Válasz Carlos68 #3450. hozzászólásáraelőállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.
Azért egy kicsit sántít a dolog! A szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön új szerződést de nem is használja 3 hónap elteltével újabb szerződést köt te meg mehetsz a pi...ba hiába voltál volt haszonbérlő ez csak arra jó hogy kimalmozzanak mehetsz a rangsorba hátra!
Válasz Pont #3448. hozzászólásáraA Kúria egyik döntésében (BH2017. 37.) részletesen kifejtette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a fent idézett jogszabályhelyben használt „közvetlenül megelőző” kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó. A Kúria álláspontja szerint a jogszabályhely értelmezéséből egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a „közvetlenül megelőző” szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Eme fordulat a szerződéses időszak és a haszonbérleti ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal.
A Kúria a fenti döntésében kifejti, hogy az idézett jogszabályhelyben használt „haszonbérelni” ige múlt idejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.
A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem akart időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Hiszen előállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.
Összefoglalva: a Kúria döntése szerint a volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem akarja maga használni a földjét, és ezért még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor (haszonbérleti szerződés kifüggesztésekor) éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés.
Válasz Pont #3448. hozzászólásáraErről már van jogerős döntés a kúriától. Addig volt haszonbérlő, míg él a szerződése. Pl 2019 dec 31-ig van érvényes szerződése akkor 2020 jan 1. keltezéssel már nem minősül volt haszonbérlőnek.
Válasz Batka #3447. hozzászólásáraEbből nekem az jön le, hogy jan 11.-éig volt értelme kifüggeszteni, az után nincs. Még egy érdekes dolog, hogy mit jelent a közvetlenül előtte bérelte, 0 nap, 1 nap, 100 nap vagy csak azt, hogy más nem bérelte utána. Ennek pontosan meg kell lennie a törvényben. Tehát ha valaki bérelte pl 10 évig 2017-ig, utána egy évig valaki más, akkor nem lesz ő már közvetlen, hiába volt meg a három éve...
Válasz Pont #3445. hozzászólásáraFilozofálhatunk rajta, hogy van-e értelme a kifüggesztésnek, vagy sem, de ez van.
A helyzet egyébként idén januártól lett egyértelmű, ugyanis előtte a volt földhasználót megelőzte az állattartó, csak a januári módosításokkal került újra első helyre a volt földhasználó.
Válasz aria5 #3443. hozzászólásáraNem vagyok jogász, de a 20 év szerintem onnan jön, hogy a 44§-ba 20 évben maximálja a törvény a haszonbérleti szerződés idejét. Egyébként a 47 § írja le a volt haszonbérlő fogalmát:
"47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt."
Ez alapján ha közvetlen megvan a három év jogviszony, akkor alkalmazható az előhaszonbérlet, a konkrét esetben én inkább azon vitáznék, hogy itt az szerepel, hogy ha a szerződést felbontották, akkor rájuk elvileg nem érvényes ez a passzus, hiszen a szerződés "kölcsönös megállapodás miatt szűnt meg". Persze ezt én nem tudom eldönteni, a hivatal vagy végső soron a bíróság dönt.
Válasz Batka #3442. hozzászólásáraA földhasználatot sok esetben be lehet jegyeztetni csupán szerződéssel, kifüggesztés nélkül pl. töblethasználat, tehát ahol nincs olyan aki megelőzi. És itt sem előzi meg senki, tehát nem elég az azonos ranghely, ahhoz hogy módosuljon kivek köttetik meg a haszonbérlet ahhoz meg kellene előznie valakinek, különben marad az eredeti szerződő, ezért nem értem minek kifüggeszteni. Egyedül akkor lenne értelme ha 20 év után nem hivatkozhatna arra hogy Ő a volt bérlő. De 20 éven belül meg nem kell kifüggeszteni a hosszabbítást, tehát ha valahol hivatkozhat akkor az csak a 20 év lejárta után van értelme, vagyishogy ennek számomra sehogysincs értelme....
Válasz Batka #3439. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Itt pont az a lényeg, hogy a két szerződés együttes időtartama meghaladja a 20 évet. Azért kötnek új szerződést ugyanazon felek, mert szerintük így kijátszható a 20 éves időkorlát (az új szerződést nem meghosszabbításként értelmezve, hanem ugyanazon felek között létrejövő új jogviszonynak, ami újra lehet 20 éves). Én úgy értelmezem, hogy akár meghosszabbítják a szerződést, akár újra kifüggesztik (és mint volt haszonbérlő első helyen lesz előhaszonbérletre jogosult), a 20 év akkor is 20 év ugyanazon felek között megszakítás nélkül és akkor is egy korlát.
Vagy adott esetben úgy tudnám elképzelni, hogy lejár a 20 év a haszonbérlővel, újra kifüggesztik és ekkor a volt haszonbérlő (mivel lejárt a 20 év) nem hivatkozhatna a volt haszonbérlői státuszra csak más előhaszonbérleti jogcímre.
Vagy a volt haszonbérlői jogcím korlátlanul hivatkozható, akkor is, ha lejárt a 20 év?
Vagy tegyük fel, hogy 15 év használat után kifüggesztik újra (pl. 10 éves időtartamban) és a volt haszonbérlő ezen jogcím alapján megint első helyre kerül és az övé lesz ismét a föld annak ellenére, hogy a két szerződés együtt meghaladja a 20 évet?
Válasz Pont #3440. hozzászólásáraÉrtelme? Hát enélkül nem jegyzi be a földhivatal a földhasználatot. Amúgy a következő kérdésre is válaszolva, ha több azonos ranghelyen lévő pályázó is van a területre, akkor a hivatal megkeresi a tulajt, hogy válasszon, kivel akar szerződni. Még meg is gondolhatja magát, ha nem nyilatkozik, akkor meg a hivatal eldönti.
Válasz Pont #3440. hozzászólásáraNagyon átláthatatlan ez a rendszer. De a nakos táblázatba nem csak a haszonbérlő hanem az állattartók és a vetőmag előállító is első helyen áll. Csak kérdés ki van előrébb a 3bol.
Válasz aria5 #3438. hozzászólásárahivatkozhat, amennyiben az újrakötés és a régi szerződés együttes időtartama nem haladná meg a 20 évet, akkor a földhivatal kifüggesztés nélkül is elfogadná a hosszabbítást. Pont azért kell kifüggeszteni, mert meghaladja a 20 évet.
Sziasztok!
Előhaszonbérleti joggal kapcsolatban..
Adott egy Kft. 20 éves bérlettel, amit közös megegyezéssel 19 év xxx napra felbontanak, új szerződést kötnek szintén 20 éves időtartamra, kifüggesztik, és a Kft.-t, mint volt haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat természetesen senki nem előzi meg.
A kérdés az lenne, hogy hivatkozhat-e a Kft. ebben az esetben volt haszonbérlői státuszára (hiszen így a bérlet összességében a 20 évet meghaladja)? Tekintve, hogy ugyanazzal a haszonbérlővel kötik meg az új szerződést, a két szerződés időtartamát nem kellene egybe számítani?
Ugyanis ezt a módszert a MOSZ ajánlja a 20 éves időkorlát kvázi megkerülésére.
Illetve ha ez a módszer elfogadott a gyakorlatban, mi értelmem van a húsz éves időkorlátnak?
Válasz Gepi #3433. hozzászólásáraHa be lett jegyezve a földhasználat akkor semmi nem történik. Szerződés szerint örökli a területtel az új tulaj mint a haszonbérletet, nem lényeg, hogy öröklés, ajándékozás vagy adásvétel útján cserél gazdát a terület.
Válasz Sötét Paraszt #3432. hozzászólásáraEsetleg arról tudnál tanácsot adni hogy mi a helyzet akkor ha ez a többlethasználati megállapodás megtörtént, majd az osztatlanközösben megtörténik a hagyatéki és az örökösökre ráírják a tulajdonhányadukat? Vagy olyan esetben amikor valamelyik tulaj ajándékozásit csinált?
Válasz Roli74 #3430. hozzászólásáraAkikkel élő szerződése van a Kft-nek azokét nem szerezheted meg, a többiekkel szabadon szerződést köthetsz, és mivel nem volt bérlőjük eddig, a bérlőt a tulajdonostárs követi a rangsorban.
Van egy osztatlan közös tulajdon, amiben jelenleg egy kft regnál. Kis terület de így is vagy 24 tulaj van.(2,5Ha) Jó részére nincs is élő bérleti szerződése. Ebben az osztatlanban tulajdonos vagyok én is, és hát ugye földműves is. Az idei évtől már nem hosszabbítottam meg a bérleti szerződést. A kérdésem a következő lenne.
Ha egy tulajdonos szeretné művelni, a földet, aki szintén tulajdonos társ, akkor az nem élvez előnyt a kft-vel szemben? Tehát, hogy az egész területet átvehetem bérbe a tul.társaktól??? Köszönöm válaszaitok..
Üdv.
Lehet volt már a kérdés.
Szeretnék rájelentkezni egy szántó terület haszonbérletre.
Hol kezdjek hozzá.
Helyben lakó földműves vagyok.
Aki bérelni szeretné az 20km belül lakik.
Most akkor ügyvéd csinálhat ilyen rájelenkezö elfogadó nyilatkozatott?
Vagy van valami formanyomtatvány?
Ha igen hol találom,elég sürgős lenne mert hétfőn lejár a kifüggesztés.
Előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Tudna valaki linkelni vagy küldeni egy hatályos haszonbérletes előhaszonbérlő elfogadó nyomtatvány? Nem találtam a neten, pedig biztos van valahol... köszönöm!
Válasz szgyuri82 #3425. hozzászólásáraNem kell ügyvéd de a szerződés legyen teljesen szabályos a földtörvényre vonatkozólag legfőképpen. Ha bármi nem stimmel visszadobják.
Üdv Mindenkinek!
Kis segítségre lenne szükségem. Haszonbérleti szerződést csak ügyvéd ellenjegyzéssel lehet kötni, vagy ügyvéd nélkül is lehet?
A kifüggesztés haszonbérletnél 15 nap?
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraIgen, csak az új tulajdonosokkal kötöd meg a haszonbérleti szerződés hosszabbítását / módosítását. 7 helyett több szerződésed lesz, no meg több papírmunkád.
A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletre hivatkozva elutasították egy általam bérelni kívánt területre a haszonbérleti szerződést. A terület osztatlan közös tulajdon, a szerződés tulajdonostársanként külön okiratként lett megkötve. (Földrajzi távolságok miatt lehetetlen egy okiraton megkötni, illetve nem is adhatom ki a többi tulajdonostársnak a többiek személyes adatát...)
Az elutasítás indoka, hogy a 12. §-ban leírtak szerint a szerződéseket nem együttesen, összefűzve küldtük meg a jegyző részére, hanem külön-külön függesztették ki a kisatírozott szerződést, nem a közzétételi közleményt.
Hogyan kell együttesen összefűznöm? Mint az ügyvéd, zsinórral, hátoldal leragasztva, lepecsételve?! Vagy ezentúl minden osztatlan közös tulajdon esetében ügyvédhez kell futni, hogy összefűzze nekünk?!
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraFigyelj: ha 7 tulaj van az már nem 1/1, de a te gondod nem ez, csak kicsit kötekedtem... A bérleted érvényes az eredeti határidőig, függetlenül attól, hogy ki halt meg és ki az új tulaj. Hosszabbíthatsz is, te hrsz-re szerződtél, nem tulajra, ha jól tudom. Földhivatalban megmondják! Amúgy meg, ha 3 éve szerződés szerint bejelentett földhasználója vagy bérlőként az ingatlannak, akkor nehéz lenne téged onnan kigolyózni! Már Állam-Bácsit, esetleg társtulajt leszámítva!
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, adott egy 1/1 föld terület aminek 7 tulajdonosa volt,van még 2 év a haszonbérlet lejáratig,szeretném meghosszabítani a szerződést,de az eredeti 7 bérbeadóból már 2 meghalt és lett helyette 6 új tulajdonos.
Kérdés:ugyanazokkal a föltételekkel (kivéve a tulajdonosok)meg tudom e hosszabbítani kifüggesztés nélkül?
Ha bérbe veszek egy földet, ami a tulajdoni lap szerint gyümölcsös, de egy árva fa sincs rajta, évek óta kaszálják és állandó gyep fedvényben van és én is tovább kaszálnám, akkor lehet ebből nekem valami gondom?
Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem, hátha tud ebben valaki segíteni.
Adva van egy Kft., akinek a bérletei 2020. december végén járnak le. A Kft. (mivel lejárt a 20 év és ki kell függeszteni a bérleti szerződéseket) már most nekiállt ezen területek bérleti szerződéseit előre újrakötni. 2021-es kezdő dátummal vannak kifüggesztve. Mivel volt földhasználó, így ő van az első helyen az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében.
Azt az információt kaptam, hogy ha sikerül valamelyik tulajdonossal megegyeznem, hogy nekem adja a földet, mi is megírhatjuk most előre a bérleti szerződést, de úgy kell a dátumot beírni, hogy egy 30 napos szünet legyen a jelenlegi és az általunk kötött szerződés közt, hogy a Kft. már ne minősüljön volt haszonbérlőnek. Vajon ez így működik? Valaki tud erről valami biztos információt?
Előre is köszönöm a segítséget!
Adott egy jelenleg még osztatlan közös, ami kb 2 éve földhivatali földmérő által már ki lett mérve, felosztva de az ügy valahol elakadt.
Ebben van tulajdonrésze egy idős testvérpárnak, akiknek ki van adva a földjük egy olyannak, akinek az osztatlanban is van tulajdonrésze (nem helyi, 20 km en túli).
Ez az illető hol fizet, hol nem, most a tavalyival el van még csúszva.
Az idősek szerződést bontanának vele,unják a macerát, de nem vagyok biztos a tuti és helyes menetben.
Egy osztatlan közös táblában bérlő vagyok 1 hónapja,de nem vagyok tulajdonos. Most szeretnék még bérelni belőle. A földtörvény új változása szerint a rangsorban ki vagyok most és mire lehet hívatkoznom?
Válasz quercuserdesz #3408. hozzászólásáraHát igen, gondolom erre eddig senki nem gondolt, vagy ha számára kedvezően dönt a TAB akkor nem érdeke pereskedni. Meg én is úgy vagyok vele, hogy isten ments egy éveken át tartó pereskedés, annyit nem ér egy terület sem.
Engem az zavar leginkább, hogy ahány földhivatal, sőt azon belül is ügyintéző annyiféle jogértelmezés, egyik ugyanabban az esetben így, a másik meg úgy dönt. Teljes ez ügyben is a káosz és bizonytalanság.
Válasz krisz19 #3407. hozzászólásáraVan még egy pár dolog, amit az elmúlt 5 évben elfelejtettetek bíróság elé vinni.
Például, hogy miért kér állásfoglalást a hatóság a TAB-tól egy adásvétel esetén akkor, ha nincs elfogadó, vagy csak egy. Mert ez jogszabálysértő szerintem.
Válasz quercuserdesz #3406. hozzászólásáraKöszönöm szépen, értem amit mondasz, akkor így helyes a földhivatal eljárása, a másik pedig nem jogszerű, de amíg nem viszi senki bíróságra így marad!
Válasz krisz19 #3405. hozzászólásáraNem. Én azt mondom, hogy miután a hatósági jóváhagyás során a Fftv. 51 szakasza szerint már az elsődleges vizsgálat során a hatóságnak észlelni kell, hogy a bérlő nem tett maradéktalanul eleget a törvényi előírásoknak (42. §) így a Fétv. idézett szakasza alapján a haszonbérleti szerződés semmis. Miután a semmisség a törvény erejénél fogva következik be, így az ilyen szerződések joghatás kiváltására alkalmatlanok. Tehát magyarul nincs szerződés.
Ha nincs szerződés akkor arra elfogadó jognyilatkozatot sem lehet tenni.
Ha a hatóság egy semmis szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot elfogadna, az azt jelentené, hogy maga hozná létre a szerződést. Ilyenre még a bíróságnak sincs lehetősége.
Ez alapján azt mondod, hogy csak akkor semmis a szerződés, ha arról nem nyilatkozik, hogy a föld használatát másnak nem engedi át..., egyébként meg csak vele áll fenn megtagadási ok, az előhaszonbérlővel szemben meg nem, mivel megvan minden nyilatkozata, így vele jóváhagyható a szerződés? Neked is ez a véleményed?
[22] Az adásvételi szerződés valamely hibájához, hiányosságához a semmisség jogkövetkezménye csak akkor rendelhető, ha azt jogszabály kifejezetten és egyértelműen előírja. Az elővásárlási jogra vonatkozó vevői nyilatkozat elmaradása esetén az adásvételi szerződést úgy kell tekinteni, hogy a vevő elővásárlási joggal nem rendelkezik vagy azt nem kívánja gyakorolni.
Az ügy száma: Kfv.VI.37.758/2017/7."
2013. évi CCXII. törvény
"46/A. §34 A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
Válasz d-032a #3396. hozzászólásáraSajnos nem vagyunk barátok.
Törvényt ismerem, nem feltétlenül akarok kibújni belőle, elég az is ha egy korrekt bérleti díjat sikerülne kihozni belőle. Persze ha én művelném az volna a legjobb.
_fill_540x300_0.jpg "Figyelem! Tűzgyújtási tilalom lép életbe ebben a két vármegyében!")
5101 hozzászólás
Válasz Carlos68 #3450. hozzászólásáraelőállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.
Azért egy kicsit sántít a dolog! A szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön új szerződést de nem is használja 3 hónap elteltével újabb szerződést köt te meg mehetsz a pi...ba hiába voltál volt haszonbérlő ez csak arra jó hogy kimalmozzanak mehetsz a rangsorba hátra!
Válasz Pont #3448. hozzászólásáraA Kúria egyik döntésében (BH2017. 37.) részletesen kifejtette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a fent idézett jogszabályhelyben használt „közvetlenül megelőző” kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó. A Kúria álláspontja szerint a jogszabályhely értelmezéséből egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a „közvetlenül megelőző” szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Eme fordulat a szerződéses időszak és a haszonbérleti ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal.
A Kúria a fenti döntésében kifejti, hogy az idézett jogszabályhelyben használt „haszonbérelni” ige múlt idejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.
A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem akart időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Hiszen előállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.
Összefoglalva: a Kúria döntése szerint a volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem akarja maga használni a földjét, és ezért még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor (haszonbérleti szerződés kifüggesztésekor) éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés.
Válasz Pont #3448. hozzászólásáraErről már van jogerős döntés a kúriától. Addig volt haszonbérlő, míg él a szerződése. Pl 2019 dec 31-ig van érvényes szerződése akkor 2020 jan 1. keltezéssel már nem minősül volt haszonbérlőnek.
Válasz Batka #3447. hozzászólásáraEbből nekem az jön le, hogy jan 11.-éig volt értelme kifüggeszteni, az után nincs. Még egy érdekes dolog, hogy mit jelent a közvetlenül előtte bérelte, 0 nap, 1 nap, 100 nap vagy csak azt, hogy más nem bérelte utána. Ennek pontosan meg kell lennie a törvényben. Tehát ha valaki bérelte pl 10 évig 2017-ig, utána egy évig valaki más, akkor nem lesz ő már közvetlen, hiába volt meg a három éve...
Válasz Pont #3445. hozzászólásáraFilozofálhatunk rajta, hogy van-e értelme a kifüggesztésnek, vagy sem, de ez van.
A helyzet egyébként idén januártól lett egyértelmű, ugyanis előtte a volt földhasználót megelőzte az állattartó, csak a januári módosításokkal került újra első helyre a volt földhasználó.
Válasz aria5 #3443. hozzászólásáraNem vagyok jogász, de a 20 év szerintem onnan jön, hogy a 44§-ba 20 évben maximálja a törvény a haszonbérleti szerződés idejét. Egyébként a 47 § írja le a volt haszonbérlő fogalmát:
"47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt."
Ez alapján ha közvetlen megvan a három év jogviszony, akkor alkalmazható az előhaszonbérlet, a konkrét esetben én inkább azon vitáznék, hogy itt az szerepel, hogy ha a szerződést felbontották, akkor rájuk elvileg nem érvényes ez a passzus, hiszen a szerződés "kölcsönös megállapodás miatt szűnt meg". Persze ezt én nem tudom eldönteni, a hivatal vagy végső soron a bíróság dönt.
Válasz Batka #3442. hozzászólásáraA földhasználatot sok esetben be lehet jegyeztetni csupán szerződéssel, kifüggesztés nélkül pl. töblethasználat, tehát ahol nincs olyan aki megelőzi. És itt sem előzi meg senki, tehát nem elég az azonos ranghely, ahhoz hogy módosuljon kivek köttetik meg a haszonbérlet ahhoz meg kellene előznie valakinek, különben marad az eredeti szerződő, ezért nem értem minek kifüggeszteni. Egyedül akkor lenne értelme ha 20 év után nem hivatkozhatna arra hogy Ő a volt bérlő. De 20 éven belül meg nem kell kifüggeszteni a hosszabbítást, tehát ha valahol hivatkozhat akkor az csak a 20 év lejárta után van értelme, vagyishogy ennek számomra sehogysincs értelme....
Válasz aria5 #3443. hozzászólásáraSzerintem erre előbb vagy utóbb lesz kúria határozat.
Válasz Batka #3439. hozzászólásáraKöszönöm a választ.
Itt pont az a lényeg, hogy a két szerződés együttes időtartama meghaladja a 20 évet. Azért kötnek új szerződést ugyanazon felek, mert szerintük így kijátszható a 20 éves időkorlát (az új szerződést nem meghosszabbításként értelmezve, hanem ugyanazon felek között létrejövő új jogviszonynak, ami újra lehet 20 éves). Én úgy értelmezem, hogy akár meghosszabbítják a szerződést, akár újra kifüggesztik (és mint volt haszonbérlő első helyen lesz előhaszonbérletre jogosult), a 20 év akkor is 20 év ugyanazon felek között megszakítás nélkül és akkor is egy korlát.
Vagy adott esetben úgy tudnám elképzelni, hogy lejár a 20 év a haszonbérlővel, újra kifüggesztik és ekkor a volt haszonbérlő (mivel lejárt a 20 év) nem hivatkozhatna a volt haszonbérlői státuszra csak más előhaszonbérleti jogcímre.
Vagy a volt haszonbérlői jogcím korlátlanul hivatkozható, akkor is, ha lejárt a 20 év?
Vagy tegyük fel, hogy 15 év használat után kifüggesztik újra (pl. 10 éves időtartamban) és a volt haszonbérlő ezen jogcím alapján megint első helyre kerül és az övé lesz ismét a föld annak ellenére, hogy a két szerződés együtt meghaladja a 20 évet?
Válasz Pont #3440. hozzászólásáraÉrtelme? Hát enélkül nem jegyzi be a földhivatal a földhasználatot. Amúgy a következő kérdésre is válaszolva, ha több azonos ranghelyen lévő pályázó is van a területre, akkor a hivatal megkeresi a tulajt, hogy válasszon, kivel akar szerződni. Még meg is gondolhatja magát, ha nem nyilatkozik, akkor meg a hivatal eldönti.
Válasz Pont #3440. hozzászólásáraNagyon átláthatatlan ez a rendszer. De a nakos táblázatba nem csak a haszonbérlő hanem az állattartók és a vetőmag előállító is első helyen áll. Csak kérdés ki van előrébb a 3bol.
Válasz Batka #3439. hozzászólásáraEz oké, de mivel a volt haszonbérlő van az első helyen a rangsorban, mi értelme is van a kifüggesztésnek?
Válasz aria5 #3438. hozzászólásárahivatkozhat, amennyiben az újrakötés és a régi szerződés együttes időtartama nem haladná meg a 20 évet, akkor a földhivatal kifüggesztés nélkül is elfogadná a hosszabbítást. Pont azért kell kifüggeszteni, mert meghaladja a 20 évet.
Sziasztok!
Előhaszonbérleti joggal kapcsolatban..
Adott egy Kft. 20 éves bérlettel, amit közös megegyezéssel 19 év xxx napra felbontanak, új szerződést kötnek szintén 20 éves időtartamra, kifüggesztik, és a Kft.-t, mint volt haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat természetesen senki nem előzi meg.
A kérdés az lenne, hogy hivatkozhat-e a Kft. ebben az esetben volt haszonbérlői státuszára (hiszen így a bérlet összességében a 20 évet meghaladja)? Tekintve, hogy ugyanazzal a haszonbérlővel kötik meg az új szerződést, a két szerződés időtartamát nem kellene egybe számítani?
Ugyanis ezt a módszert a MOSZ ajánlja a 20 éves időkorlát kvázi megkerülésére.
Illetve ha ez a módszer elfogadott a gyakorlatban, mi értelmem van a húsz éves időkorlátnak?
Válasz Angi32 #3413. hozzászólására
Válasz UE-28 #3412. hozzászólására
Válasz zt tomi #3429. hozzászólásáraÚjat kötni már nem lehet. A megkötöttek is 28-ban érvényüket vesztik.
Válasz Gepi #3433. hozzászólásáraHa be lett jegyezve a földhasználat akkor semmi nem történik. Szerződés szerint örökli a területtel az új tulaj mint a haszonbérletet, nem lényeg, hogy öröklés, ajándékozás vagy adásvétel útján cserél gazdát a terület.
Válasz Sötét Paraszt #3432. hozzászólásáraEsetleg arról tudnál tanácsot adni hogy mi a helyzet akkor ha ez a többlethasználati megállapodás megtörtént, majd az osztatlanközösben megtörténik a hagyatéki és az örökösökre ráírják a tulajdonhányadukat? Vagy olyan esetben amikor valamelyik tulaj ajándékozásit csinált?
Válasz Roli74 #3430. hozzászólásáraTöbblethasználati megállapodást kő kötni, ki se kell függeszteni csak beadni a földhasználati bejelentése együtt.
Válasz Roli74 #3430. hozzászólásáraAkikkel élő szerződése van a Kft-nek azokét nem szerezheted meg, a többiekkel szabadon szerződést köthetsz, és mivel nem volt bérlőjük eddig, a bérlőt a tulajdonostárs követi a rangsorban.
Sziasztok..
Laikusként kérdeznék..
Van egy osztatlan közös tulajdon, amiben jelenleg egy kft regnál. Kis terület de így is vagy 24 tulaj van.(2,5Ha) Jó részére nincs is élő bérleti szerződése. Ebben az osztatlanban tulajdonos vagyok én is, és hát ugye földműves is. Az idei évtől már nem hosszabbítottam meg a bérleti szerződést. A kérdésem a következő lenne.
Ha egy tulajdonos szeretné művelni, a földet, aki szintén tulajdonos társ, akkor az nem élvez előnyt a kft-vel szemben? Tehát, hogy az egész területet átvehetem bérbe a tul.társaktól??? Köszönöm válaszaitok..
Jól tudom,hogy a haszonkölcsön már nem működik?
Üdv.
Lehet volt már a kérdés.
Szeretnék rájelentkezni egy szántó terület haszonbérletre.
Hol kezdjek hozzá.
Helyben lakó földműves vagyok.
Aki bérelni szeretné az 20km belül lakik.
Most akkor ügyvéd csinálhat ilyen rájelenkezö elfogadó nyilatkozatott?
Vagy van valami formanyomtatvány?
Ha igen hol találom,elég sürgős lenne mert hétfőn lejár a kifüggesztés.
Előre is köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Tudna valaki linkelni vagy küldeni egy hatályos haszonbérletes előhaszonbérlő elfogadó nyomtatvány? Nem találtam a neten, pedig biztos van valahol... köszönöm!
Válasz szgyuri82 #3425. hozzászólásáraNem kell ügyvéd de a szerződés legyen teljesen szabályos a földtörvényre vonatkozólag legfőképpen. Ha bármi nem stimmel visszadobják.
Üdv Mindenkinek!
Kis segítségre lenne szükségem. Haszonbérleti szerződést csak ügyvéd ellenjegyzéssel lehet kötni, vagy ügyvéd nélkül is lehet?
A kifüggesztés haszonbérletnél 15 nap?
Előre is hálás köszönet!
Válasz Pajtabíró #3423. hozzászólásáraKöszi
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraIgen, csak az új tulajdonosokkal kötöd meg a haszonbérleti szerződés hosszabbítását / módosítását. 7 helyett több szerződésed lesz, no meg több papírmunkád.
A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendeletre hivatkozva elutasították egy általam bérelni kívánt területre a haszonbérleti szerződést. A terület osztatlan közös tulajdon, a szerződés tulajdonostársanként külön okiratként lett megkötve. (Földrajzi távolságok miatt lehetetlen egy okiraton megkötni, illetve nem is adhatom ki a többi tulajdonostársnak a többiek személyes adatát...)
Az elutasítás indoka, hogy a 12. §-ban leírtak szerint a szerződéseket nem együttesen, összefűzve küldtük meg a jegyző részére, hanem külön-külön függesztették ki a kisatírozott szerződést, nem a közzétételi közleményt.
Hogyan kell együttesen összefűznöm? Mint az ügyvéd, zsinórral, hátoldal leragasztva, lepecsételve?! Vagy ezentúl minden osztatlan közös tulajdon esetében ügyvédhez kell futni, hogy összefűzze nekünk?!
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraNálunk lehetett ,most jött meg a határozat.
Válasz gcastle #3417. hozzászólásáraÚgy értettem hogy egy hrsz.-on belül van 7 tulaj, Köszi!
Válasz Angi32 #3413. hozzászólásáraVárni kell akkor addig amig letelnek a határidők.
Válasz apuci #3415. hozzászólásáraFigyelj: ha 7 tulaj van az már nem 1/1, de a te gondod nem ez, csak kicsit kötekedtem... A bérleted érvényes az eredeti határidőig, függetlenül attól, hogy ki halt meg és ki az új tulaj. Hosszabbíthatsz is, te hrsz-re szerződtél, nem tulajra, ha jól tudom. Földhivatalban megmondják! Amúgy meg, ha 3 éve szerződés szerint bejelentett földhasználója vagy bérlőként az ingatlannak, akkor nehéz lenne téged onnan kigolyózni! Már Állam-Bácsit, esetleg társtulajt leszámítva!
Válasz Angi32 #3413. hozzászólásáraFöldhivatal, kormányhivatal? Sehol senki, aki konkrétat tudna mondani?
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, adott egy 1/1 föld terület aminek 7 tulajdonosa volt,van még 2 év a haszonbérlet lejáratig,szeretném meghosszabítani a szerződést,de az eredeti 7 bérbeadóból már 2 meghalt és lett helyette 6 új tulajdonos.
Kérdés:ugyanazokkal a föltételekkel (kivéve a tulajdonosok)meg tudom e hosszabbítani kifüggesztés nélkül?
Sziasztok!
Ha bérbe veszek egy földet, ami a tulajdoni lap szerint gyümölcsös, de egy árva fa sincs rajta, évek óta kaszálják és állandó gyep fedvényben van és én is tovább kaszálnám, akkor lehet ebből nekem valami gondom?
Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem, hátha tud ebben valaki segíteni.
Adva van egy Kft., akinek a bérletei 2020. december végén járnak le. A Kft. (mivel lejárt a 20 év és ki kell függeszteni a bérleti szerződéseket) már most nekiállt ezen területek bérleti szerződéseit előre újrakötni. 2021-es kezdő dátummal vannak kifüggesztve. Mivel volt földhasználó, így ő van az első helyen az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében.
Azt az információt kaptam, hogy ha sikerül valamelyik tulajdonossal megegyeznem, hogy nekem adja a földet, mi is megírhatjuk most előre a bérleti szerződést, de úgy kell a dátumot beírni, hogy egy 30 napos szünet legyen a jelenlegi és az általunk kötött szerződés közt, hogy a Kft. már ne minősüljön volt haszonbérlőnek. Vajon ez így működik? Valaki tud erről valami biztos információt?
Előre is köszönöm a segítséget!
Válasz UE-28 #3411. hozzászólásáraHol feketeugarként, hol sehogy nincs művelve a terület.
Üdv!
Hogy kell helyesen eljárni?
Adott egy jelenleg még osztatlan közös, ami kb 2 éve földhivatali földmérő által már ki lett mérve, felosztva de az ügy valahol elakadt.
Ebben van tulajdonrésze egy idős testvérpárnak, akiknek ki van adva a földjük egy olyannak, akinek az osztatlanban is van tulajdonrésze (nem helyi, 20 km en túli).
Ez az illető hol fizet, hol nem, most a tavalyival el van még csúszva.
Az idősek szerződést bontanának vele,unják a macerát, de nem vagyok biztos a tuti és helyes menetben.
Valaki leírná részletesen?
Egy osztatlan közös táblában bérlő vagyok 1 hónapja,de nem vagyok tulajdonos. Most szeretnék még bérelni belőle. A földtörvény új változása szerint a rangsorban ki vagyok most és mire lehet hívatkoznom?
Válasz quercuserdesz #3408. hozzászólásáraHát igen, gondolom erre eddig senki nem gondolt, vagy ha számára kedvezően dönt a TAB akkor nem érdeke pereskedni. Meg én is úgy vagyok vele, hogy isten ments egy éveken át tartó pereskedés, annyit nem ér egy terület sem.
Engem az zavar leginkább, hogy ahány földhivatal, sőt azon belül is ügyintéző annyiféle jogértelmezés, egyik ugyanabban az esetben így, a másik meg úgy dönt. Teljes ez ügyben is a káosz és bizonytalanság.
Válasz krisz19 #3407. hozzászólásáraVan még egy pár dolog, amit az elmúlt 5 évben elfelejtettetek bíróság elé vinni.
Például, hogy miért kér állásfoglalást a hatóság a TAB-tól egy adásvétel esetén akkor, ha nincs elfogadó, vagy csak egy. Mert ez jogszabálysértő szerintem.
Válasz quercuserdesz #3406. hozzászólásáraKöszönöm szépen, értem amit mondasz, akkor így helyes a földhivatal eljárása, a másik pedig nem jogszerű, de amíg nem viszi senki bíróságra így marad!
Válasz krisz19 #3405. hozzászólásáraNem. Én azt mondom, hogy miután a hatósági jóváhagyás során a Fftv. 51 szakasza szerint már az elsődleges vizsgálat során a hatóságnak észlelni kell, hogy a bérlő nem tett maradéktalanul eleget a törvényi előírásoknak (42. §) így a Fétv. idézett szakasza alapján a haszonbérleti szerződés semmis. Miután a semmisség a törvény erejénél fogva következik be, így az ilyen szerződések joghatás kiváltására alkalmatlanok. Tehát magyarul nincs szerződés.
Ha nincs szerződés akkor arra elfogadó jognyilatkozatot sem lehet tenni.
Ha a hatóság egy semmis szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatot elfogadna, az azt jelentené, hogy maga hozná létre a szerződést. Ilyenre még a bíróságnak sincs lehetősége.
Válasz quercuserdesz #3403. hozzászólásáraKöszönöm szépen a segítséged, közben az éjszaka én is megtaláltam ezt a kúria ítéletet, amiből idéztél.
Ez alapján azt mondod, hogy csak akkor semmis a szerződés, ha arról nem nyilatkozik, hogy a föld használatát másnak nem engedi át..., egyébként meg csak vele áll fenn megtagadási ok, az előhaszonbérlővel szemben meg nem, mivel megvan minden nyilatkozata, így vele jóváhagyható a szerződés? Neked is ez a véleményed?
Válasz krisz19 #3401. hozzászólásáraA lentit neked szántam.
Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólására"A döntés elvi tartalma
[22] Az adásvételi szerződés valamely hibájához, hiányosságához a semmisség jogkövetkezménye csak akkor rendelhető, ha azt jogszabály kifejezetten és egyértelműen előírja. Az elővásárlási jogra vonatkozó vevői nyilatkozat elmaradása esetén az adásvételi szerződést úgy kell tekinteni, hogy a vevő elővásárlási joggal nem rendelkezik vagy azt nem kívánja gyakorolni.
Az ügy száma: Kfv.VI.37.758/2017/7."
2013. évi CCXII. törvény
"46/A. §34 A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis."
Válasz d-032a #3396. hozzászólásáraSajnos nem vagyunk barátok.
Törvényt ismerem, nem feltétlenül akarok kibújni belőle, elég az is ha egy korrekt bérleti díjat sikerülne kihozni belőle. Persze ha én művelném az volna a legjobb.