Válasz termelo #15832. hozzászólásáraOlyan későn már csak az ősziborsó es rozs lehet jó. Műtrágyaszóróval vethető. Kérdés a tavaszi terminálás. Nem javaslom neked oda délre. Én pl. elrontottam idén, de tanultam belőle
Válasz termelo #15829. hozzászólásáraNa igen, én ugatom csak ezt, amiről Ti itt beszélgettek, nem is igen szólok bele, de aktívan olvasom.
De mint szervesanyag változtatná a talajösszetételt, meg tápanyag is.
Tehát én most csak a kertemből indulok ki, igazi fosóhomok, nyeli a vizet, nyári napsütésben délelőtt 10-kor már a kopasz földön nem állok meg papucs nélkül.
Nem szántom, ősszel ami termelődött szalmás csirke és disznótrágya, rászórom, berotálom, aztán pihen tavaszig.
De évek alatt veszem észre, kezd sötétedni a talaj, jobban tartja talán a vizet is.
Humuszosodik. Alakul.
Igaz szalmával mulcsozom is, mert különben minden kiégne benne, gyökérről, a forró talaj miatt.
De kicsit minden évben könnyebb termelni.
Igaz 2 éve talán, leraktam a lazítót is benne.
Ilyenkor penetrométerrel nem lehet tömörséget mérni.
Először a vizsgálandó mélységnek be kell ázni, ez 30 cm mélységre kb 60 mm eső, utána szurkálhatod addig még nem lesz kellően nyirkos össze van cementálódva.
Ha meglazítod és jön az eső az ott fog landolni a lazítás alján. Magyarán elmegy a kalászos gyökere mellett.
Tipikus MTZ-s szántós gazdálkodó búzája: miért van az hogy a keréknyomba jobb?
Vagy miért látszanak meg a térdig érő búzán a magágykészítő, vetőgép stb. szélességének a nyomai. Mert túl laza a föld és elszalad a víz ahol meg meg lett taposva ott jobb.
Válasz Gumóka #15820. hozzászólásáraMaga az ötlet nem lenne rossz de nem szerves-anyag vagy tápanyag bajom van.
Nem maradt 1 szem rög sem a talajban, olyan az állaga mint a marosi homoknak.
Válasz Kanegér88 #15824. hozzászólásáraÉn már írni sem merek semmit.
De az biztos, ha túl kemény a talaj, én hozzá nem nyúlnék rögképző eszközzel.
Ami sokszor jo az a sekély, jól elmunkált tárcsázás. Lényeg, hogy rög ne legyen, abba szépen bele lehet tenni a magot, a kemény ágy, puha takaró örökérvényű igazság búza esetében. A gyökere le fog menni. Érdemes legalább kipróbálni, de a túlművelést kerülni kell.
Válasz MTZ1221.3 #15815. hozzászólásáraén pont ezen dilemmázok ,hogy van egy föld de nagyon tömör és lazítani kéne mert gabona menne bele, utána tárcsa és vetés de ha a mag egy repedés esik?
Válasz Gumóka #15820. hozzászólásáraSzerintem a komposztszórástól lényegesen egyszerűbb megoldás a vinaszozás. Permetező minden gazdaságban van 3-400 liter/ha kiszórása nem probléma.
Persze a szervestrágyától nem jobb.
Válasz termelo #15818. hozzászólásáraDunaújvárosi papírgyári komposzt esetleg?
Itt láttam már, aki próbálta, pozitív véleménye volt.
Te még nem vagy olyan nagyon messze sem (gondolom én).
Fuvarban is tudok segíteni.
Válasz MrPoke #15780. hozzászólásáraElméleti volt, de a talajépülés gátlója a vas.
Cáfolhatatlan igazság, hogy a talaj felülről képes épülni a fennhagyott mulcsból, takarónövényből, talajban hagyott gyökérzetből, stb. Logikusan az érintetlenség a leghatásosabb, persze a gazdaságos működés miatt kompromisszumokkal.
Válasz MrPoke #15807. hozzászólásáraJelenleg olyan rossz állapotban van a talaj, hogy ameddig nem ülepedik le nem is tudnék bele vetni csak műtrágyaszóróval.
Arra gondoltam, hogy az idei évben később ha lesz csapadék akkor vetnék bele takarónövényt.
Van olyan takaró ami erre alkalmas lehet? Mármint a műtrágyaszórós vetésre?
Van értelme ezzel foglalkozni vagy ülepedés után készítsek egy "magágyat" ősszel és tavasszal vetés.
Én tavasszal már nem akarok magágyat készíteni lehet soha többet...
Válasz MrPoke #15800. hozzászólásáraErre extrém példa, de biztos kevés van. Amikor olaszos lazítóval (vagy grúberrel) dolgoznak aszályos, szétszáradt területen ahol hatalmas rögök képződnek. Majd ezt a felső pár cm-en elég jól eldolgozzák több menettel, de attól a rögök ott vannak lentebb. A mag, meg ha nem szerencsés akkor bepottyan egy repedésbe és lemegy a lazítás mélységéig akár. Azon talajnak jó sok eső kell, hogy újra legyen belőle valami, kelés pedig az ilyen részeken nemigen lesz értékelhető. Természetesen valahol tökéletesen működik és biztosan eredményesen termelnek.
Ilyen esetekben szinte mindig jobb a sekélyen végzett, de kiváló minőségű, egyenletességű tárcsázás. Esélyes, hogy jobb lesz.
Mióta utóbbi megoldásban csináljuk egész jó gabonák szoktak kikerekedni. Inkább a vetésidő optimális megválasztására törekszem, mint a mély talajmunkára. Azt úgy látom, hogy a mi földjeinken (saját gazdaság földjein) jobban működik.
Válasz MrPoke #15800. hozzászólásáraEbben lehet 1et is értünk. Csak nem tartom kizártnak hogy nagy köze van az előveteménynek, csapadéknak aszály nak is az egészhez. Mint egy nagy rendszer.
Válasz ploszandras761 #15784. hozzászólásáraHa azt hiszed, hogy azzal a kommenttel meg akartalak sérteni, akkor olvasd el újra. Az ominózus mondat fókuszában a "random" szó volt.
Válasz rtamas1976 #15806. hozzászólásáraKedves Tamás, érdeklődésed dícséretes. Ha én lennék ebben a helyzetben látogatnám a témával kapcsolatos rendezvényeket. Ingyenesek is vannak. Ezeken kérdezni is lehet. Általában mindíg elhangzik az is, hogy a fokozatosságot érdemes betartani. Aki egyik napról a másikra a mélyművelés helyett elhagyja a teljes művelést, pórul jár.
Erre készülni kell, tapasztalni a folyamatos változást és ebből tovább építkezni. A másik, hogy nem összehasonlítható egy kezdő no-till tábla egy éves tapasztalata egy művelt terület azon évi tapasztalatával. Ez egy folyamatos fejlődés, melynek nincs vége. Legtöbben január 1 és december 31 között gondolkodnak.
A türelem, kitartás, folyamatos megfigyelés is a siker záloga.
Válasz MrPoke #15807. hozzászólásáraNeked milyen lazítód van? Gondolkodom én is az egyenes késes lazítón, de október végén, november elején már azért szokott valamennyi nedvesség lenni a talajban és akkor mennyire optimális annak a munkája?
Válasz termelo #15805. hozzászólásáraLazító, trágya, sekélyen bedolgozva (ami fennmarad, az fennmarad), vetés, vagy tavasszal magágy, vetés. Minden más a szokásos. csak így kezdésnek, szerintem.
Kókény annó az amerikai okítást elkezdte itt terjeszteni. De közben kiderült ez nem egésszen így műkódik.
Régen voltak hívva amerikai, ausztral előadók érdekes ez is elmaradt.
Nem régiben volt szerencsém elmenni egy előadásra akitől tanultam még az alapokat nagyon rég. És megbeszéltük bizony már ők is másképpen csinálják , és oktatják a dolgokat mint annó. Be lett ismerve sok volt a fals infó.
Engem ha kérdeznek már csak azt mondom.
A gazdának a saját döntésének kell lennie mi az a művelet amit végrehajt a földön. De mindíg igyekezni kell a legkevesebb talaj forgatásta keveredésre.
Én is ajánlottam már szántást zöldség termelőnek. de csak 10cm en. Aprómagoknak a csírázását nagyon gátolja a talajtakarás.
Válasz MrPoke #15803. hozzászólásáraPróbálkozik, puhatolózik az ember.
De kevés olyan ember van mint te aki leírja a véleményét, és segít!
Van aki megmondja kerek perec ő ezért fizetett és járjam végig ezt az utat én is.
Énsem titkoltam el soha semmit, akinek tudok segítek.
Mint ahogy írtad sok a teljesbukáshoz vezető út és legalább azt nekövesse el más amibe már én belebuktam.
Ezt a fokozatos átàllást sem mondja senki.
Csak mindent abbakell hagyni és jólessz, és csak ez a jó!
Persze szkeptikus vagyok mert ilyet nemlátok a környezetemben és aki próbálkozik annak csak a bukását látom.
És persze vannak a tmgvel összeegyeztethetlen kultúrák is.
Válasz mtz1221 #15794. hozzászólásáraEgy amerikai tanulmány szerint a talajművelés mélysége szélsőséges esetben 15% ban befolyásolja a termést. Átlagos években 5% max. És nem eggyértelmű hogy mindíg a melyebb jobb.
Válasz ploszandras761 #15792. hozzászólásáraÉn forgatás nélküli talajművelésben hiszek. De itt nincs is más lehetőség. Sosem lehet szántani. Vagy beton kemény vagy agyag és ragad.
De én nem vagyok tagja sem pártnak, sem egyesületnek sem szervezetnek. Semmiféle lobbi tevékenységet nem folytatok. Így miattam biztos nem lesz betíltva....
Viszont ha a Tisza nyer akkor be lesz tíltva a szántás...... Szóval jó helyre ragd az X est :D
Válasz trikolor5 #15791. hozzászólásáraÉs most sokan kapják a TMR jelentéseket mert vetettek de nem kelt ki. Így nem felelnek meg a HMKÁ6 nak. Hogy mi lesz a vége jó kérdés.
Válasz mtz1221 #15794. hozzászólásáraKísérletet csak minden másban azonos feltételekkel termesztett kontrollal szabad csinálni. A különbség csak az legyen amire kíváncsi vagy!
Ebben az egy estben tudod egzakt módon alátámasztani, vagy cáfolni a más fajta, technológia, stb. hasznosságát.
Válasz MrPoke #15780. hozzászólásáraEnnyi. Nekem pl a napra szar lett csak 10-15 centi tárcsázásban, a kukorica meg sokkal jobb ott. Viszont a kuki előbeteménye szója volt, a napráé meg kalászos ami szintén csak 10-15 centi művelést kapott, és megint nem vagyok előrébb a kisérletemmel.
Három tábla hagymám lesz.
Kettő no-till, egy szántott.
Más talaj, más előzmények, más fajta, más vetési idő.
Nincs mindenre érvényes szabály.
Nálam két szempont van.
1.Hatékonyság (Minél nagyobb arány a befektetés és a haszon közt úgy hogy jól meg tudják élni és ne dögöljek bele a munkába.)
2. Fenntarthatóság (Hogy a termelőeszközeim - köztük a földeim - később is megtartsák a jövedelemtermelő képességeiket.)
Aki más célokat tűz ki az inkább ne csinálja!
Az, hogy ezt a két fontos dolgot ki hogyan éri el, az az ő dolga.
Válasz MrPoke #15789. hozzászólásáraAzért ez a sok hozasolasaidbol nem így néz ki, azért mert nem irkalok minden órában minden hova azért olvasni olvasok
Válasz MTZ1221.3 #15783. hozzászólásáraÉn is csak annyit írtam, hogy "lehet" ez a leghosszabb mert ugyanúgy lesz talp csak 10centin és annál már az eketalp is jobb 30centin. Nekem teljesen mindegy amúgy ki mit csinál. Csak egy napokban történt tapasztalatomat írtam le. Valószínű ha már műveljük a talajt mindig más mélységben érdemes csinálni.
Ez tudományos tény. Nem véletlen korlátozzák rendeletekkel is. (HMKÁ-6) És valószínű ez még tovább lesz korlátozva. Szerintem ez nem lehet vita tárgya.
15835 hozzászólás
Válasz termelo #15832. hozzászólásáraOlyan későn már csak az ősziborsó es rozs lehet jó. Műtrágyaszóróval vethető. Kérdés a tavaszi terminálás. Nem javaslom neked oda délre. Én pl. elrontottam idén, de tanultam belőle
Válasz termelo #15831. hozzászólásáraGyomok nincsenek tavasszal, vetés előtt?
Válasz termelo #15829. hozzászólásáraNa igen, én ugatom csak ezt, amiről Ti itt beszélgettek, nem is igen szólok bele, de aktívan olvasom.
De mint szervesanyag változtatná a talajösszetételt, meg tápanyag is.
Tehát én most csak a kertemből indulok ki, igazi fosóhomok, nyeli a vizet, nyári napsütésben délelőtt 10-kor már a kopasz földön nem állok meg papucs nélkül.
Nem szántom, ősszel ami termelődött szalmás csirke és disznótrágya, rászórom, berotálom, aztán pihen tavaszig.
De évek alatt veszem észre, kezd sötétedni a talaj, jobban tartja talán a vizet is.
Humuszosodik. Alakul.
Igaz szalmával mulcsozom is, mert különben minden kiégne benne, gyökérről, a forró talaj miatt.
De kicsit minden évben könnyebb termelni.
Igaz 2 éve talán, leraktam a lazítót is benne.
Válasz rtamas1976 #15828. hozzászólásáraNem hülye ötlet csak nem tudok vetni, azt meg műtrágyaszóróval nem lehet.
"Jelenleg olyan rossz állapotban van a talaj, hogy ameddig nem ülepedik le nem is tudnék bele vetni csak műtrágyaszóróval."
Úgy gondolom október végén-november elején már lehetne vetni csak nem tudom akkor milyen takaró lenne a jó.
Én nem szégyellem megkérdezni a Kökényt de nem tudom az elérhetőségét, esetleg nem tudja valaki?
Válasz VMisi #15826. hozzászólásárabármi jó márkától eszköztől stb függetlenül csak ne legyen levegőtlen, tömör és hideg a felső 10 cm tavaszra
Ilyen száraz telek mellett megmarad az őszi állapot tavaszra, olyan mintha beraknád a hűtőbe.
Egyébként is indokolatlan bármivel szárítani a tavasszal
Válasz Kanegér88 #15824. hozzászólásáraHonnét tudod, hogy tömör?
Ilyenkor penetrométerrel nem lehet tömörséget mérni.
Először a vizsgálandó mélységnek be kell ázni, ez 30 cm mélységre kb 60 mm eső, utána szurkálhatod addig még nem lesz kellően nyirkos össze van cementálódva.
Ha meglazítod és jön az eső az ott fog landolni a lazítás alján. Magyarán elmegy a kalászos gyökere mellett.
Tipikus MTZ-s szántós gazdálkodó búzája: miért van az hogy a keréknyomba jobb?
Vagy miért látszanak meg a térdig érő búzán a magágykészítő, vetőgép stb. szélességének a nyomai. Mert túl laza a föld és elszalad a víz ahol meg meg lett taposva ott jobb.
Válasz Gumóka #15820. hozzászólásáraMaga az ötlet nem lenne rossz de nem szerves-anyag vagy tápanyag bajom van.
Nem maradt 1 szem rög sem a talajban, olyan az állaga mint a marosi homoknak.
Válasz termelo #15816. hozzászólásáraHülye ötlet, ősziborsó?
Az jótalajt hagy.
Válasz Kanegér88 #15824. hozzászólásáraÉn már írni sem merek semmit.
De az biztos, ha túl kemény a talaj, én hozzá nem nyúlnék rögképző eszközzel.
Ami sokszor jo az a sekély, jól elmunkált tárcsázás. Lényeg, hogy rög ne legyen, abba szépen bele lehet tenni a magot, a kemény ágy, puha takaró örökérvényű igazság búza esetében. A gyökere le fog menni. Érdemes legalább kipróbálni, de a túlművelést kerülni kell.
Válasz termelo #15818. hozzászólásáraAkkor a tavaszi vetések elé milyen talajmunkát végzel? Mivel és mikor?
Válasz Kanegér88 #15824. hozzászólásáraBúza gyökere átmegy a betonon. Fontosabb az aprómorzsás ülepedett magágy.
Válasz MTZ1221.3 #15815. hozzászólásáraén pont ezen dilemmázok ,hogy van egy föld de nagyon tömör és lazítani kéne mert gabona menne bele, utána tárcsa és vetés de ha a mag egy repedés esik?
Válasz MTZ1221.3 #15821. hozzászólásáraKét külön téma a vinasz és a komposzt. Másra való.
Válasz MTZ1221.3 #15821. hozzászólásáraJa, csak most úgy eszembe jutott, mert kínálták nekem is, csak nincs mivel kiszórni
Válasz Gumóka #15820. hozzászólásáraSzerintem a komposztszórástól lényegesen egyszerűbb megoldás a vinaszozás. Permetező minden gazdaságban van 3-400 liter/ha kiszórása nem probléma.
Persze a szervestrágyától nem jobb.
Válasz termelo #15818. hozzászólásáraDunaújvárosi papírgyári komposzt esetleg?
Itt láttam már, aki próbálta, pozitív véleménye volt.
Te még nem vagy olyan nagyon messze sem (gondolom én).
Fuvarban is tudok segíteni.
Válasz MrPoke #15780. hozzászólásáraElméleti volt, de a talajépülés gátlója a vas.
Cáfolhatatlan igazság, hogy a talaj felülről képes épülni a fennhagyott mulcsból, takarónövényből, talajban hagyott gyökérzetből, stb. Logikusan az érintetlenség a leghatásosabb, persze a gazdaságos működés miatt kompromisszumokkal.
Válasz pettendimiklos73 #15809. hozzászólásáraKb. 15 éve van egyenes késes lazítóm de itt nincs értelme vele foglalkozni, tavaly is csináltam demót de felesleges volt.
Tavasszal soha többet nem akarok magágyat csinálni, nem negatív hanem pozitív tapasztalat végett. Szerintem annyival jobb az őszi.
Trágya nem érdekel mert nem forgatok, a szántóföldi kultivátort is csak gyomirtásra használok a bioba.
Válasz MTZ1221.3 #15815. hozzászólásáraNálunk is ez a helyzet, konkrétan itt a lazítás egy kontra-produktív művelet!
Válasz MrPoke #15807. hozzászólásáraJelenleg olyan rossz állapotban van a talaj, hogy ameddig nem ülepedik le nem is tudnék bele vetni csak műtrágyaszóróval.
Arra gondoltam, hogy az idei évben később ha lesz csapadék akkor vetnék bele takarónövényt.
Van olyan takaró ami erre alkalmas lehet? Mármint a műtrágyaszórós vetésre?
Van értelme ezzel foglalkozni vagy ülepedés után készítsek egy "magágyat" ősszel és tavasszal vetés.
Én tavasszal már nem akarok magágyat készíteni lehet soha többet...
Válasz MrPoke #15800. hozzászólásáraErre extrém példa, de biztos kevés van. Amikor olaszos lazítóval (vagy grúberrel) dolgoznak aszályos, szétszáradt területen ahol hatalmas rögök képződnek. Majd ezt a felső pár cm-en elég jól eldolgozzák több menettel, de attól a rögök ott vannak lentebb. A mag, meg ha nem szerencsés akkor bepottyan egy repedésbe és lemegy a lazítás mélységéig akár. Azon talajnak jó sok eső kell, hogy újra legyen belőle valami, kelés pedig az ilyen részeken nemigen lesz értékelhető. Természetesen valahol tökéletesen működik és biztosan eredményesen termelnek.
Ilyen esetekben szinte mindig jobb a sekélyen végzett, de kiváló minőségű, egyenletességű tárcsázás. Esélyes, hogy jobb lesz.
Mióta utóbbi megoldásban csináljuk egész jó gabonák szoktak kikerekedni. Inkább a vetésidő optimális megválasztására törekszem, mint a mély talajmunkára. Azt úgy látom, hogy a mi földjeinken (saját gazdaság földjein) jobban működik.
Válasz MrPoke #15800. hozzászólásáraEbben lehet 1et is értünk. Csak nem tartom kizártnak hogy nagy köze van az előveteménynek, csapadéknak aszály nak is az egészhez. Mint egy nagy rendszer.
Válasz Berente Antal #15811. hozzászólására...meg némi eső is kell hozzá.
Válasz ploszandras761 #15784. hozzászólásáraHa azt hiszed, hogy azzal a kommenttel meg akartalak sérteni, akkor olvasd el újra.
Az ominózus mondat fókuszában a "random" szó volt. 
Válasz rtamas1976 #15806. hozzászólásáraKedves Tamás, érdeklődésed dícséretes. Ha én lennék ebben a helyzetben látogatnám a témával kapcsolatos rendezvényeket. Ingyenesek is vannak. Ezeken kérdezni is lehet. Általában mindíg elhangzik az is, hogy a fokozatosságot érdemes betartani. Aki egyik napról a másikra a mélyművelés helyett elhagyja a teljes művelést, pórul jár.
Erre készülni kell, tapasztalni a folyamatos változást és ebből tovább építkezni. A másik, hogy nem összehasonlítható egy kezdő no-till tábla egy éves tapasztalata egy művelt terület azon évi tapasztalatával. Ez egy folyamatos fejlődés, melynek nincs vége. Legtöbben január 1 és december 31 között gondolkodnak.
A türelem, kitartás, folyamatos megfigyelés is a siker záloga.
Válasz MrPoke #15807. hozzászólásáraNeked milyen lazítód van? Gondolkodom én is az egyenes késes lazítón, de október végén, november elején már azért szokott valamennyi nedvesség lenni a talajban és akkor mennyire optimális annak a munkája?
Válasz termelo #15805. hozzászólásáraLazító, trágya, sekélyen bedolgozva (ami fennmarad, az fennmarad), vetés, vagy tavasszal magágy, vetés. Minden más a szokásos. csak így kezdésnek, szerintem.
Válasz rtamas1976 #15806. hozzászólásáraEzt a TMG TMMG-t felejtsük már el.
Kókény annó az amerikai okítást elkezdte itt terjeszteni. De közben kiderült ez nem egésszen így műkódik.
Régen voltak hívva amerikai, ausztral előadók érdekes ez is elmaradt.
Nem régiben volt szerencsém elmenni egy előadásra akitől tanultam még az alapokat nagyon rég. És megbeszéltük bizony már ők is másképpen csinálják , és oktatják a dolgokat mint annó. Be lett ismerve sok volt a fals infó.
Engem ha kérdeznek már csak azt mondom.
A gazdának a saját döntésének kell lennie mi az a művelet amit végrehajt a földön. De mindíg igyekezni kell a legkevesebb talaj forgatásta keveredésre.
Én is ajánlottam már szántást zöldség termelőnek. de csak 10cm en. Aprómagoknak a csírázását nagyon gátolja a talajtakarás.
Válasz termelo #15805. hozzászólásáraSzokásos fentről kell építkezni.
Gabona, mulcs, vízoldható műtrágyák. NS, MAP, DAP és várni a csodát.
Egyenes késes lazító. Valamint esetleg meghinteni komposzttal vagy legalábbis exaktrummal.
De ne várj csodát... évek mire helyrejön.
Válasz MrPoke #15803. hozzászólásáraPróbálkozik, puhatolózik az ember.
De kevés olyan ember van mint te aki leírja a véleményét, és segít!
Van aki megmondja kerek perec ő ezért fizetett és járjam végig ezt az utat én is.
Énsem titkoltam el soha semmit, akinek tudok segítek.
Mint ahogy írtad sok a teljesbukáshoz vezető út és legalább azt nekövesse el más amibe már én belebuktam.
Ezt a fokozatos átàllást sem mondja senki.
Csak mindent abbakell hagyni és jólessz, és csak ez a jó!
Persze szkeptikus vagyok mert ilyet nemlátok a környezetemben és aki próbálkozik annak csak a bukását látom.
És persze vannak a tmgvel összeegyeztethetlen kultúrák is.
Válasz MrPoke #15802. hozzászólására"De ha annyi millióm lenne ahányszor ezt már leírtam....."
Csodálkozom is, hogy még mindig van idegrendszered a szántós talajmegújításhoz.
Kontrasztnak lenne egy kérdésem:
Hozzám került egy terület ami a folyamatos szántás és lazítás után tönkrement, az előző bérlő visszaadta.
Tehát adott 30 cm szerkezet nélküli élettelen por, pedig 43 az Arany féle kötöttség.
Ki hogy lehelne bele életet?
Válasz MrPoke #15800. hozzászólásáraEzt a tanulmányt sem itt csinálták. Náluk a laza talajon, 3 méter termőréteggel, meg 1000 mili csapadékkal.
Válasz Sanyiii70 #15801. hozzászólásáraSzántottam egy évtizedet vagy többet.... köszönöm soha többet.
Én aki rosszúl van már attól is hogy a 4m es vetőgéppel sosem végzek a munkával az nem fog szántani.
Válasz Radocz #15795. hozzászólásáraKérdés mire ment ki a kutatás vizsgálata. Ha termés mennyiségre akkor simán lehet a szán tás jobb.
Valamint ha csak 1 évet néznek semmit nem ér. Mivel az első pár évben jelentős termés csökenéssel lehet számolni....
De ha annyi millióm lenne ahányszor ezt már leírtam.....
Válasz MrPoke #15799. hozzászólásáraA hit jó dolog.
A vak hit nem.
Válasz mtz1221 #15794. hozzászólásáraEgy amerikai tanulmány szerint a talajművelés mélysége szélsőséges esetben 15% ban befolyásolja a termést. Átlagos években 5% max. És nem eggyértelmű hogy mindíg a melyebb jobb.
Válasz ploszandras761 #15792. hozzászólásáraÉn forgatás nélküli talajművelésben hiszek. De itt nincs is más lehetőség. Sosem lehet szántani. Vagy beton kemény vagy agyag és ragad.
De én nem vagyok tagja sem pártnak, sem egyesületnek sem szervezetnek. Semmiféle lobbi tevékenységet nem folytatok. Így miattam biztos nem lesz betíltva....
Viszont ha a Tisza nyer akkor be lesz tíltva a szántás...... Szóval jó helyre ragd az X est :D
Válasz mtz1221 #15794. hozzászólásáraMinden kísérlet úgy ér valamit, ha hagysz kontroll területet.
Olvass vissza a legelejére!
Válasz trikolor5 #15791. hozzászólásáraÉs most sokan kapják a TMR jelentéseket mert vetettek de nem kelt ki. Így nem felelnek meg a HMKÁ6 nak. Hogy mi lesz a vége jó kérdés.
Válasz mtz1221 #15794. hozzászólásáraKísérletet csak minden másban azonos feltételekkel termesztett kontrollal szabad csinálni. A különbség csak az legyen amire kíváncsi vagy!
Ebben az egy estben tudod egzakt módon alátámasztani, vagy cáfolni a más fajta, technológia, stb. hasznosságát.
Válasz MrPoke #15786. hozzászólásáraEz nem így van.
A Debreceni Egyetem kísérleti eredménye Látóképen mind a szántás mellett van.
Ide csak születni lehetett.
Válasz MrPoke #15780. hozzászólásáraEnnyi.
Nekem pl a napra szar lett csak 10-15 centi tárcsázásban, a kukorica meg sokkal jobb ott. Viszont a kuki előbeteménye szója volt, a napráé meg kalászos ami szintén csak 10-15 centi művelést kapott, és megint nem vagyok előrébb a kisérletemmel.
Válasz MrPoke #15778. hozzászólásáraA no-till nem egyenlő a talajmegújítással.
Három tábla hagymám lesz.
Kettő no-till, egy szántott.
Más talaj, más előzmények, más fajta, más vetési idő.
Nincs mindenre érvényes szabály.
Nálam két szempont van.
1.Hatékonyság (Minél nagyobb arány a befektetés és a haszon közt úgy hogy jól meg tudják élni és ne dögöljek bele a munkába.)
2. Fenntarthatóság (Hogy a termelőeszközeim - köztük a földeim - később is megtartsák a jövedelemtermelő képességeiket.)
Aki más célokat tűz ki az inkább ne csinálja!
Az, hogy ezt a két fontos dolgot ki hogyan éri el, az az ő dolga.
Szerintem.
Válasz MrPoke #15789. hozzászólásáraAzért ez a sok hozasolasaidbol nem így néz ki, azért mert nem irkalok minden órában minden hova azért olvasni olvasok
Válasz MrPoke #15786. hozzászólásáraHmká 6-ban is lehet szántani akár júliusban is, csak vetni kell 30napon belül.
Válasz MTZ1221.3 #15783. hozzászólásáraÉn is csak annyit írtam, hogy "lehet" ez a leghosszabb mert ugyanúgy lesz talp csak 10centin és annál már az eketalp is jobb 30centin. Nekem teljesen mindegy amúgy ki mit csinál. Csak egy napokban történt tapasztalatomat írtam le. Valószínű ha már műveljük a talajt mindig más mélységben érdemes csinálni.
Válasz ploszandras761 #15788. hozzászólásáraEz EU rendelet.... és én aztán nem lobbizok senkinél.
Szerinted mitt számít a TMG, TMMG szava mikor az egész brigád kormály ellenes? :D És egy része Tisza párt párti. Tisztelet a kivételnek.
Válasz MrPoke #15786. hozzászólásáraHa tovább lesz korlátozva az a ti lobbi tevékenységetek miatt lesz,
Válasz pettendimiklos73 #15785. hozzászólásáraRendbe megértem akkor majd úgy csinálom és rájövök
Válasz ploszandras761 #15781. hozzászólásáraA szántás talaj romboló.
Ez tudományos tény. Nem véletlen korlátozzák rendeletekkel is. (HMKÁ-6) És valószínű ez még tovább lesz korlátozva. Szerintem ez nem lehet vita tárgya.