Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon! Határidő: augusztus 31.
Fórum
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Kukorica várhatóan........! új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán új
- Renault traktorok. új
- Magtisztítás új
Cikkajánló
Szőlő- és bortermelő vagy? Hoztunk egy jó hírt!
A szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentését célozza az agrár-...
366 hozzászólás
Válasz Pont #308. hozzászólásáraDe mi abban a ráció, hogy egy egyébként is szűkös erőforrást, amit eddig piaci szereplők béreltek most helyettük az EU béreljen majd kivonja termelés alól? Ezen ki nyer bármit is? A földtulajdonos ott van mint eddig is csak elveszíti a rendelkezést a földje felett, és ha később ő vagy az örökösei gazdálkodni szeretnének szántó helyett erdőjük van... A gazdálkodó aki eddig bérelte az elveszti a földet amire berendezkedett, kevesebb gép input fogy, kevesebb dolgozónak lesz munkája, kevesebb áru lesz a piacon, annyi hogy valamelyik csókos csilliárdokért erdőtelepítés címén gaztengerekkel szórja tele a határt, megnehezítve a gyomok és a vadak elleni védekezést, akinek meg most van erdője az szépen leértékelődik, mert megnövekszik a kínálat...
Alapesetben az államnak (és az EU-nak) szabályozási keretet kellene biztosítania, nem össze-vissza beleavatkozni a gazdaságba, mert az szinte mindig torzuláshoz vezet...
Válasz envagyok2 #310. hozzászólásáraA bérlet az bérlet, felesleges tovább ragozni. Megvannak erre statisztikák, meg lehet keresni hogy mennyi a bérelt földek aránya Magyarországon, nincsen ezzel semmi baj.
Válasz Pont #308. hozzászólásáraEz egy marhaság, már ne us haragudj, az EU nem egy gazdálkodó szervezet higy földdel foglalkozzon.
Válasz Radocz #312. hozzászólásáraPróbáld ki!
Válasz hashtag #117. hozzászólásáraMilyen érzés lehet, amikor az ember hátat, drótkefevel dörzsölik?
Válasz trikolor5 #304. hozzászólásáraÉn köszönöm. Adtál egy ötletet.
Válasz Pont #308. hozzászólásáraa 70-80% esetleg úgy jöhet ki, hogy a cégek bérlik, de jürészt a saját tualjdonosaiktól, én nem hiszem, hogy ilyen nagy arányú a tényleges bérlés, de ez csak mellékvágány. amit mondasz, hogy kapjon valami járadékot, és vigye valaki a földjét, volt ilyen, a földet életjáradékért, borzalmas csalások, ráfizetés és bukta. szeritem az évi 100 ezer bérleti díj rohadt sok egy akácosért, 50 év alatt lejön róla 6 millió, és ennek legalább a fele művelési ktg, és hol van még a tőkeköltség, meg a helyreállítás ktg-e. nyilván ezért nem akácozik senki a földjén, mert a szántó többet hoz, mint az.
és azt is tegyük hozzá, hogy amit ma ültetnek ilyen-olyan tmogatásbóol, abból soha senki nem fog már elvinni egy fogpiszkálóra való fát sem, az már soha nem lesz kivágva, nemhogy eltüzelve. 50 év múlva fele ennyien lesztek ebbe az országba, meg európába is, 3 fokal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, és minden házon napelem lesz. egyszerűen nem fog kelleni, de engedélyt se kap senki, hogy kivágja.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraHát nem tudom mi lehet azzal az akáccal,itt februártól áprilisig ültetjük,és ápr. végén május elején hajt ki,szinte hiánytalanul.Ha meg már kihajtott még az atombomba se árt neki.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraÉn olyan földtulajdonosokra gondolok, akik eddig is bérbe adták a földjeiket, ez nem kevés, mivel Mo-n a művelt területek 70-80%-a bérlet. Ők eddig sem foglalkoztak a földdel csak kapták a bérleti díjat, ha az Eu-tól megkapnák, akár infláció követően Euro-ban, inkább odaadnák. Az eu meg azzal telepítteti akivel akarja, ha a Pilisi parkerdő Zrt-vel akkor azzal. A gazdáknak is inkább megérné gyengébb, eróziós, területeket beadni, mint veszteséget termelni, az eu is megkapná a rezervátumát ugyan annyiért vagy kevesebbért mint amennyit jelenleg a mezőgazdasaságra költ....
Válasz envagyok2 #306. hozzászólásáraA vállalkozások számára megnehezítették az erdőgazdálkodói státuszt. Erdészeti szakirányító vállalkozásként lehet végezni ezt a tevékenységet, de annak olyan kritériumai vannak, amit itt az Alföld közepén mi nem tudunk (és nem is akarunk) teljesíteni. Van 60 hektárnyisaját magunk által telepített, különböző erdőnk, aminek a pályázati időtartam (az utolsó támogatás megérkezése) után már nem lehetünk erdőgazdálkodói. A terület tulajdonosai 76 és 81 évesek, ők máe nem vállalnak semmit. Nem lesz gazdája az erdőknek...
Válasz Pont #305. hozzászólásáraerdőtelepítésre van most is pénz, nem? csak sokan nem hiszik el, hogy nincs más út. mondjuk ahogy látom, manapság erdpt telepíteni se egyszerű, itt akácot most tavasszal ültették harmadjára, és nem nagyon látom, hogy hajtana.
Válasz trikolor5 #304. hozzászólásáraAz lenne jó, hogy a parlag vállalás az pluszpénzért lenne. Jelenleg minimális extra kiadással is lehet AÖP 2 pont, Pl. karbamid meg 4 féle növény (vagy 3 növény + 1hektár parlag). Ha ezen felüli parlagokért fizetnének egy szerény bérleti díjnak megfelelőt, a sok gyenge földet mind lehetne parlagoltatni. Egyébként ha az Eu annyira rezervátumot akar, fizessen mondjuk 120 000-et azoknak akik most bérbe adják a földjeiket, szívesen odaadják, aztán erdősítsék be. A különböző jogcímeken AKG BIO, stb. ennél többet költ jelenleg az Eu a szarságaira....
Válasz Zoli1437 #303. hozzászólásáraÓ köszi. Így világos. Meg is van. Aöp-ben ezt 1pontos vállalásnál vizsgálják. Én 2pontért idén a 10%parlagot választom amivel megvan a 4% (vagy7) hmka kötelező parlag is. Megnyugodtam az én vállalásomnál lehet túrni a földet ősszel.
Válasz trikolor5 #302. hozzászólására"Melyik bejelentett területi elemek vannak ellenőrzés alá vonva?"
"Az agro-ökológiai programban a szántóterületek talajtakarására irányuló, választott gyakorlattal (gyakorlat1) érintett bejelentett táblák."
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/29-2024-iv-29-szamu-kincstar-kozlemeny
Elvileg innen az 1. mellékletből származik.
Ezek alapján nem lehet szántani vagy komolyabb alapművelést végezni február 28-ig a tavasziak elé? Vagy valamit rosszul értelmezek? Mert ez elég durva lenne.
Válasz trikolor5 #300. hozzászólásáraSztem amit bemásoltál még a tavaly őszi verzió.
Akkor még az volt de most márciusra váltottak.
Mostanra a nitrogénmegkötő vetés
Az ökológiai jelentőségű másodvetés legalább 2 növénnyel
A talajtakarásos parlag és annak alváltozatai maradtak.
A probléma csak annyi hogy ahogy nézem a másodvetés 2 növénnyel 40-50 ezer körül jönne ki vetőmagköltségre hektáronként.
Válasz Nagy Péter 40 #299. hozzászólásáraÉs ez a 7% mi? Úgy csűrik-csavarják már ezt, hogy hihetetlen.
Ugyebár az új szabályozás szerint kilehet váltani a 4%-nyi ugart ökológiai jelentőségű másodvetéssel amibe 2 növény kell.
Olyan kérdésem lenne hogy a táblázatban felsorolt engedélyezett 42 növény közül melyik az a 2 ami a legolcsóbban jönne ki?
Mennyi lenne a vetőmag költség?
A 2023-as parlaghoz szeretnék hozzászólni a miénk alapján és egy kis együtt gondolkodásra kérlek benneteket:
Van gyep: BISS+CRISS+AKG, van gyep BISS+CRISS és van gyep nem támogatott, ideiglenes gyepként szerepel.
Ezzel az ideiglenes gyeppel, ill. már nem is ezzel a darabbal, hanem a meglévő/majdani többivel nekem még sok gondolkodni valóm lesz.
Ez a gyep művelésű ágú gyep azért ideiglenes, mert korábban nem volt támogatható. Ugyanis amikor megkaptuk végre a földeket, a gyepek egy része 30 éve nem volt művelve. Így volt, aminek a kultúrállapota évekig nem felelt meg. Rendbe tettük. Most egy kis darabot, 1,0333 ha-t szerettem volna támogatottba bevinni. De ez nem így van, hogy elsőre lehet, mert egy évet "előszobázik". Majd jövőre lesz támogatható. Az idén ideiglenes gyepként szerepel az EK-ben.
De ennek van még egy furcsasága. Bár állandó gyep, ősgyep (nem szántó), a 4% számításának alapja.
Vannak ökos szántók, abból van ideiglenes (5 év max.) gyep is. Ehhez művelési ág változást nem kell kérni. Bár gyep, de csak ideiglenes gyep, szintén része a 4%-os alapszámításnak.
Ez a két tétel a mi esetünkben elég nagy arányú. Tavaly tudtam bevinni tarlónak valót, összejött 8,4188%.
Gondolkodom az idei éven.
A szántók esetében izgalmas a vetésszerkezet optimalizálása. Ugyan, vajon mit lehet az idén eladni és mennyiért? Mit mennyiért tudunk megtermelni? Mit nyeljünk le, bízva, hogy a jövőt az segíti?
De a gyepen ki vagyok akadva. Már nagyon szeretném az összes gyepet bevinni, évek óta rendben vannak. Egyszer csak el kellene érni, hogy támogatható legyen! De ennek az az ára, hogy a 4%-hoz (valahol erre az évre 10%-ot olvastam, de tévedhetek) még több szántót kell beáldozni. Ha úgy gondolkodok, hogy előre menekülést kell csinálni, a tarlón jó kis talajjavítást kell véghez vinni és ha az jó lesz, kevésbé fáj. Ha kibírjuk, a jövő év jobb lehetne: támogatható lehetne az új állandó/ideiglenes gyep és már nem lenne alapja a 4%-nak. Igaz is, az említett 1,0333 ha gyep idén már támogatott ALL01 lesz és nem lesz alapja a 4%-nak.
Az ÖKO-s szántó nem lehet benne a 4%-ban, azon termelni kell. Maradna az idei parlag, de azt nem akarnám tovább pihentetni. Akkor "új" szántókat kell bevonni!!!!
Na, erre hogy lehet gombot varrni? Ez az igazi fejtvény nekem.
Jól látom, hogy jó lenne többet tudni/látni előre?
A lucernatelepítés hogyan segíthet a matekban?
Válasz envagyok2 #296. hozzászólására"ezt a kötelezettségüket is akár teljes egészében teljesíthetik növényvédő szer használata nélkül termesztett nitrogénmegkötő növényekkel vagy másodvetéssel "
Itt vagy szó szerepel, tehát bevetheted nitrogénmegkötő növénnyel és nem permetezed, vagy beveted akármivel és oda-vissza permetezed, de cserébe másodvetést vet a gazda egyes szorzóval. Vagy a cikk ferdít és tévúton járok. Lassan kitavaszodik, nem ártana, ha végre tisztáznák az illetékes aktatologatók.
Válasz TeljesenMindegy #295. hozzászólásáraaz a nagy kérdés, hogy a 4%nyi növényvédőszer nélkül termesztett nitrogénmegkötőt lekaszálhatod, betakaríthatod, vagy sem? eddig is elég volt ezt vetni, csak nem kaszálhattad le, ehhez képest lehet könnyítés, hogy lekaszálhatod.
a másodvetésnél a 03as szorzó felemelése 1re az tényleg könnyítés, már aki ebbe akar utazni.
Ha jól értem, akkor nem kell parlagon hagyni a 4%-ot, az bevethető bármivel, cserébe elég 4%-on másodvetést vetni?
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/feltetelesseg/106824-iden-konnyites-varhato-a-kotelezo-parlagoltatas-szabalyaiban?
Válasz Nagy Péter 40 #293. hozzászólásáraOlajretek.
https://www.agroinform.hu/szantofold/kotelezo-parlagoltatas-a-szabalyok-konnyitese-varhato-70761-001
Melyik az a zöldtrágya ami a legolcsóbban jönne ki hektárra vetítve?
A parlagos földekben búza van most és ha nem túl nagy összegben kijönne a zöldtárgya akkor nem kaszálnám le hanem learatnám és másodvetésben menne zöldtrágya.
Válasz RARGAkèny #289. hozzászólásáraÉs csak 2024-re, szóval kösz a semmit.
Válasz Bárány #290. hozzászólásáraMeg vetetlenü hagytuk az árpa és búza táblák gyengébb részeit!
Válasz RARGAkèny #289. hozzászólásáraFasza. Jópáran elvetettük már a zöldítő vackokat...
Ezt is kiharcolták értünk...
Habár még nem végleges.....
https://www.agroinform.hu/szantofold/ujabb-egy-ev-konnyebbseg-az-ugaroltatasnal-70457-001
Válasz Zoli1437 #287. hozzászólásáraKöszi!
Válasz Erdőjaro #285. hozzászólásárahttps://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7032-a-feltetelesseg-szabalyrendszere-a-2023-2027-es-tamogatasi-idoszakban/file
Itt részletezik. (Nem értelmezem, mert azzal sem vagy előrébb, mintha te teszed meg.)
Válasz Erdőjaro #285. hozzászólásáraSzerintem nem, mert a művelési ág, mint szántó, ott kell 4%.
Ideiglenes gyep az igen, mert ugye az szántón egy hasznosítási forma, viszont olyat is olvastam, ha jól emlékszem és értettem, hogy akkor már nem pl ha Natúra 2000es a terület natúra támogatás sem kérhető a 4 %ra úgy, mint egyéb más termeléshez kötött támogatás sem igényelhető a 4% kötelező pihentetettre.
Hozzáértők segítségét kérném.
Gyep-legelő művelési ágú földterület beleszámítható e a kötelező pihentetett területbe?
Válasz Pont #283. hozzászólásáraÉrtem, köszönöm a választ!
Válasz zsoltrs #282. hozzászólásáraAz nem igaz, hogy minden évben más kultúrát kell vetni. Alapesetben két évig vethető ugyan az, kivétel, napraforgó, krumpli..... A lényeg, hogy elég ha a terület 1/3-án megvalósul a vetésváltás, csak minden évben máshol legyen az az 1/3.
Sziasztok!
Vetésváltás szabályaiban szeretnék kérdezni.
Van a foszabaly h minden évben más kultúrát kell vetni. Eddig Ok.
De van olyan is szöveg is, hogy 3 évente legalább egyszer más növényt kell vetni (buza-buza-repce pl) ill. A következő évre a területek 1/3-án kell más növényt vetni.
Most akkor melyik vonatkozik rám?
Válasz MrPoke #280. hozzászólásáraEz így igaz. ha teljes táblában gondolkodom. De ha a tábla végi forgóban, ami több évre kikerül a termelésből, Akkor nincs jelentősége. Sőt a gyengébb földet ritkábban kell zúzni.
Egyébként még képlékeny a dolog. Egy utolsó éves lucerna (pocok tanya) is képben van. Mindenképpen újat vetek helyette.
Válasz Zoli1437 #278. hozzászólásáraNitrogénkötő vetése viszont megtérül. Következő évben több lesz abban a sávban a termés.
Ökosok mentességet kapnak a kötelező ugar alól? Ökoban eredetileg nem lehet ugaroltatni. Vagy változtattak emiatt az öko kiíráson?
Válasz Pont #277. hozzászólásáraIdőpontban én is az egységes kérelem beadása utáni időben gondolkodom (az nem május 15 ?)
Méhlegelőt alapból kizárom. Egyrészt ha parlagfüves lesz ugyan úgy zúzni kell (láttam már ilyent) Másrészt drágább létrehozni. Harmadrészt, ha semmi növényvédelmet nem csinálok a szomszédban, akkor is engem hurcolnak meg, ha a méheknek bármi baja lesz.
Nltrogénkötő növény őszi vetéssel egy fokkal jobb, de az sem olcsó és külön kell vele foglalkozni.
Idei tarló júniusban már nem lesz. Gyomosodás esőfüggő. Maradt a kalászos zúzással. Ami egyébként már szépen ki is kelt. Jöhetnek júniusban ellenőrizni.
Válasz Zoli1437 #275. hozzászólásáraLehet hogy igazatok van, de én meg úgy gondolom, hogy mivel az hogy egyáltalán hol lesz a parlag, csak ápr 15 után lesz bejelentve, helyszíni szemle addig kizárt. Műholdra hivatkozni mikor az csak annyira képes, hogy a szőlő ültetvényt epernek nézi, szerintem nem perdöntő. Egy esetleges gyanút megalapozhat, amiért kimennek ellenőrizni, vagy kérnek fényképet, de ezt meg nyilván nem lehet utólag. És mivel a méhlegelőt "csak" ápr. 15-ig kell elvetni, szerintem nem fognak senkihez sem bekopogni januárban hogy mennyire van talajtakarva, aminek a leírását amúgy én még törvényben nem láttam. Tehát hogy milyen mértékű takarás fogadható el, arra azért kell egy egzakt meghatározás.....
Válasz Pont #274. hozzászólásáraTeljesen igazad van. Önzölzülésnek szánom én is és zúzom majd. Csak mivel ugye ez a szabály is az utolsó utáni pillanatban élesedett be ezért aki most ott áll egy csupasz föld mellett annak ez amolyan kényszer megoldás, mert semmi garancia nincs már, hogy a novemberben elvetett listás növények zöldülni fognak neked január 1. ig. Persze lehetne vetni méhlegelőt is áprilisig de ugye addig csupasz maradna a föld (kivéve talán aki kuk után tenné). Most ugye ezzel a szatellit rendszerrel nem lenne nehéz visszanézni egy januári állapotot, ha nagyon szarozni akarnak majd. A legjobb az amit te írsz, hogy előre kigondolni, hogy mely terület lesz a parlag 4 évig és évelővel elvetni.
Válasz Pont #274. hozzászólásáraKét dolog is bizonytalan. Egyik, hogy a hivatal a papírt fogja nézni a műveletekről vagy a területet.
A másik az időjárás. Az eső már leverte a kukorica tarlót. Tavaszig el fog tűnni. Ha száraz lesz az év a gaz sem nagyon fog nőni. Csupasz területet meg kétesélyes, hogy elfogadják e. A lezúzott gabona viszont szemmel látható tarlót mutat.
Válasz Borz #272. hozzászólásáraAnnyiban pontosítanám, hogy két lista van. Egy a "vetett/telepített talajtakaró növényzet. " ezeket csak jan 1 előtt vetheted. A másik a "Méhlegelő keverék vagy vadvirágos keverék vetésével, " ezeket ápr 15.-ig lehet elvetni. Gabona egyikben sincs, az csak önzöldülésnek felel meg, állandóan zúzni kell, míg egy méhlegelő elvan akár 4 évig is, zúzás nélkül.....
Válasz pamko #269. hozzászólásáraBár ha mondjuk valaki több évig ugyanazt a területét tudja ugaroltatni (2027ig tuti marad ez az őrület), akkor azért el lehet gondolkodni egy évelő zöldugar/méhlegelő vetésen. 900 forintért már van mindenhol kilója és vetőgéppel vetve elég a 15kg/ha (ez saját tapasztalat, persze a vetőmagosok 25-50kg al javasolják...) ez a vetéssel együtt tényleg egy 20-30 ezres tétel, de ha 4 évre leosztod már nem olyan gáz.
Válasz pamko #269. hozzászólásáraPontosan ezt csinálom én is az egyik táblán, mert ott repce volt és sajnos hiába ment sekélyen a tárcsa minden eltűnt és nem is nagyon kelt semmi azóta. Így én is rostálékot/ocsút szórtam ki műtrágya szóróval, hogy egy esetleges januári műhold kép is mutasson már zöldet. Tar10 nek tökéletes lesz. Januártól zöld lesz és szárba szökkenéstől meg zúzom majd. A kolléga álltal említett növény lista jan 1. utáni ugaroltatás ideje alatti vetések követelménye. De igazából kukoricánál annyira nem is kellene ezt csinálni, mert ha kihagyod a tárcsát és mondjuk csak lezúzod a kuk tarlót az gyönyörűen fog takarni , tavasszal meg ha gazosodik zúzod.
Válasz pamko #269. hozzászólásáraAz a baj, hogy van egy lista amit lehet bele vetni, és abban nem szerepel gabona. Csak tarlóként lenne, amit viszont a zúzni kell, mert gaz nem virágozhat és akkor meg felesleges most elszórni búzával.....
Válasz pamko #269. hozzászólásáraHa kikel, zöld lesz. Az meg màr elég. Mármint parlagnak, nem zöldugarnak. Tar10-nek jó lesz, szerintem.
Szerintetek,ha kukorica tarlót szemeltem ki jővőre,a zöldugarnak,most megtárcsáztam óvatosan,mert ugye növényvédelmi szempontból is van előírás kukorica szár leforgatásával kapcsolatban,ha most rászórok 100-120 kg árpa-búza magot,tartva attól hogy tavaszra eltünik a fennmaradó kukorica maradvány,ez így jó lehet?
Csak mert a zöldítő keverékek 20-30 e /ha alatt nem úszhatóak meg.
Csak másik kérdés,hogy jővőre a kérelem beadáskor milyen jelzővel illetem,tarló,vagy vetett ugar(amihez nehogy vetőmag számla is kelljen)?
Válasz Pont #263. hozzászólásáraA róka az egy ravasz állat mondják is hasonlatban emberekre is hogy "ravasz mint a róka" ! Én sem szólok soha egy vadásznak sem hogy merre is vannak mely földemen csak had tegyék azt amit a biológiai körforgás megteremtett sok sok millió év alatt!
Válasz trikolor5 #265. hozzászólásáraAki homokon gazdálkodik, tavasszal szánt. Legalábbis én így tanultam.
"Mindent szabad, ami nem tilos! "