralegalább a szomszédnak van csaja
Válasz Radocz #6173. hozzászólásáraA szomszédé meg nő!
Válasz Selvin #6176. hozzászólásáraHát ha annyira kevés trágyát szórsz működhet. De én már sokat szenvedtem a taknyos területen a lazítással. Esetleg, úgy ha előtte megtárcsázod, de akkor a porba nem fog fogni a traki.
Nekem ez vélt be. Ha száraz az idő nem fog nagyot taposni a trágyaszóró, nedvesben meg úgysem lazítózol.
Válasz MrPoke #6175. hozzászólásáraNem kár a lazított talajt összejárni a megpakolt szóróval? Mert amúgy én is erre a sorrendre gondoltam először, csak lehet jobb lenne a szórás után lazítani.
Válasz Selvin #6174. hozzászólásáraTarlóhántás, (totális ha van évelő) lazítás, trágyaszórás, rövidtárvsa, takaró vetés.
Tarlóhántás lehetőleg a kombájn után kötött tárcsával. Aug vége szept elején lehet kezdeni a talajmunkát.
Halkan jegyzem meg ha esetleg AKG nak akarsz megfelelni akkor 1 évben nem fogadják el a szerves és zöldtráhyázást.
Sziasztok! Idén trágyázni fogom az egyik búza táblát, ami után jövőre kukorica menne. Lazítani fogok és kifagyó takarónövény kerülne bele. Mikor kéne trágyázni és hogy, milyen mélyen bedolgozni? Van egyenes késes lazító, rt, gruber vékony kapával. Köszi a segítséget!
Válasz Radocz #6152. hozzászólására12 nap után. Csökkent.
Sajnos nem nagyítottam a képre, de talán így is látható, hogy csökken a víz felület.
Következhet a függőleges drenezes.
Válasz endypapa_20120 #6160. hozzászólásáraNem számítottam semmit.
Kellett volna?
Csak előkészítés a talaj szelvény ásásra. Vagy a függőleges drenezesre?
Vagy mindkettőre?
Válasz kis Zombi #6170. hozzászólásáraHagyományos búzából csak a fele mennyiségig lehet csökkenteni a vetőmagot. Akkor még számottevően nagy terméskülönbség nincs a 15 colos vetés és a 7,5 colos direkt vetés közt.
De szerintem felénk a strip-till lenne jobb választás, mert nem annyi ideje van a gabonának, mint Kanadában. Nálunk másak a körülmények.
Válasz MTZ1221.3 #6169. hozzászólására40 kg vetőmaggal 2,5 - 3,5 t/ha rémlik.
Válasz kis Zombi #6168. hozzászólásáraMegis anno mikor mondtam nem repdestel attol az atlagtol amit ott elernek. Canadaban volt az osszehasonlitas, ha jol emlekszem.
Válasz MrPoke #6159. hozzászólásáraEzen már én is gondolkodtam, kellene egy búza vetődob a CYCLO-ra :-)))
Válasz Praetor #6161. hozzászólásáraPersze. Minden működik csak csinálni kell.
Válasz Sk Laci #6164. hozzászólásárade azt biztosan művelt földbe húzták
Válasz szanberg #6156. hozzászólásáraEZT láttad már ???
Válasz szanberg #6158. hozzászólásáraVaderral is aznap vetettek, mikor a szolgáltató.
Kontrolparcella volt.
Válasz szanberg #6158. hozzászólásáraItt van kép, hogyan nézett ki a búza aratáskor:
Sortávolság lehet több, mint 25 cm, ezen nem vitatkozok.
Egy vállalkozó vett egy ilyen vetőgépet, azzal próbál szolgáltatni.
https://lyckegard.com/en/products/cameleon/
Gondoltam ez a témába vághat.
Válasz MrPoke #6159. hozzászólásáraKalászost?
Válasz Radocz #6155. hozzászólására
Mire számítottál a vízállástól pár méterre?
Válasz Sk Laci #6157. hozzászólásáraNagy NO-TILL es térségekben simán vetnek fél kukorica sortávra. 15" ra termésvesztés nélkül.
Válasz Sk Laci #6157. hozzászólásáraValószínűleg nem megfelelő talajállapotban vetették. Itt nem csak vetett, hanem talajt is művelt egy menetben. Nem a 25 cm a gond, barátaim 3éve azzal vetnek, át van építve a Co 4 Horsch vetőgépük mono kapásra. Az biztos,hogy ha szimplán mondjuk 250 kg-ot vetsz ki, akkor ide 180-200kg magnormától nem kell több!
Nekik legalább olyan termésük van mint a sűrűn vetett sortávos táblákon.
Őszi gyomirtás ajánlott! Egyébként tetőtől talpig zöld szokott lenni az állomány, míg gabona sorosnál az alsó levelek elhalnak ugye.
Van ott amúgy valakinek ilyen gép, vagy valami demó géppel mentek bérbe?
Válasz szanberg #6156. hozzászólásáraNAgyon nagy a sorok közötti távolság. Esős évben jó lehet, de szárazban, mint a tavalyi "kapufa".
Nem bírt szétnőni a búza, a kalászok és a szem is kissebb volt, mert sugyan az a magmennyiség nem teljes felületre ment, hanem kb 25 cm csíkokba. Ha bejött volna aratás előtt egy esős hét, felzöldült volna a gyom, mert végkép nincsen árnyékolás, mint a klaszikus gybonavetőgépeknél.
Ha nem arattam volna a búzáját, el se képteltem volna, mekkora különbségü termés van ugyan abban a parcellában ugyan azzal a maggal, két különböző vetőgépes vetésnél.
Ráadásul a vetés árát is piszokul megkérték.
Válasz Sk Laci #6154. hozzászólásáraLaci!
Folytassuk itt az Mzuri témát.
Nekem nagyon tetszik az a rendszer és egyre jobban terjed, pedig valami horror drága még a drága gépek között is. Ha repcézni tudnánk és a vetesforgó nagyobb része nem kapás kultúra lenne, akkor már megvettem volna ezt. Így is egyszer majdnem bejött egy aukcióból egy 4m-es, egyszer talán úgy is lesz.
Válasz Sk Laci #6154. hozzászólásáraMert talaj szelvény ásás volt.
Ahol az eke talp lentebb van.
Válasz Radocz #6153. hozzászólásáraMiért nem ugyan abból az állásból fényképezted 10 nap mulva a parcellát?
Nem csökkent a víz.
Milyen mélyen kezdődik a száraz talaj?
Válasz termelo #6038. hozzászólásáraA 15 fő relatív.
Most kezdem a második táblám átalakítasat.
Egy kis része víz alatt van.
Használ valaki talaj ph mérőt? Tudnátok ajánlani valami használható típust?
Válasz Jager72 #6149. hozzászólásáraEz gyárilag kék mint a Lemken . Amugy kötöttben mintha felrobbantaná a földet. Omlos földben csikot huz. Oda ez ritka. Agyontaposott kukoricatarlon képes 30 centi széles egy méteres szalonnát az égfelé csusztatni a kapaszáron . Van mikor a hátso 3 elhuzza az agyagot egyben a henger meg belezuhani a gödörbe amit csinált ,a traktor meg lefullad. Szoval olcsonak ok de vannak hibái. A henger elrakodik aztán a vizes agyagot ujbol visszatömi mintha semmit nem csinált volna. Kezdetnek nem rossz meg gabonatarlon ha nagyon száraz 50centis rögöt csinál,nedvesven szuper. De szerintem mindenhova megfelelő csak az eke. Az meg vagy jo lesz oda vagy nem.
amugy nem lehet szétszabni 12 nyirok vannak benne. 2 kerék kellene rá a henger helyett. Pozitivum, hogy kevés loerővel is jol halad egy 3mas ekéhez képest.
Válasz MTZ1221.3 #6145. hozzászólásáraVan 2 késes altalajlazítóm. Ezt az MTZ elhúzza. Henger nincs mögötte. De szeretnék venni grubert, mert azzal a tarlót jobban meg tudnám forgatni, mint tárcsával.
Válasz Jager72 #6144. hozzászólásáraEz osztrák kisüzemi gyártmányú szőlő gruber, láttam már 5-7-9 késesben, általában valami komoly féder lap szokott a kopó része lenni, használtam homokos részen nem volt tragédiás egyébként de ennyit nem ér...
Válasz MTZ1221.3 #6145. hozzászólásáraa jobb első szár kicsit egyenesebb a többinél
Válasz Jager72 #6144. hozzászólásáraEgyik se. Ez vicc
Válasz Jager72 #6144. hozzászólásáraNem szeretnék megbántani senkit, de ez a semmi kategória. Elég gagyi váz merevítés van rajta. Ezt biztos nem a Raba-Werk cég adta ki, mert hamar becsődölt volna.
Ez vésőkéses/olasz lazító Bruder megfelelője. Én amire lazítóra gondoltam, az az egyenes késes, ami közel függőlegesen halad a talajban és úgy kell vontatni. pl. Helti, MetalWolf, Fralaz, Ecolaz, Agrotill, stb.
Válasz MTZ1221.3 #6114. hozzászólásáraEz guruber vagy lazító?
https://auto.jofogas.hu/csongrad/Gruber_5_keses_traktorhoz_134751987.htm
Válasz Becő #6131. hozzászólásáraÁt fogom építeni a Co-t mono keskeny kapásra, amúgy is terveztem, aztán azzal fogom ezeket tudni direktbe vetni, meg ha olyan a pálya más táblákat is.
Napraforgó után ha jó a nedvesség simán mehetett volna eddig is, kivéve ha volt sorközművelés, mert akkor a felszín hullámos, ami mélységbeli pontatlanságot eredményezhet, ilyenkor muszáj meghúzni valamivel
Válasz Radocz #6138. hozzászólásáraSok évben és sokminden. Repce mindig volt benne, hogy legyen csábító a vadnak.
Az is mindig, mert ők terminálják(megfalják mint egy csorda)
De tudom.... hiányzik belőle a szíki kender....
Ezt már kökény is megmondta ingyen
Válasz mtz1221 #6140. hozzászólásáraJa meg ott lelke van minden alkatrésznek. Ennyien megfogni egy vacak kapát a gyártás során.
"Keleti Horsch/Lemken/Vaderstad ???" Kíváncsi leszek a fejlődésükre mert ők kezdték el tömni az emberek fejét ott a szántás elhagyására. És irtózatosan másolnak az elmúlt 5-6 évben. Meg potom 60000 hektárt szedtek össze, ahol a gépeket tesztelik.
Válasz Blackalex #6137. hozzászólásáraNekem is az tűnt fel, hogy alacsony lehet az állattömeg/ha. De ha grass feed beef kategóriában utaznak, akkor így lehet, hogy nem is kell kiegészítő takarmányozás. Gondolom a pozitív hatását a talajra így is valamennyire kifejti, főleg ha évente 1-2 alkalomnál többször nem kerülnek vissza az állatok ugyanarra a területre.
Válasz szanberg #6112. hozzászólásáraMelyik évben, és milyen takarós mag keverék volt?
Hogy sikerült a kelés?
Mivel termináltad?
Válasz .Feco. #6135. hozzászólásáraIgen ismerem a technológiát, a HMI Grazing Manualt is elolvastam érdekességként. Feriéknél ránézésre kevés az élősúly a szakasz területéhez képest. Ezért lennék kíváncsi a konkrét számokra, tervekre.
Válasz .Feco. #6135. hozzászólásáraígy: