Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólásáraKöszönöm szépen válaszod, sajnos ezt nem értem én, hogy egyik településen így, mellette lévő településen meg már úgy értelmezik a törvényeket...
Gyanítom én is, hogy többet nem lesz kifüggesztve! Vagy nem ilyen feltételek mellett.
Válasz krisz19 #3399. hozzászólásáraUgyan nem bérletnél, hanem adásvételnél volt ilyenünk de a fh akkor elnullázta az egészet. Utána újból kifüggesztették csak majd 2x áron meg felesbérlettel.
Igen, pont erről van szó, hogy az eredeti bérlő nem nyilatkozik, hogy a szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1) - (4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek. Az elfogadó nyilatkozatot tevő viszont erről is nyilatkozik az elfogadó jognyilatkozatában.
Erre mondom, hogy az elsőnek említett hivatal az elfogadó nyilatkozatot adót kihozza nyertesként, de a második hivatal arra hivatkozik, hogy megtagadási ok áll fent, így az egész szerződést elutasítja, az lenne a kérdés, hogy melyik felel meg a hatályos törvényeknek, illetve jogszabályoknak, vagy van-e ilyen esetben már Kúriai állásfoglalás v ítélet.
Válasz krisz19 #3397. hozzászólásáraSzia!
Véleményem szerint a másik földhivatal járna el helyesen,mivel az előhaszonbérlő a szerződésben szereplő feltételek elfogadásával lépne be a bérletbe,és ha azok eleve hibásak akkor ő már nem vállalhatja azokat!
De olyankor nem tudom mi történne ha az előhaszonbérelő látja a hibás nyilatkozatot, és az elfogadóval együtt megteszi a megfelelő nyilatkozatát?
Üdv.:Csuti
Újabb segítségre lenne szükségem, adott egy haszonbérleti szerződés, mely az eredeti haszonbérlőnek nem tartalmazza teljes körűen a Földforgalmi tv. 42. Par. (1) bekezdésében előírt nyilatkozatait. Erre a szerződésre érkezik egy formailag és tartalmilag is megfelelő előhaszonbérleti nyilatkozat.
A kérdésem az, hogy mi a helyes eljárás, a debreceni földhivatal megtagadja a jóváhagyást az eredeti haszonbérlővel, mert hiányos a nyilatkozata, viszont jóvá hagyja a rájelentkezővel.
A másik eshetőség, hogy egy másik környékbeli földhivatal elutasítja a szerződés jóváhagyását, mert nem felel meg a tartalmi előírásoknak, így az előhaszonbérlő nyilatkozatát nem vizsgálva vele is megtagadja a jóváhagyást.
Ha valaki az első esetre tudna kúria határozatot vagy bármit linkelni, ami annak az elhárásnsk a hekyességét támasztja alá, azt nagyon megköszönném.
A felesbérleti díj mértékének módosításával kapcsolatban, a fenti törvény:
IX. Fejezet, 50/A. §-nak 1-6 bekezdése.
A felesbérleti szerződés megszűnésével kapcsolatban a fenti törvény:
IX. Fejezet, "15. A haszonbérleti szerződés megszűnése" 57. §-62. §
---------------------------------------------------------------------
Legegyszerűbb a közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés lenne, de valószínűleg erre kicsi az esély, ezért is kérdés a kérdés.
Ha a felesbérlő nem rendkívüli módon szívta mellre, hogy nem ő vette meg a földet (ha akarta), akkor meg lehetne próbálni, mérlegelve azt, hogy tíz évig te használhatnád a földedet, hogy milyen üzleti ajánlatodra érné meg neki is lemondani erről a felesbérletről.
Felesbérleti szerződéssel lehet valamit kezdeni? Felmondani, módosítani?
Frissen vett föld, 10 év felesbérlettel, papíron hektáronként 2q gabona a tulaj "jussa" ami igen csak karcsú.
Válasz csontii #3392. hozzászólásáraUgyan egy hónapja kérdezted, de csak a tulajoknak kell megküldeni, ha kézbesítéstől számítva 30 napon belül nem reagál rá akkor beleegyezettnek kell tekinteni. Másik földhasználóval semmit nem kell egyeztetni, de azért ajánlott.
A jogszabályok értelmezésénél az egyik legfontosabb kapaszkodó a józan ész.
Nem azt mondom, hogy nem kell pl. az állattartó telepet igazolni, hanem azt mondom, mint a Kúria, hogy miután nincs Vhr. ami ennek menetét meghatározná, így nem kell csatolni az elfogadóhoz. Viszont emiatt nem utasíthatjátok el az elfogadó nyilatkozatokat, mert a tényállás tisztázásához lehetőségetek van ezt az igazolás megkérni a NÉBIH-től nemcsak a belinkelt Fétv. szerint, hanem az Ákr. szerint is.
"32. Irat
65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására."
Vagyis ha beszerezhető az irat, akkor be kell szerezni.
És akkor a józan ész.
Ha valaki földet akar venni, vagy bérelni, akkor neki van ideje beszerezni minden szükséges iratot, igazolást. Viszont ha valaki elfogadót tesz, akkor neki nem biztos, hogy lesz erre ideje. Főleg ha maga az igazolást kiadó hatóság késlekedik.
Ha emiatt elutasítjátok az elfogadót, akkor megsértitek az ügyfél jogait, jogtalan előnyhöz juttatjátok az eredeti vevőt, vagy bérlőt.
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraSzerintem behatóbban kellene tanulmányozni a Fétv.-t. És talán helyesen értelmezni. Már csak azért is, mert a jóváhagyási eljárás köz. ig. eljárás. Tehát perpill az Ákr. szabályai érvényesek, a Fétv-ben meghatározott eltérésekkel.
"Fétv.
VII. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. Eljárási szabályok
27. § (1)13 A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,
c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,
d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,
e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,
f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,
g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,
h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat
díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.
XI. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
77. § (1) A Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben foglaltakat a 78–84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni."
Vagyis a VII. fejezetben fölsorolt adatokat a hatóság lekérheti az ügy elbírálása során, arra nem kell hiánypótlás.
Válasz skyron #3385. hozzászólására"az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... smile whistling Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet.."
1. A gazdák furfangossága a hivatalok bűne!
2. A kóser szó tájidegen.
3. Persze hogy elmegy ügyvédhez,de csak azután miután rájön arra,hogy jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett(miután három napig fürdik éjjel a saját izzadtságában).
4. Másfél év alatt 4 bírósági tárgyalásom volt a közigazgatási hivatalokkal szemben melyekben összesen 18.5 millió forintot akartak kihúzni a zsebemből mert a jogalkalmazó létüket felülírták jogalkotónak.Mind a négyet el is bukták. Úgyhogy megéri.
5. Ha tényleg segíteni akarsz valakinek akkor inkább privátban,vagy új reggel mert ha én 2 perc alatt megtudtam hogy ki vagy(nem írom ki) akkor más is.
Válasz quercuserdesz #3382. hozzászólására"nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam" Üdv a klubban!
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTudnál-e segíteni nekem ebban az ügyben,hogy mi tévő legyek? Ki volt függesztve egy szántó amiben én ls tulajdonos vagyok. Elfogadó nyilatkozatot tettem rá. A földhivatal engem jelölt meg új haszonbérlőnek,amit a földhivatal álltal visszaküldött bérleti szerződés és a rajta lévő pecsét igazolt is. Be akartam nyújtani a földhasználatomat és közölték,hogy már van földhasználója a területnek és egyezzek meg vele ki legyen az új bérlő. Csak pilláztam,hogy mi van most?
Másodsorban, ahogy gondoljátok, én csak puszta jó szándékkal azt írtam le, hogy a hivatalok hogy járnak el, nem pedig azt, hogy egyesek szerint hogy kéne jogot értelmezni...az osztályvezetőnk is jogász, a főosztályvezető is, aki konkrétan a jogtanácsosunk is volt jó ideig...volt jó pár bírósági ügyünk, kb. 98 %-át nyertük...ennyit a dilettáns hivatalokról, és a jogbarmolásról...na, de nekem tényleg mindegy, csak segíteni akartam... ha nem kell csatolni, hát nem kell csatolni, de akkor legalább írd meg, hogy mi annak a kúriai döntésnek a száma, ami szerint nem kell csatolni a törvány által kötelezően előrt dolgokat, hogy MZ/X kolléga beleírhassa az elfójába, mert akkor egyszerre fel lennének világosítva a tudatlan hivatalok (beleértve engem is, mert nagyon szívesen megmutatom a szakmai vezetőnknek a kérdéses döntést, hogy a jövőben helyesen járjunk el <bár a gondolatmeneted alapján igazából nem is tudnánk, mert se a bíróság, se mi nem értlemezzük helyesen az amúgy is rossz törvényt, viszont az ügyféllel mindig ki van cseszve>), és ő is megúszná a tagadást...
Maradok tisztelettel, azonban továbbra is fenntartom, hogy nagyon sok helytelen infó kering ebben a topikban, úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy ne vegye készpénznek, ha valami nem világos, fel kell hívni az illetékes földhivatali osztályt, hogy hogy járnak el az adott dologgal kapcsolatban, és úgy kell megírni a szerződést, leadni az elfót, stb...
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraHa tudod mindenképpen csatold,mert nem fogják elfogadni a jogosultságod! 2 3 hét,mit csinálnak annyi ideig?Nálunk megírok neki egy pár sort,hogy miért kell az igazolás ,másnap helyszíni szemle,3. nap kezemben az igazolás!Sürgesd meg őket!
Az alapvető probléma két dologból adódik..
Az egyik probléma, konkrétan a Fftv. és az Fétv. vonatkozásában az, hogy nincsenek meg a törvényben felhívott végrehajtási rendeletek. Ami azt jelenti, hogy bár van törvényi keret, de nincsenek kapcsolódó jogszabályok, amelyek ezt a keretet megtöltenék tartalommal. Így gyakorlatilag mindenki jogértelmez. Ti is, a bíróságok is.
A másik probléma ebből adódik. Miután ti sem vagytok jogászok, ezért megpróbáltok úgy jogot értelmezni, hogy az elsődleges szempont, minél kevesebb munkával, minél kisebb bajt okozni. És ez még akkor is igaz, ha ma már minden földhivatalnak van jogásza. Ugyan is ahogy a hozzászólásodból látom, ők sem vesztik a fáradságot, hogy megpróbálják követni a bírósági ítéleteket. Még a Kúria ítéleteket sem. Ez nem újdonság. Gyakorlatilag így működik az egész államapparátus. Jogalkotás helyett jogbarmolás, ügyfél tájékoztatás helyett maszatolás.
Én minden egyes állításomat alá tudom támasztani Kúria ítélettel/ítéletekkel. Ha akarsz erről beszélni, állok rendelkezésedre. Mond meg mikor beszéltem hülyeséget, és bebizonyítom, hogy nem az.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraCsatolni kell, anélkül nem veszik figyelembe az elfódat, mert a törvény szerint igazolni kell az előhaszonbérleti jogosultságodat (állattartásnál, ökogadánál nevesítve is van, hogy mit kell csatolni, plusz milyen nyilatkozatokat kell tartalmazni az elfónak). Mivel nincs lehetőség hiánypótlásra az előzetes érvényességi vizsgálati szakaszban, azzal az elfogadó jognyialtkozatot tevővel, aki az állattartásos igazolást nem csatolja, megtagadják a jóváhagyást (igaz ez a szerződés szerinti bérlőre, amennyiben állattartásra hivatkozik). Ezt nyugodtan veheted készpénznek, mert jóváhagyós vagyok az egyik földhivatalnál 4 éve... ;)
U.i.: borzasztó sok butaságot hordanak itt össze a forumon, javaslom mindenkinek, hogy hívja fel a hivatalt, és érdeklődjön, mert itt iszonyat sok esetben nagyon nagy magabiztossággal mondanak egyesek eget verő marhaságokat.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraAnnyit még hozzá tennék, hogy csak akkor birod ezt érvényesíteni, ha a leendő terültet és az eddigi területedre kivetítve megvan a 0,5 állategység hektáronként.
...A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.
44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.
Válasz uff #3372. hozzászólásárapl 1998 kezded bérelni a földet 10 évre kötsz szerződést majd 2008 ba hosszabbítod 10 évvel amit ugye nem kell kifüggeszteni, eléred a 20 évet (2018) és itt már nem lehet úgy hosszabbítani új szerződést kell kötni kifüggesztéssel és sztem ilyenkor már bárki rájelentkezhet.
Válasz Gatti #3371. hozzászólásáraÉrdeklődöm a 20 év, hova van leírva, meg tudná mondani?
Ha jól értem ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 5 éves szerződés lejárata előtt a 4. éveben hosszabbít 20 évet akkor azt nem viheti végig, hanem a 4 évet le kell belőle vonni?
Válasz Igor1220 #3369. hozzászólásáraÍrsz egy szerződés módosítást, aztán bemész a helyi földhivatalba és megkérded tőlük, hogy jó e nekik. Vagy kérsz tőlük mintát hátha van nekik.
Ahány földhivatal annyi féle módon értelmezik a törvényt és mind mást kér.
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásáraKöszönöm! Én is ezt találtam, hogy még előtte kell. De erre van külön forma vagy minta nyomtatvány? Mármint a hosszabbításra kifejezetten.
Válasz Igor1220 #3366. hozzászólásáraHa még nem járt le akkor csak egy szerződés módosítást kell csinálni amit földhivatalba kell beadni. Ha már lejárt akkor teljesen új szerződés, kifüggesztés stb...
Ha valakinek lejár a földbérleti szerződés és ugyanúgy meg akarja hosszabbítani mind a két fél akkor annak mi a menete? Van erre formanyomtatvány és azt újra ki kell függeszteni?
Előhaszonbérlet állattartó telepnél hogyan működik? Most élnék vele, de az igazolás kiállítása a nébih szerint 2 de inkább 3 hét, így az elfogadó nyilatkozat mellé nem lehet csatolni az igazolást, mert lejár a 15 nap. Utólag is be lehet adni?
A kérvényen van olyan rész, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy mikor adtam le az elfogadó nyilatkozatot és dátumot kell megadni. Ezek szerint utólag is jó ha megvan az igazolás?
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAhogy átvette,úgy kellene vissza adni.Ha megvoltak a határok,akkor most is biztosítsa a meglétét.
Talaj állapot is,ahogy megkapta.
Üdv. Segitséget szeretnék kérni. Föld tulajdonos vagyok, ki van adva a föld ill. a legelő haszonbérletbe. Aki jelenleg bérli bejelentette a napokban, hogy jan. 01 től nem bérli tovább. A szerződésben nincs megfogalmazva, hogy ilyenkor hogy adja át a földet. Azt tudni kell hogy ez az uriember a szomszédoktol is bérelte a földeket, és szo szerint mindent egybeművelt évtizedeken keresztül, magyarul ahol volt ut ott most nincs mert beszántotta hogy egybe legyen, nincsenek meg a mezsgye karok. kérdésem az lenne nekem mint tulajdonosnak mi a teendőm ilyen helyzetben, illetve hogy adja át a földet? (gondolok olyanra hogy tűzesse ki hogy meglegyenek a mezsgye karok, szántsa le, vagy maradjon a tarlo). Köszönöm.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraNincs jelentősége annak, ha a közös tulajdon megszűnik, és új hrsz-ek jönnek létre. A megkötött bérleti szerződés tovább él, nem kell újat kötni. Arra viszont van lehetőség, hogy a bérbeadó a gazdasági év előtt 60 nappal, 60 napos felmondási idővel fölmondja a szerződést. Ennek alapfeltétele, hogy a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor. További feltétel, hogy a felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a szerződés megszűntével a földet saját maga kívánja használni.
Ha a használati megállapodás az Fétv. előírásai szerint került megkötésre, akkor még van egy további feltétel.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraSaját tapasztalat szerint, szétméréskor az új hrsz.-ekre nem vezeti át automatikusan a haszonbérletet. De ha a bérleti díjon és egyéb feltételeken nem változtatsz akkor elég egy haszonbérleti szerződés módosítást írnod (új hrsz.-vel), aláíratni (a megmaradt területed bérbeadóival) és beadni kifüggesztés nélkül.
(Ez kb 3 éve volt nekem egyszer aktuális szóval változhatott.)
(Kisajátításkor pl. csak a kisajátított területen törölték a haszonbérletet és az új hrsz.-re átvezették a régi használatot.)
Sziasztok! Egy olyan kérdés merült fel, ha a bérlet ideje közben, ha az osztatlan közöst megszüntetik, akkor új hrsz-ek keletkeznek, amikről nincs szerződés, folytatódik-e az eredeti. Továbbá, ha már a megosztott hrsz-ek közül valaki nem kíván hosszabbítani, de a többiek igen, akkor ki kell-e függeszteni, hiszen nagyjából teljesen új szerződés készül?
Válasz quercuserdesz #3352. hozzászólásáraAmit az NFA val kötöttem szerződést 2015 ben azon az áll hogy a haszonbérbeadó akkoriban ugye a magyar állam 2 évente felülvizsgálhatja és módosíthatja a bérleti díjat .... tehát ezért vagyok tanácstalan ...
Válasz N #3351. hozzászólásáraA piaci haszonbérleti díj mértéke szakkérdés. A módosító javaslathoz a törvényi előírásoknak megfelelően csatolni kell egy igazságügyi szakértői szakvéleményt is. Enélkül a dolog csak óhaj. Válaszolni kell az ajánlatra tértivevényes levélben, és kérni kell a szakvélemény csatolását. Persze azt sem árt megvizsgálni, van-é jogalapja a módosítás kezdeményezésének. Vagyis eltelt-é a szerződéskötéstől legalább 5 év, illetve, ha igen, akkor hátra van-é még a szerződés időtartamából minimum 5 év.
5101 hozzászólás
Válasz ..MZ/X.. #3400. hozzászólásáraKöszönöm szépen válaszod, sajnos ezt nem értem én, hogy egyik településen így, mellette lévő településen meg már úgy értelmezik a törvényeket...
Gyanítom én is, hogy többet nem lesz kifüggesztve! Vagy nem ilyen feltételek mellett.
Válasz krisz19 #3399. hozzászólásáraUgyan nem bérletnél, hanem adásvételnél volt ilyenünk de a fh akkor elnullázta az egészet. Utána újból kifüggesztették csak majd 2x áron meg felesbérlettel.
Válasz csuti0 #3398. hozzászólásáraSzia!
Igen, pont erről van szó, hogy az eredeti bérlő nem nyilatkozik, hogy a szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1) - (4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek. Az elfogadó nyilatkozatot tevő viszont erről is nyilatkozik az elfogadó jognyilatkozatában.
Erre mondom, hogy az elsőnek említett hivatal az elfogadó nyilatkozatot adót kihozza nyertesként, de a második hivatal arra hivatkozik, hogy megtagadási ok áll fent, így az egész szerződést elutasítja, az lenne a kérdés, hogy melyik felel meg a hatályos törvényeknek, illetve jogszabályoknak, vagy van-e ilyen esetben már Kúriai állásfoglalás v ítélet.
Válasz krisz19 #3397. hozzászólásáraSzia!
Véleményem szerint a másik földhivatal járna el helyesen,mivel az előhaszonbérlő a szerződésben szereplő feltételek elfogadásával lépne be a bérletbe,és ha azok eleve hibásak akkor ő már nem vállalhatja azokat!
De olyankor nem tudom mi történne ha az előhaszonbérelő látja a hibás nyilatkozatot, és az elfogadóval együtt megteszi a megfelelő nyilatkozatát?
Üdv.:Csuti
Sziasztok!
Újabb segítségre lenne szükségem, adott egy haszonbérleti szerződés, mely az eredeti haszonbérlőnek nem tartalmazza teljes körűen a Földforgalmi tv. 42. Par. (1) bekezdésében előírt nyilatkozatait. Erre a szerződésre érkezik egy formailag és tartalmilag is megfelelő előhaszonbérleti nyilatkozat.
A kérdésem az, hogy mi a helyes eljárás, a debreceni földhivatal megtagadja a jóváhagyást az eredeti haszonbérlővel, mert hiányos a nyilatkozata, viszont jóvá hagyja a rájelentkezővel.
A másik eshetőség, hogy egy másik környékbeli földhivatal elutasítja a szerződés jóváhagyását, mert nem felel meg a tartalmi előírásoknak, így az előhaszonbérlő nyilatkozatát nem vizsgálva vele is megtagadja a jóváhagyást.
Ha valaki az első esetre tudna kúria határozatot vagy bármit linkelni, ami annak az elhárásnsk a hekyességét támasztja alá, azt nagyon megköszönném.
Köszönöm előre is a segítséget.
Válasz ..MZ/X.. #3394. hozzászólásáraA felesbérleti szerződés felmondására, módosítására, megszűnésére stb is,
a haszonbérleti szerződések
2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény rendelkezései és szabályai vonatkoznak.
A felesbérleti díj mértékének módosításával kapcsolatban, a fenti törvény:
IX. Fejezet, 50/A. §-nak 1-6 bekezdése.
A felesbérleti szerződés megszűnésével kapcsolatban a fenti törvény:
IX. Fejezet, "15. A haszonbérleti szerződés megszűnése" 57. §-62. §
---------------------------------------------------------------------
Legegyszerűbb a közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés lenne, de valószínűleg erre kicsi az esély, ezért is kérdés a kérdés.
Ha a felesbérlő nem rendkívüli módon szívta mellre, hogy nem ő vette meg a földet (ha akarta), akkor meg lehetne próbálni, mérlegelve azt, hogy tíz évig te használhatnád a földedet, hogy milyen üzleti ajánlatodra érné meg neki is lemondani erről a felesbérletről.
(Szerintem)
Válasz ..MZ/X.. #3393. hozzászólásáraKöszönöm.
Felesbérleti szerződéssel lehet valamit kezdeni? Felmondani, módosítani?
Frissen vett föld, 10 év felesbérlettel, papíron hektáronként 2q gabona a tulaj "jussa" ami igen csak karcsú.
Válasz csontii #3392. hozzászólásáraUgyan egy hónapja kérdezted, de csak a tulajoknak kell megküldeni, ha kézbesítéstől számítva 30 napon belül nem reagál rá akkor beleegyezettnek kell tekinteni. Másik földhasználóval semmit nem kell egyeztetni, de azért ajánlott.
Bérlet esetén a megosztási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írni vagy csak elég a bérlőknek?
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraMég valamit hozzátennék.
A jogszabályok értelmezésénél az egyik legfontosabb kapaszkodó a józan ész.
Nem azt mondom, hogy nem kell pl. az állattartó telepet igazolni, hanem azt mondom, mint a Kúria, hogy miután nincs Vhr. ami ennek menetét meghatározná, így nem kell csatolni az elfogadóhoz. Viszont emiatt nem utasíthatjátok el az elfogadó nyilatkozatokat, mert a tényállás tisztázásához lehetőségetek van ezt az igazolás megkérni a NÉBIH-től nemcsak a belinkelt Fétv. szerint, hanem az Ákr. szerint is.
"32. Irat
65. § [Az iratra vonatkozó szabályok]
(1) A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be - a 36. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására."
Vagyis ha beszerezhető az irat, akkor be kell szerezni.
És akkor a józan ész.
Ha valaki földet akar venni, vagy bérelni, akkor neki van ideje beszerezni minden szükséges iratot, igazolást. Viszont ha valaki elfogadót tesz, akkor neki nem biztos, hogy lesz erre ideje. Főleg ha maga az igazolást kiadó hatóság késlekedik.
Ha emiatt elutasítjátok az elfogadót, akkor megsértitek az ügyfél jogait, jogtalan előnyhöz juttatjátok az eredeti vevőt, vagy bérlőt.
Szerintem.
Válasz skyron #3387. hozzászólásáraSzerintem behatóbban kellene tanulmányozni a Fétv.-t. És talán helyesen értelmezni. Már csak azért is, mert a jóváhagyási eljárás köz. ig. eljárás. Tehát perpill az Ákr. szabályai érvényesek, a Fétv-ben meghatározott eltérésekkel.
"Fétv.
VII. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. Eljárási szabályok
27. § (1)13 A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére
a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,
c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,
d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,
e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,
f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,
g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,
h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,
i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,
k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat
díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.
XI. FEJEZET
A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
77. § (1) A Földforgalmi törvény 53. § (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdését 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben foglaltakat a 78–84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni."
Vagyis a VII. fejezetben fölsorolt adatokat a hatóság lekérheti az ügy elbírálása során, arra nem kell hiánypótlás.
Válasz skyron #3385. hozzászólására"az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak... smile whistling Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet.."
1. A gazdák furfangossága a hivatalok bűne!
2. A kóser szó tájidegen.
3. Persze hogy elmegy ügyvédhez,de csak azután miután rájön arra,hogy jogszolgáltatás van igazságszolgáltatás helyett(miután három napig fürdik éjjel a saját izzadtságában).
4. Másfél év alatt 4 bírósági tárgyalásom volt a közigazgatási hivatalokkal szemben melyekben összesen 18.5 millió forintot akartak kihúzni a zsebemből mert a jogalkalmazó létüket felülírták jogalkotónak.Mind a négyet el is bukták. Úgyhogy megéri.
5. Ha tényleg segíteni akarsz valakinek akkor inkább privátban,vagy új reggel mert ha én 2 perc alatt megtudtam hogy ki vagy(nem írom ki) akkor más is.
Válasz quercuserdesz #3382. hozzászólására"nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam" Üdv a klubban!
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraNos...két különböző dologról beszélünk...azt, hogy valaki hol lakik (helyben lakó), szomszéd-e, földműves-e, családi gazda-e, nincs-e több földhasználata 1200/1800 hektárnál, meg hogy mikor született, nem kell igazolni, mert azt a hivatal a jóváhagyási eljárás során a közhiteles és bizonyos esetekben a saját maga által vezetett nyilvántartásból ellenőrzi, az adatot, infót lekéri. A hivatal az ÁKR szerint se kérhet olyat az ügyféltől egy kérelemnél, amit saját vagy közhiteles nyilvántartásból meg tud szerezni, állapítani. Ezek nincsenek is nevesítve a törvényben , és nincs is vhr. sztem épeszű ember nem is kéri... De...az állattartás az más tészta, mert azt igazolni kell:
Fftv. 47. § (4) "Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell."
E nélkül az igazolás nélkül értelemszerűen nem igazolt a jogalap, azaz hogy valaki az Fftv. 46. § (3) a) alapján gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
Fftv. 51. § (1) " A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy
c) az elfogadó jognyilatkozat
ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,
cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul..."
A törvény cc) alpontja szerint tehát meg kell tagadni, mert nem állapítható meg a jogalap, mert nem igazolta azokkal a dokumentumokkal, amit a törvény szó szerint nevesít.
De egészen pontosan a probléma az, hogy a Fétv. 81. § szerint az előzetes vizsgálati szakaszban nem lehet hiánypótoltatni (csak egy esetben, de az valóban hülyeség), azaz bekérni a nem csatolt igazolásokat (amit a törvény előír), ezért igazából a Fétv. 81. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni az eljárást.
Abba ne menjünk bele, ohgy ikor tagadás, mikor megszüntetés, de a lényeg, hogy jóváhagyni, várni, hiánypótoltatni nem lehet.
És értem én, hogy nem hibátlan a törvény, sőt, ebbe nem is vitatkozok, én csak elmondtam, hogy a hivatal hogy jár el, mert jelenlegi jogi környezetben ez az álláspont, és én ezért mondtam, hogy csatolni kell. Az általad idézett kúriai döntés teljesen más dologban mondta ki, hogy nem kell igazolni a jogosultságot (azt, ami nincs nevesítve az Fftv-be se, plusz amit a hivatal saját maga is tud, hiszen van hozzáférése, de a nébih által kiadott hatósági bizonyítványt nem tudjuk lekérdezni, mert az egy folyton változó adatokból <állatlétszám, bérelt földterület, állatsűrűség> adott pillanatban kiadott hatósági bizonyítvány, vagy az ökológiai gazdálkodás tanúsítványa is ilyen amúgy), de ettől függetlenül jelzem majd a szakmai vezetőnek az ítélet létezését (bár nem hinném, hogy nem tudna róla).
Azt pedig hosszasan lehetne boncolgatni, hogy kinek milyen joga mikor sérül, de ez ismét egy parttalan vitát generálna...ideális világ, jogszabály nincs, persze azzal nem vitatkozok, hogy vannak joghézagok, és mindig javítani kell azon, ami nem egyértelmű, vagy aggályos, rossz paragrafus, vagy bármi, ahogy a földforgalmi törvény se tökéletes...
Válasz skyron #3385. hozzászólásáraA válaszom: egy jogállamban ez nem kérdés.
A magam részéről belefáradtam az egészbe, és kiszállok.
Mindenkinek a maga keresztje. Egy jó tanács: ha érvényesülni akarsz legyél fideszes.
Válasz csontii #3381. hozzászólásáraTehát, akkor most megint azt szeretném leszögezni, hogy én csak azt tudom, hogy hogy kéne történjen az adott dolognak a jogszabályok szerint...azt hogy hol milyen hibát vét vmelyik földhivatal vmelyik dolgozója, vagy mennyire nincsenek képbe az erdészeti hatóságnál a törvényekkel, stb., azzal én nem tudok mit kezdeni.
Ha nem kóser, elmennék egy ügyvédhez, bár én nem nagyon vagyok a pereskedés híve, mert általában nem éri meg a sok vesződség, pénz meg az idő az egészet... De mondom, ennyi infóból nagyon nehéz megmondani mi lehetett a probléma...
És az is a bajom, hogy ez nagyon kevés infó, hogy érdemben tudjak mit mondani...a jelenlegi törvények szerint, amikor a jóváhagyás valakivel jóváhagyja a szerződést (mindegy hogy kivel), hivatalból átteszi a földhasználatra, hogy ott bejegyezzék, azaz már Neked nem kell bemenni és bevinni a szerződést a földhivatalhoz (régen még be kellett). Arról hogy ki műveli a földet, földhasználati lap kérésével meg lehet győződni. Betekintést is lehet kérni egy adott ügybe, természetesen amiben érdekelt valaki. Könnyen lehet, hogy Te voltál bejegyezve, csak valamit benéztek a hivatalba (bár arról is kellett volna kapjál határozatot, ahogy a jóváhagyásról is tértivevénnyel). Én kérnék betekintést az érintett ügyekbe, ki kell bogozni, hogy hogy lett az a valaki bejegyezve, milyen jogcímen, stb., simán lehet hogy apró tévesztés, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de lenne ötletem, hogy hogy lehet ezt mégis elérni teljesen jogszerűen, de nem akarok tippeket adni az egyébként is furfangos és csalafinta gazdáknak...
Válasz quercuserdesz #3383. hozzászólásáraAz ügy száma: Pfv.VI.21.120/2017/6.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraÉs akkor a konkrét eset.
Csatolni kell-é az elfogadó jognyilatkozathoz, akár adásvétel, akár haszonbérlet esetén az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.
Az Fftv. a következő képpen rendelkezik:
21. § (5)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.
49. § (4)
.....Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is
Nincs végrehajtási rendelet. Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná annak a menetét, hogyan, mikor, milyen formában kell ezeket az okiratokat csatolni.
Vagyis ezek üres jogszabályi helyek, konkrétan törvényalkotói mulasztásról beszélhetünk. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint jogalkotói mulasztás nem róható az ügyfél terhére.
Gondolj bele. A bérleti szerződés 15 napig van kifüggesztve. Vagyis ha valaki pl. az utolsó napon szerez erről tudomást, még tehet elfogadót. De már nem tud csatolni pl. NÉBIH hatósági bizonyítványt, mert nem tudja még aznap megszerezni. Akkor most emiatt érvénytelen az elfogadója?
Na ezért kell(ene) a Vhr. Hogy ezeket az ellentmondásokat föloldja. Mert ha ennek hiánya miatt utasítjátok el az elfogadót, akkor sérül az ügyféljog.
És akkor a Kúria ítélet. Nem konkrétan erről szól, de szerintem egyértelmű.
"Miután a Fftv. 18. § (3) bekezdés alapján a földműves tulajdonostárs felperes a perbeli esetben az elővásárlásra jogosultak sorrendjében minden más jogosultat megelőz, a Fftv. 21. § (5) bekezdés szerint az elfogadó jognyilatkozatában meg kellett jelölnie az elővásárlási jogosultsága jogalapját. A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértett abban, hogy az elfogadó jognyilatkozatához az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat csatolnia nem kellett. A „törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint" üres törvényi feltétel, jogalkotói mulasztás folytán nem teljesíthető. A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa is osztotta a Kúria Kfv.37.025/2016/6. számú, közigazgatási ügyben hozott határozatában kifejtett azon jogértelmezést, miszerint nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná, mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni a jogosultnak. A végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles volna földműves minőségét, társtulajdonoskénti jogállását a földműves nyilvántartásba történő regisztrációról kiadott igazolással, valamint az ingatlan tulajdoni lapjával alátámasztani"
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTöbbé-kevésbé egyet értünk. A jogbarmolást az úgynevezett "törvényalkotókra" értettem. Csak átfutottam a beterjesztett Fftv. módosítást, de megerősített a fenti nézetemben. Én is mindig azt javaslom, hogy mindenki az ügyet intéző hatóságnál tájékozódjon, mert mindenki másképpen értelmezi a jogszabályt. De.
Azt azért nehezen tudom tolerálni, hogy ha bemegyek az erdészeti hatósághoz, és konkrét dologra rákérdezek, akkor az a kérdés, ezt hol olvastam. Egy évvel az erdőtörvény módosítása után. Már úgy megyek, vagy telefonálok, hogy megvan a konkrét jogszabályi hivatkozás is. És ez érvényes a földhivatalokra is. Van előnye, mert eléggé meggyőzően tudok érvelni, és gyakorlatilag szinte mindig megtaláljuk a megoldást.
Válasz skyron #3380. hozzászólásáraTudnál-e segíteni nekem ebban az ügyben,hogy mi tévő legyek? Ki volt függesztve egy szántó amiben én ls tulajdonos vagyok. Elfogadó nyilatkozatot tettem rá. A földhivatal engem jelölt meg új haszonbérlőnek,amit a földhivatal álltal visszaküldött bérleti szerződés és a rajta lévő pecsét igazolt is. Be akartam nyújtani a földhasználatomat és közölték,hogy már van földhasználója a területnek és egyezzek meg vele ki legyen az új bérlő. Csak pilláztam,hogy mi van most?
Válasz quercuserdesz #3378. hozzászólására
Először is elnézést kérek a valóban goromba hozzászólásomért, de azért mindent ne vegyél Magadra...
Másodsorban, ahogy gondoljátok, én csak puszta jó szándékkal azt írtam le, hogy a hivatalok hogy járnak el, nem pedig azt, hogy egyesek szerint hogy kéne jogot értelmezni...az osztályvezetőnk is jogász, a főosztályvezető is, aki konkrétan a jogtanácsosunk is volt jó ideig...volt jó pár bírósági ügyünk, kb. 98 %-át nyertük...ennyit a dilettáns hivatalokról, és a jogbarmolásról...na, de nekem tényleg mindegy, csak segíteni akartam... ha nem kell csatolni, hát nem kell csatolni, de akkor legalább írd meg, hogy mi annak a kúriai döntésnek a száma, ami szerint nem kell csatolni a törvány által kötelezően előrt dolgokat, hogy MZ/X kolléga beleírhassa az elfójába, mert akkor egyszerre fel lennének világosítva a tudatlan hivatalok (beleértve engem is, mert nagyon szívesen megmutatom a szakmai vezetőnknek a kérdéses döntést, hogy a jövőben helyesen járjunk el <bár a gondolatmeneted alapján igazából nem is tudnánk, mert se a bíróság, se mi nem értlemezzük helyesen az amúgy is rossz törvényt, viszont az ügyféllel mindig ki van cseszve>), és ő is megúszná a tagadást...
Maradok tisztelettel, azonban továbbra is fenntartom, hogy nagyon sok helytelen infó kering ebben a topikban, úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy ne vegye készpénznek, ha valami nem világos, fel kell hívni az illetékes földhivatali osztályt, hogy hogy járnak el az adott dologgal kapcsolatban, és úgy kell megírni a szerződést, leadni az elfót, stb...
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraHa tudod mindenképpen csatold,mert nem fogják elfogadni a jogosultságod! 2 3 hét,mit csinálnak annyi ideig?Nálunk megírok neki egy pár sort,hogy miért kell az igazolás ,másnap helyszíni szemle,3. nap kezemben az igazolás!Sürgesd meg őket!
Válasz rucz.aron #3377. hozzászólásáraEngedelmeddel árnyalnám egy kicsit a képet. Megpróbálok cizelláltan fogalmazni, bár ez nem jellemző rám.
Az alapvető probléma két dologból adódik..
Az egyik probléma, konkrétan a Fftv. és az Fétv. vonatkozásában az, hogy nincsenek meg a törvényben felhívott végrehajtási rendeletek. Ami azt jelenti, hogy bár van törvényi keret, de nincsenek kapcsolódó jogszabályok, amelyek ezt a keretet megtöltenék tartalommal. Így gyakorlatilag mindenki jogértelmez. Ti is, a bíróságok is.
A másik probléma ebből adódik. Miután ti sem vagytok jogászok, ezért megpróbáltok úgy jogot értelmezni, hogy az elsődleges szempont, minél kevesebb munkával, minél kisebb bajt okozni. És ez még akkor is igaz, ha ma már minden földhivatalnak van jogásza. Ugyan is ahogy a hozzászólásodból látom, ők sem vesztik a fáradságot, hogy megpróbálják követni a bírósági ítéleteket. Még a Kúria ítéleteket sem. Ez nem újdonság. Gyakorlatilag így működik az egész államapparátus. Jogalkotás helyett jogbarmolás, ügyfél tájékoztatás helyett maszatolás.
Én minden egyes állításomat alá tudom támasztani Kúria ítélettel/ítéletekkel. Ha akarsz erről beszélni, állok rendelkezésedre. Mond meg mikor beszéltem hülyeséget, és bebizonyítom, hogy nem az.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraCsatolni kell, anélkül nem veszik figyelembe az elfódat, mert a törvény szerint igazolni kell az előhaszonbérleti jogosultságodat (állattartásnál, ökogadánál nevesítve is van, hogy mit kell csatolni, plusz milyen nyilatkozatokat kell tartalmazni az elfónak). Mivel nincs lehetőség hiánypótlásra az előzetes érvényességi vizsgálati szakaszban, azzal az elfogadó jognyialtkozatot tevővel, aki az állattartásos igazolást nem csatolja, megtagadják a jóváhagyást (igaz ez a szerződés szerinti bérlőre, amennyiben állattartásra hivatkozik). Ezt nyugodtan veheted készpénznek, mert jóváhagyós vagyok az egyik földhivatalnál 4 éve... ;)
U.i.: borzasztó sok butaságot hordanak itt össze a forumon, javaslom mindenkinek, hogy hívja fel a hivatalt, és érdeklődjön, mert itt iszonyat sok esetben nagyon nagy magabiztossággal mondanak egyesek eget verő marhaságokat.
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraAnnyit még hozzá tennék, hogy csak akkor birod ezt érvényesíteni, ha a leendő terültet és az eddigi területedre kivetítve megvan a 0,5 állategység hektáronként.
Válasz uff #3372. hozzászólására2013. évi CXXII. törvény
58. § (1)
...A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.
44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.
Válasz Gatti #3373. hozzászólásáralegalábbis így tudom, így hallottam. Egy területem van ilyen de még nem értem el a 20 évet.
Válasz uff #3372. hozzászólásárapl 1998 kezded bérelni a földet 10 évre kötsz szerződést majd 2008 ba hosszabbítod 10 évvel amit ugye nem kell kifüggeszteni, eléred a 20 évet (2018) és itt már nem lehet úgy hosszabbítani új szerződést kell kötni kifüggesztéssel és sztem ilyenkor már bárki rájelentkezhet.
Válasz Gatti #3371. hozzászólásáraÉrdeklődöm a 20 év, hova van leírva, meg tudná mondani?
Ha jól értem ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 5 éves szerződés lejárata előtt a 4. éveben hosszabbít 20 évet akkor azt nem viheti végig, hanem a 4 évet le kell belőle vonni?
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásárade csak 20 évig lehet hosszabbítgatni ha a bérlet kezdete óta eltelt 20 év akkor újra ki kell függeszteni sajnos.
Válasz Igor1220 #3369. hozzászólásáraÍrsz egy szerződés módosítást, aztán bemész a helyi földhivatalba és megkérded tőlük, hogy jó e nekik. Vagy kérsz tőlük mintát hátha van nekik.
Ahány földhivatal annyi féle módon értelmezik a törvényt és mind mást kér.
Válasz ..MZ/X.. #3368. hozzászólásáraKöszönöm! Én is ezt találtam, hogy még előtte kell. De erre van külön forma vagy minta nyomtatvány? Mármint a hosszabbításra kifejezetten.
Válasz Igor1220 #3366. hozzászólásáraHa még nem járt le akkor csak egy szerződés módosítást kell csinálni amit földhivatalba kell beadni. Ha már lejárt akkor teljesen új szerződés, kifüggesztés stb...
Válasz quercuserdesz #3365. hozzászólásáraKöszönöm!
Ha valakinek lejár a földbérleti szerződés és ugyanúgy meg akarja hosszabbítani mind a két fél akkor annak mi a menete? Van erre formanyomtatvány és azt újra ki kell függeszteni?
Válasz ..MZ/X.. #3364. hozzászólásáraNem kell csatolni az igazolást az elfogadóhoz.
Előhaszonbérlet állattartó telepnél hogyan működik? Most élnék vele, de az igazolás kiállítása a nébih szerint 2 de inkább 3 hét, így az elfogadó nyilatkozat mellé nem lehet csatolni az igazolást, mert lejár a 15 nap. Utólag is be lehet adni?
A kérvényen van olyan rész, hogy büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy mikor adtam le az elfogadó nyilatkozatot és dátumot kell megadni. Ezek szerint utólag is jó ha megvan az igazolás?
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAmilyen állapotban átvette. Ez becsületbeli ügy lesz...
Válasz mtzaki #3361. hozzászólásáraAhogy átvette,úgy kellene vissza adni.Ha megvoltak a határok,akkor most is biztosítsa a meglétét.
Talaj állapot is,ahogy megkapta.
Üdv. Segitséget szeretnék kérni. Föld tulajdonos vagyok, ki van adva a föld ill. a legelő haszonbérletbe. Aki jelenleg bérli bejelentette a napokban, hogy jan. 01 től nem bérli tovább. A szerződésben nincs megfogalmazva, hogy ilyenkor hogy adja át a földet. Azt tudni kell hogy ez az uriember a szomszédoktol is bérelte a földeket, és szo szerint mindent egybeművelt évtizedeken keresztül, magyarul ahol volt ut ott most nincs mert beszántotta hogy egybe legyen, nincsenek meg a mezsgye karok. kérdésem az lenne nekem mint tulajdonosnak mi a teendőm ilyen helyzetben, illetve hogy adja át a földet? (gondolok olyanra hogy tűzesse ki hogy meglegyenek a mezsgye karok, szántsa le, vagy maradjon a tarlo). Köszönöm.
Válasz quercuserdesz #3359. hozzászólásáragazdasági év vége előtt 60 nappal
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraNincs jelentősége annak, ha a közös tulajdon megszűnik, és új hrsz-ek jönnek létre. A megkötött bérleti szerződés tovább él, nem kell újat kötni. Arra viszont van lehetőség, hogy a bérbeadó a gazdasági év előtt 60 nappal, 60 napos felmondási idővel fölmondja a szerződést. Ennek alapfeltétele, hogy a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor. További feltétel, hogy a felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a szerződés megszűntével a földet saját maga kívánja használni.
Ha a használati megállapodás az Fétv. előírásai szerint került megkötésre, akkor még van egy további feltétel.
Válasz Pont #3357. hozzászólásáraSaját tapasztalat szerint, szétméréskor az új hrsz.-ekre nem vezeti át automatikusan a haszonbérletet. De ha a bérleti díjon és egyéb feltételeken nem változtatsz akkor elég egy haszonbérleti szerződés módosítást írnod (új hrsz.-vel), aláíratni (a megmaradt területed bérbeadóival) és beadni kifüggesztés nélkül.
(Ez kb 3 éve volt nekem egyszer aktuális szóval változhatott.)
(Kisajátításkor pl. csak a kisajátított területen törölték a haszonbérletet és az új hrsz.-re átvezették a régi használatot.)
Sziasztok! Egy olyan kérdés merült fel, ha a bérlet ideje közben, ha az osztatlan közöst megszüntetik, akkor új hrsz-ek keletkeznek, amikről nincs szerződés, folytatódik-e az eredeti. Továbbá, ha már a megosztott hrsz-ek közül valaki nem kíván hosszabbítani, de a többiek igen, akkor ki kell-e függeszteni, hiszen nagyjából teljesen új szerződés készül?
Válasz N #3355. hozzászólásáraIgen, ezt írja elő a 26/2010-es Korm. rendelet. De ez csak az NFA-tól bérelt földekre vonatkozik.
Válasz quercuserdesz #3354. hozzászólásáraA 2 éves felülvizsgálat és módosítás csak az NFA ra vonatkozott ?
Válasz N #3353. hozzászólásáraAkkor legkorábban 2020-ban van lehetősége az új tulajdonosnak a bérleti díj módosítását kezdeményezni.
Válasz quercuserdesz #3352. hozzászólásáraAmit az NFA val kötöttem szerződést 2015 ben azon az áll hogy a haszonbérbeadó akkoriban ugye a magyar állam 2 évente felülvizsgálhatja és módosíthatja a bérleti díjat .... tehát ezért vagyok tanácstalan ...
Válasz N #3351. hozzászólásáraA piaci haszonbérleti díj mértéke szakkérdés. A módosító javaslathoz a törvényi előírásoknak megfelelően csatolni kell egy igazságügyi szakértői szakvéleményt is. Enélkül a dolog csak óhaj. Válaszolni kell az ajánlatra tértivevényes levélben, és kérni kell a szakvélemény csatolását. Persze azt sem árt megvizsgálni, van-é jogalapja a módosítás kezdeményezésének. Vagyis eltelt-é a szerződéskötéstől legalább 5 év, illetve, ha igen, akkor hátra van-é még a szerződés időtartamából minimum 5 év.