Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Permetezőtartály javítás új
- Hw fékszelep hiba új
- Szántóföldi permetezőgépek új
- Kukorica terményárak új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Kukorica gyomirtása új
- Egészséges életmód, sport szabadidő... /fotelból nézve is/ új
Cikkajánló

7,2 tonnás repce: Mit tanulhatunk belőle a magyar klímán?
Sokakat felbosszantanak a repcerekordok, pedig a technológiai leírásban akadhat...
Sajtóközlemény

1295 hozzászólás
Válasz Dzotya #1144. hozzászólásáraSzia.
Olajretek-mustár?
Szépen megnőtt.
Mikor vetteted, milyen technológiával?
Köszi!
Válasz madle #1143. hozzászólásáraÉn grúberozom,nem szeretném hogy össze húzza ezért daráltam le.
Válasz Dzotya #1142. hozzászólásáraEleg fasza! En tegnap tarcsaztam le a szinten ekkora olajretket. Nagyon rossz hogy csak tarcsazom, fontos lenne zuzni?
Válasz B.laca #1134. hozzászólásáraMiért nem húztad le valami olcsó rovarölővel?
Üdv! Szükségből búza lesz vetve búza után. Milyen zöldtrágya keveréket javasoltok közé?
(esetleg Olajretek-Mustár??)
Válasz B.laca #1136. hozzászólásáraItt nálunk a hivatalban a szakik összedugták a fejüket, és végülis arra jutottak, hogy vis maiort kell jelenteni. Eddig ez nem volt gyakorlat, de a jelenlegi helyzet indokolja. A bejelentés után az "mvh" kér egy helyszíni ellenőrzést a növényvédelmi igazgatóságtól, akik 1-2 napon belül kimennek a helyszínre és jegyzőkönyvezik a helyzetet.
Szóval az szükséges, hogy a zöldítés "nyomai" látszódjanak. Ennek a bejelentésnek akkor van jelentősége, ha ellenőrzésre vagy kiválasztva. Ha nem vagy kiválasztva, és a kártevők más kultúrát nem veszélyeztetnek (pl nincs a közelben repce vetés), akkor igazából nem kell tenni semmit. Főleg, hogy nem sok maradt már a zöldítésből.
Válasz Sk Laci #1133. hozzászólásáraMagyarországon sem jobb a helyzet.



Parlagfű esetén a kommandó szigorú, és nem érti a parasztok gazdálkodók helyzetét.
Sikerült hozni egy rossz rendeletet, ami hatalmas állami bevételeket és szintén hatalmas büntetéseket jelent a gazdáknak.
Válasz B.laca #1136. hozzászólásáraLátszik, hogy mi volt vetve?
Válasz csoppika #1135. hozzászólásáraAzt nem tudom, hogy ezt kell jelenteni vis majorba? Vagy mi van ha kijönnek ellenőrizni?
Válasz B.laca #1134. hozzászólásáraNekem felmagzott a köles, úgyhogy egykutya...
Én is így jártam. Augusztus 15-én elvetve, kapott 100 mm esőt, szépen kikelt, de tarra rágták.


Válasz csuti0 #1129. hozzászólására"Mennyi haszna is van a kötelező zöldítésnek?"
Vetőmagosnak, későb a vegyiparnak biztosan van haszna belőle.
Mostan tisztán láthassa mindenki, milyen szakértői tapasztalattal rendelkeznek az illetékes törvényhozók nagyja. Vegyszerezni nem lehet, mechanikusan eltávolítani a növényt /zúzás, szántás, tárcsázás/ úgy szintén nem lehet a megadot idő előt, mert papíron más van írva "törvényi rendelet", mert különben bünti.
Nekem is hasonló problémám van, van a zöldítésben kártevő is, de ugyan úgy hozza a magot a libatopp, csattanó maszlag, meglehet hogy akadna parlagfü is /ezzel edig nem nagyon találkoztam/, mert a szlovák rendeletek szerint június 20-ig a földben kell lennie a nyári zöldítésre szánt területeken a magnak, de október 1. előt tilos hozzányúlni bármivel is. Ha ezt betartom, megsértem a gyomnövények terjedésének meggátolásáról szólló törvényt, mert a zöldítésben kimagzik a libatopp, csattanó maszlag,....
Válasz Peti 8310 #1131. hozzászólásáraAz út másik felén lévő repce árvakelésben pedig egy hernyó sincs.
Ez mustár olajretek lenne, ha jól látom, de az egész táblát lerágták.
(nem a miénk)

Válasz csuti0 #1129. hozzászólásáraMég ha semmi lenne, de ez így kifejezetten káros! Nemrég volt erről szó itt valahol.

Ez itt egy kb. egy hónapos vetés:
Sziasztok!


Hernyóhelyzet a szomszéd zöldítésben.
Itt sem kell a méhecskéimnek késői mézet hordani. Ami érdekes,hogy 2 évvel ezelőtt is pont így nullára rágták nekik ezt a táblát amit sajnos akkor rovarölőztek és nekem gondot is okozott. Lehet hogy most meg a sok hernyó fog gondot okozni a későbbiekben az egyébb kultúrákon. Megint felvetődik a kérdés,hogy mennyi haszna is van a kötelező zöldítésnek?
Üdv.:Csuti
http://www.delmagyar.hu/jegyzet/invazio/2573528/
Már alakul..



Lassan kezd itt úgy kinézni, mintha a méhészek és a parasztok hadban állnának.
Azért többségében jól megvagyunk egymással. Nekem is vannak visszatérő "kuncsaftjaim", akik más egy évvel előre szoktak érdeklődni, hová lehet/lesz érdemes majd letenni a kaptárakat. Ha úgy van, szoktam nekik egy sarkot letárcsázni a tábla sarkában, kb. ennyi dolgom van velük.
És már nagyon régen nem kellett mézet vennem, ami jól esik, de nem ezért csinálom, hanem csak úgy, barátságból.
A lentebb bemutatott f.szfejekkel kellene valamit kezdeni, mert miattuk balhézik a normális többség (is).
Válasz csuti0 #1124. hozzászólásáraSzia! Ismét! :)

Tök egyszerű, naív kérdés.
Ha a méhész előre tudja pl 24 órával a permetezés előtt, hogy ott permetezni fognak, hozzávetőlegesen az időpontot is akkor tud olyat hogy előző este "becsukja" őket?
Van erre lehetőség, illetve van erre kapacitás, mármint humánerőforrás aki ezt meg is tenné?
Peprzás és annak jelentőségével kapcsolatos cikk:https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2016/11/30/az-emberi-jolet-veget-jelenti-ha-pusztulnak-a-mehek-lepkek/
Válasz .Feco. #1115. hozzászólásáraSzia!
Javaslom kicsit mélyülj bele jobban a perporzás kérdésébe,mert amit leírtál az akkora orbitális baromság,hogy a NASA sem tudná jobban pályára állítani. Sajnos a legtöbb vadonélő beorzó, többek közt a nagy parcellás monokultúrák miatt kipusztulóban van. 1 he repce optimális beporzásához mintegy 3 család kb.150-200 ezer dolgozó méh szükséges. Nem nehéz kimatekozni,hogy egy 10he táblára mennyi bogár kell,szerinted a vadonélő fajok vannak ennyien? Egy dolgozó méh ha van mit hordania akkor 1-2 km távolságra jár ki,extrém hordástalan időben 3-5 km re is elkóborol!
Mérgezés gynujakor mintát csak a környéken virágzó kultúrákból gyűjtenek,és nem csak a gazdának tortúra,méhészt is rendesen előszedik,hogy nála minden rendben-e. De ha te betartasz minden előírást akkor nincs mit félned ok nélkül nem fognak meghurcolni, sőt nem te fogod eltartani a vádaskodó potyázó méhészt!
Üdv.:
Válasz zsozsi51 #1121. hozzászólásáraAz, hogy többen jelzik ugyanazt ezen a fórumon, hogy túl sok a méhész (bár ez legyen az ő gondjuk), nem szólnak, feljelentgetnek, sokszor kissé arrogánsak stb. az nekem azt mutatja, hogy ezek nem kirívó esetek. Én elhiszem, hogy Te nem ilyen vagy,de sok ilyen lett. Nekem nem virágzó kultúráim vannak (faiskola), mégis kérdezték, hogy fogok-e vegyszerezni. Mondtam: ha kell fogok. Ó ne már, akkor hova vigyem a kaptárakat volt a válasz. Ez tényleg a gazdálkodók problémája?
Az, hogy valaki nem jelentkezik be, sem a közigazgatási terület jegyzőjénél, sem a gazdánál, higyjétek el, más szabályt betartó méhésznek is gond, nemcsak nektek, gazdáknak. Ezek az emberek a "takargatás" gyanújával indulnak az én szememben is, az, hogy honoráriumot meg nem kaptok, a méhész "lelki szegénysége".
Válasz zsozsi51 #1119. hozzászólásáraDe az a méhész is megkaphatná a magáét, aki ki se volt települve az általa megjelölt helyen, mégis három gazdát is megvádolt az állítólagos pusztulása miatt.
Olyan ellenőrzéseket kaptun, hogy még a seggünkbe is belenéztek. Végül semmi szabálytalanságot nem találtak egyikünknél sem, és ezzel le lett zárva a dolog.
A méhész büntetlenül bepróbálkozhatott.
Válasz .Feco. #1115. hozzászólásáraAz, hogy egy telephelyet önhatalmúlag lefoglalnak, a gazda egyeztetése nélkül, igen, kirívó eset, sajnos van ilyen tendencia is, sajnos!
Az agrárminiszterünk megígérte, ezeken az etikátlan vándorlási gyakorlaton változtatni fogják a vándorlási szabályokat, rendeletmódosítás folyamatban van.
Akkor te mint nagygazda azt mondod, hogy méhek nélkül is menne tovább a bicikli, semmi gond nem lenne, mert a maradék 70 rovarfaj a beporzást elintézné?
Mondd már el hogy melyek azok a fajok, amelyeknél generatív időszakban 60-80ezer egyed is megtalálható egy kolóniában?
Egy mérgezéskor a mintavétel pedig egy mintavételi bizottság által zajlik, minden félnek érdeke, hogy a mintát minél több helyről vegyék.
Ne is haragudj, de ha az a csemegekukorica nem megfelelő tecnológiával lett kezelve, a következmenyeiért tartsa a gazda a hátát...
Emlékszem még rá, hogy a TSZ időben, mikor sokkal kevesebb méhész volt, és rovarölő szerrel permeteztek, mindegy hogy légi vagy földi, akkor kiértesítették a helyi méhészeket, hogy gondoskodjanak a méhek bezárásáról, este csak napnyugta után kezdtek, de reggel 8-9-is fújták, csak utána volt szabad kinyitni a kaptárakat.
Ma a maszekvilágba ez nem biztos, hogy kivitelezhető lenne, de valami megoldás, akár okostelefonos kellene rá, mid a két fél részéről, hogy a gazda tudja hol van méhészet, a méhész meg tudja hol van permetezés.
A tömeges méhpusztulásban szerintem nagy szerepe van a hatalmas méh sűrűségnek, ugye a járányok ott szeretnek megjelenni, ahol sok a gazda test, illetve a hidaspermetezők fényes nappal, virágzás közben is dolgoznak. Nem kell, hogy mérgező hatású rövarölő legyen az, elég nekik az a nyomás, amivel dolgozik a gép, meg a tapadószerek sem hiszem, hogy jót tesznek a rovaroknak(testszőr, légzőnyílások, stb)
Válasz .Feco. #1115. hozzászólásáraEz a megesabb terméshozam valószínű nem vakduma, mert egyszer olvastam egy tanulmányt, ami alátámasztotta pont a napraforgó tekintetében a terméstöbbletet ott, ahol a méhek közel voltak.
Viszont az én véleményem az, hogy ez tuti év függő, nem lehet általánosítani, illetve van az a méhsűrűség, ami már káros inkább,mint hasznos( ami jelenleg ebben az országban van, az inkább a káros méhsűrűség).
Hordáskor max 2 km ha jól emlékszem a rötáv, eddig gazdaságos nekik.
Válasz Sz_Pisti #1113. hozzászólásáraA nyárvégi legelő azért nem jó a méheknek, mert egyrészt az anyát petézésre készteti, így sok fiatal, táplálék pusztító telel be(plussz hő kell, a hidegbe meg inkább összehúzódnak labda formára a méhek, viszont ha fiasítás van, azt takarniuk kell, így megfagynak), illetve a kései mézet, cukorszirupot nem tudják kellően beérlelni, ami hasmenéshez vezet, télen a hidegbe kijár a méh üríteni és inni, amivel bomlik a meleg fészek és a kivűlre került méh, ledermed, elpusztul.
A jelenlegi rendszer kicsit hiányos, mivel azt írja elő, hogy a területileg illetékes önkormányzatnál/állatorvosnál köteles vagy bejelenteni, az ott tartózkodást.
Sokan(főként az arogáns kiskirály fiatalok) nem veszik a fáradságot, hogy megkeressék az adott terület használóját, amire rátelepülnek és jelezzék neki, hogy ők ott vannak, aztán honorálják őket legalább 5 kiló mézzel.
Én már nem méhészkedem, de fater és öcsém igen, ők mindig megkeresik a gazdát és engedélyt kérnek tőle, hogy a területtel szomszédos fasorba pakolhassanak, sokszor a gazdák szólnak, hogy ide-oda nagyobb táblát vetettek.
Válasz zsozsi51 #1110. hozzászólásáraPersze én legyek hálás neked hogy igazodhatok a hiszikhez, és én vágyom egyoldalú...
kezdjük azzal hogy a méhészek 90%-a nem egyeztet senkivel csak önhatalmúlag pakolja ki a “foglalt terulet”-es tablait.
Másrészt az id butaság hogy magasabb a terméshozam, és az is hogy nélkülük nem lenne beporzas. Ezt a kettőt együtt vesezem ki mert ez összefügg! Kb 50-60 vadonelo rovar van aki beporzast végez és a szervezetük sokkal jobban ellenáll a vegyszereknek és a környezeti hatásoknak mint a háziméh. Minél több a hazimeh annál kevesebb a vadon elő fajok élettere szóval nekem inkább károm származik belőle mint hasznom.
Ezt a “kimutatjuk hogy a gazda mivel permetezett” dologról meg inkább hallgatnék! Egy méh kb 800 ha-os területet repül be, ebből a Méhész kiválasztott egy neki nem szimpatikus jó anyagi helyzetű gazdát akinek van ott 10 ha csemege kukoricája és beperli...a másik 790 ha-rol nem történik mintavétel...
Válasz zsozsi51 #1110. hozzászólásáraBedolgoznám, ha a junijó nem tiltaná 60 napig...
Válasz zsozsi51 #1110. hozzászólásáraElőször is nincsen kapcsolat a méhésszel, sokszor arról se tudni, hogy ott van a közelben, ilyenkor csak abban lehet bízni, hogy az engedély okiratban megfelelően mennek ki a rovarölők.
Persze, ha gond van, akkor a növény termesztő hibázott.
Nincs bajom a méhészekkel, sőt örülök, ha kitelepül a napraforgóra, ha szeretne jönni a zoldtrágyára, az sem gond, de nem jó a jelenlegi rendszer
Miért nem jó a nyár végi legelő nekik? Azt gondolnám, hogy erősödnek télire, nem?
Válasz zsozsi51 #1110. hozzászólásáraÜdv ! Jókora összeget tennék rá, hogy a kínaiak és az amcsik is keresik már erre a magoldást, genetikailag módosítva a növényeket. Valszeg meg is fogják találni. Hogy ez jó-e nekünk, azt nem tudom, de ezt meg fogja oldani az emberiség valahogyan. Az legnagyobb problémát a méhekkel kapcsolatban továbbra a sokkal nagyobb számú méhészben látom, akik között sokan szeretnek potyázni ( nem lett jó a szezon, pereljük a gazdát...). Majdnem 100 %-ig biztos vagyok benne, hogy egyes növényvédőszerek betiltásával nem sokat fog javulni a méhészek helyzete, majd lesz más "probléma". Jelenleg mindenki ugyanazt hajtja (szemét gazda és neók), holott ha jól tudom tudom még a méhészek között sincs egyetértés ebben.
Válasz zsozsi51 #1110. hozzászólásáraElfelejthetnétek azt a "magasabb termésátlag"ot.Ez nem igaz.
Válasz .Feco. #1100. hozzászólásáraHát elég egyoldalú hozzáállás, sajnos ezt a véleményt magamban tartottam volna. Sajnos amikor egy falugazdászt is úgy kell egyenesbe rakni, mert ilyen egyoldalú a hozzáállása, nem vagytok képesek felfogni azt, hogy a beporzás és a méhek jelenléte a termelő érdeke is, szükség van egymás tevékenységére. Egy napraforgó terméseredmény szerinted csak a tuti vetőmag és technológia javára írható? 25-30%-al magasabb a hektáronkénti termésátlag, ha méhes beporzás is történt a táblában, de sajnos azt hiszi a gazdálkodó, hogy minden az ő érdeme. Most abban a cipőben járunk, hogy nem kell fizetnetek a beporzásért, mint Amerikában, nem értem miért nem lehet tolerálni és értékelni azt, ha valaki a méheivel minden kötelezettségét betartva, és egyeztetve a földtulajjal, letelepszik normál körülmények között a vetett vagy termesztett kultúrátok mellé. Nálunk a gyümölcsös gazdája egyenesen kéri, hogy a méhek virágzáskor ott legyenek, közel az almájához, a körtéjéhez, szilva, stb... Azért tartunk ott, ahol. De hála istennek, ma már fejlett a labortechnika, egy mérgezés felderítésének kivizsgálásásban. Azt is ki tudják gázkromatográf vizsgálattal mutatni, hogy a gazda milyen papírral törölte a fenekét tavaly, nemcsak azt mivel, és milyen dózisban használt növényvédőszert.
Mindkettőnk érdeke az, hogy a méhek a virágzó kultúra mellett legyenek!
A téma szerint a zöldtrágyát pedig nem kellene vigágzásig hagyni, nekünk sem érdekünk, hogy a méh gyűjtsön róla ősszel. Virágzás előtt be kellene dolgozni, a miérteket már egy párszor kitárgyalták..
Válasz csuti0 #1108. hozzászólásáraHa felesleges adatszolgáltatás nélkül, ha a termelő bejelentené mondjuk az adott évi kérelme szerinti táblasorszámot és mondjuk a rovarölő szer nevét, 24 órával a permetezés előtt, szerintem ez vállalható kötelezettség lenne. A méhészek meg akár egy app-al riasztást is kaphatnának ha a közelükben veszély lesz. Kvázi ezzel a termelő lenne védve a sok gyanúsítgatástól, mert jelenleg minden bizonyíték nélkül, minden méhpusztulásért a növénytermesztőket okolják, tiltanak be szereket, hátha az okozza a bajt....És ha már a méhészeknek ilyen jó az érdekérvényesítő képessége, megemlíthetnék, hogy a zöldítés pl. a kései virágzással milyen sok kárt okoz, mert mi termelők hiába mondjuk évek óta, hogy ez egy baromság, sokkal nagyobb terhet jelent a környezetre, ha a következő évben 2-4 szoros vegyszer adagokkal hozzuk helyre amit a zöldítés felszaporított gyomokat, rovarkártevőket, a feleslegesen elpárologtatott vízről nem is beszélve....
Válasz ND #1107. hozzászólásáraSzia!
Így van, a méhésznek érvényes állatorvosi igazolással kell rendelkeznie, és be illetve ki kell jelentkeznie az érintett település jegyzőjénél.
Viszont a gazdának nem kell érdeklődni,hogy vannak-e méhészek a közelben,permetezéskor semmi mást nem kell tennie csak betartani az adott kultúra vonatkozó permetezési előírásokat,és nem találomra permetezni!
Virágzó kultúrákra is megvannak a szerek amiket lehet méhkímélő technológiával kijuttatni. De ezt a növényorvosnak,és a zöld könyves gazdának tudnia kell.
Jómagam is rovarölőzöm a szamócaföldjeimet,mindezt úgy,hogy szinte mellettük vannak a méheim,és még soha nem okoztam mérgezést.
Üdv.:Csuti
Válasz máris szomszéd #1101. hozzászólásáraSzabály szerint a méhésznek be kellene jelentkezni a jegyzőnél h hol vannak a méhei meg táblák és miegymás.
A gazdának meg be kellene menni érdeklődni permetezés előtt h vannak-e a környékén méhek.
Kölcsönös odafigyelés...
Válasz csuti0 #1105. hozzászólásáraFigyu csuti, szerintem ez a szeles dolog egy baromság hogy így í méhek meg úgy a méhek. a burgonya bogár vagy épp a kukorica bogár sem széllel jött európába és így hazánkba is hanem direkt behozták hogy fertőzzék a kontinenst, na szerintem pont ez van a méhek elpusztulásával is! Ez is a gazdasági háború egy része, mint a libatömés elleni küzdelem nyugat részéről vagy a madárinfluenza is, vagy épp a sertéspestis, a pénzvilágnak semmi sem számít!!

Válasz Ares 826 #1104. hozzászólásáraSzia!
Neonikotinoid hatóanyag nagyon összetett probléma,deflektor leginkább azért kell,hogy ne jusson a levegőbe a por,és onnan akár messzebbre is elszáll, és más kultúrákra jutva mérgezi meg a méheket. De neonikotinoidot kilehet mutatni olyan repcemézben ami csávázva volt vele,pedig vetés óta eltelt nem kevés idő, és egy tél. És hiába kis mennyiségben van jelen a mézben, a méhek avval nevelik utódaikat, és ők maguk is avval táplálkoznak. És mint tudjuk kis dózisban adagolt méreg előbb utóbb felhalmozódva okoz mérgezést.
Az idei évben pl. sok méhpusztulás volt a napraforgó virágzáskor,de szinte csak azokban a régiókban ahol jelentős mennyiségben termesztik,nincs még egyértelmű eredménye a pusztulások okának,de szinte biztosan összefügg a napraforgóval, és akár a csávázásával.
Üdv.:Csuti
Válasz csuti0 #1102. hozzászólásáraNa én kérdeznék tőled valamit, hol vannak azok a "potyázó" méhek tavasszal kukorica és napraforgó vetés idejében???? Mert tudod a sok balfasz arra hivatkozva hogy a levegőbe nem kerülhet a csávázószer kitalálta felszereltette a DEFLEKTORT a vetőgépekre és betiltatták a tuti nikotinos csávázó szert! Azóta meg rendesen elszaporodtak a kártevők egy pár év alatt!!!!!!!!!!!!!









Válasz Zoli 63 #1093. hozzászólásáraIdióta dolog ez az egész zöldítés, permetezni nem lehet a növényt csak jó pénzen megvenni! Idióta balfasz zöldek találták ki az egészet! Halvány fingjuk sincs az egész termeléshez nekik szerintem!












Válasz .Feco. #1100. hozzászólásáraSzia!
Nem vagyok sértődős típus,sőt még igazi méhésznek sem tartom magam (bár végzettségem van rá)Sokkal inkább gazdálkodásból élek,tömbnyire olyan növényeket termesztek aminek számít a beporzás!
Amiket itt írsz az sajnos igencsak árulkodik a méhekkel kapcsolatban a tudatlanságodról,és egyébként a beporzásról, és annak jelentőségéról. A méhészeket potyázóknak nevezni? Lehet eljön az idő mikor fizetni fogsz azért hogy jöjjenek a földjeid közelébe (USA-ban ez már így működik) Szerencsédre nem megoldható,hogy a te repcédet,napraforgódat kerüljék el a potyaleső méhek.
Jah és a méhész is beleteszi a pénzét a méhészetébe,amit aztán egy tudatlan gazda egy jól elhibázott vegyszerezéssel hazavág!
És elmondom neked ha bizonyíthatóan hibázott a gazda akkor minden esetben az okozott kár megtérítésére kötelezik,még ha úgy is gondolja,hogy a "potyázónk" semmi keresnivalója nem volt a földje közelében!
Üdv.:Csuti
Talán ha lenne valami térkép vagy mittudomén mi ahol lehetne tudni hol vannak perpillanat méh családok,akkor lehetne megoldást találni rá,hogy értesítve legyenek valami módon ha permetezni kell.
Biztos van méhész szervezet vagy valami hasonló ahol ez egy kis akarással megoldható lenne.
Valahogy fogadni mernék vannak országok ahol tettek ennek érdekében lépéseket.
Válasz csuti0 #1095. hozzászólásáraNe vedd sértésnek de legyszives ne várd el hogy mi gazdák igazodnunk hozzatok, ti vagytok a vendégek a mi földjeinken, ti keressetek a kapcsolatot és ti igazodna tok hozzánk! Mi pénzt teszünk a művelésbe és meg kell védenünk a befektetéseinket, nem fogunk sokszazezres dolgokat egy mozdulattal veszni hagyni mert egy-két potyázó “nem örülne a permetezesnek”
Válasz máris szomszéd #1098. hozzászólásáraSzia!
Hogy oldod meg,hogy minimum 5 km körzetben minden méh be legyen csukva napközben.És az csak a házi méh,vannak más hasznos rovarok, vadméhek dongók amik elpusztulnak ha nem megfelelő technológiával van permetezve.
Becsukni?
És valóban ezek a most kivirágzó zöldítés táblák több kárt okoznak a méhészeknek a késői hordással mint ami hasznuk származik belőle.
Augusztus elmúltával már nem lenne szabad munkára fogni a méheket,de sajnos ők ezt nem tudják, szorgosan dolgoznak így idő előtt elhasználódnak,és nem lesz ami áttelel.
Üdv.:Csuti
Esetleg a méheket becsukni egy napra a kaptárba a környéken? Vagy ez utópia?
hát igen sajnos a méhek mennek rá
öregapám méhészkedik azt mondta nem jó nekik ezek a virágok de hát nem lehet mondani a méhnek hogy ne menjen rá
virágzásba meg pláne nem szabad fújni vagy este reggel mikor már nem repülnek ki
hát azért kel este fújni vagy reggel
ha nem lehet akkor van a baj